AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA
Az aktív korúak ellátását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény szabályozza, a 33.. 37/G. -ig.
Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek részére nyújt ellátást. Az aktív korúak ellátásán belül beszélünk rendelkezésre állási támogatásról (RÁT), illetve rendszeres szociális segélyről (RSZS).
A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek:
aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy aki vakok személyi járadékában részesül, vagy aki fogyatékossági támogatásban részesül (egészségkárosodott személy), vagy
akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítási időtartama lejárt (egy éven belül), vagy akinek a megelőző két évben legalább egy éves együttműködése van a Munkaügyi Központtal, vagy
akinek esetében az ápolási díj, a gyes, a gyet, a rendszeres szociális járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj stb., és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött, valamint
saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat. Akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át (25.650.-Ft-ot) és vagyona nincs.
Fogyasztási egység a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a) az első nagykorú családtag (kérelmező) arányszáma: 1,0 (abban az esetben, ha a gyermekét egyedülállóként neveli arányszáma 0,2-vel növekszik) b) a házas- vagy élettárs arányszáma: 0,9; c) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként: 0,8; d) minden további gyermek arányszáma gyermekenként: 0,7; e) sérült gyermek esetén az arányszám: 1,0 f) ha a kérelmező vagy házastársa/élettársa fogyatékossági támogatásban részesül az arányszám 0,2-vel növekszik
A kérelem benyújtásakor csatolni kell: - a Munkaügyi Központ hatósági bizonyítványát (kivéve egészségkárosodottak), - a család megelőző havi nettó jövedelmeiről szóló igazolásokat, - legmagasabb iskolai végzettségéről szóló bizonyítványt (kivéve egészségkárosodottak és rendszeres szociális segélyezettek), - 16. életévét betöltött, nappali tanulmányokat folytató gyermek esetén iskolalátogatási igazolást,
amennyiben albérletben él, albérleti szerződés másolatát, amennyiben a kérelmező elvált, és/vagy gyermekét egyedül neveli, abban az esetben a bíróság határozatát a válásról és/vagy gyermekelhelyezésről, illetve a gyermektartás összegéről, valamint vagyonnyilatkozatát.
Egészségkárosodott kérelmező estében szükséges az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) határozatát az egészségkárosodás mértékéről.
Aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg egy személy jogosult, Kivéve, ha az egyik személy rendelkezésre állási támogatásra, míg a másik személy rendszeres szociális segélyre jogosult.
Rendszeres szociális segélyre jogosult, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy b) az 55. életévét betöltötte, vagy c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. (3) bek.] nem tudják biztosítani.
Vállalnia kell, hogy az Önkormányzat rendeletében meghatározott szervvel (Családsegítő Szolgálat) együttműködik, kivéve az egészségkárosodottakat.
A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, (de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegének személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét).
A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával.
Család Kérelmező (apa) Házastárs (anya) Gyermek (1) Fogyasztási egység 1 0,9 0,8 Havi nettó jövedelem 0.-Ft 12.200.-Ft (csp) 35.000.-Ft 0.-Ft
A család fogyasztási arányszáma: 2,7 Legkisebb öregségi nyugdíj 90%-a: 25.650.-Ft Családi jövedelemhatár: 69.255.-Ft Család tényleges havi jövedelme: 47.200.-Ft Segély havi összege: 22.055.- Ft
Család Kérelmező (egyedülálló anya) Gyermek (1) Gyermek (2) Gyermek (3) Fogyasztá si egység 1,2 0,8 0,8 0,7 Havi nettó jövedelem 51.000.-Ft (csp) 0-.Ft 0.-Ft 0.-Ft
A család fogyasztási arányszáma: 3,5 Legkisebb öregségi nyugdíj 90%-a: 25.650.-Ft Családi jövedelemhatár: 89.775.-Ft Család tényleges havi jövedelme: 51.000.-Ft Segély havi összege: 38.775.- Ft
Rendelkezésre állási támogatás Az az személy, aki nem rendszeres szociális segélyre válik jogosulttá, annak részére rendelkezésre állási támogatás kerül megállapításra, melynek összege minden esetben 28.500.-Ft/hó. A rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy közcélú munka keretében foglalkoztatható.
A támogatás arra az időre kerül folyósításra, amíg a jogosult személy nem vesz részt közfoglalkoztatásban.
A jogosult személy a közfoglalkoztatás keretén belül felajánlott munkát köteles elfogadni, ha a munka végzettségének vagy annál eggyel alacsonyabb szintű végzettségnek megfelel. A közcélú munkaszerződés kizárólag határozott időtartamra jöhet létre, legalább évi 90 munkanapra.
A jogosultság megszűnése Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát, - aki a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, továbbá akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg, -akit az állami foglalkoztatási szerv - neki felróható okból - törölt az álláskeresők nyilvántartásából,
-aki az állami foglalkoztatási szervnél az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban foglalt határidőig nem kérelmezi az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, vagy az álláskeresési megállapodást nem köti meg,
-annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.