Az indiai szubkontinens országainak társadalomföldrajzi jellemzői Forrás: Németh N. 2004
Az indiai szubkontinens országainak társadalomföldrajzi jellemzői Forrás: Németh N. 2004
Az indiai szubkontinens országai Az indiai szubkontinens országainak fontosabb jellemzői 2014-ben: w Terület (km 2 ) Népesség (ezer fő) Népsűrűség (fő/km 2 ) Főváros Banglades 144 000 166 281 1 155 Dhaka Bhután 47 000 734 16 Thimbu India 3 288 000 1 236 345 376 Új-Delhi Maldív-szk. 300 394 1 313 Male Nepál 147 000 30 987 211 Katmandu Pakisztán 804 000 196 174 244 Islamabad Srí Lanka 66 000 21 866 331 Colombo Összesen 4 496 300 1 652 781 368 India a terület 73%-át, a népesség 75%-át adja, de népsűrűsége alig átlag feletti Dél-Ázsiában! forrás: CIA The World Factbook
Az indiai szubkontinens országai Az indiai szubkontinens országainak fontosabb jellemzői 2014-ben: Népességszámváltozás (ezrelék) 15 év alattiak aránya (%) 65 év felettiek aránya (%) Születéskor várható élettartam (év) Banglades 16,0 31,6 5,1 70,9 Bhután 11,1 26,8 6,1 69,5 India 12,2 28,1 6,0 68,1 Maldív-szk. -0,1 21,1 4,3 75,4 Nepál 17,9 30,7 4,6 67,5 w Pakisztán 14,6 32,7 4,4 67,4 Srí Lanka 8,4 24,6 9,1 76,6 Összesen 12,9 29,0 5,7 68,4 forrás: CIA The World Factbook
A Földön anyanyelvként beszélt legnagyobb nyelvek Nyelv Beszélők száma (millió fő) Nyelv Beszélők száma (millió fő) w Mandarin 955 Vietnámi 76 Spanyol 407 Koreai 76 Angol 359 Francia 74 Hindi 311 Maráthi 73 Arab 293 Tamil 70 Portugál 216 Urdu 66 Bengáli 206 Török 63 Orosz 154 Olasz 59 Japán 126 Kantoni 59 Pandzsábi 102 Thai 56 Német 89 Gudzsaráti 49 Jávai 82 Jin 48 Wu 80 Min nan 47 Maláj/indonéz 77 Perzsa 45 Telugu 76 Lengyel 40 Forrás: Nationalencyklopedin, 2010
w Urbanizáció az indiai szubkontinens országaiban Városi népesség aránya (2013, %) Banglades 28 Bhután 36 Thimbu (90); India 31 Külön táblázat Maldív-szk. 41 Male (120); Nepál 17 Katmandu (1000); Pakisztán 36 Srí Lanka 15 Jelentősebb városok (népességszám, 1000 fő, 2006-2010) Dhaka (14200), Chittagong (4800), Khulna (1600), Rajshahi (850); Karachi (13000), Lahore (7000), Faisalabad (2600), Rawalpindi (1800), Multan (1600), Gujranwala (1500), Hyderabad (1400), Peshawar (1300), Islamabad (1100); Colombo (680), Sri Jayarwardenepura (120), Kandy (120); Forrás: CIA The World Factbook
Urbanizáció az indiai szubkontinens országaiban w Város Népességszám, 1000 fő (2011) Szövetségi állam Mumbai 12 500 Mahárástra Delhi 11 000 Delhi Bangalor 8 400 Karnátaka Hyderabad 6 800 Ándhra Pradés Ahmedábád 5 600 Gudzsarát Chennai 4 700 Tamilnádu Kolkata 4 500 Nyugat-Bengália Surat 4 500 Gudzsarát Pune 3 100 Mahárástra Jaipur 3 100 Rádzsaszthán Lakhnau 2 800 Uttar Pradés Kanpur 2 800 Uttar Pradés Nagpur 2 400 Mahárástra Forrás: Horváth G. Probáld F. Szabó P. 2008; CIA, The World Factbook
w Az indiai szubkontinens országainak gazdaságföldrajzi jellemzői Az indiai szubkontinens országainak gazdasági jellemzői 2014-ben: GDP (mrd USD) GDP/fő ($-ban) Import (mrd USD) Export (mrd USD) Export/GDP (%) Banglades 185,4 3 400 38,5 31,2 16,8 Bhután 2,1 7 700 0,98 0,65 31,0 India 2050,0 5 800 508,1 342,5 16,7 Maldív-szk. 2,9 12 400 1,73 0,17 5,9 Nepál 19,6 2 400 7,3 1,12 5,7 Pakisztán 250,1 4 700 45,1 25,1 10,0 Srí Lanka 74,6 10 400 19,2 11,9 16,0 Összesen 2584,7 5 428 620,9 412,6 16,0 Magyarország 127 24 900 96,8 99,5 78,4 Forrás: CIA The World Factbook India vásárlóerő-paritáson számolt GDP értéke 4761 milliárd USD (3. a Földön)!
w Az indiai szubkontinens országainak gazdaságföldrajzi jellemzői India, Pakisztán és Banglades ágazati gazdasági jellemzői 2014-ben: 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% forrás: CIA The World Factbook Banglades GDP Banglades Fogl India GDP India Fogl Pakisztán GDP Pakisztán Fogl Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások
A szántóföldek, illetve rétek, legelők területe alapján vezető országok (2011) Szántóföld (1000 ha) Rét, legelő (1000 ha) 1. USA 160 162 1.Kína 393 447 2. India 157 350 2. Ausztrália 361 595 3. Oroszország 121 500 3. USA 248 500 4. Kína 111 595 4. Brazília 196 000 5. Brazília 71 930 5. Kazahsztán 185 000 6. Ausztrália 47 678 6. Szaúd-Arábia 170 000 7. Kanada 42 968 7. Mongólia 112 893 8. Argentína 38 048 8. Argentína 108 500 9. Nigéria 36 000 9. Oroszország 91 980 10. Ukrajna 32 499 10. Dél-afrikai Közt. 83 928 Föld összesen 1 401 845 Föld összesen 3 365 930 Forrás: FAO Yearbook 2013
A legnagyobb öntözött területekkel rendelkező országok a világban Az öntözött területek kiterjedése (1000 ha) Forrás: FAO AQUASTAT 2015 Az öntözött területek a földi összérték %-ában 1.India 66334 21,4 2. Kína 62938 20,3 3. USA 26644 8,6 4. Pakisztán 19990 6,4 5. Irán 8700 2,8 6. Indonézia 6722 2,2 7. Mexikó 6460 2,1 8. Thaiföld 6415 2,1 9. Brazília 5400 1,7 10. Törökország 5340 1,7 Föld összesen 310504 100
Az alultáplált népesség száma és aránya alapján vezető országok (2014) Alultápláltak száma, millió fő Alultápláltak aránya, % India 195 Burundi 73,4 Kína 134 Eritrea 65,4 Pakisztán 41 Haiti 53,4 Etiópia 32 Zambia 47,8 Banglades 26 Közép-afrikai Közt. 47,7 Indonézia 19 Namíbia 42,3 Szudán 18 Koreai NDK 41,6 Tanzánia 17 Csád 34,4 Fülöp-szigetek 14 Zimbabwe 33,4 Nigéria 13 Madagaszkár 33,0 Magyarország Magyarország < 2,5 Föld összesen 795 Föld összesen 10,9 Forrás: The State of Food and Agriculture 2014, FAO
Búza (2013) Rizs (2013) Kukorica (2013) Mennyiség (Mt) Mennyiség (t) Mennyiség (t) Kína 121 930 527 India 93 510 000 USA 57 966 658 Oroszország 52 090 797 Franciaország 38 613 900 Kanada 37 529 600 Németország 25 019 100 Pakisztán 24 211 400 Ausztrália 22 855 576 Ukrajna 22 793 000 Törökország 22 050 000 Irán 14 000 000 Kazahsztán 13 940 800 Egyesült Királyság 11 921 000 Lengyelország 9 469 500 Egyiptom 9 460 200 Argentína 9 188 339 Spanyolország 7 602 600 Románia 7 296 373 Olaszország 7 277 492 Kína 205 206 520 India 159 200 000 Indonézia 71 279 709 Banglades 51 500 000 Vietnam 44 039 291 Thaiföld 36 062 600 Mianmar 28 767 000 Fülöp-szigetek 18 439 406 Brazília 11 782 549 Japán 10 758 000 Kambodzsa 9 390 000 USA 8 613 094 Pakisztán 6 798 100 Egyiptom 6 100 000 Dél-Korea 5 631 689 Nigéria 4 700 000 Sri Lanka 4 620 730 Nepál 4 504 503 Madagaszkár 3 610 626 Laosz 3 415 000 USA 353 699 441 Kína 218 623 645 Brazília 80 273 172 Argentína 32 119 211 Ukrajna 30 949 550 India 23 290 000 Mexikó 22 663 953 Indonézia 18 511 853 Franciaország 15 053 000 Kanada 14 193 800 Dél-afrikai Közt. 12 486 000 Oroszország 11 634 943 Románia 11 347 633 Nigéria 10 400 000 Olaszország 7 899 617 Fülöp-szk. 7 377 076 Magyarország 6 724 800 Etiópia 6 674 048 Törökország 5 900 000 Szerbia 5 864 419 Forrás: FAO Yearbook 2013
Gyapot (2013) Gyapjú (2013) Mennyiség (Mt) Mennyiség (Mt) Kína 6 298 989 India 6 052 000 USA 2 842 000 Pakisztán 2 171 300 Brazília 1 127 675 Üzbegisztán 1 094 000 Ausztrália 898 000 Törökország 832 500 Görögország 280 000 Burkina Faso 280 000 Türkmenisztán 198 000 Kazahsztán 190 900 Argentína 190 000 Mexikó 172 000 Mianmar 135 000 Elefántcsontpart 133 500 Tádzsikisztán 128 000 Mali 126 800 Tanzánia 118 000 Benin 107 000 Kína 471 111 Ausztrália 360 520 Új-Zéland 165 000 Egyesült Királyság 68 000 Irán 61 500 Marokkó 56 000 Szudán 56 000 Oroszország 54 651 Törökország 51 180 India 46 500 Argentína 45 000 Pakisztán 43 600 Dél-afrikai Közt. 39 904 Türkmenisztán 38 000 Kazahsztán 37 638 Uruguay 36 000 Üzbegisztán 32 400 Indonézia 30 750 Algéria 27 000 Spanyolország 22 935 Forrás: FAO Yearbook 2013
A legnagyobb bizonyított kőszénkészletekkel rendelkező országok (2014) Bizonyított készletek (millió tonna) Bizonyított készletek (az összes %-ában) 1. USA 237 295 26,6 2. Oroszország 157 010 17,6 3. Kína 114 500 12,8 4. Ausztrália 76 400 8,6 5. India 60 600 6,8 6. Németország 40 548 4,5 7. Ukrajna 33 873 3,8 8. Kazahsztán 33 600 3,8 9. Dél-afrikai Közt. 30 156 3,4 10. Indonézia 28 047 3,1 Világ összesen 860 938 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2015
A legnagyobb kőszén termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb kőolaj termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
Villamos energiatermelés, széntüzelésű- és vízerőművek áramtermelése Forrás: International Energy Agency
A telepített szélenergia-termelő kapacitások változása 2000-2010 Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb telepített szélenergia-termelő kapacitások 2014 végén Forrás: GWEC Global Wind Energy Council
Az indiai szubkontinens országainak gazdaságföldrajzi jellemzői A vezető vasérc- és bauxittermelő országok 2012-2013-ban Vasérc (millió t) Bauxit (millió t) Timföld (millió t) 1; Kína 1310,0 1; Ausztrália 81,1 1; Kína 44,0 2; Ausztrália 521,0 2; Indonézia 55,7 2; Ausztrália 21,5 3; Brazília 398,2 3; Kína 46,0 3; Brazília 10,2 4; India 143,7 4; Brazília 32,5 4; USA 4,4 5; Oroszország 105,0 5; Guinea 18,8 5; India 4,0 6; Ukrajna 82,0 6; India 15,4 6; Oroszország 2,7 7; Dél-afrikai Közt. 63,0 7; Jamaica 9,4 7; Írország 1,9 8; USA 54,0 8; Kazahsztán 5,4 8; Jamaica 1,9 9; Kanada 39,4 9; Oroszország 5,3 9; Kazahsztán 1,6 10; Irán 37,0 10; Suriname 2,7 10; Ukrajna 1,5 Forrás: USGS Commodity Statistics and Information
Az indiai szubkontinens országainak gazdaságföldrajzi jellemzői A vezető nyersvas-, acél- és alumíniumtermelő országok 2013-14-ben Nyersvas (millió t) Acél (millió t) Alumínium (millió t) 1. Kína 711,6 1. Kína 817,7 1; Kína 22,1 2. Japán 83,9 2. Japán 110,7 2; Oroszország 3,7 3. India 75,5 3. USA 88,2 3; Kanada 3,0 4. Oroszország 51,5 4. India 87,3 4; USA 1,9 5. Dél-Korea 46,9 5. Dél-Korea 71,5 5; Egyesült Arab Em. 1,9 6. USA 29,4 6. Oroszország 71,5 6; Ausztrália 1,8 7. Németország 27,4 7. Németország 42,9 7; India 1,7 8. Brazília 27,0 8. Törökország 34,0 8; Brazília 1,3 9. Ukrajna 24,8 9. Brazília 33,9 9; Norvégia 1,1 10. Irán 17,3 10. Ukrajna 27,2 10; Bahrein 0,9 Forrás: World Steel Organization; International Aluminium Institute
Az indiai szubkontinens országainak gazdaságföldrajzi jellemzői A vezető autógyártók 2014-ben Gyártott gépjárművek száma Változás 2013-2014 között, % 1; Kína 23 722 890 7,3% 2; USA 11 660 699 5,4% 3; Japán 9 774 665 1,5% 4; Németország 5 907 548 3,3% 5; Dél-Korea 4 524 932 0,1% 6; India 3 840 160-1,5% 7; Mexikó 3 365 306 10,2% 8; Brazília 3 146 118-15,3% 9; Spanyolország 2 402 978 11,1% 10; Kanada 2 393 890 0,6% Forrás: Organisation Internationale des Constructeurs d Automobiles (http://oica.net)
Forrás: Wilhelm, Z. 2011