Kiemelte, hogy a növényházi védekezési stratégiát meghatározó polifág, melegigényes kártevők a nyugati virágtripsz és a takácsatka szabadföldön csak érintőlegesek, a fonálféreg pedig jóformán ismeretlen, hacsak a talajok nem fertőzöttek a nálunk is honos Meloidogyne hapla fajjal. A növényvédelem átértékelődhet szabadföldi körülmények között. Ha szakszerűen és nyereségesen szeretnénk szabadföldön paprikát termeszteni, akkor átmeneti fóliás takarással kell kezdenünk a kiültetés utáni időszakot. A palántát pedig annak tudatában kell megnevelni, hogy a fóliatakarás alatt nincs lehetőség védekezni. A növényházból kikerülő fejlett palántákkal semmiképpen ne vigyünk tripszet, levéltetűt vagy egyéb kártevőt a területre, mert az eleve rossz kezdetet jelent. A szabadföldre kiültetett állományokban tovább érvényesül a palántanevelés színvonala fogalmazott Pénzes Béla. Csak ellenálló fajtákat A szabadföldi paprika növényvédelmét meghatározó kórokozók közül a vírusok megegyeznek a hajtatáséival, a helyzet azonban annyival nehezebb, hogy épp a kiültetés idején vándorolnak át a levéltetvek a fás szárú növényekről a lágyszárúakra. Vagyis akkor a legerősebb a vírusnyomás, amikor éppen csak begyökeresednek a fiatal növények. Szabadföldre nem tanácsos a gyakran előforduló vírusos betegségekkel szemben nem rezisztens fajtákat ültetni. 1. oldal (összes: 5)
Szerencsére a tripszek lényegesen ritkábbak, legalábbis azok a fajok, amelyek a paradicsom bronzfoltosság vírusát terjesztik. Szabadföldön tehát a TSWV nagyságrenddel kevesebb esetben okoz problémát, mint hajtatásban. Ugyancsak az enyhe problémák közé tartozik a kabócák által terjesztett paprika sztolbúrja fejtette ki az előadó. A baktériumos betegségek elsősorban a fűszerpaprikát érintik, de a rezisztencianemesítés erre is kínál megoldást. Elsősorban a paprika pszeudomonászos levélfoltossága (Pseudomonas syringae pv. syringae) okozza a gondot. A paprika pszeudomonászos bogyórothadása (Pseudomonas viridiflava) tünetével a sérült bogyókon találkozhatunk, például gyapottokbagolylepke rágása nyomán. Csak kis mértékben okoz gondot a paprika xantomonászos betegsége (Xanthomonas campestris pv. vesicatoria),de járványszerű előfordulás esetén tömeges lombhullást okoz a nem rezisztens fűszerpaprika-fajtákon. Felső öntözés esetén és hűvös időjárásban a kiültetést követő időszakban használjunk réztartalmú készítményeket, különben számíthatunk a baktériumos betegségekre. Gombás betegségek Komoly veszteséghez vezethet a paprika rizoktóniás palántadőlése (Rhizoctonia solani),ha nem szakszerű a növényvédelem, egyébként csekély jelentőségű betegségként tartják számon mondta az előadó. Nem csak azt tapasztaljuk, hogy a palánták 10-20%-a ültetésre alkalmatlan. Ennél súlyosabb az a jelenség, amikor a részlegesen fertőzött palántákból kifejlődött növények tele vannak terméssel, és kiderül, hogy a részlegesen befűződött szár képtelen eljuttatni a terméshez szükséges vizet a rendeltetési helyére. 2. oldal (összes: 5)
A gombás betegségek között említette az előadó a paprika botrítiszes betegségét (Botrytis cinerea), amely a sérült bogyókon jelenik meg. A paprika alternáriás magházrothadása (Alterna ria alternata)fajtatulajdonság, csak a rosszul záródó bibepontú fajtáknál tapasztaljuk és nincs is ellene védekezési lehetőség. A szklerotíniás betegségre ott számíthatunk, ahol évek óta paprikát termesztenek. Minél tovább tart a monokultúra, annál nagyobb a betegség esélye és súlyossága. A növényházak meghatározó gombás betegsége, a lisztharmat viszont nem igazán ismert a szabadföldön. Pénzes Béla csupán egyszer találkozott szabadföldi fűszerpaprika-állományban komoly lisztharmatfertőzéssel, ám ott közvetlenül a tábla mellett állt a fertőzés-utánpótlásról gondoskodó fóliasátor. A megfigyelés a lényeg A kártevő állatok némelyike eleve megtalálható a területen, ezért ültetés előtt győződjünk meg róla, hogy tényleg ez-e a helyzet. A gyökérgubacs-fonálféreg jelenlétét a gyomnövények gyökerén látható gubacsok jelzik, és a cserebogárpajor is jól észrevehető. Mindkét talajlakó kártevő óriási gondot okozhat, ha nem figyelünk rájuk és fertőzött táblára ültetjük a paprikát. Más kártevők viszont kívülről érkeznek, például a vetési bagolylepke. A kiültetés után május végén, június elején érkezik, egyes években nagyon súlyos károkat okozhat, ennek ellenére a kertészek sokszor nem számolnak vele, nem tesznek ki feromon csapdákat. A talajszinten élő kártevő L2 stádiumú lárvája, a mocskospajor elrágja a gyökérnyakat. 3. oldal (összes: 5)
Nincs hatása a védekezésnek, ha akkor avatkozunk be, amikor már dőlnek és fonnyadnak a növények, és a töveik mellől előkerül a vetési bagolylepke lárvája. Viszont ha időben lépünk, feromoncsapdával figyeljük a rajzást és sikerül akkorra időzíteni a permetezést, amikor a tojásból frissen kikelt lárvák még a lombon tartózkodnak, akkor elég egyetlen permetezés bármilyen, a paprikában engedélyezett kontakt szerrel hallottuk. Levéltetű-helyzet Szabadföldi paprikában meghatározó kártevők a levéltetvek, főleg mert éppen a növények intenzív növekedési szakaszának idején vándorolnak a polifág levéltetvek a fás növényekről a lágyszárúakra. A vírusterjesztéshez pedig nem is kell, hogy megtelepedjenek a paprikán elég, ha próbaszúrásokat ejtenek rajta, miközben továbbvándorolnak. Pénzes Béla ezért azt javasolta, hogy ne csak a speciális levéltetűirtó szerekre támaszkodjunk, hanem azokra az olajos készítményekre is (pl. Vectafid A), amelyek kisebb mértékben pusztítják ezt a kártevőcsoportot, viszont mérséklik a vírusátvitelt. Speciális levéltetű elleni hatóanyag a pimetrozin, a pirimikarb és a flonikamid, jól használhatók a paprikában mondta. Felhívta a figyelmet, hogy a neonikotinoid hatóanyagcsoportba tartozó szerek használatát illetően nem zárhatók ki újabb változások. A tiametoxám és az imidakloprid hatóanyagok palántanevelésben engedélyezettek, méhekre viszont kifejezetten veszélyesnek minősülnek. A paprika a kiültetés után rögtön virágzik, nem teljesen egyértelmű tehát a helyzet ebben az esetben. A paprikát nem látogatja ugyan a háziméh, de vadméhek igen, ezen a területen tehát változásra számíthatunk mondta. A piretroidok közül is csak a méhekre mérsékelten veszélyes készítmény jöhet szóba, a szerválasztás és a hatóanyagcsoportok váltogatása tehát már egyáltalán nem olyan egyszerű, mint öt-hat évvel ezelőtt volt. A levéltetű és a vetési bagolylepke megjelenése nagyjából egy időpontra, a tenyészidő elejére esik. Amikor bekötnek a paprika termései és leáll a növény intenzív fejlődése, akkor már nem vonzó a levéltetveknek, így a probléma többé-kevésbé meg is szűnik. Gyapottok-bagolylepke A tenyészidő második felében, július közepétől a másik fő ellenség, a gyapottok-bagolylepke határozza meg a védekezést. Ez a faj először 1994-ben bukkant fel Délkelet-Magyarországon, előtte Görögországig, Törökországig kellett utazniuk a szakembereknek, ha gyűjteni szerették volna mondta Pénzes Béla. Nem minden évben okoz gondot, olykor alig fogják a feromoncsapdák. Más esztendőkben viszont például tavaly és tavalyelőtt is óriási tömegben lepi el a termesztőkörzeteket. Valószínűleg a Magyarországtól délre kifejlődő populációk berepülésével magyarázható ez a tömeges jelenlét. Katasztrofális károkat okozhat, ezért elkerülhetetlen a megfigyelés, és az arra alapozott védekezés. Rajzáskor a nőstények a levelekre rakják a tojásaikat, a kikelő lárvák pedig ha csak tehetik, a növény generatív részeit károsítják, azaz berágják magukat a bogyóba. A védekezés célja, hogy ezt megakadályozzuk. Eléggé elhúzódik a rajzás, július közepétől körülbelül szeptember közepéig veszélyezteti a paprikát ez a kártevő. A védekezésben rendkívül lényeges az időzítés, ezért csak a feromoncsapdás rajzásmegfigyelés adhat támpontot. Ha a csapdában észlelt egyedszám alapján arra következtetünk, hogy megindult a rajzás, akkor el kell kezdeni keresni a tojásokat, amelyek frissen a lerakás után fehérek (csontszínűek), a következő napon pedig már szürkék. A fehér tojások észlelését követő négy-öt nap múlva kell permetezni, hogy eltaláljuk a frissen kelt lárvákat. Elhúzódó rajzásnál pedig nagyon fontos a megismételt kezelés ajánlotta az előadó. A felhasználható szerek választéka szintén kicsi, tekintve, hogy virágzó állományról van szó (amikor érik a paprika, virágzik is). Csak a lambdacihalotrin, a spinozad és az indoxakarb hatóanyagok jöhetnek szóba, illetve a Bacillus thuringiensis alapú szerek. Nem könnyű megvédeni az állományt a gyapottok-bagolylepke ellen, a termesztők dolgát az is megnehezíti, hogy az állat vándorol, akár 50-60 kilométert is megtesz. A gyakorlott szem észreveszi az állomány fölött egy-két méterrel repülő lepkéket ez a vándorlási időszakot jelzi, vagy amikor már megtelepedtek, behúzódtak a sorokba és csak egyik növényről a másikra repkednek. Egymás mellett 4. oldal (összes: 5)
Néhány éve nagyszerű szabadföldi paprikaállományokat láthatunk az országban, a hozzáértő kertészek kevés aranykoronás talajokon is 70-80 tonnás termésátlagot érnek el mondta Pénzes Béla. Az óriási kockázat miatt sokan inkább fedett termesztést javasolnak, azonban nem minden helyzetben van lehetőség növényház vagy éppen egyszerűbb vándorfóliás berendezés építésére több tíz hektáron. Ezért szerinte nem eldöntendő kérdés, hogy növényházban vagy szabadföldön termesztjük-e a paprikát, e két termesztésmód ugyanis egymás mellett kell hogy éljen. Levegőtlenség Az utóbbi évek egyik legsúlyosabb gondja a napégés. Főleg a zöldből pirosba érő fajtáknál ismert a jelenség, és ha nem alakul ki a megfelelően árnyékoló lombfelület, akkor a szabadföldi termesztésben szinte elkerülhetetlen. Sajnos elég gyakori, hogy tömegesen fordulnak elő értékesíthetetlen termések a növényállományban. Az is előfordul, hogy magas vízállás miatt hervadásos tünetek figyelhetők meg a paprikán. Tény, hogy a paprika vízigényes, de azért nem annyira, mint a tavirózsa fogalmazott Pénzes Béla. A tábláknak rendszerint van olyan pontja, ahova összefolyik a víz, és ha egy-egy öntözést éppen nagyobb csapadék követ, akkor ezeken a pontokon nagy az esély a gyökérfulladásra. Évről évre ismétlődő jelenség ez, a helyzet felismerését nehezíti, hogy kezdetben nem látszik, csak tíz nap múlva veszi észre a gazda, hogy gond van. A hervadásból sokan vízhiányra gondolnak és öntözni kezdenek, amivel visszafordíthatatlanná teszik az előtte esetleg még menthető helyzetet. Érdemes megnézni ilyenkor a gyökérzetet, ha a hajszálgyökerek elpusztultak, akkor nem az öntözés a megoldás javasolta. Termesztői hiba, amikor túl mélyre ültetik a paprikát, alaposan beöntözik, és fóliával takarják a talajt. A levegőtlen környezetben nem fejlődik rendes gyökérzet, ami akkor mutatkozik meg, amikor a növény már leterhelt, és az alulfejlett gyökérzet a nyári hőségnapokon nem képes elegendő vízzel ellátni a bogyókat. A levegőtlen talaj a szabadföldi paprikatermesztés nagy ellensége. Sokan úgy igyekeznek megszüntetni a levegőtlen viszonyokat sikerrel, hogy a tenyészidőszak során kétszerháromszor fellazítják a sorközöket. A kabócák és a paprika Hallgatói kérdésekre válaszolva Pénzes Béla elmondta, hogy a legritkább esetben lehet valamely kabóca kártételét látni a paprikán. Vizsgálatok bizonyítják, hogy ott tartózkodnak a paprikaállományban, de az utóbbi tíz évben nem találkozott a kabócák által terjesztett Stolbur- -fitoplasma tünetével. Nem így a szabadföldi paradicsomban, ahol az előző évtizedben igen súlyos kárt okozott. Előfordult olyan hatvanhektáros tábla is, amit a fitoplazma miatt nem volt érdemes betakarítani mondta. A Budapesti Corvinus Egyetem Rovartani Tanszéke által végzett felmérésben harmincöt kabócafajt izoláltak fertőzött paradicsomtábláról, ám abból csak négy gyanúsítható vektortevékenységgel. Ezenkívül ilyen jellegű vizsgálatok egyáltalán nem is voltak Magyarországon a kabócák meghatározásával érdemes lenne többet foglalkozni fejtette ki Pénzes Béla. A termesztők dolgát az is nehezíti tette hozzá, hogy a fitoplazma-tünetek a tenyészidő második felében jelennek meg, a kabócák pedig hónapokkal korábban repülnek be az állományba és szúrják meg a növényeket. A kezdeti tünetek három-hat hét elteltével mutatkoznak meg, amikor pedig súlyosbodnak, akkor már nincs mit tenni. Szerző: Tömpe Anna Közzététel ideje: 2014. 02. 11., kedd, 17:40 A forrás webcíme: https://magyarmezogazdasag.hu/2014/02/11/szabadfoldi-paprika-integraltvedelme 5. oldal (összes: 5)