BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐSIKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK MESTERSZAK Levelező tagozat Nemzetközi gazdasági kapcsolatok szakirány AZ EURÓPAI UNIÓ KELETI PARTNERSÉGI PROGRAMJA, LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK Készítette: Molnár Veronika Budapest, 2011.
2
Tartalomjegyzék I. Bevezetés II. Az Európai Szomszédságpolitika (European Neighbourhood Policy - ENP) 1. Az ENP működési keretei 2. Az Európai Unió és az ENP-országok együttműködési területei 3. Az Európai Szomszédságpolitika rendelkezésére álló pénzügyi eszközök 4. Az Európai Szomszédságpolitika történetének áttekintése III. A Keleti Partnerség Program (Eastern Partnership Program EaP) 1. A Keleti Partnerség Program kialakulásának előzményei 2. Az Európai Bizottság Keleti Partnerségről szóló közleménye 3. A Keleti Partnerség finanszírozása, rendelkezésre álló pénzügyi források IV. A Keleti Partnerség országai és az Európai Unió kapcsolata 1. Ukrajna 2. Moldova 3. A három dél-kaukázusi ország 3. a. Örményország 3. b. Azerbajdzsán 3. c. Örményország IV. Keleti Partnerség - Tagállami érdekek, álláspontok, stratégiai partnerek és ellenzők 1. Németország és a Keleti Partnerség 2. Franciaország és a Keleti Partnerség 3. Nyugat és Dél-Európai országok és a Keleti Partnerség 4. A Keleti Partnerséget támogató országok, Lengyelország és Magyarország V. Befejezés 3
I. Bevezetés 2009 nyarán a munkahelyemnek és a Leonardo programnak köszönhetően egy hónapot dolgoztam gyakornokként a Nyugat-dunántúli Régió Brüsszeli Képviseletén. Az Európai Unió fővárosában töltött négy hét alatt rengeteg érdekes rendezvényen, programon vettem részt, köztük a 2009. június 16-án a Régiók Bizottsága által szervezett Keleti Partnerség Regionális és Helyi Dimenziója című fórumon. Ekkor találkoztam először a Keleti Partnerséggel és nagyon felkeltette az érdeklődésemet. Valójában innen származik a téma iránti szerelem. Úgy gondolom, hogy a Keleti Partnerség sok szempontból aktuális és fontos téma napjainkban. Az Európai Szomszédságpolitika keretében létrehozott keleti dimenzió a hat partnerország Ukrajna, Moldovai Köztársaság, Fehéroroszország, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán reformtörekvéseit hivatott támogatni, és egyben elősegíti közeledésüket is az Európai Unióhoz. Véleményem szerint a Keleti Partnerség számos lehetőséget, ugyanakkor kihívást is tartogat, ezeket szeretném nemzetközi kapcsolatok tekintetében körbejárni dolgozatomban. Úgy vélem, hogy az Európai Unió és Oroszország közötti kapcsolatok egy fontos pontja e hat, egykor szovjet tagköztársaság Unióhoz való közeledése, mely számos kérdést, akár konfrontációt is magába rejthet. A partnerországok eltérő fejlettsége, politikai, gazdasági és társadalmi berendezkedése szintén érdekes terület. Nem elhanyagolható tény, hogy 2011. első félévében Magyarország tölti be az Európai Tanács soros elnöki tisztségét és a Keleti Partnerség kiemelt prioritást élvez a magyar elnökség programjában. Igaz, sajnos dolgozatom írása közben elhalasztották az eredetileg hazánkba tervezett Keleti Partnerségi állam és kormányfői csúcstalálkozót. Szakdolgozatom első fejezetében az Európai Unió egyik fő külpolitikai prioritását az Európai Szomszédságpolitikát (European Neighbourhood Policy ENP) mutatom be. Kitérek az ENP működési kereteire, az Európai Unió és a partnerországok közötti együttműködések területeire, a szomszédságpolitika rendelkezésére álló pénzügyi eszközökre és áttekintem az Európai Szomszédságpolitika eddigi történetét is. Mindez elengedhetetlen a Keleti Partnerség Program (Eastern Partnership Program EaP) kialakulásának és működésének megértéséhez. A második részben részletesen elemzem a Keleti Partnerséget a kezdetektől egészen napjainkig, nagy hangsúlyt fektetve létrehozásának körülményeire, a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokra. Emellett részletesen elemzem az Európai Bizottság Keleti Partnerségről szóló közleményét is. 4
A Keleti Partnerségben résztvevő országokkal a harmadik fejezetben foglalkozok. A hat partnerország közül tudatosan kihagytam Fehéroroszországot, mivel az országban zajló események és a megromlott EU-Belarusz viszony miatt úgy gondoltam nem aktuális ebben az összefüggésben vizsgálni a kapcsolatokat. A fejezet során külön-külön elemezem az EaPországok és az Unió közötti együttműködések fejlődését, a kooperációs területeket különös tekintettel a szomszédságpolitikára és természetesen a Keleti Partnerségre. Úgy gondolom, szakdolgozatom nem lenne teljes, ha nem foglalkoznék az egyes tagállamok Keleti Partnerséget érintő érdekeivel, álláspontjával, a stratégiai partnerekkel és a kezdeményezést ellenzőkkel. Így a negyedik részben arra keresem a választ, hogy mi okozhatja a konszenzus hiányát az Európai Unión belül a szomszédságpolitikával és a Keleti Partnerséggel kapcsolatban. Munkámat a rendelkezésre álló magyar szakirodalom mellett a tetemes mennyiségű európai uniós, valamint külföldi szakmai anyag is megkönnyítette. Ugyanakkor nagy segítséget jelentettek belső konzulensem Dr. Csejtei István iránymutatásai is, akinek ezúton szeretném megköszönni támogatását. 5
II. Az Európai Szomszédságpolitika (European Neighbourhood Policy - ENP) A 2004. május 1-jei bővítéssel az Európai Unió új történelmi korszakba lépett. Az újonnan csatlakozott tíz állam, majd a 2007-ben Bulgária és Románia taggá válása megváltoztatta az Unió politikai, gazdasági és geopolitikai helyzetét. Az EU határai kitolódtak és új szomszédok, velük együtt pedig új kihívások jelentek meg. A stabilitás, biztonság és jólét megteremtése ezekben a szomszédos országokban az Unió alapvető érdeke, mely az érintett országokkal való szorosabb együttműködés kialakításával valósítható meg. Ahogy Romano Prodi, az Európai Bizottság akkori elnöke fogalmazott, az Uniót "baráti országok gyűrűjének" kell körülvennie Marokkótól Oroszországig és a Fekete-tengerig: I want to see a "ring of friends" surrounding the Union and its closest European neighbours, from Morocco to Russia and the Black Sea. This encircling band of friendly countries will be diverse. The quality of our relations with them will largely depend on their performance and the political will on either side. Of course, geography will play a role too. It is the Commission's responsibility to come up with a way of improving relations with all these countries. Romano Prodi, Brussels, December 2002 Az Európai Bizottság 2003-ban javaslatot tett az Európai Szomszédságpolitika (European Neighbourhood Policy ENP) fő irányvonalaira és működésére, mely a keleti és déli szomszédokkal ápolt kapcsolatok számára nyújt jelenleg is politikai kereteket. De miben is különbözik az ENP a regionális és kétoldalú együttműködéseken? Amellett, hogy az Európai Unió ösztönzi és anyagilag támogatja a partnerországok politikai, gazdasági, szociális reformtörekvéseit, magában hordozza a gazdasági integráció lehetőségét is a feltételeket teljesítő országok számára. Az együttműködés alapját a politikai párbeszéd és a szakértői tanácskozások mellett a kereskedelmi lehetőségek és a pénzügyi támogatások adják. 6
Fontos viszont azt is megjegyezni, hogy az ENP más, uniós szakpolitikákkal is összhangban áll, úgy mint a biztonsági stratégia, a fejlesztési és migrációs politika. 1 Az ENP az Európai Unió egyik fő külpolitikai prioritásává vált, melynek sarokpontjait az alábbiakban szeretném részletesen kifejteni. 1. Az ENP működési keretei Az ENP fejlődését és megvalósítását az országjelentések, illetve cselekvési és akciótervek szolgálják. Ezek két-három évre szóló csomagok, melyek mellé az Unió közösségi forrásokat is rendel. Arra hivatottak, hogy a célországokat a legfontosabb területeken rávegyék a reformintézkedések megtételére. Ugyanakkor az akciótervek alkalmazkodnak az érintett országok képességeihez, vagyis az EU-hoz történő közeledés sebességét, illetve mértékét maguk az államok határozhatják meg. Az akciótervek kiemelik azokat a fontos területeket is, amelyeken az adott ENP-országnak reformokat kell végrehajtania. Ezek a következők: politikai párbeszéd és reform, gazdasági és szociális együttműködés és fejlődés, kereskedelemhez kapcsolódó kérdések, piaci és szabályozási reform, együttműködés az igazságügy, a szabadság és a biztonság terén, ágazati kérdések, mint például közlekedés, energetika, információs társadalom, környezetvédelem, kutatás és fejlesztés, az emberi dimenzió, nevezetesen az emberek közötti kapcsolatok, civil társadalom, oktatás, népegészségügy. 2 Az EU az Akciótervekben többé-kevésbé azonos ajánlásokat fogalmaz meg partnerei számára. Fontos azonban megjegyezni, hogy a cselekvési tervek az ENP-országokkal közösen kerülnek kidolgozásra, így mindegyik egyedi, országspecifikus, az adott állam igényeinek megfelelő. 1 Európai Bizottság: Együttműködésben Az Európai Szomszédságpolitika http://ec.europa.eu/world/enp/pdf/information/enp_brochure_hu.pdf, Letöltve: Zalaegerszeg, 2011. március 14. 19.21. 2 Communication from the Commission to the Council and the European Parliament: Wider Europe Neighbourhood: A New Framework for Relations with our Eastern and Southern Neighbours (Brussels, 11.3.2003 COM(2003) 104 final) http://ec.europa.eu/world/enp/pdf/com03_104_en.pdf Letöltve: Zalaegerszeg, 2011. április 1. 14.50. 7
Ezek a dokumentumok mind a partnerországok, mind pedig az EU számára iránymutatóak, hisz így számszerűsíthető és nyomon követhető a reformok alakulása, teljesítése. A reformokért cserébe az EU együttműködési területeket ajánl: Mélyebb politikai integráció: a politikai együttműködés kiszélesítése, elsősorban a demokráciát és jogállamiságot védő intézmények megerősítése, támogatása, közös külpolitikai célok megvalósítsa, és közös veszélyek (terrorizmus, tömegpusztító fegyverek) elleni fellépés. Mélyebb gazdasági integráció: Egységes Piachoz való hozzáférés perspektívája, anyagi és technikai segítségnyújtás a kereskedelmi lehetőségek minél hatékonyabb kiaknázására, piacok fokozatos megnyitása, kereskedelmi akadályok felszámolása, globális kereskedelemi rendszerbe történő integrálódás támogatása, üzleti és beruházási környezet javítása Szociális és népességügyi kérdésekben: szegénység elleni küzdelem segítése, fenntartható fejlődés előmozdítása, együttműködés migrációs ügyekben, az emberek és a civil társadalmi szervezetek és a hatóságok közötti kapcsolatok élénkítése Egyes közösségi programok fokozatos megnyitása a kultúra, oktatás, környezetvédelem, technika és a tudományos terén a kapcsolatok intenzívebbé tétele érdekében 3 Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy az akciótervek nem helyettesítik, illetve váltják fel a már létező együttműködési megállapodásokat, vagyis a Partnerségi és Együttműködési, illetve a Társulási Megállapodásokat. 3 Európai Bizottság: Együttműködésben Az Európai Szomszédságpolitika http://ec.europa.eu/world/enp/pdf/information/enp_brochure_hu.pdf, Letöltve: Zalaegerszeg, 2011. március 14. 19.21. 8
2. Az Európai Unió és az ENP-országok együttműködési területei Az Európai Unió és az ENP-országok közötti együttműködési területeket a következőképpen csoportosíthatjuk: 1. A jogérvényesülés, szabadság és biztonság területe magába foglalja az igazságügyi együttműködéseket polgári és büntetőügyekben, valamint az igazságügyi reformok végrehajtásának támogatását. Az Európai Unió segíti és egyben elvárja a korrupció, a rasszizmus és idegengyűlölet, a terrorizmus, a szervezett bűnözés, a kábítószerhasználat, a pénzmosás, a pénzügyi és a gazdasági bűnözés, valamint az illegális bevándorlás elleni küzdelmet. Kiemelt prioritást élvez a migráció kérdése mindkét fél számára úgy, mint a migrációs folyamatok hatékony kezelése, a partnerországok kapacitásának erősítése a migráció és a menekültvédelem területén. Ehhez szorosan kapcsolódik a határellenőrzés javítása, és az okmánybiztonság növelése is. 2. A gazdasági integráció és a reformok elősegítése az Európai Unió stratégiai célja a térséget illetően. Fontos megemlíteni, hogy az ENP-országok gazdasági helyzete igen eltérő képet mutat. A gazdaság legkülönbözőbb típusai fedezhetőek fel az érintett országokban, azonban majdnem mindegyikükre igaz, hogy gazdasági átalakuláson mentek, vagy mennek keresztül. Az Európai Szomszédságpolitika egyik legfontosabb eleme, hogy lehetőséget, hozzáférést jelent az országoknak az EU belső piacához való hozzáféréshez. Ehhez az adott országnak harmonizálni kell jogszabályaikat az EU-val és ki kell építeni hozzá az igazgatási szervezeteket is. Másik fontos elem a gazdasági és szociális reformok támogatása. Ehhez az ENP elősegíti a best practice átvételét az adóigazgatás, a közszektor pénzügyi irányítása, a monetáris politika terén támogatván ezzel a hatékony piacgazdaság kialakulását. A szegénység leküzdése és a szociális kihívások kezelése szintén elengedhetetlen a stabilitás és jólét és ezáltal a biztonság megteremtéséhez. A szociális feltételek javítása, vagyis az oktatás, képzés, foglalkoztatás, egészségügy, jóléti ellátás, lakásügy, mind az ENP által támogatott terület. 9
3. A kereskedelem és a beruházások fellendítése az árukereskedelem előmozdítását a piacok megnyitásával és az érintett országok ipari termékei mozgásának megkönnyítésével kívánja elérni. Emellett a szolgáltatáskereskedelem élénkítése, a szolgáltatások piacának megnyitása is elsődleges cél fellendítve ezzel az ENPországokba irányuló külföldi befektetéseket. A vámok mellett a nem tarifális akadályok lebontása, a vámszabályok harmonizációja és modernizációja is elengedhetetlen. Ugyanakkor az érintett államoknak meg felelnie a növény-és állategészségügyi és higiéné előírásoknak is. A beruházási környezet javítása kulcsfontosságú a gazdasági növekedés eléréséhez, a munkahelyteremtéshez a szegénység elleni küzdelemben. Ehhez a legjobb alapot a magánberuházások ösztönzése adhatja, így az ENP kiemelten támogatja a e területre szóló strukturális reformokat. 4. A fent említett célok mit sem érnek a szomszédos országok lakosai közötti kapcsolatok nélkül. Ezt a célt szolgálják az oktatás és a népegészségügy fejlesztésére, a fiatalok segítésére irányuló ENP-programok, a tudományos, valamint K+Fegyüttműködések. Az EU-ba történő utazás és a turizmus élénkítésére helyi határátlépés megkönnyítése, valamint a határokon átnyúló együttműködés előmozdítása szintén kiemelt támogatási területek. 5. A szomszédság összekapcsolása magába foglalja az energia-összeköttetés megerősítésére, a közlekedés fejlesztésére, a környezetvédelemre, valamint az információs társadalom fejlesztésére irányuló törekvéseket. Tekintve, hogy az Európai Unió a világ legnagyobb olaj-és gázimportőre és a második legnagyobb fogyasztó, nagymértékben függ többek között az ENP-országok olaj és földgáztartalékaitól. Emellett a 2006-os ukrán-orosz gázvita is megmutatta, hogy a szállítási feltételeket stabillá és kiszámíthatóvá kell tenni a tranzit országokban és a térségben. Ezért az ENP együttműködést kínál üzem-és ellátásbiztonsági kérdésekben, az energiahatékonyság növelésében és a megújuló energiaforrások terén. Az energetikában végrehajtott reformok az országok javát szolgálják, hisz a társadalmi és gazdasági fejlődés mellett stabilitást hozhat, mely elengedhetetlen a befektetői bizalom megnyeréséhez. 10
6. A regionális együttműködés előmozdítása átfogja az fent említetteket az emberek közötti kapcsolatok ösztönzésétől az energiapolitikai kooperációig. Mégis külön említést érdemelnek az ún. befagyott konfliktusok. A Közel-Keleti konfliktus, Transznisztria, Abházia, Dél-Oszétia kérdése, Hegyi Karabah vitája, vagy a Nyugat- Szaharai helyzet biztonsági kockázatként jelentkezik mind az EU, mind az ENPországok számára. A konfliktusok rendezése, az együttműködés a béke, biztonság és stabilitás megteremtésének feltétele. 4 3. Az Európai Szomszédságpolitika rendelkezésre álló pénzügyi eszközök Az Európai Szomszédságpolitika finanszírozásában két szakaszt kell megkülönböztetnünk. Az egyik a 2006-ig rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket foglalja magába, a második a 2007-2013-as időszakra vonatkozót. Az Európai Unió több évtizede nyújt pénzügyi támogatást az ENP-országok számára, a mediterrán térségbe tartozóknak a 70-es évektől, míg a kelet-európaiaknak a 90-es évektől. A reformok támogatása a TACIS és MEDA- programokban valósult meg. Emellett több esetben nyújtottak humanitárius és élelmiszersegélyt az érintett országoknak, valamint pénzügyi támogatást is nyújtottak fizetési mérleg problémákkal küzdő országoknak is. A TACIS-programot 1991-ben indították el és tizenkét kelet-európai és közép-ázsiai országnak nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat. A program kiemelt célok megvalósítását ösztönözte, úgymint az intézményi, jogi és közigazgatási reformokat, a magánszektor és a vidéki gazdaság fejlődését, a társadalmi átalakulást, az infrastrukturális hálózatok fejlesztését, a nukleáris biztonságot, környezetvédelmet és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodást. 2000-2006 között a TACIS-program keretében mintegy 3,1 milliárd euro támogatás került kifizetésre. 5 A MEDA-programmal az EU a mediterrán országokat támogatta. Fő prioritásként fogalmazta meg a gazdasági átalakulás támogatását, ezen belül a magánszektor fejlesztését elsősorban a versenyképesség javítása és az EU-val való szabadkereskedelemre való felkészülés céljából. A szociálpolitikai intézkedéseket és a társadalmi-gazdasági egyensúly erősítésére irányuló reformok is kiemelt szerepet kaptak. Az EU a 2000-2006-os időszakban a 4 Európai Bizottság: Együttműködésben Az Európai Szomszédságpolitika http://ec.europa.eu/world/enp/pdf/information/enp_brochure_hu.pdf, Letöltve: Zalaegerszeg, 2011. március 14. 19.21. 5 U.a. 11
TACIS-programnál jóval magasabb összegű, 5,3 milliárd euro-val támogatást nyújtott a MEDA-program keretében a mediterrán országok számára. A fentiek mellett fontos szerepet jutott az Európai Beruházási és Fejlesztési Banknak, mely jelentős hiteleket nyújtott a mediterrán országoknak különböző projektek támogatására. Ennek összege ugyanebben az időszakban 6,5 milliárd euró volt, míg kisebb hitelekkel később a kelet-európai országokat is támogatták, azonban mindössze csak 600 millió euróval. A fentiek jól bizonyítják azt a dél felé való eltolódást, ami nyomon követhető az Európai Szomszédságpolitikán belül. 6 A 2007-2013 közötti időszakban a TACIS-és MEDA-programok helyét átvette az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz (ENPI). Az ENPI elődeihez képest jóval rugalmasabb, tágabb és átláthatóbb támogatási eszköz és a cselekvési tervekben megfogalmazott célok jóval szélesebb körét fedi le. A célcsoportot ebben az esetben is az ENP-országok jelentik, de beletartozik Oroszország is. Fontos különbség még, hogy regionális és határon átnyúló projekteket is támogat. A rendelkezésre álló összeg 11,5 milliárd euro, melynek 95%-a nemzeti és egyszerre több országot érintő programokat támogat, míg 5% jut a határon átnyúló együttműködések finanszírozására. ENPI határon átnyúló komponense a közösség külső határai mentén elhelyezkedő, egyelőre tartósan az EU-n kívül maradó partnerországok érintett régióival való együttműködést támogatja. Ez például Magyarország esetében az ukrán határszakaszt jelenti, lehetővé téve közös projektek megvalósítását. Az ENPI a szomszédságpolitika által megfogalmazott prioritások mentén és szigorú ütemterv alapján támogatja a reformokat: Politikai reformok: jó kormányzás, emberi jogok tiszteletben tartása, jogállamiság, multikulturális párbeszéd, korrupció, szervezett bűnözés és terrorizmus ellenei küzdelem stb. Gazdasági reformok: működő piacgazdaság kialakítása, gazdasági fejlődés, fokozatos gazdasági integráció az EU közös piacra Szociális reformok: foglalkoztatás élénkítése, diszkriminációmentesség, szegénység elleni küzdelem Szektorális együttműködések: környezetvédelem, fenntartható fejlődés, energiaügy, szállítmányozás, telekommunikáció, élelmiszerbiztonság, oktatás, kutatás-fejlesztés, innováció 6 U.a. 12
Regionális fejlesztések és integráció elősegítése Részvétel közösségi programokban és ügynökségek munkájában, valamint az ENPI keretében választási megfigyelőket, válság utáni krízisrendezést és katasztrófákra való felkészülésre is nyújt támogatásokat. 7 Az ENPI mellett fontos megemlíteni a Szomszédsági Beruházási Eszközt (NIF) is, mely az Európai Befektetési Bank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, és más európai pénzügyi intézmények által biztosított tőkeáttételi műveletekhez nyújt támogatást az ENPországok számára. Létezik egy ún. NIF vagyonkezelői alap is, mely a tagállamok hozzájárulásával jött létre és a gazdasági növekedés, valamint a regionális együttműködéseket támogatja. A gazdasági és pénzügyi válság okozta károk enyhítésére az Európai Bizottság makro-pénzügyi támogatást is nyújtott például Örményország, Grúzia, Moldova és Ukrajna részére. 8 4. Az Európai Szomszédságpolitika történetének áttekintése 2003. márciusa és 2004. májusa között az Európai Bizottság javaslatokat tett az Európai Szomszédságpolitika fő irányvonalaira. A Tanács 2002-es felkérése alapján az első dokumentum a Tágabb Európa - Szomszédság: új keretek a keleti és déli szomszédainkkal való kapcsolatokra címmel készült el és az Európai Unióval szomszédos keleti országokra - Ukrajnára, Fehéroroszországra, Moldovára és Oroszországra, és a déli-mediterrán térség államaira - Egyiptomra, Algériára, Izraelre, Jordániára, Libanonra, Líbiára, Marokkóra, a Palesztín fennhatóságra, Szíriára és Tunéziára vonatkozott. 9 7 Az Európai Parlament és a Tanács 2006/1638/EK Rendelete az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról (2006. október 24.) http://eur-lex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=oj:l:2006:310:0001:0014:hu:pdf Letöltve: 2011. 04. 15. 12.25. 8 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak Az európai szomszédságpolitika áttekintése COM (2010) 207, Brüsszel, 2010.05.12. http://eur-lex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=com:2010:0207:fin:hu:pdf Letöltve: 2011.04.08. 20.10. 9 Communication from the Commission to the Council and the European Parliament: Wider Europe Neighbourhood: A New Framework for Relations with our Eastern and Southern Neighbours (Brussels, 11.3.2003 COM(2003) 104 final) http://ec.europa.eu/world/enp/pdf/com03_104_en.pdf Letöltve: Zalaegerszeg, 2011. április 1. 14.50. 13
A Tágabb Európa koncepció számos stratégiai célt megfogalmaz az érintett országokkal kapcsolatban. Az első és legfontosabb a biztonság és béke megteremtése, mely a stabilitás megteremtésének feltétele. A megfogalmazott javaslatok összhangban állnak a 2002-es Európai Biztonsági Stratégiával, mely kiemeli: Európa érdeke, hogy a határaink mentén fekvő országokban jó kormányzás valósuljon meg. Az erőszakos konfliktusokban részt vevő szomszédok, a szervezett bűnözés melegágyát jelentő gyenge államok, a rosszul működő társadalmak vagy a szomszédos országok robbanásszerű népességnövekedése mind problémát jelent Európa számára. A csatlakozó államok integrációja növeli biztonságunkat, ám egyben az EU-t közelebb is viszi a problémás területekhez. Feladatunk az Európai Uniótól keletre és a Földközi-tenger mentén jó kormányzás alatt lévő országok gyűrűjének az előmozdítása, mely országokkal szoros és együttműködésen alapuló kapcsolatot tartunk fenn.. Mindemellett az Európai Unió bővítése nem eredményezheti új választóvonalak kialakulását Európában. 10 Ugyanakkor a biztonsági stratégia leszögezi azt is, hogy a gazdasági és politikai együttműködés a keleti országokkal és politikai problémáik megoldása fokozottabb figyelmet kíván az Unió részérről is. Nem beszélve a mediterrán térségről, melyet a konfliktus, instabilitás és társadalmi nyugtalanság jellemez. Ezekkel az országokkal is hatékonyabbá kell tenni a kapcsolatokat, mégpedig a gazdasági, biztonsági és kulturális együttműködések növelésével. 11 A biztonság meglétén alapul az Unió másik alapvető célja, mégpedig a stabilitás és a gazdasági érdekek érvényesítése a térségben, melyek egyben elválaszthatatlanok a kulturális, szociális, politikai, vagy környezetvédelmi dimenzióktól. Egyik sem létezhet a másik nélkül. Természetesen az EU az előbb említett célok megvalósításához felkínálja a kapcsolatok elmélyítéséből adódó előnyöket, vagyis a nagyobb piacok, a gazdasági stabilitás, a tudás, a reformtapasztalatok cseréjét és támogatását. Az ENP következő lépcsőfoka volt a hét ENP-országról készült országjelentés (Marokkó, Tunézia, Jordánia, Izrael és a Palesztin Hatóság, illetve Ukrajna és Moldova.). Ez az ország csoport már rendelkezett működő Társulási/Partnerségi és Együttműködési Megállapodással. 2004 júniusában az Európai Unió 25 tagállamának állam-és kormányfői jóváhagyták a Bizottság stratégiai dokumentumát. Még ugyanebben az évben megállapodás született Európai Bizottság és a fent említett hét ENP-ország között az ENP cselekvési tervekkel kapcsolatban, melyek az országok rövid és középtávú, kiemelt reformtörekvéseit tartalmazta. 10 Európai Biztonsági Stratégia Biztonságos Európa egy jobb világban, http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cmsupload/031208essiihu.pdf, Letöltve: 2011.04.08. 14.25. 11 U.a. 14
2005. február és június között elfogadták a hét országra vonatkozó cselekvési terveket és megkezdték a reformok végrehajtását. Azt követően, hogy 2005 elején bemutatták az említett országokra vonatkozó országjelentéseket, újabb ESZP-cselekvési tervekről szóló tárgyalások kezdődtek meg Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Egyiptommal, Grúziával, valamint Libanonnal. 12 A 2005 és 2010. közötti időszak rendkívül sok eredményt és változást hozott az Európai Szomszédságpolitikában. Elindultak a reformfolyamatok, aktívabbá váltak a kereskedelmi kapcsolatok, nőttek a reformokra szánt pénzösszegek. Természetesen ezek mellett akad még tennivaló, az alábbiakban viszont az elmúlt öt év történéseit szeretném górcső alá venni. Mindenekelőtt fontos fordulópontnak tekinthető az Európai Bizottság 2006-os Európai Szomszédságpolitikáról szóló jelentése, mely felhívta a figyelmet a további lehetőségek kiaknázására. Ezt követően 2006 decemberében az Európai Tanács arra kérte a következő soros elnökséget betöltő Németországot, öntse formába a bizottsági jelentésben megfogalmazottakat. Ennek fő indoka az volt, hogy a déli-országokban a Barcelonai-folyamat elindította a szabad kereskedelem megvalósulását, a keleti- országok esetében viszont jócskán akadt még tennivaló. 2007 elejére 12 ENP-ország állapodott meg az EU-val cselekvési terveikről. E kétoldalú együttműködések célja a kapcsolatok hatékonyabbá tétele volt az EU szomszédos országaival. Ezt szolgálja a több mint 100 albizottságból álló hálózat is, mely keret nyújt a tapasztalatok átadására és a véleménycserére a jó kormányzástól az energiapolitikán át a gazdasági reformokig. Ha sorra szeretnénk venni az elmúlt évek eredményeit, akkor érdemes területenként haladni. Az emberi jogok védelme és az alapvető szabadságjogok biztosítása terén ugyan történt előrelépés, de még jócskán akad teendő. A nők jogainak védelmében például Egyiptomban bűncselekménnyé nyilvánították a női nemi szervek megcsonkítását, Marokkóban és Jordániában pedig nőtt a nők részvételi aránya a politikában. Ukrajnában növekedett a média szabadsága, ugyanakkor számos országban még mindig korlátozzák az emberek alapvető szabadságjogait, mint például a szólás, gyülekezési vagy egyesülési szabadságot. Ez EU kiemelt célja a halálbüntetés megszüntetése az ENP-országokban, sajnos azonban ez sem hozta meg még a várt eredményt, hisz több mint tíz országban még mindig kiszabható és rendszeresen alkalmazott ez a büntetésfajta. 12 U.a. 15
A menekültügy továbbra is nagy probléma, számos ország még az alapvető, menekültekre vonatkozó alapegyezményekhez sem csatlakozott. A választások formája és lebonyolítása is komoly aggályokat okoz, több esetben az EU által küldött választási megfigyelők ellenére sem maradtak tiszták a voksolások. A közigazgatási reform és a korrupció elleni küzdelem is súlyos képet mutat szinte mindegyik ENP-országban. Összességében megállapítható, hogy a felelősségteljes kormányzás ösztönzése és ezáltal a politikai stabilitás és a gazdasági növekedés biztosítása továbbra is a legfontosabb prioritásként szerepel az Európai szomszédságpolitikában. A béke és biztonság kérdése a befagyott és megoldatlan konfliktusok kezelése miatt elsőrangú célként fogalmazódik meg a jövőben is. Bár történtek előrelépések például az moldovai-ukrán határ átláthatóságára irányuló határőrizeti segítségnyújtó misszió (EUBAM) 2005-ös létrehozása, mégis megoldatlan konfliktusok egész sora található a térségben, melyek hátráltatják az ENP-országok fejlődését és veszélyezteti az EU biztonságát. Számos előrelépés figyelhető meg a mobilitás ösztönzése terén. Az EU vízumkönnyítési megállapodásokat között Ukrajnával és Moldovával, mely a vízumdíjak csökkentését vagy éppen díjmentességet vontak maguk után. Az illegális migráció kezelése pedig a visszafogadási megállapodások révén vált visszaszoríthatóvá. Moldovával és Grúziával a mobilitási partnerségek keretében megegyezés született a legális migráció elősegítéséről, az illegális migráció elleni küzdelemről, a jogszerű határátlépés megkönnyítéséről. A déli, mediterrán országokkal kapcsolatban azonban nem sikerült előbbre jutni e téren. Fontos szerep jutott és jut a diákok, a kutatók, és az egyetemi oktatók közösségi programokban való részvételének. 2007-2009 között több ezer diák és tanár képzését tette lehetővé az Erasmus Mundus program egy-egy EU tagállamban. Ugyanakkor közel ötszázan folytattak tanulmányokat egy-egy ENP-országban. A fentiek is azt mutatják, hogy számos teendő van még a mobilitás terén, így az Európai Bizottság számos intézkedést megfogalmazott a közeljövőre vonatkozóan. Ilyen például a vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodás megkötése további keleti és déli országokkal, valamint az Uniós Vízumkódex alapján az eljárási folyamatok hatékonyabbá tétele. Fontos és további megbeszélések tárgyát képezi az ENP-országok munkavállalóinak európai uniós munkavállalásának kérdése és megkönnyítése is. 16
A gazdasági integráció előmozdítása, valamint a kereskedelem, a piacra jutás és a különböző szabályozások összehangolása további intézkedéseket igényel. Az EU és az ENPországok közötti kereskedelem a 2006-2009 közötti időszakban jelentős növekedést mutatott mind az export, mind az import területén. A keleti partnerekkel folytatott gazdasági kapcsolatok mutatták a legintenzívebb növekedést, amit sajnos a világválság jelentős mértékben visszavetett. A gazdasági integráció elmélyítése érdekében számos intézkedésre sor került. Az Európai Unió autonóm kereskedelmi kedvezményeket vezetett be Moldova számára és számos megállapodás született a déli országokkal mezőgazdasági és halászati termékek kereskedelmével kapcsolatban. Tunézia és az EU között pedig 2008 óta ipari termékekre vonatkozó teljes mértékű szabadkereskedelmi megállapodás van érvényben. Emellett folyamatosak a tárgyalások a szolgáltatások liberalizációjáról és a letelepedés szabadságáról. A piac megnyitása mindenképpen kedvező folyamatokat indított el és további területek bevonására ösztönzi az ENP-országokat. Az üzleti környezet javulása is szembetűnő, de van még mit tenni ezen a területen is. A partnerországoknak még számos teendője van az üzleti szabályozás terén, a korrupció leküzdésében, a kis-és középvállalkozások fejlesztésében és az innovációra való ösztönzésben. A szociális reformok megvalósítása eddig kettős képet mutat. A munka és a nyugdíjreformok terén kedvező folyamatok indultak el, azonban a foglalkoztatáspolitika, a szakszervezeti jogok, a társadalmi párbeszéd esetében erről sajnos még nem beszélhetünk. Az Európai Szomszédságpolitika kiemelt prioritása az energiabiztonság megteremtése. Az ENP-országok számos lépést tettek az ügy érdekében és így energiaügyi egyetértési megállapodások, illetve nyilatkozatok születtek az Európai Unió és Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Egyiptom, Jordánia, Marokkó és Ukrajna között. 2009-ben elfogadták Moldova és Ukrajna csatlakozását az Energiaközösséget létrehozó szerződéshez, melyben Grúzia megfigyelői státuszt kapott. Az EU a Nabucco és a Kaszpi-tengert átszelő Déli Gázfolyosó megvalósításán is együtt dolgozott partnereivel. A déli országok esetén az eddigi együttműködések az energiapiacok fejlesztésére és integrációjára irányultak és ide tartozik a földközi-tengeri napenergia-tervvel kapcsolatos stratégia közös kidolgozása is. A fent említett kétoldalú együttműködések mellett a többoldalú kezdeményezések terén is számos előrelépés született. Az 1995 óta fennálló euromediterrán térséget 2008-ban felváltotta az Unió a Mediterrán Térségért, mely magasabb politikai szintre kívánja emelni az EU és a déli országok közötti kapcsolatokat, mégpedig intézményi keretet adva, közös 17
elnökség rendszerének működtetésével és regionális, valamint szubregionális projektek megvalósításával. A másik oldalon 2009-ben indult útjára a Keleti Partnerség Program, mely négy tematikus platform létrehozásával - demokrácia, jó kormányzás és stabilitás; gazdasági integráció és konvergencia az EU ágazati politikáival; energiabiztonság; és az emberek közti kapcsolatok- kívánja még hatékonyabbá tenni az együttműködést az Unióval. Dolgozatom további részében ezzel kívánok részletesebben foglalkozni. 13 13 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak Az európai szomszédságpolitika áttekintése COM (2010) 207, Brüsszel, 2010.05.12. http://eur-lex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=com:2010:0207:fin:hu:pdf Letöltve: 2011.04.08. 20.10. 18
III. A Keleti Partnerség Program (Eastern Partnership Program EaP) 1. A Keleti Partnerség Program kialakulásának előzményei A Keleti Partnerség létrejöttéhez számos fontos esemény vezetett. Minden a lengyelekkel kezdődött. A déli uniós tagállamok és elsősorban Franciaország által felkarolt Mediterrán Unió létrehozásáról szóló javaslat elfogadását követően, 2008 márciusában Donald Tusk lengyel miniszterelnök hasonló, az EU keleti szomszédjaira vonatkozó tervezet kidolgozását kezdeményezte. Lengyel részről ez egyáltalán nem volt meglepő, hisz ők korábban, még az uniós csatlakozásukat megelőzően is többször hangoztatták a keleti partnerség fontosságát. Így kétségtelen, hogy a svédekkel együtt ők lettek a Keleti Partnerség ügyének zászlóhajósai. Ugyanakkor a keleti dimenzió kiemelt figyelmet kapott Németország 2007-es soros európai uniós elnöksége alatt is. A németek a többet többért elvet képviselve az Európai Szomszédságpolitikán belül kezdeményezték a szorosabb együttműködés feltételeinek kialakítását a kelet-európai országokkal. Ez azonban csak tiszavirág életűnek bizonyult, mivel a németek nem kockáztatták az EU déli tagországaival és Oroszországgal fenntartott jó kapcsolatukat. Ugyanakkor a német elnökség ha áttételesen is, de sokat tett a Keleti Partnerség létrejöttéhez. Egyrészt további forrásokat harcolt ki a szomszédságpolitika részére, másrészt a Fekete-tengeri szinergia (Black Sea Synergy BSS) meghirdetésével új perspektívákat nyitott a keleti szomszédok számára. Bár a BBS és a szomszédságpolitika céljai különböznek, mégis közeledést biztosít az Európai Unióhoz. Összefoglalva megállapítható, hogy az Európai Szomszédságpolitika keleti dimenziója a 2004-es megabővítés óta napirenden volt. A német, de főleg a lengyel törekvések csak erősítették a dolgokat. A lengyel amellett érveltek, hogy a Keleti Partnerség lehetőséget jelent az EU közös külpolitikájának koordinációjában és a tagállami kohézió erősítésében. 14 2008. május 26-án a svéd és a lengyel külügyminiszter közös nyilatkozatot nyújtott be a Keleti Partnerségről az Európai Tanácsnak. Ez még csak tervezet volt, de főbb céljaiban, formájában és tartalmában megegyezett a később elfogadott dokumentummal. A 2008-as év eseményei, - grúz-orosz konfliktus és a gazdasági világválság újabb lökést adott a Keleti Partnerség részletinek kidolgozásához. 14 Végh Zsuzsanna: The evolution of the Eastern Neighbourhood Policy of the European Union. http://www.kssm.pl/images/stories/yeap.pdf Letöltve: 2011.04.16.20.35. 19
2008. június 19-20-i ülése alkalmával az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy javaslatot a Keleti Partnerséggel kapcsolatban. Ezt követően 2008. december 3-án az Európai Bizottság bemutatta közleményét a Keleti Partnerségről. 2. Az Európai Bizottság Keleti Partnerségről szóló közleménye Fontos már az elején megemlíteni, hogy a Bizottság által elkészített dokumentum javaslatokat tartalmaz és mindez jól látszódik majd, amikor a Prágában elfogadott közös politikai nyilatkozattal hasonlítom össze. A Bizottság ambiciózusabb partnerségnek 15 hívja a keleti dimenziót kiemelve az együttműködés elmélyítését az EU és az EaP országok között. A Bizottság vélemény eszerint a partnerországok reformjait, gazdasági és szociális politikáinak támogatását az Európai Szomszédságpolitikával összhangban, ugyanakkor azon túlmutatva két és többoldalú együttműködések keretében kell megvalósítani. A bilaterális együttműködések, ahogy azt nevük is mutatja az EU és egy-egy partnerország közötti kapcsolatra vonatkozik folytatva, az ENP által is megfogalmazott irányelvet, miszerint a kooperáció az adott EaP-ország képességeihez igazodik. A kétoldalú kötelezettségvállalásokat a differenciálás elve határozza meg, vagyis a kapcsolatok alakulását az egyes partnerország teljesítőképessége és ambíciója határoz meg. Az együttműködések elmélyítése a Bizottsági javaslat szerint öt területen történne: 1. Az új szerződéses kapcsolatok keretében a Partnerségi és Együttműködési Megállapodásokat felváltják a Társulási Megállapodások. Utóbbiak ugyanis megfelelőbb keretet biztosíthatnak a szorosabb együttműködés kialakítására. Ez azonban csak azoknál az EaP-országoknál lépne életbe, melyek elkötelezték magukat a reformok és az EU-hoz való közeledés iránt. A Bizottsági ajánlás megszabja a tárgyalások megkezdésének és kapcsolatok elmélyítésének a feltételeit is: reformok és haladás a demokrácia, emberi jogok és a jogállamiság terén, különös hangsúlyt fektetve a választások tisztaságára és az emberi jogi szervezetekkel való együttműködésre. A fent említett célok elérése érdekében minden partnerországgal kidolgozásra kerül egy átfogó intézményfejlesztési program (CIB), mely társfinanszírozással, az ENPI forrásaiból támogatja a törekvéseket. 15 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: Keleti partnerség COM (2008) 823 Brüsszel 2008.03.12.http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2008:0823:FIN:HU:PDF Letöltve: 2011.03.26.14.20. 20
2. Az EU gazdaságába történő fokozatos integráció az Európai Szomszédságpolitika és így a Keleti Partnerség egyik fő célja. A társulási megállapodások adják meg ennek keretét is, melynek végcélja egy szoros, széles körű együttműködésen alapuló szabadkereskedelmi térség létrehozása minden egyes partnerországgal. 16 A szabadkereskedelmi térségek létrehozásának feltétele, hogy az érintett országok WTOtaggá váljanak és elmélyítsék gazdasági reformjaikat. Csak ezt követően alakulhat ki a kereskedelem valamennyi területét érintő liberalizáció, mely a tőkére és a szolgáltatásokra is vonatkozik. Ugyanakkor az integráció magába foglalná a mezőgazdasági megállapodásokat is. 3. A mobilitás és biztonság a Keleti Partnerség másik sarkalatos pontja. A Bizottság ajánlása Mobilitás és biztonság paktumokat kínál az EaP-országoknak. Ezek magukba foglalják a menekültügyet, az illegális bevándorlás, korrupció, szervezett bűnözés elleni küzdelmet és az integrált határigazgatási struktúrák felállítását is. A vízumpolitikában több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg a liberalizáció. Első ütemben vízumkönnyítés jönne létre, majd további könnyítések céljából az EU felülvizsgálná a megállapodásokat. A következő állomást a tagállami konzulátusok regionális lefedettségének javítása jelentené, melyet a vízummentes utazásra irányuló törekvések követnek majd. A Bizottság ugyanakkor kezdeményi a munkaerőmobilitással kapcsolatos tanulmányok kidolgozását is. A Mobilitás és biztonság paktumok keretében az EU segítséget kínál a magas színvonalú határigazgatási eljárások kialakításában, a hatékony adatvédelmi rendszer felállításában. Helyet biztosít a az adott kérdéssel foglalkozó EU-ügynökségekben és hatékony támogatást nyújt a szervezett bűnözés, a korrupció, a tiltott kereskedelem elleni küzdelemben. 4. Természetesen az energiabiztonság megerősítése is sarokkövét képezi a Keleti Partnerségnek, úgymint a szomszédságpolitikának is. Az EU célja ebben az esetben sem más, mint a hosszútávú energiaellátás- és energiaszállítás biztosítása. A Bizottság javaslataiban szerepel az energiaügyi kölcsönös függőségről szóló rendelkezések belefoglalása a partnerségi megállapodásokba, az Ukrajna és Moldova Engergiaközösség-tagságáról szóló tárgyalások gyors befejezése, valamint az 16 U.a. 21
energiakérdésekről szóló egyetértési megállapodások megkötése Grúziával, Moldovával és Örményországgal. Külön ajánlást fogalmaz meg a Bizottság az ukrán atomerőművekre és támogatja a gázszállító hálózatok felújítását és fejlesztését is. Mivel az EU számára Azerbajdzsán a keleti dimenzió egyetlen szénhidrogén-szállító partnere, így a Bizottság fokozott együttműködést sürget a partnerországgal. Emellett kiemelt cél az EaP-országok bevonása az Intelligens-energia Európa programba. 5. A gazdasági és társadalmi fejlődés támogatása kapcsán a Bizottság javasolja a regionális politikáról szóló egyetértési megállapodások megkötését a partnerországokkal. Kísérleti regionális fejlesztési programok keretében külső forrásból finanszíroznák az infrastrukturális, a humántőke, valamint a kis-és középvállalkozásokkal kapcsolatos projekteket. Régiós együttműködések keretében pedig részvételi lehetőséget kínál transznacionális, Délkelet-, Közép- és Észak- Európát lefedő programokban. Ugyanakkor a határon átnyúló együttműködés partnerek közötti határokra történő kiterjesztését is szorgalmazza a közlemény. 17 A Keleti Partnerség egyik legnagyobb hozzáadott értéke a többoldalú keret létrehozása, melynek elsődleges célja, hogy regionális megközelítést alkalmazzon a szomszédságpolitikán belül. A multilaterális keret emellett az EU és a partnerországok közötti kétoldalú kapcsolatok elmélyítését szolgálja, és egyben fórumot biztosít az eszmecserére és a tapasztalatok megvitatására. A többoldalú együttműködések szervezésére a Bizottság négy szintet javasol: 1. Kétévente megrendezésre kerülő találkozók az EaP-országok kormány-vagy államfőinek részvételével 2. Az EU tagállamainak és az EaP-országok külügyminisztereinek éves találkozói, melynek keretében felmérik a haladás mértékét és további iránymutatásokat fogalmaznak meg. Az egyes ágazatokat érintő ügyekben pedig a szakminiszteri konferenciák összehívása jelent fórumot. 3. Négy tematikus platform létrehozása jelenti a harmadik szintet, melyek évente legalább kétszer üléseznének magas rangú tisztségviselők szintjén. A platformok munkája munkaprogramok alapján folyik és éves beszámolót készítnek a külügyminiszterek éves találkozójára. Itt is fontos szerep juthat az ágazati miniszterek találkozóinak, hisz ezek specifikus kérdésekben nyújthatnak segítséget. 17 U.a. 22
4. Az utolsó szinten panelek segítik a platformok munkáját, melyek típusát szükség szerint állapítják meg. 18 A tematikus platformok négy fő téma köré összpontosulnak: demokrácia, jó kormányzás és stabilitás, gazdasági integráció és konvergencia az EU politikájával, energiabiztonság, valamint az emberek közötti kapcsolatok. 1. A demokrácia, jó kormányzás és stabilitás platform olyan minden EaP-ország számára fontos témákat és kötelezettségeket ölel fel, mint a demokratikus intézmények kiépítése és a hatékony állami szervezetek kialakítása. A közszolgálat megreformálása, a polgárok bizalmának visszanyerése olyan területeken, mint a választások tisztasága, a korrupció elleni küzdelem, vagy az emberi szabadságjogok biztosítása szintén kiemelt prioritást élveznek. A platform munkája kiterjed az integrált határellenőrzési rendszer létrehozására, a vízumliberalizáció és a biztonsági standardok hosszútávú kialakítására. A stabilitás és biztonság elérése a térségben kulcsfontosságú, ennek feltétele a szuverenitás, és területi integritás megszilárdítása. Ezért a platform munkája kiterjed a Közös Kül- és Biztonságpolitika és az Európai Biztonsági és Védelmi Politika EaP-országokat érintő kérdéseire. Ugyanakkor ide tartoznak a természeti és ember által okozott katasztrófák megelőzését, kezelését segítő források és a civil társadalmi szervezetek közötti kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó törekvések, mellyel az elhúzódó konfliktusok kezelésében kívánnak segítséget nyújtani. 2. A gazdasági integráció és konvergencia az EU politikával platform célja az EaPországok közötti szoros és széleskörű szabadkereskedelmi térségek hálózatának létrehozása. Mindez elősegítené a partnerországok EU gazdaságába történő fokozatos integrációját és erősítené a hagyományos kereskedelmi kapcsolatokat, a az árúk és szolgáltatások terén. A vámügyi reformok támogatása, az EaP-országok gazdasági kapacitásainak növelése hosszútávon az egységes piachoz való hozzáférést biztosítaná. Ehhez a Bizottság nagymértékű technikai segítségnyújtást és anyagi forrásokat szeretne biztosítani. A fenti célok eléréséhez viszont elengedhetetlenek olyan szociogazdasági lépések, mint a foglalkoztatáspolitika fejlesztése, a kedvező üzleti környezet kialakítása, a szegénység csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása. A 18 U.a. 23
multilaterális együttműködéseknek hangsúlyt kell fektetni a környezetpolitikára és az éghajlatváltozásra, azon belül is a stratégiai tervezésre, környezetvédelmi irányításra, környezetvédelmi beruházások támogatására. A regionális közlekedés terén megvalósult együttműködések mellet a Keleti Partnerség további párbeszédeket tart fontosnak a repülésbiztonság, hajózás és egyéb infrastrukturális beruházások terén. Ugyanakkor támogatja a kutatási és kommunikációs hálózatok kiépítését is. 3. Mivel az energiabiztonság stratégiai fontosságú terület az EU számára, így a platform keretében az EU és a partnerországok közötti kölcsönös energiatámogatási és biztonsági mechanizmusok kidolgozása és végrehajtása a fő cél. A már meglévő kapcsolatok erősítése, az energiaválságra való felkészülés érdekében un. energiabiztonsági panel létrehozását javasolja a Bizottság és támogatja az EaP országok szorosabb diskurzusát az energiaüggyel foglalkozó munkacsoportokkal. A Keleti Partnerség további célja, hogy felgyorsítsa a partnerországok energiapolitikáinak és jogszabályainak összehangolását, középtávon pedig létrehozza az EU és a parterek közötti összekapcsolt, diverzifikált energiapiacot. Külön hangsúlyt fektet a közlemény az ellátási és tranzit útvonalakra. kiemelve, hogy támogatni kell az ukrán gázvezeték hálózat felújítását és hasonló lépéseket kell megtenni Moldovában és Fehéroroszországban is. Ezek megvalósítására a PPP-s beruházásokat tarja a Bizottság a legalkalmasabbnak. 4. Az emberek közötti együttműködés platform a kultúra, oktatás és kutatás, valamint az információs társadalom és média területeket öleli fel. Egy speciális Keleti Partnerség Kulturális Program meghirdetését szorgalmazza a Bizottság, mely erősítené a kultúra szerepét a szociális kohézió és tolerancia előmozdítására irányuló reformokban. Az ifjúsági programok megnyitása a hat partnerország számára előmozdítaná az kultúrák közötti párbeszédet, erősítené a fiatalok mobilitását és csereprogramjait. Az Erasmus Mondus és TEMPUS porgramok keretében a főiskolás cserekapcsolatok élénkítése és a felsőoktatási reformok kivitelezése válhat lehetővé. 24
Ugyanakkor az információs társadalom fejlesztése, valamint a média és az emberek közötti kapcsolatok megkönnyítése szintén fontos részét képezi a platform munkájának. 19 Fontos megemlíteni, hogy a multilaterális együttműködésekben való részvétel nyitva áll további európai uniós intézmények, nemzetközi szervezetek számára, de helyi hatóságok, az üzleti élet képviselői és pénzügyi szervezetek is csatlakozhatnak a munkához. Ugyanakkor a Bizottság a civil társadalom minél nagyobb bevonás a érdekében kezdeményezi a Keleti Partnerségen belüli civil társadalmi fórum létrehozását is. Emellett a tematikus platformok, panelek, vagy egy-egy kezdeményezés munkájában eseti alapon harmadik országok is részt vehetnek. A végrehajtásra vonatkozóan A Bizottság felkéri a Régiók Bizottságát és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot, hogy működjön együtt a Demokrácia, jó kormányzás és stabilitás, valamint az Emberek közötti kapcsolatok tematikus platformok munkájában. A Bizottság felkéri a Régiók bizottságát, hogy hozza létre a Kelet- Európa és Dél-Kaukázus helyi és regionális közgyűlést, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot pedig a Civil Társadalom Fórumban való részvételre. 20 A Bizottság közleményével kapcsolatban három EU tagország - Románia, Bulgária és Görögország aggodalmát fejezte ki elsősorban a Fekete-tengeri Szinergia miatt. Attól féltek, hogy a Keleti Partnerséggel megduplázódnak az már meglévő együttműködések, mivel a hat EaP-ország közül öt a Fekete-tengeri Szinergiában is részt vesz. Emellett attól is tartottak, hogy a Keleti Partnerség pénzügyi forrásokat von el a szingergiától, csökkentve ezzel annak hatékonyságát. A félelmek eloszlatására a Bizottság határozottan kijelentette, hogy az EaP nem helyettesít, vagy vált fel semmilyen már létező regionális együttműködést, mindössze kiegészíti azokat. Ezt leszámítva azonban mind az EU tagországokban, mind pedig a szomszédságban pozitív volt a bizottsági anyag fogadtatása. 19 Commission Staff Working Document accompanying the Communication from the Commission to the European Parliament and the Council Eastern Partnership SEC (2008) 2974/3 Brussles, http://eeas.europa.eu/eastern/docs/sec08_2974_en.pdf Letöltve: 2011.04.15. 17.21. 20 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: Keleti partnerség COM (2008) 823 Brüsszel 2008.03.12.http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2008:0823:FIN:HU:PDF Letöltve: 2011.03.26.14.20. 25
A Keleti Partnerség következő fontos mérföldköve a 2009. május 7-ei prágai csúcstalálkozó volt, melyen a résztvevők aláírták és elfogadták a partnerségről szóló együttes politikai nyilatkozatot. A végső megállapodás kevésbé ambiciózus, mint a korábbi Bizottsági ajánlás. Ennek fő oka az EU tagállamok eltérő külpolitikai törekvéseiben rejlik, mely gyakran nézeteltérésekhez is vezetett. Talán ezzel is magyarázható, hogy a Keleti Partnerség Programot bejelentő prágai csúcson az EU tagállamok csúcsvezetői közül csupán a német kancellár Angela Merkel jelent meg. A befolyásos EU tagállamok különböző számomra mondvacsinált okokra hivatkozva mondták le a prágai csúcson való részvételt. A francia elnök Nicolas Sarközy elfoglaltságra hivatkozott, Silvio Berlusconi a válásával volt elfoglalva, míg a spanyolok éppen lázas tárgyalásokat folytattak a munkanélküliségről. Nagy-Britannia pedig egyáltalán nem jelezte távolmaradásának okát, de Ausztriának, Portugáliának, Luxemburgnak, Máltának és Ciprusnak is más dolga akadt. 21 Ez is azt mutatta, hogy az EU-n belül sincs konszenzus a régió felé irányuló politikát illetően, hisz az EU déli tagállamai nyilván a déli dimenzióban érdekeltek és ellenpólusként fogják fel a keletre irányuló partnerséget. A fentieknek köszönhetően az eredeti szöveg is több változtatáson, főleg finomításon ment keresztül. Egy korábbi, április 29-ei Cseh elnökségi anyaga például az EU 27 tagállamát és a hat EaP-országot Európai országoknak hívja. Ezt több ország számára riasztóan hatott, gondolva az Európai Unióról szóló szerződés 49.cikkelyére, mely kimondja: Bármely olyan európai állam kérheti felvételét az Unióba, amely tiszteletben tartja a 6. cikk (1) bekezdésében megállapított alapelveket. 22 Más országok pedig a Kelet-európai országok kifejezést nem nézték jó szemmel, így végül a Kelet-európai partnerek és a partnerországok kifejezések váltak hivatalossá. Ez még azoknak az országoknak (Franciaország, Hollandia, Németország) is megfelelt, akik semmilyen európai perspektívát nem kívántak nyújtani a hat ország számára. A jelenlegi Keleti Partnerség nem kínál közös jövőt a hat ország számára az EU-val, gondolok itt a későbbi akár tagsági státuszra. Ez pedig eléggé meglepte nemcsak a közép-európai országokat, hanem Moldovát, Grúziát és Ukrajnát is. 21 Absent leaders deflate EU s eastern summit, http://euobserver.com/9/28088 Letöltve: 2011. április 22. 13.50. 22 Szerződés az Európai Unióról. Egységes keretbe foglalt változat. http://www.nefmi.gov.hu/europai-uniooktatas/maastrichti-szerzodes Letöltve: 2011.04.22. 14.15. 26
A másik jelentős változtatás a mobilitás kérdéskörében történt. A Bizottsági anyag fokozatos vízumkönnyítést tűzött ki célul, mely végül vízummentes utazáshoz vezetett volna. Ezzel ellentétben a prágai nyilatkozat hosszútávon csak vízumliberalizációról beszél, erről is csak eseti alapon. Nem is szorul nagyon magyarázatra, hogy ezzel a vízummentesség elvetése mind a gazdasági, mind pedig a társadalmi együttműködéseket visszavethetik. A Bizottsági anyagban szerepel egy ilyen rész: A Keleti Partnerségnek elő kell mozdítania a stabilitást és a többoldalú bizalomépítést, melynek célja a partnerek szuverenitásának és területi integritásának megszilárdítása. Ez a mondat egy az egyben kikerült a végső szövegből azzal az indokkal, hogy ez érzékenyen érinthet többeket is a hat ország közül (lásd Moldova, Örményország, Azerbajdzsán), illetve a Grúzia és Oroszország közötti viszonyt is. A területi viták, befagyott konfliktusok amúgy is kényes témának számítanak az Európai Szomszédságpolitikában is, hisz semmilyen előrelépést nem ért el az EU ügyben. 23 3. A Keleti Partnerség finanszírozása, rendelkezésre álló pénzügyi források A Keleti Partnerség finanszírozására, a 2010-2013-as időszakra 600 millió eurót különített el a Bizottság, mely az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszközből (ENPI) kerül kifizetésre. Ebből 350 millió euró teljes új forrás, míg 250 millió a 2007-2009-es időszakból átcsoportosított összeg. A 350 milliós összeggel a Bizottság fokozatosan emeli a keleti projektek rendelkezésére álló az ENPI-forrásokat a 2008-as 450 millióról 785 millióra 2013-ra. Ugyanakkor ez az összeg még így is jóval kisebb, mint a többi, főleg a déli szomszédság országai számára lehívható finanszírozási lehetőségek. Átfogó Intézményfejlesztési Program Keleti Partnerség pénzeszközei Regionális fejlesztési programok Többoldalú dimenzió 175 millió 75millió 350millió 1. sz. táblázat: A Keleti Partnerség rendelkezésére álló pénzeszközök Forrás: EaP Community: Eastern Partnership Funds http://www.easternpartnership.org/programmes/easternpartnership Letöltve: 2011.04.15.15.30. 23 Végh Zsuzsanna: The evolution of the Eastern Neighbourhood Policy of the European Union. http://www.kssm.pl/images/stories/yeap.pdf Letöltve: 2011.04.16.20.35. 27
A források három fő célt szolgálnak: 1. Átfogó intézményfejlesztési programok keretében (Comprehensive Institution Building Program CIB) a partnerországok reformtörekvéseinek támogatására 175 millió euró áll rendelkezésre. Ebben a kategóriában társulási megállapodások, valamint a vízumliberalizációhoz szükséges reformok finanszírozása lehetséges. A CIB-programok előkészítése 2010-ben megkezdődtek, végrehajtásuk a támogatási megállapodások aláírást követően előreláthatóan 2011-ben várható. A CIB-programok twinning és TAIEX projektek keretében valósulnak majd meg, és magukba foglalják a tanácsadást, képzést és cserekapcsolatokat, ösztöndíjakat is. Jelenleg Belorusszián kívül az összes EaP- ország aláírta az átfogó intézményfejlesztési programra vonatkozó egyetértési nyilatkozatokat. 2. 2010-2013 között Örményország részére 32 millió euró, Azerbajdzsán számára 19 millió euró áll rendelkezésre, Grúzia 31 millió euróval gazdálkodhat, Moldova 50 millióval, míg Ukrajna 40 millióval. Jelenleg az EU és a kedvezményezett országok között arról folynak a tárgyalások, hogy melyik intézményeiket vonják be a CIB-be és a gyakorlatban hogyan néznének ki a konkrét projektek 3. Regionális fejlesztési programok keretében (Pilot Regional Development Programmes - PRDP) a regionális gazdasági és szociális különbségek leküzdésére 75 millió euró áll rendelkezésre. Néhány EaP-ország komoly strukturális problémákkal küzd a régióik és lakosság összetétele közötti nagymértékű gazdasági és szociális különbségek miatt. Ennek orvoslására támogatja e keret a humán tőke, az infrastruktúra, valamint a kis-és közepes vállalkozások fejlesztését. Ezek folyósítása 2012 közepén kezdődhet meg az EU kohéziós politikájának mintájára. 4. A Keleti Partnerség többoldalú dimenziójának végrehajtására 350 millió euró áll rendelkezésre. Ez az összeg a négy platform által felölelt területek reformjait támogatja, illetve olyan kiemelt kezdeményezéseket, mint az integrált határellenőrzési rendszer, a kis-és közepes vállalkozások, civilek védelme, megújuló energiák, környezeti kormányzás, energiahatékonyság. Ez utóbbiak a 2010-2013-as időszakra vonatkozó Regionális Keleti Program keretében kerülnek meghirdetésre. 24 24 Vademecum on financing in the frame of the Eastern Partnership http://www.eeas.europa.eu/eastern/docs/eap_vademecum_en.pdf Letöltve: 2011.03.15. 09.25. 28
A 350 millió euróból közel 160 millió költhető majd az Keleti Partnerség hat kiemelt kezdeményezésére. Az Integrált Határellenőrzési Programra (Integrated Border Management IBM) összesen 44,5 millió euró áll rendelkezésre, melynek fő célja a partnerországok jogrendszerének és gyakorlatának összehangolása az EU szabványokkal. Emellett a szakmai és a jó tapasztalatok átadása, a képzés és a kapacitás növelése is fő célként jelentkezik. A projekt keretében hat IBM-képzés lesz a partnerországokban, az EU együttműködés ajánl az ukrán-belorusz határon, emellett segít elkészíteni az ukrán és belorusz vámhatóságok közötti információcsere-hálózatot. Örményország és Grúzia között a Bavra és Bagratashen határon eszköz-ellátást és infrastrukturális fejlesztéseket támogat a program, valamint az ukrán, illetve moldovai Unguri és Bronnitsa között új határátkelő létesítését finanszírozza. Kis-és Középvállalkozások támogatására 57 millió euró költhető. A projekt keretében az East-Inves Programra 7 millió eurót különítettek el, melynek célja, hogy jogi és adminisztratív tanácsot nyújtson az üzleti környezet javítására. Az EU 30 millió eurót különítet el a KKV-k számára adható kölcsönökre. Ezek az alapok újabb pénzeket mobilizálhatnak olyan pénzügyi intézményeknél, mint az Európai Beruházási Bank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, vagy egyéb kereskedelmi bankok. Az együttműködés az Európai Beruházási Bank és a helyi pénzügyi szervezetek között valósul majd meg. Emellett vezetői és üzleti tanácsadásokkal is segíti az EaP a partnerországokat. Regionális energiapiacokra és energia hatékonyságra 41 millió áll rendelkezésre. A kezdeményezés fő célja az energiapiacok harmonizációjára irányuló eszmei és pénzügy segítségnyújtás, az intézményi kapacitásnövelés a fenntartható energia kormányzás terén, az energia hatékonyság növelése, valamint a megújuló energiaforrások használatának kiterjesztése. A projekt technikai támogatást kíván nyújtani, megvalósíthatósági tanulmányokat támogat majd. Ezek eddig még nem kezdődtek el. Fenntartható energiák felhasználásának támogatása azon városok esetében, akik tagjai a Polgármesterek Szövetségének. Ennek meghirdetése 2011-ben várható. Ösztönzi a partnerországokat az Intelligens Energia Európa Programban való részvételre. 29
Az energiaellátás diverzifikációja (Déli Engergiafolyosó ) kezdeményezést egyelőre még nem hirdették meg Természeti és ember által okozott katasztrófák megelőzésére, felkészülésre, és a rájuk adott válaszokra összesen 12 milliót különített el az EU. Ebben az esetben a fő célra katasztrófa-kezelés hatékonyságának növelése és az együttműködés élénkítése az EU és a partnerországok között. A különböző projektekre meghatározott pénzösszegek állnak rendelkezésre: katasztrófa-kezelésre, emberek védelmére vonatkozó jogi keretek felülvizsgálatára 6 millió euró, míg a 2012-13-as időszakban képzési programokra, felszerelés vásárlásra, megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésre további 6 millió euró áll rendelkezésre. Jó környezeti kormányzásra szintén 12 millió euro támogatást különített el az EU. Ennek célja, hogy megfelelő hozzáférést és megbízható információkat nyújtson az EaP-országok számára azzal, hogy bevonja őket az EU Megosztott Környezeti Információs Rendszerébe. A projektek keretében a környezetvédelmi információs rendszerek kiépítése és az EU saját rendszeréhez való csatlakozás kerül támogatásra. 25 A fentiek mellett meg kell említeni a tematikus platformok projektjeit is. Az elmúlt időszakban számos kisebb programot megvalósított a négy platform szemináriumok, workshopok és konferenciák keretében: 2010. február Vilnius: Vámérték szeminárium 2010. április, Kijev: Érkezés előtti információcsere a határon átnyúló áruszállításban szeminárium 2010. április Riga: Hamis illetve hamisított útiokmányok felderítése szeminárium 2010. április Tallin: Közigazgatási reform szeminárium 2010. június Rzeszów: Határátkelőhelyek problémáinak értékelése, határellenőrzési jó gyakorlatok átadása szeminárium 2010. június Brüsszel: Workshop az energia-összekötettésekről 2010. október Kisinyov: e-twinning kerekasztal 2010. október, Bécs: Workshop az elektronikus kommunikációról 2010. november Odessa: Munkaerőpiaci helyzet a keleti partnerországokban konferencia 2010. November Varsó: NGO-k és a közszféra összefogása a korrupció leküzdésére workshop 25 EaP Community: Eastern Partnership Funds http://www.easternpartnership.org/programmes/easternpartnership Letöltve: 2011.04.15.15.30. 30
Egyéb regionális programok keretében példáué az EaP Kultúra Programra összesen 12 millió euro áll a partnerországok rendelkezésére. A kultúra elengedhetetlen a régiók fejlesztésében és a közintézmények, kulturális szervezetek, valamint a civil társadalom regionális együttműködésében. A projekt három fő részből áll: Technikai segítségnyújtás nemzeti és helyi hatóságoknak, illetve civil társadalmi szervezeteknek. A pályázatok határideje már lejárt, viszont a Bizottság még nem hirdette ki a nyerteseket Igény szerinti támogatási kérelmek pályázati felhívásokon keresztül EaP-országok részvételének biztosítása olyan EU-s programokban, mint a Tempus, Erasmus, e-twinning, Jean Monnet, Youth in Action projektekben. A 2010-2013-as időszakban rendelkezésre álló 600 millió euró ütemezését az alábbi táblázat mutatja meg. Látszik, hogy az éves összegek növekvő tendenciát mutatnak, köszönhetően az egyes programok tényleges beindulásának és fokozatos ütemezésének és végrehajtásának. Keleti Partnerség finanszírozásának ütemezése 2 2010. 2011. 2012. 013. 85m 110m 175m 230m Ö sszesen 600m 2.sz. táblázat: A Keleti Partnerség finanszírozásának ütemezése Forrás: EaP Community: Eastern Partnership Funds http://www.easternpartnership.org/programmes/eastern-partnership Letöltve: 2011.04.15.15.30. A Keleti Partnerség többoldalú dimenziója már 2010-ben elkezdődött. 2010. június 30-án az ötből négy EaP kiemelt kezdeményezését (Integrált Határellenőrzési Program, Regionális energiapiacok, Energia hatékonyság és megújuló energiák, Civilek védelme, Környezeti kormányzás) hirdette meg az EU, a kis-és közepes vállalkozásokra vonatkozó pedig 2010. második felében vált elérhetővé. Az EaP multilaterális dimenziójának 2010-es kerete az Integrált Határellenőrzési Programot, a KKV-k kiemelt kezdeményezéseit, és az energiahatékonyságot, illetve az EaP platformok és a Civil Társadalmi Fórum tevékenységét támogatta. Az Átfogó Intézményfejlesztési Program végrehajtása 2011-ben, míg a Regionális Fejlesztési Programé 2012-ben várható. 31
Általános szabály, hogy a támogatások elnyerésére vonatkozó pályázatok kiválasztása minden év második felében történik, míg a szerződések aláírására a következő évben kerül sor. 26 A Keleti Partnerség rendelkezésére álló összegek négy csoport számára lesznek elérhetőek. Az EaP-források legfőbb kedvezményezettje az állami közigazgatás. A CIB programok elsődleges célja a központi intézmények kapacitásnövelése, ugyanakkor a Regionális Keleti Program a különböző országok intézményei közötti tapasztalatcserét és a hálózatok kialakítását támogatja. A helyi közigazgatás is jelentős támogatásban részesül a regionális fejlesztési projektek és az új határokon átnyúló együttműködési programok keretében. Emellett a fenntartható energia is céltámogatásokat kaphatnak azok az ENPországok, amelyek tagjai a Polgármesterek Szövetségének. A civil társadalmi intézmények elsősorban a kulturális és ifjúsági programok finanszírozására kaphatnak segítséget, illetve a regionális fejlesztési programok és a határon átnyúló együttműködési programok megvalósításáért. A kis- és közepes vállalkozások a rájuk vonatkozó kiemelt kezdeményezésekből kaphatnak támogatást. Ugyanakkor kölcsönökhöz és kockázati tőkéhez juthatnak az Európai Fejlesztési Banktól és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól. 27 A Bizottság által támogatott programok körét a stratégiai dokumentumok és az éves cselekvési tervek határozzák meg, melyek elfogadására az adott év második felében kerül sor. Ugyanakkor az éves cselekvési tervek által finanszírozott intézkedéseket az Európai Bizottság a partnerországok kormányaival közösen határozza meg az adott állam nemzeti megbízottja és az EU delegáció közötti megbeszélések révén. Az EaP-forrásokhoz pályázati felhívások révén juthatnak hozzá a civil társadalmi szervezetek, a magánszektor számára pedig közbeszerzések útján szerezhetőek meg a különböző árúk és szolgáltatások. A Keleti Partnerség rendelkezésére álló pénzeszközök felhasználása ugyanolyan módon történik, mint az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszközé (ENPI). A potenciális kedvezményezettek meghívást kapnak a pályázati felhívásokra és közbeszerzésekre, melyeket a EuropeAid saját weboldalán hirdet meg, illetve a hat EaP országban működő EU-delegáció tesz közzé. Emellett az európai pénzügyi intézetek kiegészítő hiteleket is nyújthatnak, melyek folyósítása elsősorban a Szomszédsági Beruházási Eszközökön (NIF) keresztül folyósítnak. Az ENPI lehetővé teszi a társfinanszírozást is legyen az pénzügyi intézmény, vagy akár valamelyik EU tagállam. Ez történhet egy-egy projekt 26 Vademecum on financing in the frame of the Eastern Partnership http://www.eeas.europa.eu/eastern/docs/eap_vademecum_en.pdf Letöltve: 2011. 03.15. 9.45. 27 U.a. 32
esetében párhuzamosan, egyéb intézkedéseket támogatva, vagy közösen összerakva a forrásokat. Ahogy azt már a korábbiakban említettem az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank kölcsönök és hitelek formájában támogatja a Keleti Partnerség kiemelt kezdeményezéseit. Ugyanakkor a Szomszédsági Beruházási Eszközökön keresztül további források is lehívhatóak tőlük. Ezek elsősorban a szállításra, energiaösszekötetések, környezetvédelem, valamint a szocio-gazdasági fejlesztésekre irányuló beruházásokat támogatják. 28 Érdemes az Európai Beruházási Bankot (EIB) egy kicsit górcső alá venni a Keleti Partnerség támogatásával kapcsolatban. Az EIB hosszú távú beruházási kölcsönöket biztosít az EU által megfogalmazott célok eléréséhez. A Keleti Partnerség esetében a 2007-2013. közötti időszakban összesen 3,7 milliárd euró összegben nyújthat kölcsönöket, uniós garanciával, mind a hat EaP-ország, valamint Oroszország számára. A szomszédságpolitika keleti dimenziójában a szállítási, energiaügyi és telekommunikációs szektoroknak, valamint a kis-és közepes vállalkozásoknak nyújt pénzügyi támogatást. Belorussziában csak Európai Parlamenti, illetve tanácsi döntés alapján tevékenykedhet. A 2009-es prágai csúcsot követően az EIB saját forrásból hozta létre a keleti partnerek számára elérhető alapot (Eastern Partnership Faciltiy EPF), mely egy plusz pénzügyi eszköz a kelet-európai (köztük Oroszországba) és a dél-kaukázusi országokba irányuló beruházások ösztönzésére. Az alapötlet elsősorban az európai uniós cégek EaP-régióba irányuló beruházásait támogatja, valamint az infrastruktúrát érintő tőkebefektetések megkönnyítését szolgálja. Mindezzel pedig hozzájárul a partnerországok modernizációs folyamataihoz. A Keleti Partnerség számára elkülönített EPF összesen 1,5 milliárd euró, melyből maximum 500 millió euró fordítható oroszországi projektek finanszírozására. A gyakorlatban is megvalósultak már EIB által finanszírozott projektek, például út rehabilitáció Moldovában összesen 92,5 millió euró értékben, illetve villamos energia vezeték kiépítése Grúziában, melyhez 80 millió euróval járult hozzá az EIB. 29 28 Vademecum on financing in the frame of the Eastern Partnership http://www.eeas.europa.eu/eastern/docs/eap_vademecum_en.pdf Letöltve: 2011. 03.15. 9.45. 29 EaP Community Eastern Partnership investments http://www.easternpartnership.org/programmes/investments Letöltve: 2011.04.25. 16.30. 33
IV. A Keleti Partnerség országai és az Európai Unió kapcsolata 1. Ukrajna Az Európai Unió kiemelt partnerként kezeli Ukrajnát. Egyes vélemények szerint a Keleti Partnerséget is elsősorban Ukrajna és Moldova miatt hozták létre. Az EU számára több szempontból is stratégiai fontosságú az ország, hisz Oroszország mellett a második legnagyobb keleti szomszédja és mind az energiapolitika, mind a Moszkvához való viszony miatt kulcsfontosságú partnernek számít. Ugyanakkor érdekes megfigyelni azt is hogyan viszonyul Ukrajna az Unióhoz. Az alábbiakban kísérletet teszek az ukrán-orosz-uniós háromszög bemutatására. Az Ukrajna és az Európai Unió közötti kapcsolatok hivatalos keretét az 1998-ban életbe lépett Partnerségi és Együttműködési Megállapodás jelenti. A 2004-es narancsos forradalom után Ukrajna a Nyugat felé fordult és elindult a reformok útján, sőt az új elnök kiemelt célként fogalmazta meg az Unióhoz való csatlakozást is. Ezt követően az Európai Szomszédságpolitika meghirdetésével 2005-ben Ukrajna az EU kiemelt partnere lett. A 2005-ben elfogadott szomszédságpolitikai cselekvési terv meghatározta az ország előtt álló feladatokat, melyeket eredményesen teljesítenek is. A végrehajtás éves, ún. végrehajtási eszköz keretében folyik. Már az első években jelentős és látványos eredmények születtek. Aláírásra került az energiapolitikáról szóló szándéknyilatkozat, mely hosszútávon az EU és Ukrajna energiapiacának integrációját jelentheti. A 2005-ben létrejött EUBAM a moldovai-ukrán határőrizetéhez nyújt segítséget. Emellett az ország elkezdte a vízum könnyítéssel és a visszafogadási megállapodásokkal kapcsolatos párbeszédet is. 2007- ben elkezdődtek a Társulási Megállapodásról szóló tárgyalások is. 2008-ban két fontos esemény is történt az országban. Áprilisban elutasították Ukrajna felvételét a NATO-tagság előszobájának számító Tagsági Akciótervbe. Májusban viszont tagja lett Világkereskedelmi Szervezetnek (WTO). 2007. és 2010. között 494 millió euró állt Ukrajna rendelkezésére az 34