Javító-, különbözeti, osztályozó és javítóvizsga tételek magyar nyelv és irodalomból A vizsga szóbeli és írásbeli vizsgarészből áll. A magyar nyelv és irodalom szakközépiskolában és szakiskolában egy tantárgynak számít. Az írásbeli vizsga gyakorlati jellegű, időtartama 45perc. A szóbeli vizsga időtartama 10 perc, felkészülési idő 20perc. A két vizsgarész beszámítása 50-50%-os arányban történik. Értékelés: Szakközépiskola: 0-39% elégtelen 40-59% elégséges 60-79% közepes 80-89% jó 90-100% jeles Szakiskola: 0-29% elégtelen...30-49% elégséges...50-69% közepes...70-89% jó 90-100% jeles Témakörök: Magyar nyelv Nyelvi előkészítő A kommunikáció fogalma. Kommunikációs helyzetek A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi jelei A nyelvek kialakulása, genetikai és tipológiai osztályozása Az EU nyelvei A magyar nyelv néhány, más nyelvekétől eltérő vonása Szövegalkotás szóban és írásban A magyar nyelv rendszere (hangrendszer, szóelemek, szófajok, szintagmák, mondatok) Szövegtani és retorikai ismeretek Helyesírásunk A kommunikáció fogalma, tényezői, funkciói csatornái A médiaműfajok A hangok és a hangtörvények Helyesírásunk alapelvei A szóalkotás módjai Szófajok Szószerkezetek Mondatok
Jelentéstani ismeretek Helyesírási feladatok Az elbeszélő, leíró és érvelő szövegtípus Írásbeli és szóbeli szövegalkotás különféle műfajokban A retorika fogalma A szónok feladatai A beszéd részei Az érv felépítése Érvtípusok Anyanyelvünk változatai: regionális köznyelv, csoportnyelv stb. 11. évfolyam A stílus fogalma A zeneiség stíluseszközei A szókincs stilisztikai vizsgálata A mondatfajták mint stíluseszközök Alakzatok Szóképek A képszerűség egyéb stíluseszközei Stílusrétegek és stílusárnyalatok A magánéleti, közéleti, hivatalos, tudományos-szakmai, szépirodalmi és sajtószövegek stilisztikai jellemzői Nyelvművelő mozgalmak régen és napjainkban Nyelvhelyesség, nyelvhasználat 12. évfolyam A nyelv és az ember A nyelvek eredete, típusai A nyelvrokonság bizonyítékai A magyar nyelv eredete, rokonsága A magyar nyelvtörténet főbb korszakai Nyelvemlékek A hangrendszer változása Nyelvtani rendszerünk változása Szókincsünk bővülése A határon túli magyarok nyelvhasználata Nyelvi tervezés, nyelvi politika Irodalom: A három műnem (epika, líra, dráma) jellemzői Az antikvitás kultúrája
Homérosz eposzai Az antik dráma Szophoklész: Antigoné A Biblia Középkori vallásos és világi irodalom A reneszánsz jellemzői Dante, Petrarca, Boccaccio művészete A reneszánsz Magyarországon Janus Pannonius költészete Balassi Bálint költészete Az angol reneszánsz dráma: Shakespeare: Rómeó és Júlia A francia klasszicista dráma: Moliere: Tartuffe A barokk Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Mikes Kelemen A felvilágosodás fogalma, néhány kiemelkedő alkotója (Defoe, Swift, Voltaire, Goethe, Rousseau) Klasszicizmus, szentimentalizmus A magyar felvilágosodás néhány alkotója (Bessenyei, Batsányi, Kazinczy, Kármán) Csokonai Vitéz Mihály költészete Berzsenyi Dániel költészete A romantika fogalma, néhány alkotója (Hoffmann, Puskin) A magyar romantika Katona József: Bánk bán Kölcsey Ferenc költészete. Parainesis Vörösmarty Mihály lírája Vörösmarty: Csongor és Tünde Petőfi Sándor lírája Petőfi: A helység kalapácsa. Az apostol Arany János költészete Jókai Mór: Az arany ember 11. évfolyam Madách Imre: Az ember tragédiája Francia regény a XIX. században (Stendhal, Balzac) Mikszáth Kálmán novellái Mikszáth Kálmán egy regénye (Beszterce ostroma, Új Zrínyiász) A modern dráma kialakulása: Ibsen: Babaszoba A klasszikus modernség költészete. A francia szimbolista-impresszionista líra Vajda János költészete A Nyugat Ady Endre költészete Móricz Zsigmond paraszti témájú novellái és egy regénye (Rokonok) Babits Mihály lírája. Jónás könyve Kosztolányi Dezső lírája
Kosztolányi Dezső epikája: Esti Kornél. Édes Anna Juhász Gyula költészete Tóth Árpád költészete Az avantgárd fogalma, stílusirányzatai 12. évfolyam Modern és késő modern széppróza és dráma (Mann,Kafka, Brecht) Szabó Lőrinc költészete Illyés Gyula költészete József Attila költészete Radnóti Miklós költészete Pilinszky János költészete Nagy László költészete Márai Sándor prózája és egy verse Déry Tibor egy novellája Örkény István Egyperces novellák, Tóték (dráma) Posztmodern líra és próza Szakiskola: 1. Önismeret, énkép, nyelv és beszéd 2. Nonverbális kommunikáció 3. A jel fogalma, a jelzés, a jelrendszer, a jelek típusai 4. szleng, réteg- és csoportnyelvek 5. A verbális kommunikáció jelentősége, a kommunikációs sikeresség 6. Mások megismerése, 7. Előzetes elvárások a kommunikációban, előítélet, anticipáció 8. Kulturális szignálok 9. Hang, fonéma, betű, hangképző szervek, hangtörvények 10.->Manipuláció fogalma, hatásmechanizmusai: a celeb fogalma, valóságshow-k, tehetségkutatók a televíziós műfajok értelmezése, valóság és dramaturgia Arany János balladái Madách Imre: az ember tragédiája Jókai Mór: Az arany ember Mikszáth Kálmán 3 novellája Realista írók a XIX. században Avantgárd irányzatok Ady Endre költészete Babits Mihály költészete Móricz Zsigmond 2 novellája Örkény István: Tóték
Napjaink irodalmából A szöveg fogalma Szövegalkotás Stilisztikai ismeretek Stílusrétegek, stílusirányzatok Szóképek és alakzatok Nyelvművelésünk Leíró nyelvtani feladatok megoldása Összeállította: a Magyar munkaközösség