TANFELÜGYELETI ELJÁRÁS ÉRTÉKELŐ LAPJA Kaposvári SZC Lamping József Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Folyamatazonosító: CUPUWDYB00CIY62A Látogatás napja: 2019. március 7. 1. Pedagógiai folyamatok 1.1. Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés? 1.1.1. Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását. A stratégiai célokat az intézményi pedagógiai, azon belül a szakmai program és a vezetési program tartalmazza. A stratégiai célok alapján meghatározott operatív célokat, a célok elérésének feladatait az intézményi tervek tartalmazzák (továbbképzési program, beiskolázási terv, tanévi intézményi munkaterv, munkaközösségi munkatervek, pedagógiai fejlesztési tervek, pedagógusok pedagógiai tervei stb.). Az intézmény operatív és stratégiai dokumentumai a célok egységessége következtében jelentős összhangot mutatnak. A tervezés a szervezet minden szintjén megjelenik: az egyes munkatervek és az éves beszámolók iránymutatással szolgálnak, mint a Pedagógiai Program is. Az intézmény helyzete sajátos. Mivel az iskola a Kaposvári Szakképzési Centrum egyik tagintézménye, ez a stratégiai és operatív dokumentumok kialakításában is megmutatkozik. A tagintézmények (11) vezetői egységesen alakították ki a 11 iskolára vonatkozó általános irányelveket. (PP, SZMSZ), ezt követően az intézmény a helyi sajátosságokat figyelembe véve készítette el a központi irányelveket kiegészítő tagintézményi pedagógiai programot, az SZMSZ-t. A stratégiai célok és feladatok lebontása operatív célokra és feladatokra nyomon követhető a dokumentumokban Ezek megalkotásában a tagintézmény vezetése irányító és meghatározó szerepet vállalt. A dokumentumok aktualizálása folyamatos. (PP, SZMSZ, továbbképzési program, munkaterv, beszámolók, vezetői program, interjú-vezető) 1.1.2. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az európai, országos, regionális és helyi szakmapolitikai célokat figyelembe véve konkrét, egyértelmű és mérhető célokat határoznak meg, amelyekhez az intézmény azonosítja, gyűjti, feldolgozza, értelmezi és felhasználja a működését befolyásoló (az Eredmények értékelési területnél felsorolt) mérési eredményeket, valamint a demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatókat (például szociokulturális felmérések adatai). Az intézmény stratégiai dokumentumai a törvényi előírások betartása mellett a környezeti tényezőket, változásokat figyelembevételével készülnek. Az intézmény a pedagógiai programjának megalkotásakor figyelembe vette a külső mutatókat. Tanulók 70%-a vidékről jár be, szociokulturális helyzetük nem mondható jónak. Ennek tükrében a Pedagógiai program pedagógiai elvei között szerepel pl. a hátrányos megkülönböztetés kerülése, alapvető erkölcsi szabályok elsajátítása, a kisebbségek jogaira történő odafigyelés, viselkedéskultúra kialakítása, egészséges életmód, családi életre nevelés, esélyegyenlőség megteremtése. (PP, munkatervek) A változó külső-és belső körülmények miatt tovább fejlődés előfeltétele pl. a demográfiai változások folyamatos nyomon követése a beiskolázás érdekében, oktatási célok módosítása a kompetenciamérések tanulságai alapján). (PP, interjúk-v, P, munkatervek, beszámolók, vezetői program, mérési eredmények).
1.1.3. A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak a felkészítése a feladatra időben megtörténik. A tervek előkészítésébe bevonják a nevelőtestületet. A nevelőtestület a tanév elején értekezlet keretében vitatja meg, véleményezi, szükség esetén kiegészíti, ill. fogadja el a terveket. (éves munkatervek). A feladatok kijelölése során megtörténik a határidők megjelölése és felelősök meghatározása. A tervezés egyéb dokumentumainak elkészítése (pl. továbbképzési terv) egyéni megbeszélések alapján, az iskola pedagógiai, szakmai érdekei, illetve pénzügyi lehetőségei figyelembevételével készülnek el. (PP, interjúk-v, P, vezetői program, beszámolók, továbbképzési terv). 1.1.4. Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés. Biztosított. Az intézmény fenntartója a Kaposvári Szakképzési Centrum. A felek közti együttműködés módját az SZMSZ rögzíti. A tájékoztatás mindkét fél részéről folyamatos kapcsolattartást igényel, ez szóban és írásban is megtörténik a különböző jogszabályokban előírt módon. (PP, SZMSZ, munkatervek, beszámolók, interjú-v) 1.1.5. Az önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés dokumentumainak összehangolása megtörténik. A vezetői önértékelés és a vezetői tanfelügyelet egymásra épül és közel azonos kiemelkedő és fejlesztendő területeket jelöl meg. Az intézményi önértékelés a közelmúlt eredménye, intézkedési terv még nem teljesen kiforrott. A készített intézkedési terv, ill. a stratégiai és operatív tervezés dokumentumainak összehangolása a jövő feladata. (PP, vezetői önértékelés dokumentumai, önfejlesztési terv, intézményi önértékelés jegyzőkönyv, intézkedési terv, interjú-v) 1.1.6. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. A vezetőség összehangolja az operatív jellegű terveket az alapdokumentumok hosszú távú célkitűzéseivel, majd az így nevelőtestület által megalkotott éves munkaterv elfogadása a tanévnyitó értekezleten történik. (beszámolók, munkatervek, SZMSZ-33.o.) 1.2. Milyen az intézményi stratégiai terv és az európai, országos, regionális, helyi szakmapolitikai, illetve köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya? 1.2.7. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az európai, országos, regionális és helyi szakmapolitikai célokat figyelembe véve konkrét, egyértelmű és mérhető célokat határoznak meg. Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek, Nemzeti Köznevelési Törvényben kötelezően előírt elveket veszik figyelembe, illetve a Kaposvári Szakképzési Centrum (KSZC) által közvetített szakmapolitikai célokat, mely tartalmazza a települési és szakképzés-irányítási elvárásokat. Az operatív tervezés is összhangban áll az adott időszak oktatáspolitikai céljaival, terveivel. pl. A PP tartalmaz a bemeneti létszám és a lemorzsolódási létszám
mértékék követést. Az intézmény stratégiai dokumentumait szükség szerint, a jogszabályok figyelembevételével korrigálja. (PP, munkatervek, beszámolók, továbbképzési terv) 1.2.8. Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósítását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető. Az operatív tervezés a PP-ban és az éves munkatervekben megjelenik és a stratégiai célok megvalósulását szolgálja. Az éves munkatervek a stratégiai dokumentumokban megfogalmazott célok elérését tűzik ki. A tanév végi beszámolókból indulnak ki a következő tanév tervezésekor. A tervezés az intézmény feltételeinek megfelelnek és reálisak, a fenntartó (KSZC) szakmapolitikai céljait is szolgálják. (SZMSZ, PP, munkatervek, beszámolók, továbbképzési terv) 1.3. Hogyan történik a tervek megvalósítása? 1.3.9. A stratégiai tervek (pedagógiai és szakmai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési program és az ötéves intézkedési terv stb.) operatív tervekre bontva valósulnak meg, amelyekben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. Ez a terv tartalmazza a szükséges erőforrások meghatározását is. A stratégiai tervek megvalósítására törekvés nyomon követhető és operatív tervekre bontva valósulnak meg. Az éves munkaterv, a munkaközösségi tervek, egyéb tervezési dokumentumok a PP, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv a stratégiai célok figyelembevételével készült. A tervezett oktatási-nevelési célok szervesen illeszkednek a kerettantervhez. A stratégiai tervek megvalósítása nevelési évekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (PP, munkatervek, beszámolók, vezetői pályázat, intézkedési terv) 1.3.10. Az intézmény operatív terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka tervezési dokumentumai stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek, a diákönkormányzat, a duális szakképzésben résztvevő felek (kamara, gazdálkodó szervezet) bevonásával és együttműködésével történik. Az egyes munkaközösségek saját maguk által kitűzött céljaikat, programjukat az intézmény operatív terveinek figyelembevételével tervezik, és illesztik az intézmény célkitűzéseihez és munkatervéhez. A szaktanárok a tanév elején (szeptember) elkészítik tervezési dokumentumaikat. Az operatív és stratégiai terveket mind a munkaközösségek, mind pedig a diákönkormányzat, szülői szervezet képviselői véleményezik, a kialakításában közreműködnek. Az intézményvezető a tervezéshez és megvalósításhoz kikéri a teljes nevelőtestület véleményét. A célok meghatározásához figyelembe veszik az intézmény sajátosságait. (SNI-s, BTMN-s tanulók, Híd program, szakemberképzés, - a duális képzés külső résztvevőinek igényeit. (kamara, külső gyakorlati képzőhelyek). A tanulók is hozzájárulnak (iskolán belüli és kívüli programok) az az előirányzott célkitűzések megvalósításához. (éves munkaterv, munkaközösségi tervek, beszámolók, intézkedési tervek, dokumentumelemzés, interjúk-v, P, SZ, kérdőívek) 1.3.11. Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett, egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők,
a tanulók és a munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják, biztosítják a tanulók aktív részvételét a tanulási folyamatban, a képzés gyakorlatorientáltságát. A tanévre, tanulócsoportra vonatkozó tervezett tevékenységekben kiemelt feladatként kezelik a lemorzsolódás és a hátrányos helyzetből adódó problémák csökkentését, a felzárkóztatást, egyéni a fejlesztéseket, kiscsoportos fejlesztőpedagógiai foglalkozásokat, a szakma megszerzéséhez szükséges tanulmányi eredmények támogatják. Cél csökkenteni a szakképzést végzettség nélkül elhagyók számát: Szabóky ösztöndíjprogram, valamint a szakképzési Híd-programból adódó lehetőségeket kihasználják. Kompetenciafejlesztés, egyéni és kiscsoportos fejlesztőfoglalkozások, a tanulási eredmények elérését, illetve a személyiség és közösségfejlesztés (ünnepélyek, sportversenyek, Lampingos önismereti hetek, egyéb közösségépítő tevékenységek), a tehetséggondozás a szülők, a tanulók elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják. (PP, munkatervek, interjúk V, P, SZ, dokumentumelemzés) 1.3.12. Az intézmény a stratégiai és operatív célokkal összhangban olyan pedagógiai és értékelési megközelítések, módszerek alkalmazásával reagál az egyének tanulási igényeire, szükségleteire, amelyek lehetővé teszik a tanulók számára az elvárt tanulási eredmények elérését. A stratégiai és operatív célokkal összhangban vannak a pedagógiai és értékelési megközelítések. Reagálnak az egyén tanulási igényeire és a rosszabb eredményekre. Megkövetelik és segítik a tananyag pótlását írásban és szóban egyaránt. (lásd: munkatervek) ill. az egyéni tanulás, korrepetálás, felzárkóztatás, fejlesztő foglalkozás biztosított. Az elvárt tanulási eredmények elérése a munkaközösségek tervező dokumentumaiban is kiemelt helyen szerepelnek. A jó képességű tanulók részére egyéni felkészítést nyújtanak. (PP, beszámolók, vezetői pályázat: fenntartói elvárások, interjú- P, SZ, kérdőívek) 1.4. Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya? 1.4.13. A beszámolók szempontjai illeszkednek a stratégiai célok alapján meghatározott éves tervek célkitűzéseihez. Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek. A beszámolókban kitérnek a tervezett év fontosabb pedagógiai, nevelési, oktatási, infrastrukturális, képzési céljainak megvalósulására. (sikerek, ill. kudarcok). A tervezés és a megvalósított feladatok mentén nyomon követhető az intézmény pedagógiai-szakmai fejlődése. (beszámolók, munkatervek) 1.4.14. Az értékelés a célokhoz rendelt célértékek alapján történik, amelyek kapcsolódnak az intézményi önértékelési rendszerhez. Az intézményi önértékelés még nem kiforrott, a közelmúlt eredménye. Az értékelés kiindulási alapja tanév tervezett munkaterve (pedagógiai, nevelési, oktatási, infrastrukturális, képzési feladatok) ill. a tanévre előirányzott központi/fenntartói aktuális elvárásokat. (munkatervek, tanév programja, beszámolók, interjú-v.) 1.4.15. A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.
A tanév tervezése részben az előző évi beszámolók alapján történik, figyelembe véve az ott megjelölt megoldásra váró feladatokat. A tervezés során az intézmény figyelembe veszi a fenntartó elvárásait, ill. a tanévre előirányzott központi aktuális elvárásokat is (munkatervek, tanév programja, beszámolók, interjú-v) 1.5. Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és a tervek tényleges megvalósulásának a viszonya? 1.5.16. A pedagógus tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott és képzett tanulók és tanulói csoportok fejlesztési céljait. A pedagógusok tervezőmunkájának alapja a Nemzeti Kerettanterv, ill. a szakképzésre vonatkozó tantervi szabályzók. Tanév elején elkészítik az általuk tanított tantárgyak éves tanmenetét, amelyek tükrözik a Nemzeti Kerettanterv, és a szakképzési szabályzók elvárásait, illetve a helyi elvárásokat. A tervezés során figyelembe veszik az intézmény PP-ját is. A pedagógusok éves tervezése reális. Az egyének és csoportok fejlesztési tervei nem mindig különülnek el a központi tanmenetektől. Egyénre szabott fejlesztési tervek készítéséért az osztályfőnök, fejlesztő pedagógus felelős, a szaktanári szinten a kulcskompetenciákat fejlesztő tanórai feladatok tervezése ill. a jógyakorlatok tervezése történik. A szaktanárok fejlesztési terveket nem, vagy csak ritkán készítenek pl. tehetséggondozás. (PP, kompetencia mérés kapcsán elkészített intézkedési terv -dokumentum elemzés, pedagógusok tervező dokumentumai, dokumentumelemzés, interjú-p) 1.5.17. A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak. A pedagógusok az éves tervezések alapján végzik munkájukat. A tanárok módosítják előzetes terveiket, s ezt jelzik a tanmenetekben a hiányzások magas aránya, gyakorisága miatt, a gyengébb tanulási képességekkel rendelkező tanulókra való odafigyelés miatt, továbbá a haladás korrekcióját kívánja hátráltató tényező az otthoni nemtanulás, nemkészülés. (pedagógus tervező dokumentumai, tanmenetek, KRÉTA napló, interjú-p) 1.5.18. A teljes pedagógiai és szakmai képzési folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban, a gyakorlati tevékenységekben. A pedagógusok az éves tervezések alapján igyekeznek végezni munkájukat. Az esetleges eltéréseket a jelzése a tanmenetekben megjelenik. A tanmenetek teljesítését a 1.5.17-ban felsorolt gátló tényezők hátráltatják. A pedagógiai folyamatok követhetők a Kréta-naplókban is. A tanulói produktumokban nem minden esetben követhető a teljes pedagógiai folyamat. (dokumentumelemzés, Kréta-napló, tanulói füzetek) 1.6. Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben? 1.6.19. Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek. Intézményben kialakították a belső ellenőrzés feltételeit. Az SZMSZ-ben (28-32.o.) pontosan szabályozott. Az ellenőrzés szempontjait az éves munkaterv tartalmazza. A vezetőség állítja össze az ellenőrzési tervet. (tanévenként, félévenkénti bontásban) Az ellenőrzés a legtöbb esetben megvalósul.
Az ellenőrzési tervet és az ellenőrzés során szerzett tapasztalatokat a nevelőtestület tudomására hozzák. (SZMSZ, dokumentumelemzés, munkatervek, interjú V, P) 1.6.20. Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal és milyen eszközökkel ellenőriz. Az éves ellenőrzési tervek -tanügyi, pedagógiai, óralátogatási ellenőrzést szerepeltet-elsősorban az ellenőrzést végző személyek körére, valamint a vizsgálandó területekre koncentrálnak. Dokumentációk ellenőrzése havi rendszerességgel, Kréta-napló folyamatosan, kiemelten zárásakor, óralátogatások az ellenőrzési terv alapján, amelyekben a munkaközösség-vezetők is részt vesznek. Pedagógus önértékelésben eddig csekély számba kerültek bevonásra. (munkatervek, interjú-v, óralátogatási tervek, önértékelések) 1.6.21. Az intézmény a stratégiai terveivel összhangban kialakított belső mérési-értékelési rendszerében érvényes, pontos és megbízható értékelési módszereket és eszközöket alkalmaz a tanulók tanulási eredményeinek mérésére, értékelésére. A központi szabályzókban előírt mérési, értékelési rendszerek: szintvizsga, szakmai vizsga, érettségi vizsga, OKM mérések- mellett az intézmény a stratégiai terveivel összhangban a pedagógiai programjában is lefektetett saját belső tantárgyi vizsgákat, (félévenként) szakmai próbavizsgákat (félévenként) értékelési módszereket és eszközöket alkalmaz a tanulók tanulási eredményeinek mérésére, értékelésére. (PP, mérés-értékelés dokumentumok, interjú -P.) 1.6.22. Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat. Az intézmény a pedagógiai folyamatok eredményességének méréséhez gyűjti a tanítási-tanulási környezetről és az egyéni tanulási tapasztalatról szóló tanulói visszajelzéseket, továbbá a szülők, a gyakorlati képzőhely és a munkáltatók véleményét. Az iskola a tanulók teljesítményét folyamatosan szemmel követi, a tanulók tanulási eredményeiről a szaktanárok gyakran konzultálnak, (munkaközösségi megbeszélések). Az OKM eredményeit kiértékelik. (kompetencia mérés kapcsán elkészített intézkedési terv) A szülői, gyakorlati képzőhelyek és a munkáltatók visszajelzése pozitív, az egyéni fejlesztés, kiscsoportos foglalkozás, differenciálás, felzárkóztatás, fejlesztő pedagógiai megsegítés, korrepetálás mind a tanulási eredményességet szolgálja. A Híd program és a Szabóky ösztöndíj is ösztönzést jelent a tanulók számára. Elvárás, (feladat) hogy a tanulók szakmai és szaktárgyi tudása elérje azt a szintet, ami a munkaerőpiacon történő elhelyezkedéshez feltétlenül szükséges. (interjúk V, P, SZ, beszámolók, fejlesztési tervek) 1.6.23. Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben, valamint a pedagógusok és a vezető önértékelése során is. Az intézményi önértékelés elkészítése a közelmúlt eredménye. Az intézményben intézményvezetői tanfelügyeleti ellenőrzés történt, a pedagógus önértékelésbe eddig csak szűk kör került bevonásra. A munkaközösség-vezetők, ill. vezetőhelyettesek félévenkénti értekezleten értékelik a pedagógiai munka belső ellenőrzésének tapasztalatait, ennek eredményeit megjelenítették saját
önértékelésekben is. (önértékelések, önfejlesztési tervek, dokumentumelemzés, intézményi önértékelés intézkedési terve) 1.7. Hogyan történik az intézményben az értékelés? 1.7.24. Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik, alapját az intézményi önértékelési rendszer jelenti. Az értékelés kiterjed a tanulók és a pedagógusok elégedettségének, az intézményi munkatársak teljesítményének az értékelésére is, és felhasználja a szülők, a gyakorlati képzőhely és a munkáltatók véleményét is. Az értékelés kiterjed a tanulók és a pedagógusok elégedettségének, az intézményi munkatársak teljesítményének az értékelésére és felhasználja a szülők véleményét is. Az eredmények elemzése munkaközösségenként, iskolatípus/tagozatonként is. (könyvtár és DÖK részről is megtörténik. Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik. A tanulók értékelésének szabályait a pedagógiai program, a pedagógus munka értékelésnek szabályait az SZMSZ tartalmazza. A szülők az SZM-en keresztül, ill. elégedettségi kérdőíveken keresztül nyilvánítanak véleményt (SZMSZ, PP, munkatervek, beszámolók, interjú -P, SZ) 1.7.25. Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetője irányítja, aki az önértékelési folyamatba bevonja a nevelőtestületet és az intézmény további partnereit. Az értékelés eredményeiről információt ad partnerei számára. Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetője és az önértékelési csoport végzi, tagjai az intézmény munkaközösség vezetői, valamint iskola mesterpedagógusai. Az intézményi önértékelés a közelmúlt eredménye, az eredményeket a partnerek felé még nem osztották meg. (intézményi önértékelés jegyzőkönyv, önértékelés intézkedési terv, interjú-v) 1.8. Milyen a pedagógiai és szakmai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlatban? 1.8.26. Az intézményben folyó nevelési-oktatási és képzési munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik. Az újonnan belépő 9. évfolyamos tanulók megismerése felmérő tesztekkel, nagy létszámú osztályoknál szociometriai vizsgálatokkal, a tanulói képességeket felmérő osztályfőnöki kérdőív felhasználásával, ill. az un. önismereti hét feladatain, tanulói produktumokon keresztül történik. Az intézmény egyéb méréseket is működtet a NETFIT, ill. évente az OKM mérési rendszert is. A mérések eredményeit elemzik eredmények beépülnek a munkaközösségi, fejlesztő munkatervi dokumentumokba. A tanulói mérési, értékelési eredmények alapján intézkedési tervek(et) készítenek. (PP, tanév programja, mérések dokumentumai, intézkedési tervek, interjúk-v, P,SZ, ) 1.8.27. A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott, elfogadott közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik. Az értékelés alapja a kerettantervek és a szakmai és vizsgakövetelmények alapján meghatározott elérendő tanulási eredmény. A szakmai elméleti tanárok, a szakoktatók és a külső gyakorlati oktatók tanulói értékelési eljárásait összehangolják.
A tanulók értékelése a PP-ban megfogalmazott és elfogadott alapelvek és követelmények szerint történik, alapjául a kerettanterv, a középszintű érettségi, illetve a szakmai és vizsgakövetelményekben lefektetettek szolgálnak. Az értékelés további szabályait munkaközösség specifikusan határozzák meg, értékelési eljárásaikat munkaközösségenként hangolják össze. Elviekben a külső gyakorlati oktatók is alkalmazzák ezeket az értékelési eljárásokat. (PP, tervezési dokumentumok, interjú P, SZ) 1.8.28. A pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általuk megkezdett nevelési-oktatási-képzési folyamat elején megismertetik a tanulókkal és a szülőkkel. A tanárok a tanítási folyamat kezdetén ismertetik a diákokkal az értékelést és ezt a tanuló füzetében is rögzítteti. Osztályfőnök a tanulókkal osztályfőnöki órán, szülőkkel szülői értekezleten ismerteti meg, a változásokat is. A Házirend tájékoztat a jutalmazás és fegyelmezés fokozatairól. (PP, Házirend, interjúk- P;SZ,) 1.8.29. Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek. A tanulói teljesítményeket folyamatosan követik (témazáró dolgozatok, szóbeli feleletek, gyakorlati produktumok stb. érdemjegyei) a Kréta-naplóban, illetve az ellenőrzőben is dokumentálják. Az eredményeket elemzik. A fejlesztés követése általánosságban is és munkaközösségeként is elvárásként szerepel az éves munkatervben. Az éves beszámolók elemzik a tanév végi eredményeket szakmánként, ágazatonként, osztályonként (bukások, kiemelkedő tanulmányi eredmények, vizsgaeredmények, kompetencia mérés eredményei). A fejlesztési tervek között megjelenik tantárgyankénti egyéni fejlesztési terv is. (Kréta napló, mérések eredményei, beszámolók, interjú-p) 1.8.30. A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének, valamint a szakmai gyakorlati képzőhely képviselőjének. A szülők az elektronikus naplóból napi szinten (írásbeli) tájékozódhatnak gyermekük teljesítményeiről. Szülői értekezletek, fogadó órák alkalmával személyesen (szóbeli) is kérhetnek információt, vagy előre rögzített időpontokon kívül akár telefonos kapcsolattartáson keresztül is. A gyakorlati képzőhelyek képviselőivel is folyamatos a kapcsolattartás (heti szinten, akár személyesen is), leggyakrabban telefonon, email-en keresztül történik. Kapcsolattartás formáit a PP szabályozza. (PP, interjú-v, P, Sz) 1.9. Hogyan valósítja meg az intézmény a mérése, ellenőrzése és értékelése elemzése alapján szükséges visszacsatolásokat, hogyan támogatják és szervezik meg a fejlesztéseket és a változtatások bevezetését? 1.9.31. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása. Az ellenőrzések során feltárt információkat figyelembe veszi az intézmény elsősorban operatív dokumentumainak (éves munkatervek, beszámolók) elkészítésénél. Illetve olyan intézkedési tervek és munkaközösségi munkatervek készülnek, amelyekbe beemelik az ellenőrzések és mérések eredményeiből levont következtetéseket. (PP, SZMSZ, munkatervek, beszámolók, interjú-p)
1.9.32. Az érintettek bevonásával évente az önértékelés keretében megtörténik a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása, és szükség esetén az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez. Az intézményi önértékelés a közelmúlt eredménye, de az eddigi mérési eredmények alapján a fejleszthető területek jól meghatározhatók, figyelembe veszik a kapott adatokat, azokat a fejlesztés alapjául használják fel. Pl. a tanulmányi eredmények javítása, a lemorzsolódás csökkentése érdekében az intézmény korrepetálási lehetőséget, délelőtti/délutáni fejlesztő foglalkozásokat, tanórai egyéni bánásmódot, differenciált foglalkozást biztosít. (Munkatervek, beszámolók, interjú-v, SZ, P, intézkedési tervek) 1.9.33. Az intézmény a nevelési-oktatási-képzési eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók szakképzésben elért eredményeire. Az intézmény 2018.évi Pedagógiai programja tartalmazza a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységet szolgáló intézkedéseket (PP.55. old.) A nevelés és tanulási eredményességről szóló információk azt követelik, hogy a stratégiai dokumentumban (PP) megfogalmazottak az operatív dokumentumokban is (munkatervek, beszámolók) hangsúlyozottan helyet kapjanak. A kiemelt figyelmet elért tanulók eredményeinek vizsgálatából kiindulva az intézmény megelőző (prevenciós) és beavatkozó (intervenciós) tanulói előrehaladást támogató programokat indított. 2018-ban indult a KSZC tagintézményeinek fejlesztésén belül a GINOP-6.2.3-17-2017-00005 számú projekt. A fejlesztés célja, a tanulók szakmai előrehaladásának biztosítása, a gyengébben teljesítők felzárkóztatása, a lemorzsolódás visszaszorítása és a tanulmányi átlag javítása, megvalósítás során heti rendszerességgel felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozás folyik. (PP, interjú-v, P) 1.9.34. Az intézmény felülvizsgálati eljárásai a szervezet tanulási folyamatának részei, amelynek keretében a problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, a segítő belső és külső erőforrások és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek. Az intézmény nevelőtestülete pozitívan viszonyul az új eljárások, módszerek, jó gyakorlatok átvételéhez és hasznosítja napi tanítási gyakorlatában. Az intézmény pedagógusai munkaközösségenként megosztják egymással ötleteiket, módszereiket. Külső pályázati forrásokat is igyekeznek bevonni pl. GINOP-6.2.3-17-2017-00005 számú projekt (cél: a szakképzést végzettség nélkül elhagyók számának csökkentésére, a lemorzsolódás visszaszorítása.) (továbbképzési program, beszámolók, interjúk V, P, SZ) 1. Pedagógiai folyamatok A kompetencia értékelése: Fejleszthető területek: *A beszámolók és a stratégiai célok alapján meghatározott éves terv célkitűzéseinek koherenciája. *A tervezésben konkrét felelős és részcélok, a beszámolókban a megvalósulásukat jelző eredménymutatók megjelenítése. *A beszámolók munkatervre utaló reflexióiban konkrét és részletes
eredmény elemzés és értékelés. *Az intézményi önértékelés alapján a stratégiai és operatív dokumentumok korrekciójának elvégzése. *Belső ellenőrzés és pedagógus értékelés hatékonyabb működtetése. *Az értékelési rendszer követelményeinek egyértelmű meghatározása, ennek konkrétumainak rögzítése az intézmény stratégiai pedagógiai programjában. *Intézményi elégedettségmérés működtetése. (Pedagógiai Program, SZMSZ, munkatervek és beszámolói, pedagógus önértékelés önfejlesztési és intézkedési tervei és Intézményi önértékelés intézkedési terve, interjúk alapján) Kiemelkedő területek: *A rövid és középtávú tervezés összhangja a szakképzés irányítási célokkal és a munkaerőpiaci trendekkel. *A stratégiai és operatív dokumentumok megfogalmazása világos, felépítésük megfelelő, átlátható. Egymásra épülnek, tartalmukban megvalósíthatók. *Az iskolavezetés a tervezésben, ellenőrzésben és értékelésben bevonja a helyetteseket, munkaközösség-vezetőket és a gyakorlati oktatásért felelős vezetőt is. *Az intézményi terveinek megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösség-vezetők, a DÖK, és a szülői közösség bevonásával történik. (Pedagógiai Program, SZMSZ, munkatervek és beszámolói, pedagógus önértékelés önfejlesztési és intézkedési tervei és Intézményi önértékelés intézkedési terve, interjúk alapján)
2. Személyiség- és közösségfejlesztés 2.1. Hogyan valósulnak meg a pedagógiai és szakmai programban rögzített személyiségfejlesztési feladatok? 2.1.1. A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diákönkormányzati munkára, az egyéni fejlesztésre). A munkatervben és a beszámolóban a személyiségfejlesztés kiemelten, konkrétan nem szerepel, de az iskolában folyó pedagógiai munka célkitűzésében részletesen megtalálható a tanulói személyiségfejlesztés sokrétű feladata. Az osztályfőnöki tervbe szintén megjelenik. 2.1.2. Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység jól működik: a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), differenciálás elvárása megjelenik a munkatervben és a munkaközösség tervében is. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő pedagógia jelen van. Az iskolában főállású fejlesztő pedagógus dolgozik. 2.1.3. A pedagógusok a szakképzési kerettantervben meghatározott személyes, társas és módszerkompetenciák felmérésére alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat alkalmaznak. Az önértékelési eljárásból kiderül, hogy a vizsgált pedagógusoknál fejlesztési területének jelölték, a tanulói személyiség megismerését, fejlesztését, a probléma feltárását és annak hatékony megoldását. (önértékelések) 2.2. Hogyan fejlesztik az egyes tanulók személyes és szociális képességeit (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra)? 2.2.4. A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a tanulók személyes, társas és módszerkompetenciáinak a fejlesztésére. Ez irányú módszertani tudásukat megosztják egymással. A tanítási órákon differenciált foglalkozásokkal fejlesztik őket, tanórákon kívüli felzárkóztató foglalkozásokat is tartanak számukra. A szociális képességek és neveltségbeli hiányosságok csökkentését az egész tantestület kiemelt feladatának tekinti és munkálkodik rajta. (munkatervek, nevelőtestületi interjú, beszámolók, vezetői interjú, szülői interjú) A tehetséggondozás a versenyekre való felkészítés során történik. Tehetséggondozói munkatervet is bemutattak, ami szakköri feladatokat jelöl meg. 2.2.5. A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, és ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre. A fejlesztések (személyes és szociális képességek) nyomon-követése folyamatos. A tantestület állandó információcserét folytat erről egymás közt. Ebből következően a végrehajtott fejlesztési korrekciók is
gyorsak és aktuálisak. (vezetői és pedagógus interjúk) A HÍD program tanulóinál található jelentős eredmény. A fejlesztő pedagógus a teveit felülvizsgálja, az eredmények tekintetében módosítja.( interjú, fejlesztési terv) 2.2.6. A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (elméleti és gyakorlati órákon és gyakorlati foglalkozásokon, tanórán kívüli tevékenységek során), DÖK programokban. A munkaterv a beszámolók a fejélesztési tervek a tanulmányi eredményesség kimutatása bizonyítja. 2.3. Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése? 2.3.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelési-oktatási-képzési és fejlesztő munkájukban. Ismerik a családok szociális helyzetét, ezt nyilvántartják, ehhez igazodnak a támogató munkájukkal. (interjú-p) 2.3.8. Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről. Az intézmény célzottan felvállalja a hátrányokkal küzdő tanulók befogadását. /HÍD/ Ebből kifolyólag a dokumentumokban és a mindennapi pedagógiai tevékenységben is kiemelten megjelenik az ifjúságvédelmi feladatok ellátása, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység. (pedagógiai program, éves tervek, vezetői/pedagógus / szülői interjúk) 2.3.9. Az intézmény támogató rendszert működtet: felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez. Integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti. Nevelési-oktatási-képzési programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket. Korai jelzőrendszer információi alapján egyéni intézkedéseket tesz. Célzott programokat tár fel. Kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal. Együttműködik a gyakorlati képzésben résztvevő gazdálkodó szervezetekkel. Stb. Az intézmény Pedagógiai Programjában hangsúlyos a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység, a differenciálás, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő pedagógiai tevékenység, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése, valamint a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek. A szakmai munkaközösségek munkatervében és beszámolókban pedig részben látható a megvalósítás folyamata. Az mindennapi pedagógiai munkában a differenciáló tanulás szervezés elvárás. Külön korrepetálás is biztosított a hiányzó lemaradó tanulóknak. A megfelelő szervezetekkel az intézmény szorosan együttműködik. (éves tervezés, beszámolók, vezetői Interjú, pedagógus interjúk) 2.4. Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást? 2.4.10. Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai és szakmai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási-képzési módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása,
és azok bevezetésének a megtervezése. Az alkalmazott módszerek és eljárások biztosítják a tanulók aktív részvételét a tanulási folyamatban és a szakmai képzés gyakorlatorientáltságát. Fejlesztő pedagógussal együttműködve. A szakmai munkaközösségek munkatervében a differenciálás, a projekt munka, fejlesztési célok, feladatok megtalálhatóak. A kompetencia mérések ( öt évre visszamenőleg) eredményei alapján pedig a feladatok meghatározása megtörténik. Fontosnak tartják, hogy a diákok elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit. A kompetencia alapú tanítási módszereket is (az egyéni, csoportos, kooperatív, projekt módszereket) alkalmazzák a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során. A tanulás változatos módszerek alkalmazásával történik. Előtérbe került a kooperatív tanulásszervezés, a projekt-módszer és az élménypedagógia is. (munkaközösségi tervek, pedagógus interjú, tanmenetek) 2.4.11. Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak. A 9. osztályosok bemeneti mérése valamint a szakvélemények alapján tervezik a tanulók fejlesztését. A fejlődésüket segítik. A különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sajátos módszertani eljárások alkalmazása valósul meg. Mindezek mellett biztosítva van: - elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség, - a tananyag feldolgozásánál figyelembe vannak véve a tantárgyi tartalmak, - egyéni fejlesztési terv készítése, - egyéni haladási ütemet biztosítása, - differenciált nevelés, - individuális módszerek, technikák alkalmazása 2.4.12. A pedagógusok az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosítanak, alkalmazva a tanulás tanításának módszertanát. A felzárkóztatás kiemelt feladat az intézményben, a lemaradó tanulók tervszerűen és rendszeresen kapnak segítséget. Az intézmény lehetőséget teremt a tehetség kibontakoztatására is: szakkörökön: /filmklub, honismereti, diákújság/, versenyekre való felkészítéssel és a szakmai képzéssel. 2.5. Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése? 2.5.13. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai és szakmai programban előírtak szerint a munkatervben és a pedagógusok nevelési-oktatási-képzési terveiben szerepel, a beszámolókból követhető. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés folyamatos tevékenység az intézményben. A napi pedagógiai munkán túl kiemelt programokat is szentelnek ezeknek évente több alkalommal. (éves tervezés, beszámolók, szülői - nevelőtestületi - és vezetői interjú) Tanórákon, tanórán kívüli foglalkozásokon és minden szabadidős tevékenység során - stb.- alkalom nyílik arra, hogy egészségfejlesztés történhessen. A védőnő és az iskolaorvos programja megtalálható a munkatervben. 2.5.14. A szakmai elméleti oktatás, gyakorlati képzés és a tanórán kívüli tevékenységek során a tartalom megtervezésénél, a módszerek és a tanulásszervezési eljárások kiválasztásánál figyelembe veszik az egészségmegőrzés és a környezettudatosság szempontjait.
Az intézmény évente, egészségnapokat, sportnapokat szervez, ahol a tanulók gyakorlati tevékenységek közben alkalmazhatják az elméletben megtanultakat. (munkaterv, beszámolók, interjú-pedagógus) 2.6. Hogyan segíti az intézmény a tanulók együttműködését? 2.6.15. A stratégiai és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény. A szakképzési kerettantervekben meghatározott társas kompetenciákat az alkalmazott módszerekkel, tanulásszervezési eljárásokkal a szakmai elméleti oktatás és gyakorlati képzés keretében fejlesztik. Az intézményben nagy hangsúlyt kap a nevelés. Az intézményben a tanulók megismerik az erkölcsi normákat, a közösségi együttélés szabályait, így képessé válhatnak arra, hogy tudatosan vállalt értékrend szerint alakítsák életüket. A pedagógiai program megjelöli a közösségfejlesztés módszereit, illetve a tanítási órán kívüli közösségfejlesztés színtereit. A projektnapokon, az intézményi megemlékezéseken, ünnepi műsorokon kívül, a diákönkormányzat is megvalósítja közösségépítő programjait. (Pedagógiai program, éves tervezés, beszámolók, nevelőtestületi interjú, szülői interjú, vezetői interjú) 2.6.16. A pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának ismeretével, és az alapján valósítják meg a rájuk bízott tanulócsoportok, közösségek fejlesztését. A pedagógusok elkötelezettek, sokat tesznek a közösségfejlesztés érdekében. A diákcsoportokat együttműködés és előítélet-mentesség jellemzi. Az osztályfőnöki terv tartalmazza. A diákcsoportokat együttműködés és előítélet-mentesség jellemzi. (nevelőtestületi / vezetői/ szülői interjú) 2.6.17. A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat tevékenységére, az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára, a szakmacsoportos sajátosságokra. A beszámolókban az intézményi hagyományok ápolása megjelenik. Hiányzik az osztályfőnöki és a diákönkormányzati tevékenységek programja és eredményeinek bemutatása. Támogató szervezeti kultúra jellemző az intézményben. (Interjúk, beszámolók, éves tervek) 2.6.18. Az intézmény gondoskodik és támogatja a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos információcserét és együttműködést. Az önértékelés során az információ áramlás javítása fejleszthető területként jelentkezett. Az intézményben az információátadás rendszeresen és szervezett formában történik. A pedagógusok email-ben, papíralapon, szóban (értekezleteken) kapnak tájékoztatás az intézményi eredményekről, aktuális feladatokról. Rendszeresek a hétfői kibeszélés alkalmai, ahol minden problémát vagy ötletet meghallgatnak. 2.7. Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak meg? 2.7.19.
Közösségi programokat szervez az intézmény, amelybe bevonja a szülőket, a tanulókat és a gyakorlati képzésben közreműködő partnereit (szakmai szervezetek, kamara, gazdálkodó szervezetek). Elsősorban osztályfőnöki tevékenységben valósul meg a közösség építése, a drámajátékok, projektfeladatok beépítése az osztályfőnöki órák menetébe. Egyéb közösségépítő tevékenységek: témahét a tanév elején; mozi-, színház-, kiállítás-látogatások folyamatosan; kulturális tevékenységek, ünnepi műsorok, megemlékezések szervezése és lebonyolítása. Minden hagyományos rendezvényünknek van állandó felelőse. Kihasználják a pályázatok által nyújtott lehetőségeket is. (Munkaterv, interjú pedagógus/vezető) 2.7.20. Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat. Diáknap önálló szervezés, sportnap kirándulások és az iskolai rendezvényeken való közreműködés. 2.7.21. A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben. Az intézmény csekély mértékben számíthat a szülői aktivitásra.(interjúk) 2.7.22. Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit, a gyakorlati képzésben résztvevő gazdálkodó szervezeteket a szervezeti és a tanítási-tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába. Az intézményben a diákoknak, szülőknek lehetőségük van arra, hogy bekapcsolódjanak az őket érintő döntések előkészítésébe, véleményt nyilvánítsanak, és változásokat kezdeményezzenek. (beszámolók, kérdőívek, interjúk) 2.7.23. A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a tanulók önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók, a szülők és a gyakorlati képzésben résztvevő gazdálkodó szervezetek elégedettek. Az intézményben a tanulók szüleivel való kapcsolattartás formái megfelelőek, hatékonyan biztosítják a szülők számára, hogy hozzájussanak az intézménnyel és gyermekükkel kapcsolatos információkhoz.(szülői interjú, nevelőtestületi interjú, vezetői interjú) 2. Személyiség- és közösségfejlesztés A kompetencia értékelése: Fejleszthető területek: *A DÖK szerepének, működésének támogatása, ennek dokumentálása. Kiemelkedő területek: *Az intézmény befogadó szellemisége. *A tantestület és az iskolavezetés elkötelezettsége a mindennapi nevelő/oktató munkában a személyiségfejlesztés és felzárkóztatás területén. (interjúk) *A pedagógusok munkáját a differenciálásban, felzárkóztatásban fejlesztő pedagógus segíti. *A
közösségfejlesztő tevékenység az intézmény hagyományaival és a tanulók személyes kompetenciáinak fejlesztésével összhangban történik meg.
3. Eredmények 3.1. Milyen, az intézmény eredményességét alátámasztó mutatókat gyűjtenek, elemeznek és értékelnek? 3.1.1. Az intézmény pedagógiai és szakmai programjának egyik prioritása a nevelés-oktatás-képzés eredményessége, amelyet az európai, országos, regionális és helyi szakmapolitikai célokat figyelembe véve konkrét, egyértelmű és mérhető stratégiai és operatív célok alapján mér és értékel. Az intézmény pedagógiai programjában hangsúlyos szerepet kap a tanulás tanítás eredményessége. (PP 12.old, Önértékelés) 3.1.2. Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú mutatók azonosítása. A munkaerőpiaci partnerekkel való kapcsolatrendszert az SZMSZ-en kívül az éves munkaterv is szabályozza. Minden partner fontos az iskola számára (külső és belső kapcsolatok).(szmsz 2016/2017 éves munkaterv, vezetői interjú) 3.1.3. A rendszeres tanévi értékelés és az intézményi önértékelés keretében a partnerek bevonásával gyűjtik, elemzik és értékelik az intézményi eredményeket és mutatókat, kiemelten az alábbiakat: tanulólétszám trendvizsgálata iskolatípusonként, ágazatonként, szakképesítésenként; a szakképző iskola 9. évfolyamára jelentkezők és felvettek száma és aránya iskolatípusonként, ágazatonként, szakképesítésenként; a szakképző iskolában egy pedagógusra jutó nappali tagozatos szakképző iskolai tanulók száma (az ellátandó feladat alapján számított pedagóguslétszám alapján); a szakképző iskolában tanulószerződéssel gyakorlati képzésben részesülők aránya az intézmény gyakorlati képzésben részesülő tanulóinak összlétszámához viszonyítva iskolatípusonként, ágazatonként, szakképesítésenként; a szakképző iskolában együttműködési megállapodással gyakorlati képzésben részesülők aránya az intézmény gyakorlati képzésben részesülő tanulóinak összlétszámához viszonyítva, iskolatípusonként, ágazatonként, szakképesítésenként; felnőttoktatásban résztvevők aránya az intézmény teljes tanulói létszámához viszonyítva; országos kompetenciamérések eredményei; tanév végi eredmények tantárgyra vonatkozóan, trendvizsgálattal; szakmai, közismereti, kulturális és sport versenyeredmények: nemzetközi szint, országos szint, regionális szint, megyei szint, települési szint; továbbtanulási mutatók: szakközépiskolások érettségire felkészítő képzése, további szakképesítés megszerzése, felsőoktatási továbbtanulási mutatók, a munkaerőpiacon sikeresen elhelyezkedett tanulók aránya a sikeresen végzett tanulók számához viszonyítva a szakmai vizsga után 6-12 hónappal; a tanulók adott szakképesítésre való felkészítésével és a végzettek általános munkavállalói kompetenciáival való átlagos munkáltatói elégedettség (végzett tanulókat alkalmazó munkáltatók reprezentatív elégedettségmérése alapján); vizsgaeredmények (érettségi vizsga, szakmai vizsga, szintvizsga); adott szakképzést sikeresen befejezők és az adott szakképzést megkezdők aránya; sikeres szakmai vizsgát tett tanulók aránya, az összes, adott évben vizsgázók számához viszonyítva összesen és szakképesítésenként; intézményi elismerések (intézmény, intézményi csoport, munkatárs) száma; szakmai bemutatók, konferenciák, szakmai rendezvények száma; iskolai lemorzsolódási mutatók; elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló, gyakorlati képzőhely, munkaerőpiac); iskolai neveltségi mutatók (fegyelmi esetek, igazolatlan hiányzások száma, dicséretek); hátrányos helyzetű tanulók aránya a teljes létszámhoz viszonyítva; a szakképzést sikeresen befejező
hátrányos helyzetű tanulók aránya a képzést megkezdő hátrányos helyzetű tanulók létszámához viszonyítva; szakmai továbbképzésen részt vevő pedagógusok aránya, a továbbképzésre fordított éves forrás; szakértői, szaktanácsadói, vizsgaelnöki tevékenységet folytató pedagógusok aránya a teljes nevelőtestületi létszámhoz viszonyítva. Nyilvántartják és részben elemzik az intézményi eredményeket. A tanév végi eredmények és a vizsga eredmények, valamint a verseny eredmények a vezetői beszámolókban megjelennek. A kompetenciamérési eredményeket nyilvántartják és elemzik. Települési, országos, megyei vizsga eredményeket nem tartanak nyilván. Továbbtanulási mutatók nem jelennek meg a dokumentumokban. A vezetői interjúból kiderül, hogy az intézménynek vannak információi a tanulók tovább tanulási eredményeiről. Elégedettségmérés eredményei (kérdőívek) az önértékelés dokumentumaiban megtalálható volt. Az intézmény munkájának elismerése megjelenik a vezetői beszámolókból a vezetővel készített és a szülőkkel készített interjúban. A szülők nagyon pozitívan, elismerően nyilatkoztak az intézmény munkájáról. 3.1.4. Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta (a háttérváltozók figyelembevételével) emelkedik/a jó eredményt megtartják. A tagintézményben a 2017-es mérés során a 10. évfolyamos kompetenciamérést író szakközépiskolás tanulók közül matematikából 50%, szövegértésből 26,8% nem érte el a 3. képességszintet. A teljesítményszint emelkedik, az utolsó 5 év átlagában a tagintézmény 2017-ben teljesített jobban a hasonló intézményekhez viszonyítva. A 2017. évben matematikából a hasonló intézmények átlagát meghaladóan teljesítettek, szövegértésben pedig az országos átlag szintjén teljesítettek. Javuló tendenciát mutatnak a teljesítmények. 3.2. Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény? 3.2.5. Az intézmény kiemelt nevelési-oktatási-képzési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő. Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények részben megjelennek a dokumentumokban. A szakmai képzésre az intézmény kiemelt hangsúlyt fektet (Szülői interjú) A tanulók probléma megoldásának, kompetenciáinak fejlesztése, az eddig megszerzett tudás továbbfejlesztése, gyakorlati ismeretek, műszaki látókör szélesítése, korszerű ismeretek, tanórán kívüli tevékenységek erősítésé az éves munkatervben jelenik meg. 3.2.6. Az intézmény nevelési-oktatási-képzési célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tárgyak, szakmák oktatása eredményes, amely mérhető módon is dokumentálható (versenyeredmények, felvételi eredmények, munkába állás stb.). Az érettségi vizsgaeredmények, valamint a szakmai vizsga eredmények a tanév végi igazgatói beszámolókban jelenik meg. (Év végi beszámolók) A szintvizsga eredmények a dokumentumokban nem jelenik meg, elemzésére a szintvizsgák utáni nevelőtestületi értekezleteken kerül sor a gyakorlati oktatásvezető irányításával (Ped.interjú) Az érettségi vizsga eredményeknél tantárgyanként összehasonlításra kerültek az érettségi vizsgán szerzett osztályzatok átlagai a képzés szerinti átlaggal. (2016/17 év végi beszámoló) A tagintézményben az adott szakképzést sikeresen befejezők és az adott szakképzést megkezdők aránya 40-50% között volt az elmúlt öt évben. A negatív tendencia főként a