INTÉZMÉNYI TÁJÉKOZTATÓ

Nyugat-Magyarországi Egyetem GEOINFORMATIKAI FŐISKOLAI KAR INTÉZMÉNYI TÁJÉKOZTATÓ Székesfehérvár 2004.

Összeállította: Dr. Engler Péter főiskolai docens, főigazgató-helyettes Kiadásért felelős: Prof. Dr. Márkus Béla egyetemi tanár NyME Geoinformatikai Főiskolai Kar főigazgatója 2

TARTALOMJEGYZÉK 1. A KAR BEMUTATÁSA...7 1.1. A város, ahol élünk... 7 1.2. A Kar alapítása, rövid története... 8 1.3. Küldetés-nyilatkozat és minőségfilozófia... 10 1.4. Szervezeti felépítés... 12 1.5. Tanszékeink... 13 1.5.1. Általános Jogi Tanszék... 13 1.5.2. Felmérési és Földrendezői Tanszék... 14 1.5.3. Fotogrammetriai és Távérzékelési Tanszék... 14 1.5.4. Geoinformatikai Technológiák Tanszék... 15 1.5.5. Geodézia Tanszék... 15 1.5.6. Idegen Nyelvi Lektorátus... 16 1.5.7. Térinformatika Tanszék... 16 1.5.8. Természet- és Társadalomtudományi Tanszék... 17 1.6. Hallgatói Önkormányzat... 18 1.7. Kultúra, sport, szórakozás... 18 1.8. Kollégium... 19 1.9. Intézményi infrastruktúra... 20 2. TANULMÁNYI KÉRDÉSEK...22 2.1. A kreditrendszer fő vonásai, kari sajátosságai... 22 2.2. Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzat... 23 2.3. Az Egyetemi Szabályzat Karra vonatkozó kiegészítő szabályai... 45 2.4. Tanulmányokkal kapcsolatos ügyek és pénzügyek intézése... 50 2.4.1. Kari Juttatási és Térítési Szabályzat... 50 2.4.2. A hallgatók Fegyelmi és Kártérítési Szabályzata... 57 3. A KÉPZÉS BEMUTATÁSA...59 3.1. Szakok és szakirányok... 59 3.1.1. Földmérő szak... 59 3.1.2. Földrendező szak... 61 3.1.3. A földmérő és földrendező szakok tanterve (nappali, levelező)... 64 3.1.4. Ingatlan-nyilvántartási szervező szak... 68 3.1.5. Az ingatlan-nyilvántartási szervező szak tanterve (nappali, levelező)... 70 3.2. Mintatantervek... 72 3.2.1. Földmérő szak, nappali tagozat mintatanterve... 72 3.2.2. Földmérő szak, levelező tagozat mintatanterve... 75 3.2.3. Földrendező szak, nappali tagozat mintatanterve... 78 3.2.4. Földrendező szak, levelező tagozat mintatanterve... 81 3.2.5. Ingatlan-nyilvántartási szervező szak, nappali tagozat mintatanterve... 84 3.2.6. Ingatlan-nyilvántartási szervező szak, levelező tagozat mintatanterve... 86 4. A TANTÁRGYAK TARTALMA...89 4.1. A földmérő és a földrendező szakok közös tantárgyai... 89 3

4.2. A földmérő és földrendező szakok szakirányainak tantárgyleírásai... 120 4.2.1. A földmérő szak mérő szakirányának tantárgyai... 120 4.2.2. A földmérő szak térinformatika szakirányának tantárgyai... 130 4.2.3. A földrendező szak rendező szakirányának tantárgyai... 141 4.2.4. A földrendező szak nyilvántartó szakirányának tantárgyai... 152 4.3. Ingatlan-nyilvántartási szervező szak tantárgyai... 162 4.4. Idegen nyelvi tárgyak... 189 4.5. Szabadon választható tárgyak... 192 4.5.1. Földmérő és földrendező szak... 192 4.5.2. Ingatlan-nyilvántartási szervező szak... 202 SZÓTÁR...207 4

ELŐSZÓ Napjainkban a gazdaság és a társadalom minden területét érintő mélyreható változások mennek végbe kirajzolva az alapvetően tudásközpontú információs társadalom korszakát. A világ élenjáró társadalmai már hosszú idő óta tudástársadalmakról, információs-kommunikációs világkorszakról gondolkodnak. Az új évezred emberének megnő az igénye az információ iránt, általános információ-éhség tapasztalható. A jó értelemben vett globalizáció, az adatforrások gyarapodása, a kommunikáció csatornáinak megszaporodása és a komplex elemzések iránti igény indukálják ezt a folyamatot. Az adatok jelentős része helyhez köthető, az információk ún. földrajzi információs rendszerekben szolgáltathatók. Az ilyen irányú információk hagyományos előállítói és szervezetei az utóbbi években jelentős átalakulási folyamaton mentek át. Létfontosságú, hogy az oktatás is kövesse ezt az átalakulási folyamatot, ami az eddigi oktatási formák megújításával, a tananyag átalakításával, a szervezeti struktúra esetleges megváltoztatásával és az infrastruktúra fejlesztésével együtt képzelhető csak el. A kelet-közép-európai társadalmi átalakulás, a piacgazdaság kiépülése, Magyarország Európai Uniós csatlakozása, az információs társadalom kialakulása, az életminőség javításának igénye azok a sarokpontok, amelyek meghatározzák a felsőfokú oktatás közegét és egyben indokolják a szakmai oktatás megújításának szükségességét. A földügyi és térképészeti ágazat előtt olyan fontos feladatok állnak, mint például az informatikai társadalom digitális térképi infrastruktúrával való ellátása, az agrártámogatással kapcsolatos nyilvántartási feladatok, a birtokrendezés és a hozzá kapcsolódó előkészületek. A térinformatika rövidesen bevonul a megyei földhivatalokba. Ezek a feladatok felkészült szakembereket igényelnek. Ebben a folyamatban az elmúlt három évtizedben fontos helye volt a Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Főiskolai Karának, amely Székesfehérváron telepedett meg, s legalább ilyen jelentőségű feladat előtt áll az új évezred első évtizedeiben is. Bár viszonylag kis szakterületről van szó, mégis nagy hatással van a nemzetgazdaság különböző ágazataira, a tulajdonbiztonságra, az infrastrukturális fejlesztések digitális térképellátottságára, a közigazgatás és a műszaki igazgatás információs rendszereire és az Európai Unió által megkívánt adatszolgáltatások alapjaira. A Főiskolának sikerült megőriznie és tovább erősítenie meghatározó szerepét a földügyi és geodéziai felsőfokú oktatásban az elmúlt nehéz időszakban is. A Főiskola elnyerte az Akkreditációs Bizottság elismerését, beindítottuk a földmérő és földrendező szakokon az új szakirányokat (amelyek első diplomáit éppen ebben az évben kapták kézbe hallgatóink), az ingatlan-nyilvántartási szervező szakot sikeres akkreditációja után, ebben a tanévben már a második évfolyam kezdi meg a nappali tagozaton a munkát, s még ebben a tanévben kiadjuk az első szervező diplomákat a levelező tagozaton. A sikeres képzés új perspektívákat nyitott meg a Főiskola életében. A földhivatalokkal és a szakmával, az iparral való jó kapcsolatnak köszönhetően a Főiskola eredményesen dolgozott a szakmai továbbképzés területén. Vezető szerepet kaptunk a Nemzeti Kataszteri Program oktatási projektjében, a TAKAROS, a DAT Szabályzat oktatásában. A Főiskola hagyományaira támaszkodva ezeket a kezdeményezéseket szeretnénk folytatni, erőnktől függően szélesíteni, illetve elmélyíteni. 5

6

1. A KAR BEMUTATÁSA 1.1. A város, ahol élünk Nehéz feladat röviden írni egy évezredes múlttal rendelkező városról, mégis meg kell próbálkozni vele, hiszen ez a történelmi város majd 3-4 évig otthont jövendő hallgatóinknak. Székesfehérvár neve a diadalmas és egyben viszontagságos múltat, és azt az ősi városközpontot villantja elénk, amely ma is elevenen lüktető ütőere a ma már 117 ezer lakosú megyeszékhelynek. Géza nagyfejedelem X. századi kis, négykaréjos kápolnájától a mai nagyvárosig azonban hosszú út vezetett. A X. században kialakult fejedelmi szálláshely egy ideig elárvultan várta, hogy a fény ismét rávetődjék, míg 1018-ban István király - külső és belső ellenségtől veszélyeztetett hatalmának megszilárdítása után - megnyitotta a Fehérvár alatt húzódó zarándokútvonalat. A reprezentatív királyi központ kialakítása során első lépésként felépítette a koronázó bazilikát, amely köré hamarosan további templomok, kolostorok, paloták emelkedtek, felépült a prépostság és a káptalani iskola is. A királyi székhelyet azután falakkal vették körül, a koronázó templomot pedig folytonosan bővítették, díszítették. Időközben szűk, kanyargós utcákat alkotva, felépültek a polgárok házsorai is, hiszen a királyi udvar jelenléte, a gyakori, országos ünnepi események, a zarándokútvonal forgalma tömegeket vonzottak ide, és ez által virágzó ipari és kereskedelmi élet alakult ki. A XII. századtól már a városfalakon kívüli szigetek is benépesültek. Létrejött a Budai külváros a mai Felsőváros területén, a déli külváros a mai Széchenyi út - Horvát István út kereszteződése tájékán, és a Sziget városrész, a mai Palotaváros egy részének elődjeként. A déli külvárosban, a koronázási domb mellett Szent Márton temploma, a Budai külvárosban különféle szerzetesrendek kolostorai, köztük a zarándokok számára is szállást biztosító, Szent Miklósról elnevezett prépostság, a Szigetben pedig a francia johannita keresztes lovagok temploma, rendháza és ispotálya emelkedett. A szigetek között, a városkapuk felé cölöpökre épült fahidak vezettek. A XIII. és XIV. században ez a virágzás hanyatlani látszott, a királyi székhely is Budára és Visegrádra tevődött át, a humanizmus szelleme azonban még rövid fellendülést hozott Székesfehérvár számára. A palotákat, lakóházakat, templomokat gótikus stílusban építették át, és Alba Regia új épülettel is gazdagodott. Mátyás maga is gótikus, családi sírkápolnával ékesítette a Nagyboldogasszony bazilikát. Ezt a kort reprezentálja a város legrégibb épségben maradt műemléke a Szent Anna-kápolna is. 7

1543-tól a török uralom a maga képére formálta és Isztolni Belgrádnak nevezte az ősi Alba Regiát. Polgárainak egy része elmenekült, templomait kifosztották és dzsámivá alakították, a keresztény szentek helyére muzulmán jelképek kerültek. Minaretek és fürdők épültek, a tereken pedig török kereskedők jelentek meg, nyüzsgő, keleti életet teremtve a város méltóságteljesen emelkedő falai közé. Az a fél évezredes kultúra indult enyészetnek a hódoltság 145 esztendeje alatt, amelyről ma már jobbára csak a Középkori Romkert kőtöredékei, és a latin nyelven írott krónikák regélnek. A törökök kivonulása után, a XVIII-XIX. századi természetes városfejlődés során lebontották a városfalakat és az omladozó középkori épületeket. Helyükben sorra emelkedtek a pompás barokk (Belváros), majd klasszicista (Szent István tér és a Magyar Király Szálloda), később romantikus, eklektikus (Vörösmarty tér, Zichy liget környéke) házak és házsorok alkotta terek és utcák. A lakosság túlnyomó többsége ma mégis, tízemeletes lakótömbökből álló negyedekben él. A panelek komfortjának és a százezres iparváros rangjának azonban ára volt. Az ősi városmag körül eltűntek a századforduló táján kialakult árnyas, földszintes utcácskák és ezzel eltűnt egy nyugalmas kisvárosi életforma is. Székesfehérvár ezer éves történelmi városközpontja mégis - fontos közigazgatási, kereskedelmi és kulturális szerepét megtartva - ma is kikerülhetetlenül ágyazódik a város szerkezetébe. A városközpont viszonylagos állandóságához képest, századunkban folyamatosan változtak a körülötte gyűrűszerűen elhelyezkedő városrészek. Az elmúlt években Székesfehérvár igen nagy fejlődésen ment át. Jelentős ipari parkok alakultak ki, ahol több multinacionális cég telepítette le gyárait. Ebben komoly szerepet játszott többek között az is, hogy a város a Dunántúl legnagyobb forgalmi csomópontja. Mind közúton, mind vasúton egyaránt nagyon könnyen megközelíthető. Sok helyen Székesfehérvárt iskolavárosnak említik, bár ez inkább a középiskolák nagy számára utal. Felsőoktatási intézmény még kettő van Főiskolai Karunkon kívül, a Kodolányi János Alapítványi Főiskola és a Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Számítógéptechnikai Intézete. 1.2. A Kar alapítása, rövid története A Kar története összefonódik a magyar földmérés és egyetemünk soproni központjának II. világháború utáni történetével. A II. világháború után a földmérés növekvő szakember igénye az Állami Földmérés meglevő szervezetei mellett létrejött geodéziai vállalatok, a nagy tervező intézetek geodéziai részlegeiben egyre nagyobb mértékben jelentkezett. Ennek az igényeknek a hatására a felsőfokú szakemberképzés továbbfejlesztése és korszerűsítése céljából 1962-ben létrehozták - a székesfehérvári Jáky József Útépítő Technikumban 1959-től működő kétéves földmérő technikus képzés átszervezésével - a Kar jogelődjét a Felsőfokú Földmérési Technikumot melyben az oktatónevelő és tudományos tevékenység fejlődése 1972-ben ért el arra a szintre, hogy minőségi változásként a felsőfokú technikumi képzést a főiskolai üzemmérnök képzés válthatta fel a Minisztertanács 1032/1972.(VII. 31.) számú határozata alapján. 8

A határozat értelmében a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Karaként földmérő és földrendező szakokon székesfehérvári székhellyel 1972 őszén kezdődött el a földmérők, majd 1975-től a földrendezők képzése. Az üzemmérnökök szakosító továbbképzésének megszervezésével (1978) az alapító okiratban megjelölt minden feladatunkat teljesítjük. Az új főiskolai szervezeti forma mindezeknek a megoldásához kedvező feltételeket teremtett. A Kar viszonylagos önállósága továbbra is megmaradt, ez biztosította a földmérő ágazat igényeinek folyamatos érvényesítését. A nagy múltú anyaintézménytől pedig sikerült átvenni az oktatási, nevelési és kutatási munka hasznos tapasztalatait. Nem teljesen előzmények nélküli a fehérvári kar Sopronhoz tartozása, hiszen az évezredes múltra visszatekintő földmérés tudományában önálló, iskolarendszerű mérnökképzés Magyarországon először Sopronban indult meg, amikor 1949-ben létrehozták az akkor a budapesti Műegyetemhez tartozó Főiskolán belül az Erdőmérnöki és Földmérő mérnöki Kart. Ezt 1950-ben két részre - erdőmérnöki és földmérőmérnöki osztályra - bontották. Ugyanezen évtől a Műszaki Egyetemi Karok keretében, majd 1956-60-as években a Nehézipari Műszaki Egyetem Földmérőmérnöki Karán - mindvégig Sopronban - folyt az oktatás. 1960-tól a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kara képez (jelenleg is) okleveles földmérő mérnököket. Kezdettől fogva alapvető követelményként fogalmazódott meg a biztos, korszerű szakmai ismeretek, készségek és jártasságok kialakítása a rendelkezésre álló oktatási idő alatt. A tantervek és a tantárgyi programok időben szorosan követték és követik a tudományterület változásait, a gyors technikai-technológiai fejlődést, figyelembe veszik a földügyi szakágazat képzéssel szemben támasztott igényét és a felsőoktatás fejlesztésének feladatát. Ennek megfelelően a tantervek, a tantárgyi programok 5 évenként nagyobb mértékben, a közbe eső években kisebb mértékben változtak, alakultak. A 2002/2003. tanévtől új tanterv szerint folyik az oktatás és felmenő rendszerben bevezettük a kredit rendszerű képzést. A továbbképzésben ez ideig ipari geodézia, fotogrammetria, geodéziai adatfeldolgozás, ingatlannyilvántartás és térinformatika szakirányban folyt, illetve folyik oktatás. Az oktatás-nevelés mellett fontos feladata volt Karunknak a kutatási tevékenység, valamint a kapcsolatok kiépítése hazai és nemzetközi szervezetekkel, felsőoktatási intézményekkel. Az intézmény közvetlen irányító főhatósága 1993-ig a Földművelésügyi Minisztérium volt. A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény értelmében valamennyi magyarországi egyetem és főiskola az Oktatási Minisztérium irányítása alá tartozik. 2000. január elsejétől a felsőoktatási intézmények integrációja után az egyetemünk új nevet kapott: Nyugat-Magyarországi Egyetem. A Főiskola neve 2001. júliusától - a 136/2001. (VII. 20.) Kormány Rendelet értelmében - Geoinformatikai Főiskolai Kar. 9

1.3. Küldetés-nyilatkozat és minőségfilozófia Küldetésnyilatkozat: A Kar eddigi fejlődési pályáját továbbra is megtartva, a volt Soproni Egyetem és a Kar szellemiségére, hagyományaira és tapasztalataira építve kíván meghatározó szerepet betölteni a földmérés, a földrendezés, a fotogrammetria, a térinformatika, az ingatlan-nyilvántartás minőségelvű, gyakorlat-orientált oktatása és kutatása területén. A Kar a Nyugat-Magyarországi Egyetem tagjaként szeretné kihasználni az integrációs együttműködésben rejlő azon lehetőséget, hogy képzési kínálatának bővítésével egy másik, erőteljesen fejlődő régióban kulcspozícióra törekvő városban működve, az Egyetem képviseletében szélesítheti tevékenységét. Az Egyetem ebben a régióban megjelenve erősítheti pozícióit az általa felkínált számos képzési területen úgy, hogy a Közép-Dunántúli régióban is jelentkező munkaerő-igényt sokoldalúan képzett felsőfokú szakemberekkel elégíthesse ki. Ennek érdekében, a társadalmi-szakmai és hallgatói igényekhez igazodó oktatási formák kialakítására törekedve, a Kar felkínálja a választási lehetőséget a szakemberképzés változatos formáiban, a főiskolai mérnök- és a szakmérnök képzés, az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés változatos területein, támaszkodva a távoktatás korszerű, Internettel is támogatott formáira. A Kar a fejlődését megteremtő és a kölcsönös előnyökön alapuló, széleskörű hazai és nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatok kiépítésére törekedve kívánja szolgálni az új ismeretek bevezetését és átadását az oktatásban, az alkalmazott kutatás feltételeinek biztosítását, valamint az oktatók, kutatók és hallgatók cserelehetőségeinek bővítését. A Kar a technikai-technológiai fejlődést folyamatosan nyomon követő, a hallgatók önálló tanulását támogató tananyag és oktatási környezet kialakítására törekedve kívánja elérni, hogy a végzett szakembereknek változatlanul jó munkaerő-piaci esélyeket teremtsen. A küldetésnyilatkozatunkban megfogalmazottak szerint jövőképünket változatlanul a földügyi szakigazgatásban és az általa kiszolgált valamennyi nemzetgazdasági ágazatban jelentkező geomatikai és szervezési feladatok megoldására alkalmas, a társadalom igényeit kielégítő, művelt, szakterületükön alapos elméleti és magas szintű gyakorlati tudással bíró, annak alkalmazásához megfelelő készséggel rendelkező szakemberek kiképzése határozza meg. Meggyőződésünk szerint az információs társadalomban a nemzetgazdaság egyre több területének működéséhez, fejlesztéséhez lesz elengedhetetlen szükség térképekre és digitális térképi alapokon nyugvó informatikai rendszerekre. A főiskolai szinten szakjainkra nézve Magyarországon egyedüli képző intézményként, országos igények kielégítésén dolgozunk. Az Európai Unióhoz való csatlakozás jegyében, hatókörünket kiszélesítve, fel kívánjuk készíteni hallgatóinkat az európai elvárásokkal kapcsolatos igények 10

kielégítésére. Ennek előkészítéseként, PHARE támogatással, már több éve együtt dolgozunk Európa több egyetemével (Kelet-Londoni Egyetem, Manchesteri Városi Egyetem, Leuveni Katolikus Egyetem, Salzburgi Egyetem) olyan programokon, melyek részben az oktatás tartalmának az EU igényekhez igazodó alakításával, részben az oktatás új technikai lehetőségeinek (távoktatás, internetes oktatás, virtuális képzőhely) megismerésével, átvételével segítik ezt a törekvésünket. Ennek a felkészülésnek a jegyében, az integrációval létrejött egyetem lehetőségeinek kihasználásával, szélesíteni kívánjuk a képzési kínálatot a Felsőoktatási Törvényben definiált képzési szintek közül a felsőfokú szakképzésben (FSZ-ben) a főiskolai képzésben és az egyetemi képzésben is. A korszerű jövőkép kialakítása kapcsán megkezdtük két fontos szakterületen a területfejlesztés valamint a geodézia és térinformatika területén- a szakok akkreditációs anyagok összeállítását. Ezeken a szakokon a NyME több karának oktató gárdájára építve, egyetemi szintű képzést kívánunk indítani 2005-2006-tól. Ezzel megteremthető lenne az a Székesfehérváron még nem létező, felsőoktatási képzési szint, mely részben a potenciális jövőbeni hallgatóság tehetségesebb tagjai számára lehetővé teszi a tudományos karriert a Karon (az egyetemen) művelt diszciplínákban, másrészt megerősítheti a Kart a további fejlődés útján. Ezeknek az oktatási elképzeléseknek a megvalósítása azonban egyrészt megfelelő személyi feltételrendszert, másrészt infrastrukturális, továbbá szervezeti változtatásokat kíván meg. A jövőben a megfelelő infrastrukturális háttér létrehozása egyrészt a ma meglévő épület- és eszközpark fejlesztésével, másrészt újabb beruházások révén valósítható meg. Ennek érdekében 2003-ban elkészült az egyetem Intézményfejlesztési Terve (IFT), melyben ezeknek a fejlesztéseknek kiemelt szerepet szánt a terv kidolgozását végző csoport. A személyi feltételek megteremtése során lényegesnek tartjuk az oktató gárda ésszerű, a várható feladatokhoz szükséges átalakítását és megerősítését. Ebben a munkában lenne fontos szerepe az egyetemi szintnek, hogy a kiemelkedően teljesítő fiatalokkal megerősíthessük egy PhD képzés keretében az oktató gárdát, és akikkel az oktatói korfát is kedvezően alakíthatnánk át. Ezeknek a feltételeknek hosszú távon való kialakításával megteremthető egy olyan oktató, szaktanácsadó és továbbképző tudásközpont, amely a képzés valamennyi szintjén lehetővé teszi a az élethosszig tartó folyamatos tanulást (life long learning), a nemzetgazdaság különböző területén dolgozó szakemberek. 11

1.4. Szervezeti felépítés Főigazgató Főigazgató-helyettes (oktatási-nevelési) Főigazgató-helyettes (kutatási) Főigazgató-helyettes (továbbképzési) Szervezeti egységek Főigazgatói Titkárság Gazdasági Kirendeltség Informatikai Központ Kollégium Könyvtár Tanulmányi Hivatal Tanszékek Általános Jogi Tanszék Felmérési és Földrendezési Tanszék Fotogrammetriai és Távérzékelési Tanszék Geoinformatikai Technológiák Tanszék (FÖMI) Geodézia Tanszék Idegennyelvi Lektorátus Térinformatika Tanszék Természet és Társadalomtudományi Tanszék A karon működő bizottságok Tudományos Bizottság Tanulmányi és Tantárgybefogadó Bizottság Juttatási és Térítési Bizottság Tudományos Diákköri Tanács Fegyelmi Bizottság Minőségbiztosítási Bizottság Gazdasági Bizottság Prof. Dr. Márkus Béla egyetemi tanár Dr. Engler Péter főiskolai docens Dr. Ágfalvi Mihály főiskolai tanár Dr. Szepes András főiskolai docens Az egységek vezetői Letenyei Hédi titkár Oláh Andrásné kirendeltség vezető Kulcsár Attila központvezető Dr. Homoródi András kollégiumi igazgató Dr. Tánczos Lászlóné könyvtárvezető Máténé Varju Edit mb. csoportvezető A tanszékek vezetői Dr. Kurucz Mihály főiskolai docens Dr. Vincze László főiskolai docens Dr. Engler Péter főiskolai docens Dr. Mihály Szabolcs egyetemi docens Dr. Csepregi Szabolcs főiskolai tanár Janurik János nyelvtanár Prof. Dr. Márkus Béla egyetemi tanár Prof. Dr. Závoti József egyetemi tanár A bizottságok vezetői Dr. Csepregi Szabolcs főiskolai tanár Dr. Engler Péter főiskolai docens Csordásné Marton Melinda főiskolai tanársegéd Dr. Ágfalvi Mihály főiskolai tanár Dr. Fenyő György főiskolai docens Dr. Busics György főiskolai docens Dr. Szepes András főiskolai docens 12

1.5. Tanszékeink A tanszékek a felsőoktatási struktúra alapegységei, amelyek gondozói, felelősei egy-egy szakterületnek, tantárgynak, szakiránynak vagy továbbképzési formának, kutatási feladatokat vállalnak, szakdolgozati témákat javasolnak és konzultálnak a hallgatókkal. A tanszék élén a tanszékvezető áll, aki összefogja a különböző beosztású és feladatkörű munkatársai oktatási, nevelési, kutatási tevékenységét. Jelenleg a karon hét tanszék és egy lektorátus működik. 1.5.1. Általános Jogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Kurucz Mihály főiskolai docens A Főiskola legfiatalabb tanszéke, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Egyetemi Tanácsa 2001. júniusában engedélyezte alapítását. Létrejötte kötődik az ingatlan-nyilvántartási szervező szak 2001. évi indításához. A Tanszék feladata lényegében kettős. Egyrészt el kell látnia az Ingatlan-nyilvántartási szervező szak keretében valamennyi jogi tantárgy szám szerint 11 oktatását, másrészt mind a földmérési, mind a földrendezői szakon biztosítani kell a Jogi és államigazgatási ismeretek, valamint az Ingatlan-nyilvántartás c. tantárgyak oktatását. Az ingatlan-nyilvántartási szak célja határozza meg a Tanszék működési irányát és kereteit. Jelesül, hogy a szakon olyan képzés valósuljon meg, ahol a hallgatók a Főiskola eredményes befejezését követően az ingatlanokkal kapcsolatos hatósági tevékenységet (földhivatali és önkormányzati ügyintézés), ingatlanforgalmazást, értékelést, pénzügyi műveleteket (bankokban, pénzintézetekben), megfelelő szakértelemmel tudják ellátni és az említett területekkel összefüggő, terjedelmes joganyagban kellő jártassággal rendelkezzenek. A Tanszék működési területe az ingatlanhoz, földterülethez kötődő jogi tantárgyak polgári jog, ingatlan-nyilvántartás, közigazgatási jog, ingatlanjog gondozása, valamint az eljárásjogok (polgári, államigazgatási) és az alapozó vagy szorosan kötődő tárgyak kellő részletességgel való bemutatása. A teljesség igénye nélkül vázolt tantárgyak kellő szintű oktatása szinte megköveteli, hogy a Tanszék oktatói rendszeresen publikáljanak a különböző szakfolyóiratokban, valamint hogy a különböző szakmai fórumokon aktívan működjenek közre. A Tanszék tervei között szerepel a földügyi igazgatás és az ahhoz kötődő területeken dolgozó szakemberek továbbképzése, amely részben a Főiskolán, részben pedig kihelyezett tanfolyamokon történne. Erre kellő alapot nyújt a Magyar Közigazgatási Intézet engedélye, amely benyújtott pályázatunk alapján A közhiteles ingatlan-nyilvántartás és számítógépes kapcsolata a felhasználókkal c. programot a minősített közigazgatási továbbképzési programok sorába felvette. 13

1.5.2. Felmérési és Földrendezői Tanszék Tanszékvezető: Dr. Vincze László főiskolai docens (l.vincze@geo.info.hu) A Tanszék 1990-ben jött létre más szaktanszékek megfelelő tantárgyainak és oktatóinak átcsoportosításával. Amint nevéből kiderül, jelentős a kötődése a Földrendező szak és szakirányainak tárgyaival, de ezenkívül általános tantárgyakat is oktat. A Tanszék feladata a valóságos állapot felmérése és ábrázolása, a térképhez tartozó információk gyűjtése és jogi viszonyok hozzákapcsolása. Ezen túlmenően a műszaki munkálatok (Magas- útvízépítés) megalapozása (Talaj- és földtani ismeretekkel), a Föld- és terület-rendezés (birtokrendezés) menedzselése és az ingatlan-nyilvántartás számítógépes kezelése, valamint a térképi változások követésének oktatása. A tantárgyak oktatásában egyre fokozottabb hangsúlyt kapnak a digitális technológiák és korszerű szoftverek, melyek ismerete a hallgatóknál is elvárás. A Tanszék eredményesen bekapcsolódott a távoktatási anyagok kifejlesztésébe és alkalmazza is azt. Emellett hagyományos levelező képzés is folyik mind az alapszintű, mind pedig a szakmai továbbképzésben. Kezdettől cél a korszerű ingatlankataszter kialakítása (alap- és továbbképzésben, tanfolyamokon) és széleskörű fórumokat is szervezünk e témakörben. A kutatások is túlnyomórészt ennek irányában történnek, de a tanszéki profilhoz kötődő más témák is szerepelnek a repertoárban. A Tanszék munkatársai jelentős mennyiségű szakdolgozatot konzultálnak, tudományos rendezvényeken rendszeresen előadnak és jelentős szakmai publikációt folytatnak. 1.5.3. Fotogrammetriai és Távérzékelési Tanszék Tanszékvezető: Dr. Engler Péter főiskolai docens (p.engler@geo.info.hu) A Tanszék 1993. december 31-ig Fotogrammetriai és Topográfiai Tanszék elnevezéssel és ennek megfelelő oktatási programmal működött a Főiskola megalakulása óta. Az 1994-es átszervezést követően bár a távérzékelés bizonyos elemei korábban is szerepeltek az oktatott tananyagban a Távérzékelés tantárgy oktatása is a tanszékre került, így a tanszék neve is megváltozott. A Tanszék az általa oktatott korábbi tantárgyakat természetesen továbbra is megtartotta. Mind a fotogrammetriában, mind a távérzékelésben oktatott tananyagban fokozott hangsúllyal szerepelnek a korszerű digitális technológiák. A klasszikusnak mondható analóg és analitikus kiértékelő műszerek gyakorlatban történő megismerése mellett lehetőséget biztosítunk hallgatóinknak a digitális fotogrammetria elsajátítására is. A Tanszék elsősorban az alapképzés mindhárom szakához tartozó tantárgyak (Térképtan, Fotogrammetria, Topográfia, Távérzékelés, Fotointerpretáció és távérzékelés) oktatását látja el a nappali és a levelező tagozaton. Ezen túlmenően a Tanszék részt vállal a szakirányú továbbképzésben is. Az utóbbi évek kutatási munkái jellemzően az építészeti fotogrammetria és a környezetvédelem témakörében születtek. Az oktatott tantárgyak építenek az alapozó tárgyakban (Matematika, Geometria, Fizika), illetve szakmai alapozó tárgyakban (Vetülettan, Kiegyenlítő számítások, stb.) tanultakra. A Tanszék által oktatott ismereteket több szaktárgy (például Országos felmérés, Mérnökgeodézia) is felhasználja. A Tanszék oktatói más munkatársakhoz hasonlóan az oktatáson túl számos intézményi feladatot (nyomda vezetése, TDK titkári teendők, oktatásszervezési feladatok stb.) is ellátnak. 14

1.5.4. Geoinformatikai Technológiák Tanszék Tanszékvezető: Dr. Mihály Szabolcs egyetemi docens (szabo@fomigate.fomi.hu) A hazai geoinformatikai kutatások hatékonyabb kihasználása, valamint az alapképzés és a szakirányú továbbképzés feltételeinek javítása érdekében 2004. január 1-től a FÖMI-ben megalakult kihelyezett tanszékként a Geoinformatikai Technológiák Tanszék. A FÖMI kvalifikált kutatói részt vesznek a képzési programokban, közreműködnek a szakdolgozatok és TDK dolgozatok konzelensi feladataiban. Az oktatás a következő témakörökre terjed ki: felsőgeodézia, kozmikus geodézia (az aktív GPS hálózathoz kapcsolódó témakörök bemutatása), fotogrammetria és távérzékelés (főként gyakorlati foglakozások biztosítása a FÖMI-ben rendelkezésre álló korszerű IT eszközökkel és módszerekkel, valamint távérzékelési adatokkal, állami alapadatokkal), térinformációs rendszerek (térbeli referenciául szolgáló alapadatkörök és korszerű technológiák ismertetése gyakorlati foglakozások keretében), földügyi és térképészeti hálózat IT rendszerének és adatainak bemutatása. A kutatás területén az együttműködés kiterjed a kutatási koncepciók egyeztetésére, főbb irányainak meghatározására, közös kutatási projektek kidolgozására, a források közös pályázására, közös publikációk írására, előadások tartására, a főiskolán létesítendő GPS permanens állomás fenntartására, valamint a műszerbeszerzések egyezetésére, szabad kapacitások kölcsönös hasznosítására 1.5.5. Geodézia Tanszék Tanszékvezető: Dr. Csepregi Szabolcs főiskolai tanár (sz.csepregi@geo.info.hu) A Geodézia Tanszék 1962-ben alakult. Feladata, hogy az országban felmerülő helymeghatározási, földmérési feladatokat végző szakemberek képzését segítse, a főiskolai alapképzés és továbbképzés színvonalát emelje. Témaköre szerint a Tanszékhez tartozik a földmérés alapjainak oktatása, a felmérési módszerek, geodéziai technológiák fejlesztése, az országos alaphálózatok kiépítése és sűrítése, a felsőgeodéziai fogalmak, a globális helymeghatározó rendszer, a mérnöki létesítményekkel kapcsolatos geodéziai feladatok, felmérések, kitűzések ismertetése. A Tanszék az oktatáson kívül jelentős tevékenységet fejt ki a kutatómunkában, mind hazai mind nemzetközi szinten. A tanszékekhez tartozó tárgyak következtében a Tanszék tantervi kapcsolata igen sokrétű. A szakmai alapozó tárgyak alapozás szempontjából a természettudományi tárgyakban megszerzett ismeretekre támaszkodnak. Ezek a tárgyak (Geodézia, Vetülettan, Kiegyenlítő számítások) alapot adnak a szaktárgyak oktatásához, a Geodézia Tanszéken oktatott Alappontmeghatározás, Mérnökgeodézia és Felsőgeodézia tárgyakhoz, de a más tanszéken oktatott szaktárgyak számára is. A tanszéken oktatott tárgyak alapvető fontosságúak a főiskolai szintű földmérő- és földrendező mérnök-képzés színvonalának meghatározásában. Hasonlóan ahhoz, ahogy egy jó térképitérinformatikai rendszer csak jó geodéziai alapokra épülhet, a hallgatók biztos szakmai ismeretekre csak akkor támaszkodhatnak, ha a geodézia alapjait elsajátítják. Ezt szolgálják többek közt a műszertár (amelyet a lehetőségekhez képest korszerű eszközökkel bővítünk), a mérőtermi gyakorlatok (ahol a mérőkészség és számítási készség elsajátítására nyílik mód) és a terepgyakorlatok (amelyet első év végén és harmadév elején a sukorói mérőbázison tartunk). A Tanszék a földmérő szakirány bázistanszéke, hallgatóink itt magasabb szinten művelhetik a szakma egy-egy területét. 15

1.5.6. Idegen Nyelvi Lektorátus Lektorátusvezető: Janurik János nyelvtanár (j.janurik@geo.info.hu) 1972 és 1989 között hallgatóink a szokásos módon az orosz nyelvet tanulták, ebből szóbeli és írásbeli záróvizsgát tettek. Más nyelvek tanulására fakultatívan volt lehetőség. 1990-ben, párhuzamosan a szabad nyelvválasztás belépésével, megalakult az Idegen Nyelvi Lektorátus. A hallgatóság angolt, németet és oroszt tanulhat. Az utóbbira esetenként egy-két fő jelentkezne, így ténylegesen csak angolt és németet oktatunk. Teszt alapján gyengébb és erősebb csoportokat alakítunk ki. E két nyelv között a választás aránya évenként ingadozik, de mértékében hasonló. A diploma kiadásának feltétele főiskolánkon egy akkreditált, általános, alapfokú C típusú illetve ennek megfeleltethető, államilag elismert nyelvvizsga. Ha valaki tanulmányainak megkezdésekor ezzel nem rendelkezik, kötelezően nyelvet kell tanulnia. A nyelvvizsgát önállóan teszik le a hallgatók, erre bármikor bejelentkezhetnek. A választott nyelvet az első négy félévben, heti négy órában, térítésmentesen tanulhatják hallgatóink. A nyelvtanuláshoz jó feltételeket tudunk biztosítani. Külön tantermekben írásvetítő, magnetofon, TV ill. videó, továbbá Relaxa-anyagok segítik a munkát. Az oktatás nyelvvizsga-központú; céltudatos és figyelmes tanári munka segíti a felkészülést. A bolti forgalomban kapható tankönyveken kívül rendszeresen használunk különböző kiegészítő anyagokat ill. feladatlapokat is; ezeket másolatban kapják a hallgatók. Az eredményességhez azonban még további szorgalmas, egyéni tanulásra is szükség van. Ezt a könyvtárban a hagyományos, nyomtatott tananyagok mellett már CD-ROM-ok is segítik, de itt hasonlóan a többi számítógéphez adott a csatlakozás az Internethez is. 1.5.7. Térinformatika Tanszék Tanszékvezető: Prof. Dr. Márkus Béla egyetemi tanár (mb@geo.info.hu) A Tanszéket a Főiskola 1994-ben alapította. A Térinformatika Tanszék az azóta eltelt rövid időben komoly nemzetközi hírnevet szerzett. A Tanszék feladata a térinformatikai kultúra terjesztése és formálása. A térinformatikai ismereteket erős informatikai képzéssel alapozzuk meg. A Tanszék gondozza a nappali képzésben a térinformatikai szakirányt. A szakirányú továbbképzésben kurzusaink rugalmasan illeszkednek az ipar igényeihez, kielégítve mind a műszaki geomatikai, mind a térinformatikai menedzsment igényeit. A Tanszék informatikai és térinformatikai ismeretekkel támogatja a társtanszékek és a szaktárgyak kapcsolódó igényeit. A Térinformatika Tanszék a térinformatikai szakirány bázistanszéke. A Tanszék eredményesen működik nemzetközi konferenciák (pl. az EUGISES 2000 nemzetközi oktatási konferencia, Space and Time konferencia), nemzetközi nyári iskolák (pl. az "European Masters in GI Science" program keretében) szervezésében. 16

Munkájuk elismeréséül az Európai Unió több pályázatát nyerték el, melyekkel sikeresen korszerűsítették képzési és továbbképzési rendszerünket. A Tanszék látja el az Idrisi projekt és az UNIGIS nemzetközi térinformatika oktatási hálózat magyar képviseletét. Tagja a hazai HUNAGI, az AGILE, a EUROPACE, a GISIG és a FIG nemzetközi szervezeteknek. Évente megrendezi a GIS Open konferenciát, mellyel lehetőséget adnak volt hallgatóinknak ismereteik korszerűsítésére, egyben fórumot biztosít tapasztalataik átadásához. Fontos kutatási-fejlesztési tevékenysége a Tanszéknek a távoktatási technológia hazai meghonosítása és folyamatos fejlesztése. A továbbképzés területén már csak ilyen jellegű tanfolyamokat indít, és a nappali tagozat egyes tantárgyainál is szeretné ezt megvalósítani. 1.5.8. Természet- és Társadalomtudományi Tanszék Tanszékvezető: Prof. Dr. Závoti József egyetemi tanár (zavoti@ggki.hu) A Tanszék alapvető feladata, ahogy az 1962-es kezdetkor, úgy ma is, a Matematika, a Geometria és a Fizika oktatása. Fontos szerepet játszott a Tanszék a számítástechnikai oktatás bevezetésében is, és egészen 1994-ig ellátta e tantárgy oktatását is. Jelenlegi formájában a Tanszék 1991 óta működik. Célja az, hogy a Matematika, a Geometria és a Fizika színvonalas oktatása a korszerű földmérési, földrendezési és térinformatikai szaktárgyak igényeinek megfelelően alakuljon. A 90-es évek közepétől elindult a matematika oktatásának korszerűsítési folyamata, amelynek eredményeként a matematika oktatását segítő jegyzet-sorozat nagymértékben megújult. A Tanszéken 2001-ben készült, a Műszaki Kiadó által megjelentetett, lineáris algebra tankönyv az egész magyar műszaki felsőoktatást segíti. Megerősödött a Tanszék tudományos kutatási tevékenysége. Nemzetközi tudományos konferenciákon színvonalas előadással szerepeltek a munkatársak. Több hazai OTKA kutatási témában is eredményes volt a Tanszék, ami az erős mezőnyt ismerve, komoly elismerést jelent. A kutatási témák közül kiemelkedik a Geodéziai Tanszékkel közösen végzett kutatási munka a geodinamika területén. A Geometria és a Matematika tantárgyakra épül számos szakmai tárgy oktatása. A Fizika tantárgy keretében oktatott tananyag szintén a geodéziában és fotogrammetriában alkalmazott mérőeszközök fizikai hátterének megértését segíti. A fizikai laboratóriumot mikrohullámú berendezéssel szerelték fel. A Tanszékhez tartozik a Gazdaságtan tantárgy is, amelynek oktatására az új tanterv szerint az utolsó évben kerül sor. A hallgatók a gazdasági élet számos fogalmát és módszerét életszerűen, a közeli alkalmazás reményében ismerhetik meg. 17

1.6. Hallgatói Önkormányzat A Főiskolán Hallgatói Önkormányzat működik, melynek fő feladata a hallgatói jogok és érdekek képviselete a különböző fórumokon, bizottságokban. Fontos szerepe van a Kari Tanácsban, ahol 5, illetve az Egyetemi Tanácsban, ahol 1 hallgatói képviselő van. A kari HÖK, az egyetemi HÖK és HÖOK felügyeletével és támogatásával végzi munkáját. 2004-ben megválasztott új elnöke: Szabó Adrien II. éves hallgató. Alelnök: Lukács Anikó III.évf. hallgató; Ellenőrző bizottsági tag: Lukács Róbert II.évf. hallgató; Sport és kulturális bizottsági tag: Németh András III.évf. hallgató; Külügyi bizottsági tag: Szalai Bálint III.évf. hallgató. A HÖK iroda a Kollégium A épült, földszint 10 sz. szobájában található. 1.7. Kultúra, sport, szórakozás Azoknak a hallgatóknak, akik kedvet és késztetést éreznek valamely általuk választott téma mélyebb megismerésére, a tudományos diákkör (TDK) ad lehetőséget és keretet a munka elvégzésére. A tanári, konzulensi segítséggel elkészült dolgozatokat az évente rendezett házi konferencián, illetve annak ajánlásával, a kétévente sorra kerülő országos konferencián (OTDK) lehet bemutatni. A TDK elnöke dr. Ágfalvi Mihály tudományos főigazgató helyettes, titkára Balázsik Valéria főiskolai adjunktus. Hallgatóink ez idáig igen eredményesen szerepeltek az OTDK-kon, elismerést szerezve saját maguknak és Alma Materüknek egyaránt. Mivel Főiskolánkon órarendi testnevelés nincs, ezért Diák Sportegyesület (DSE) néven sportkör működik, mely biztosítja hallgatóink számára a rendszeres sportolási lehetőséget. Vezetője Kulcsár Attila tanszéki mérnök, megtalálható a 214-es szobában. Heti két alkalommal az esti órákra egy közeli középiskolában bérelünk tornatermet, ezen kívül a kollégiumi sportpályán és a konditeremben van lehetőség különböző sporttevékenység folytatására. Nagy népszerűségnek örvend az évenként megrendezett tanár-diák labdarúgó mérkőzés, mely szépszámmal vonzza a szurkolókat is. A Főiskola életét 1972 óta színesítik a Selmecbányáról származó, majd Sopronban továbbélő tradíciók. Ezeket a hagyományokat a fehérvári hallgatók is ápolják, gondozzák. Hosszú az út, amíg a megszeppent pogány elsőévesek különböző mókás próbatételek után balek sorba lépnek, majd az évek multával a végzős firmák dicső karának tagjai lesznek. Évenként 4-5 vidám hangulatú szakestély teszi felejthetetlenné a fehérvári Geósok diákéveit. A hagyományőrző rendezvények záróeseménye a Valétálás, a harmadévesek látványos esti fáklyás felvonulása a Pirosalma utcától a Városházáig. Ez a hallgatók búcsúja a Főiskolától, a várostól, s ez alkalommal a város polgármestere elbúcsúztatja a diákjainkat. A diákhagyományok ápolása a Főiskolai Karon az évről-évre megismétlődő balekfogadást, balekoktatást, balekvizsgát, szakestélyeket, valétálást, a Selmeci Diáknapokat és a három, de inkább több évre szóló balek-firma kapcsolatot jelenti. 18

Ezen hagyományok eredete az 1735-ben Selmecbányán alapított bányatisztképző intézetben ill. annak jogutódjaiban kialakult diákszokásokra vezethető vissza. A haladó szellemű hagyományok ápolása szerepet játszhat a szakmaszeretet és életre szóló barátságok, közösségi szellem kialakításához. A túlnyomóan vidám, szórakoztató szokások színessé, érdekessé teszik a diákéveket. A diákhagyomány nemcsak azzal erősíti a hallgatói közösséget, hogy bizonyos állandóságot és folyamatosságot teremt annak nemzedékről-nemzedékre ismétlődő és megújhodó mindennapi életében, hanem azáltal is, hogy viszonylag kiemeli a hallgatói közösséget a kortárs emberi közösségek sokaságából, relatív autonómiát eredményez számára. Ez utóbbit erősíti a jellegzetes egyenruha, ami külsőségében is kifejezi a hovatartozást. A hagyományokhoz szorosan kapcsolódó diákdaloknak nem kis köze van ahhoz, hogy meghitt együttessé váljon az évfolyam, az iskola minden hallgatója, veteránok és balekok, geodéták és erdészek, kohászok. Ezt a tevékenységet az évenként megújuló Valéta Bizottság a valéta elnök vezetésével szervezi. A 2004/2005-es tanévben Fehér Szabolcs III. éves hallgatót választották firmatársai Valéta Elnökké. A Bizottság munkáját Dr. Engler Péter tanszékvezető segíti. 1.8. Kollégium A főiskola 1987-től saját kollégiumot tart fenn, ahol kedvező körülmények között, háromágyas szobákban 160 hallgató fér el. A kollégiumban, ami a Főiskolától öt percre található az összes nappali tagozatos hallgató kb. 70%-a kaphat elhelyezést. A kollégium a színtere a diákélethez kapcsolódó rendezvényeknek, programoknak. A kollégiumi önkormányzat alakítja ki a házirendet, szervezi a kulturális és egyéb eseményeket, biztosítja a klub és a stúdió működését. A kollégiumi térítési díj jelenleg 4.500,- Ft havonta, ill. félévenként 1.700,- Ft egyszeri hozzájárulás a kollégium fenntartásához, fejlesztéséhez. Azok a hallgatók, akik nem jutottak be a kollégiumba, de egyébként jogosultak lennének rá (min. 3,00 tanulmányi átlag), lakhatási támogatást pályázhatnak meg. A kollégiumi önkormányzat munkáját a Kollégiumi Bizottság szervezi. A bizottság vezetőjét és további négy tagját a kollégiumi közgyűlés választja a posztra jelentkező kollégiumi tagok közül. Elnöke jelenleg: Suplicz Orsolya III. éves hallgató. Tagjai: Szakál Melinda, Szabó Szilvia, Babos Szilveszter, Szalai Bálint, Godó Attila. A kollégium igazgatását dr. Homoródi András főiskolai docens látja el, aki a főiskola főállású oktatója, munkáját Császár Tibor gondnok segíti. 19

1.9. Intézményi infrastruktúra Az évfolyamoknak szóló előadások megtartására egy 90 fő, és két 60 fő befogadására alkalmas előadóteremmel rendelkezünk a főépületben. A levelezős konzultációkra a kollégiumban további két nagy befogadóképességű előadót, a volt menza helyén két 40 fős oktatótermet alakítottunk ki. A szervezős hallgatók ősztől birtokba vehetik a régi GIS házban kiépített 40 fős tantermet. Ebben a házban van a szakon meghatározó szerepet játszó Általános jogi tanszék néhány oktatói szobája és az adminisztráció szobája. Az évfolyamokat a gyakorlatok, szemináriumok idejére 10-16 fős csoportokra osztjuk a hatékonyabb munkavégzés érdekében. A kiscsoportos oktatásra, konzultációra a 12-30 fős gyakorlóhelyiségekben kerül sor. A műszerek kezelésének elsajátítása speciális berendezéseket, eszközöket kíván. A geodéziai mérőteremben (II. emelet) a mérőkészség és a műszervizsgálatok gyakorlására valamint adatfeldolgozásra van lehetőség. A fotogrammetriai műszerteremben (I. emelet) a különböző kiértékelő műszereken végezhető munkafolyamatok sajátíthatók el. A valós terepi körülmények között végzett méréseket az intézeti terepgyakorlatokon gyakoroltatjuk. Ezeknek a gyakorlatoknak egy részét a városhoz közeli Velencei-hegységben, illetve az ottani falvakban (Pákozd, Sukoró) tartjuk. Sukorón néhány éve egy mérőbázist alakítottunk ki, ahol hallgatóinkat faházban szállásoljuk el. A terepgyakorlatokhoz és évközi gyakorlatokhoz szükséges műszerek a műszerraktárban (alagsor) találhatók. A műszerparkot igyekszünk minél korszerűbb eszközökkel folyamatosan bővíteni. A képzés során meghatározó jelentősége van az információtechnológiai ismeretek elsajátításának. A cél elérését mintegy 90 számítógép biztosítja, melyek közül kb. 50 darab közvetlenül a hallgatók rendelkezésére áll. A laborok nagy részét az órarendi időn kívül szabadon használhatják a hallgatók feladatmegoldás, tanulás, Internet elérés célból is. Ilyen tömegű számítógépet már csak hálózatban lehet hatékonyan üzemeltetni. Erre a célra valósult meg a kari belső hálózat, melynek minden gépéről elérhető az Internet is. Minden beiratkozott hallgató önálló felhasználóként kapcsolódhat a hálózatra, és ennek révén használhatja az Internet minden szolgáltatását, így a böngészést és levelezést is. Elkészült a kollégiumi hálózat is, melyet mikrohullámú kapcsolat révén az Internetes hálózatba is be tudtunk kapcsolni. 20