17. évf. 2007/5. május Ára: 287 Ft A AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG Magyar Agrárkamarák lapja Gyors finanszírozási lehetõségek a Kvantum Faktor Zrt.-tõl Szeretne Ön állami támogatásához korábban hozzájutni? Üzleti partnerei 30 napnál hosszabb futamidõvel fizetnek? Esetleg ÁFA-visszaigénylése van? Likviditási problémáira kínál megoldást a Kvantum Faktor Zrt. Telefon: 371-2200 www.kvantumfaktor.hu Partner a mezõgazdaság finanszírozásában
Tisztelt Olvasó! Õsszel-télen Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter többször is nyilatkozta, hogy az agrárkormányzat célja mezõgazdaságunk termeléskihasználását a jelenlegi kb. 60%-osról 90%-ra javítani. A tárca dicséretére legyen mondva, hogy a Brüsszellel való tárgyalásokban próbálja is ezt a célt érvényre juttatni. Például a 2007 2013-as uniós támogatások az EU agrárpolitikájával meglehetõsen szembe menõ nagyobb arányú felhasználására a technikai-technológiai felzárkózásban. Bár a miniszter az elmúlt évek pozitív eredményeire alapozva optimista, azt azért senki sem gondolta, hogy könnyû lesz. Nem lesz könnyû már csak azért sem, mert a magyar gazdálkodók szakképzettsége igen alacsony. Az egyéni gazdálkodók csupán 4,9%-ának van alapfokú és 7,4%-ának közép- vagy felsõfokú mezõgazdasági végzettsége (FVM: 2005-ös KSH-adatok alapján). A nagy árutermelõ gazdaságok 80%-a vezetõjének nincs közép- vagy felsõfokú mezõgazdásági végzettsége. A gazdálkodók csupán 38%-a rendelkezik számítógéppel, és csak 28%-a használja az internetet! Ha hozzá vesszük, hogy az egyéni gazdálkodók 52%-a 56 év feletti, nehéz elképzelni a gyors javulást. A lesújtó számokkal szembe állíthatnánk szakképzésünk modernizálását és az egész életen át tartó tanulás a mezõgazdálkodó létformához jól alkalmazható képzési formáit. Beszélhetnénk az info-kommunikációs technikák ismeretének hasznáról, hiszen a technikai-technológiai felzárkózás ma már nem csak a korszerû traktorokat és kombájnokat jelenti. Például a pályázati anyagokat ma már az internetrõl töltjük le, s magukat a pályázatokat számítógépen írjuk. De nem lesz könnyû azért sem, mert ki gondolta még õsszel, hogy a globális klímaváltozás ilyen hamar beteszi a lábát a küszöbön. A szokatlanul enyhe tél és az azt követõ szárazság kárát csak becsülhettük, a május eleji fagy azonban tudhatóan 40 45 milliárd forintnyi veszteséget okozott. Ezzel valószínûleg oda is van az év végi pozitív mérleg! Sõt most az a tét, hogy az érintett területeken a jövõt megmentsük. S ha ehhez mi magunk túl kevesek vagyunk, az Európai Bizottsággal való egyezkedés viszont vészes idõveszteséggel jár. Tényleg nem lesz könnyû. Szujó Béla Kamara 4 Konszenzusos agrárstratégiára van szükség 5 Megállapodás az FVM és a Magyar Agrárkamara között Agrártámogatások 8 EMVA-támogatások 2007 Növénytermesztés 12 Csõd, vagy állami segítség? Agrárgazdaság 16 A szarvasmarha piacának alakulása 2006-ban 17 A gabona, olajnövények és tejtermékek piaca Szakigazgatás 20 Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatalok körzeti irodái 34 Interjú 27 Piacvezetõk a növényvédelmi üzletágban Agrárenergetika 30 Miért éppen energianád? 34 Az és a biógáz biotechnológia 37 Kezdõdik a zöldüzemanyagtermelés Bábolnán 38 Villamos és hõenergia elõállítása hulladék anyagokból Kaleidoszkóp 38 Alföldi Állatenyésztési Napok Hitelgarancia Sajtóklub tartalom 37 5
4 Kamara Konszenzusos agrárstratégiára van szükség A termôföld ügyében könnyû felkorbácsolni az indulatokat, de megoldást találni nem könnyû mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyar Agrárkamara XIX. küldöttgyûlésén. A miniszterelnök jelenlétében Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter és Csikai Miklós a Magyar Agrárkamara elnöke együttmûködési megállapodást írt alá. A föld Magyarországon több, mint a nemzeti vagyon része, és több, mint termelõerõ, a nemzeti kultúra egyik tartópillére. A földkérdés Magyarországon érzelmi kérdés is, ezért a föld nem tûri a nyers politikát. Ne legyen senkinek kétsége afelõl, hogy a magyar kormány földügyi kérdésekben a magyar gazdálkodók érdekeit képviseli Brüsszelben, és nem Brüsszel érdekeit Magyarországon hangsúlyozta a Magyar Agrárkamara küldöttgyûlésén a Miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc szerint az agrár környezetgazdálkodás területén csak olyan szabályokat kell alkalmazni, amit az Unió valójában megkövetel. Ezért felhívta a jelenlévõk figyelmét, fõként az agrárkamarai vezetõkét, hogy érdekeiket megfelelõ szaktudással alátámasztva érvényesítsék. Ez a kormányfõ szerint lehetséges lesz a környezetvédelmi tárca új vezetõjénél. A kormányfõ úgy vélte, a földtulajdonosoknak növelniük kell tudásukat ahhoz, hogy versenyképesek legyenek az Európai Unió 480 millió fõs piacán. A tudás fokozásának egyik mércéje lehet, ha a számítástechnikai eszközök használatát megtanulják a gazdálkodók. Jelenleg ugyanis 70 százalékuknak nincs számítástechnikai alapképzettsége sem. Gyurcsány Ferenc elképzelhetõnek tartja, hogy a magyar kormány kezdeményezi a külföldiek földvásárlási moratóriumának 3 éves meghosszabbítását 2014-ig. Hozzátette ugyanakkor: nincs semmiféle garancia arra, hogy ezt Brüsszelben el is fogadják. A miniszterelnök jelenlétében Gráf József és Csikai Miklós aláírták a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Magyar Agrárkamara együttmûködési megállapodását. Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az elmúlt napokban tapasztalt fagykárokkal kapcsolatban jelezte, hogy a termelõk kiesett jövedelmét valószínûleg nem lehet pótolni, az agrárkormányzat csak a túlélés lehetõségét tudja biztosítani a termelõk számára. Legyen a lehetõ legnagyobb társadalmi konszenzussal elfogadott nemzeti agrárstratégiánk és agrárpolitikánk, mert az EU-nak nincs agrárstratégiája. Agrárpolitikája ugyan van, de rendkívül változó, ellentétekkel teli, és az egyes országok adottságaihoz igazított. Nekünk tehát igenis szükségünk van arra, hogy valós stratégiára építve változtassuk meg azokat a mutatókat, amelyek az elmúlt másfél évtizedben is jellemeztek bennünket mondta elõadása bevezetõ részében Csikai Miklós, a Magyar Agárkamara elnöke. Magyarországnak adottságai kihasználásához, a magyar árutermelõ mezõgazdaság versenyképességének javításához meg kell szerezni a szükséges forrásokat, és ezt a nemzeti agrárpolitikának kell elõsegítenie hangsúlyozta Csikai Miklós. Az elõadó felhívta a figyelmet, hogy napjainkban az egységes európai piacon tombol a támogatási rendszerek versenye, a tagállamokban egymástól eltérõ, egymást átfedõ, átmeneti szabályok érvényesülnek az eltérõ bázisok, kvóták és az örökölt kétoldalú egyezmények miatt. Hatalmas különbségek tapasztalhatók a vidékfejlesztési támogatások színvonalában, nem beszélve piaci és az úgynevezett közvetlen kifizetések erõsen differenciált nagyságáról. A legutóbbi, Párbeszéd a vidékért címû tanácskozás megállapította, hogy sem az új kormányban, sem az új országgyûlésben nem jelenik meg a vidékpolitika intézményesen. Örvendetes viszont, hogy az FVM keretében erõsödik a vidékpolitikai tevékenyég. A globális éghajlatváltozás szélsõséges hatásait mindenki érzi. Tavaly a belvízzel, most az aszállyal küzdünk. A tartósnak tûnõ változásra megoldást kell keresni. Olyan szervezetet, olyan törvénymódosítást szükséges hozni a teljes vízügyi kérdésekben, ami biztosítja az országon átfolyó vizek, illetve az ország területén lehulló csapadék okszerû hasznosítását. Módosítani kell a törvényt, amely 1993-ben kettéválasztotta és külön érdekeltségbe tette a vízgazdálkodási társulatokat és a vízügyi szervezeteket. Mi lesz a sorsuk az iparszerû termelést elutasító, de ebben a versenyben való részvételre nem képes kis- és mikrovállalkozásoknak, vagy társas gazdaságoknak? tette fel a kérdést a kamara elnöke. Jelenleg 600 650 ezer olyan család, háztartás van, ahol a fõ megélhetési forma a munkanélküli segély, a nyugdíj és az alkalmi piacozás. A vidék felzárkózásához meg kell oldani, hogy ennek a nagyszámú családi gazdaságnak a piacra jutási feltételei javuljanak. Az uniós és hazai források jelentõs hányadát tehát egyelõre az agrárgazdaságban meglévõ egzisztenciák megõrzésére, a versenyképesség erõsítésére célszerû fordítani érvelt Csikai Miklós. Ugyanakkor megelégedéssel szólt arról, hogy az elkövetkezõ 7 évben a fejlesztési pénzek 47 százaléka az agrárgazdaság modernizációját szolgálja. Valkó
Kamara 5 Megállapodás az FVM és a Magyar Agrárkamara között A Magyar Agrárkamara XIX. Küldöttgyûlésén Gráf József és Csikai Miklós aláírták a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Magyar Agrárkamara együttmûködési megállapodását amelynek fôbb pontjait idézzük. A megállapodás célja, hogy az agrárgazdaság európai uniós csatlakozásával felmerülõ nemzeti érdekérvényesítés elõsegítésére olyan integrált rendszer alakuljon ki, amelyben az állami szervek eszközrendszere kiegészülve és megerõsödve a köztestületi keretekkel és intézményi megoldásokkal alkalmassá válik arra, hogy a nemzeti agrárstratégia, az agrárgazdaság mûködtetésének mechanizmusa és az agrárgazdaság szereplõi sikeresen és gyorsan, érdekeiket hatékonyan érvényesítve alkalmazkodjanak az EU Közös Agrárpolitikájához, agrárszabályozási rendszeréhez, úgy intézményi, mint személyi felkészültségüket biztosítsa, hogy az abból elérhetõ elõnyöket a legszélesebb körben kiaknázhassák. Az együttmûködés tartalma Az FVM és az MA együttmûködésének kereteit a következõkre terjesztik ki: a Közös Agrárpolitika (KAP) és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) összehangolása; az európai uniós döntés-elõkészítés harmonizálása; az agrárirányítás, mûködésszervezés feladatmegosztása; az agrárszabályozás deregulációja, a normatív alapú gazdálkodói terhek csökkentése. A felek feladatai A KAP és az ÚMVP összehangolása érdekében: A felek folyamatos kapcsolatot tartanak fenn, és biztosítják a KAP, annak alrendszerei, hatályos és tervezett támogatási struktúrái gyors megismertetését, az információk interaktív áramlását. Az ÚMVP bázisán a civil szervezetek, a tudomány és az ágazati szervezetek felé összehangoló szerepet vállalnak a nemzeti agrárstratégia társadalmi vitájában. Biztosítják az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és az ÚMVP, valamint az ahhoz kapcsolódó operatív programok agrárvállalkozási szférával való egyeztetéseinek kereteit. Pályázati kiírások, eljárási rendek, elõzetes feltételrendszerek elõkészítõ szakaszaiban álláspontjukat összehangolják annak érdekében, hogy a források felhasználhatósága a legmegfelelõbb legyen. Egyéni és csoportos tanácsadással saját és egyéb kommunikációs eszközökkel együttmûködnek a normatív, valamint a pályázati úton elnyerhetõ támogatások igénybevételi lehetõségeinek gazdálkodók körében történõ megismertetésében, a hatékony és eredményes igényérvényesítési technikák elsajátításában. Az elsõ számú vezetõk részvételével évente felülvizsgálják az ÚMVP megvalósítását, és szükség szerint javaslatot terjesztenek elõ módosítására. Az európai uniós döntés-elõkészítés harmonizálása körében: Az MA kapcsolatokat épít ki és tart fenn a nemzetközi agrárszervezetekkel, az EU agrár döntéshozó szerveivel, az EU-országok (ezen belül a V-4- ek) agrárkamaráival. E körben folytatott konzultációi, tárgyalása, formális és informális kapcsolatai során elõsegíti a nemzeti agrárpreferenciák és az azt hivatalosan érvényesítõ kormány- és tárcaálláspontok, kezdeményezések érvényre juttatását. A COPA-COGEGA szervezeteiben való köztestületi részvételt az FVM támogatja. Az MA e szervezetekben, illetve e szervezeteken keresztül is érvényre juttatja a felek közös nemzeti álláspontját.
6 Kamara A Magyar Agrárkamara elnöksége javasolja a kormánynak: A termõfölddel kapcsolatos moratórium meghosszabbításának kezdeményezését az EU illetékes szerveinél. A moratórium lejárta elõtt pedig új termõföldtörvény megalkotását. A lehetõ legrövidebb idõn belül el kell indítani a versenyképes gazdaság kialakítását segítõ kötelezõ állami birtokrendezést. A földtulajdon további elaprózódásának megakadályozása céljából megfontolandó az osztályos egyezség bevezetése. A tulajdonszerzést új alapokra kell helyezni, biztosítva a hivatásszerûen mezõgazdasági tevékenységet végzõk elsõbbségét, erõsítve a helyben lakást, megkövetelve a szakképzettséget. Az elõzõ pontból következõen a jogi személyek tulajdonszerzésének tilalmát fel kell oldani, az állattartó telepek termõföldszerzésének lehetõségét soron kívül kell biztosítani. A moratórium idõszakában az elõvásárlási jog szabályozása fenntartandó a jelenlegi szabályok felülvizsgálatával. A földhasználat intézménye erõsítésre szorul a mérettel kapcsolatos korlátozás feloldásán, a minimális határidõ megállapításán, az örökbérlet lehetõségének megteremtésén keresztül. Felek együttmûködnek az európai uniós jogszabályok elõkészítõ fórumainak munkájában, egymást erõsítve orientálják a döntéseket, hozzájárulva a magyar agrárgazdaság eredményes európai integrációjához. Az agrárirányítás, mûködésszervezés feladatmegosztása körében: Jelen megállapodás keretei között a felek évente áttekintik a magyar agrárgazdaság helyzetét és a gazdaságpolitikai kérdéseket. Az FVM elismeri és támogatja a felek között 2003. évben kötött keret-megállapodáson és annak kiegészítésein alapuló és az NVT TS ernyõszervezet struktúrájában mûködõ MA szaktanácsadói hálózatát, mint az agrárgazdaság mûködtetési mechanizmusának fontos és hatékonyan funkcionáló intézményét. A felek a rendszert és a struktúrát agrárgazdasági prioritásként kezelik. A felek az együttmûködési megállapodás elõzõ pont szerinti elemét az NVT TS megszûnését követõ új rendszer kialakításánál is irányadónak tekintik. A felek vállalják olyan fórumok megszervezését, amelyek keretében a kormányfõ, illetve az agrárágazat gazdasági ügyeiben illetékes miniszterek az agrárvállalkozók széles körével közvetlen párbeszédet folytathatnak a gazdaság helyzetérõl. A felek a területi kamarák bevonásával közhasznú tájékoztatást adnak az MVH által kezelt agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra, szabályozókra vonatkozóan. Információt nyújtanak a támogatások igénylésének elõkészítéséhez, illetve az ahhoz kapcsolódó, valamint a támogatási kérelem benyújtását követõen teljesítendõ kötelezettségekrõl. Az MA az FVM által szervezett kiemelt jelentõségû agrárrendezvényekhez kapcsolódóan, de szükség szerint önállóan is elõadásokat, szakmai fórumokat szervez a gazdálkodók tájékoztatása céljából. A felek folyamatosan együttmûködnek az agrárirányítás diverzifikálásában, a közfeladatok egyre bõvülõ körének köztestülethez való átcsoportosításában. A felek kiemelten kezelik a gazdasági szak- és mesterképzés, továbbá az ügyfélszolgálati tájékoztatás körében meglévõ kamarai szerepvállalást, és annak fokozása mellett állnak ki. Az agrárszabályozás deregulációja, a normatív alapú gazdálkodói terhek csökkentése körében: A felek saját szervezeteiken belül munkacsoportot hoznak létre az agrárgazdálkodók normatív szabályossal megállapított költségei (eljárási díj, tagdíj, felügyeleti díj, regisztrációs díj, hozzájárulás stb.) felmérésére, rendszerezésére, racionalizálására. Biztosítják a munkacsoportok együttmûködését, kezdeményezik, illetve biztosítják a szükséges módosításokat. Az FVM a deregulációs és egyéb normatervezeteit a közigazgatási egyeztetés keretében megállapított véleményezési határidõvel véleményezésre megküldi a köztestülethez. A felek megállapodnak, hogy átfogó felülvizsgálatnak vetik alá a kamarai törvényt annak szellemében, hogy a köztestület EU-konform agrárgazdasági szerepének jogi kereteit megteremtsék. Egyéb megállapodások A korábbi együttmûködési keretmegállapodás 2007. június 30-án hatályát veszti. Az NVT tanácsadókról szóló 95.203/2006. sz. támogatási szerzõdésbõl adódó feladatok finanszírozásának forrását 2007. 06. 30. napjától az FVM az EMVA Technikai Segítségnyújtás (TS) költségvetésében rendezi. Amennyiben a fenti határidõtõl az EMVA TS még nem mûködtethetõ, akkor az átmeneti idõszakban az FVM és az MA külön megállapodást köt a finanszírozásról. A felek az együttmûködésbõl származó, az elõzõ pontban nem rendezett, esetleges további feladatok finanszírozását külön megállapodás alapján, az FVM mindenkori költségvetési helyzetének ismeretében rendezik. Ez a keretmegállapodás határozatlan idõre szól. A keretmegállapodás tartalmi elemeinek kitöltésére a felek szükség szerint kiegészítõ megállapodásokat (szerzõdéseket) köthetnek. A keretmegállapodást rendes felmondással bármelyik fél három hónapra elõre, írásban mondhatja fel. A felmondás a kiegészítõ megállapodások, szerzõdések hatályát nem érinti. V.B.
8 Agrártámogatások EMVA-támogatások 2007 Az Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében a 2007 2013 közötti idôszakban igényelhetô támogatások közül az FVM az elmúlt hetekben megjelentette az elsô rendeleteket, amelyek közül itt az állattartó telepekre, a gépbeszerzésre irányuló támogatásokat, valamint az általános szabályokra vonatkozó legfontosabb kritériumokat, változásokat (a 23/2007. és a 27/2007. rendelet május elején módosításra került) ismertetjük. Az állattartó telepen képzõdõ trágya kezelését, tárolását, részbeni feldolgozását és felhasználását szolgáló gépbeszerzés, épített és beépített technológiai és infrastruktúrális beruházás megvalósítására 2007. április 23-tól 23-ig, a többi célterületre 2007. augusztus 1-jétõl 2007. augusztus 31-ig lehet benyújtani a támogatási kérelmet az MVH-hoz. Egyéb módosítások a rendeletben I. Az állattartó telepek korszerûsítése A támogatás (a 27/2007. FVM rendelet alapján) célja az állattartó telepek korszerûsítése annak érdekében, hogy az állattartó telep megfeleljen a trágyaelhelyezéssel kapcsolatos elõírásoknak, javuljon az állattartó telepek takarmányozási, illetve mûszaki színvonala, állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági helyzete, infrastruktúrája, valamint az állattartó telepeken dolgozók munkakörülménye és munkahatékonysága. A támogatott célterületek: A támogatás az állattartó telepen képzõdõ trágya kezelését, tárolását, részbeni feldolgozását és felhasználását szolgáló gépbeszerzés, épített és beépített technológiai és infrastrukturális beruházás megvalósítására; az állati férõhelyek kialakítását, az állattartás és az állatszállítás minõségének javítását szolgáló gépbeszerzés, épített és beépített technológiai és infrastrukturális beruházás meg- valósítására; jó minõségû takarmány elõállítását, felhasználását, valamint a takarmányminõség megõrzését biztosító építészeti, technológiai gépbeszerzés, épített és beépített technológiai és infrastrukturális beruházás megvalósítására; az állattartási tevékenységhez kapcsolódó munkafolyamatok elvégzésének minõségét javító épített és beépített technológiai beruházások megvalósítására; valamint a telepi állategészségügyi helyzetet, illetve a nyomonkövethetõséget javító, az állatbetegségek kialakulását és terjedését megelõzõ épített és beépített technológiai beruházások megvalósítására vehetõ igénybe. A gépbeszerzési tevékenységre igényelhetõ támogatás mértéke nem haladhatja meg a gép számlával igazolt beszerzési árának, de legfeljebb a gépkatalógus szerinti referenciaárnak a 40%-át; KAT-településen 50%-át; míg a nitrátérzékeny területen megvalósuló beruházások esetén a 2008. április 30- ig jogerõs támogatási határozattal jóváhagyott 1 mûveletre egységesen a gépreferenciaárának 75%-át. Támogatásra jogosult a mezõgazdasági termelõ, ha a mezõgazdasági üzemének mérete meghaladja 4 európai mértékegységet (EUME); olyan állattartó telepet mûködtet, amelyet az állategészségügyi hatóság nyilvántartásba vett; a beruházást az állattartó telepen valósítja meg; a biogáz-elõállítással kapcsolatos a Trágyafeldolgozás anaerob fermentációval csoportcím alatti támogatási egység megvalósítása esetén szarvasmarha, sertés, vagy baromfi állatfajokból legalább 500 AE szinten tartási kötelezettségvállalásra vonatkozóan nyújtja be a kérelmet. A rendelet 5. (5) bekezdéssel történõ kiegészítését a KvVM kezdeményezte, a KEOP-tól történõ elhatárolás érdekében. A rendelkezés értelmében jelen intézkedés keretében támogatásra nem jogosult a védett, vagy Natura 2000 területen gazdálkodó központi költségvetési szerv, önkormányzat és társulásai. A rendelet 5. (6) bekezdéssel történõ kiegészítésének indoka, hogy induló vállalkozások is támogatásban részesülhessenek. Induló vállalkozások esetén az 5. (1) bek. a) pontjában elõírt feltétel a módosítás nélkül nem lenne értelmezhetõ, illetve annak az induló vállalkozások nem felelnének meg, ezért a módosítás lényege, hogy ha az ügyfél induló vállalkozás, akkor a támogatási kérelem benyújtásával egyidejûleg nyilatkozatban vállalja, hogy legkésõbb a beruházás befejezését követõ elsõ teljes naptári évben meg fog felelni az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek. A 10. (11) bekezdése határozza meg annak a jogkövetkezményét, ha az induló vállalkozás az 5. (6) bekezdésben meghatározott nyilatkozata ellenére a beruházás befejezését követõ elsõ teljes évben nem felel meg az 5. (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételnek. A (11) bekezdéssel kiegészült 10. értelmében ebben az esetben a gazdálkodó köteles a támogatás teljes öszszegét visszafizetni. 1 Ez a gazdálkodók számára jelentõs könnyítést jelentõ módosítás a brüsszeli tárgyalások eredményeképpen vált lehetõvé. A rendeletmódosítás tehát a források felhasználhatóságát, igénybevételét segíti elõ azáltal, hogy a gazdálkodóknak tágabb idõintervallumot ad, hiszen 2008. április 30-ig nem megvalósítaniuk kell a mûveletet, hanem csupán jogerõs támogatási határozattal kell rendelkezniük.
Agrártámogatások 9 II. Az önálló, építéssel nem járó gépek, technológiai berendezések beszerzése A támogatás (a 26/2007. FVM rendelet alapján) célja a mezõgazdasági üzemek korszerûsítése a mezõgazdasági gépállomány korösszetételének javítása, környezetbarát (energiatakarékos) gépek és technológiai berendezések beszerzése révén. A támogatott célterületek: A támogatás igénybe vehetõ a rendelet 2. és 3. számú mellékleteiben meghatározott gépcsoportokba és gépkatalógusi kódok alá tartozó mezõgazdasági gépek és technológiai berendezések beszerzésére. A rendelet 3. számú melléklete tartalmazza a gépkatalógusban szereplõ és az e rendelet tekintetében kiemelten támogatott gépek listáját. A gépkatalógus megtalálható az FVM (Fõoldal >> EMVA >> Új Magyarország Vidékfejlesztési Program menüpont alatt) és az MVH (a Gépkatalógus menüpont alatt) honlapján. Az ügyfél által igényelhetõ támogatás összege támogatási idõszakonként legfeljebb 200 millió forint lehet. A támogatás mértéke a beruházás összes elszámolható költségének legfeljebb 25%-a, a kiemelten támogatott gépek esetén legfeljebb 35%-a. A beruházás elszámolható kiadásai nem haladhatják meg a gépkatalógusban szereplõ referenciaárat. Támogatást vehet igénybe a mezõgazdasági termelõ, ha a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerérõl szóló 9003/2002. (SK. 6.) KSH közlemény (TEÁOR) szerinti 01.1., 01.2., 01.3., 01.4. növénytermelési, állattenyésztési, vegyes gazdálkodási, valamint mezõgazdasági szolgáltatási tevékenységet végez, és a mezõgazdasági tevékenységbõl származó éves nettó árbevétele a kérelem benyújtását megelõzõ lezárt gazdasági évet tekintve eléri, vagy meghaladja az összes árbevétel 50%-át; valamint a beruházással érintett mezõgazdasági üzemének mérete meghaladja a 4 európai mértékegységet (EUME). Ezen kívül támogatásra jogosultak a TÉSZ-ek és a termelõi csoportok. A támogatás feltétele továbbá, hogy az ügyfélnek rendelkeznie kell a teljesítés idõpontjában kezdõdõ termékfelelõsségi, jótállási és szavatossági jogainak érvényesítéséhez szükséges okiratokkal, valamint az, hogy a gépek gyártásától a támogatási kérelem benyújtásáig 2 évnél több idõ ne teljen el. Támogatás kizárólag a 2007. január 1- jén, vagy az azt követõen megkezdett mûveletekhez nyújtható. A mûvelet megkezdésének idõpontja a megrendelés (vételi szándék) írásban történõ bejelentésének, vagy az adásvételi szerzõdés megkötésének, vagy a számlán szereplõ teljesítés dátuma közül a legkorábbi idõpont. A támogatási kérelmet 16-tól 2007. június 15-ig lehet benyújtani. Az EMVA-támogatások igénybevételének új szabályai A módosítás (23/2007. FVM rendelet) fõ tartalmi elemei és indokai: 1. A 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet 29. (1) bekezdés a) pontja úgy rendelkezik, hogy gépberuházás esetén kizárólag olyan gépek, technológiai berendezések beszerzése és beépítése támogatható, amelyek szerepelnek az IH által az e rendeletben foglaltak szerint közzétett gépkatalógusban. A Kbt. 58. (7) bekezdés második mondata értelmében ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmû és közérthetõ meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetû, típusú dologra, ( ) való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmû meghatározása érdekében történt, és a megnevezés mellett a»vagy azzal egyenértékû«kifejezést kell szerepeltetni. A módosítástervezet értelmében, ha a támogatással összefüggésben lefolytatott közbeszerzésben nyertes ajánlat szerint megvásárolni kívánt gép nem szerepel a gépkatalógusban, azonban azzal egyenértékû, és a nyertes ajánlat szerinti gépet a kifizetési kérelem benyújtásáig a gépkatalógusba felveszik, akkor úgy kell eljárni, mintha az a kérelem benyújtására nyitva álló idõszak elsõ napját megelõzõ munkanapon is szerepelt volna a gépkatalógusban. 2. A rendelet 2. mellékletében szereplõ, mezõgazdasági tevékenységbõl származó nettó árbevétel és annak nettó árbevételhez viszonyított arányának kiszámítása a lenti képlet szerint történik. A számlálóban a mezõgazdasági tevékenységek (TEÁOR 01.1-tõl 01.4-ig) 2006. évre vonatkozó árbevételeit kell feltüntetni. Az állattenyésztés árbevételébe az állatok bértartása is beleszámít. A gépi bérmunka a mezõgazdasági szolgáltatások árbevételéhez tartozik. Eladásra vásárolt mezõgazdasági áruk bevételei: a mezõgazdasági árbevételt csökkenteni kell azoknak az eladott mezõgazdasági termékeknek a 2006. évre vonatkozó árbevételeivel, amelyeket értékesítési céllal vásároltak (pl. gabona felvásárlás után történõ értékesítése). A nevezõben a 2006. évre vonatkozó összes értékesítés nettó árbevétele szerepel. Sem a számlálóban, sem a nevezõben nem szerepel az áfa, a kompenzációs felár, valamint a támogatások értéke. Mezõgazdasági árbevételbe nem számít bele a nem saját termelésû szõlõ feldolgozása! Dr. Laczkó András fõtanácsos, Magyar Agrárkamara Szántóföldi növénytermesztés, gyepgazdálkodás árbevétele + állattenyésztés (állatok + állati termékek) árbevétele + kertészeti termelés árbevétele + gyümölcstermesztés árbevétele + szõlõ- és bortermelés árbevétele + mezõgazdasági szolgáltatások árbevétele eladásra vásárolt mezõgazdasági áruk bevételei (ELÁBÉ) Értékesítés nettó árbevétele
10 Technológia A gombabetegségek tél nélkül, avagy a tonnamentõ búza gombaölõ szerek Valószínû, hogy ilyen évjáratról csak a hosszú évek tapasztalatával felfegyverkezett növényvédõs kollégáknak vannak emlékei. Félõ, hogy rosszak. Az enyhe tél következtében a lisztharmat folyamatos sanyargatása mellett már a tél végén megtalálhatók voltak az elsõ vörös rozsda tünetek és tömegével a levélfoltosságot és levélszáradást okozó szeptóriás betegségek piknidiumai. A márciusi csapadék és az enyhe tavaszi hõmérséklet kedvezett az elsõdleges fertõzésnek, így mára jelentõs fertõzés található a búzaállományokban. Ez félelmetes fertõzési forrást jelent! Amennyiben az április végi májusi idõszak átlagosan csapadékos lesz, úgy akkor már a második felszívódó gombaölõ szeres kezelésre lesz valószínûleg szükség, akár a virágzást megelõzõen is (az elsõ képsoron a lisztharmat, vörös rozsda, HTR és kalászfuzárium tünetei). Idén a permetezéseket a betegségek fertõzési dinamikájához célszerû igazítani, természetesen figyelembe véve a fungicidek tartamhatását és az idõjárás befolyásoló hatásait. Külön figyelmet kell szentelni a búza elõveteményû búza és az árpa területekre! A különféle helminthosporiózisok közül a búza sárga levélfoltossága és az árpa barna levélfoltossága a nekik kedvezõ körülmények között nagyon rövid inkubációs idejûek (táblázat). A védekezést már szintén indokolt volt ellenük elkezdeni, és szükség esetén még akár kétszer is ismételni kell, hogy a tüneteket az alsó levélszinteken tudjuk tartani. A szeles, változékony idõjárási periódusok nagyon veszélyessé teszik ezeket a betegségeket, a gyors levélszáradás következtében több tonnás terméskiesést is okozhatnak. Károsító SEPTORIA NODORUM SEPTORIA TRITICI Fertôzés feltétele Min. 10 C Min. 15 C HTR 5-35 C H. SATIVUM H. TERES Csírázás után meleg id? 2 27 C, magas páratartalom Optimális környezet 20 C, Ismétlôdô esôk 15 25 C, 90% páratartalom 21 23 C, szeles, változékony idô, búza elôvetemény 20 fölött, 16 óra levélnedvesség 15 20, magas páratartalom Inkub. id? 8 12 nap Védekezés idôzítése EC 34/37 4 hét 32/33 10 20% fertôzési gyakoriságnál 50% fertôzés mérték a 4-5. levélen 3 4 nap 32/37 Elsô tünetek!!!! 1 hét 30-8 nap 4 hét Korán kezdve, a terjedésétôl függôen többször. Az enyhe télnek volt más kórtani következménye is: a vírusvektor levéltetvek és kabócák õszi kártételi idõszaka kitolódott, és súlyos vírusfertõzést okozott a korai vetésû, a szívó kártevõktõl nem jól védett területeken. Ezek a tünetek már nem orvosolhatóak (3. kép), õsszel és koratavasszal esetleg télen kellett volna védekezni tartamhatású rovarölõkkel. Sajnos a kártevõk tavaszra is ott maradtak az állományokban, tovább fertõzve azokat vírusokkal, mellesleg gyengítve is a szivogatásukkal. Ezeket a legyengült állományokat a gombabetegségek még inkább sújtják. A védekezéskor fõleg a szárazabb periódusokat is áthidalva lombtrágyázással segíthetjük õket, és persze a pénztárcakímélõ gombaölõk kiválasztásával, hiszen ezeken a táblákon termésmentésre kell 32-50% fertôzés mérték a 4 5. levélen készülünk, nem csúcstermésre. A kontakt hatásmódú, fotostabil Talstar 10 EC 0,1 l/ha dózisban az õszitéli körülmények között kb. 2 hétig, míg az intenzívebb tavaszi növekedési idõszakban kb. 1 hétig képes viszszatartani a szívó és rágó kártevõket. A korai vetésû, kis csíraszámú technológiákban már több éve bizonyítja fontos szerepét a vírusbetegségek megelõzésével. Ebben a fagymentes évjáratban pusztán az õszi rovarölõ szeres kezelésnek több tízezer forintos eredménye lehet, amelyet elõre nem láthattunk. Ez is egy megelõzõ jellegû beavatkozás lett volna. A Magyar Kwizda Kft. gombaölõ szer ajánlatában az Eminent SL tetrakonazol hatóanyag idén nagyon kedvezõ áron érhetõ el a nagykereskedõknél. Szerves oldószer nélküli formulációja lehetõvé teszi a lombtrágyákkal és rovarölõ szerekkel való biztonságos keverhetõséget. A késõbbi meleg idõszakban sem növeli a perzselés veszélyét. A betegségek elleni hatékonysága általánosságban a többi triazoltípusú készítményhez hasonló (4. diagramm: fungicidek összehasonlítása helminthospóriumos sárga levélfoltosság ellen). Dózisa az érzékenyebb lisztharmat és rozsda ellen 0,8 l/ha, míg a szeptóriás és helminthospóriumos levélfoltosságok ellen 1 l/ha. A fuzárium ellen a szercsoportra jellemzõ jó mellékhatásának köszönhetõen a célzott, virágzáskori permetezéssel védekezhetünk szintén az emelt 1 l/ha-s dózissal. Az idei nagy fertõzési nyomás miatt célszerû a fungicideket az engedélyezett magasabb dózisban alkalmazni. Csapadékos idõszakban a fiatalabb leveleken megjelenõ új tünetek egyben a szerek tartamhatásának végét, vagyis az új permetezési idõpontot is jelzik. A vírussal is fertõzött, legyengült állományokban lombtrágyázási ajánlatunk az Agriplant Kalászos N, P, K, Mg, Cu összetételû vízoldható mûtrágya, amelynek dózisa az alkalmazáskori hõmérséklettõl és a vízdózistól függõen 2 5 kg/ha. Az alacsonyabb dózis melegben sem okoz perzselést, a tankkombinációban törzskeverék készítése nélkül is teljesen feloldódik. Végezetül ne feledjük el, hogy a fungicid permetezések még szárazabb évjáratokban is megtérülnek. A kezeletlen és a kétszer kezelt táblák terméskülönbsége az elmúlt évek kwizdás kísérletei alapján 5 10 q/ha értéket mutattak. Idén nagyobb a tét valószínû a 1-2 t/ha, és lehetnek állományok, ahol szükség lesz akár harmadik permetezésre is, mert megtérül! Fehér Tamás Magyar Kwizda Kft.
12 Növénytermesztés Csôd vagy állami segítség? Mintegy 40 45 milliárd forintos kár érte a gazdálkodókat az április végi május eleji fagyok következtében, és minden második zöldség- és gyümölcstermesztô csôdközelbe került. A legsúlyosabb a helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, de a fagy Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Csongrád, Bács-Kiskun, Gyôr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Heves megyét is sújtotta. C sak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1100 termelõ több, mint 15 ezer hektár ültetvényén fagyott le a termés 50 90 százalékban. Az Egri Borvidék 15 hegyközségének mindegyikét érintette az elmúlt napok hideg idõjárása, a szakemberek szerint átlagosan 10 százalékos a fagykár a friss hajtásokban. Kártalanítást csak annak fog fizetni a kormány, akik beszállnak a Nemzeti Agrár Kárenyhítési Alapba. A rendszerbe azonban mindössze a gazdák 6 százaléka lépett be. Margittai Miklós, a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke azt mondta: az alapban most 304 millió forint van, tehát lenne még keret, és a forrás felülrõl is nyitott. A szaktárca elemzi és adott esetben lehetõvé teszi még törvénymódosítással is a nemzeti agrár-kárenyhítési programba való újabb belépést. A minisztérium államtitkára szerint azonban a már csatlakozott gazdáknak sem tudják a teljes kárát enyhíteni. Gõgös Zoltán szerint a fagy jelenlegi kártétele alkalmat adhat arra is, hogy az elöregedett ültetvények esetében régóta esedékes szerkezetátalakítást megtegyék a gazdálkodók. Az egyetlen lehetséges megoldás csupán a további munkák elvégzéséhez és az ültetvények fenntartásához szükséges források biztosítása, tehát semmilyen árbevétellel arányos kártalanításra nem kerülhet sor mondta Gõgös Zoltán, a földmûvelésügyi tárca államtitkára az országgyûlés mezõgazdasági bizottsága elõtt. A mezõgazdasági szakemberek szerint, ha a kormány nem segít, gazdaságok, családok mennek csõdbe, ezért kész terveket nyújtottak be az agrártárcához. Megoldás lehetne, ha hosszú lejáratú, kedvezményes, kamattámogatott hitelt biztosítanának a gazdáknak. Szabó József, a Magyar Zöldség és Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke is úgy véli, ehhez kellõ kamattámogatás és állami kezességvállalás szükséges. Fontosnak tartja azt is, hogy az új pályázatoktól ne essenek el a kárt szenvedett gazdák azért, mert a fagy miatt nem tudják biztosítani az önrészt. A gazdák szerint szolidaritást kellene vállalni azokért a gazdákért, akiknek a tavaszi fagyok jelentõs kárt okoztak. Az MSZP képviselõje, Demendi László úgy véli, hogy csak az átlagos termés egyharmadát lehet majd betakarítani, ami a feldolgozóiparban is zavart okozhat, illetve az idénymunkások megélhetését is nehezíti. A gazdák többsége ha nem kap kártérítést akár csõdbe is mehet. Ezért több képviselõ és érdekvédelmi szervezet azt szorgalmazta, hogy a kormány nyilvánítsa katasztrófa sújtotta területté Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét. Nagy változások várhatók az Európai Unió gyümölcs- és zöldségágazatának finanszírozásában. Ezek egyike lesz, hogy úgynevezett krízismenedzselõ alapokat hoznak létre, amelyek révén stabilizálható lesz az éghajlati szeszélyeknek fokozottan kitett európai zöldség- és gyümölcsszektor. De a reformcsomagot még nem hagyták jóvá a tagállamok, erre talán a jövõ hónapban számíthatunk. Ezek az új alapok tehát leghamarabb csak a jövõ évtõl állnak majd a bajba jutott termelõk rendelkezésére. Lakatos András, az agrárkamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke elmondta, hogy a fagy a legérzékenyebb állapotában érte a növényeket. A meggy és a szilva teljes virágzásban volt, vagy éppen elvirágzott. Ugyanígy a dió, az akác pedig éppen bimbózott. A kár 130 ezer õstermelõt érint, akik nagy része valamilyen gyümölcsössel is rendelkezik. A terméskiesés 13 15 milliárd forint a megyében. A legnagyobb probléma, hogy éppen a korszerû intenzív almák szenvedték a legnagyobb kárt, hiszen ezeknek az ültetvényeknek eleve determinált a növekedése annak érdekében, hogy a földrõl minden munkát el lehessen végezni. Márpedig a kisugárzás a földközelben volt a legerõsebb. A megyében nagy az elkeseredettség, az elégedetlenség, a türelmetlenség és a kilátástalanság. Sok kistermelõ most kezdi felfogni, hogy mi is történt valójában. A gazdálkodók már eddig is sokat költöttek metszésre, permetezésre, mûtrágyázásra, abban a reményben, hogy a bevételekbõl majd kifizetik az integrátor által biztosított vegyszereket. Vannak az almaültetvényre elnyert pályázati támogatások kapcsán is kötelezettségek. Célszerû lenne ezeket felfüggeszteni. A kialakult helyzet állami segítség után kiált. Ennek egyik módja lenne a térség katasztrófa sújtotta területté történõ nyilvánítása. Fontos lenne a hiteleknek legalább két évre történõ felfüggesztése. A javaslatokat a szabolcsiak már eljuttatták a minisztériumnak. A fagykárok miatt a kormány úgy módosítaná az agrár kárenyhítésrõl szóló törvényt, hogy a költségvetés terhére többletforrást tudjon biztosítani a gazdáknak. Ehhez a törvénymódosításhoz azonban az Európai Bizottság jóváhagyása szükséges. A MAGOSZ véleménye szerint ennyi ideje nincs az érintett gazdáknak, ezért azt kérik a kormánytól, hogy tegye be az alapba azt a 25 milliárd forintot, amennyivel tavaly a gazdák kevesebbet kaptak kézhez a földalapú támogatásból. V.B.
Pr 13 A Genezis Pétisó a növény és a gazda optimális választása A növények életfolyamataiban kiemelkedô szerepet játszik a nitrogén. Makroelemként a fehérjék, enzimek fontos alkotóeleme. Szinte valamennyi kultúránál szoros összefüggés van a kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége, a terméshozam és a minôség között. Azonban az egyoldalú és nem a növény igényéhez igazított kijuttatás számos problémát okozhat, ezért fontos, hogy mindenkor a talaj termôképességéhez igazítottan, a növény fajlagos igényét figyelembe véve adagoljuk a nitrogént. A Pétisó a magyar piacon legrégebb óta jelen levô nitrogénmûtrágya, amelyet 1931 óta gyártanak Pétfürdôn. A Genezis Pétisó 27% nitrogéntartalma mellett 5% magnéziumot és 7% kalciumot tartalmaz. A Nitrogénmûvek Zrt.-nél folyó beruházások eredményeképpen 2007. évtôl már granulált változatban, akár kéntartalommal kiegészítve is kapható lesz. Kéntartalma révén jelentôs szerepet játszhat egyrészt a kalászosok fejtrágyázásában, másrészt az olajosok nitrogéntrágyázásában. A Genezis Pétisó elônyös tulajdonságait elsôsorban a savanyú és semleges talajokon fejti ki, ahol a benne lévô nitrogén hatóanyag hasznosulása 10 25%-kal is magasabb lehet, mint az ammóniumnitrátban lévô nitrogén hatóanyagé. A Genezis Pétisó, mint nitrogénforrás alap és/vagy fejtrágyaként egyaránt jól alkalmazható, mert a nitrogénjében azonos arányban van jelen a lassabban ható ammónium-nitrogén és a gyors hatást biztosító nitrátnitrogén. A nitrogén mellett jelenlévô dolomittartalom rendszeres használat mellett csökkenti a talaj savasságát, ezért különösen ajánlott savanyú talajok kezelésére. A kalcium (magnézium) javítja a talaj szerkezetét, agyag-humin komplexei révén morzsalékossá teszi (víz-, hô-, levegômegtartó képessége nô a pórusosság miatt), növeli annak termôképességét. Az ionegyensúly javításával, a többi tápelem felvételét, illetve hasznosulását is növeli. Magnéziumtartalma miatt kedvezô hatást fejt ki a magnézium-igényes növényi kultúrák burgonya, cukorrépa, évelô pillangósok, kukorica, repce, zab, kertészeti és gyógynövények termesztésénél. A Genezis Pétisó alkalmazásával jelentôsen javul a növény kondíciója és nô a stressztûrô képessége. Elônyös fizikai tulajdonságai alkalmassá teszik a hagyományos, valamint a pneumatikus rendszerû mûtrágyaszóró gépekkel történô egyenletes kijuttatásra, sôt a repülôgépes mûtrágyázásra is. További kérdésekkel keresse fel a szaktanácsadói hálózatunk szakembereit! www.nitrogen.hu
14 Pr GYORS FINANSZÍROZÁSI LEHETÕSÉGEK A KVANTUM FAKTOR ZRT-vel A Kvantum Faktor Zrt. a klasszikus üzleti faktoringon túl a költségvetéssel szembeni követelések elõfinanszírozásának specialistája. Tevékenységünk keretében vállaljuk a vonatkozó rendeletekben meghirdetett állami támogatások és a visszaigényelt adók (ÁFA és jövedéki) elõfinanszírozását, amelynek keretében 80% elõleget nyújtunk az igényelt összegre. 2007. évi AKG és SAPS területalapú támogatás finanszírozása akár a kérelem benyújtását megelõzõen is! Az AKG támogatás igénylésének idõpontja a korábbi évben érvényes februári idõpontról áprilisra tolódott ki, a területalapú támogatásokkal egy idõben lehet benyújtani. Mivel a támogatások elõfinanszírozása a korábbi években a benyújtott támogatási, illetve kifizetési kérelmekhez kapcsolódott, ez a két hónapos csúszás pénzügyi nehézségeket okozhat azon termelõk részére, akik számítottak a támogatás megelõlegezésébõl származó forrásra. Társaságunk az AKG és SAPS területalapú támogatás-finanszírozás igénybevételére már az elõzõ évi kifizetési határozat ellenében lehetõséget nyújt. Az igénybevételhez az alábbi dokumentumok szükségesek: kitöltött adatlap (az adatlap mellékelten csatolva) a 2005 és 2006. évi kifizetési határozatok, és a kifizetések igazolása bankszámla kivonattal, határozatlan idejû hatósági bizonyítvány, az általunk megadott Letéti bankszámlaszámmal 7 napnál nem régebbi APEH igazolás AKG támogatás esetén az öt évre vonatkozó támogatás határozata a rendelet szerint kötelezõen elõírt képzésen való részvételt igazoló bizonyítvány További termékeink: TOP-UP célprogramok (tejkvóta, anyatehéntartás, stb.) Állatjóléti támogatások (vágósertés, vágóbaromfi) AVOP HEFOP Adó-visszatérítések (ÁFA, jövedéki adó) és egyéb állammal szembeni követelések finanszírozása Üzleti faktoring Szolgáltatásunk általános díja jelenleg a támogatások összegének egyszeri 0,8-1,2%-a, valamint az elõleg után utólag fizetendõ BUBOR +3-4% kamat. Amit nálunk nem kell megfizetni: Hitelbírálati díj Folyósítási jutalék Közjegyzõi díj Mi a biztosíték? A Kvantum Faktor Zrt. nem kér dologi fedezetet. Ami szükséges: inkasszós felhatalmazás a vállalkozás bankszámláira. A faktorált támogatást egy ún. letéti bankszámlára kell érkeztetni (ezt kell a bevallásban megjelölni), aminek költségeit átvállaljuk. Miért jobb, mint a bankhitel? Konkrét dologi biztosítékot nem igénylünk (így nem terheljük az Önök vagyonát). A banki eladósodottság nem növekszik (mivel az elõleget számviteli szempontból nem a hitelek, kölcsönök között kell nyilvántartani) Folyósítás: A teljes körû dokumentáció beérkezését követõen egy héten belül. Elérhetõségeink: 1116 Budapest, Hengermalom út 1. Tel.: 371-2200, 206-1500 2007. évi AKG és SAPS területalapú támogatás finanszírozása már most, a kérelem beadását megelõzõen is igénybe vehetõ!
16 Agrárgazdaság A szarvasmarha piacának alakulása 2006-ban Az USDA adatai szerint a világ marhahústermelése 2006-ban 2%-kal nôtt. A világ legnagyobb termelôjének számító USA-ban 5%-os bôvülés volt. Kínában több, mint 5%-kal, Brazíliában pedig 3%-kal emelkedett a termelés. Az EU-ban a termelés növekedése 1% körül alakult. A világ marhahúsfogyasztása ugyanakkor kisebb mértékben növekedett, mint a termelés. A világ marhahúsexportja 2005- ben meghaladta a 7 millió tonnát, 2006-ban viszont nem érte el ezt a szintet. Az USDA becslése szerint a világ marhahúsimportja 2006-ban 8%-kal csökkent. Az EU marhahúsból 2006- ban is nettó importõr maradt, ugyanakkor az exportban és az importban is csökkenés volt tapasztalható. Az USDA szakértõi 2007-re a termelés, a fogyasztás, valamint a kereskedelem (export és import is) növekedését prognosztizálják a világ marhapiacán. Magyarországon a marhapiac keresleti jellege 2006-ban is megmaradt, a szarvasmarhák kínálata 2006 végére csökkent. A KSH adatai szerint 2006. december 1-jén 702 ezer szarvasmarhát tartottak az országban. Az állomány 3 ezerrel volt kevesebb, mint 2006. augusztus 1-jén, egy év alatt pedig 6 ezerrel csökkent. A tehenek létszáma 322 ezer volt 2006. december 1-jén, vagyis 3,5%- kal csökkent az elõzõ évhez képest. A tehénállományon belül folytatódott a szerkezeti átalakulás, 2006. december 1-jén a tejhasznú állomány 4%-kal csökkent, a húshasznú állomány pedig 8%-kal bõvült az elõzõ évhez viszonyítva. Az AKI vágási statisztikája szerint a marhavágások 4%-kal növekedtek 2006-ban. A bikavágások 19%-kal emelkedtek, ugyanakkor az összes vágás több, mint felét kitevõ tehenek vágása 3%-kal csökkent. A KSH adatai az élõmarha-kivitel folyamatos bõvülését jelzik az elmúlt három évben. Az élõszarvasmarha-kiszállítások 2006-ban 22%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Az élõmarha külpiacokon történõ értékesítésébõl származó bevételek a kedvezõ árak miatt erõteljesebben, 33%-kal emelkedtek. Az élõállat-kivitel növekedésével egyidõben a marhahúsok kiszállítása 9%-kal esett vissza az elõzõ évhez viszonyítva, ugyanakkor a külpiaci értékesítésbõl származó bevételek csak 5%-kal csökkentek a kedvezõbb exportárak miatt. A marhahús export-import egyenlege az elõzõ két évben pozitív volt, ugyanakkor 2006-ban a kivitel csökkenése miatt negatívvá vált. A hazai marhavágások, valamint az élõmarha-kivitel aránya 2004-ben még 80 20% volt, az elmúlt két évben viszont a kivitel jelentõs növekedése miatt a vágás részaránya 70 75%-ra csökkent. Az élõmarha-kivitel arányának növekedése elsõsorban abból adódott, hogy a kereskedõk (exportõrök) a vágóhidakhoz képest kedvezõbb árat kínáltak a termelõknek. A KSH adatai szerint a vágóhidak 2006-ban csupán 267 Ft/kg élõsúly körüli áron vásárolták az alapanyagot, ugyanakkor a kereskedõk 315 Ft/kg körüli árat kínáltak az élõ szarvasmarháért. A kínálat csökkenése miatt a vágóhidak erõteljes versenyt folytattak a jó minõségû alapanyag megszerzéséért az élõmarha-exportõrökkel. A vágóhidak arra kényszerültek, hogy a folyamatos alapanyag-ellátás biztosítása érdekében rövid határidõs, vagy azonnali kifizetéseket alkalmazzanak. Az elmúlt években több vágóhíd tönkrement, a termelõk bizalmatlanná váltak, ezért azonnal, vagy rövid határidõvel kívánják megkapni az eladott állatok árát. Az EU marhapiacán 2006-ban a szezonális hatásoknak megfelelõen alakultak az árak. A vágótehén O3 minõségi kategória vágóhídi belépési ára folyamatosan emelkedett, és szeptember végén 9%- kal volt magasabb az év eleji áraknál. A tehénárak év végén csökkentek, mivel megkezdõdött az állatok selejtezése, illetve több tagállamban a tejkvóta túllépése miatt nõtt a vágások száma. Magyarországon a vágómarha termelõi ára 2006- ban 4%-kal emelkedett az elõzõ évhez mérten. A hazai vágások több, mint 50%- át kitevõ tehenek termelõi ára ( O3 kereskedelmi osztály) 2006-ban 10%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A hazai tehénárak a folyamatos növekedés ellenére továbbra is lényegesen alacsonyabbak voltak az uniós áraknál. Az EU-ban a marhapiac szabályozása szempontjából referenciának tekintett fiatal bika R3 kereskedelmi osztály vágóhídi belépési ára 18%-kal emelkedett 2006-ban, és 854 Ft/kg hasított hideg súly körül alakult (Magyarországon ez a kategória kevésbé volt jellemzõ). Az EU Bizottság elõrejelzése szerint 2007-ben enyhe, 0,4% körüli áremelkedés várható. Magyarországon a fiatal bikák legnagyobb része az O kereskedelmi osztályba tartozik, melynek ára 6%-kal volt magasabb 2006- ban, mint egy évvel korábban. Dr. Stummer Ildikó AKI
Agrárgazdaság 17 A gabona, olajnövények és tejtermékek piaca Összeállításunkban az AKI PÁIR által megfigyelt gabona és olajnövények, valamint tej és tejtermékek ágazatokban következtetünk a 2007 elsô negyedévében jellemzô piaci változásokra az ártendenciák alapján, hiszen a keresleti és kínálati oldal mennyiségi adatai egyelôre nem állnak rendelkezésre. A z egységes piachoz való tartozás, valamint az EU-ban érvényes piacszabályozás következtében az egyes ágazatok piaci folyamataiban kisebb változásokat figyelhetünk meg, mint a csatlakozás elõtti években. A változásokat elsõsorban az idõjárási tényezõk okozzák, amelyek hatásainak enyhítésérõl az egységes piacon érvényes piacszabályozás gondoskodik (pl. gabona). Ugyanakkor az állattenyésztési ágazatok visszaszorulásából adódó fõágazatok közötti aránytalanság, amely többek között az uniós piacszabályozás következtében kialakult magasabb takarmányárakkal függ össze, szintén tartósan hat. A takarmányárakban nem várható változás az intervenciós rendszer megszûnésével sem, a gabona alternatív célokra való felhasználása miatt. Gabonanövények A világ búzatermelésében növekedést várnak a 2007/2008. gazdasági évben. A FAO elõrejelzése szerint Ausztráliában több, mint kétszeres, Ukrajnában 26%-os, az EU-27-ben 11%-os növekedést várnak. A föld déli féltekéjén folyik a kukorica betakarítása. Az argentin és brazil termés a 2007/2008. gazdasági évben meghaladja az elmúlt gazdasági év termését. Az USA-ban a kukorica vetésterülete 15%-kal emelkedett, ami rekordtermést jelenthet a 2007/2008. gazdasági évben. Ennek megfelelõen a chicagói tõzsdén március végétõl erõteljesen esik a kukorica májusi határidõs jegyzése. Az áresés az európai, ausztráliai, észak- és dél-amerikai kikötõi árakban is megfigyelhetõ. A búza árcsökkenése egyértelmûen összefügg a várhatóan nagyobb terméssel. A kukorica esetén az árak alakulását a déli féltekén zajló betakarítás, valamint az északi féltekén várható vetésterület-növekedés határozza meg. A kelet-közép- és nyugat-európai országokban az étkezési búza és kukorica termelõi ára továbbra is magas (30 35 ezer Ft) körüli. A Budapesti Értéktõzsde Árupiaci Szekciójában viszont az euro búza, a takarmánybúza és a takarmánykukorica májusi jegyzései már csökkennek. Olajnövények A 2007 januárja óta töretlenül emelkedõ szójabab- és szójalisztárak márciusban jelentõsen estek a chicagói tõzsdén. A szója áresése várhatóan azonban csak átmeneti az USA-ban. A párizsi tõzsdén a repce ára esik, a biodízel iránti német kereslet lanyhulásával, ami csökkentette a repceolaj árát és növelte a készleteket, de az áresést az EU-27 repceterületének emelkedésével kapcsolatos hír is elõsegítette. Emellett Ukrajnában, az EU legnagyobb repcemag-ellátójánál több mint 60%-kal növelték a repce vetésterületét. A napraforgómag és -olaj ára nem változott jelentõsen. Továbbra is jelentõs az uniós napraforgóolaj-import, ami fõleg a fekete-tengeri térségbõl érkezik. Az uniós napraforgóárakat stabilizálták a gyengébb argentin termésrõl szóló hírek. A hazai piacon is megtört a repce árának növekedése, a napraforgómag és a napraforgóolaj ára viszont a tavalyinál magasabb. Tejtermékek A világ jelentõs tejtermelõ régióiban fellépõ tejhiány következtében az EU-ban a várt piaci folyamatokkal ellentétesen jelentõs kereslet alakult ki, fõleg az export tekintetében. Ezért az EU-s nyerstej termelõi árakban már 2006-ban is, de különösen 2007-ben a piacszabályozás változásának várt hatásával ellentétben az árak emelkedtek, illetve tovább emelkednek. 2007 elején ez még kevésbé érzékelhetõ, mert az árakban most enyhe csökkenés látható, amely már a szezonális hatásokkal függ össze. A magyarországi nyerstejárakban is jól megfigyelhetõ az uniós tendencia, hiszen a hazai termelõi átlagárak márciusban szintén mintegy 6%-kal magasabbak az elõzõ év hasonló idõszakának árához képest. A világon tapasztalható tejhiánynak és az uniós tejtermékek iránti keresletnek köszönhetõ, hogy az EU-ban a tejporkészletek teljesen kiürültek, és a tejporárak soha nem látott szintet értek el. Hasonló, bár kisebb mértékû a vaj világpiaci árainak emelkedése, ami az egyes EU-s tagállamok nagykereskedelmi vajáraiban még kevésbé látszik. Itt inkább stagnálás figyelhetõ meg. Az uniós vajáraknál még mindig jelentõsen magasabb hazai vajárak is emelkedõek. Az uniós sajtárakban a tejpiacon világszerte megfigyelhetõ kínálati hiány, valamint az uniós termékek iránti kereslet egyelõre nem látszik, az árak inkább stagnálóak. Az elmúlt évben a piacszabályozás változására való tekintettel inkább a sajttermelést növelték az Unióban a tejpor ellenében. Valószínûleg ez a tendencia változik a tejpor iránt mutatkozó erõsödõ kereslet hatására. Dr. Tunyoginé Nechay Veronika AKI, osztályvezõ
18 Hirdetés Acélszerkezetes épületek Tervezés, gyártás, kivitelezés Minden felhasználási területen (mezôgazdasági-, hulladékgazdálkodási-, kereskedelmi-, raktár- és irodaépületek, ipari létesítmények) Rugalmasság az épület méreteinek megválasztásakor Igény szerinti, akár 60 m feletti szabad nyílás közbensô alátámasztás nélkül Alacsony karbantartási költség Beruházás-támogatási pályázat készítés Kulcsrakész megvalósítás Az Ön igényeinek maximális kielégítése FC General Építô Kft. H-4400 Nyíregyháza Váci Mihály út 41. Tel.: 42/502-159, fax: 42/502-123 www.fcg.hu; info@fcg.hu Támogatás nélkül is elérhetô áron kínáljuk szemes terményszárító be- rendezéseinket, finanszírozási lehetôséggel. AGROKER HOLDING ZRT. 4402 Nyíregyháza, Kinizsi u. 2. Telefon: (42) 342-211 Fax: (42) 598-469 PROMSTAR KFT. 5001 Szolnok, Jászberényi út 21802 hrsz. Telefon: (56) 514-907 Fax (56) 514-908 SOLÁRKER KFT. 6000 Kecskemét, Bajnok u. 2/b. Telefon: (76) 494-534 Fax: (76) 494-561 MTZ-920.3 80 LE 4X4 MTZ-952.3 91 LE 4X4 MTZ-1025.3 105 LE 4X4 MTZ-1221.3 132 LE 4X4 MTZ-1523.3 151 LE 4X4 Áraink a földön járnak! Teljesítménykategóriák: 2 17 t/h. 60 darab mûködô referencia 4 év alatt. Érdeklôdés: BÉRES Gépgyártó Kft., H-4531 Nyírpazony, Erdôföld út 2. E-mail: beresgep@axelero.hu, web: www.beresgep.hu Tel.: 00-42/530-032, fax: 00-42/230-076 Mobil: 00-30/943-0336
Pr 19 Nagyszilárdságú acélok a hazai gépgyártásban Itthon is egyre több gépgyár alkalmaz nagyszilárdságú acélokat a gépgyártásban, amelyek komoly mûszaki elõrelépést jelentenek a gyártásban és számos új lehetõséget a tervezõmérnökök számára. Ezek az acélok egyszerre rendelkeznek nagy szilárdsággal és jó kopásállósággal, amely tulajdonságok magas felületi minõséggel, megmunkálhatósággal és mérettûréssel kombinálva számtalan elõnyt garantálnak a megmunkálás és felhasználás során. Mivel kiválóak a hegeszthetõségi tulajdonságaik, és relatív jó hajlíthatósággal és könnyû szerkezetsúllyal rendelkeznek, így a gyártási folyamat is gazdaságosabb. Az ilyen, egyre jobb minõségû acélok jellemzõ felhasználási területe a szállítóeszközök és egyéb emelõ berendezések, illetve a jármû- és darugyártás. Egyre szélesebb körû felhasználás Magyarországon is mind több termék gyártásánál használják fel az ilyen magas minõségû termékeket. A jövõben például az Aprítógépgyár Zrt., amely régóta dolgoz fel hasonló anyagokat, a Ruukki kiváló minõségû, nagyszilárdságú acéljait is használhatja majd. A finn acélgyártó amellett, hogy tulajdonrészt szerzett az üzemben mostantól hosszútávon együttmûködõ szállítópartnereként is mûködik majd a vállalatnak. Elsõsorban az Optim QC és Raex típusú acélokkal látja majd el a gépgyárat, amelyeket számos más hazai cégnek is azonnal, raktárról szállítanak. Az elõbb említett Ruukki Optim egy ultranagyszilárdságú szerkezeti acél, amely növeli a szállító- és teherjármûvek hasznos terhelhetõségét, hiszen kisebb súly mellett ugyanakkora teherbírást garantál. 2,5 és 12 mm-es vastagság között több minõségben használják fel az Optim acélt, amely táblalemezek formájában érhetõ el. A Ruukki Raex ezzel szemben elsõsorban kimagasló kopásállósága miatt kedvelt: a hagyományos kopásálló lemezeknél jobb felületi minõséggel, egyenességgel és vastagsági tûréssel rendelkezik, amelybõl adódóan az eredmény egy nagyobb erõsségû, kopásállóságú és könnyebb súlyú acél. Ezeket a tartós és kemény acélból készült, hosszú élettartamú részegységeket legfõképp a teherautók és ipari berendezések gyártása során alkalmazzák, ahol fontos, hogy az acél ne csak erõs és kopásálló, de megfelelõ felületi minõségû is legyen, amely vonzó megjelenést kölcsönöz a végterméknek. Az ilyen termékek nem csak a gyártóknak de a végfelhasználók számára is hordoznak elõnyöket, hiszen az acél különösen nagy kopásállósága azt jelenti, hogy további megtakarítások érhetõk el a kopó alkatrészek költségein, azokat ugyanis így ritkábban kell cserélni. Közös elõnyök Az Aprítógépgyár Zrt., amely tavaly 43 millió Eurós forgalmat bonyolított, három, Jászberényben és Hatvanban található üzemében egyedi gépgyártást folytat. Az összesen 740 alkalmazottat foglalkoztató gyárakban a nagyszilárdságú acélokat elsõsorban kosaras emelõk, daruszerkezetek, egyéb emelõ és rakodógépek szerkezeti elemeinél, valamint földmozgató gépek gyártásához használják fel. A világhírû finn gyártó speciális acéljainak felhasználásával várhatóan még kedveltebbé válnak az elõállított szállító és rakodó termékeik, hiszen a korábban nem ismert acélminõség elõnyeit a kisebb súlyt, a nagyobb terhelhetõséget és kopásállóságot a vásárlók is teljes mértékben ki tudják aknázni a felhasználás során. A Ruukki Magyarországon is egyre több partnerrel rendelkezik, és továbbiakra is számít, hiszen hatalmas hazai raktárbázisának köszönhetõen állandó, folyamatos szállítást tud garantálni, és legtöbb acélterméküket még speciális kívánság esetén is azonnal tudják szállítani. Az ilyen acél-anyagok elõállításához természetesen a gyártók részérõl is olyan hosszú távú fejlesztések és nagy beruházások szükségesek, amelyeket nem minden alapanyaggyártó képes vállalni. A hosszú távú minõségi megoldást keresõ felhasználók és feldolgozók számára azonban már Magyarországon is elérhetõk ezek a termékek, amelyek kézzelfogható hasznot hoznak mind az acélt feldolgozók, mind a készterméket a mindennapokban felhasználók számára. A Ruukki Metals termékeivel kapcsolatban bõvebb információért írjon a metals.hungary@ruukki.com címre, vagy látogassa meg a www.ruukki. com/sites weboldalt.
20 Szakigazgatás Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatalok körzeti irodái Bács-Kiskun Megyei MgSzH körzeti irodái Sorszáma Irányítósz. Település neve Út/utca Házszám Emelet/ajtó Telefon Fax E-mail 1. 6000 Kecskemét Bajcsy-Zs. krt. 2. 76/502-410 76/497-071 fvmh-bacs@fki.gov.hu 6000 Kecskemét Halasi út 34. 76/415-485 76/415-485 6000 Kecskemét Halasi út 36. 76/502-460 76/328-677 6000 Kecskemét József A. u. 2. 76/501-711, 76/501-716, 76/501-717 2. 6087 Szalkszentmárton Petôfi tér 13. 76/539-042 76/539-043 szalkszentmarton@fgk2.t-online.hu 3. 6100 Kiskunfélegyháza Jókai u. 30. 76/431-257 76/431-257 falugl3@axelero.hu 4. 6200 Kiskôrös Luther tér 1. 78/512-420 78/512-421 fgk4@emitelnet.hu 5. 6300 Kalocsa Híd u. 1. 78/565-080 78/565-081 fgk5@emitelnet.hu 6. 6400 Kiskunhalas Bem u. 2. 77/528-976 77/528-977 fgk6@emitelnet.hu 7. 6120 Kiskunmajsa Bajcsy-Zs. u. 7. 77/583-841 77/583-842 fgk7@emitelnet.hu 8. 6500 Baja Szent Imre tér 2. 79/520-421 79/520-421 fgk8@emitelnet.hu 9. 6440 Jánoshalma Dózsa Gy. u. 91. 77/501-756 77/501-757 fgk9@emitelnet.hu Baranya Megyei MgSzH körzeti irodái Sorszáma Irányítósz. Település neve Út/utca Házszám Emelet/ajtó Telefon Fax E-mail 1 7623 Pécs Rákóczi u. 30 I.em. 72/514-481 72/514-481 pecs-fvmh@fki.gov.hu 2 7700 Mohács Széchenyi tér 3/b 69/322-120 69/322-120 mohacs.fvmh@t-online.hu 3 7800 Siklós Köztársaság tér 8 I. em. 8. 72/496-600 72/496-600 siklos.fvmh@t-online.hu 4 7960 Sellye Zrínyi Miklós u. 2 73/480-927 73/480-927 sellye.fvmh@t-online.hu 5 7900 Szigetvár Alapi Gáspár u. 6 73/510-417 73/510-417 szigetvar.fvmh@t-online.hu 6 7940 Szentlôrinc Deák F. u. 20/b 73/570-188 73/570-188 szentlorinc.fvmh@t-online.hu 7 7370 Sásd Szt. Imre u. 12 72/575-010 72/575-010 sasd.fvmh@t-online.hu 8 7720 Pécsvárad Szentháromság tér 3 72/466-539 72/466-539 Pecsvarad.fvm@t-online.hu Békés Megyei MgSzH körzeti irodái Sor száma Irányítósz. Település neve Út/utca Házszám Emelet/ajtó Telefon Fax E-mail 1. 5600 Békéscsaba Kétegyházi út 2. 66/448-398 06/66/448-398 fg_bcsaba@globonet.hu 2. 5900 Orosháza Lehel u. 57. 68/517-750 68/517-751 fg_oroshaza@globonet.hu 3. 5800 Mezôkovácsháza Alkotmány u. 53. 68/468-819 fg_mezohegyes@mezohegyes.hu 4. 5630 Békés Petôfi u. 4. 66/510-170 66/510-170 fg_bekes@globonet.hu 5. 5700 Gyula Petôfi tér 3. 66/562-130 66/562-130 fg_gyula@globonet.hu 6. 5720 Sarkad Kossuth L. u. 27. 66/375-633/144 66/572-010 fg_sarkad@globonet.hu 7. 5520 Szeghalom Nagy Miklós u. 4. 66/570-620 66/570-620 fg_szeghalom@globonet.hu 8. 5540 Szarvas Szabadság u. 25.-27. 66/514-620 66/514-620 fm@szarvasnet.hu Borsod Abaúj Zemplén Megyei MgSzH körzeti irodái Sorszáma Irányítósz. Település neve Út/utca Házszám Emelet/ajtó Telefon Fax E-mail 1 3950 Sárospatak Wesselényi u 34 I. 47/324648 ua saujhely@fmhivatal.axelero.net 2 3900 Szerencs Rákóczi út 63 47/364201 ua szerencs@fmhivatal.axelero.net 3 3860 Encs Bem u. 5 46/308545 ua encs@fmhivatal.axelero.net 4 3780 Edelény István Király u 54 48/346372 ua edeleny@fmhivatal.axelero.net 5 3630 Putnok Serényi tér 9 48/431058 ua fgazda6@gomortel.hu 6 3525 Miskolc Dóczy József u. 6 46/515790 ua miskolc@fmhivatal.axelero.net 7 3400 Mezôkövesd Mátyás kir. u. 74. 49/411366 ua mezokovesd@fmhivatal.axelero.net 8 3450 Mezôcsát Hôsök tere 13 49/450057 ua mezocsat@fmhivatal.axelero.net Csongrád Megyei MgSzH körzeti irodái Sorszáma Irányítósz. Település neve Út/utca Házszám Emelet/ajtó Telefon Fax E-mail 1. 6720 Szeged Deák F.u. 17. 62/553-460 62/553-479 kocsis.laci@mgszhcsongrád.hu 2. 6800 Hódmezôvásárhely Petôfi u. 6. 62/242-079 62/242-079 kozpont.vasarhely@mgszhcsongrad.hu 3. 6900 Makó Széchenyi tér 22. 62/213-695 62/213-695 kozpont.mako@mgszhcsongrad.hu 4. 6600 Szentes Kossuth tér 5. 63/401-011 63/401-011 kozpont.szentes@mgszhcsongrad.hu 5. 6640 Csongrád Justh Gyula u. 7. 63/481-004 63/481-004 kozpont.csongrad@mgszhcsongrad.hu 6. 6760 Kistelek Árpád u. 1,3. 62/598-117 62/598-117 kozpont.kistelek@fvmcsongrad.hu 7. 6782 Mórahalom Felszabadulás u. 34. 62/280-524 62/280-524 kozpont.morahalom@fvmcsongrad.hu