KÖZLEMÉNYEK A BÜNTETETT ELŐÉLET ÉS A VISSZAESÉS ALAKULÁSA A HAZAI BŰNÖZÉSBEN AZ ELMÚ LT 100 ESZTENDŐ FOLYAMÁN KOVACSICSNÉ NAGY KATALIN I. A visszaesés1 m egfigyelése a századfordulón és a m ú lt század végén Bűnügyi statisztikánk fejlődésében űj korszakot jelentő határk ő a századforduló. K orábban a bűnügyi statisztikai adatok gyűjtése lajstrom os rendszerrel, hat különböző tárgyú lajstrom m al történt, és tartalm ilag az első fokú ítéletekre épült. Az adatgyűjtés m ódosítását az 1896. évi XXXII. t. c. 1900. I. 1. való hatálybalépése tette szükségessé. Az új adatgyűjtési rendszert ugyanebben az időpontban az 1899. évi 5401. sz. igazságügym inisztérium i ren delet léptette életbe. A reform k ét legjelentősebb vívm ánya az egyéni lap bevezetése, és az adatgyűjtésnek a jogerős ítéletekre való építése volt. A reform hiányossága, hogy az igen gazdag ügym eneti, bűncselekm ényi és büntetési adatok m ellett nem terjed ki a k rim inálstatisztikai szem pontból létfontosságú dem ográfiai faktorokra. Így rövid tapasztalatgyűjtés után került sor egy újabb kiegészítő reform ra, az 1903. évi 38.300 sz. igazságügym iniszteri rendeletre. Az 1904. január 1-től bevezetett adatgyűjtés m ár tartalm azza az elkövetők dem ográfiai adatait is. E reform m egvalósulásával létrejött igen gazdag bűnügyi statisztikai adatgyűjtés és feldolgozás eredm ényeit tükrözi az 1904 08 és az 1909 13 évek adataiból készült két kötete a M agyar Statisztikai Közlem ényeknek. Ami a visszaesés statisztik áját illeti, az 1904-ben bevezetett adatgyűjtés mindössze egy kérdést tartalm az a visszaesésre vonatkozóan. Ennek hiányosságát m ár a kor bűnügyi statisztikusai is felism erték: a visszaesők statisztik áját ezúttal nem leh etett biztos alapra fektetni az te r m észetes volt, m ert annak egyik fő követelm énye, a bűntettesek nyilvántartó lajstrom a (casiers judiciaires) hiányzott. írja B úd János. A megalapozott visszaesési statisztika fontosságát is hangsúlyozza, am ikor m egállapítja, hogy a bűnügyi statisztikának nem csak az a célja, hogy a szociális, gazdasági, kultúrái s egyéb viszonyok befolyását kutassa a krim inalitásra, h a nem egyszersm ind annak m egállapítása is, hogy m ily nagy a bűnösségi h a j lam. Az első feladatot az általános bűnügyi statisztika oldja meg, a m ásodik at a visszaesések statisztikája. Az adatgyűjtésnek a visszaesés szem pontjából is jelentős reform ját a büntetőtörvénykönyvek és a bűnvádi p erren d tartás kiegészítéséről és módosításáról szóló 1908. évi XXXVI. te. életbeléptetése tette szükségessé, am ely előírja a bűnvádi úton jogerősen elítéltekről n yilvántartó lajstrom vezetését, vagyis m egterem tette a bűnügyi ny ilv án tartás alapjait. Ettől az időponttól kezdve a bírósági statisztikai feldolgozás céljára készülő egyéni lapok a 1A v issz a e sé s szó t itt és a k ö v etk ező fejezetb en 1942-ig a m in d en k ori jo g i szab ályozásnál tágabb értelem ben használom, tekin tettel arra, hogy a korabeli szakirodalom a ta n u lm á n y o m b a n id ézett m u n k á k és a sta tisztik a i forrá sm u n k á k a v iszszaesés szót használják, am ikor büntetett előéletűekről írnak, ill. azokra vonatkozó táblá za to k a t k ö zö ln ek. M ind az id ézetek b en, m in d a táb lázatok b an és azok elem zéséb en a korabeli krim inálstatisztikában használatos term inológiát alkalm aztam.
52 bűnügyi nyilvántar tási hivatal részére kiállítandó egyéni lappal azonosak, am i m in t Bu d János írja erős biztosítéka az adatszolgáltatás helyességének és teljességének. 1 A visszaesés megfigyelésére vonatkozó jogszabályok után tekintsük át most az adatokat. A bűnügyi nyilvántartás, ill. a bűnügyi statisztikai reform m egvalósítása előtt csak szórványos adatokkal rendelkezünk. Az 1867 71-es évek átla gában K őnek szerint (K őnek Sándor: Ü jabb ad atain k M agyarország bűnvádi statisztikájából. MTA K önyvkiadó H ivatala. Budapest, 1875.) az elítéltek 82.8tl,,-a még soha nem követett el b űntettet vagy vétséget, hasonló b ű n tettért vagy vétségért 11,0%, m ásnem űért 6,2% volt m ár korábban is büntetve. Hasonló arányokat m utat az 1872.. 1873. évi statisztika is. Az 1891-95 évek átlagában vizsgált arányok ném ileg kedvezőtlenebbek: a büntetlen előéletűek aránya m ár csak 80.8%. a hasonló, ill. m ásnem ű bűncselekm é nyért elítéltek aránya 10,5%, ill. 9,5% volt (1. sz. tábla). 1. A visszaesők megoszlása a X IX. század utolsó harmadában Распределение рецидивистов в последней трети XIX -ro века D istribution of the recidivists in the last third of the 19th century Az előbbiekben em lített 1867 71 évek átlagában 88,4% volt férfi az elítéltek közül, a visszaesők közül 91,3%. Az 1891 95-ös évek átlagában az összes elítéltek közül 74,6% férfi, míg a b ü n tetett előéletűek között 76,6%. II. A visszaesés alakulása a századfordulótól a II. világháború végéig 1. A visszaesés gyakorisága és összetétele Következő korszakként tekintsük át a XX. század első felét, pontosabban az 1904-től a m ásodik világháború befejezéséig terjedő időszakot. Az alábbi táblázatban 1904 1942 közötti időszakra gyűjtöttem össze az elítéltek és visszaesők szám ára vonatkozó adatokat, és szám ítottam krim inalitási arányszám okat. N éhány év kivételével az idősor teljesnek mondható, 1918 20 között, valam int a II. világháború utolsó két évében hiányoznak az adatok. Az adatok értékelésénél figyelembe kell venni, hogy az ország területe és népességszám a a bem u tato tt időszakban lényegesen változott, így az abszolú t szám ok összehasonlításra nem alkalm asak. A 100 ezer lakosra jutó elítéltek szám a 1916-ban. 1917-ben volt a legalacsonyabb, 266, ill. 298, legm agasabb a H orthy korszak kezdeti éveiben 1923-ban, 1924-ben 720, ill. 722. Az 1000 elítéltre jutó visszaesők szám a pedig 1917-ben 89, 1921-ben 69 volt a legalacsonyabb, a legm agasabb 1938-ban 324, 1937-ben 316 (2. sz. tábla).
53 2. A visszaesők száma és aránya századunk első felében Число и угепьный вес рецидивистов в первой половине настояшего столетия N um ber and rate of the recidivitst in the first half of our century 21939-es népességgel szám olva.
54 Az áttekinthetőség érdekében célszerű volt az adatokat 5 éves periódusokra összevonni. Ily módon egy-egy sort alkot a táblákban az 1904 1908-as. illetve 1909 1913-as időszak. Bár a korábbiakból kitűnik, hogy elm életi szempontból és az adatok m egbízhatóságát illetően lényeges különbség m utatkozik az 1904 08-as és az 1909 13-as adatok között, mégis m inthogy sem a visszaesők szám ában, sem az összes elítélthez viszonyított arányukban lényeges k ü lönbség nem állapítható meg. a két időszak ad atait egy táblában tanulm á nyozhatjuk. Az adatok összehasonlítása m ár csak azért is indokolt, m ert azok m egbízhatóságának eltérése megítélésem szerint elméleti jellegű, ugyanis ha az 1909 évvel meg is tö rtén t a bűnügyi nyilvántartó hivatal létrehozása, an nak inform ációkkal való feltöltése feltehetően hosszú évek m unkája volt. s így az első években a statisztikában még nem tükröződhetett a változás h a tása. A további 5 éves periódusokban az első világháború időszaka, a feh érterror időszaka, valam int a gazdasági válság időszaka áttekinthetővé vált, valam int a m ásodik világháború kezdeti éveinek adatai is elkülönülnek, ez utóbbiaknál figyelembe kell venni azokat a diszkrim inációs törekvéseket, am elyek a népesség egy részét nemzetiségi, faji m egkülönböztetés alapján sorolta a bűnözők közé (3. sz. tábla). 3. A visszaesők száma és megoszlása a visszaesés jellege és sorrendje szerint Число рецидивистов и их распределение по характеру и порядку рецидива N um ber and distribution of the recidivists by character and order o f recidivism A tábla adatai szerint a visszaesők évi átlagos szám a az első világháború éveiben és az azt követő évtizedben volt a legalacsonyabb, m ajd fokozatosan növekedett. Ugyancsak növekedést m utat a kétszer és többször visszaesők aránya, ezzel szemben az egyszer elítélt visszaesők a századeleji 69,0%-ról a II. világháborúig 41,4%-ra csökken. Az elkövetett bűncselekm ényeket tekintve leglényegesebb változás a vagyon elleni és az erőszakos bűncselekm ényeknél észlelhető. A vagyon elleni bűnözés aránya 53,4%-ról közel 70% -ra növekszik félévszázad alatt, ezen belül különösen a sikkasztásnál és a csalásnál legszem betűnőbb a növekedés. Az erőszakos bűncselekm ények közül a testi sértésnél nagy m értékű a csökkenés, 30,2%-ról 10% alá csökken a m egfigyelt időszakban (4. sz. tábla).
55 4. A visszaesők megoszlása az elkövetett bűncselekm ények szerint Распределение рецидивистов по совершенным преступлениям D istribution of the recidivists by com m itted crimes A visszaesők által elkövetett bűncselekm ények elkövetési helyét vizsgálva m egfigyelhetjük, hogy a községekből a városok, és B udapest felé tolódik el a visszaeső bűnözés, míg a század elején még 83,4%-át a bűncselekm é nyeknek a községekben követték el, a II. világháború első éveiben m ár csak 52,4%-át, viszont a B udapesten elkövetett bűncselekm ények aránya 6,1%-ról 21,9%-ra, a m ás városokban elkövetetteké 10,5%-ról 25,7% -ra növekszik (5. sz. tábla). 5. A visszaesők megoszlása az utoljára elkö vetett bűncselekm ény helye szerint Распределение рецидивистов по месту совершенного последний раз преступления D istribution of the recidivists by the place of the last crime Ezen arányszám ok reális értékeléséhez azt is figyelembe kell vennünk, hogy a megfigyelés időszakában a népesség területi megoszlásában is változás következett be, a század elején a népesség 79,6%-a élt községekben és csak 4,8%-a B udapesten, 1930-ban m ár csak 66,8% élt községekben és
56 11.6% B udapesten, de ez az arányeltolódás meg sem közelíti a visszaeső b ű nözés területi m egoszlásának változását. M ár a század első felében is figyelm et ford íto ttak a bűnügyi statisztik u sok a bűnözés és alkohol összefüggéseire. M egállapítható az adatokból, hogy a bűncselekm ény elkövetése 4 6% -ban összefüggésben volt alkoholfogyasztással. Ennél is m agasabb volt az arány az első világháború éveiben, és az ezt megelőző években. A visszaesők közül általában 65 75% m értékletesen fogyasztott alkoholt, 4 5% azonban nagy m értékben volt alkoholfogyasztó (6. sz. tábla), az első világháború éveiben és az azt megelőző években 10 13% volt az alkoholt nagym értékben fogyasztók aránya. 6. A visszaesők alkoholfogyasztása Потребление спиртных напитков рецидивистов Alcohol consum ption of the recidivists 2. A visszaesők dem ográfiai adatai Mind az elítéltek, m ind a visszaeső elítéltek nem ek szerinti alakulásában érthetően jelentős szerepe volt a két világháborúnak. A nők aránya a bűnözésben általában 15 20% körül ingadozik, az első világháborúban 32.7%- ra em elkedett, még 1921 23-ban is 27.3% volt, a m ásodik világháború első éveiben 24.6%-ot ért el. A visszaesők körében a nők aránya lényegesen alacsonyabb, 12 16%, a háborús évek azonban itt is tükröződnek: 1914 17 között 29,5% volt a nők aránya, 1921 23 között tovább em elkedett 41,5%-ra, mivel ennek az időszaknak a bűnelkövető férfiai a korábbi években katonák lévén általában nem lehettek visszaesők (7. sz. tábla). 7. A visszaesők megoszlása nem ek szerint Распределение рецидивистов по полу D istribution of the recidivists by sex
57 A visszaesők kor szerinti m egoszlására sajnálatos módon e korszakban egyáltalán nem rendelkezünk adatokkal. A családi állapotukat vizsgálva m egállapítható, hogy a nőtlenek és a hajadonok aránya csökken, a házasok aránya növekszik. Hasonló tendencia figyelhető meg az össznépesség családi állapotának változásában is, de míg a visszaesőknél 49,8%-ról 36,5%-ra csökken a nőtlenek, hajadonok aránya 40 év alatt, addig az össznépességnél az 1910-es és az 1941-es népszám lálás között mindössze 53,5%-ról 48,4%-ra. A házasok aránya az össznépességnél kisebb m int a visszaesőknél, és az aránynövekedés is csekélyebb. Az özvegyek és elváltak aránya nem szám ottevő, így időbeli változás alig figyelhető meg. Az özvegyek aránya kisebb m int az össznépességen belül, ami azzal m agyarázható, hogy feltehetően eltér a visszaesők k o rstru k tú rája az össznépességétől, alacsonyabb a visszaesők átlagos életkora, m int az össznépességé. Csak a háborús években em elkedik meg hirtelen az özvegyek aránya. Az elváltak aránya ebben a korszakban még igen alacsony, de az m egállapítható, hogy míg az össznépességnél m indegyik népszám lálásnál 1% alatt m arad, a visszaesőknél rendszerint m eghaladja ezt az értéket, a 30-as évektől m ár a 3% -ot is eléri. 8. A visszaesők megoszlása családi állapot szerint Распределение рецидивистов по семейному состоянию D istribution of the recidivists by m arital status N apjainkban jelentős szerepet tu lajd o n ítu n k az iskolai végzettség h iá nyának a bűnözésben, a m odern statisztikai adatok ezt az álláspontot alá is tám asztják. Ezért m egvizsgáltam a visszaesők írni-olvasni tu d ására vonatkozó adatokat is. Érdekes módon a visszaesők között az írni-olvasni tudók aránya alig néhány százalékkal tér el az össznépességen belüli arányoktól. A megfigyelt 40 év a latt a visszaesők között az analfabéták aránya 43,5%-ról 11,6%-ra csökken. 1941-ben az össznépesség 12,3%-a volt analfabéta. Igen csekély a visszaesők között a m agasabb iskolát végzettek aránya: a középiskola 4. osztályát m eghaladó képzettségű a század első negyedében 1 2%, a következő 20 évben 3 4% között volt (9. sz. tábla). Végül k ísérletet tettem a visszaesők foglalkozási stru k tú ráján ak vizsgálatára. A legnagyobb arán y t a század elején az ősterm elésben foglalkoztatotta k képviselik 62,2%, ez a 40 év folyam án 41,9%-ra csökken. Az ip ar-fo rg a lom ban3 foglalkoztatottak aránya viszont 24,2%-ról 44,3%-ra növekszik (10. sz. tábla). ö sszefo g la ló eln ev ezése a népszám lálás: bányászat, kohászat, ipar, k ereskedelem, hitel és közlekedés kategóriáinak.
58 9. A visszaesők megoszlása iskolai végzettség szerint Распределение рецидивистов по уровню школьного образования D istribution of the recidivists by educational level Hasonló átrétegződés az össznépességnél is megfigyelhető, azonban ott e folyam at lényegesen lassabban következik be. A közszolgálatban foglalkoztato ttak és a szabad foglalkozásúak arán y a m indössze 1 2%, az össznépességnél 3 5%. Viszonylag magas az egyéb és ism eretlen foglalkozású. 11 16%, az első világháború idején a 20%-ot is m eghaladja, feltehető, hogy a foglalkozás nélküliek arán y a növeli meg ezt a kategóriát. III. A büntetett előélet és a visszaesés alakulása a Felszabadulástól az egységes rendőrségi, ügyészségi bűnügyi statisztika létrejöttéig 1. A bü n tetett előélet és a visszaesés gyakorisága és összetétele A Felszabadulást követő két évtizedben viszonylag kevés inform ációval rendelkeztünk a visszaeső bűnözésről. K ezdetben m inden statisztikai ad at titkos volt, így az igazságügyi statisztikaiak különösen, a későbbi években is csak lassan in d u lt meg a bűnözést és bűnüldözést feltáró sokoldalú ad atgyűjtés és publikálás. Ebben az időszakban a kutató két fo rrásm u n k ára tám aszkodhat, m indkettőt az Igazságügyi M inisztérium adta ki. annak idején..hivatalos haszn álatra és igen kis példányszám ban. Az elsőt 1956-ban. ez 1952 55. évi adatokat tartalm az, a m ásodikat 1964-ben, 1960 64. évi adatokkal.
59 Az 1952 55-ös években a b ü n tetett előéletűek arán y a viszonylag alacsony volt. az 1960 64-es lényegében a maihoz hasonló. Megjegyzendő, hogy e források nem a jogi visszaesés statisztikáját m utatják be, hanem az előzőleg b ü n tetettek statisztikáját. Ahol mégis jogi értelem ben vett visszaesésről esik szó, ezt külön hangsúlyozni fogom. 11. E lítéltek és büntetett előéletűek 1952 és 1964 között Осужденные лица и лица, имеющие судимость, в 1952 1964 гг. The proportion of persons previously convicted and of recidivists in case of the individual crimes Az 50-es évek első felében a büntetett előéletűek alacsony aránya talán azzal m agyarázható, hogy igen magas volt az összes elítéltek száma, közöttük sok volt az egész csekély súlyú bűncselekm ényt elkövetők száma, akik korábban nem k erü ltek a törvénnyel összeütközésbe. K ülönösen áll ez a m egállapítás az 1952-es esztendőre, am ikor az elítéltek szám a 134 ezer fölött volt, közel három szorosa a későbbi évek átlagának! A nagyszámú elítélt 29,1%-át közellátás elleni bűncselekm ényért ítélték el, feltehetően döntő többségük büntetlen előéletű volt. Az 1954-55 években valam elyest em elkedett a b ü n tetett előéletűek a rá nya, ami az 1953. évi közkegyelemm el m u tato tt összefüggést: a közkegyelem ben részesültek közül többen újabb bűncselekm ény elkövetéséért 1954-55- ben m ár ú jra bíróság elé kerültek. Az 1960-as évekre m ár stabilizálódott a jogerősen elítéltek száma, a m egfigyelt években 52 és 57 ezer között ingadozott, csak az 1963-as évben csökkent le 40 ezerre, ami az 1965. V. tv. hatálybalépésével és az 1963. évi 4. tvr. hatásával m agyarázható. U gyanakkor nem csökkent lényegesen a visszaesők aránya, mivel a közkegyelmi rendelkezések általában az első bűntényes elítélteket érintik. Az elkövetett bűncselekm ényeket vizsgálva m egállapítható, hogy az á t lagnál lényegesen m agasabb a büntetett előéletűek aránya, a közveszélyes m unkakerülést elkövetők körében és a tulajdon elleni bűncselekm ények közül különösen a személyek javai ellen elkövetett bűncselekm ények elkövetői között.
GO 12. B ü n tetett előéletűek és visszaesők aránya egyes bűncselekm ényeknél Доля лиц, имеющих судимость и рецидивистов по отдельным преступлениям The condem ned and those previously convicted in the 1952 1964 period A jogi értelemben visszaesők aránya különösen a személyi tulajdon kárára elkövetett csalásnál magas (50,9 0) és a közveszélyes m unkakerülésnél. A fiatalkorúaknái az orgazdaság elkövetői között legmagasabb a vizsszaesők aránya (12,5%). 2. A bü n tetett előéletűek és a visszaesők dem ográfiai adatai Az 1964. évben közvádas b ű n tettek m iatt jogerősen elítéltek közül előzőleg jogerősen el volt ítélve 11 524 férfi és 1685 nő, vagyis a b ü n tetett előéletűek 87.2%-a férfi, 12,8%-a nő. Az összes elítéltek körében valam ivel m a gasabb a nők aránya: 14,3%. Az egyes korcsoportokban az előzőleg elítéltek arán y a az összes elítéltekhez viszonyítva a férfiaknál legm agasabb a 35 39 évesek körében. 35,6%, a nőknél a 30 40 éves korcsoportban 31,1%. A férfiaknál 25 49 éves kor között az arány állandóan 30% felett van, de az arányszám ok a fenti korcsoportig szabályos növekedést, m ajd szabályos csökkenést m utatnak. A nőknél sokkal nagyobb az ingadozás, a 25 49 éveseknél a b ü n tetett előéletűek arán y a 25% fölött van, 59 éves korig lecsökken 16% alá, m ajd ú jra növekszik és 70 éven felül m ár 27,0% Az előzőleg büntetettek aránya igen magas az elváltaknál 54.8% és a különváltan élőknél, 50.3%. Lényegesen alacsonyabb a nőtlen, hajadon és házas elítélteknél, de érdekes módon itt nagyobb eltérés m utatkozik a férfiak és nők között: éspedig a nőtlenek 25.6%-os arányával szemben a hajadonok 32,9%-os aránya áll, míg a házas férfiak 27.2% -os gyakoriságával szemben a házas nők mindössze 19,0%-os aránya. Az 1964. évi statisztikai adatgyűjtés az elítéltek által eltarto tt gyerm e kek szám ára vonatkozóan is tartalm az adatokat. A jelentés m egállapítja, hogy..a gyerm ekek növekedésével együtt em elkedik a visszaesők szám aránya. Ezt a merész kijelentést a szám adatok m egerősíteni látszanak:
ül 13. A visszaesők aránya a gyerm ekek száma szerint Доля рецидивистов по количеству детей Rate oj the recidivists by num ber of children Sajnálatos módon más tényezők hatása ebből a sorból nem derül ki, így pl. a cigánybűnözés aránya az egyes kategóriákban, s így könnyen hamis vágányra futhat az elemzés! Az iskolai végzettség és a bűnözés összefüggése a büntetett előéletűeknél még fokozottabban jelentkezik. Mind a férfiaknál, mind a nőknél az iskolai végzettség növekedésével csökken az előzőleg már elítéltek aránya. Míg a kisszámú analfabéta körében 46,1% az előzőleg elítéltek aránya, az általános iskolát végzettek között 28,9%, és a középiskolát végzett elítéltek között csak 24,6% Ȧ foglalkozási csoportosítás nehezen lenne összehasonlítható a napjainkban alkalmazott foglalkozási csoportokkal, csupán azt emelném ki, hogy a büntetett előéletűek aránya a legmagasabb a segédmunkásoknál, 40,2% (6234 fő) és a rendszeresen nem dolgozóknál (csavargó, munkakerülő személyek) 65,4%, ami az 1781 ilyen elítélt közül 1165 visszaesőt jelent. A fiatalkorú elítéltek közül azok aránya, akikkel szemben a bíróság előzőleg nevelőintézkedést vagy büntetést alkalmazott: m unkakerülő, csavargó 36,7% foglalkozás nélküli eltarto tt 15.7% ipari, kereskedelm i tanuló 11,5% iskolai tanuló 5,1%. Az alkalm azottak és a m unkások visszaesési gyakorisága a két szélső kategória között helyezkedik el, 9 15%-os gyakorisággal. IV. A büntetett előélet és a visszaesés alakulása 1965-től napjainkig 1. A büntetett előélet és a visszaesés gyakorisága, bűncselekm ények szerinti összetétele Az ism ertté vált bűnelkövetők 1965 84. évi idősorát vizsgálva m egállapítható, hogy a bűnelkövetők 28 35%-a volt korábban büntetve, szám uk 1966- ban és 1982-től volt a legmagasabb, 1966-tól 1974-ig csökkent, 1971 74 között 22 ezer körül stagnált, m ajd ú jra em elkedett. Az összes bűnelkövetőhöz v i szonyított arányuk 1970-ben, m ajd 1984-ben volt a legmagasabb, 35% fölött, és 1972-ben a legalacsonyabb, 28,8%. A jogi értelem ben vett visszaesők aránya 10 16% között ingadozik, abszolút szám uk 1979-ig stabilan 9 ezres nagyságrendű, csak 1974-ben volt 9 ezer alatt, és 1970-ben, továbbá 1980 óta m inden évben 10 ezer fölött, az utolsó öt évben 10 ezerről 13 ezerre növekedett. Az utóbbi évek nagym értékű növekedése főleg annak tudható be, hogy 1979. jú lius 1. óta az általános visszaesők száma is növeli a visszaesők számát. 1980 és 1983 között a különös visszaesők száma 2772-ről 3667-re em elkedett, ami az összes visszaesők 27,3%-a, ill. 29,5%-a. U gyanebben az időszakban a többszörös visszaesők szám a 1721-ről 3135-re em elkedett. A jogerősen elítéltek körében a büntetett előéletűek aránya 25 35% között helyezkedik el az 1968 1984. években. Legalacsonyabb a szám uk 1980- ban, 15 067 fő, a legm agasabb 1976 78-ban, ezekben az években m eghaladja a 19 ezer főt. Az 1980. évi m inim um érték után újabb em elkedést észlelhetünk, 1983-tól ú jra m eghaladja a 19 ezer főt (14. sz. tábla).
(32 14. A büntetett előéletüek és visszaesők száma és aránya Число и удельный вес лиц, имеющих судимость и рецидивистов N um ber and rate of persons previously convicted and of recidivists На bűncselekm énycsoportonként vizsgáljuk a b ü n tetett előéletüek a rá nyát, akkor m egállapíthatjuk, hogy legm agasabb az arányuk a házasság, a család, az ifjúság és a nem i erkölcs elleni bűncselekm ények körében. 1974- ben 53,0%, 1982-ben 52,0% volt, ezen belül is kim agaslik a tartás elm ulasztását elkövetőknél az arány, 1974-ben 62,9%, 1982-ben valam ivel kevesebb, 56,1% volt. Ugyancsak magas a büntetett előéletűek gyakorisága a tulajdon elleni bűncselekm ényeknél, éspedig a szem élyek javai elleni bűncselekm ényeknél m agasabb, m int a társadalm i tulajdon k árá ra elkövetetteknél: az előbbieknél 34,9u/, az utóbbiaknál 46,3% volt az arány 1982-ben, míg 1974-ben csak 27.6%, ill. 43,4%. A tulajdon elleni bűncselekm ények közül kiem elkedik a lopás és m éginkább a betöréses lopásnál a bü n tetett előéletüek aránya, éspedig 48,2%. ill. 53,5% volt a kétféle tulajdonform a k árára elkövetve 1982- ben. Viszonylag alacsony a büntetett előéletüek gyakorisága a közlekedési bűncselekm ényeknél: 21.8% és a gazdasági bűncselekm ényeknél 9,8% volt az arány 1982-ben. A visszaesők gyakorisága 1974-ben ugyancsak a család, az ifjúság, és a nemi erkölcs elleni bűncselekm ényeknél (20,5%) és a személyek javai elleni bűncselekm ényeknél (25.3%) a legm agasabb, a főcsoportokon belül is kiem elkedik a tartási kötelezettség elm ulasztása 27,7%-kal és a betöréses lopás 29,2%- kal. A társadalm i tulajdon k árára elkövetett bűncselekm ények között ugyancsak a betöréses lopásnál magas a visszaesők aránya. 27,6%- Utóbbi években a tartás-elm ulasztás bűncselekm énynél csökkent a visszaesők gyakorisága. 1982- ben 19,3%, 1983-ban 18,8% volt. viszont változatlanul magas m indkét évben a betöréses lopásnál a visszaesők aránya, m ind a társadalm i tulajdon k árá ra elkövetve (32.5%, ill. 30.0%), m ind a személyi tulajdon k árára elkövetve (34,3%, ill. 32.9%).
63 2. A büntetett előéletnek és a visszaesők demográfiai adatai 1978-ban A visszaesést sorrend szerinti struktúra H asonlítsuk össze a továbbiakban a büntetlen és a büntetett előéletűek és a visszaesők dem ográfiai adatait, éspedig az üj Btk. hatálybalépését megelőző utolsó n ap tári év, 1978 év adatai alapján! A büntetlen előéletijeiméi 1000 férfire 181 nő jut, a büntetett előéletűeknél 94 nő, a visszaesőknél 109 nő ju t 1000 férfire. Az összes férfi bűnelkövetők 34%-a volt büntetve, a női bűnelkövetőknek csak 20,8%-a. Ha a visszaesési sorrend szerint hasonlítjuk össze a férfiakat és nőket (15. sz. tábla), akkor m egállapíthatjuk, hogy míg a büntetett előéletű nők 48% -a csak egyszer volt korábban büntetve, kétszer csak 20%-a, a férfiaknál 43% volt korábban egyszer büntetve, kétszer büntetve 22% és 14% volt h á romszor büntetve. 15. A korábban már b üntetettek megoszlása nem ek és visszaesési sorrend szerint Распределение лиц, уже наказанных раньше, по полу и порядку рецидива D istribution of persons previously punished by sex and order of recidivism (%) A b ü n tetett előéletű, ill. visszaeső férfiak arán y a m inden egyes korcsoportban m agasabb, éspedig lényegesen m agasabb, m int a nők arán y a a m egfelelő korcsoportban (16. sz. tábla). K ivétel a 75 éven felüli korcsoport, m elyben a 4 b ü n tetett előéletű az összes női bűnelkövető 9,3%-át teszi ki. Közülük kettő 9-szer vagy többször volt büntetve. A férfiaknál -mind a büntetett előéletűek. m ind a visszaesők aránya a 21 és 44 év között nagy stab ilitást m u tat: a visszaesők aránya 16,5 és 17,9% között ingadozik, a büntetett előéletűek arán y a 37,8 és 40,5% közötti értékeket vesz fel a fenti 24 éves in terv allu m ban. A nőknél a 20 és 44 év között a visszaesők aránya 10,4 és 17,0% között ingadozik, míg a büntetett előéletűek aránya 20,9 és 28,4% közötti értékeket vesz fel, tehát nagyobb m értékű az ingadozás, m int a férfiaknál. M indkét nem nél a 45 éves kortól csökkenés következik be, am i összefügghet azzal, hogy a büntetett előéletre vonatkozó 1945 előtti adatok eléggé hiányosak. Az életkor nyilvánvaló összefüggést m utat a büntetett előélettel, illetve a visszaeséssel: a 14 éves bűnelkövetőknek még a 98 99%-a büntetlen előéletű, az életkorral a büntetett előéletűek aránya egyre növekszik a 45 49 éves korcsoportig, az idősebbeknél újból csökken a büntetett előéletűek aránya.
64 KÖZLEM ÉN Y EK 16. B üntetett előéletnek és visszaesők aránya életkorcsoportonként Доля лиц, имеющих судимость, и рецидивистов по возрастным группам A visszaesési sorrend korrelációs kapcsolatot m u tat az életkorral, legalábbis a 45 éves életkorig (17. sz. tábla). 17. A visszaesési sorrend és az életkor összefüggése Корреляция между порядком рецидива и возрастом Correlation betw een the order of recidivism and age
65 Az egyszer büntetettek aránya legnagyobb a 18 24 éves korban, azt követően csökken, a kétszer, három szor büntetettek aránya a 25 29 éves korig növekszik, m ajd csökken, a négyszer és ötször büntetettek aránya a legm agasabb a 35 39 éves életkorban, a hatszor büntetettek aránya a 40 44 éves, a hétszer büntetettek aránya az 50 54 éves, a nyolcszor büntetettek aránya a 45 49 éves, és a kilenc és többször büntetettek aránya 55 59 éves életkorban a legm agasabb; a legm agasabb értéket követően szinte kivétel nélkül szabályosan csökkennek az arányszám ok. Az életkor és a visszaesési sorrend összefüggését más oldalról világítják meg a korspecifikus krim inalitási arányszám ok (18. sz. tábla). A tábláról leolvasható, hogy az összlakossághoz viszonyítva m inden egyes korcsoportban a büntetlen előéletűek arányszám a a legm agasabb, ezt követően a visszaesési sorrenddel csökken m inden életkorcsoportban a negyedik bün tető ítéletig, a 40 éves életkor után m ár az öt- és többször elítéltek arányszám a növekedést m utat. A büntetlen előéletűek közül a legm agasabb a 14 17 évesek arányszám a, az egyszer és kétszer elítélteknél a 18 24 évesek, a három szor elítélteknél a 25 29 évesek arányszám a a legm agasabb. 18. Visszaesési sorrend szerinti korspecifikus krim inalitási arányszám ok Повозрастные коэффициенты преступности по порядку рецидива A ge-specific crim inality rates by order of recidivism A bűnelkövetők és a b ü n tetett előéletűek családi állapot szerinti megoszlását egymással, de m éginkább az össznépesség m egoszlásával érdem es összehasonlítani (19. sz. tábla). Feltűnő különbség m utatkozik a házasok és nem házasok arányában, míg az össznépességben a házasok aránya 67,0% a férfiaké ennél valam ivel m agasabb, a nőké alacsonyabb az összes b ű n elkövetőknél 50,8% a házasok aránya, a férfiaké 50,1%, a nőké 55,5%. Még kedvezőtlenebb képet m utat a büntetett előéletűeknél a házasok aránya, a legtöbb kategóriában még az 50%-ot sem éri el.
6 6 19. B űnelkövetők és büntetett elöéletüek megoszlása nem ek és családi állapot szerint Распределение преступников и рецидивистов по полу и семейному состоянию D istribution of delinquents and recidivists by sex and m arital status A nőtlenek, hajadonok arán y a a bűnelkövetők m inden egyes csoportjában jóval m agasabb, m int az össznépességben, jelezve, hogy a bűnöző életform a nem fér össze a rendezett családi élet igényével. M éginkább kifejezésre ju t ez az elváltak arányszám ainál, míg az össznépesség mindössze 4,7%-a elvált, a büntetett előéletű bűnelkövetőknek 19.4%-a, és az ötször vagy többször büntetetteknek 32.5%-a bontotta fel házasságát. Hasonló képet festenek a családi állapot szerinti specifikus krim inalitási arányszám ok is. Míg az 1000 lakosra jutó összes bűnelkövető száma 9.2. az 1000 nőtlen, hajadon lakosra jutó hasonló családi állapotú bűnelkövető 18,7, a házasok arányszám a 6.9. az elváltaké 21.9 és az özvegyeké 1,1. Közism ert összefüggés áll fenn az iskolai végzettség és a bűnözés között, az alacsonyabb m űveltségi fok nagyobb arányú bűnözéssel já r együtt. Ezt az összefüggést szem lélteti a 20. sz. tábla. Az egyes m űveltségi fokokon belüli megoszlási viszonyszámok a büntetlen előéletűeknél és csak ott az iskolai végzettséggel növekszenek, az analfabétáknak csak 46,6% -a, az egyetem et végzett bűnelkövetőknek 90.0%-a volt büntetlen előéletű. A bü n tetett élőéletűek m inden csoporjában az arányszám az iskolai végzettséggel csökken. A jogi értelem ben vett visszaesőknél az analfabéták aránya 23,9%, az érettségizettek aránya 6.0%. az egyetemet, főiskolát végzettek aránya 4,5%. A táblában csak a szakm unkásiskolába já rt és a..szakm unkásbizonyítványt szerzett soroknál látható egy kis törés a m egállapított szabályszerűséghez képest, ennek oka az. hogy az egységes rendőrségi ügyészségi bűnügyi statisztika a szakm unkás-bizonyítványt szerzett kategóriába nem csak azokat sorolja, akik a két- vagy három éves szakm unkásiskola elvégzése után szakm unkás-bizonyítványt szereztek, hanem azokat is. akik valam ilyen néhány hónapos tanfolyam elvégzésével ju tn ak bizonyítványhoz, így talán a m űveltségi fok sorrendbe rendezése a két sor sorrendjének felcserélésével reálisabb lenne.
20. A visszaesést sorrend és iskolai végzettség összefüggése Корреляция между порядком рецидива и уровнем школьного образования Correlation betw een the order of recidivism and educational level - a
21. A büntetett előéletnek megoszlása visszaesési sorrend szerint, bűncselekm ényenként, 1978 Распределение лиц, имеющих судимость, по порядку рецидива и преступлениям в 1978 г. D istribution of persons previously convicted by order of recidivism and crimes in 1978
KÖZLEMÉNYEK 05 СО
70 Ha a bűnelkövetők és a jogi értelem ben visszaesők m űveltségét az össznépességgel hasonlítjuk össze, m egállapíthatjuk, hogy míg az össznépesség 1,1%-a analfabéta, a bűnelkövetőknek 2,8%-a, a viszsaesőknek 5,0%-a. É rettségizett az össznépesség 15,5%-a, a bűnelkövetők 7,5% -a. a visszaesőknek 3,3%-a. Egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezik az össznépesség 5,8%-a, a bűnelkövetők 1.4%-a. viszont a visszaesőknek mindössze 0,5%-a. A visszaesési sorrend bűncselekm ény csoportonkénti alakulását m u ta tja a 21. sz. tábla. A bűncselekm ény főcsoportok m ellett néhány nagy gyakorisággal előforduló, vagy a társadalom ra való nagyfokú veszélyessége m iatt érdeklődésre szám ottartó bűncselekm ényt is kiem eltem. Igen m agas a büntetlen előéletű elkövetők aránya a közlekedési bűncselekm ényeknél, ezen belül különösen a halálos közúti baleset okozásánál, továbbá a népgazdaság elleni bűncselekm ényeknél, és néhány tulajdon elleni bűncselekm énynél, így a társadalm i tulajdon elleni sikkasztásnál és a csalásnál, és m indkét tulajdon form a k árára elkövetett hanyag és hűtlen kezelésnél. Igen alacsony a büntetlen előéletűek arán y a a tartási kötelezettség elm ulasztását elkövetőknél, a személyi tulajdon k árá ra elkövetett csalásnál és a rablásnál. Az egyszer b ü n tetettek arán y a igen magas a garázdaságot elkövetőknél, a tartási kötelezettség elm ulasztásánál, a társadalm i tulajdon elleni betöréses lopásnál és rablásnál, és szinte m inden, a személyi tulajdon k árá ra elkövetett bűncselekm énynél. Alacsony az öt- és többször büntetettek aránya, a legtöbb bűncselekm énynél 1 2%, a tulajdon elleniek körében 6 7%, és csak a személyi tulajdon k árá ra elkövetett csalásnál éri el a 14,5%-ot. A nőket és férfiakat összehasonlítva m egállapíthatjuk, hogy a nők körében általában több a büntetlen előéletű, m int a férfiak körében 66,0% a büntetlen előéletű férfiak, 79.2% a büntetlen előéletű nők aránya egyes bűncselekm ényeknél még lényegesebb eltérés m utatkozik. így például a közlekedési bűncselekm ényeknél 75,2% a büntetlen férfiak aránya, és 94,8% a nők aránya, a személy elleni bűncselekm ényeknél 65,5% a büntetlen előéletű férfiak, 87.9% a nők aránya. V. A büntetett előéletűek vizsgálata Más aspektusból világíthatjuk meg a visszaeső bűnözés összetételét, ha nem egy-egy n ap tári év bűnözési ad atait vesszük alapul, hanem m indazokat a személyeket, akik életük folyam án bűncselekm ény elkövetéséért büntetésben részesültek. E szem élyekről részint a Belügym inisztérium B űnügyi N yilvánvtartója, részint a szabadságvesztésre ítéltekről a B üntetésvégrehajtás Országos Parancsnokságának N yilvántartója rendelkezik adatokkal. Az előbbi nyilvántartás nem tartalm azza azokat, akiknél a m entesítést m eghatározott idő m úlva követő selejtezés m egtörtént, az utóbbi a pénzbüntetéssel, illetve javító-nevelő m unkával büntetetteket. A Belügym inisztérium Bűnügyi N yilvántartójában n y ilv án tarto ttak legnagyobb része csak egyszer volt büntetve, így a férfiak 61.0%-a, a nők 73,6%-a. Az egynél többször büntetettek megoszlását a visszaesési sorrend szerint a 22, sz. tábla tartalm azza,
71 22. A nyilvántartottak megoszlása visszaesést sorrend szerint nem enként Распределение регистрированных по порядку рецидива и полу D istribution of the persons registered by order of recidivism and sex A m int a táblából leolvashatjuk, a kétszer büntetettek alkotják a b ü n tetett előéletűek közel felét, a 2 6-szor büntetettek aránya m eghaladja m indkét nem nél a 90%-ot, a tízszer vagy többször büntetettek aránya a férfiaknál 1,4%, a nőknél 2,3%. M indössze 1 férfi volt 30-nál többször elítélve. A k ét nem aránya az alábbi : 23. N em ek szerinti megoszlás Распределение по полу D istribution by sex Lényeges különbség a kétféle módon szám ított arányszám között nincs, a nőknél valam ivel alacsonyabb a büntetőítéletek megoszlása alapján szám í to tt m utató, am i arra utal, hogy a nőknél az átlagos visszaesési sorrend kisebb, ami abból is kiderül, hogy egy elítélt férfire átlagosan 1,90, egy elítélt nőre átlagosan 1,66 büntetőítélet jut. A nyilvántartottak korm egoszlását három keresztm etszetben vizsgáltam meg (24. sz. tábla). 1. Az egyes bűncselekm ények elkövetésekor betöltött életkor szerint (a büntetőítéletek sorrendjében). 2. Az u to ljára elkövetett bűncselekm ény időpontjában. 3. Egy fix időpontban, ami jelenleg elnevezéssel szerepel a táblában, a gépi feldolgozás 1981 őszén készült.
24. A nyilvántartott szem élyek életkor szerinti m egoszlása pj Распределение регистрированных лиц по возрасту D istribution of the persons registered by age
73 A tábla első részéből az derül ki, hogy az első, második, harm adik büntetőítéletet a 18 24 éves korban elkövetett bűncselekm ényekért kapják legnagyobb gyakorisággal a vádlottak. A negyedik büntetőítélet a 25 29 éves, az ötödik, hatodik a 30 34 éves, a hetedik és nyolcadik a 35 39 éves, a kilencedik a 40 44 éves, a tíz tizenötödik a 45 49 éves, és a tizenhatodik és további büntetőítélet az 50 59 éves korban fordul elő legnagyobb gyakorisággal. E m axim ális gyakoriságok után az életkor növekedésével az arányszám ok csökkennek. Sajnálatos módon torzítja a tábla arányszám ait a m entesítési és selejtezési eljárás, tudniillik azok az elítéltek, akiknél a m entesítés m ár beállt, és a selejtezési idő is letelt, nem szerepelnek a tá b lában. A felnőtt korúak adatait feltehetően elég egyenletesen torzítja ez a hiány, s így a 18 évesnél idősebb korosztályok egym áshoz viszonyított a rá nyát elég jól tükrözik a megoszlási viszonyszámok. Viszont a fiatalkorúak adatainál lényeges a torzulás, mivel a fiatalk o rú ak ra vonatkozó m entesítési szabályok eltérnek a felnőttkorúaktól, lényegesen kedvezőbbek, a m entesítés rövidebb idő után történik, és így a selejtezésre is ham arabb kerül sor. Ez a torzítás főleg azért sajnálatos, m ert nem tükrözi a tábla azt a tényt, hogy a fiatalkori bűnözés milyen m eghatározó szerepet tölt be a bűnöző életpálya kialakulásában. Itt jegyzem meg, hogy más vizsgálataim ban egy m intavételi eljárás alapján kim utattam, hogy a visszaeső bűnözők több m int 30%-a 14 17 éves korban követi el első bűncselekm é nyét, és a 80% -ot is m eghaladja azoknak az aránya, akik 24 éves korukig követik el első bűncselekm ényüket. A m ásodik keresztm etszetben az derül ki, hogy az utoljára elkövetett bűncselekm ény legnagyobb gyakorisággal a 18 24 éves korcsoportba esik. A megoszlási viszonyszámok legközelebb a m ásodik bűncselekm ény elkövetésének viszonyszámaihoz állnak, am i nem is meglepő, ha meggondoljuk, hogy a nyilvántartottak 63,0%-a csak egyszer volt büntetve és 17,6%-a kétszer, és csupán 19,4%-a volt kettőnél többször büntetve. Egy elítélt szem élyre átlagosan 1,87 büntetőítélet jut. A harm adik keresztm etszetben, egy rögzített időpontban vizsgáljuk az életkort, függetlenül attól, hogy a m egfigyeltek életük folyam án hányszor voltak elítélve, és m ikor voltak utoljára elítélve, az előző évben, vagy húsz évvel ezelőtt. Ez a megoszlás a fiatal és idős korúaktól eltekintve egy nagyfokú kiegyenlítődést m utat, m inden egyes ötéves korcsoport 11 13%-os arán y t képvisel, ami arra utal, hogy az egyes generációk nagyjából egyenletesen képviseltetik m agukat a bűnözésben. A fiatalkorúak viszonylag alacsony arányszám a azzal m agyarázható, hogy még nem érték el,,bűnöző k arrierjü k csúcsát, az idős korosztályok arányszám át a halálozás is csökkenti. Ezen kívül m ind a fiatal, m ind az idős korosztályok arányszám ának alakulásában a mái' em lített selejtezés is jobban érezteti hatását, m in t a többi korosztályban. Ezt a sajátosságát a bűnözésnek precízebben úgy vizsgálhatjuk meg, ha adatainkat születési évjáratok szerint csoportosítjuk. Az alábbi tábla ötéves év járati csoportosításban m u tatja be az évjáratos bűnözés gyakoriságát az ugyanazon évjáratokban született össznépességhez viszonyítva (25. sz. tábla).
74 K Ö ZLEM ÉN Y EK 25. Évjárat szerinti krim inalitási arányszám ok Коэффициенты предступности по годам рождения C rim inality rates by birth cohorts A tábla azt m utatja, hogy az 1930 1959 közötti generációk generációs arányszám ai nem túl nagy ingadozást m utatnak, a fiatalabb és idősebb korosztályok arányszám ai a fentiekben k ifejtett okok h atását tükrözik. VI. K övetkeztetések összefoglalva a közel száz esztendő adatait, m egállapíthatjuk, hogy a m últ század végén a büntetett előéletűek évi átlagos szám a 17 ezer körül volt, az első világháborút megelőző 10 évben évente 10 12 ezer között ingadozott, am i azt jelenti, 100 ezer lakosra a m últ század végén 88 b ü n tete tt előéletű, századunk elején 48 57 bü n tetett előéletű jutott. A két világháború között a büntetett előéletűek szám a 6 7 ezerről 18 ezerre nőtt. Ezen adatok nem hasonlíthatók össze a korábbiakkal, tek in tettel az első világháborút követő terület- és népességszám -változásra. A 100 ezer lakosra jutó b ü n tetett előéletűek szám a 1924 és 1942 között fokozatosan 87-ről 205-re em elkedett. Az utolsó harm inc évben lényeges tendenciát tükröző változás a b ü n tetett előéletű elítéltek szám ában nem észlelhető. 1952-ben és 1955-ben em elkedett 20 ezer fölé, 1954-ben és 1963-ban csökkent 15 ezer alá, a többi években zömmel 16 és 19 ezer között ingadozik. A visszaeső elkövetők száma 1965 és 1983 között 9 ezerről 12 ezer fölé em elkedett (I. ábra). A büntetett előéletűek nem ek szerinti megoszlásában a nők arányában jelentős csökkenés következett be: a m últ század végén 23 26% volt az arányuk, századunk elején 12%-ra csökkent. Az első világháború idején és az azt követő években rendkívül magas a női visszaesők aránya: 1921 23- ban 41,5%, 1929-től a m ásodik világháborúig 14 15%. A m ásodik világháborút követően további csökkenést figyelhetünk meg: 1964-ben 12.8%, 1978- ban 8.6% a b ü n tetett előéletű nők arán y a (II. ábra). A családi állapot tekintetében m egállapítható, hogy a század elején 43 46% volt a házasok visszaesés! aránya, a két háború közötti időszakban 52 56% -ra em elkedett. 1964-ben még m indig 53% volt, 1978-ban újra 45% -ra csökkent. Az elváltak aránya viszont 70 év alatt fél százalékról 19% fölé em elkedett (III. ábra).
75 N um ber and rate of the recidivists
Я о: es te к s К' 2 к te Я 77. A visszaesők nem ek szerinti megoszlása Распределение рецидивистов по полу D istribution of the recidivists by sex
III. A visszaesők családi állapot szerinti megoszlása Распределен;-/ рецидивистов по семейному состоянию D istribution of the recidivists by m arital status -j -3
a N ГW fc*» 2 kj M я IV. A visszaesők bűncselekm ények szerinti megoszlása Распределение рецидивистов по преступлениям D istribution of the recidivists by crimes
79 Az analfabéták arán y a a b ü n tetett előéletűek körében a század elejétől a m ásodik világháború kezdetéig 43% -ról 9 11% -ra csökkent, 1964-ben 7,6% volt, 1978-ban m ár csak 4,9% volt. E jelentős csökkenés részint a n é pesség általános m űveltségi szintjének növekedésével, részint az utóbbi évtizedben a büntetés végrehajtási intézetekben folyó általános iskolai képzéssel függ össze (IV. ábra). Végül az áttek in tett forrásm unkák alapján m egállapítható, hogy a felszabadulás előtt a M agyar Statisztikai Évkönyvek igen gazdag adatanyagot tartalm aztak a büntetett előéletűek szám ára és dem ográfiai tagozódására vonatkozóan, e területen az elm últ évtizedek adatközlései lényegesen szegényebbek. IRODALOM 1. B úd János: A b ű n ü g y i sta tisztik a reform ja. B u d ap est, 1909. R évai és Salam on K önyvnyom dája, 31 old. 2. Csonka József V avró István: A z a lk o h o lizm u s és a b ű n özés. S ta tisztik a i Szem le, 1965. 8 9. sz. 3. Földes B éla: B ű n ü g y i sta tisztik a és b ű n ü g y i szo cio ló g ia, S ta tisztik a i S zem le, 1934. 2. sz. 4. Földes Béla: A b ű n ü g y i sta tisztik a p rob lém ái. S ta tisztik a i S zem le, 1932. 4. sz. 5. H acker E rv in : M agyarország k rim in a litá sa az 1925 34. évek b en. S ta tisztik a i Szem le, 1937. 8. sz. 6. K őnek Sándor: Ú jab b a d atain k M agyarország b ű n vád i sta tisztik á já b ó l. B u d ap est, 1875. az MTA K önyvkiadó H ivatala, 55 old. 7. K u tru c z K ata lin : K üzdelem a v issza eső b ű n ö zés ellen a szá zad ford u lón. J o g tu d o m án yi K özlöny, XXIII. új évf. 6. sz. 1978. 322 329. old. 8. Kulcsár K á lm á n : D em o g rá fia i té n y e z ő k a b ű n ö zésb en I II. D em ográfia, II. évf. 2 3. sz. 1959. 300 328. old., D em ográfia III. évf. 1. sz. 1960. 27 54. old. 9. Pálosi E rv in : B u d a p est k rim in a litá sa és m oralitása az 1909 1925. évek b en. B u d ap est, S zékesfőváros H ázinyom dája, 1927. 108. old. 10. R áth Z o ltá n: M agyarország sta tisztik á ja. B u d ap est, 1896. A th en aeu m, 411. old. 11. V avró István : A v issza eső b ű n ö zés n éh á n y k érd ése. J o g tu d o m á n y i K özlön y, XVIII. új évf. 1. sz. 1973. 21 25. old. 12. V avró István : A b ű n ö zés k rim in á lsta tisztik a i jellem ző i 1951 1971. K özgazd asági és Jogi K önyvkiadó, B udapest, 1976. 13. Verm es M ik ló s: A v issz a e ső b ű n ö zés n éh á n y k érd ése. B elü g y i S zem le. 1963. ll. sz. 14. M agyar Statisztikai É vkönyv. Új folyam I. XLIX. évfolyam, (1893 1941). 15. A M agyar Szent K orona O rszágainak bűnügyi statisztikája az 1904 1908. évekről. B udapest, 1910. A thenaeum. 235. old. 16. A M agyar B irodalom bűnügyi statisztikája az 1909 1913. évekről. B udapest, 1919. P esti K önyvnyom da. 241. old. 17. V isszaesők 1964. B udapest, 1965. Igazságügyi M inisztérium. 40 old. 18. T ájékoztató a bűnözésről, 1970,... 1983. BM és L egfőbb Ü gyészség. 19. Igazságügyi statisztika (1977 1982) B udapest, 1983. Igazságügyi M inis'.tórium. Tárgyszavak : Bűnözés K rim inálstatisztika
80 СУДИМОСТЬ И РЕЦИДИВ В ПРЕСТУПНОСТИ В ВЕНГРИИ ЗА ПОСЛЕДНИЕ 300 ЛЕТ Резюме Подводя итоги данных почти ста лет, можно установить, что в конце прешлого века среднегодовое число лиц, имеющих судимость, составило около 17 тысяч, за 10 лет перед первой мировой войной оно колебалось между 10 и 12 тыс. в год. Это значит, что в конце прошлого столетия на 100 тысяч человек приходилось 88 лиц, имеющих судимость, а в начале данного века 48 57. В период между двумя мировыми войнами число лиц, имеющих судимость, повысилось с 6 7 тысяч до 18 тысяч. Эти данные не могут быть сопоставлены с предыдущими данными ввиду того, что территория и число населения Венгрии изменились после первой мировой войны. С 1924 до 1942 гг. число лиц, имеющих судимость, на 100 тысяч человек увеличивалось постепенно с 87 до 205. За последние 30 лет не было изменения, выражающего основную тенденцию, в числе осужденных, имеющих судимость, в 1952 и 1955 гг. их число увеличилось свыше 20 тыс., в 1954 и 1963 гг. оно уменьшилось ниже 15 тыс., в других годах оно большей частью колебалось в пределах 16 и 19 тысяч. В период 1965 1983 гг. количество рецидивистов повысилось с 9 тысяч свыше 12 тысяч (Рисунок 1.) Что касается распределения лиц, имеющих судимость по полу, доля женщин снизилась значительно: в конце прошлого века она составила 23 26%, в начале нашего столетия она уменьшилась до 12%. Во время первой мировой войны и в следующие годы доля женских рецидивистов показалась очень ВЫСОКОЙ: В 1921 1923 ГГ. 41.5%, с 1929 г. до второй мировой войны 14 15%. После второй мировой войны продолжается снижение этой доли: в 1964 г. доля женшин, имеющих судимость составила 12,8%, в 1978 г. 8,6%. (Рисунок 2.). В отношении семейного состояния можно установить, что в начале столетия доля состоящих в браке рецидивистов равнялась 43 46% и в период между двумя войнами она увеличилась до 52 56%. В 1964 г. она все еще составила 53%, в 1978 г. она снова снизилась до 45%. Однако, доля разведенных рецидивистов повысилась с 0.5% свыше 19% за 70 лет (Рисунок з.). Среди лиц, имеющих судимость, доля неграмотных снизилась с начала столетия до начала второй мировой войны с 43% до 9 11%, в 1964 г. она составила 7,6%, в 1978 г. уже только 4,9%. Это большое снижение объясняется отчасти повышением общего культурного уровня населения, отчасти же начальным образованием, проводимым в институтах, исполняющих наказание, за последнее десятилетие (Рисунок 4.). THE DEVELOPMENT OF PREVIOUS CONVICTIONS AND RECIDIVISM IN THE DELINQUENCY IN HUNGARY DURING THE LAST 100 YEARS Sum m ary Sum m arizing the data of nearly hundred years we can state th at at the end of the last century the yearly average num ber of persons p reviously convicted w as around 17 000, during the 10 years before W orld W ar I
81 it varied betw een 10 000 and 12 000, w hich means th at at the end of the last century there w ere 88 persons previously convicted and at the beginning of this century 48 57 persons previously convicted per 100 000 population. In the in ter-w ar period the num ber of persons previously convicted grew from 6 000 7 000 to 18 000. These data cannot be com pared to the previous figures because the te rrito ry and the population num ber of H ungary changed after W orld W ar I. In the 1924 1942 period the num ber of persons previously convicted per 100 000 population grew gradually from 87 000 to 205 000. D uring the recent th irty years no change reflecting a significant ten dency could be observed in the num ber of the condem ned already previously convicted. This num ber grew over 20 000 in 1952 and 1955, it fell under 15 000 in 1954 and 1963, in the other years it m ostly varied betw een 16 000 and 19 000. In the 1965 1983 period the num ber of recidivists grew from 9 000 to over 12 000 (Figure 1.). In the distribution of persons previously convicted according to sex a g reat decrease can be stated in th e proportion of fem ales : at the end of the last century th eir ratio was 23 26 per cent, at the beginning of this century it fell to 12 per cent. During W orld W ar I and the following years the proportion of fem ale recidivists was very high: in 1921 23 it w as 41.5 per cent, from 1929 to W orld W ar II it was equal to 14 15 per cent. A fter W orld W ar II a fu rth er decline could be observed: in 1964 the ratio of women previously convicted am ounted to 12.8 per cent, in 1978 to 8.6 per cent (Figure 2.). In respect of m arital status it can be stated th at a t the beginning of the century the proportion of m arried recidivists w as 43 46 per cent. In the in te r-w ar period th e ir share g rew to 52 56 p er cent. In 1965 it w as still 53 per cent, in 1978 it decreased again to 45 per cent. The proportion of the divorces, however, grew from 0.5 per cent to over 19 per cent during 70 years (Figure 3.). Among persons previously convicted the ratio of illiterates fell from 43 per cent to 9 11 per cent during the period from the beginning of the century to the beginning of W orld W ar II; in 1964 it was equal to 7.6 per cent and in 1978 already only to 4.9 per cent. This great decline can be ascribed p artly to the increase in the general cultural level of the population and p artly to the prim ary school education carried out at the law enforcem ent institutions in the recent decade (Figure 4.).