VÁZLATOK XXXVI. A mérsékelt éghajlati övezet A MÉRSÉKELT ÖVEZET Általános jellemzők: Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 o C között mozog Évi közepes hőingása: a legmelegebb hónapok középhőmérséklete: 15-25 o C, a leghidegebb hónapok középhőmérséklete: -5 és +10 o C között változik Uralkodó szele: a nyugati szél Felosztása: A mérsékelt övezeten belül három övet különböztetünk meg: Meleg mérsékelt (szubtrópusi): évi középhőmérséklet: 15-20 o C o mediterrán éghajlati terület o mérsékelt övi monszun éghajlati terület Valódi mérsékelt: évi középhőmérséklet: 8-15 o C o óceáni éghajlati terület o mérsékelten szárazföldi (hűvös nyarú, vagy nedves kontinentális) éghajlati terület o szárazföldi (meleg nyarú, vagy száraz kontinentális) éghajlati terület o szélsőségesen szárazföldi (kontinentális sivatag) éghajlati terület Hideg mérsékelt (szubarktikus, tajga): évi középhőmérséklet: -5 és + 3 o C I. MELEG MÉRSÉKELT ÖV Elhelyezkedése: 30 és 45 szélességi körök között (mindkét félgömbön). Két eltérő éghajlatot különböztetünk meg: a nyáron száraz mediterrán területeket a szárazföldek nyugati oldalán, a nyáron csapadékos monszunterületeket a szárazföldek keleti oldalán. 1
I/1. MEDITERRÁN (földközi-tengeri) TERÜLET Nyár forró, száraz, napsütéses Oka: a passzát leszálló ága a mediterrán területekre tolódik. Ősszel, mikor visszahúzódik, helyét átveszik a nyugati szelek által szállított ciklonok. Tél enyhe csapadékos. A hideg tengeráramlatokkal hűtött partvidéken (pl. Közép-Chile) a hűvös mediterrán változat alakul ki. ingadozó, kisebb folyóknál (nyári kiszáradás) időszakos vízszállítás jellemző. Természetes növénytakaró: keménylombú erdő (magyal, paratölgy); tűlevelűek (mandulafenyő: pinea); örökzöld cserjések (macchia) csapadékosabb területeken: barna mediterrán talajok humuszban gazdagabb csapadékszegényebb területeken: fahéjszínű talajok humusztartalom szegényebb mészkőterületek: terra rossa vörös színű (vas-oxidos) erős erózió jellemzi Kultúrnövények: olajfa, citrusfélék folyóvízi erózió heves záporok okozta leöblítés a növénytakarótól megfosztott felszín gyorsan pusztul. növénytermesztés (olajbogyó, szőlő, füge, narancs, citrom) öntözött területeken (búza, árpa) állattenyésztés (juh, kecske) idegenforgalom I/2. MONSZUNTERÜLET A szubtrópusi monszun szélrendszer évszakosan változó irányú szeleit a szárazföldek és a tengerek különböző mértékű és változó felmelegedése irányítja. Nyár: a szél óceánok felől a szárazföldek felé fúj és csapadékot hoz. 1000-1500 mm. A monszun szélrendszer életben tartásához jelentős légnyomáskülönbség szükséges. A legnagyobb szárazföld és a legnagyobb óceán határvidékén, Kelet-Ázsiában alakult ki. Tél: a szél a szárazföldek felől az óceánok felé fúj és szárazságot hoz. szélsőséges Természetes növénytakaró: a babérlombú erdő a nedvesebb területeken a szárazabb területeken sárgaföld vörösföld A sok eső kilúgozza a talajt. 2
Felszínformálódás: nyáron: mállás; a lejtőkön leöblítődés, és folyóvízi erózió figyelhető meg. télen: aprózódás; növénytermesztés (rizs, cukornád, földimogyoró, szója, tea) állattenyésztés (baromfi, sertés, bivaly) II. VALÓDI MÉRSÉKELT ÖV Az öv éghajlatát a nyugati szelek és az általuk szállított ciklonok határozzák meg. Emiatt módosul a természetföldrajzi tényezők változásának eddigi iránya. Az éghajlat és nyomában az egyéb természetföldrajzi tényezők nem az Egyenlítőtől való távolság alapján változnak a valódi mérsékelt övben, hanem az óceántól való távolsággal. A valódi mérsékelt övön belül 4 területet különböztetünk meg: óceáni mérsékelten szárazföldi szárazföldi szélsőségesen szárazföldi Az éghajlat rendkívül kiegyenlített. II/1. ÓCEÁNI TERÜLET 7-8 o C 800-2000 mm egyenletes egyenletes zárt lombhullató erdők (nyírrel kevert tölgyesek, bükkösök). A kiírtott erdők helyén törpecserjés-bokros növényzet (fenyérek), dúsfüvű rétek, legelők barna erdőtalaj (humuszban gazdag) folyóvízi erózió, mállás szántóföldi növénytermesztés (rozs, zab, árpa, cukorrépa, burgonya, len), legeltető állattenyésztés (szarvasmarha) 3
II/2. MÉRSÉKELTEN SZÁRAZFÖLDI TERÜLET A terület éghajlatát az óceán szomszédságában nedves kontinentálisnak, keleten kontinentális monszunéghajlatnak nevezzük. Közös vonásuk, hogy a szárazföldek belseje felé haladva erősödnek a szárazföldi hatások 10-ről 20 o C-ra nő 800-ról 500 mm-re csökken nyár eleji csapadékmaximum fokozatosan kirajzolódik, a téli csapadék egy része hó formájában hullik le. egyre ingadozóbb lombhullató erdők eltérő fajokkal (Európában: tölgy, bükk; Észak-Amerikában: tölgy, nyír juhar; Kelet-Ázsiában: tölgy, hárs, kőris) A szárazföldek belsejében a lombhullató erdőt felváltja a ligetes megjelenésű erdős puszta. barna erdőtalaj mállás, aprózódás, a folyóvíz és a csapadék leöblítő hatása, valamint a szél. szántóföldi növénytermesztés (búza, árpa, kukorica, szója, cukorrépa, napraforgó, zöldség-, gyümölcs), legeltető állattenyésztés (szarvasmarha, sertés, baromfi) II/3. SZÁRAZFÖLDI TERÜLET A terület száraz kontinentális éghajlata jóval szélsőségesebb, minta nedves kontinentálisé volt. 25-45 o C 300-500 mm egyenetlen ingadozó füves puszta (Eurázsia: sztyep, Észak-Amerika: préri, Dél-Amerika: pampa) feketeföld, más néven csernozjom (löszön képződő, humuszban gazdag talaj) a szárazabb alacsonyfüvű pusztákon: gesztenyebarna talaj aprózódás, szél szántóföldi növénytermesztés (őszi, tavaszi), legeltető állattenyésztés (szarvasmarha, sertés, juh) 4
II/4. SZÉLSŐSÉGESEN SZÁRAZFÖLDI TERÜLET A mérsékelt övezet félsivatagjai és sivatagjai a szárazföldek belsejében, vagy esetenként az óceánok közelében, de magas hegségekkel elzárt medencékben alakulnak ki. 40-50 o C 100-200 mm egyenetlen erősen ingadozó (gyakran lefolyástalan medencékben végződnek) gyér cserjékből álló növényzet váztalaj nyáron hő, télen fagyaprózódás, szél, tömegmozgások öntözéses növénytermesztés (gyapot, rizs), legeltető állattenyésztés (juh, kecske, teve) A csapadék és a növényzet változása a valódi mérsékelt éghajlati övben III. HIDEG MÉRSÉKELT ÖV A hosszú (6-9 hónap) zord telet, rövid, meleg csapadékos nyár váltja fel. A két átmeneti évszak nagyon rövid Az öv északi része átnyúlik a sarkkörön túlra, így többnapos éjszakák illetve nappalok is megfigyelhetők itt. Itt mérték a leghidegebbet (178 o C-ot szibériai Ojmjakonban), és az egész Földön a legnagyobb abszolút hőingást: 113 o C-ot ingadozó, télen befagynak a tajga (fenyőerdő) humuszban szegény, szürke erdőtalaj (fenyvesekre jellemző) fagyaprózódás, nyáron a felengedő folyók erózióján kívül a talajfolyásnak is nagy szerepe van. fakitermelés, prémes állattenyésztés 5