Magyar joganyagok - 1991. évi LXXXIV. törvény - a társadalombiztosítás önkormányzati 1. oldal 1991. évi LXXXIV. törvény a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról 1 A társadalombiztosítás a szociális biztonsághoz való jog egyik legfontosabb biztosítéka. Az érdekeltek hozzájárulására alapozott és az állam által garantált társadalombiztosítási ellátások megszervezése és igazgatása olyan szervezeti rendszert igényel, mely egyidejűleg biztosítja az érdekeltek beleszólási jogát és érdekérvényesítési lehetőségeit, valamint az állami felelősség érvényesülését. Ennek a célnak a társadalombiztosítás területén - a nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe véve - leginkább az önkormányzati irányítás és szervezet felel meg. Különösen fontos az önkormányzat érdekegyeztető és érdekképviseleti szerepe a társadalombiztosítás átalakításának időszakában. Annak érdekében, hogy az érdekeltek a társadalombiztosítás rendszerében megvalósuló, fokozatosan új alapokra helyezett szociális biztonság intézményeinek már az elvi kidolgozásában részt vehessenek, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: Általános rendelkezések 1. (1) A társadalombiztosítás irányítását az elkülönült biztosítási alapok szerint szerveződött nyugdíjbiztosítási önkormányzat és egészségbiztosítási önkormányzat (a továbbiakban együtt: biztosítási önkormányzat) és szerveik látják el. (2) A biztosítási önkormányzat a biztosítási ellátásokra jogosultak és a járulékfizető munkáltatók képviselőiből (a továbbiakban: biztosítási képviselő) alakult testület. 2. A biztosítási önkormányzat a) feladatkörében közreműködik a társadalombiztosítási viszonyok szabályozásában; b) önállóan gazdálkodik a biztosítási alaphoz tartozó vagyonnal; c) rendelkezik a biztosítási önkormányzati tulajdonnal; d) kialakítja szervezetét és működési rendjét, irányítja igazgatási szerveit; e) szövetségre léphet más biztosítási önkormányzattal, együttműködhet külföldi társadalombiztosítási önkormányzatokkal és nemzetközi szervezetekkel. 3. (1) A nyugdíjbiztosítási önkormányzat feladatkörébe a Nyugdíjbiztosítási Alapból fedezett társadalombiztosítási ellátások tartoznak. (2) Az egészségbiztosítási önkormányzat feladatai az Egészségbiztosítási Alapból fedezett társadalombiztosítási ellátásokra és térítésekre terjednek ki. (3) A biztosítási önkormányzat számára feladatot és hatáskört törvény, illetőleg törvény felhatalmazása alapján az önkormányzat alapszabálya állapíthat meg. 1 A törvényt az Országgyűlés az 1991. december 12-ei ülésnapján fogadta el.
Magyar joganyagok - 1991. évi LXXXIV. törvény - a társadalombiztosítás önkormányzati 2. oldal 4. A biztosítási önkormányzat jogi személy. Az önkormányzat feladat- és hatásköre a közgyűlést illeti meg. A közgyűlés egyes hatásköreit - törvényben, illetőleg az alapszabályban meghatározott kivétellel - választott szerveire átruházhatja. A feljogosított szerv a hatáskört nem ruházhatja tovább. A biztosítási önkormányzatot az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök képviseli. 5. A biztosítási önkormányzat igazgatási feladatait és a biztosítási ágba tartozó hatósági ügyintézést a közgyűlés irányítása alatt álló hivatali szervezet végzi. Az igazgatási szervezet számára törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet is megállapíthat igazgatási feladatot. 6. A biztosítási önkormányzat állami felügyeletét az Országgyűlés és a Kormány gyakorolja. A biztosítási önkormányzatok választott szervei, hatáskörük és működésük A közgyűlés 7. (1) A nyugdíjbiztosítási önkormányzat közgyűlése 60 biztosítási képviselőből áll. A biztosítási ellátásra jogosultakat 36 biztosítási képviselő képviseli azzal, hogy ebből a nyugdíjasok képviseletét közvetlenül 4 fő látja el. A munkáltatók biztosítási képviselőinek száma 24 fő. (2) Az egészségbiztosítási önkormányzat közgyűlése 60 biztosítási képviselőből áll, amelyből 30 a biztosítási ellátásra jogosultak, 30 a munkáltatók biztosítási képviselője. 8. (1) A biztosítási képviselőket négy évre a biztosítási ellátásra jogosultak közvetlenül választják, a munkáltatók érdekképviseleti szerveik útján delegálják. (2) Biztosítási képviselő választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet. A biztosítási képviselő nem lehet országgyűlési képviselő, a Kormány tagja, államtitkár, a biztosítási önkormányzat igazgatási szervének dolgozója. (3) A biztosítási képviselő a megbízatását személyesen teljesíti. Tevékenységét társadalmi feladatként, díjazás nélkül látja el. A biztosítási képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időre a munkavégzés alól fel kell menteni. A biztosítási képviselő kiesett személyi alapbérét (jövedelmét) és igazolt költségeit meg kell téríteni. A térítés részletes szabályait a biztosítási önkormányzatok alapszabálya tartalmazza. (4) A biztosítási képviselői megbízatás megszűnik a) visszahívással; b) lemondással; c) a közgyűlés megbízatása lejártával; d) a közgyűlés feloszlatásával. (5) A közgyűlés megbízatása lejártát vagy feloszlatását követő 60 napon belül a biztosítottak körében új választást kell elrendelni. A biztosítási képviselők választásának időpontját - a Kormány javaslatára - a köztársasági elnök tűzi ki. (6) A munkáltatók érdekképviseleti szervei által delegált biztosítási képviselők megbízatásának megszűnését követő 30 napon belül - a közgyűlés megbízatásának lejárta vagy a közgyűlés feloszlatása esetén 60 napon belül - a delegálásra jogosult szerv új biztosítási képviselőt jelöl ki.
Magyar joganyagok - 1991. évi LXXXIV. törvény - a társadalombiztosítás önkormányzati 3. oldal (7) A biztosítási képviselők megválasztásának szabályait külön törvény tartalmazza. A választások költségeit a Társadalombiztosítási Alapból (a biztosítási alapokból) kell fedezni. A közgyűlés hatásköre 9. (1) A közgyűlés a) megalkotja alapszabályát; b) a biztosítási képviselők közül megválasztja az önkormányzat elnökét és alelnökét - aki egyben az elnökség elnöke és alelnöke - és - amennyiben az önkormányzattal munc) a biztosítási képviselők közül megválasztja az elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjait, részükre tiszteletdíjat állapíthat meg; d) dönt tagozat, állandó vagy ideiglenes bizottság létrehozásáról; e) kialakítja a biztosítási ágba tartozó helyi-területi testületeket; f) kezdeményezi a társadalombiztosítás és ezen belül a biztosítási ág, valamint az ellátások fejlesztését, feladatkörében javaslatot tesz a Kormánynak vagy az Országgyűlés illetékes bizottságának a társadalombiztosítás egészét vagy a biztosítási ágat érintő törvényjavaslat előterjesztésére; g) feladatkörében véleményezi a társadalombiztosításra vagy a biztosítási ágra vonatkozó törvények tervezeteit; h) javaslatot tesz a Kormánynak társadalombiztosítási kérdésekben, vagy a biztosítási ágra vonatkozó rendelet megalkotására; i) feladatkörében egyetértési jogot gyakorol a társadalombiztosítást érintő kormányrendeletek megalkotásában; j) tulajdonosi jogot gyakorol a biztosítási önkormányzat tulajdonába tartozó vagyon felett; k) megtárgyalja a biztosítási önkormányzat kezelésében lévő biztosítási alap költségvetését, valamint a végrehajtásáról szóló beszámolót és azt elfogadás után - a jogalkotás rendjének megfelelően - jóváhagyás végett az Országgyűlés elé terjeszti; l) gondoskodik a biztosítási alap kezeléséről, a biztosítási alap költségvetésének kereti között dönt bevételeinek felhasználásáról, pénzeszközök meghatározott célra történő elkülönítéséről, átcsoportosításáról, az átmenetileg szabad pénzeszközök hasznosításának módjáról, továbbá hitelek felvételéről; m) megszervezi a biztosítási ágba tartozó hatósági ügyek intézését, gondoskodik az ügyintézés folyamatosságáról, biztosítja az ehhez szükséges feltételeket; n) az elnökség útján irányítja hivatali szervezetét, ellenőrzi a hatósági ügyintézést, hatósági ügyben azonban utasítást nem adhat; o) gyakorolja hivatali szervezete vezetője és annak helyettese (a továbbiakban: főigazgató, főigazgató-helyettes) felett a munkáltatói jogokat; a Kormány egyetértésével kinevezi és felmenti a főigazgatót és a főigazgató-helyettest; p) dönt új igazgatási szerv létrehozásáról, meglévők összevonásáról, megszüntetéséről; r) szervezi és továbbfejleszti a biztosítási ág nemzetközi kapcsolatait, részt vesz azokban, ellenőrzi a biztosítási kötelezettségek teljesítését;
Magyar joganyagok - 1991. évi LXXXIV. törvény - a társadalombiztosítás önkormányzati 4. oldal s) dönt a biztosítási önkormányzatok szövetségéhez való csatlakozásról. (2) A közgyűlés nem ruházhatja át az (1) bekezdés a)-f), j)-k) pontjaiban, továbbá az o) pontjából a főigazgató, főigazgató-helyettes kinevezésének és személyi alapbére, jutalma megállapításának jogát és s) pontjában nevesített hatáskörét. Az (1) bekezdés l) pontjában szabályozott gazdálkodási jogosítványok átruházását törvény összeghatárhoz vagy egyéb feltételhez kötheti. Az alapszabály a közgyűlés számára további kizárólagos hatásköröket állapíthat meg. 10. (1) A közgyűlés évente legalább kétszer ülésezik. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha ezt a biztosítási képviselők egyharmada, az elnökség, a felügyelő bizottság vagy a főigazgató írásban indítványozza. Törvényességi felügyeleti jogkörében a közgyűlés összehívását a Kormány is elrendelheti. A közgyűlés ülését az elnök hívja össze. (2) A közgyűlésen tanácskozási joggal részt vesz a Kormány és az Országgyűlés illetékes állandó bizottsága(i)nak képviselője. A közgyűlésen tanácskozási joggal résztvevők körét egyebekben az alapszabály állapítja meg. (3) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a biztosítási képviselők kétharmada jelen van. (4) A közgyűlés a határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (5) A jelenlevő biztosítási képviselők kétharmadának egyetértő szavazata szükséges az alapszabály elfogadásához, módosításához, a társadalombiztosítás vagy a biztosítási ág átfogó fejlesztésére, törvényalkotásra és a költségvetés elfogadására vonatkozó javaslathoz, továbbá az önkormányzat elnöke, alelnöke, az elnökség és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztásához, valamint a főigazgató és helyettese kinevezéséhez. Az alapszabály egyéb kérdésekben is a jelenlévő biztosítási képviselők kétharmadának egyetértő szavazatához kötheti a döntést. Az elnökség 11. (1) Az elnökség elnökből, alelnökből és a biztosítási képviselők közül megválasztott tagokból áll. Az elnökség létszáma a 11 főt nem haladhatja meg. Az elnökségben a biztosítási képviselők közül a biztosítottakat képviselők alkotnak többséget. (2) Az elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vesz a felügyelő bizottság elnöke, a főigazgató, a Kormány és az Országgyűlés illetékes állandó bizottsága(i)nak képviselője. (3) Az elnökség - a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyeket [9. (2) bekezdés] kivéve - a közgyűlés ülései közötti időben a közgyűlés jogkörében jár el. Tevékenységéről köteles beszámolni a soron következő közgyűlésen. (4) A közgyűlés megbízatásának lejárta után az elnökség az új közgyűlés első üléséig folytatja tevékenységét. (5) Az elnökséget az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök képviseli. (6) Az elnökség összetételének, működésének részletes szabályait az alapszabály állapítja meg.
Magyar joganyagok - 1991. évi LXXXIV. törvény - a társadalombiztosítás önkormányzati 5. oldal A Felügyelő Bizottság 12. (1) A Felügyelő Bizottság a biztosítási képviselők közül választott, legfeljebb 9 főből áll. A Felügyelő Bizottságban a munkáltatók biztosítási képviselőinek kell többséget kapni. Az elnökség elnöke, alelnöke és tagjai nem lehetnek a Felügyelő Bizottság tagjai. A Felügyelő Bizottság a tagjai közül választja meg elnökét. (2) A Felügyelő Bizottság feladata a biztosítási önkormányzat gazdálkodásának, illetőleg pénzügyi tevékenységének folyamatos ellenőrzése. A gazdálkodási és pénzügyi rendre vonatkozó jogszabályok, valamint az alapszabály megsértése esetén felszólítja az elnökséget a jogszerű működés helyreállítására, ennek elmulasztása esetén indítványozza a közgyűlés összehívását. (3) A Felügyelő Bizottság összetételét, működését részletesen az alapszabály szabályozza. Tagozatok, bizottságok 13. (1) A közgyűlés a biztosítási képviselőkből biztosítási alágazatok, szakági képviseletek szerint tagozatokat alakíthat. A közgyűlés - az alapszabályban rögzített - döntési jogkörökkel ruházhatja fel a tagozatokat. (2) A közgyűlés biztosítási képviselőkből és más felkért személyekből állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A tagozatokról és az állandó bizottságokról az alapszabály rendelkezik. Helyi-területi testületek 14. A biztosítási önkormányzat kialakítja a biztosítási ág helyi-területi testületeit. A helyi-területi testületek ellenőrzik a biztosítási önkormányzat helyi-területi igazgatási szerveit. Egyedi ügyben törvény méltányossági jogkört ruházhat a helyi-területi testületre. A helyi-területi testületek összetételét, létrehozásuk módját, működésük rendjét az alapszabály határozza meg. A biztosítási önkormányzat igazgatási szervei 15. (1) A nyugdíjbiztosítási önkormányzat központi hivatali szerve az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság). (2) Az egészségbiztosítási önkormányzat központi hivatali szerve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: Pénztár). (3) A biztosítási önkormányzat központi hivatali szerve jogi személy, élén a közgyűlés által határozatlan időre kinevezett főigazgató áll. (4) A központi hivatali szerv a) előkészíti a biztosítási önkormányzat központi választott szerveinek döntéseit, ellátja a testületi ülések előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatokat;
Magyar joganyagok - 1991. évi LXXXIV. törvény - a társadalombiztosítás önkormányzati 6. oldal b) irányítja a biztosítási ág igazgatási (ügyviteli) és hatósági feladatainak ellátását, intézi a hatáskörébe tartozó hatósági ügyeket, közvetlenül irányítja a területi és egyéb igazgatási szerveket, ellenőrzi a biztosítási önkormányzat szervezetén kívüli - más szervek által végzett - ellátást megállapító és folyósító tevékenységet; c) végzi a biztosítási önkormányzat vagyonával kapcsolatos gazdálkodási, vagyonkezelési, pénzügyi feladatokat. 16. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság igazgatási szervei a) a fővárosi és megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságok és ezek kirendeltségei; b) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. 17. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazgatási szervei a) a fővárosi és megyei egészségbiztosítási pénztárak (igazgatóságok) és ezek kirendeltségei, b) a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság; c) az Újságírói Tagozat, d) az Országos Orvosszakértői Intézet. 18. (1) A biztosítási önkormányzat alapszabálya más igazgatási szervek létesítését is elrendelheti. (2) A biztosítási önkormányzat központi hivatali vagy igazgatási szervével munkaviszonyban álló dolgozókra az államigazgatási dolgozók munkaviszonyát rendező jogszabályok vonatkoznak. 19. (1) Minden munkáltató, amely legalább 100 társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyt foglalkoztat, köteles gondoskodni törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott társadalombiztosítási és egyéb feladatok ellátásáról, ennek érdekében társadalombiztosítási kifizetőhelyet (a továbbiakban: kifizetőhely) hoz létre vagy e feladatok ellátására más, kifizetőhelyet fenntartóval megállapodást köt. (2) Magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a biztosítási önkormányzatok központi hivatali szerveivel kötött megállapodás alapján kifizetőhelyet létesíthet. A kifizetőhelyen végzett társadalombiztosítási feladatokat a megállapodásban kell rögzíteni. 20. (1) A kifizetőhely fenntartója a társadalombiztosítási feladatokat saját költségén, szakképzett alkalmazottakkal végzi, az igények jogszerű elbírálásáért és a kifizetett ellátásokért a biztosítási önkormányzatokkal szemben teljes anyagi felelősséggel tartozik. A szabályszerűen elbírált igények alapján kifizetett ellátások összegét a biztosítási önkormányzatok központi hivatali szerve vagy igazgatási szerve megtéríti. (2) A törvényben vagy kormányrendeletben előírt, illetőleg a 19. (2) bekezdésében említett megállapodás szerinti társadalombiztosítási feladatok elvégzéséért a kifizetőhely fenntartóját a biztosítási alapokból meghatározott mértékű költségtérítés illeti meg. A biztosítási önkormányzatok állami felügyelete 21. (1) Az Országgyűlés törvényben szabályozza a biztosítási önkormányzatok jogállását, megalakulását, feladat- és hatáskörét, kötelezően megalakítandó szerveit, működésük garanciális elveit és gazdálkodásuk alapvető szabályait, a biztosítási alapok éves költségvetését és annak végrehajtását, továbbá az állami felügyelet jogosítványait. (2) Az Országgyűlés a felügyeleti jogkörében
Magyar joganyagok - 1991. évi LXXXIV. törvény - a társadalombiztosítás önkormányzati 7. oldal a) jóváhagyja a biztosítási önkormányzat alapszabályát; b) beszámoltatja a biztosítási önkormányzatot a biztosítási ág helyzetéről, a biztosítási ágba tartozó igazgatási feladatok ellátásáról; c) az Állami Számvevőszék vagy a Kormány indítványára, vagy saját hatáskörben az Állami Számvevőszék és a Kormány véleményének meghallgatása után a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat vagy a biztosítási teherviselők érdekeit súlyosan sértő működés esetén felfüggesztheti a biztosítási önkormányzat gazdálkodási jogosítványait és e hatáskörök gyakorlására meghatározott időre biztost rendelhet ki; d) súlyosan törvénysértő működés esetén az Állami Számvevőszék vagy a Kormány javaslatára, vagy saját hatáskörben az Állami Számvevőszék és a Kormány véleményének meghallgatása után feloszlathatja a biztosítási önkormányzat választott szerveit, elrendelheti új választott önkormányzati szervek megalakítását. (3) Az Országgyűlés a biztosítási önkormányzat közgyűlésének feloszlatása esetén az új közgyűlés megalakulásáig biztost nevez ki a biztosítási ág irányítására. Az új közgyűlés első ülését a biztos hívja össze. 22. Az Állami Számvevőszék a) ellenőrzi a biztosítási önkormányzatok gazdálkodását; b) súlyosan törvénysértő gazdálkodás esetén indítványozhatja az Országgyűlésnek a biztosítási önkormányzat gazdálkodási jogosítványainak felfüggesztését vagy az önkormányzat választott szervének feloszlatását. 23. (1) A Kormány a) kijelölt tagja útján ellenőrzi, hogy a biztosítási önkormányzatok és szerveik működése és döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak és az alapszabálynak; b) jogszabályba ütköző vagy alapszabályellenes működés, illetőleg döntés esetén - határidő kitűzésével - felhívja a jogszabályt vagy alapszabályt sértő önkormányzati szervet a jogsértés megszüntetésére. (2) Az önkormányzati szerv köteles megvizsgálni az (1) bekezdés szerinti felhívásban foglaltakat, és tájékoztatja a Kormány kijelölt tagját a jogsértés megszüntetéséről vagy egyet nem értéséről. Ha a felhívott önkormányzati szerv a megadott határidőn belül nem intézkedik a jogsértés megszüntetéséről, a Kormány a) kezdeményezheti a jogszabálysértő közgyűlési döntés bírósági felülvizsgálatát; b) a biztosítási önkormányzat egyéb szervének jogszabálysértő vagy alapszabályellenes működése (döntése) esetén a Kormány elrendeli a közgyűlés összehívását; c) súlyosan törvénysértő gazdálkodás esetén indítványozhatja az Országgyűlésnek a biztosítási önkormányzat gazdálkodási jogosítványainak felfüggesztését; d) súlyosan törvénysértő működés esetén javaslatot tesz az Országgyűlésnek az önkormányzat választott szervének feloszlatására. (3) A jogszabálysértő közgyűlési határozat felülvizsgálatára irányuló pert az (1) bekezdés b) pontja szerint megadott határidő lejártától számított 30 napon belül lehet megindítani, és a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint kell lefolytatni. A perre kizárólag a Fővárosi Bíróság illetékes.
Magyar joganyagok - 1991. évi LXXXIV. törvény - a társadalombiztosítás önkormányzati 8. oldal A biztosítási önkormányzatok együttműködése, szövetsége 24. A biztosítási önkormányzatok a társadalombiztosítási érdekek közös képviseletére és védelmére, a társadalombiztosítás egészét érintő kérdésekben a közös állásfoglalás kialakítására a) szövetséget hozhatnak létre; b) megállapodhatnak - a biztosítási képviselők kétharmadának egyetértő szavazatával -, hogy meghatározott körben melyik önkormányzat képviseli a közös érdeket; c) egyes kérdésekben közgyűléseik közös döntést hozhatnak. Záró rendelkezések 25. E törvény nem érinti a fegyveres erők (honvédség, határőrség), a rendőrség, a büntetésvégrehajtási testület, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos és továbbszolgáló állományú tagjainak és családtagjainak társadalombiztosítására és a MÁV Nyugdíj Igazgatóságra vonatkozó szervezeti rendelkezéseket. 26. Társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját első ízben 1992. január 1-jétől illeti meg a 20. (2) bekezdésében szabályozott költségtérítés. 27. (1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba. (2) A biztosítási önkormányzatok első közgyűlését az 1991. évi XXVIII. törvény alapján megtartott szakszervezetek közötti választásokat követően, 1993. január 1-15. között kell összehívni. (3) E törvény hatálybalépésétől a biztosítási önkormányzatok első közgyűléséig tartó átmeneti időszakban a társadalombiztosítás elkülönült biztosítási alapjainak felügyeletét, valamint gazdálkodásuk irányítását a Nyugdíjbiztosítási Felügyelő Bizottság és az Egészségbiztosítási Felügyelő Bizottság (a továbbiakban: Felügyelő Bizottság) látja el, a 28-32. -okban meghatározott rendelkezések szerint. 28. (1) A Felügyelő Bizottságot a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül kell megalakítani. (2) A Felügyelő Bizottság az Országgyűlés felügyelete alatt álló, jogi személyiséggel rendelkező szerv, amely a biztosítási alapokhoz tartozó állami vagyon tekintetében gyakorolja a tulajdonosi jogokat. A Felügyelő Bizottság összetétele és létrehozása 29. (1) A Felügyelő Bizottság 10 tagból áll. A Felügyelő Bizottságnak hivatalból tagja a népjóléti miniszter és a pénzügyminiszter vagy képviselőik. A Felügyelő Bizottság 8 tagját az Országgyűlés választja oly módon, hogy ebből kettőt az Érdekegyeztető Tanács jelöl. (2) A Felügyelő Bizottság megbízatása a biztosítási önkormányzatok első közgyűlésének üléséig tart. (3) A Felügyelő Bizottság választott tagja olyan választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet, aki a társadalombiztosítás igazgatási szervével nem áll munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.
Magyar joganyagok - 1991. évi LXXXIV. törvény - a társadalombiztosítás önkormányzati 9. oldal (4) A munkaviszonyban (tagsági viszonyban) álló választott tagot megválasztásától munkáltatója - a dolgozó kérésének megfelelően - megbízatásának időtartamára vagy annak egy részére köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni. (5) A választott tagot a miniszteri illetmény 75%-ának megfelelő tiszteletdíj illeti meg, amelyet az állami költségvetés terhére kell folyósítani. (6) A választott tag társadalombiztosítási jogállására a munkaviszonyban állókra vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy a tag tiszteletdíja társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelem. A választott tag tiszteletdíja nyugdíjjárulék alapot képez. Egyidejűleg fennálló több biztosítással járó jogviszony esetében a nyugdíjjárulékot a választott tag nyilatkozata szerinti jogviszonyból származó jövedelem után kell megfizetni. (7) A választott tag megbízatásának időtartama munkaviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít. (8) A választott tag megbízatása megszűnik a) visszahívással, b) lemondással, c) a Felügyelő Bizottság megbízatása lejártával, d) elhalálozással. A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre 30. A Felügyelő Bizottság a) kezdeményezi a társadalombiztosítás és ezen belül a biztosítási ágak fejlesztését, feladatkörében javaslatot tesz a Kormánynak és az Országgyűlés illetékes bizottságának a társadalombiztosítás egészét vagy a biztosítási ágat érintő törvényjavaslatok előterjesztésére; b) feladatkörében véleményezi a társadalombiztosításra vagy a biztosítási ágra vonatkozó jogszabályok tervezeteit; c) javaslatot tesz a Kormánynak társadalombiztosítási kérdésekben vagy a biztosítási ágra vonatkozó rendeletek megalkotására; d) tulajdonosi jogot gyakorol a biztosítási alaphoz tartozó állami vagyon felett; e) véleményezi a biztosítási alap költségvetését, valamint a végrehajtásáról szóló beszámolót; f) a biztosítási alap kezelése körében törvényben meghatározott keretek között dönt a bevételek felhasználásáról, pénzeszközök meghatározott célra történő elkülönítéséről, átcsoportosításáról, a szabad pénzeszközök hasznosításának módjáról, hitelek felvételéről, továbbá a biztosítási alaphoz tartozó állami vagyon hasznosításáról; g) javaslatot tesz a Kormánynak az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetőjének, valamint helyetteseinek kinevezésére, felmentésére, továbbá fegyelmi felelősségre vonására; h) feladatkörében beszámoltatja az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetőjét. A Felügyelő Bizottság működése 31. (1) A Felügyelő Bizottság döntéséhez 6 tag egyetértő szavazata szükséges.
Magyar joganyagok - 1991. évi LXXXIV. törvény - a társadalombiztosítás önkormányzat10. oldal (2) A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. (3) A Felügyelő Bizottság tevékenységéről legalább negyedévenként beszámol az Országgyűlés illetékes bizottságának, felkérésre pedig az Országgyűlésnek. (4) A Felügyelő Bizottság működésével kapcsolatos költségeket - a választott tagok tiszteletdíját kivéve - a biztosítási alapból kell fedezni. 32. A szakszervezetek közötti választások megtartása után a biztosítási önkormányzatok megalakításával, továbbá első közgyűlésük összehívásával összefüggő szervezési és koordinációs feladatokat az illetékes Felügyelő Bizottságok végzik. 33. A törvény hatálybalépését követően meg kell kezdeni az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság és szerveinek szétválasztásával és átszervezésével a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási ágak központi és területi igazgatási szervezeteinek kialakítását. Az új igazgatási szervek legkésőbb 1993. január 1-jén kezdik meg működésüket. 34. A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) A biztosítási önkormányzatok jogszabálysértő közgyűlési döntéseinek felülvizsgálatára irányuló perekben a Fővárosi Bíróság jár el. b) hatályát veszti a társadalombiztosítás szervezetéről és irányításáról szóló 1984. évi 5. törvényerejű rendelet - a 4. kivételével -, a társadalombiztosítás szervezetéről és irányításáról szóló az 1076/1986. (XII. 17.) MT határozattal módosított 1009/1984. (III. 31.) MT határozat (a továbbiakban: Határozat) I. fejezetének 1-5., valamint a 15-18. pontjai. 35. (1) 1992. szeptember 1-jével hatályát veszti az 1984. évi 5. törvényerejű rendelet 4. -a, valamint a Határozat 7-14. és 19. pontjai. A megyei (fővárosi) társadalombiztosítási tanácsok változatlan hatáskörrel legkésőbb 1992. augusztus 31-ig működnek. (2) A biztosítási önkormányzat első közgyűlésének napján hatályát veszti a népjóléti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 49/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet 7. -ának (2) bekezdése. (3) A biztosítási ágak új igazgatási szerveinek létrejöttével, de legkésőbb 1993. január 1-jével hatályát veszti a Határozat II. és III. fejezete.
Magyar joganyagok - 1991. évi LXXXIV. törvény - a társadalombiztosítás önkormányzat11. oldal TARTALOMJEGYZÉK 1991. évi LXXXIV. törvény 1 a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról 1 Általános rendelkezések 1 A biztosítási önkormányzatok választott szervei, hatáskörük és működésük 2 A közgyűlés 2 A közgyűlés hatásköre 3 Az elnökség 4 A Felügyelő Bizottság 5 Tagozatok, bizottságok 5 Helyi-területi testületek 5 A biztosítási önkormányzat igazgatási szervei 5 A biztosítási önkormányzatok állami felügyelete 6 A biztosítási önkormányzatok együttműködése, szövetsége 8 Záró rendelkezések 8 A Felügyelő Bizottság összetétele és létrehozása 8 A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre 9 A Felügyelő Bizottság működése 9