raktárváros közlekedési központ bányászváros kikötőváros vásárváros kiskereskedelmi város turistaközpont múzeumváros tudósváros egyetemi város határváros garnizonváros közigazgatási központ hivatalnokváros vallási központ zarándokváros
A városodás hulláma a 20. században az Egyenlítő felé vonul
2002-ben a világ népességének 48%-a élt városokban.
Bern növekedése
1. A városrobbanás 2. A városnövekedés megtorpanása 3. Ellenvárosodás 4. Az informatika városodása Vannak városok, amelyekbe egyszer csak tömegesen kezdenek letelepedni az emberek és új gazdasági ágakat hoznak létre, s ezáltal a település gyorsan fejlődik. Ezeket konjunktúra-városoknak nevezik. Ám, ha a vonzó tényező - ami miatt ide özönlöttek az emberek - megszűnik, a környék és lakói elszegényednek, így a város elhagyatottá válik. Így jönnek létre a szellemvárosok.
A gazdaság jellemzői A települések jellemzői Mikor történt? Ipari forradalom Bekövetkezik az ipari termelés mennyiségi növekedése A nagyvárosok gyorsan növekednek A népesség elvándorol a falusi településekről A fejlett országokban: a 18. század második felétől az 1930-1950-es évekig Kelet-Közép- Európában: a 19-20. század fordulójától az 1960-70-es évekig A fejlődő országokban: az 1960-as évek óta tart
A gazdaság jellemzői A települések jellemzői Mikor történt? Modern iparágak kialakulása Bekövetkezik az ipari termelés minőségi növekedése Fejlődnek az elővárosok és a kisvárosok Kialakulnak az agglomerációk, a városok összenőnek A falusi települések is modernizálódnak A fejlett országokban: az 1930-50-es évektől az 1960-as évek végéig Kelet-Közép- Európában: jelenleg zajlik
A gazdaság jellemzői A települések jellemzői Mikor történt? Gyorsan nő az ipari termelékenység Csökken az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók aránya A gazdasági fejlődést a gazdaság harmadik szektorának fejlődése határozza meg A falusi népesség száma növekszik, a nagyvárosoké csökken Az elővárosi gyűrű terjeszkedik A fejlett országokban: az 1970-es évektől az 1990-es évekig
A gazdaság jellemzői A települések jellemzői Mikor történt? A csúcstechnológia általánosan elterjed a termelésben, a társadalmi és szervezeti életben Eltűnnek az életmódbeli különbségek a településeken A munkahelyek decentralizálódnak Új központok emelkednek ki A fejlett országokban: az 1990-es évektől
1900 1950 1985 2000 1. London 6,6 New York 12,6 Mexikóváros 18,1 Mexikóváros 28,8 2. New York 4,2 London 0,4 Tokió 17,2 Săo Paulo 24,0 3. Párizs 3,3 Sanghaj 10,3 New York 15,3 Tokió 20,2 4. Berlin 2,4 Ruhr-vidék városai 7,0 Săo Paulo 15,9 Calcutta 16,5 5. Chicago 1,7 Peking 6,7 Sanghaj 11,8 Bombay 16,0 6. Bécs 1,6 Tokió 6,7 Calcutta 11,0 New York 15,8 7. Tokió 1,5 Párizs 5,5 Buenos Aires 10,9 Sanghaj 14,3 8. Szentpétervár 1,4 Buenos 5,5 Rio de 10,4 Szöul 13,8 Aires Janeiro 9. Philadelphia 1,4 Calcutta 4,4 Szöul 10,4 Teherán 13,6 10. Manchester 1,3 Los Angeles 4,1 Bombay 10,1 Rio de Janeiro 13,3
1. Városok terjeszkedése: Mezőgazdasági földek Természetes élőhelyek 2. Élet csak külső erőforrások bevonásával kiszolgáltatottság 3. Tápanyagok természetes körforgásának felborulása falun: hulladék visszaforgatható trágya, - újrahasznosítható anyag nincs, vagy minimális a szemét városon: hulladék szennycsatorna, szeméttelep szemét és hulladéktermelés = hulladékterhelés + vidék tápanyagforrásainak kimerülése 4. Szennyezés: - víz, talaj, levegő, zaj, később fény 5. Tudatváltozás: a természeti környezet elemeinek módosult látásmódja (állatok, növények természetes igényeinek mellőzése házi kedvencek bérházban" esete)
Latin-Amerika São Paulo Európa Párizs
Szorozzuk be 629 630-al! Hm?... És ez mondjuk 50 60 éves távlatban Egy átlagos budapesti család éves elektromos energiafogyasztásának fedezése.
A nagyvárosi környezet és benne az élet számos lelki torzulást is okozhat. A zsúfolt környezetben élő emberek ingerlékenyebbek, nagyobb bennük az agresszív hajlam, mint a kisvárosban vagy falun élők esetében. Okok: társadalmi környezet a zaj a szűk mozgástér az egyhangú és sok mesterséges anyagot felhasználó környezet