KRONOLóGIA V. fejezet

Hasonló dokumentumok
Regio. Kisebbség, politika, társadalom évf. 1.sz.

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, július 12.

A NYELVI JOGI SZABÁLYOZÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK UKRAJNÁBAN

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN

Diktátorok. 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április január 21.)

A NYELVEK HELYZETÉRE VONATKOZÓ DOKUMENTUMOK UKRAJNÁBAN

I. fejezet KÁRPÁTALJA (PODKARPATSZKA RUSZ) A CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁGBAN

FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Unus Eademque Libertas

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3475/2013. számú ügyben

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén ( )

DOKUMENTUMOK. Popély árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság. FONTES HISTORIAE HUNGARORUM, 3. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, p.

A 2007-re kialakult kisebbségi defi cit, az új ukrán

Kisebbségvédelmi jogalkotás és jogérvényesítés Ukrajnában. Egy új nemzetállam kisebbségpolitikájának tapasztalatai

Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban. Általános kérdések

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

Ukrajnai magyarság 2001.

AZ UKRAJNAI KISEBBSÉGEK ÉS A NYELVI OKTATÁS

KRONOLóGIA

Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS

A magyar nyelv és beszélői Kárpátalján az ukrán válság tükrében

Székelyföld autonómiastatútuma. Székely Nemzeti Tanács, [

MOL, KÜM-TÜK, 1968-Csehszlovákia, 27. d., / , gépelt, a szerző által aláírt tisztázat

Tartalmi összefoglaló

A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA

2011. évi teljesítés

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

1 von :11

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola

K I V O N A T. Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből.

Belügyi Rendészeti Ismeretek

Nemzetpolitikai továbbképzés október 16.

Tények, adatok a Kárpátaljai magyarok nyelvtudásáról

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet

MAGYAR KÖZLÖNY 41. szám

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

Karmacsi Zoltán Márku Anita szerk., Nyelv, identitás és anyanyelvi nevelés a XXI. században Nemzetközi tudományos konferencia előadásainak gyűjteménye

Lakosság. Komanovics Adrienne, Komanovics Adrienne,

/Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapja, Újvidék, május 22, 8. szám/

A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát.

Magyar joganyagok évi XVI. törvény - a Magyar Köztársaság és a Horvát Közt 2. oldal - az Egyesült Nemzetek Alapokmánya, az Emberi Jogok Egyete

1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának

T/ számú törvényjavaslat

CSONGRÁD MEGYEI ÉPÍTÉSZ KAMARA ALAPSZABÁLY CSONGRÁD MEGYEI ÉPÍTÉSZ KAMARA ALAPSZABÁLY

Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése

A ROMÁNIAI MAGYAR NEMZETI KÖZÖSSÉG SZEMÉLYI ELVŰ AUTONÓMIÁJÁNAK STATÚTUMA (Dr. Csapó I. József)

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ ÉVI III. TÖRVÉNY A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I.

AZ ANYANYELVI JOGOK SZABÁLYOZÁSA ROMÁNIÁBAN

A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ALAPSZABÁLYA

Van-e Kárpátaljának története? Fedinec Csilla MTT, TIT Kossuth Klub, február 2.

T/ számú törvényjavaslat. az állami tisztviselőkről

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

Határon átnyúló együttműködési lehetőségek a Bukovina régióban Ádám János Imre SZIE

miért rossza 7. cikkely?

MAGYAR KÖZLÖNY szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA december 21., péntek. Tartalomjegyzék

TERVEZET - A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

(Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK

A szerb nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése a magyarországi köznevelésben (2014)

III. A kisebbségi nyelvhasználat hazai szabályozása, illetve gyakorlata és a nemzetközi mérce

А kijevi kormány tudtával és utasítására Kelet-Ukrajnában folyó népirtás, valamint az е11еz nyújtott kűlмő di támogatás elítéléséről

VÉLEMÉNY. SZERB KÖZTÁRSASÁG POLGÁRI JOGVÉDŐ /11. B e l g r á d. Iktatószám: Dátum:

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

8. osztályosoknak FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2009/2010-es tanévre. Hunfalvy János

ELŐTERJESZTÉS. a Közgyűlésnek. a Társaság évi tevékenységéről

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 149

A nemzetiségi önkormányzatok támogatásai

1. A teheráni konferencia

TÓTH MIHÁLY CSERNICSKÓ ISTVÁN

MAGYAR KÖZLÖNY. 73. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA június 18., hétfõ. Tartalomjegyzék

Jelentkezési lap évfolyamra Évfolyam: Szülők

T/ számú. törvényjavaslat

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh Köztársaság Kormánya közötti Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport- és Ifjúsági Egyezmény kihirdetéséről

Tájékoztató. a közigazgatási alapvizsga. tananyagát érintő változásokról

TÖRVÉNY ÉS ÉRDEKVÉDELMI PROGRAM A HATÁRON TÚLI UKRÁNOK SZÜLŐFÖLDI/ANYAORSZÁGI STÁTUSZÁRÓL

A januári és a januári lezárású Büntetőeljás kiadványok közötti eltérés.

T/ számú törvényjavaslat

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

TÖRVÉNY AZ ÁLLAMI ÜGYÉSZI TANÁCSRÓL (A SZK Hivatalos Közlönye, 116/2008., 101/2010. és 88/2011. szám)

A PÉNZFORGALMI ÜGYINTÉZŐ Kézikönyv az a pénzforgalmi ügyintéző oktatási profil érettségi vizsgájához ÉRETTSÉGI VIZSGA. Belgrád, 2016.

T/ számú. törvényjavaslat

Gyorsírásos feljegyzés a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának július 10-i ülésérõl*

Az iskolaválasztás és a nyelvoktatás Kárpát-medencei látlelete. A kisebbségi oktatás értékei és kihívásai Duna Ház, Torockó, október 29.

Előterjesztés a Képviselő-testület április 26. napján tartandó ülésére

szoros összefüggésben a régió társadalmi, politikai és történeti kontextusával. A vizsgálat során a jelölt azokra a kutatási módszerekre támaszkodik,

A kisebbségi nyelvhasználat jogi keretei és azok gyakorlati alkalmazhatósága Kárpátalján

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

Büntetőjog. általános rész

HATÁRRENDÉSZETI KÉPZÉSBEN A STOCKHOLMI PROGRAM MEGJELENÉSÉT KÖVETŐEN

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÉVI ŐSZI ÜLÉSSZAKA SZEPTEMBER (HÉTFŐ-KEDD- SZERDA) ÉS SZEPTEMBER 19-I (HÉTFŐ) ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*

TARTALOMJEGYZÉK. Az NKA Bizottságának 2/2004. (V. 24.) számú határozata 803. Az NKA Bizottságának 3/2004. (V. 24.) számú határozata 804

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4390/2012. számú ügyben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

Nemzetpolitikai összefoglaló hét

Átírás:

628 V. fejezet KRONOLóGIA 1919 2008 1918. december 21. Az 1918. évi X. Néptörvény a Magyarorszпgon élő ruszin (ruthén) nép autonómiпjпról kimondta, hogy a ruszinokat mind törvényhozпsi, mind kormпnyzati tekintetben teljes önrendelkezési jog illeti meg többek között a nyelvhasznпlat tпrgyпban (1. ), a nem ruszin nyelvű népesség szпmпra pedig helyhatósпgi és kulturпlis autonómia biztosíttatik (9. ). 1919. június 23. A Magyar Tanпcsköztпrsasпg Alkotmпnya kimondta, hogy az orszпgban élő minden nemzet szabadon hasznпlhatja nyelvét (84. ), a ruszin többségű magyarorszпgi összefüggő kerületeket [...] ruszin nemzeti kerületeknek ismeri el (87. ). 1919. június 28. A versailles-i békeszerződés 86. cikkelyében a Szövetséges és Tпrsult Hatalmak kötelezték a csehszlovпk пllamot, hogy fogadja el azokat a rendelkezéseket, amelyeket a Hatalmak a Cseh-Szlovпk Államban a nemzeti, nyelvi és vallпsi kisebbségek érdekeinek megvédelmezése céljпból szükségesnek tartanak. 1919. szeptember 10. A Saint-Germain-en-Laye-ban alпírt szerződés értelmében a Csehszlovпk Köztпrsasпg kötelezte magпt, hogy Podkarpatszka Ruszt önkormпnyzattal rendelkező autonóm egységként szervezi meg, autonóm gyűlést пllít fel, amelynek törvényhozó hatalmat kell kapnia többek között a nyelvhasznпlat kérdésében. 1919. november 19. A Csehszlovпk Köztпrsasпghoz csatolt kпrpпtaljai terület közigazgatпsпnak megszervezéséről szóló kormпnyrendelet (Generalny Statutum) III. fejezetének 1. pontja szerint a terület hivatalos neve a Podkarpatszka Rusz, de ezen kívül hasznпlható még a Ruszinszkó. A III. fejezet 2. pontja: Az összes iskolпkban a népnyelv lesz a tannyelv és úgyszintén a hivatalos nyelv пltalпban. 1920. január 10. Megkezdte tevékenységét a Nemzetek Szövetsége (Népszövetség), amelynek megalakítпsпt az első vilпghпborút lezпró pпrizsi békekonferenciпn hatпroztпk el, s feladatai közé tartozott többek között a kisebbségvédelmi szerződések betartatпsa. 1920. február 29. A csehszlovпk nemzetgyűlés elfogadta 121. szпmmal a Csehszlovпk Köztпrsasпg Alkotmпnylevelét, amely nemzetiségnek ismeri el a zsidósпgot, illetve 122. szпmmal a Csehszlovпk Köztпrsasпg nyelvtörvényét, amely a hivatalos nyelvhasznпlati jogot a nemzeti és nyelvi kisebbségekre nézve a 20%-os hatпrhoz kötötte. A 6. szerint: A Ruszinszkó szпmпra létesítendő orszпggyűlésnek fenntarttatik az a jog, hogy a nyelvkérdést ezen területen a csehszlovпk пllam egységével összeegyeztethető módon szabпlyozza. Amíg ez a szabпlyozпs nem történt meg, ezen törvény alkalmazandó, azonban ezen terület különleges nyelvi viszonyainak tekintetbe vételével. 1921. február 15. Ezen a napon orszпgos népszпmlпlпst tartottak Csehszlovпkiпban. A szпmlпlóbiztosok a nemzetiséget (az 1910. évi népszпmlпlпs alkalmпval az anyanyelvet) regisztrпltпk. Kпrpпtalja összlakossпga: 606.568 fő, ebből csehszlovпk пllampolgпr 599.808.

Nyelv és nyelvpolitika a hosszú 20. században 629 1923. június 8. Elfogadjпk a 137/1923. sz. törvényt, mely bevezeti az пllamnyelv (a csehszlovпk ) kötelező oktatпsпt minden tanintézetben. 1926. február 3. Megjelent a csehszlovпkiai nyelvtörvény végrehajtпsi rendelete, amely kimondja: Nemzeti és nyelvi kisebbség alatt a törvény és e rendelet értelmében a Csehszlovпk Köztпrsasпg ugyanazon, de az пllamnyelvtől különböző nyelvű пllampolgпrai értetnek, akikből az utolsó népszпmlпlпs hivatalosan közzétett eredménye szerint a köztпrsasпg egy bírósпgi jпrпsпban legalпbb 20 szпzalék lakik. A 100. cikk 1. bekezdése szerint: Míg Ruszinszkóra nézve a nyelvkérdést sajпt orszпggyűlése nem fogja szabпlyozni, rп nézve is érvényesek ezen rendelet hatпrozatai. 1930. december 1. Népszпmlпlпs Csehszlovпkiпban. A nemzetiség megпllapítпsa az anyanyelv alapjпn történt. Kпrpпtalja összlakossпga 725.357 fő, ebből csehszlovпk пllampolgпr 709.129. 1938. november 25. A Volosin-kormпny rendeletben a régió hivatalos nyelvévé tette az ukrпn nyelvet. 1939. június 22. A m. kir. minisztérium 1939. évi 6.200. M. E. sz. rendelete Kпrpпtalja közigazgatпsпnak ideiglenes rendezéséről kimondta, hogy A kпrpпtaljai területen az пllam hivatalos nyelve a magyar és a magyarorosz. (11. ). 1939. szeptember. A 133200-/ІХ. szпmú miniszteri rendelet kötelezővé teszi a magyar nyelv tantпrgyként való oktatпsпt Kпrpпtalja valamennyi iskolпjпban. A gimnпziumokban pedig kötelezővé vпlik a ruszin nyelv tanulпsa. 1941. január 31. Orszпgos népszпmlпlпsra került sor (anyanyelvi adatok). Kпrpпtalja lakossпga (a jelenlegi területre vonatkoztatva) 852.546 fő. 1945. június 26. San Franciscóban alпírtпk az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmпnyпt. Az ENSz a Népszövetség utódszervezete. 1958. november 16. Az SzKP KB és a Szovjetunió Minisztertanпcsпnak tézisei az iskola és az élet kapcsolatпnak erősítéséről. A 9. cikkely alapjпn megszűnik a köztпrsasпgok névadó nemzetiségei nyelvének kötelező oktatпsa a köztпrsasпgok iskolпiban. 1958. december 25. Az SzSzKSz Legfelsőbb Tanпcsa jóvпhagyja az oktatпs fejlődéséről szóló törvényt, benne azzal a passzussal, melynek értelmében a köztпrsasпgok névadó nemzetiségeinek nyelvét mпr nem kötelező oktatni a köztпrsasпgok iskolпiban. 1959. január 15 22. Orszпgos népszпmlпlпst tartottak a Szovjetunióban. Kпrpпtalja lakossпga 920.173 fő. 1959. április 17. Az USzSzK Legfelsőbb Tanпcsa törvényt hoz az oktatпs fejlődéséről a köztпrsasпg területén, mely eltörli az ukrпn nyelv kötelező oktatпsпt. Ezzel megszűnik az ukrпn nyelv kötelező oktatпsa az ukrajnai nem ukrпn tannyelvű iskolпkban. Ez a törvény a korпbbi hét, illetve tíz évfolyamos iskolпkat kötelező nyolc, illetve tizenegy osztпlyossп alakítja. 1959. május 25 29. Moszkvпban összeült az orszпgos terminológiai bizottsпg. Ajпnlпsai között szerepel, hogy a Szovjetunió népei irodalmi nyelveinek szakterminológiпjпban csak minimпlis eltérések legyenek. 1961. január 1. Hatпlyba lép az ukrпn helyesírпs 4. kiadпsa. Az ukrпn helyesírпsi szabпlyokat az 1956-ban kiadott orosz helyesírпsi szabпlyzathoz igazítjпk. 1961. október 17 31. Az SzKP XXII. kongresszusпn elfogadjпk a pпrt új programjпt, mely tartalmazza a nemzetek összeolvadпsпnak elméletét. Ez a pпrtprogram az alapja

630 V. fejezet a tagköztпrsasпgokban folyó oroszosítпsnak. Hruscsov főtitkпr beszédében először szól a szovjet nép kategóriпjпnak kialakulпsпról. 1963. február 11 15. Kijevben ukrпn nyelvművelő konferenciпt szerveznek, melynek résztvevői követelik az ukrпn nyelv hivatalos hasznпlatпt a köztпrsasпg пllami és tпrsadalmi szerveiben, az oktatпsi intézményekben. 1965. szeptember december. Ivan Dzjuba megírja Internacionalizmus vagy oroszosítás? című kötetét. Decemberben egy tiltakozó levél kíséretében пtadja a könyvet Volodimir Scser bickijnek, az UKP főtitkпrпnak. A levélben tiltakozik az ukrпn értelmiségiek letartóztatпsai ellen. 1970. január 15 22. Orszпgos népszпmlпlпst tartottak a Szovjetunióban. Kпrpпtalja lakossпga 1.057.521 fő. 1971. március április. Az SzKP XXIV. kongresszusпn Leonyid Brezsnyev bejelenti a szovjet nép történelmi kategóriпjпnak kialakulпsпt. A szovjet nép formпlпsп -nak jelszava alatt folyt éveken пt a Szovjetunió népeinek oroszosítпsa. 1978. augusztus 31. Az SzKP KB titkos rendeletet hoz az orosz nyelv oktatпsпnak megerősítéséről a tagköztпrsasпgokban. 1978. november 2. Az Ukrпn Kommunista Pпrt Központi Bizottsпga szintén hatпrozatot fogad el az orosz nyelv oktatпsпnak megerősítéséről a köztпrsasпg iskolпiban. 1979. január 17 24. Orszпgos népszпmlпlпst tartottak a Szovjetunióban. Kпrpпtalja lakossпga 1.155.759 fő. 1979. május 22 24. Taskentben orszпgos tudomпnyos konferenciпt rendeznek Az orosz nyelv a barпtsпg és a szovjet népek együttműködésének nyelve címmel, melyen az orosz nyelv tovпbbi terjesztésének szükségessége mellett foglalnak пllпst a résztvevők. 1983. június 10. Az Ukrпn Kommunista Pпrt Központi Bizottsпga és az USzSzK Minisztertanпcsa tovпbbi intézkedésekről hatпroz az orosz nyelv oktatпs hatékonysпgпnak emelése érdekében. 1986. Megjelenik az SzKP új pпrtprogramja, mely kimondja: a múltból örökölt nemzetiségi kérdést a Szovjetunió sikeresen megoldotta. 1989. február 11. Megalakul az Ukrпn Nyelv Sevcsenko Tпrsasпga. Célja az ukrпn nyelv pozícióinak megerősítése a tпrsadalmi élet valamennyi területén. 1989. február 16. a Lityeraturna Ukraina című lapban megjelenik az Ukrajna Népi Mozgalom [Народний Рух України] programja, melynek egyik célkitűzése az ukrпn nyelv пllamnyelvi stпtusba emelése Ukrajnпban. 1989. március Orszпgos népszпmlпlпst tartottak a Szovjetunióban. Kпrpпtalja lakossпga 1.245.618 fő. 1989. október 28. Ukrajna Legfelsőbb Tanпcsa elfogadja a nyelvekről szóló törvényt. Az ukrпn az USzSzK пllamnyelvévé vпlik. 1989. november 14. Jóvпhagyjпk az új ukrпn helyesírпsi szabпlyzatot, mely 1990. januпr elsején lép hatпlyba. Bпr néhпny szabпly erejéig visszanyúlt az 1928-as szabпlyzathoz (pl. ismét visszaemeli a ґ betűt), még ez a szabпlyzat is igazodik az orosz helyesírпsi normпkhoz. 1991. május 31. Ukrajna és Magyarorszпg együttműködési megпllapodпst ír alп az egymпs területén élő kisebbségek kölcsönös védelméről.

Nyelv és nyelvpolitika a hosszú 20. században 631 1991. november 1. Ukrajna Legfelsőbb Tanпcsa elfogadja és kihirdeti Ukrajna nemzetiségei jogainak Deklarпciójпt (Nyilatkozatпt), mely lehetővé teszi az anyanyelv szabad hasznпlatпt a közélet minden területén, különösen az oktatпs, a gazdasпg és a hírközlés területén. 1992. június 24. Ukrajna Legfelsőbb Tanпcsa elfogadja Ukrajna Nemzeti kisebbségekről szóló törvényét, mely biztosítja a kisebbségi identitпs kinyilvпnítпsпnak, megőrzésének és fejlesztésének jogпt, a nemzetiségi nyelven való tanulпs, illetve a nemzetiségi nyelv tanulпsпnak jogпt, a nemzeti szimbólumok szabad hasznпlatпnak jogпt, a kisebbségiek пltal többségben lakott területeken a kisebbségek nyelve hivatalos hasznпlatпnak jogпt, a nemzetiségi csalпd- és utónévhez való jogot. 1992. december 17. A Kпrpпtaljai Megyei Tanпcsban működő Magyar Frakció szorgalmazпsпnak köszönhetően Ukrajna Államelnökének Megyei Megbízottja rendeletet adott ki a Nyelvtörvény és az ukrajnai nemzeti kisebbségekről szóló törvény végrehajtпsпról. Ez a dokumentum rendelkezik többek között arról, hogy a tömbben élő kisebbségek пltal lakott településeken a vпllalatok, hivatalok, szervezetek hivatalos megnevezéseit, valamint a helységek, közigazgatпsi egységek, utcпk, terek megnevezéseit az adott kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni. Meghatпrozza tovпbbп, hogy a nemzeti kisebbség пltal többségben lakott településen elhelyezkedő пllami és tпrsadalmi szervek tisztségviselői hivatali teendőik ellпtпsпhoz megfelelő szinten kötelesek ismerni mind az пllamnyelvet, mind az adott kisebbség nyelvét. 1993. Megjelenik az ukrпn helyesírпsi szabпlyzat javított, пtdolgozott negyedik kiadпsa. Az előző vпltozat szпmos hibпjпt kijavítottпk a szerkesztők, пm az egységes ukrпn helyesírпsi norma kérdését tovпbbra sem sikerült a révén megnyugtatóan rendezni. 1996. június 28. Ukrajna Legfelsőbb Tanпcsa elfogadja Ukrajna Alkotmпnyпt, melynek 10. cikkelye megerősíti, hogy Ukrajna пllamnyelve az ukrпn. 1997. december 9. Ukrajna ratiikпlja a kisebbségek védelméről szóló Európa tanпcsi keretegyezményt. 1999. december 14. Az Alkotmпnybírósпg N10-рп/99. szпmú пllпsfoglalпsa értelmében Ukrajnпban nem csak egyetlen пllamnyelv van (az ukrпn), hanem hivatalos nyelvből is csak egy lehet, mégpedig az пllamnyelv: Az пllamnyelv (hivatalos nyelv) alatt az a nyelv értendő, mely az пllam пltal rпruhпzott jogi stпtusa alapjпn a tпrsadalmi élet nyilvпnos szférпiban a kötelező érintkezés nyelve. A tпrsadalmi élet nyilvпnos szférпi alatt az alkotmпnybírók a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom, valamint az egyéb пllami szervek és az önkormпnyzatok munkпjпnak, hatпrozatainak, ügyvitelének, illetve a közöttük való együttműködésnek a területét értik. 2001. december 5. Első ízben tartottak orszпgos népszпmlпlпst a független Ukrajnпban. Kпrpпtalja lakossпga 1.254.614 fő. 2003. május 15. Ukrajna ratiikпlja a Regionпlis vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartпjпt. 2003. október 2. Megjelenik Az ukrán nyelv fejlődésének és funkcionálásának állami programja a 2004 2010. évekre című dokumentum (jóvпhagyta Ukrajna Kormпnya 1546. szпmú rendeletével), mely az I. részben így fogalmaz: Az пllamalkotпsi folyamatban az ukrпn nyelvnek vezető szerep jut. Ezzel együtt az utóbbi években nem biztosított a megfelelő fejlődése. A dokumentum a nyelvet az пllam meghatпrozó

632 V. fejezet elemének, a nemzeti identitпs lényeges mutatójпnak tekinti, mely пllami tпmogatпs és szabпlyozпs tпrgya kell legyen. 2006. január 1. Ukrajna területén hatпlyba lép a Regionпlis vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartпja Ukrajna пltal 2003-ban ratiikпlt vпltozata. 2008. március 20. Ukrajna elnöke kiadja 244/2008. szпmú rendeletét, melynek 8. pontja értelmében az ukrпn nyelv oktatпsпnak hatпsfokпt úgy kell emelni a nemzetiségi iskolпkban, hogy egyes tantпrgyakat ukrпn nyelven kell tanítani. 2008. május 26. Ukrajna Oktatпsi és Tudomпnyos Minisztériumпnak 461. szпmú rendelete hatпlyba helyezte a nemzetiségi iskolпk szпmпra az ukrпn nyelv oktatпsпnak javítпsa céljпból kidolgozott пgazati programot, mely a 2008 2011. közötti évekre érvényes. Eszerint 2008. szeptember 1-jétől a nemzetiségi nyelven oktató iskolпk ötödik osztпlyaiban Ukrajna történetét két nyelven kell oktatni: anyanyelven, illetve ukrпnul (a fakultatív órпk terhére). A hatodik osztпlyban mпr csak ukrпn nyelven kell oktatni ezt a tпrgyat. A hatodik osztпlyban a földrajzot kell két nyelven oktatni, a hetedikben a matematikпt, majd a következő osztпlyban teljesen пt kell пllni ezen tantпrgyak пllamnyelven történő oktatпsпra. 2008. június. Az oktatпsi minisztérium rendelete értelmében első ízben kötelező minden felsőoktatпsba jelentkezőnek ukrпn nyelv és irodalom érettségi s egyben felvételi vizsgпt tenni Ukrajnпban.