ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA
sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer alapállomány energiaátalakító és információhordozó rendszer
sejtalkotók sejthártya (membran): környezettől elhatároló és összekötő funkció 5-10nm vastagságú kettős foszfatid molekula réteg féligáteresztő (semipermeabilis) ezen az 1nm-nél kisebb részecskék diffúzióval jutnak át (H2O, CO2, O2, monoszacharidok, aminosavak) a nagyobb molekulák aktív transzporttal a membránban fehérjék vannak: transzport-, marker- (jelölő), receptorfehérjék
endoplazmatikus retikulum: a sejt belsejében található hártya a sejt belsejében felszínt képez a különböző biokémiai folyamatokhoz 2 típusa van: sima felszínű ER (SER) és a durva felszínű ER (DER vagy RER) SER feladata: lipidek szintézise, anyagátalakítás a májban sok SER a méregtelenítés miatt (anyagok vízoldékonnyá tétele vizelettel ürül) a membránt a rajta lévő riboszómák teszik szemcsézetté (riboszóma: a fehérjeszintézis helye) a készülő polipeptidlánc a DER-ban nyeri el végső formáját, a rá jellemző térszerkezetet sejtosztódás során az ER-ból képződik újra a sejtmaghártya
riboszóma: a fehérjeszintézis helye a legkisebb sejtalkotó a citoplazmában szabadon vagy ER-hoz kötötten helyezkedik el Golgi-apparátus: 3-10 egymás felett elhelyezkedő lapos, korong alakú zsák szélükön hólyagocskák kapcsolatot teremt a sejthártya és az ER között a sejtből kiürítendő anyagokat sejthártyába csomagolja szintetizálja a membránalkotók egy részét a becsomagolt anyagot töményíti, válogatja a kész hólyagocskákat megfelelő helyre küldi
lizoszóma: bontóenzimmel telt hólyagocskák DER termeli a bontóenzimeket lizoszómával csak hártyával körülvett anyagot lehet bontani kémhatásuk savas (kb. ph 5) a sejt halála után a saját lebontásban is szerepe van (autolízis)
mikrotubulusok, mikrofilamentumok: a tubulin fehérjékből 25nm átmérőjű csövek jönnek létre (mikrotubulusok) sejtosztódás során húzófonalakat alkotnak és mozgatják a kromoszómákat aktinmolekulákból 6nm átmérőjű fonalak képződnek (mikrofilamentumok) segítik a sejt mozgását
mitokondrium: minden eukarióta sejtre jellemző hosszúkás fonalas vagy gömbölyded alakú néhány mikrométeres felszíne sima, belül erősen redőzött (kezdetben a törzsfejlődés kezdetén önálló élőlények lehettek bekebelezés szimbiózis) számuk a sejt működési állapotától függ önállóan, a sejt osztódása nélkül is képes osztódni a lebontó folyamatok végső szakasza folyik itt: citromsavciklus, terminális oxidáció ATP termelés (energia termelés)
sejtmag (nucleus): kívülről sejtmaghártya borítja a maghártyán pórusok vannak a sejtmagban kromatinállomány van (DNS fehérjékre csavarodva) magnedv: ionok, kis szerves molekulák és szabályozó fehérjék vizes oldata sejtmagvacska (nucleolus): a mag azon sötétebb területe, amely azokat a DNS-szakaszokat tartalmazza, melyek a rrns és riboszómafehérjék utasításait hordozzák a magvacska a riboszómakészítés helye a kész riboszóma alegységek a sejtmag pórusain keresztül távoznak
speciális működésű sejtek: mirigysejt, vörösvértest, izomsejt, idegsejt izomsejt: 2 alapvető egysége az aktin és a miozin aktin: gömb alakú (globuláris) aktinmolekulák gyöngysorszerűen egymás mellé rendeződnek, ez lesz az aktin szál 2 aktinszál egymás köré tekeredik, ez lesz az aktinfonal az aktinfonalak fésűszerűen helyezkednek el
miozin: áll egy globuláris feji és egy farki részből a fej és a farok szöget zár be a miozinmolekulák kötegeket alkotnak (a farki részek adják a köteg testét, amiből a fejek kilógnak és egymáshoz viszonyítva 60 -os szöget zárnak be) a miozinfonalak az aktinkötegek között helyezkednek el, fejükkel az aktin felé izomösszehúzódáskor az aktinhoz kapcsolódott miozinfej és a farok szöge csökken ( bólint a miozinfej) ahhoz, hogy a miozin teljesen becsússzon az aktinkötegek közé, 50-100-szor kell bólintania
izomösszehúzódáskor:
izomszövet: harántcsíkolt: viszonylag rövid, erőteljes összehúzódás sima: gyengébb, hosszú ideig tartó összehúzódás szív: a kettő ötvözete harántcsíkolatot mutat fénymikroszkópban a hcs. és a szívizom:
idegsejt: részei: sejttest nyúlványok (dendritek, axon) végkészülékek osztódásra képtelen számuk csökken ingerületátvivő anyagot szintetizálnak axon+mielinhüvely=idegrost az idegrostok adják az idegszövet fehérállományát, a sejttestek a szürkeállományt
szinapszis: praesynapticus membran postsynapticus membran szinaptikus rés 20-30 nanométer neurotransmitter a vezikulákhoz ér az elektromos inger a preszinaptikus membránon megváltozik a permeabilitása (aktív) kiáramlanak a transzmitterek a szinaptikus résbe (passzív), majd a posztszinaptikus membránra kialakul a posztszinaptikus potenciál (megváltozik a membrán permeabilitása) megindul az ionok vándorlása az új sejtben (kialakul az elektromos feszültségkülönbség) elektromos jel kémiai átadás elektromos jel
szövetek azonos eredetű, hasonló működés elvégzésére specializálódott, hasonló sejtek csoportja
hámszövet: feladatuk a szervezet védelme, kiválasztás, felszívás, ingerfelvétel elsősorban elhatárol, de össze is kapcsol a környezettel hámsejtek között szoros kapcsolat van nincs sejtközötti állomány működés szerinti felosztás:-fedőhám -mirigyhám -érzékhám alak szerinti felosztás: -egyrétegű lap-, köb-, hengerhám -többrétegű el nem szarusodó és elszarusodó laphám
A - egyrétegű laphám, B - egyrétegű köbhám, C - egyrétegű hengerhám, D - többmagsoros csillangós hengerhám kehelysejtekkel, E - többrétegű hengerhám, F - többrétegű laphám
fedőhám: a test külső felszínét és belső üregeit borítják alakilag lehetnek lap-, köb-, henger- csilóshámok a sejtek elhelyezkedhetnek egy sorban és több rétegben is a gerincesek többrétegű laphámja elszarusodhat (szőr, toll, pikkely, köröm, karom, pata) a hámsejtekben festékanyag is felhalmozódhat, ezek a pigmentes hámok
mirigyhám: speciális, váladékot termelő sejtekből áll, amelyek egysejtű vagy többsejtű mirigyeket alkotnak aszerint, hogy a mirigyváladék hová kerül, beszélhetünk külső elválasztású (exocrin) mirigyekről, ezek a test üregeibe vagy a felszínére juttatják a váladékukat, a többsejtűeknek kivezető csöve van (pl. a nyálmirigyek, verejtékmirigyek, stb.) a belső elválasztású (endocrin) mirigyek a testfolyadékba jutatják a termékeiket, amelyeket hormonoknak nevezünk
felszívóhámok: általában a bélcsatornában találhatók, de bizonyos mértékig minden hám képes anyagokat felszívni érzékhám: idegsejtekkel kapcsolódnak szem ideghártyájában (retina), belső fülben (hallás és egyensúlyozás szerveiben)
kültakaró: bőr: embernél nem szövet, hanem szerv kb. 1,5m² és 2kg, de a bőralja zsírrétegével 12kg is lehet (normál tömegű embernél) 3 fő rétege: hám irha bőralja
hám: többrétegű elszarusodó laphám: a kívül lévő szaruréteg folyamatosan kopik, de folyamatosan pótlódik is az alatta lévő élő hámból a legalsó réteg festéksejteket is tartalmaz (öröklött, barnulás) a hámrétegben nincsenek sem erek, sem idegek, az alatta lévő irha táplálja ( bőrkeményedés, vízhólyag, vérhólyag)
irha: speciális kötőszövet jellemző rosttípusa a kollagén (rostjai különböző irányokban futnak rugalmas, jól nyújtható) gazdag érhálózat: táplálás, hőszabályozás (leégés, lepirulás: ha a festéksejtek nem tudják elnyelni az ultraibolya sugárzást és hővé alakítani) idegvégződések (tapintás, nyomás, hideg, meleg, szabad idegvégződések fájdalom)
bőralja: legnagyobb része zsírszövet (szubkután zsír) mechanikai védelem, hőszigetelés szőr: az embernél csökevényes elsősorban hőszigetelő funkció és mechanikai hatásokkal szembeni védelem tapintási ingerek felvétele testszerte illatanyagok eloszlatása az irha legaljából nő ki, a szőrhagymából az irha és a hám határán a szőrtüszőbe nyílik a faggyúmirigy rugalmassá, vízlepergetővé teszi miteszer, pattanás szőrmerevítő izom
verejtékmirigy: az irha aljáról indul egy csőgombolyagból bőr felszínére 2 típusa: kis verejtékmirigy: váladéka teljesen híg, szagtalan nagy verejtékmirigy: váladéka információkat közöl, jellegzetes, egyéni illatú nemi szervek, végbél környéki verejtékmirigyek tejmirigyek: a nagy verejtékmirigyek módosulatai hónalj és tenyér izzadása szorongás elfedjük körmök
kötőszövetek: jelentős sejtközötti állomány sejtközötti állományban 3 féle rost: kollagén (fehérje) elasztikus (fehérje+szénhidrát) retikuláris (rács) rost (feh.+szénh.+lipid) a sejtek minden típusban egyformák, de arányuk különbözik típusai: vér: O2, CO2, tápanyagok, stb. szállítása laza rostos ksz.: szervek közti hézagok kitöltése tömött rostos ksz.: legjellemzőbb az ín, nagy szakítószilárdságú, de rugalmas retikuláris ksz.: lép és nyirokszervek váza zsír: energiaraktározás (fehér, barna)
vér: mennyisége: 5-5,5 liter vegyhatása: ph 7,3-7,4 sejtek (alakos elemek) + sejtközötti állomány (plazma) 44% 56% 1. vörösvértestek: kb 5 millió egy köbmm vérben élettartamuk kb 120 nap a vörös csontvelőben termelődnek, ehhez kell: B12, B1, C vitamin, vas, aminosavak hemoglobint tartalmaz (vas+fehérje) O2 és CO2 szállítása
2. fehérvérsejtek: a vörös csontvelőben termelődnek 5-8 ezer/köbmm vér nyiroksejtek (limfociták): az össz fvs. 20-30%-a védekező szerep (immunfolyamatok) szemcsés fehérvérsejtek (granulociták): gyulladásban a kisméretű agyagok fagocitózisa genny allergiás immunreakciókban is szerepük van nagy fehérvérsejtek (monociták): amöboid mozgással a nagyobb szemcsék bekebelezése 3. vérlemezkék: a vörös csontvelőben termelődnek 600-800/köbmm vér a véralvadás megindítása: érsérüléskor szétesnek, trombokinaze felszabadul (alvadáshoz szükséges anyag) serotonint (helyi érszűkítő) szállítanak
vérplazma: 90%-a víz plazmafehérjéket tartalmaz: 55% albumin ( szállító fehérje ), 45% globulin, véralvadási faktorok (fibrinogén, protrombin) ionok, lipidek, cukor, enzimek, hormonok, stb.
laza rostos ksz. tömött rostos ksz. retikuláris ksz. vér fehér zsírsz. barna zsírsz.
támasztószövetek: porcszövet: üvegporc: csontvégeket borítja, sejtjei kettesével, hármasával állnak, a sejtközötti állomány egyneműmek tűnik, a rostok nem látszanak kollagén rostos porc: csigolyák közti porckorong rugalmas rostos porc: orr, fülkagyló
csontszövet: jellegzetes mikroszkopikus kép: egy központi elhelyezkedésű ér körül koncentrikus körök helyezkednek el a nyúlványos csontsejtek, melyek egymással kapcsolódnak a sejtközötti állomány szervetlen foszfátokat és rugalmas kollagént tartalmaz
izomszövet: harántcsíkolt: viszonylag rövid, erőteljes összehúzódás sima: gyengébb, hosszú ideig tartó összehúzódás szív: a kettő ötvözete harántcsíkolatot mutat fénymikroszkópban a hcs. és a szívizom: