Tiszavirágzás Amikor kivirágzik a Tisza
Tiszavirág (Palingenia longicauda) A tiszavirág Magyarország és Európa legnagyobb méretű kérésze, mely látványos rajzása - tiszavirágzás - révén vált közismertté.
Rendszertani besorolása Törzs: ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: hatlábúak (Hexapoda) Osztály: rovarok (Insecta) Rend: kérészek (Ephemeroptera)
Előfordulása A tiszavirág európai és világszinten is jelentős természeti örökségünk. Mára sok helyről kipusztult, ahol régen nagy számban fordult elő: 1922-ben Loire-ból 1952-ben a Rajnából 1974-ben a Dunából Napjainkban már csak Tiszában, és annak mellékfolyóiban található meg.
Előfordulása Élőhelyi feltételek agyagos ajzat (sárga, fekete) megfelelően meredek mederfenék megfelelő sodrás
Előfordulása Eltűnésének fő okai vízszennyezés, folyószabályozás, átgondolatlan partrendezés
Életciklusa - Pete(tojás) - Lárva(nimfa) - Szerves korhadékkal táplálkozik - 3 évig lárvaállapot - Kb. 20 vedlés
Szubimágó (csak hímnél) A hím lárvák először egy nem ivarképes alakot öltenek. A nősténynél nincs ilyen állapot. Imágó A hím a szubimágó alakból hamar imágóvá vedlik, a nőstény a lárva állapotból egyből imágóként kel ki. Életciklus
Életciklus Tiszavirágzás: a tömeges rajzást - a milliárdnyi kérész kirepülését, víztükör feletti násztáncát, párzását, peterakását, pusztulását - nevezzük tiszavirágzásnak.
A lárva - Feje sárga, a szemei feketék. - A csápok sárgásak, serte nélküliek. - A fejtető és a homlok sötétbarna. - A tor sárgás színű, míg a potroh sárgás barnás színű. - A rágók (mandibula) erősek, felűről is feltűnők, 6-7 erős foggal a külső szélén. Megjelenése
Szubimágó - A szemek sötétszürkék, a fejtető és a nyakszirt barnás. - A potroh háta sárgásbarna, középen sötétbarna mintás. - A potroh hasi oldala sárgásfehér. - A szárnyak egy kissé sötétebbek, mint a kifejlett hímeké. - A lábak fehéresek. - A két fogó kb. olyan hosszú a testhez viszonyítva, mint az imágóé. - Összességében nagyon hasonlít az imágóra, első ránézésre nem könnyű megkülönböztetni őket. Csak a színek fakóbbak - kivéve a szárnyakat - az elülső lábak és a fartoldalékok rövidebbek. Megjelenése
A hím imágó - A szemei sötétszürkék - A fejtető és a nyakszirt vörösesbarnák - Az előtor fehéres, az oldalain 1-1 kicsi barna folt van. - A közép-és utótor sárgás. - A potroh hátlemeze sárgás, középen világosbarna folttal, a hátlemezek világosbarnától-sötétbarnáig terjedő színekben pompáznak. - A potroh hasi oldala halványsárga-fehéres vagy világossárga, középen végighúzódik egy áttetsző fehéres sáv, amin át előtűnik a hosszanti idegköteg. - Az oldallemezek gyűrtek, fehéresek, felülről is jól látszanak. - A szárnyak egyszínű halványbarnásak, az erezet ugyanolyan színű. - A potroh végén két erős fogó található, és két hosszú fartoldalék. Megjelenése
A nőstény imágó - szemei feketék, a fejtető fekete, a nyakszirt haloványabb. - A csáp sötétsárgás. - Az előtor világosbarna, középen nehezen észrevehető, kissé sötétebb, kiterjedt folttal. - A közép-és utótor barnás. - A potroh háta barnás vagy világosbarna, a III-IV. hát lemezen ovális, kiterjedt fehéres foltok vannak. - A potroh hasi oldala fehéres sárga - többiben hasonlatos a hímekhez. - A szárnyak kissé áttetszőbbek, mint a hímeknél, szürkés színűek. - A lábak sárgásbarnák. Megjelenése
Megjelenés Szubimágó (csak hím) Hím imágó Nőstény imágó
Jelentősége Azon kívül, hogy egy rendkívül látványos esemény a Tisza kivirágzása, fontos ökológiai jelentősége is van. - Ökológiai alkalmazkodóképessége rögzített és rugalmatlan, nehezen alkalmazkodik az élőhelyek változásaihoz, ezért indikátorfajnak tekinthető - Jelenléte a folyók tisztaságának és a benne lezajló ökológiai változások mutatója. A tiszai ökológiai rendszer egyik alappillére a tiszavirág-telepek zavartalan működése. - Számos hal-, madár- és békafaj táplálékául szolgálnak. A Tisza magyarországi szakaszát tekintve a tiszavirág mintegy 30 halfajnak táplálkozásában szerepel mint táplálékállat. - A tiszavirág lárvája az aljzaton történő furkálással élőhelyet is teremt más mederfenéki élőlények számára.
Jelentősége Az elpusztult egyedek is jelentős táplálékforrást jelentenek.
Az ember és a kérész kapcsolata Régen halászat-horgászat (szigony, tükörháló, véghorgok, fenékhorgok) takarmányozás trágyázás Most természetvédelem (1993 óta védett, és a jogszabályi védelem az élőhelyére és minden alakjára kiterjed: lárva, szubimágó, imágó, elpusztult egyed)
Tiszavirágzás