NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MKÖDÉSI SZABÁLYZAT M/19. SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZAT SOPRON 2006
Általános rendelkezések 1 A Nyugat-Magyarországi Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Egyetemi Tanácsa a kutatásfejlesztésrl és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kti.), valamint a szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogszabályok alapján az alábbi szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) alkotja. A Szabályzat célja, hogy elsegítse az Egyetem oktatói, kutatói és a Szabályzat hatálya alá tartozó egyéb személyek által létrehozott szellemi alkotások hatékony értékelését, a lehet legersebb jogi oltalomban történ részesítését és hasznosítását. Definíciók (1) Találmány: olyan, a tudományos kutatás és mszaki fejlesztés területérl származó szellemi alkotás, amely alkotó tevékenység eredményeképp jött létre, világviszonylatban új, és a szakterületen nem nyilvánvaló, hasznos megoldás. Nem minsül találmánynak: a felfedezés, a tudományos elmélet, a matematikai módszer, az esztétikai alkotás, a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, a számítógépi program (szoftver), és az információ megjelenítése. A feltalálót megilleti az a jog, hogy a szabadalmi iratok t e minségében feltüntessék. (2) Szabadalmazható találmány: minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány. (3) Biotechnológiai találmány: olyan találmány, amely biológiai anyagból álló vagy azt tartalmazó termékre, vagy olyan eljárásra vonatkozik, amelynek révén biológiai anyagot állítanak el, dolgoznak fel vagy alkalmaznak. Biológiai anyagnak minsül bármely olyan genetikai információt tartalmazó anyag, amely önmagában képes a szaporodásra vagy biológiai rendszerben szaporítható. (4) Szabadalom: a találmányok védelmét biztosító idben korlátozott kizárólagos jog, amelyet szabadalom-engedélyezési eljárás eredményeként az erre jogosult hatóságok meghatározott idre (rendszerint a szabadalmi bejelentés napjától számított 20 évre) biztosítanak. (5) Használati minta: valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás. (6) Formatervezési minta: valamely tárgy küls formája, amely formatervezés eredményeképpen jött létre. (7) Mikroelektronikai félvezet termék topográfiája: az integrált áramkör áramköri kivitelezése, maszkolása és az integrálás egyéb fizikai megvalósulása. 2
(8) Növényfajta oltalom: növényfajta oltalomban részesíthet az a növényfajta, amely más növényfajtától megkülönböztethet, egynem, állandó és új. (9) Szerzi m: irodalmi, tudományos, mvészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jellegek. Ilyen alkotások különösen a tudományos, irodalmi mvek, a filmalkotások és az audiovizuális mvek, a fotómvészeti alkotások, a térképmvek és a térképészeti alkotások, a mszaki létesítmények tervei, az iparmvészeti alkotások, az ipari tervezmvészeti alkotások, a szoftverek és az adatbázisok. (10) Know-how: azon szellemi alkotások, amelyekrl külön jogszabályok nem rendelkeznek, de társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak, továbbá a vagyoni érték gazdasági, mszaki és szervezési ismeretek és tapasztalatok. (11) Adatbázis: önálló mvek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyjteménye, amelynek tartalmi elemeihez számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon egyedileg hozzá lehet férni. (12) Licencia: valamely szellemi alkotással kapcsolatos iparjogvédelmi vagy szerzi jogok alapján a hasznosítás, illetve használat teljes vagy részleges, idben és/vagy térben korlátozott tartamú átengedésére. (13) Szolgálati szellemi alkotás: annak a szellemi alkotása, akinek munkaviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból és más, hasonló tartalmú, munkavégzésre irányuló jogviszonyból folyó kötelessége, hogy a szellemi alkotás tárgykörébe es megoldásokat dolgozzon ki. (14) Alkalmazotti szellemi alkotás: annak a szellemi alkotása, aki anélkül, hogy ez munkaviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból és más, hasonló tartalmú munkavégzésre irányuló jogviszonyból folyó kötelessége lenne, olyan szellemi alkotást dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik. Jogszabályok A szabályzat alkalmazásakor különösen az alábbi jogszabályok rendelkezésivel összhangban kell eljárni: 2004. évi CXXXIV. törvény a kutatásfejlesztésrl és a technológiai innovációról (Kti) 1993. évi LXXX. törvény a felsoktatásról; 1994. évi XL. törvény a Magyar Tudományos Akadémiáról; 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvrl; 1978. évi IV. törvény a Büntet Törvénykönyvrl; 1999. évi LXXVI. törvény a szerzi jogról; 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról; 1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról; 1991. évi XXXIX. törvény a mikroelektronikai félvezet termékek topográfiájának oltalmáról; 3
2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról; 2002. évi L. törvény az európai szabadalmak megadásáról szóló 1973. október 5-i Müncheni Egyezmény (Európai Szabadalmi Egyezmény) kihirdetésérl; 1967. évi 7. törvényerej rendelet az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény szövegének kihirdetésérl; 1980. évi 14. törvényerej rendelet a Szabadalmi Együttmködési szerzdés kihirdetésérl; 1981. évi 1. törvényerej rendelet a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történ letétbe helyezése nemzetközi elismerésérl szóló Budapesti Szerzdés kihirdetésérl; 1979. évi 13. törvényerej rendelet a nemzetközi magánjogról; 20/2002. (XII. 12.) IM rendelet a szabadalmi bejelentés, az európai szabadalmi bejelentésekkel és az európai szabadalmakkal, illetve a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel összefügg beadványok valamint a növényfajta oltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól; 15/1986. (IX.17.) MÉM rendelet a mikroorganizmus-törzsek szabadalmi eljárási céljából való letétbe helyezésérl és kezelésérl; 20/1991.(XII.28.) IM rendelet a használati mintaoltalmi bejelentések részletes alaki szabályiról; 19/1991. (XII. 28.) IM rendelet a mikroelektronikai félvezet termékek topográfiájának oltalmára irányuló bejelentés részletes alaki szabályairól. Kti. (1) A kutatóhelynek minsül költségvetési szervnek és közalapítványnak, valamint az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyonból létrehozott, kutatóhelynek minsül közhasznú társaságoknak szellemitulajdon-kezelési szabályzattal kell rendelkezniük. (2) A szabályzatnak figyelemmel a 19. elírásaira ki kell terjednie különösen a) a kutatóhelyen létrejött és az ellenszolgáltatás fejében szerzett szellemi alkotások értékelésének és nyilvántartásának elveire, beleértve a szellemi alkotások létrehozásához felhasznált ráfordítások kimutatását, b) a szellemi alkotásnak nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság tulajdonába adásának (apportálásának) vagy egyéb módon történ hasznosításának feltételeire, valamint a szellemi alkotás apportálásával szerzett részesedés megszüntetésének vagy mértéke csökkentésének feltételeire, továbbá a kezelésére vonatkozó elvekre és feladatokra, figyelemmel a szellemi alkotás a) pont szerint meghatározott értékére is; c) a szellemi alkotásokhoz fzd jogok védelmével kapcsolatos elvekre és követelményekre; d) ha a vonatkozó jogszabályok a felek eltér rendelkezését lehetvé teszik, a kutatóhellyel köztisztviseli, közalkalmazotti, munka- vagy munkavégzésre irányuló egyéb, valamint polgári jogi jogviszonyban álló, a szellemi alkotás létrehozásában közremköd kutatók jogaira és kötelezettségeire a hasznosítás folyamatában; e) a kutatóhely jogosultságába tartozó szellemi alkotásokkal összefügg értékelési, nyilvántartási és hasznosítási eljárások elveire; f) az a)-e) pontokkal kapcsolatos felelsség és hatáskör telepítésére. (3) Az (1) bekezdés szerinti szervezet, ha több, a kutatás-fejlesztési alap-, illetve ftevékenységét megvalósító vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési tevékenységet is végz szervezeti egységet foglal magában, egyetlen szabályzatot készít, amelynek lehetnek az egyes szervezeti egységek sajátos feltételeinek megfelel kiegészítései. (4) A szabályzatot a költségvetési szerv vezetje, közalapítvány esetében a kezel szerv (szervezet), közhasznú társaság esetében a legfbb szerv hagyja jóvá. A jóváhagyásra jogosult ezt a hatáskörét nem ruházhatja át. 4
A szabályzat hatálya 2. (1) A jelen Szabályzat hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi szervezeti egységére és valamennyi, az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló, oktató-kutató és más munkakörben foglalkoztatott személyre (a továbbiakban: közalkalmazott), függetlenül a közalkalmazotti jogviszony els, vagy további jellegétl, illetve attól, hogy a közalkalmazott teljes vagy részmunkaidben kerül foglalkoztatásra. (2) Ahol a jogszabály munkaviszonyt említ, ott a jelen Szabályzat alkalmazásában közalkalmazotti jogviszonyt kell érteni. (3) A jelen szabályzat hatálya kiterjed minden, a Kti. 4. -ban meghatározott, a kutatásban részt vev természetes személyre és szervezetre is, figyelemmel azok sajátos mködésére. Kti. 4. E törvény alkalmazásában 4. a) kutatóhely: alap-, illetve ftevékenységként vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató szervezet, szervezeti egység vagy egyéni vállalkozó; b) költségvetési kutatóhely: költségvetési gazdálkodási rendben mköd, alap-, illetve ftevékenységként vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató szervezet vagy szervezeti egység; c) nonprofit kutatóhely: a közhasznú szervezetekrl szóló törvényben meghatározott közhasznú szervezetként, illetve annak keretében mköd kutatóhely; d) kutató, fejleszt: az a természetes személy, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával vagy fejlesztésével, valamint az ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik (a továbbiakban: kutató); 5. konzorcium: a részes felek (tagok) polgári jogi szerzdésben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttmködés kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs tevékenység közös folytatása vagy egy kutatásfejlesztési,technológiai innovációs projekt közös megvalósítása céljából; 6. a) vállalkozás: az egyéni vállalkozás, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a vízi társulat, vízi-közmtársulat, továbbá az erdbirtokossági társulat; b) hasznosító vállalkozás: költségvetési kutatóhelyen - a 20. alkalmazásában nonprofit kutatóhelyen is -létrejött szellemi alkotások üzleti hasznosítása céljából az ilyen kutatóhely által alapított, illetve részvételével vagy részesedésével mköd gazdasági társaság; (4) A jelen szabályzat hatálya kiterjed minden, a Kti. 4. -ban meghatározott, a kutatással összefügg tevékenységre is. Kti. 4. E törvény alkalmazásában 1. a) alapkutatás: elsdlegesen a jelenségek lényegére és a megfigyelhet tényekre vonatkozó tudományos ismeretek bvítését célzó kísérleti, tapasztalati, rendszerez vagy elméleti munka, amely lehet aa) tiszta alapkutatás: a tudományos ismeretek bvítésére irányuló kutatás, amelynek nem célja a közvetlen társadalmi vagy gazdasági haszon elérése vagy az eredmények gyakorlati problémák megoldására történ alkalmazása; ab) célzott alapkutatás: a tudományos ismeretek bvítésére irányuló olyan kutatás, amelyrl valószínsíthet, hogy a felismert vagy várható, jelenlegi vagy jövbeli problémák megoldására alapul szolgál; b) alkalmazott (vagy ipari) kutatás: új ismeret szerzésére elsdlegesen meghatározott gyakorlati cél érdekében végzett eredeti vizsgálat (a továbbiakban: alkalmazott kutatás); c) kísérleti (vagy pre-kompetitív) fejlesztés: a kutatásból és/vagy a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létez tudásra támaszkodó tevékenység, amelynek célja új anyagok, termékek, eljárások, rendszerek, szolgáltatások létrehozása, vagy a már meglévk lényeges továbbfejlesztése (a továbbiakban: kísérleti fejlesztés); d) kutatás-fejlesztés: magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést; 5
e) a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs eredmények hasznosítása: idetartozik mind a vállalkozások keretében, üzleti céllal, gazdasági eredmény reményében történ felhasználás, mind az olyan közösségi célú felhasználás, amelynek eredménye a lakosság életminségének és a közszolgáltatások minségének javítása, a természeti és épített környezet védelme, az ország fenntartható fejldése, valamint védelmi képességének és biztonsági helyzetének javítása (a továbbiakban: hasznosítás); A szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogok 3. (1) A jelen Szabályzat hatálya alá tartozó körben közalkalmazotti jogviszonyban szolgálati és alkalmazotti szellemi alkotás hozható létre. (2) Szolgálati jellegnek minsül az a szellemi alkotás, amelynek létrehozása a közalkalmazottnak közalkalmazotti jogviszonyból folyó kötelessége, azaz, ha azt a közalkalmazottra irányadó jogszabály, az Egyetem, mint munkáltató a közalkalmazottra kötelez szabályzatában, munkaköri leírásban, vagy az erre jogosult munkahelyi vezet (munkáltatói jogkör gyakorlója, közvetlen munkahelyi vezet) útján maradandó eszközzel rögzített munkáltatói utasításban (pl. többletfeladat elrendelése) elírta. (3) Minden egyéb, a Szabályzat hatálya alá tartozó esetben az alkalmazotti szellemi alkotásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (4) Az Egyetemen folyó oktató-kutató, illetve alkotó munka eredményeként létrejöv szellemi alkotáshoz fzd valamennyi jog -jogszabály vagy szerzdés ettl kifejezetten eltér rendelkezése hiányában- az Egyetemet illeti meg. (5) Ha a szellemi alkotást más egyetem, intézmény vagy gazdálkodó szervezet munkatársával együttmködve dolgozták ki, akkor a szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogok az együttmködk között olyan arányban oszlanak meg, amely tükrözi a szellemi alkotás létrehozásához való hozzájárulás arányát. Ezt az arányt az együttmködk közötti külön szerzdésben figyelemmel a jelen szabályzatban foglalt valamennyi egyéb rendelkezésre is meg kell határozni. Amennyiben az együttmköd felek között a Szabályzat ezen kifejezett elírása ellenére sem jött létre ilyen irányú elzetes megállapodás, úgy az Egyetem az adott szellemi alkotáshoz kapcsolódó valamennyi jogra igényét fenntartja. (6) Ugyanakkor az Egyetem fenntartja magának a jogot, hogy a Szabályzat alapján t megillet, vagy részére felajánlott bármely szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogról bármikor lemondjon, illetve az ilyen jelleg felajánlásokat elutasítsa. 6
Az eljárás 4. (1) Az oktatók, kutatók és alkotók a munkájuk során létrehozott szellemi alkotásaikat kötelesek haladéktalanul írásban a tudományos rektorhelyettes útján az Egyetemmel ismertetni és az Egyetem javára felajánlani. (2) A jelen Szabályzat hatálya alá tartozó szellemi alkotás akkor is felajánlható az Egyetemnek, ha azt már korábban jogi oltalomszerzés céljából bejelentették, így arra ideiglenes vagy végleges jogi oltalmat szereztek. (3) A jelen Szabályzat hatálya alá nem tartozó szellemi alkotás is felajánlható az Egyetemnek, függetlenül attól, hogy az jogi oltalom alatt áll-e. Ebben az esetben az Egyetem rendelkezik a neki felajánlott szellemi alkotás elfogadásáról vagy elutasításáról. (4) A szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként az Egyetemet illeti meg. (5) Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót illeti meg, az Egyetem azonban jogosult a találmány hasznosítására. Az Egyetem hasznosítási joga nem kizárólagos; az Egyetem hasznosítási engedélyt nem adhat. A hasznosítási jog az Egyetem megsznése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a jogutódra száll át; egyébként másra nem szállhat, illetve nem ruházható át. (6) A felajánlásra vonatkozó nyilatkozatnak tartalmaznia kell az alábbiakat: a szellemi alkotás rövid leírását, a szellemi alkotás létrehozásában közremköd kutató(k) nevét, a szellemi alkotás létrejöttekor az Egyetemmel fennálló jogviszony megjelölését (utalni kell az alkotás szolgálati, alkalmazotti vagy egyéb jellegének elismerésére is), ha többen dolgozták ki, valamennyi közremköd nevét és a létrehozásban való közremködésük arányát, a kutató(k) rövid állásfoglalását a hasznosítási kilátások vonatkozásában, illetve, hogy van-e és honnan érdekldés, amennyiben az alkotás már ideiglenes vagy végleges jogi oltalomban részesül, akkor az azt igazoló iratokat, és a nyilatkozatot az oltalmi jogosultságnak vagy a szolgálati találmány esetét kivéve annak egy részének az Egyetemre történ átruházásáról. (7) A felajánlott szellemi alkotás jogi helyzetérl (szolgálati vagy alkalmazotti jelleg stb.), a szellemi alkotáshoz fzd jog elfogadásáról vagy az elutasításáról a felajánlás napjától számított 90 napon belül kell döntést hozni. Ezen határidn belül az Egyetem köteles nyilatkozni arról is, hogy a szolgálati találmány igényjogosultságának egészére igényt tart-e, illetve az alkalmazotti találmányt hasznosítani kívánja-e. A döntést a tudományos rektorhe- 7
lyettes az Egyetemi Innovációs Bizottság (tagjai: tudományos rektorhelyettes, illetékes karok vezeti, Pályázati és kutatásszervezési Iroda vezetje) és szükség esetén küls szakértk bevonásával hozza meg. (8) A szolgálati találmánnyal a kutató rendelkezhet, ha az Egyetem ehhez hozzájárul, vagy ha az Egyetem jognyilatkozatnak megtételét határidn belül elmulasztja. Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a kutatót az Egyetem hasznosítási jogának terhe nélkül illeti meg, ha az Egyetem ehhez hozzájárul, vagy jognyilatkozatnak a határidn belüli megtételét elmulasztja. (9) Amennyiben az Egyetem a jogok megszerzése mellett dönt, és a szellemi alkotás jellege ezt megkívánja (szabadalom, használati minta, mikroelektronikai félvezet termékek topográfiája, formatervezési minta), az Egyetem köteles ésszer idn belül a szükséges lépéseket megtenni, továbbá az általában elvárható gondossággal eljárni a lehet legersebb jogi oltalom megszerzése érdekében. Az Egyetem eltekinthet a jogi oltalomra irányuló bejelentés megtételétl, illetve a bejelentést visszavonhatja, ha a szellemi alkotást titokban tartja, és üzleti titkot képez megoldásként hasznosítja. Az Egyetem e döntésérl köteles tájékoztatni a kutatót. (10) Az oltalom megszerzésével kapcsolatos eljárási díjakat és esetlegesen felmerül költségeket, az oltalmi idre vonatkozó fenntartási díjakat egy erre a célra rendelt alapból az Egyetem köteles biztosítani. (11) A (10) bekezdés teljesülése érdekében az Egyetem Innovációs Alapot (a továbbiakban: Alap) hoz létre. Az Alap forgóalap, amelyet a bevételekbl folyamatosan fel kell tölteni. Az Alap nem lehet kevesebb, mint 5 millió forint, melyet az Egyetem évente az Innovációs Bizottság beszámolóját követen 5 millió forinttal feltölt az Alap létrehozását követ els három évben. Az egyetemi szervezetek az Innovációs Alapból az általuk teljesített befizetés arányában részesedhetnek. (12) A szellemi alkotás értékelésére, illetve a szükséges oltalmak megszerzésére irányuló intézkedések megtételét követen vagy azokkal párhuzamosan az Egyetem köteles mindent tle telhett megtenni a szellemi alkotás értékesítése érdekében. Az értékesítés körébe tartozik különösen: - a közvetlen hasznosítást végz vállalkozás alapítása, - a licencia adása, - a találmány/szabadalom átruházási szerzdés megkötése. (13) A licencia- vagy találmány/szabadalom átruházási szerzdésben foglalt díjakat illeten az Egyetem köteles fokozott gondossággal eljárni; így különösen köteles arra törekedni, hogy a rögzített díj elegend legyen arra, hogy a szellemi alkotás létrehozásához szükséges költségeken túl biztosítsa az Egyetem és a kutatók megfelel mérték érdekeltségét, ezáltal ösztönözzön további szellemi alkotások létrehozására, a kidolgozottsági szint növelésére, a gyakorlati hasznosítást szolgáló lépések megtételére és ersítse a kutatók vállalkozói szellemét. (14) Az Egyetem dönthet az adott szellemi alkotás bels hasznosításáról is, amely esetén az Egyetem saját tevékenységi körében hasznosítja a szellemi alkotást. Az Egyetem az alkalmazotti találmányhoz fzd hasznosítási jogát csak a kutatónak a találmány nyilvánosságra hozatalához való jogával összhangban gyakorolhatja. A bels hasznosítás 8
ellenértékeként a kutatónak járó díjra a jelen szabályzatban a találmányi díjra vonatkozó rendelkezéseket (5. ) kell megfelelen alkalmazni. (15) Amennyiben az Egyetem a szellemi alkotás feletti jogáról az eljárásnak bármely szakaszában lemond, illetve a felajánlást nem fogadja el, úgy a kutatót mindezen jogok ingyenesen megilletik azzal, hogy az esetleges bármely további hasznosítás nettó nyereségébl az Egyetem igényt tarthat a lemondás idpontjáig keletkezett készkiadásainak mértékéig. A hasznosításból befolyó díjak, valamint azok felhasználása 5. (1) Az oktatót, kutatót és alkotót a szellemi alkotás értékesítése (közvetlen hasznosítása, licencia engedélyezése, illetve átruházása) esetén a hatályos jogszabályokkal összhangban megfelel összeg díj illeti meg. (2) A jelen Szabályzat alkalmazásában az értékesítésbl származó díj alapja a következ: a) közvetlen hasznosítást végz vállalkozás alapítása esetén: az eset körülményeitl függen az Egyetem és a kutató egyedi megállapodása szerinti összeg, legfeljebb azonban a hasznosításból származó adózott nettó nyereségnek az Egyetemet megillet része; b) licenciaszerzdés esetén: a hasznosítási jog ellenértékeként a licenciaszerzdésben a licenciavev által az Egyetemnek fizetend licenciadíj, a licenciavev által az Egyetem javára teljesített bármilyen kifizetés és más pénzben kifejezhet elny, ideértve a licenciavev által kibocsátott részvényeket, illetve kialakított üzletrészeket is, de ide nem értve a licenciavev által kutatási vagy egyéb szerzdések alapján az Egyetemnek biztosított eszközöket, szolgáltatásokat, illetve jogokat; c) találmány/szabadalom átruházási szerzdés esetén: az átruházás ellenértékeként az átruházási szerzdésben a vev által az Egyetemnek fizetend díj, a vev által az Egyetem javára teljesített bármilyen kifizetés és más pénzben kifejezhet elny, ideértve a vev által kibocsátott részvényeket, illetve kialakított üzletrészeket is, de ide nem értve a vev által kutatási vagy egyéb szerzdések alapján az Egyetemnek biztosított eszközöket, szolgáltatásokat, illetve jogokat. (3) A befolyó összegbl elször az adott szellemi alkotás értékelésével és a jogi oltalmának megszerzésére és értékesítésére irányuló eljárással kapcsolatos költségeket kell kifizetni. Ezen költségen érteni kell a szabadalmi hivatalok eltt eljáró jogi képviselknek, a technológiamenedzsereknek és más küls szakértknek a díjazását, valamint az Egyetemnek az eljárással kapcsolatban felmerült valamennyi készkiadását is. (4) A befolyt díjnak a részletezett költségekkel való csökkentése után keletkez összeg a szellemi alkotás létrehozásában közremköd kutatók és az Alap között kerül felosztásra. A felosztás f szabályként az alábbiak szerint történik: 9
Kutató(k) javára fizetend hányad: 50%, Alapba befolyó hányad: 50%. Ettl az Egyetem és a kutatók közötti találmányi díjszerzdés kifejezett rendelkezésével a kutató által az értékesítés sikeréhez való hozzájárulás mértékétl függen a kutató javára el lehet térni. Az eltérés eredményeképpen azonban az Alap részesedése nem lehet kevesebb, mint 33%. A kutatók javára fizetend hányad legkésbb a találmányi díj beérkezését követ év január 31-ig folyósításra kerül. (5) Alkalmazotti jelleg szellemi alkotások esetén az Egyetem az oktatókkal, kutatókkal és alkotókkal hasznosítási szerzdést köt, melyben a díjfizetés mértékét a (2) bekezdés c) pontja szerinti számítással és a (4) bekezdés szerinti százalékos megosztással összhangban kell részletesen szabályozni. Hasznosító vállalkozás létrehozása, illetve abban való részvétel 6. Az Egyetem, úgyis mint költségvetési kutatóhely kizárólag a Kti. 19.-20. -ában foglaltak szerint vehet részt hasznosító vállalkozás létrehozásában, illetve mködésében. Kti. 19. (3) Hasznosító vállalkozás - amennyiben határozott idre alapítják - három évnél rövidebb idre nem hozható létre. Költségvetési szerv olyan határozott idre létrejött vállalkozásban, amelynek a létesít okiratában meghatározott megsznési idpontig a tervezett belépéstl, illetve részesedésszerzéstl számított három évnél kevesebb van hátra, tagsági jogviszonyt nem létesíthet, illetve részesedést nem szerezhet. (4) A költségvetési szerv felelssége nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, az osztalékból való részesedése pedig nem lehet annál kisebb arányú. (5) Költségvetési szerv hasznosító vállalkozásba pénzbeli hozzájárulást csak akkor teljesíthet, ha az egy naptári évben összesen teljesített pénzbeli hozzájárulások összege nem haladja meg a költségvetési szerv elz évi költségvetési beszámolójában kimutatott vállalkozási tevékenység eredményének ötven százalékát. Ez a korlátozás nem vonatkozik a 20. szerinti támogatásra. (6) A hasznosító vállalkozás létesít okirata nem írhat el pótbefizetési kötelezettséget a résztvev költségvetési szerv terhére. (7) A költségvetési szerv a hasznosító vállalkozásban fennálló tagsági viszonyát, illetve részesedését csak az azt megtestesít vagyoni jogok értékének könyvvizsgáló általi megállapítását követen, és legalább a megállapított értéken történ visszterhes átruházással szüntetheti meg vagy csökkentheti. (8) A költségvetési szerv évente jelentést készít felügyeleti szerve részére arról, hogy az általa alapított, vagy részvételével mköd hasznosító vállalkozásokban hogyan valósultak meg a hasznosítási célok. (9) A (4) és (6) bekezdés értelemszeren irányadó a költségvetési szerv által létrehozott, vagy részesedésével mköd hasznosító vállalkozás általi további gazdálkodó szervezet alapítása, illetve gazdálkodó szervezetben történ részesedés szerzése esetén is, továbbá mindazon esetekben, amikor a hasznosító vállalkozás közvetett részesedésével mköd gazdálkodó szervezet alapít gazdálkodó szervezetet vagy szerez gazdálkodó szervezetben részesedést. (10) Hasznosító vállalkozás az (1) bekezdés szerinti szellemi alkotást nem apportálhatja. Kti. 20. (1) Költségvetési és nonprofit kutatóhelyek részére szellemi alkotásaik hasznosítása céljából hasznosító vállalkozás létrehozásához, illetve ilyenben tagsági jogviszony létesítéséhez vagy részesedés szerzéséhez pályázati úton közfinanszírozású támogatás nyújtható. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatásra pályázhat az a kutató, illetve egyetemi, fiskolai oktatói munkakörben foglalkoztatott személy (e bekezdés alkalmazásában: kutató) is, aki a költségvetési kutatóhelyen létrejött szellemi alkotásnak a költségvetési kutatóhellyel együttesen jogosultja, és szellemi alkotás hasznosítása céljából az együttesen jogosultak önállóan vagy bármely kívülálló harmadik személlyel gazdasági társaságot alapítanak, illetve gazdasági társaságban - a 19. -ban foglaltak figyelembevételével - tagsági jogviszonyt létesítenek 10
vagy részesedést szereznek. A támogatásra irányuló pályázat befogadásának feltétele a költségvetési kutatóhely és a kutató között a szellemi alkotáshoz fzd jogokra és a hasznosításból származó jövedelmek megosztására vonatkozó érvényes szerzdés megléte. Kti. 21. A költségvetési kutatóhely közalkalmazotti jogállású munkatársa a hasznosító vállalkozásnak a munkáltató elzetes írásbeli hozzájárulásával - tagja vagy vezet tisztségviselje lehet, illetve azzal munkavégzésre irányuló további jogviszonyt létesíthet. A jogok megsértése 7. (1) Ha az oktató, kutató és alkotó a szellemi alkotás vonatkozásában a bejelentési és felajánlási kötelezettségének nem tesz eleget, az Egyetem követelheti a szellemi alkotáshoz fzd jogainak érvényesítését. (2) Amennyiben az oktató, kutató és alkotó a Szabályzatban rögzített eljárás során az Egyetem nevében eljáró bármely szerv vagy személy döntését sérelmesnek tartja, megfelelen indokolt kérelemben kérheti a rektortól annak felülvizsgálatát. E döntések körében kivételt képeznek azok, amelyeket az Egyetem nevében eljárva a szellemi alkotás értékesítésének menedzselését végz küls vállalkozás polgári jogi szerzdés értelmében hoz meg. (3) A szellemi alkotásokkal kapcsolatban az Egyetem, illetve az alkotók között felmerül jogviták eldöntése a bíróságok hatáskörébe tartozik. A szellemi alkotások egyes fajtáira vonatkozó külön szabályozások 8. (1) Újítás a) A Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni olyan új mszaki, illetve szervezési megoldásokra is, amelyet az Egyetem tevékenységi körében az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló személyek és szerztársaik dolgoztak ki, de az alkotás színvonala nem éri az önálló oltalmi formában oltalmazható szellemi alkotásét. b) A Egyetemmel szemben újítói jogokat legkésbb a hasznosítás megkezdésétl vagy az újítás átadásától számított hat hónap elteltéig, újítási javaslat benyújtásával lehet érvényesíteni. c) A közalkalmazotti jogviszonyból, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból folyó kötelezettség tárgykörében kidolgozott újítást az Egyetem hasznosíthatja, illetve másnak hasznosításra átadhatja. A munkaköri kötelesség tárgykörén kívül kidolgozott újítást az Egyetem hasznosíthatja, másnak azonban nem adhatja át hasznosításra. 11
d) Az Egyetem bejelentés átvételétl számított 90 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy az újítással kapcsolatos jogaival élni kíván-e. e) Az Egyetemnek az újítással kapcsolatos jogai amennyiben az Egyetem nem nyilatkozik az újítóra szállnak át. f) Az újítót az újítás hasznosítása, illetve átadása esetén - az újító és az Egyetem eltér megállapodása hiányában az 5. szerinti díj illeti meg. (2) Know-how a) A törvény (Ptk.) védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekrl külön jogszabály nem rendelkezik, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még nem váltak közkinccsé. b) A fenti bekezdés rendelkezéseit figyelembe véve a know-how jogi oltalmán a vagyoni értékkel rendelkez, gazdasági, mszaki és szervezési jelleg, a gyakorlatban felhasználható és még közkinccsé nem vált ismereteket és tapasztalatokat tekintjük. c) Az Egyetem közalkalmazottja az általa kidolgozott know-how- t a hasznosítás lehetségének felmerülésekor köteles bejelenteni az Egyetem rektorának. d) Az elterjesztés leírásának, mellékleteinek olyannak kell lennie, hogy abból a know-how jelleg szakember által megállapítható legyen, és meg kell jelölni azt a területet is, amelyen a know how hasznosítható. e) Az elterjesztést az Egyetemi Találmányi Testület 30 (indokolt esetben 6O)napon belül megvizsgálja, és annak színvonalát, hasznosítási lehetségeit mérlegelve javaslatot tesz a rektornak az elfogadásra, illetve az elutasításra. f) Elfogadás esetén gondoskodik a titokban tartásról. g) Az elfogadás, illetve a lemondás tárgyában a döntés a rektor jogkörébe tartozik. h) A rektori döntésrl az elterjesztt 8 napon belül a nyilvántartást végz Pályázati és Kutatásfejlesztési Iroda értesíti. i) Az Iroda munkatársait hivatali titoktartás kötelezi. j) Az elfogadott know-how kidolgozóját díjazás illeti meg, melynek mértékében a felek szabadon állapodnak meg. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 9. (1) A jelen Szabályzat a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2005. július 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követen keletkezett találmányokra, illetve egyéb szellemi alkotásokra kell alkalmazni. (2) A jelen Szabályzat 5. (10) és (11) bekezdése 2006. január 1. napján lép hatályba. (3) A munkaköri leírásokat azok soron következ felülvizsgálatakor a jelen Szabályzatban foglaltakra tekintettel ki kell egészíteni. 12
Jelen szabályzatot az Egyetemi Tanács 110/2005. (05.06.22.) sz. határozatával jóváhagyta és ezzel egyidejleg az IIT 84/2000. sz. határozatával elfogadott szabályzat hatályát veszti. Sopron, 2005. június 23. Prof. dr. Faragó Sándor rektor 13