MMK Gáz- és Olajipari Tagozat Kötelező Szakmai Továbbképzés A gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági ellenőrzése, műszaki-biztonsági felülvizsgálata, a gázfogyasztó készülék egyszerűsített cseréje Budapest, 2014. november 21. Előadó: Blazsovszky László MMK nyilvántartási szám: 01-2021
I. A jogszabályi környezet és annak változásai az 1969. évtől
1969. évi VII. törvény a gázenergiáról végrehajtására kiadott 1/1977. (VII. 6.) NIM rendelet 1994. évi XLI. törvény a gázszolgáltatásról végrehajtására kiadott 3/1995. (I. 20.) Korm. rendelet 2003. évi XLII. törvény a földgázellátásról végrehajtására kiadott 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról 768 helyen módosítva 2014. november 21. napjáig. végrehajtására kiadott 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 512 helyen módosítva 2014. november 21. napjáig.
1969. évi VII. törvény a gázenergiáról és a végrehajtására kiadott 1/1977. (VII. 6.) NIM rendelet Tartalomjegyzék I. Fejezet A törvény célja és hatása II. Fejezet A gáz termelés és szállítása III. Fejezet A gáz szolgáltatása IV. Fejezet Műszaki biztonsági rendelkezések - Műszaki biztonsági szabályzatok - A bányahatóság műszaki-biztonsági ellenőrzése - Gázipari műszaki - biztonsági felügyelet - Gázüzemi dolgozók képzése - Felelős műszaki vezető IV. Fejezet Idegen ingatlanok használata, biztonsági övezet V. Fejezet Vegyes és záró rendelkezések
1969. évi VII. törvény végrehajtására kiadott 1/1977. (VII. 6.) NIM rendelet mellékletei 1. melléklet: Gázenergia Közszolgáltatási Szabályzat 2. melléklet: Gáz- és Olajipari Műszaki Biztonsági Szabályzat I. Fejezet. Fogalom meghatározások II. Fejezet. III. Fejezet. A gázgyártás Kőolaj- és földgázbányászat IV. Fejezet. Gáz-, kőolaj- és kőolajtermék tároló és tartozékai V. Fejezet. Gáz-, kőolaj-, kőolajtermék szállító vezetékek VI. Fejezet. A gáz szállítása tartályban, hordóban vagy palackban VII. Fejezet. A gázszolgáltató műszaki biztonsági tevékenysége VIII. Fejezet. Gáz- és olajfogyasztó berendezések 3. melléklet: A műszaki biztonsági szempontból jelentős egyes gázüzemi munkakörök jegyzéke
Főbb gázipari fogalmak az egységes értelmezéshez
GET 3. 10. Együttműködő földgázrendszer: - az összekapcsolt szállítóvezeték, - a szállítóvezetékhez közvetlenül kapcsolódó elosztóvezeték, - a földgáztároló, valamint - a részleges szigetüzem.
GET 3. 12. Elosztóvezeték: Az a csővezeték tartozékaival együtt, amelyen keresztül a földgáz elosztása történik, és amelynek kezdőpontja - Magyarország államhatára, - a gázátadó állomások kilépő pontja, - a földalatti gáztároló vagy a földgáztermelő üzem betáplálási pontja, végpontja - Magyarország államhatára vagy - a felhasználási hely telekhatára. GET 3. 16. Felhasználási hely: az az ingatlan, ahol a felhasználói berendezés, a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó, a gázmérőhely, vagy a fogyasztói főcsap van.
GET 3. 20. Fogyasztói főelzáró: a telekhatáron vagy annak közelében létesített elzáró szerelvény, amely az elosztóvezeték tartozéka. GET 3. 2. Célvezeték: a földgáztermelőhöz, határon túli földgázrendszerhez, a szállító-, elosztóvezetékhez vagy a tárolóhoz közvetlenül csatlakozó olyan földgázvezeték, amely kizárólag egy felhasználó egy felhasználási helyének ellátására szolgál.
GET 3. 4. Csatlakozóvezeték: A felhasználási hely telekhatárától a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték. GET 3. 19. Fogyasztói főcsap: a gázmérőnél lévő, ennek hiányában a csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték közé beépített elzáró szerelvény, amely a csatlakozóvezeték tartozéka. GET 3. 18. Felhasználói berendezés: - a fogyasztói vezeték, - a gázfogyasztó készülék és - a gázfelhasználó technológiák, valamint - az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége.
Fogyasztói vezeték (GET 3. 21.) Az a vezetékszakasz tartozékaival együtt, amely a gázmérőtől - ennek hiányában a fogyasztói főcsaptól - a gázfogyasztó készülékig terjed. Gázfogyasztó készülék (GET 3. 37.) Földgázzal, valamint PB-gázzal üzemeltetett készülék. Gázfelhasználó technológia (11/2013. (III. 21.) NGM rendelet 2. 2.) Ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási eljárásokra tervezett berendezés a tüzelőanyag- és égéslevegő ellátó rendszerrel, a tűztér-munkatérrel, az égéstermék-elvezetéssel és az irányítástechnikai tartozékokkal együtt, amelyben ipari vagy mezőgazdasági nyersanyag vagy félkész termék, gáz eltüzeléséből keletkezett hőenergia, védőgáz hatásának van kitéve. [Rendelet 4. a) A 70 kw együttes hőterhelést meghaladó gázfelhasználó technológiák használatbavételének és átalakításának jóváhagyása: TMMBH]
Csatlakozó- és fogyasztói vezetékek értelmezése (Az ábrákon szereplő fogalmak pontosítása szerkesztés alatt!)
Közép vagy nagyközép nyomású vezetékről ellátott felhasználói berendezések előkertes beépítés esetében (Az ábrákon szereplő fogalmak pontosítása szerkesztés alatt!)
Felhasználó (GET 3. 17.) Aki földgázt vagy vezetéken keresztül PB-gázt saját felhasználás céljára vásárol. Lakossági fogyasztó (GET 3. 47.) Az a felhasználó, aki saját háztartása - egy felhasználási helyet képező egy vagy több lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs - fogyasztása céljára vásárol földgázt földgáz vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt földgázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet. Ha a lakóépületben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát, a felhasználót úgy kell tekinteni, hogy saját háztartás céljára vételez és a vásárolt földgázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet.
Egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó - a lakossági fogyasztó és - a 20 m 3 /óra kapacitást meg nem haladó vásárolt kapacitással rendelkező egyéb felhasználó, valamint - az önkormányzati bérlakásban élők felhasználási helyei ellátása biztosításának mértékéig a helyi önkormányzat.
A csatlakozóvezeték fogalmának változásai
1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet 2. melléklet GOMBSZ I. fejezet B. 2. (4) Csatlakozó vezeték: a gázelosztó vezeték leágazásába beépített első elzáró szerelvénytől (vízzár, tolózár, gömbcsap, stb.) vagy - gázmérő hiányában - a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték, illetve vezetékrendszer; a gázmérő és a fogyasztói főcsap a csatlakozó vezeték tartozéka. ( Bekötő vezeték a telekhatárig és alapvezeték!) 1994. évi XLI. törvény 3. i) csatlakozó vezeték: főelzárótól a gázmérő főcsapjáig vagy - gázmérő hiányában - a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték és tartozékai; s) fogyasztói főelzáró: a telekhatáron vagy attól legfeljebb egy méteren belül létesített elzáró szerelvény; f) gázelosztó vezeték: az a csővezetékrendszer - a hozzá tartozó nyomáscsökkentő és szabályozó berendezésekkel - amely a gázátadó állomás kilépő oldalától indul, és a fogyasztói főelzárónál ér véget;
1994. évi XL. törvény: 3. k) fogyasztói vezeték: a gázmérőtől, ennek hiányában a fogyasztói főcsaptól a gázfogyasztó készülékig terjedő vezeték; 2003. évi XLII. törvény 3. 4. Csatlakozóvezeték: a felhasználási hely telekhatárától a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték. 2008. évi XL. törvény 3. 4. Csatlakozóvezeték: a felhasználási hely telekhatárától a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték.
A felhasználói berendezés fogalmának változásai 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet 2. melléklet GOMBSZ I. fejezet D) 4. (12) Fogyasztói berendezés: a fogyasztói vezeték és a fogyasztói berendezés, valamint azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége. 1994. évi XLI. törvény 3. l) fogyasztói berendezés: a fogyasztói vezeték és a gázfogyasztó készülék, valamint azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége, beleértve az égéstermék elvezető rendszert is; 2003. évi XLII. törvény 3. 18. Felhasználói berendezés: a fogyasztói vezeték, a gázfogyasztó készülék és a gázfelhasználó technológiák, valamint az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége. 2008. évi XL. törvény 3. 18. Felhasználói berendezés: a fogyasztói vezeték, a gázfogyasztó készülék és a gázfelhasználó technológiák, valamint az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége.
A gázfelhasználó technológia fogalmának változásai
13/2004. (II. 13.) GKM rendelet az ipari és mezőgazdasági gázfogyasztó készülékek megfelelőségének tanúsítási, illetve jóváhagyási rendjére és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokról Hatályon kívül, de a műszaki biztonsági felülvizsgálat szempontjából a létesítés időpontja miatt lényeges! 2. E rendelet alkalmazásában a) ipari vagy mezőgazdasági gázfogyasztó készülék: ipari vagy mezőgazdasági eljárásokra tervezett berendezés, amelyben ipari vagy mezőgazdasági nyersanyag vagy félkész termék gáz eltüzeléséből keletkezett hőenergia és/vagy védőgáz hatásának van kitéve. A gázfogyasztó készülék magába foglalja a tüzelőanyag- és égéslevegő ellátó rendszer, a tűztér-munkatér, égéstermék elvezetés és az irányítástechnikai tartozékok összességét; b) gázfelhasználó technológia: olyan műszaki rendszer, amelyet az üzemeltető az a) pont szerinti gázfogyasztó készülék beépítésével létesít;
11/2013. (III. 21.) NGM rendelet (MBSZ) a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról 2. 2. Gázfelhasználó technológia: ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási eljárásokra tervezett berendezés = a tüzelőanyag- és = égéslevegő ellátó rendszerrel, = a tűztér- munkatérrel, = az égéstermék-elvezetéssel és az = irányítástechnikai tartozékokkal együtt, amelyben ipari vagy mezőgazdasági nyersanyag vagy félkész termék, gáz eltüzeléséből keletkezett hőenergia, védőgáz hatásának van kitéve.
A telephelyi vezeték
Telephelyi vezeték: az egybefüggő telephelyen belül lévő telephelyi felhasználók földgázellátását szolgáló vezeték. Egybefüggő telephely: a gázfelhasználó(k) tulajdonában, kezelésében vagy használatában lévő egybefüggő ingatlan, vagy bérlemény, ahol a gázfelhasználók felhasználói berendezése(i), és a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó(k), a gázmérőhely(ek) vagy a fogyasztói főcsap van. Egy telephely több felhasználási helyet is tartalmazhat. Telephelyi felhasználó: a telephelyi vezetéken földgázt vételező, a telephelyi szolgáltató által földgázzal ellátott felhasználó. Telephelyi szolgáltató: A jogszabályok alkalmazzák a fogalmat, de azt mint fogalmat nem definiálták.
Telephelyi szolgáltató (javasolt fogalom meghatározás): Az a természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiségű gazdasági társaság, amely a telephelyi vezetéken a gázüzemi tevékenységet és a vezetékhez kapcsolódó telephelyi felhasználók földgázellátását földgáz kereskedelmi tevékenységet - nem a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által kiadott működési engedély birtokában végzi. A fogalom vonatkozásában gázüzemi tevékenység: - a telephelyi vezeték tervezése, - építése, - üzembe helyezése, - üzemeltetése, ennek során ellenőrzése, karbantartása, üzemzavar elhárítása, javítása, - valamint felhagyása és elbontása, és ezek telephelyi szolgáltató általi felügyelete.
Telephelyi engedélyes (javasolt fogalom meghatározás): Az a természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiségű gazdasági társaság, amely a telephelyi vezetéken a gázüzemi tevékenységet és a vezetékhez kapcsolódó telephelyi felhasználók földgázellátását földgáz kereskedelmi tevékenységet - a tevékenységek végzésére a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által a GET felhatalmazása alapján kiadott működési engedély jogosultjaként végzi. A fogalom vonatkozásában gázüzemi tevékenység: - a telephelyi vezeték tervezése, - építése, - üzembe helyezése, - üzemeltetése, ennek során ellenőrzése, karbantartása, üzemzavar elhárítása, javítása, - valamint felhagyása és elbontása, és ezek telephelyi szolgáltató általi felügyelete.
NFM - MMK stratégiai partnerségi megállapodás
2014. október 28-án a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban Dr. Seszták Miklós miniszter aláírta a következő, 2014-2018- as periódusra vonatkozó stratégiai partnerségi megállapodást Barsiné Pataky Etelkával, az MMK elnökével. A megállapodás célja, hogy a Magyar Mérnöki Kamara szakmai tagozatai szerteágazó szakmai tapasztalatainak és véleményének figyelembevételével a gazdasági élet szabályozása során a hatékony és közérthető jogalkalmazás feltételeinek megteremtéséhez szükséges jogszabályok születhessenek. A Mérnöki Kamara feladata, hogy szakmai állásfoglalásaival a jogalkotás szakmaiságát és minőségét segítse elő, illetve a megfelelő jogszabályok kidolgozásával olyan gazdasági és jogi környezet alakulhasson ki, amely támogatja a mérnöki tevékenység nagyobb társadalmi elismertségét és fejlődését.
II. 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról
A műszaki biztonsági szabályzatok időbeni változásai A rendelet előzményei
11/2013. (III. 21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról 2. melléklet Műszaki Biztonsági Szabályzat Hatályos: 2013. 04. 20. napjától GMBSZ 2012 érvényes: 2012. 09. 19. 2013. 04. 19. (Lezárva: 2012. 09. 04.) GMBSZ 2008 érvényes 2009.05.06.- 2012.09.18. (Lezárva: 2008.12.03) GMBSZ 1. módosítás - érvényes 2006. 10. 11. 2009. 05. 05. (Lezárva: 2006. 06. 26.) GMBSZ érvényes 2005. 12. 12. 2006. 10. 10. (Lezárva: 2005. 11. 23.) 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet 2. melléklet Gáz- és Olajipari Műszaki Biztonsági Szabályzat A gázszolgáltató műszaki biztonsági tevékenysége VII. fejezet (Hatályos: 1977. VII. 01. 2005. 12. 11.)
1. (1) E rendelet hatálya kiterjed - a földgáz, - a földgáz minőségű biogáz és 1. A rendelet hatálya - biomasszából származó gázok, valamint - egyéb gázfajták, - PB-gáz (MSZ 1641) (a továbbiakban együtt: éghető gázok) tartályban és vezetéken történő szolgáltatásában alkalmazott csatlakozóvezetékekre, telephelyi vezetékekre és felhasználói berendezésekre, valamint az ezek üzemeltetésével, üzembe helyezésével, karbantartásával, javításával, átalakításával, ellenőrzésével, felülvizsgálatával összefüggő tevékenységekre, továbbá az e tevékenységeket végzőkre.
3. (1) Az éghető gázok = csatlakozóvezetékei, = telephelyi vezetékei és 3. Hatósági eljárások = felhasználói berendezései, továbbá = azok üzemeltetése a műszaki biztonsági hatóság felügyelete alá tartozik. (2) Az (1) bekezdésben előírt hatósági felügyeletet első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága (a továbbiakban: Hatóság), másodfokon a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.
4. (1) A Hatóság a műszaki biztonsági felügyelete keretében: a) kérelemre jóváhagyja a 70 kw együttes hőterhelést meghaladó gázfelhasználó technológiák - használatbavételét, - átalakítását, b) kérelemre alkalmassági nyilatkozatot ad ki a csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés kiviteli tervének műszaki biztonsági szempontból történő alkalmasságáról, c) évente ellenőrzi a földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató és a telephelyi szolgáltató - e rendelet szabályozási körébe - tartozó műszaki-biztonsági tevékenységét,
d) a helyszínen ellenőrzi a gázfelhasználó technológiák - létesítésére és - üzemeltetésére vonatkozó műszaki biztonsági előírások betartását, e) kivizsgálja a rendelet hatálya alá tartozó - csatlakozóvezetékekkel, - telephelyi vezetékekkel és - felhasználói berendezésekkel kapcsolatos rendkívüli események bekövetkezésének körülményeit és a hasonló esetek megelőzése érdekében intézkedik.
(2) A Hatóság a felhasználó csatlakozó vezetékét és a felhasználói berendezés - kivéve a 70 kw együttes hőterhelést meghaladó gázfelhasználó technológiát - létesítését és használatát a földgázelosztó bevonásával ellenőrizheti.
4. Csatlakozóvezeték, telephelyi vezeték, felhasználói berendezés létesítése, használatbavétele 5. (1) A csatlakozóvezeték, a telephelyi vezeték, a felhasználói berendezés kiviteli tervét a településtervezési és az építészetiműszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendeletben az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendeletben 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben meghatározott, az építmények gépészeti tervezés szakterületre tervezési jogosultsággal rendelkező olyan tervező készítheti, aki a Magyar Mérnöki Kamara hivatalos tervezői névjegyzékében szerepel.
3.1.3. A tervdokumentáció tartalmi követelményei 3.1.3.1. A tervezői nyilatkozat (több tervező esetében a tervezett részre vonatkozó) tartalmazza: a) a létesítmény megnevezését, helyszínét, b) a terv tárgyára vonatkozó jogszabályok előírásainak és a földgázelosztó vagy a pébégáz forgalmazó által műszaki biztonsági szempontok alapján felülvizsgált tervvel érintett technológiai utasításainak betartását, c) a Szabályzattól való eltérés esetén az eltérés indokolását és a választott megoldás egyenértékűségének igazolásait (mérési eredmények, szakértői nyilatkozatok, stb.), d) a tervnek tervezési célra való megfelelőségét,
e) a tervezett létesítmény biztonságos kivitelezhetőségét és az egészséget nem veszélyeztető módon történő üzemeltethetőségét, f) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a közműveket és térszint alatti műtárgyakat a helyszínrajzon az adatszolgáltatásnak megfelelő pontossággal feltüntette, g) az érintett szakhatósági nyilatkozatokban előírtakat érvényesítette, h) a tervben szereplő, illetve a betervezett gázfogyasztó készülékek a Magyarországra érvényes tanúsítványokkal, illetve a gyártó megfelelőségi nyilatkozatával rendelkeznek, és azok megfelelnek a gázkészülékek tanúsított típusa egyikének a típus megjelölésével,
i) a gázkészülék tartozékának minősülő, beépítésre tervezett szerkezeti elemek kizárólag a készülék CE tanúsítása szerintiek, a gyártó által előírt tisztító- és ellenőrző idomokat a kiviteli terv tartalmazza, j) az égési levegő ellátó és égéstermék-elvezető szerkezeti elemek megfelelnek a gyártói előírásoknak, k) a gázkészülék minden részében a kondenzvíz elvezetéséről a gyári előírások szerint gondoskodott, jégdugót a kondenzvíz nem okoz, l) a tervező eredeti aláírását és a kamarai azonosító számát a jogszabályban [az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet] előírtaknak megfelelően.
3.1.3.2. A műszaki leírás tartalmazza a) a tervezési célt, b) a szállított gáz jellemzőit, c) a mérés-elszámolás műszaki megoldását, d) a gázfogyasztó készülékek azonosító adatait, gázterhelését és műszaki adatait, e) a gáztüzelő berendezések MSZ 12623-85 [Gáz- és olajtüzelésű berendezések kezelési osztályba sorolása] szabvány szerinti kezelési osztályba sorolását, f) a tervezési nyomásokat és nyomásfokozatokat, g) az üzemeltetési hőmérséklet határokat, h) a tervezett létesítmény helyszínét, a tervrajzokon nem ábrázolható részletek leírását,
i) a tervezési határokat, j) a csatlakozóvezeték jellemző paramétereit, k) a felhasználói berendezés paramétereit, valamint ezek meghatározására vonatkozó számításokat, l) a gázfogyasztó készülékek beépítési feltételeit, m) a tervtől való bármely eltérés vagy a terv megváltoztatásának feltételeit, valamint a terv szerinti állapot későbbi megváltoztatására vonatkozó figyelmeztetéseket és feltételeket, n) a korlátozott élettartamú tartozékok felsorolását az élettartam megjelölésével, o) a gázfogyasztó készülékek légellátásának, égéstermékelvezetésének hő- és áramlástechnikai méretezését, az alkalmazott elemek gyártó szerinti azonosító adatait, együttműködést a meglévő rendszerrel,
p) a kivitelezésre vonatkozó előírásokat és szükség szerint a tervezett kötések (különös tekintettel a hegesztésre) technológiáját és rendjét, valamint az indokolt tervmagyarázatokat, q) a munkavédelem és az egészségvédelem feltételeinek kielégítését, r) a biztonsági értékelés eredményét, s) a vonatkozó jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor foglalkoztatásának szükségességét, a koordinátor feladatait az építőipari kivitelezési tevékenységgel összefüggésben, t) a kivitelezett csatlakozó vezeték és felhasználói berendezés korrózióvédelmét és állagmegóvását, u) az érintésvédelem megoldását,
v) a robbanásveszélyes terek alakjának és méreteinek meghatározását, w) a tűzvédelmi követelményeket, azok teljesítésére vonatkozó megoldásokat, x) a környezetvédelmi követelményeket, azok teljesítésére vonatkozó megoldásokat, y) az elvégzendő nyomáspróbák, üzempróbák, próbaüzem és tesztek leírását, azok megfelelőségeinek kritériumait, z) a meglévő rendszerhez való csatlakozás körülményeit, műszaki megoldását az engedélyessel történt előzetes egyeztetés alapján,
z1) az üzemelő rendszer (?) átalakítását, ideiglenes vagy végleges üzemen kívül helyezését az engedélyessel történt előzetes egyeztetés alapján, z2) a külső térbe mesterséges kifújással rendelkező berendezéseket, depressziót létrehozó eszközöket, légkezelőket.
3.1.3.3. A tervdokumentációnak a tervezés tárgyától függően a műszaki biztonsági feltételek igazolása érdekében értelemszerűen az alábbi rajzdokumentációkat kell tartalmaznia: a) Helyszínrajz, amely a szükséges méretarányban tartalmazza: aa) a gázellátással érintett ingatlan (ingatlanok) címét, helyrajzi számát, ab) a tervezés határát, meglévő rendszerhez történő csatlakozás pontját, ac) ha a terv az ellátandó ingatlanon kívül más ingatlant (ingatlanokat) is érint (átvezetés, szolgalom, védőtávolság), annak/azoknak helyrajzi számát,
ad) az épületek, létesítmények körvonalrajzát, elhelyezkedésük méreteit, ae) a tervezett vezeték nyomvonalát, méretét, anyagát, af) a területen lévő közművek vezetékeinek az adatszolgáltatás pontosságának megfelelően feltüntetett elhelyezkedését, ag) a nyomásszabályozó (állomás), gázmérő helyét, ah) a vezeték védőtávolságán belül lévő fák helyét, ai) a földalatti ismert létesítmények helyét, aj) a védelem szükségességét, méretét, anyagát, műszaki megoldását, ak) az égéstermék kivezetést, a környezetében lévő objektumokat, épületeket.
b) Alaprajzok, amelyek általában 1:50 méretarányban tartalmazzák a gázzal ellátott épület (létesítmény) csatlakozó vezetékének és felhasználói berendezésének elhelyezésével érintett és azzal kapcsolatban lévő részeit, ezen belül részletesen: ba) a nyílászárók helyét, típusát és légzárási értékét, bb) az egyes helyiségek megnevezését, bc) a vizes berendezési tárgyak alak- és mérethű helyét, bd) a meglevő és beépítésre kerülő gázfogyasztó készülékek helyét, rendeltetését MSZ/CEN/TR 1749 [A gázkészülékeknek az égéstermék- elvezetés módja szerinti osztályozási rendszere] szabvány szerinti típusát, névleges hőterhelését, gázterhelését,
A nyílászárókról és a légbevezetőről röviden A régi, tömítés nélküli ablakok, ajtók (nyílászárók) "természetes" szellőzése a lakott lakásokban keletkező párát és nedvességet észrevétlenül, a hőtartalommal együtt folyamatosan kiszellőztetik. A modern nyílászárók tömítettsége, légzárása olyan magas fokú, hogy a nyílt égésterű gázfogyasztó készülékek (átfolyós, nyílt égésterű vízmelegítő, gáztűzhely, stb.) használata esetén szükségessé válik a lakás megfelelő szellőzésének, légellátásának biztosítása. Pótolni kell a belső levegő elhasznált oxigénjét azért, hogy elsősorban a balesetek megelőzhetők legyenek, és nem utolsó sorban a penészedés és gombásodás is elkerülhető legyen. A megfelelő, az élet- és vagyonbiztonságot is garantáló légellátás, szellőzés és égéstermék elvezető berendezés méretezéssel történő kiválasztása mérnöki, és nem gázszerelői feladat.
A szellőzők, légbevezetők az ott tartózkodók életének védelmére szolgáló fontos berendezések! Az ott lakókkal/tartózkodókkal egy légtérből levegőt használó gázfogyasztó készülékek megfelelő légellátás, szellőzés hiányában a bennlévők elől veszik el a levegőt, ezzel életveszélyt okoznak! Ezt is megakadályozzák a légbevezetők. A nyílászárók keretébe kizárólag a rendeltetési célra való alkalmasságra tanúsítással rendelkező légbevezetők tervezhetők és építhetők be. A légbevezetők jellemzően a helység páratartalmának érzékelésével működnek, amelyek a páratartalom változásától függően nyitnak vagy zárnak, így automatikusan szabályozva a beáramló levegő mennyiségét. Áramellátást nem igényelnek. Minden ellenkező híresztelés ellenére, fölöslegesen nem szellőztetnek, nem hűl ki a helység.
Égéstermék elvezető berendezések alkalmazhatósága és azok tanúsítása 2. melléklet a 11/2013. (III. 21.) NGM rendelethez Égéstermék elvezető berendezés: Olyan héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez, és a gáztüzelő berendezésben keletkezett égésterméket a szabadba vezeti.
A C 6x típusú gázkészülékek tanúsításának jogszabályi előírásai és az Alkalmazástechnikai Bizonyítvány (a továbbiakban: ATB) felhasználhatósága A Gázüzemű berendezésekről szóló európai parlament és a tanács 2009/142/EK irányelvet (korábban a 90/396/EGK tanácsi irányelv) a hazai jogrendbe az egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról szóló 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet (továbbiakban: Rendelet) vezette be.
A Rendelet 2. d) pontja szerint tanúsító szervezet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: kijelölő hatóság) által külön jogszabály előírásai szerint a gázfogyasztó készülékek vagy részegység vizsgálatára, ellenőrzésére és tanúsítására kijelölt, az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak a 90/396/EGK tanácsi irányelv 9. Cikke szerint bejelentett szervezet. A Rendelet 3. (2) bekezdése szerint a készülék vagy részegység akkor hozható forgalomba, ha megfelel az e rendeletben meghatározott előírásoknak.
A Rendelet 10. (1) bekezdése értelmében a sorozatban gyártott készülék vagy részegység megfelelőségének értékelése során a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője EK típusvizsgálatot végeztet, és választása szerinti a) típusazonossági vizsgálaton alapuló, b) a gyártás minőségbiztosításán alapuló, c) a termék minőségbiztosításán alapuló EK megfelelőségi nyilatkozatot tesz, vagy d) kezdeményezi, hogy a tanúsító szervezet termékellenőrzésen alapuló EK megfelelőségi tanúsítványt állítson ki.
A Rendelet 2. d) pontja szerinti kijelölt és bejelentett tanúsító szervek jogosultsága ellenőrizhető az Európai Bizottság NANDO rendszerében tárolt adatok szerint a következő helyen: http://ec.europa.eu/enterprise/newapproach/nando/inde x.cfm?fuseaction=countrv.notifiedbodv&cou id=348
A gázüzemű berendezésekről szóló 2009/142/EK irányelv (korábban a 90/396/EGK tanácsi irányelv) alapján történő típusvizsgálatra, az ellenőrzésre és a tanúsításra kijelölt szervezet Magyarországon a TÜV Rheinland InterCert Kft. (1132 Budapest, Váci út 48/a - b.). Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (1113 Budapest, Diószegi út 37.) a továbbiakban: ÉMI - csak az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról szóló 305/2011/EU rendelet szerint rendelkezik kijelöléssel és bejelentéssel.
Az ÉMI a gázüzemű berendezésekről szóló 2009/142/EK irányelv (korábban a 90/396/EGK tanácsi irányelv) alapján nem minősül tanúsító szervezetnek, így az általa kiállított C 6x típusú gázkészülékekre vonatkozó ATB nem lehet feltétele - a gázkészülékek forgalomba hozatalának, - a földgázelosztó a tervfelülvizsgálat során nem kérheti ennek a dokumentumnak a meglétet, de azt - ellenőriznie kell, hogy az EK típusvizsgálati tanúsítványa tartalmazza a C 6x típust.
A Rendelet 12. szerint:,,(1) A tanúsító szervezet a műszaki dokumentációt megvizsgálja, és megállapítja, hogy a típusmintát a műszaki dokumentációval egyezően gyártották-e. (2) A tanúsító szervezet a típusmintán - elvégzi, - vagy elvégezteti a szükséges ellenőrzést és vizsgálatot annak megállapítására, hogy a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője á1tal választott, nem a szabványok előírásai szerinti megoldások megfelelnek-e a rendeletben meghatározott biztonsági követelményeknek.
(3) A tanúsító szervezet a típusmintán elvégzi, vagy elvégezteti a szükséges ellenőrzéseket és vizsgálatokat annak megállapítására, hogy szabvány alkalmazása esetén a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője betartotta a szabványban meghatározott előírásokat. (4) Ha a típusminta a rendeletben meghatározott biztonsági követelményeknek megfelel, a tanúsító szervezet a típus megfelelőségéről EK típusvizsgálati tanúsítványt állít ki.
(5) Az EK típusvizsgálati tanúsítvány tartalmazza az EK típusvizsgálat eredményét, érvényességének feltételeit, a típusminta azonosításához szükséges adatokat. Az erre vonatkozó műszaki dokumentációt, a részlet- és összeállítási rajzokat a tanúsítványhoz mellékelni kell. A fentiek értelmében az EK típusvizsgálati tanúsítványnak egyebek mellett tartalmaznia kell a gázkészülék égéstermék elvezetési módja szerinti osztályozását/osztá1yozásait is. Az adott gázkészülék levegő bevezetés és égéstermék elvezetés vonatkozásában csak akkor szerelhető C 6 típus szerint, ha az EK típusvizsgálati tanúsítványa ezt tartalmazza. Az ÉMI által kiadott ATB nem helyettesíti az EK típusvizsgálati tanúsítványt.
A Rendelet 19. (1) bekezdése szerint A készüléket forgalomba hozatal előtt a 2. számú melléklet szerinti megfelelőségi jelöléssel és feliratokkal kell ellátni. A CE megfelelőségi jelölés - az alábbi szimbólumból áll, - továbbá annak az évnek az utolsó két számjegyéből, amely évben a megfelelőségi jelölést elhelyezték, - valamint a kijelölt tanúsító szervezet azonosító számából, amely a gyártásellenőrzést végezte.
(2) A megfelelőségi jelölés a készüléken kizárólag akkor tüntethető fel, ha a készülék a rá vonatkozó, az áruk biztonságosságával összefüggő és megfelelőségi jelölés alkalmazását előíró összes jogszabály előírásainak megfelel. (3) A megfelelőségi jelölést, valamint a feliratokat jól láthatóan, egyértelműen és maradandó módon kell elhelyezni a készüléken vagy a készülékhez rögzített adattáblán. Az adattáblát úgy kell kialakítani, hogy ne legyen leszerelhető. (4) A készüléken nem helyezhető el a megfelelőségi jelöléssel összetéveszthető jelölés.