A LOGISZTIKAI FOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA A

AZ EU PIACSZABÁLYOZÁSA A LOGISZTIKAI FOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA A MEZŐGAZDASÁGBAN FVM KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET BUDAPEST, 2005

AZ EU PIACSZABÁLYOZÁSA A LOGISZTIKAI FOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA A MEZŐGAZDASÁGBAN Szerző: Dr. Szente Márk Kassai Zsolt Lektor: Holéci József Dr. Grasselli Gábor

Tartalomjegyzék I. Logisztikai alapfogalmak 4 1. Mi a logisztika? 4 2. Logisztikai stratégiák és célok 4 3. Vállalkozások logisztikai rendszerei 4 4. Logisztikai rendszerek belső tagozódása 5 II. Jogszabályi háttér 7 1. Mezőgazdasági gépek munkavédelmi és közlekedésbiztonsági követelményei 7 1.1. Alapvető előírások, fogalom meghatározások 7 1.2. A szükséges vizsgálati engedélyek 7 2. A mezőgazdasági gépekre vonatkozó közúti közlekedési előírások 8 2.1. A mezőgazdasági gépek felosztása közúti közlekedés szempontjából 8 2.2. A közúti közlekedésére vonatkozó műszaki szempontok 9 3. A mezőgazdaság logisztikájához kapcsolódó hazai szabályozás előírásai 13 III. A mezőgazdaság logisztikai rendszere 15 1. A mezőgazdaságban használt anyagok és anyagmozgatási folyamatok 15 1.1. Mezőgazdasági anyagok termékcsoportjai 15 2. A mezőgazdasági anyagmozgatás technológiája 15 IV. A logisztikai folyamatok a mezőgazdaságban 22 1. Szállítás 24 2. Üzemen belüli anyagmozgatás rakodás 27 2.1. Szakaszos üzemű rakodógépek 27 2.2. Folyamatos üzemű rakodógépek 29 3. Raktározási rendszerek 31 V. Összefoglalás 33 VI. melléklet A mezőgazdaság logisztikájához kapcsolódó hazai és EU szabályozási normák (biztonságtechnikai szabályozás) 34 VII. Felhasznált irodalom: 36 VIII. Ábrajegyzék: 37 3

I. LOGISZTIKAI ALAPFOGALMAK 1. Mi a logisztika? A logisztikát a legtöbb szerző megfogalmazásában az ellátás tudományaként lehet definiálni. Ennél sokkal többet mond az, amikor egy ésszerű gondolkodásmódként, filozófiaként ismertetjük. Ezen filozófia központjában mint hadszíntér a piac, illetve a piaci verseny áll és ennek prominens foszereplője a vevő, illetve a felhasználó. Gyakran említjük a logisztika jellemzésére az 5M -et, amely azt jelenti, hogy megfelelő dolgot (pl.: termék, alapanyag, szolgáltatás) megfelelő időben megfelelő mennyiségben és minőségben megfelelő kísér" információkkal ellátva megfelelő helyre kell eljuttatni, rendelkezésre állóvá tenni. 2. Logisztikai stratégiák és célok Az eddigiekbol is kitűnik, hogy szükséges a vállalkozásoknál egy elgondolás, koncepció. Ennek centrumában a versenyképesség megőrzése áll. Ahhoz azonban, hogy ezt megtartsuk mindenkor a vevőt szükséges gondolkodásunk centrumába helyezni. Ez többek között azt jelenti, hogy a terméket nem elégséges csak eladnunk, hanem a vevő komplex, teljes kiszolgálására kell törekednünk. Tekintettel arra, hogy a logisztika az ellátás tudománya, ezen feladatok legjobb megoldására, szervezésére kell törekednünk. A mezőgazdaságon belül az ágazati alrendszerek (pl. termelés, termesztés, anyaggazdálkodás, elosztás) feladatainál felhasznált erőforrásokat fogja össze, melyek során az anyag energia munkaerő információ folyamatokat összegzi, illetve szabályozza. A gazdasági környezetben a vállalkozások és a logisztikai környezet kapcsolatát az 1. ábra szemlélteti, mely a szállítmányozás során a legkorszerűbb eszközök használatát is mutatja (pl. GPS-rendszer) 1. ábra A gazdasági környezet logisztikai rendszerének korszerűsített modellje 3. Vállalkozások logisztikai rendszerei A vállalkozások logisztikája teljes körűen magában foglalja a vállalkozáson belüli és azokat az átfogó feladatokat és intézkedéseket, melyek biztosítják az üzemeltetéshez szükséges 4

anyag- és hozzákapcsolt információáramlást. Ennek megfelelően az üzemen belüli logisztika nem egyszerűen a vállalaton belüli szállítási, rakodási és tárolási tevékenységek összessége, hanem a vállalkozás egészét átfogó folyamat, mely szervezi, irányítja és végrehajtja az anyagáramlást az alapanyag beszállítástól a kész termék kiszállításig, hatást gyakorol a termeléssel összefüggő egyéb belső tevékenységekre, így pl. a munkaszervezésre, termeléstechnológiák programozására, anyag- és készletgazdálkodásra, szervezeti struktúrára, információs rendszer fejlesztésére, stb. biztosítja a vállalkozás működési céljának elérését. 4. Logisztikai rendszerek belső tagozódása A jellegzetes logisztikai rendszerek belső tagozódását alapvetően befolyásolja: a logisztikai rendszer által megoldandó feladat, a logisztikai rendszer irányítási és működtetési stratégiái, A logisztikai rendszer által megoldandó feladatok a logisztikai rendszer tevékenységével kapcsolatosak. A logisztikai rendszer irányítási és működtetési stratégiái alapvetően befolyásolják anyagáramlási az: folyamat kialakítását (rakodási, szállítási tárolási tevékenységek), információáramlási folyamat kialakítását (információforrások, információ gyűjtőhelyek, információ feldolgozás- és kiértékelés, controlling). A belső tagozódás vertikálisan három nagy részre bomlik: stratégiai szint, taktikai szint, operatív szint. A horizontális tagozódás öt nagy területre terjed ki: beszerzés, termelés, ellátás, hulladékgyűjtés és hasznosítás, illetve információáramlás. A beszerzési logisztika területén a következő fő feladatok adhatók meg: szállítópartnerek kiválasztása, szállítópartnerek nyilvántartása és minősítése, szállítási feltételek meghatározása, szállítóeszközök, raktárak, raktári berendezések megválasztása, határidők meghatározása, megrendelések diszponálása, beszerzések pénzügyi lebonyolítása. A termelési logisztika területén az információáramláshoz kötődően a következő fő feladatok határozhatók meg: a megrendelések és a piaci igények alapján hosszú távú (3 hónap) termeléskapacitás és termelésellátás tervezése és hozzá kapcsolódó logisztikai feladatok, a megrendelések alapján és a raktári készletek alapján közép- és rövid távú termeléskapacitás és termelésellátás tervezése és hozzá kapcsolódó logisztikai feladatok (2 hét- 1hónap), anyagáramlás meghatározása a különböző termelési és gyártási tervekhez, anyagáramlást kielégítő anyagmozgató rendszer tervezése, kiválasztása, anyagáramlást kielégítő anyagmozgató rendszer működéséhez szükséges információk meghatározása, információáramlás tervezése, 5

logisztikai rendszer kialakítása, irányítása, ellenőrzése. A felsorolt feladatok végrehajtására végrehajtó egységeket kell kialakítani. Az egyes végrehajtó egységekhez hozzárendelhető egy vagy több feladat is. A termelési folyamat során az anyagáramlást biztosító főbb feladatok a következők: vállalkozáson belüli rakodási, szállítási, tárolási feladatok, üzemen belüli rakodási, szállítási, tárolási feladatok, munkahelyi kiszolgálási feladatok, technológiai feladatok. Az ellátás és elosztás területén az információáramláshoz kapcsolódó főbb feladatok a következők: piaci igények felmérése, értékelése, nyilvántartása, rendelésre történő késztermék előállítás meghatározása, megrendelések lebonyolítási módja, dokumentálása, szállítóeszközök, raktárak, rakodóeszközök nyilvántartása és értékelése e folyamat számára, különböző sorrendtervezési feladatok megoldása és irányítása, üresjárat tervezése és irányítása, termék nyomkövetési módszer és rendszer kialakítása és működtetése, szerviz szolgáltatási feladatok. A vállalkozáson belüli logisztika területén a hulladékgyűjtési és hasznosítási főbb feladatok és főbb tevékenységei a következők: hulladékgyűjtő helyek meghatározása, a vállalkozáson belüli hulladékgyűjtő rendszer megtervezése és diszponálása, a hulladékszelektálási csoportok meghatározása, a belső és külső újrahasznosításra kerülő hulladék megállapítása, a belső újrahasznosítási helyek kijelölése, a belső újrahasznosítás tervezése és irányítása, a kilépő, külső hasznosításra kerülő hulladékok diszponálása. Az információáramlással kapcsolatos feladatokon túl az anyagáramlás megvalósításához kötődő feladatokat is meg kell oldani. Ezek a feladatok a következők: szállítási feladatok, rakodási feladatok, tárolási feladatok, ellenőrzési feladatok, egységrakomány képzési, bontási feladatok. Az irányításhoz: meg kell ismerni az anyagmozgatási folyamat és a kiszolgált alapfolyamat állapotát (adatrögzítés, adattárolás, adatértékelés, adattovábbítás), következtetéseket kell levonni a lehetséges cselekvési változatokra vonatkozóan (adatfeldolgozás, információképzés), a lehetséges cselekvési változatok közül ki kell választani az optimálist (döntéselőkészítés, optimalizálás, döntés), be kell avatkozni az anyagmozgatási folyamatba információközlés, vezérlés, illetve szabályozás révén. Az irányításhoz szükséges információs folyamatok: az információk (adatok) észlelése, rögzítése, tárolása, továbbítása, feldolgozása, valamint igény esetén megjelenítésük. Az információknak ki kell terjedniük mind a kiszolgált (pl. termelési, raktári vagy szállítási) folyamatok, mind az anyagmozgató rendszer állapotára. 6

II. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1. Mezőgazdasági gépek munkavédelmi és közlekedésbiztonsági követelményei 1.1. Alapvető előírások, fogalom meghatározások Az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit. Munkaeszközt forgalomba hozni, importálni üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha kielégíti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit és e a gyártó, külföldről behozott termék esetében az importáló, importáló hiányában az üzemeltető az általános minőségtanúsítás keretében tanúsítja (tanúsíttatja). A 21/1998. (IV.17.) IKIM rendelete a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról foglalkozik a megfelelőség tanúsításával és a CE jelölés elhelyezésével a gépeken. Megfelelőségi nyilatkozat: a gyártó (vagy annak magyarországi képviselője) írásbeli nyilatkozata, hogy a gép vagy a biztonsági berendezés a típusmintának és a jogszabályban előírt biztonsági előírásoknak megfelel. Megfelelőségi tanúsítvány: a tanúsító szervezet által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a gép vagy biztonsági berendezés a típusvizsgálati tanúsítvány szerinti típusnak megfelel. Típusvizsgálati tanúsítvány: a tanúsító szervezet által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a gép vagy a biztonsági berendezés típusmintája a jogszabályban előírt biztonsági előírásoknak megfelel. Megfelelőségi jelölés ( CE jelölés): A gyártó a megfelelőségi nyilatkozat vagy a megfelelőségi tanúsítvány alapján a forgalomba hozatal előtt a gépet vagy a biztonsági berendezést megfelelőségi jelöléssel látja el, mely a CE szimbólumból áll. Az elhelyezés lehetséges módja a gépen: A gép adattábláján; Külön CE jelölésű táblán vagy öntapadó matricán. Rendeltetésszerű használat: a gép vagy biztonsági berendezés használati kezelési útmutatójában leírt, a gyártó által tervezett célnak és az előírt üzemeltetési módnak megfelelő használat. 1.2. A szükséges vizsgálati engedélyek A gyártónak vagy a forgalmazónak megfelelőségi nyilatkozatot kell kiadni a vevő részére az egyszerűbb, kevésbé veszélyes gépekre és a gépen a CE jelölést el kell helyeznie. 1.2.1. Munkabiztonsági vizsgálat A megfelelőségi nyilatkozat kiadását a géptípuson elvégzett munkabiztonsági vizsgálat teszi megalapozottá. A mezőgazdasági gépek munkabiztonsági vizsgálatát a Nemzeti Akkreditáló Testület által akkreditált és a gazdasági Minisztérium által kijelölt vizsgálólaboratórium végzi. A vizsgálatról munkavédelmi gépvizsgálati jegyzőkönyv készül, mely a munkabiztonsági követelmé- 7

nyek felülvizsgálatán kívül tartalmazza a közlekedésbiztonsági jegyzőkönyvet is a traktorok, pótkocsik, önjáró mezőgazdasági gépek esetén. 1.2.2. KERMI engedély A magán- és kisüzemi felhasználású egyes gépek (pl. növényvédő gépek, kerti és háztáji gazdasági kisgépek) kereskedelmi forgalmazásához a KERMI engedélyt is meg kell szerezni a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet felügyelete alatt működő KERMI Kft-től. 1.2.3. Közlekedési típusbizonyítvány A közúti forgalomba helyezés előtt közlekedési típusbizonyítványt kell kérni a Központi Közlekedési Felügyelettől: A mezőgazdasági traktorokra: Mezőgazdasági vontató kategóriában; Lassú jármű kategóriában. A mezőgazdasági pótkocsikra: Mezőgazdasági vontató pótkocsija kategóriában; Lassú jármű pótkocsi kategóriában. A Közlekedési Felügyeletek vizsgaállomásain a fenti járműveket a műszaki vizsgálat alapján forgalmi engedéllyel és forgalmi rendszámmal látják el. Mezőgazdasági gépek (munkaeszközök) értékesítésekor a géphez tartozó dokumentumok felsorolása Az új gépek értékesítésekor a forgalmazónak a következő dokumentumokat kell átadni a vevő részére: Számla; A gép magyar nyelvű üzemeltetési dokumentációja, vagy kezelési és karbantartási utasítása; Megfelelőségi nyilatkozat vagy megfelelőségi tanúsítván; Minőségi bizonyítvány; Jótállási jegy vagy garanciajegy; Forgalmi engedély és forgalmi rendszám: A mezőgazdasági traktorokra: o Mezőgazdasági vontató kategóriában; o Lassú jármű kategóriában. A mezőgazdasági pótkocsikra: o Mezőgazdasági vontató pótkocsija kategóriában; o Lassú jármű pótkocsija kategóriában. 2. A mezőgazdasági gépekre vonatkozó közúti közlekedési előírások 2.1. A mezőgazdasági gépek felosztása közúti közlekedés szempontjából Mezőgazdasági traktorok: Mezőgazdasági vonatató kategóriába sorolt traktorok; Beépített erőgép hajtja és sík úton önerejéből 25 km/h sebességnél gyorsabban haladni képes. Lassú jármű kategóriába sorolt traktorok: Beépített erőgép hajtja és sík úton önerejéből 25 km/h sebességnél gyorsabban haladni nem képes. Mezőgazdasági pótkocsik: 8

Mezőgazdasági vontatóhoz kapcsolt pótkocsi: Különböző anyagok szállítására készült pótkocsi, mely 25 km/h sebességnél nagyobb sebességgel vontatható. Lassú járműhöz kapcsolt pótkocsi: Különböző anyagok szállítására készült pótkocsi, mely 25 km/h sebességnél nagyobb sebességgel nem vontatható. Önjáró mezőgazdasági gépek: Különböző mezőgazdasági munkák elvégzésére alkalmas gépek, melyeket beépített erőgép hajt és önerejéből 25 km/h sebességnél gyorsabban közúti közlekedéskor nem haladhat (lassú jármű kategória). Kerti traktorok: Egytengelyes motoros részből és hozzá kapcsolt egytengelyes pótkocsiból állnak, sebességük 15 km/h sebességnél nem nagyobb. Mezőgazdasági munkagépek: Mezőgazdasági munkák végzésére készült, mezőgazdasági traktorral üzemeltetett gépek, melyek a traktorhoz való kapcsolódás szerint lehetnek: Vontatott mezőgazdasági gépek; Függesztett mezőgazdasági gépek, Félig függesztett mezőgazdasági gépek A mezőgazdasági gépek közúti közlekedése az üzemeltetők számára sokszor okoz nehézségeket, problémákat, így a következőkben ismertetjük a mezőgazdasági gépek közúti közlekedésére vonatkozó főbb műszaki szempontokat. 2.2. A közúti közlekedésére vonatkozó műszaki szempontok 2.2.1. Mezőgazdasági traktor Típusengedély: Kötelező: közúti közlekedésre használt traktoroknál Nem kötelező: eszközhordozó traktoroknál, egyéb csak mezőgazdasági munkavégzésre használt traktoroknál Max. méretek: Hosszúság: 12,00 m Szélesség: 2,55 m Magasság: 4,00 m Max. tömeg: Fúvott gumiabronccsal felszerelt Kéttengelyes jármű esetén: 20000 kg Háromtengelyes jármű esetén: 24000 kg Négy vagy ennél több tengelyes jármű esetén: 30000 kg Fúvott gumiabronccsal fel nem szerelt jármű: 12000 kg Fékberendezés: Üzemi fékberendezés: legalább egy tengelyre hatónak kell lennie, mechanikus vagy hidraulikus működtetéssel. Sűrített levegővel működtetett fékberendezésnek az összes kerékre hatónak kell lennie. Rögzítő fékberendezés: legalább egy tengelyre hatónak kell lennie, mechanikus működtetéssel. Vontatható tömeg: A traktor fékberendezés és a pótkocsi fékberendezés fajtája, valamint a traktor tömege alapján kerül meghatározásra. K tényező = vontatott pótkocsi tömege/traktor saját tömege 9

Mezőgazdasági traktor Mezőgazdasági pótkocsi fékberendezés K tényező Kerekes traktor Átmenő fékberendezés (légfék) 4,00 Ráfutó fék 0,75 Üzemi fék nélkül 0,50 (de max. 750 kg) Vontatott mg-i munkagép fék nélkül 1,00 Lánctalpas traktor Bármilyen fékberendezéssel Nincs külön előírás Világító és fényjelző berendezések: Szabványos E jóváhagyási jellel ellátott világító és fényjelző rendezések felszerelése kötelező. 2.2.2. Pótkocsi (vontatmány) vonóberendezések A vontatmány Traktor vonóberendezés Kéttengelyes pótkocsi vonóberendezés: fix Felső pótkocsi vonóberendezés: csapos vonóberendezés, vízszintes tengely körül ± 20 fok- vonószem ban elforduló. Egytengelyes pótkocsi vonóberendezés: vízszintes tengely körül elforduló vonószem vonóhorog TVSZ-2 Alsó pótkocsi vonóberendezés: hidraulikus Mezőgazdasági munkagép: fix vonóberendezés Mg-i gépek vonóberendezése: lengő vonórúd TVSZ-1 2.2.3. Függesztett vagy félig függesztett gépekkel kapcsolt traktor Engedélyezett kapcsolások: Függesztett gépek elől hátul elől és hátul Félig függesztett gépek: csak hátul Kapcsoló berendezés: Típusengedély: Max. méretek: Max. tömeg: Világító és fényjelző berendezés: A traktor hidraulikus függesztő-szerkezete A munkagépen a CE megfelelőségei jelölés és a megfelelőségi nyilatkozat kötelező Mellső kinyúlás: a traktor hosszának 60 %-a Hátsó kinyúlás: a traktor hosszának 90 %-a Kéttengelyes traktor: A kormányzott tengelyre eső tömeg nem lehet kevesebb, mint a traktor pótsúlyozás nélküli tömegének 25 %-a Három- vagy több tengelyes jármű: Kormányzott tengelyre eső tömeg nem lehet kevesebb, mint a traktor pótsúlyozás nélküli tömegének 20 %-a A függesztett, illetve féli függesztett gép szélességét vagy hátsó kinyúlását a gépen elhelyezett piros-fehér csíkozású táblákkal és a táblákon elhelyezett mellső és hátsó világító és fényjelző berendezésekkel kell jelölni. A KFB-n (mg-i munkagépek kitűzhető fényjelző berendezése) a mellső és a hátsó lámpák és fényvisszaverők szabványos E jóváhagyási jellel ellátottak legyenek. A KFB kialakítását, elhelyezését az MSz05-10.0107:86 szabvány tartalmazza. 10

2.2.4. Vontatott mezőgazdasági gépekkel kapcsolt traktor kapcsolá- Engedélyezett sok: Típusengedély: Max. méretek: Max. tömeg: Fékberendezés: Világító és fényjelző berendezés: A traktor erre kialakított vonóberendezése (lengő vonórúd) A vontatott gépen a CE megfelelőségei jelölés és a megfelelőségi nyilatkozat kötelező A járműszerelvény hossza: 18,35 m szélessége: 2,55 m magassága: 4,00 m A fékberendezés nélküli vonatott gép tömege nem haladhatja meg a vontató traktor tömegét A vontatott munkagépet nem szükséges felszerelni fékberendezéssel, ha a gép tömege nem haladja meg a vontató traktor tömegét Amennyiben a munkagép tömege nagyobb a vontató traktor tömegénél, akkor átmenő fékberendezést kell felszerelni, mely a traktor üzemi fékberendezésével együtt működtethető Ha a vontatott gép hátranyúlása a traktor hátsó kerék leghátsó pontjától mérve nagyobb 1,5 m-nél, vagy a vontatott gép eltakarja a traktor világító és fényjelző berendezéseit, akkor a vontatott gépre kitűzhető fényjelző berendezést (KFB) fel kell szerelni. A gép szélességét vagy hátsó kinyúlását a gépen elhelyezett piros-fehér csíkozású táblákkal és a táblákon elhelyezett mellső és hátsó világító és fényjelző berendezésekkel kell jelölni. A KFB-n a mellső és a hátsó lámpák és fényvisszaverők szabványos E jóváhagyási jellel ellátottak legyenek. A KFB kialakítását, elhelyezését az MSz-05-10.0107:86 szabvány tartalmazza. 2.2.5. Önjáró mezőgazdasági gépek Típusengedély: Az önjáró mezőgazdasági géen a CE megfelelőségei jelölés és a megfelelőségi nyilatkozat kötelező Max méretek: Hosszúság: 12,00 m Szélesség: 2,55 m Magasság: 4,00 m Hátsó kinyúlás: 0,6 x tengelytáv, de max. 3,6 m Max tömeg: Tengelyek száma Max. tömeg 1 10 000 kg 2 20 000 kg 3 vagy több 24 000 kg Világító és fényjelző berendezés: Munkaeszköz (vágóasztal): Kapcsoló berendezések: Szabványos E jóváhagyási jellel ellátott világító és fényjelző berendezések felszerelése kötelező. Szélessége általában jelentősen nagyobb az alapgép szélességénél és a közúti közlekedéskor megengedett értéknél. A vágóasztalt adapter szállító kocsira helyezve, vontatva szabad szállítani közúton. Az önjáró mezőgazdasági gépek felszerelhetők a pótkocsi vonóberendezéssel. 11

2.2.6. Mezőgazdasági pótkocsik Típusengedély: Kötelező: közúti közlekedésre használt pótkocsiknál Nem kötelező: speciális pótkocsiknál (pl. műtrágyaszóró pótkocsi) Felszerelt munkagépekhez A gépen a CE megfelelőségi jelölés és a megfelelőségi szükséges engedély: nyilatkozat kötelező. Max. méretek: Hosszúság: 12,00 m Szélesség: 2,55 m Magasság: 4,00 m Max tömeg: Tengelyek száma Max. tömeg 1 10 000 kg 2 20 000 kg 3 vagy több 24 000 kg Fékberendezés: Üzemi fékberendezés: 750 kg össztömegig nem szükséges 0,75 x G traktor tömegig ráfutó fék szükséges 0,75 x G traktor tömegtől 4 x G traktor tömegig átmenő fékberendezés szükséges (légfék) Rögzítő fékberendezés: kézi, mechanikus működtetésű rögzítőfék felszerelése kötelező Világító és fényjelző beren- Szabványos E jóváhagyási jellel ellátott világító és fény- dezés: Kapcsoló berendezések: jelző berendezések felszerelése kötelező A pótkocsit szabványos vonóberendezéssel kell felszerelni: Kéttengelyes pótkocsi: fix vonószemmel; Egytengelyes pótkocsi: vízszintes tengely körül elforduló vonószemmel 2.2.7. Az előírt méret és tömegjellemzőket meghaladó gépek (túlméretes járművek) Engedély: Kíséret: Jelzőberendezés: 2.2.8. Biztosítás Egy speciális, 1 évig érvényes útvonalengedély szükséges. Az útvonalengedélyt a gép üzemeltetőjének kell megkérni a területileg illetékes útügyi hatóságtól (az út kezelőjétől). A kíséret szükségességét, feltételeit az útvonalengedélyben meghatározzák. A gépen elhelyezett sárga vagy narancssárga színű villogó lámpa. Használata az útvonalengedélyben leírtak szerint. A közúti forgalomban való részvételhez a forgalmi engedéllyel és forgalmi rendszámmal ellátott járművekre kötelező. 2.2.9. A vezetői engedélyre vonatkozó előírások Mezőgazdasági vontatót, mezőgazdasági vontatóból és pótkocsiból álló járműszerelvényt a mezőgazdasági vontatóra vagy a C kategóriában érvényesített engedéllyel szabad vezetni. Mezőgazdasági vontatóból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény mezőgazdasági vontatóra vagy a C és E kategóriában érvényesített engedéllyel szabad vezetni. Lassú járművet és lassú járműből és pótkocsiból álló járműszerelvény a lassú jármű vezetésére jogosító járművezetői igazolvánnyal, illetve bármely kategóriában érvényesített engedéllyel szabad vezetni. Egyéb mezőgazdasági gépek: ezek a gépek közlekedési szempontból lassú jármű kategóriába soroltak, így ezeket a lassú járművek vezetésére jogosult személyek vezethetik. 12

3. A mezőgazdaság logisztikájához kapcsolódó hazai szabályozás előírásai A közúti közlekedésben való részvétel érinti a logisztikai rendszerben üzemeltetett mezőgazdasági járműveket és berendezéseket is. Ez elsősorban a jogi szabályozási hátteret, illetve az üzemeltetést megelőző feltételrendszert írja le, melyek a következő fő törvények és rendeletek összességét tartalmazza. 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről 1 kapcsolódó tartalma: járművek használata, a közúti közlekedés üzemeltetésének műszaki feltételei, a közút nem közlekedési célú igénybevétele 30/1988. (IV. 21.) MT r. a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról 2/1972. (I. 25.) KPM r. a Közlekedési Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabály IV. (Anyagmozgatás és -tárolás) fejezet kapcsolódó tartalma: szállítási eszközök, szállító berendezések, rakodógépek, anyagtárolás, 1/1975. (II. 5.) KPM BM e. r. a közúti közlekedés szabályairól (KRESZ) 5/1990. (IV.12.) KöHÉM r. a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról kapcsolódó tartalma: járművek típusvizsgálatával kapcsolatos anyagok, (pl. típusbizonyítvány, forgalomba helyezési engedély) gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra és ezek pótkocsijára vonatkozó egyedi műszaki vizsgálatok, lassú járműre és pótkocsijára vonatkozó egyedi műszaki vizsgálatok, különleges felépítményű járműre vonatkozó külön rendelkezések 6/1990. (IV.12.) KöHÉM r. a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről kapcsolódó tartalma: általános műszaki előírások, egyes járműfajtákra vonatkozó külön előírások (pl. különleges anyagok szállítására szolgáló járművekre és járműfelépítményekre vonatkozó műszaki előírások) 4/1999. (II.12.) KHVM r. a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedéséről, a közútkezelői és hatósági eljárás, valamint a díjfizetés feltételeiről kapcsolódó tartalma: túlsúlyos járművek közlekedésének szabályai, útvonal használati díja túlsúlyos (túlméretes) járműveknek 35/2000. (XI. 30.) BM r. a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról kapcsolódó tartalma: járművezetésre jogosító okmányok, járművek forgalomba helyezése, illetve forgalomból történő kivonása járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányok 15/1989. (X. 8.) MÉM r. az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról kapcsolódó tartalma: erdészeti faanyagmozgatásra és készletezésre vonatkozó biztonsági előírások (készletezés, rakodás, tárolás) 35/1996. (XII. 29.) BM r. az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról 1 A törvény kihirdetésének napja 1988. április 21. 13

kapcsolódó tartalma: a használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok (szállítás, vontatás, raktározás, tárolás), a mezőgazdaságra vonatkozó tűzvédelmi használati szabályok 47/1999. (VIII. 4.) GM r. Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról kapcsolódó tartalma: daruk, emelő berendezések, emelőszerkezetek üzemeltetésére vonatkozó előírások 5/2001. (I. 16.) FVM r. a növényvédelmi tevékenységről kapcsolódó tartalma: növényvédelmi gépek, és a növényvédelmi tevékenységre vonatkozó előírások 9/2001. (IV. 5.) GM r. a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról 16/2001. (III. 3.) FVM r. a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat kiadásáról kapcsolódó tartalma: növénytermesztésre vonatkozó rendelkezések, állattenyésztésre vonatkozó rendelkezések 83/2003.(VII.16.) FVM r. a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól 8/2003. (II. 19.) GKM r. a szállítható nyomástartó berendezések biztonsági követelményeiről és megfelelőség-tanúsításáról kapcsolódó tartalma: szállítható nyomástartó berendezések megfelelőséi értékelési eljárásai 89/2004. (V. 15.) FVM r. a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, tárolásáról és szállításáról kapcsolódó tartalma: növényvédő szerek csomagolása, tárolása, szállítása 113/2004. (IX. 23.) GKM r. a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállításáról 14

III. A MEZŐGAZDASÁG LOGISZTIKAI RENDSZERE 1. A mezőgazdaságban használt anyagok és anyagmozgatási folyamatok A mezőgazdasági anyagmozgatás szempontjából a legnagyobb volument a termelési szerkezetben a megtermelt mennyiség jelenti, s ehhez hozzá kell számítani az állattenyésztésben megtermelt áruk, illetve mindkét termelési folyamat fenntartásához szükséges anyagok pl. szerves- és műtrágyák, növényvédő szerek anyagmozgatását, amelyek szerves részét képezik az egyes termeléstechnológiai folyamatoknak. A mezőgazdasági termelés során alkalmazott technológiák szinte valamennyi munkaműveletéhez, mint kiszolgáló tevékenység mely nélkül az adott termelési folyamat nem valósulhatna meg tartozik anyagmozgatási művelet. Így az anyagmozgatási volument a termelés folyamatosságát biztosító anyagok, valamint a megtermelt anyagmennyiség összessége, vagyis a termelés nagysága határozza meg. A mezőgazdasági termelés kapcsán szállítandó anyagokat alapvetően hat termékcsoportba soroljuk, melyek megoszlását az 1. táblázat adatai szemléltetnek: 1.1. Mezőgazdasági anyagok termékcsoportjai 1. táblázat Anyag csoportok Jellemző anyagok Megoszlási arányuk ömlesztett anyagok szemes termény, gyökgumósok, szecskázott anyagok, 61 % szerves trágya, műtrágya, stb. folyékony anyagok víz, permetlé, hígtrágya, folyékony műtrágya, stb. 4 % terimés anyagok bálázott szálastakarmányok, gabona szalma, stb. 12 % darabáruk zsákolt anyagok, egység rakományok, stb. 9 % élő állatok szarvasmarha, sertés, baromfi, stb. 2 % egyéb anyagok pl. üzemanyag 12 % A mezőgazdasági termelés keretein belül mind a folyamatos, mind a szakaszos üzemű rakodógépek jelentős mennyiségben jelen vannak. A széleskörű alkalmazási körüket azonban nem teszik lehetővé az eltérő alkalmazási módszerek, így a témakörben megjelölt technikai megoldások ismertetését az ömlesztett anyagok, illetve darabáruk rakodását végző un. szakaszos üzemű gépek műszaki-technikai paramétereinek közreadásával végezzük el. Az anyagmozgató gépek közül mind a hazai mezőgazdasági gyakorlatban, mind világviszonylatban látványosan alkalmazott rakodógépek a szakaszos üzemű gépek. A mezőgazdaságban nagyarányú elterjedésüket az anyagmozgatási folyamatokon belüli pontosság, áruvédelem és gyorsaság szempontjain túl az élő munkaerő megtakarítást segíti és határozza meg. E gépek sokrétű alkalmazhatóságát bizonyítja a többszörösen végezhető funkciók darab- és ömlesztett áruk emelése, átrakása, illetve kisebb távolságú mozgatása alkalmazásával. 2. A mezőgazdasági anyagmozgatás technológiája A mezőgazdasági anyagmozgatás sokrétű tevékenysége összeköti a termelési folyamatokat. Napjainkban a korszerű gépekkel végzett anyagmozgatás nélkül nem végezhetők el a mezőgazdasági termelés fő műveletei sem. A rakodás és szállítás, valamint a hozzájuk kapcsolódó termelési műveletek a növénytermesztés és az állattenyésztés nélkülözhetetlen munkafolyamatait 15

kiegészítve jelentkeznek a belsőmajori munkákban is, valamint a termelés során viszonylag nagy mennyiségben használatos ipari eredetű anyagok rendeltetésszerű kijuttatásában is. A napjaink mezőgazdaságára mind jellemzőbb a korszerű gépesítési rendszerek használata, így az egyre nagyobb teljesítményű erő- és munkagépek termeléstechnológiákba illesztésével dolgoznak. A technológiai folyamatoknak szerves részét képezi az anyagmozgatás is, amely az egyes műveleteket köti össze, s a termelés folyamatosságát tartja fenn. Az anyagmozgatás fontosságát a mezőgazdaságban bizonyítja az a tény is, amely arra alapoz, hogy a termelés teljes költségráfordításának ma ~30-50 %-át a szállítás és rakodás költségei teszik ki. Nyilvánvaló, hogy a helyes üzemszervezés, a termelt áru legrövidebb útvonalon, leggazdaságosabb módon való továbbítására törekszik, és ennek során az anyagmozgatás korszerű gépesítése a termelés önköltségét is jelentősen csökkentheti. Az anyagmozgatás mindig kapcsolódik a mezőgazdaságban éves szinten a betakarításkor megmozgatandó hatalmas mennyiségekhez, ugyanakkor azt is ismernünk kell, hogy a betakarítási csúcsidők a termelés során nem oszlanak meg. Az utóbbi években - részben a termelési szerkezet megváltozásával, részben megfelelő munkaszervezéssel a gazdálkodók törekedtek a kiugró csúcsok mérséklésére, mégis tudomásul kell vennünk, hogy az anyagmozgatási eszközöknek a betakarításkor előállított mennyiségeket kell továbbítaniuk. A termeléshez természetesen kapcsolódik az ún. kiszállítási ütemezés is. A megtermelt mezőgazdasági anyagokat bizonyos időn túl az üzemi területen tárolni nemcsak költséges, de veszteséges is lehet. Ezáltal a termelést és a végfelhasználást össze kell hangolni, és megfelelő munkaszervezéssel gondoskodnunk kell az anyagfolyam továbbításáról is. Nem csupán a megfelelő mennyiségű anyagmozgató eszköz beállítása lényeges, hanem azok gazdaságos kihasználása is. Megfontolandó tehát, hogy a csúcsterhelések időszakában milyen mértékben szükséges munkába állítani ún. külső szállítóeszközöket. Ezt megoldhatjuk szállítmányozási bérvállalkozók igénybevételével. A mezőgazdasági anyagmozgatás - a termelt anyagok, a mozgatási hely és a termeléshez felhasználható anyagok arányában - a következő csoportosításban mutathatók be: szemes termények, gyökgumósok, szerves- és műtrágyák, terimés anyagok (bálázott vagy ömlesztett szálastakarmányok), zöldség és gyümölcsök, folyékony anyagok (víz, üzemanyag, stb.), élő állatok, egyéb. Figyelembe kell vennünk a mozgatandó anyagok különféle jellemzőit is, amelyek alapvetően meghatározzák a berendezések, műszaki kialakítását. Így tehát már a tervezéskor pontosan rögzítenünk kell ezeket a jellemzőket, melyeket a következőkben foglalunk össze: az anyag térfogattömege; az ömlesztett anyagok természetes rézsűszöge; az anyagok súrlódási tényezője (részben a mozgatandó anyag részecskéi, részben a mozgatott anyag és a mozgató berendezés továbbító eleme között); a mozgatott anyag nedvességtartalma, vegyi hatása stb., mely a továbbító berendezés anyagminőségét is befolyásolja; a mozgatott anyag szennyező hatása a továbbító berendezésre, illetve annak érzékenysége a szennyeződéssel szemben; a mozgatott anyag kezelésével kapcsolatos fizikai jellemzők; az anyag csomagolásának" jellege (ömlesztett vagy darabos áru: a főbb szemcse-, darabméretek megadásával, zsák, láda stb.); 16

a mozgatott anyag különleges tulajdonságai: nedvszívó (higroszkópos), mérgező, maró hatású (vagy egyéb egészségre károsan ható tényezők), tapadásra hajlamos (boltozódási probléma stb.) robbanás-, gyulladásveszélyes stb. Az elmúlt évtizedben a mezőgazdasági termelés szerkezete jelentősen átalakult. A megváltozott birtokviszonyok következtében a termelő szervezetek száma megnőtt, a gazdasági méretek csökkentek. A napjainkra a mezőgazdaságban, különösen a növénytermesztés területén a termelési volumen, vagyis az anyagmozgatási feladat nem csökkent, sőt növekedést mutat. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a mezőgazdasági termelésben meghatározó fő növények a kalászos gabonák, a kukorica, napraforgó, cukorrépa termőterülete nem változott. Emellett korábban a mezőgazdasági anyagmozgatásban jól szervezett, és az akkori termelési színvonalnak megfelelő szállító géplánc műszaki elemei elavultak. Ez a probléma különösen az újabban alakult és bérelt területen működő vállalkozásoknál okoz szervezési- és alkalmazástechnikai problémát. E vállalkozások is természetesen valamilyen színvonalon elvégzik az anyagmozgatási feladatokat, csak az a probléma merül fel, hogy a betakarítás, a szállítás és a kapcsolódó műveletek eszközrendszerének konkrét megvalósítása különböző műszaki színvonalon történik. A feladat megoldásának a nehézsége abban is megnyilvánul, hogy a külföldön alkalmazott megoldások a mezőgazdasági termelés sokrétű körülményeiből következően csak megfelelő adaptációs tevékenység elvégzése után alkalmazhatók magyarországi viszonyok között. Tovább bővíti a problémakört, hogy a mezőgazdaság anyagmozgatásának korszerűsítésében nem biztos, hogy a közvetlenül ható piaci viszonyok (pl. a szállító eszközök ára) a meghatározók, hanem a technológia a szállítási körfolyamat egészének alkalmassága, és nagyfokú biztonsága a megtermelt termény értékeinek megóvása, valamint a teljes körfolyamat gazdaságossága. Ezek a feladatok megfelelő szinten művelt fejlesztés keretében oldhatók meg úgy, hogy a kidolgozott megoldások széles körben alkalmazhatóak legyenek. A mezőgazdasági anyagmozgatás szempontjából a legnagyobb volument a növénytermesztési szerkezetben a megtermelt mennyiség jelenti, s ehhez hozzá kell számítani az állattenyésztésben megtermelt áruk, illetve mindkét termelési folyamat fenntartásához szükséges input anyagokat pl. szerves- és műtrágyák, növényvédő szerek anyagmozgatását, amelyek szerves részét képezik az egyes termeléstechnológiai folyamatoknak, és nem elhanyagolható anyagmozgatási (szállítás, rakodás) feladatot jelentenek. A mezőgazdasági termelés során alkalmazott technológiák szinte valamennyi munkaműveletéhez, mint kiszolgáló tevékenység mely nélkül az adott termelési folyamat nem valósulhatna meg tartozik anyagmozgatási művelet. Így az anyagmozgatási volument a termelés folyamatosságát biztosító anyagok, valamint a megtermelt anyagmennyiség összessége, vagyis a termelés nagysága határozza meg. A mezőgazdasági termelésre mint azt a vállalkozások száma és mérete mutatja ma a hazai termelésben a nagyfokú tagoltság és a méretszóródás a jellemző. Ez azt is jelenti, hogy a szállítási távolságok jelentős mértékben változnak. A szállítási teljesítmény távolsággal arányos változását szintén figyelembe kell venni a kapacitás meghatározásánál. A mezőgazdasági anyagok eltérő térfogattömegűek, tehát az optimális teherbírás, illetve raktérfogat kihasználás nem minden esetben érhető el, illetve az optimalizálás ilyen szempontból sem egyszerű feladat. Mint az elmondottak alapján érzékelhető, hogy az anyagmozgatás a mezőgazdaságban a termelés meghatározó része és ezt a feladatot csak a termelési követelményeknek megfelelő műszaki-technológiai háttérrel lehet megoldani. Az alkalmazott technikai berendezések kapacitását a szállítási csúcsra kell méretezni. Ennek természetesen többféle megoldása lehet. Mindezeket az egyes termeléstechnológiai feladatok elemzésével lehet meghatározni. A mezőgazdasági szállítási feladataink csúcs időszakait alapvetően kultúrnövényeink betakarításához kapcsolódó munkák határozzák meg. 17

Az anyagmozgatási eljárások alkalmazásakor a szállítási körfolyamat rakodás-szállításürítés-üresjárat pontos teljesülése minden esetben alapvető követelmény. A szállítási körfolyamat megfelelő szintű alkalmazásakor a követelményrendszer kidolgozását minden esetben az elérhető teljesítmény határozza meg. A mezőgazdaságban az anyagokat többször is át kell rakodni, így 1,5-2-szeres anyagmozgatási többszörössel kell számolnunk. A mezőgazdaságban egyes felmérések szerint az anyagmozgatási feladatok elvégzése a gépi munkákból ~50 %-ot tesznek ki. Az anyagmozgatási feladatok ugyanakkor idényhez kötöttek, tehát eloszlásuk az év folyamán változó, időnként a rendelkezésre álló időszak rövid és az időjárás is korlátozhatja a feladatok végrehajtását. Az agrotechnikailag optimális időben el nem végzett szállítás a termés minőségét hátrányosan befolyásolja. A rossz körülmények között erőltetett szállítás viszont a talaj állapotában okoz gyakran maradandó változásokat. Az anyagmozgatás időbeli eloszlása a feladat nagyságának változása a mezőgazdasági termelés ciklusával függ össze. Ebből következően a növénytermesztés területén az anyagmozgatási feladat megoldása a gabona-betakarítási, illetve az állattenyésztő vállalkozások azok közül is elsősorban a szarvasmarhatartók esetében az azt megelőző időszakban jelenthet problémát. Az állattartó gazdaságok esetében a szálastakarmányok nagy mennyiségben és időhöz kötötten történő szállítása az alacsony térfogattömeg miatt jelentős szállítási és rakodási kapacitást igényel. Ezt követően a gabona-betakarításnál a betakarítás agrotechnikailag optimális rövid időszaka miatt a szállításnak illeszkednie kell az alkalmazott nagy betakarító kapacitások kihasználásához. Az anyagmozgatás szállítási területein belül számos olyan technológiai fázis található, melynek mezőgazdasági vonatkozásai egyediek, illetve fejlesztési irányai a szállítás hatékonyságára jelentős hatást gyakorol. A szállítási technológiák közül a legnagyobb jelentőséggel bírók a következők: szemes termény szállítás, tápanyag-visszapótlás, szálastakarmány szállítás, szecskázott takarmányszállítás, burgonyaszállítás, cukorrépa szállítás, szőlő- és gyümölcsszállítás. A legnagyobb szállítási feladat a kalászos növények betakarításához kapcsolódó anyagmozgatási munkák során merül fel, ugyanis rövid idő (1-2 hét) alatt nagy mennyiségű terményt kell átmozgatni. Ezért is szállítási szempontból az egyik legfontosabb terület a kalászos gabonák betakarítási technológiájának kiszolgálása. A betakarításhoz kapcsolódó szállítási feladatok jelentős hatást gyakorolnak mindkét technológia gépeinek kihasználására. A hazai gyakorlat napjainkban is a közvetlen, egyfázisú szállítási technológiát alkalmazza, míg a kétfázisú technológiai változat gyakorlati alkalmazása elhanyagolható, bár növekvő mértékű. A jelenleg alkalmazott közvetlen vagy egylépcsős szállítási technológia jellemzői, hogy a szemtermény átadása-átvétele álló helyzetben történik, s mivel ez az átvétel szakaszos jellegű, egyegy szállítóeszköz rakománya csak több arató-cséplő gép ürítésével biztosítható. E közvetlen kapcsolat, illetve a szakaszos terményátadás miatt jelentős időveszteségek adódnak mind a betakarítógépek, mind a szállítóeszközök munkavégzésében és időkihasználásában. Kisebb üzem és termőterület esetén a betakarítás az arató-cséplő gépek egyedi üzemeltetésével történik még akkor is, ha a betakarítás agrotechnikailag optimális időszaka nem tartható be. Ezekben az esetekben a szállítás traktoros pótkocsikkal történik. Mivel a betakarítási teljesítmény ilyen esetekben alacsony, a táblán álló cserepótkocsis megoldás a leggazdaságosabb megoldás. A nagyobb termőterületű vállalkozások a betakarításra több közepes vagy néhány nagy teljesítményű arató-cséplő gépet alkalmaznak. A szállítási kapacitás meghatározásánál már na- 18

gyobb teljesítményre kell számolni, és emellett figyelembe kell venni a szállítási körfolyamat végén jelentkező fogadó- (tisztítási- és szárítási-) kapacitást is. Itt az jelenti a problémák fő okát, hogy a termés mennyisége és a betakarítási teljesítmény magas, a betakarítási időszak rövid, s ezt a fogadó kapacitásoknak (tisztító-szárító kapacitás) folyamatosan fel kell dolgozni. Ha a kalászos gabona igényli a szárítást, akkor saját vagy bérszárítóra, vagy közvetlenül a felvásárló telephelyre szállítják a fogadott anyagot. Az alkalmazott nagy teherbírású közúti járművek, kamionok a mezőgazdasági viszonyoknak megfelelő jó minőségű földúton is csak korlátozottan, míg a szántóföldön egyáltalán nem képesek mozogni. Ebben az esetben az a gyakorlati megoldás, hogy az arató-cséplő gép a magtartályában összegyűlt anyagot kiviszi a tábla egyik végén várakozó szállító járműhöz, és ott üríti ki a terményt. Ez a megoldás azonban csökkenti az arató-cséplő gépek teljesítményét, s jelentős taposási kárral jár. A nagyobb méretű gabonatermő területtel rendelkező vállalkozások esetében a kalászos gabona betakarítás anyagmozgatása terén terjed a többlépcsős szállítási technológia alkalmazása. E vállalkozások általában rendelkeznek saját tisztító-, szárító-, illetve tárolókapacitással. Ekkor az arató-cséplő gépekről az ürítés nagy tartálytérfogattal rendelkező gyűjtő-átrakó pótkocsik alkalmazásával oldják meg, így a gépcsoportban üzemelő arató-cséplő gépektől a szemszállítás nagy teherbírású, ~20-25 t összgördülő-tömeggel rendelkező speciális felépítményű alacsony nyomású gumiabroncsozású futóművel szerelt pótkocsis járműszelvények szerelvények alkalmasak. A magajáró arató-cséplő gépekkel betakarított gabonát és lemorzsolt kukoricát az üzemek tehergépkocsikkal és traktoros szállítóeszközökkel különböző szállítópályákon juttatják el a feldolgozás, tárolás, vagy a felhasználás helyére. A szállítópályák iránya és összetétele aszerint változik, hogy a betakarított termény közvetlenül a felvásárló, vagy felhasználóhoz kerül beszállításra, vagy pedig üzemen belül marad további feldolgozás, illetve tárolás céljából. A szemes termények esetében mindkét megoldást alkalmazzák. Azonban a kétféle szállítási megoldás eltérő követelményeket támaszthat a szállítógépekkel és a szállítás-szervezéssel szemben. A mezőgazdasági szállítások zöme a szántóföldi növénytermesztéshez kapcsolódik. Általában az egész termesztési folyamatban fontos szerepet játszik az anyagmozgatás, azonban a betakarítási műveletnek sokszor kulcskérdése a betakarított terménynek a betakarítógéptől a rendeltetési helyére történő gyors, veszteségmentes eljuttatása. A szántóföldi növények közül is különösen szállításigényes kultúrák a nagy területen termesztett kalászos gabonák, a kukorica, a burgonya, a cukorrépa és a szálas takarmányok közül a lucerna- és a silókukorica. Ezen növényféleségek vetésterületét, az évente beállításra kerülő termésmennyiséget és az 1 ha termőterületről elszállított volument a 2003. évi adatok alapján a 2. táblázat foglalja össze. 2. táblázat A főbb szántóföldi növények termőterülete és a szállított termény mennyisége Növényi kultúra Termőterület (Ezer ha) Termésmennyiség (Ezer t) Terméshozam és elszállított mennyiség (t/ha) Búza 1117 2941 2,63 Árpa 349 810 2,32 Rozs 47 67 1,43 Zab 71 102 1,44 Kukorica* 1291 4532 3,51 Burgonya 32 582 18,2 Napraforgó 514 992 1,9 Cukorrépa 53 1812 34,2 Lucerna 154 548 3,6 Összesen 3628 12386 3,4 (2003. Forrás: KSH) 19

Megjegyzés: * - szemes és silókukorica együtt A betakarítási műveletekhez szorosan kapcsolódó anyagmozgatás elemeinek időbeli eloszlását, valamint a műveletek volumenének változását a növények termelési ciklusával össze kell hangolni. Ebből következően a növénytermesztés területén az anyagmozgatási feladat megoldása elsősorban a nyári és őszi betakarítási időszakban jelenti a fő problémát. A növények nagymennyiségű melléktermékének (pl. szalma) időhöz kötötten történő szállítása az alacsony térfogattömeg miatt jelentős szállítási- és rakodási kapacitást igényel ugyanezen időszakban. A gabona-betakarításnál a betakarítás agrotechnikailag optimális rövid időszaka miatt mindig a szállításnak kell igazodni a hazai forgalomban előforduló nagy betakarító kapacitások kihasználásához. A betakarítás során a betakarítógépek és a szállítóeszközök kiválasztásán túl fontos feladat azoknak a betakarítási technológiába történő illesztése, az üzemi körülményektől függő öszszehangolása. Legtöbbször a rendelkezésre álló szállítókapacitás határozza meg a betakarítás ütemét és teljesítményét. A szállítási teljesítményt alapvetően az elérhető sebesség, a szállítási távolság és a szállítóeszköz teherbírása határozza meg. A sebességgel és a teherbírással egyenesen, míg a szállítási távolsággal fordított arányban változik. A 2-3. ábrán a szállítási távolságok eloszlására és a szállítási teljesítmény alakulására próbálunk meg utalást tenni. Szállított mennyiségek megoszlása [%] 25 20 15 10 5 0 0 10 20 30 Szállítási távolság [km] 2. ábra A szállítási távolságok megoszlása a mezőgazdasági anyagmozgatáson belül 20