ESETTANULMÁNY/ROP-2004-2.3.1. Az óvodai és az alapfokú oktatásinevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése CEGLÉDBERCELI ÓVODA FELÚJÍTÁSA ROP-2004-2.3.1. Projekt Esettanulmány Készült: 2006. szeptember 5. Szerző: Kutatásvezető: Pupek Emese Dr. Arató Krisztina Megbízó: Strukturális Alapok Képző Központ (SAKK)
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Előszó... 4 1. A projekt szereplőinek bemutatása... 6 1.1 A pályázó szervezet bemutatása... 6 1.2 Pályázó partnereinek bemutatása... 7 1.3 A projekt környezetének bemutatása... 7 1.3.1 A kistérség legfontosabb adatai... 8 1.4 A projekt intézményei szereplőinek bemutatása... 9 2. A stratégiai tervezés bemutatása... 11 2.1 A projekt szempontjából releváns tervezési dokumentum bemutatása... 11 2.2 Partnerség közös tervezés... 11 3. A projekt részletes bemutatása... 13 3.1 A projekt témája... 13 3.2 A projekt tartalma... 14 3.3 A projekt ütemezése... 17 3.4 A projekt legfontosabb eredményei, hatásai... 18 4. A projekt-előkészítés és a pályázatkészítés bemutatása... 20 4.1 A projekt elindítását lehetővé és szükségessé tevő körülmények... 20 4.2 A projekt-előkészítés... 21 4.3 A projekt döntéshozatali rendszere... 22 4.4 Pályázatkészítés szereplői... 22 5. A projektmegvalósítás bemutatása... 24 5.1 Szerződéskötés... 24 5.2 A projektszervezet bemutatása... 25 5.3 A projekt kommunikációja... 26 6. Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés... 28 6.1 Projektpénzügyek... 28 6.2 Közbeszerzés... 29 6.3 Ellenőrzés... 29 Összegzés... 31 Források... 33 2
Térképek jegyzéke... 34 Képek jegyzéke... 34 Táblázatok jegyzéke... 34 3
Előszó A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képző Központ (SAKK) 2003 óta működik, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezeti keretein belül. A SAKK a strukturális alapok vonatkozásában képzésekkel és képzőkkel kapcsolatos minősítési rendszert működtet, a strukturális alapok valamennyi célcsoportja és résztvevője vonatkozásában képzéseket koordinál, valamint tananyag-fejlesztési tevékenységet végez. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv által lefedett 2004-2006-os tervezési időszak a végéhez közeledik. Immár nemcsak a tervezésről, a felkészülésről, a pályázati rendszerről, hanem a projektek végrehajtásáról is vannak tapasztalataink. Meggyőződésünk, hogy ezeket a tapasztalatokat a 2007-13-ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv sikeres végrehajtása érdekében meg kell osztanunk a nyilvánossággal. Úgy gondoljuk továbbá, hogy a strukturális alapok fogadását elősegítő képzések elméleti vonatkozásait (projektciklus management, PCM) érdemes kiegészíteni immár hazai, konkrét tapasztalatokkal. Mindezen megfontolások alapján a SAKK 2006. májusában elindította esettanulmány-projektjét, amelynek keretében 35 hazai projekt részletes leírására, elemzésére került sor. Az esettanulmányok arányosan lefedik a potenciális kedvezményezettek főbb típusait (önkormányzatok, kis- és közepes méretű vállalkozások, civil szervezetek), valamint a 2004-2006-os tervezési-programozási időszak operatív programjait és a magyarországi régiókat egyaránt. Az esettanulmányok elkészítésének folyamata a szerkezeti felépítés meghatározásával indult. Az esettanulmányok a teljes projektciklust magában foglalják, így a pályázó szervezet sajátosságainak és földrajzi elhelyezkedésének (régió, kistérség) bemutatását, a projekt előkészítésének, lebonyolításának, monitoringjának és ellenőrzésének folyamatát, valamint a speciális, közbeszerzésre és pénzügyi előkészítésre és lebonyolítására vonatkozó témákat. Az esettanulmányok szerkezete így követi a SAKK által 2005-ben kidolgozott, elsősorban az önkormányzati célcsoport számára készített és a SAKK honlapján szereplő tananyag szerkezetét. (http://www.nfh.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=sakk_tananyag-fejlesztes) 4
A tartalmi előkészítést követően a SAKK és az intézményrendszer egyéb szereplői (Irányító Hatóságok, Közreműködő Szervezetek) segítségével azonosításra kerültek azok a projektgazdák, akik projektjeiről az esettanulmányok elkészülnek. A projektgazdákkal való kapcsolatfelvételt követően a pályázati és projektdokumentáció áttekintése után a projektgazda képviselőjével személyes interjú elkészítése következett, melynek során áttekintésre kerültek az esettanulmányok szerkezete által meghatározott témák, kérdések. Az esettanulmányok szövegszerű elkészítése után a pályázók képviselőinek lehetőségük nyílt a szövegek első verziójának átolvasására. Módosításokat javasolhattak, majd az általuk jóváhagyott változat véglegesítésre került. Reméljük, hogy az esettanulmányok tanulságosak lesznek a pályázók, a projektgazdák, a hazai strukturális alapok intézményrendszer munkatársai és az érdeklődő olvasók számára egyaránt. Budapest, 2006. december 1. Lukács Ádám Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Főosztályvezető-helyettes Dr. Arató Krisztina ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet egyetemi docens 5
1. A projekt szereplőinek bemutatása 1.1 A pályázó szervezet bemutatása A pályázó szervezet Ceglédbercel Község Önkormányzata. A község Budapesttől dél-keletre 60 kilométerre fekszik Albertirsa és Cegléd között. A településen jelenleg 4509 lakos él. A Községi Önkormányzat mellett Német Kisebbségi Önkormányzatot is választottak a lakosok. A falu teljes közművel ellátott (víz, csatorna, gáz, telefon, kábel tv), egy általános iskolával rendelkezik, ahol német nemzetiségi oktatás és zeneoktatás is folyik, közel 400 diák részére. 1. kép: Polgármesteri Hivatal Ceglédbercel Az Európai Uniós Forrás: www.cegledbercel.hu támogatásból felépített új óvoda kapacitása 150 gyermek, ahol szintén folyik német nemzetiségi oktatás. A kulturális élet színtere a Dózsa György Művelődési Ház, melyben öntevékeny csoportok működnek: énekkar, Rozmaring tánccsoport, Nemzetiségi Kórus, Kézműves Klub stb. A falumúzeum 1996 óta várja az érdeklődőket. A község rendelkezik sportpályával, vadászati és horgászati lehetőségekkel. Az egészségügyi ellátásról két háziorvos, gyermekorvos és egy fogorvos gondoskodik; valamint gyógyszertár is rendelkezésre áll. Ipari munkahelyekkel a település nem rendelkezik, ezért a településen élő aktív korú népesség zöme ingázik; Budapesten, Cegléden vállal munkát; fennmaradó kisebbik része pedig a mezőgazdaság területén dolgozik. 6
1.2 Pályázó partnereinek bemutatása A projekt konzorciumi együttműködés keretében valósult meg, a projekt megvalósításában a Ceglédbercelért Alapítvány, mint támogatásban nem részesülő partner vett részt, segítette az önkormányzatot. Az Alapítványt az önkormányzat képviselő-testületi tagjai alapították, 1999 óta a község fejlődését szolgálja; célja Ceglédbercelen a társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenység segítése, a hagyományok ápolása. Az Alapítvány a projekt során kommunikációs feladatokat látott el, az érintettek tájékoztatását végezte. 1.3 A projekt környezetének bemutatása A projekt a Közép-Magyarországi Régióban, Pest megyében, a Ceglédi kistérségben valósult meg. A főváros közelsége a térség szempontjából meghatározó társadalmi, földrajzi, gazdasági és kulturális értelemben egyaránt. Pest Megye Közgyűlése által elfogadott megyei struktúraterv, többek között a gazdaságfejlesztés stratégiáját is magában foglalja. Ebben központi helyet foglal el a tudásrégió programja, mely elsősorban az informatikára és a biotechnológiára alapozva kíván a tudástársadalomban sikereket elérni. A ma még kevésbé fejlett kistérségek jobb bekapcsolását szolgálhatja a gazdaság vérkeringésébe, hogy az eddigi sugaras szerkezetű úthálózatot a települések térhálós utakkal köti össze, s ösztönzi az ipartelepítést. Valamennyi megye közül Pest megyében él a legtöbb fiatal, 191 621 fő a 14 éven aluliak száma. 7
1.3.1 A kistérség legfontosabb adatai A Ceglédi Kistérség, Dél-Pest megye kistérsége mintegy hidat képez Szolnok és Bács-Kiskun megye között. Tájföldrajzi értelemben a Duna-Tisza közi síkvidékhez tartozik, azon belül két kistáj találkozásánál fekszik, az egyik a Pilis-Alpári homokhát, a másik a Gerje-Perje sík kistáj. A megye legnagyobb területű (123,403 ha) és legnépesebb (121170 fő) kistérsége a ceglédi; 1. térkép: Ceglédi kistérség elhelyezkedése ugyanakkor a legkevésbé beépített területe: a 2,8 százalékos beépítettségi mutatója fele az országos átlag- Forrás: http://teir.vati.hu nak, és alig több mint negyede a megyei átlagnak. 2. térkép: Ceglédi kistérség Forrás: http://teir.vati.hu A Pest Megyei Területfejlesztési Tanács kistérségekről szóló koncepciójában rögzítésre került, hogy a Ceglédi Kistérség 2007-2013 tervezési időszakában a fő fejlesztési terület az oktatás, képzés lesz. 8
Ceglédi kistérség alapadatai Területe (2004) 1 234 km 2 Lakónépesség (2004) Területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség (64/2004. Korm. rendelet szerint) Települések száma (2002) Jogállás szerint város község Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések száma (7/2003. Korm. rendelet szerint) Élveszületések száma (2002) 122 113 fő nem 15 db 4 db 11 db 5 db 10,2 fő (ezer lakosra) Munkanélküliek aránya (2002) 3,3% 14 éves és fiatalabb népcsoport (2002) 17,8% 1. táblázat: Ceglédi kistérség alapadatai Forrás: KSH 1.4 A projekt intézményei szereplőinek bemutatása A Kormány 2004. január 1-jén a területfejlesztési, a területrendezési, a területpolitikai és a regionális fejlesztési feladatok ellátás érdekében létrehozta a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalt (MTRFH). A hivatal neve 2005. szeptember 1- jétől Országos Területfejlesztési Hivatal (OTH) lett. Az OTH volt a projekt Irányító Hatósága. Az OTH tevékenységét a Kormány irányította és a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter felügyelte. Az OTH feladatkörében gondoskodott a kormányzat területfejlesztési és területrendezési feladatainak ellátásáról, felügyelte a VÁTI Kht-t, amely a területi információs rendszert működteti, illetve közreműködött az EU integrációval kapcsolatos teendők szakmai előkészítésében és végrehajtásában. A Regionális Fejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága 2006- ban már a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezetébe épült be. Az Irányító Hatóság feladata a Regionális Fejlesztés Operatív Program előkészítéséhez, végrehajtásához, felügyeletéhez és ellenőrzéséhez kapcsolódó feladatok ellátása, a program megvalósítása során a törvényesség biztosítása, valamint a partnerek lehető legszélesebb körének bevonása a munkafolyamatokba. Az Irányító Hatóság fontos összekötő feladatot lát el az Európai Bizottság, valamint a Magyar Kormány és a 9
régiók között a pályázati pénzek minél hasznosabb és teljes körű felhasználása érdekében. További feladata, hogy közép- és hosszú távon elősegítse a magyar régiók illeszkedését az Európai Unió regionális struktúrájába és képessé váljanak arra, hogy tovább erősítsék a gazdasági és társadalmi kohéziót az Európai Unió határain belül. Az Irányító Hatóság felel a Regionális Fejlesztés Operatív Program működéséért, a pályázati programokban a projekteket a kidolgozástól, értékeléstől egészen a megvalósításig ún. közreműködő szervezetek kísérik figyelemmel, biztosít- és menedzsmentjét. Az 1/2004. (I.5.) Kor- ják folyamatosan ezek szabályszerűségét mányrendelet és a 10/2004 (VI.12.) TNM rendelet értelmében a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (VÁTI Kht.) lát el közreműködő szervezeti feladatokat a projekt megvalósítás és monitoring során. 10
2. A stratégiai tervezés bemutatása 2.1 A projekt szempontjából releváns tervezési dokumentum bemutatása Ceglédbercel önkormányzata rendelkezik a polgármester által 2002-ben készített tömör, egyeztetett és elfogadott stratégiai tervdokumentummal, ami összefoglalja a község feladatait a fejlődés érdekében. A dokumentum leszögezi, hogy szükség van egy középtávú felújítási és modernizációs programra, ami magában foglalná az óvodák, az iskolák, a Művelődési Ház, a szennyvíztisztító telep stb. felújítását. A középtávú felújítási program megvalósításához pályázati pénzek igénybevételét tervezi. A dokumentum a prioritásokat hangsúlyozottan nem kívánja sorrendbe állítani, kijelöli a feladatokat, de ezek megvalósítását a megjelenő forrásokhoz, támogatási lehetőségek szerinti időrendben kívánja megvalósítani. A forrás oldalát a tervezési dokumentum tehát bizonytalannak látja, s mivel a támogatási rendszer nem rendelkezik hosszútávra tervezhető biztos pontokkal (kiírási határidőkkel, sarokszámokkal), ezért fogalmazza meg az önkormányzat saját stratégiáját rugalmasan és képessé a változó környezethez való alkalmazkodásra. A dokumentum rendkívül tömör (1 oldal), nem tartalmaz SWOT és logframe táblázatokat. 2.2 Partnerség közös tervezés Pályázó partnerségi kapcsolatot működtet a Ceglédbercelért Alapítvánnyal. Kikéri véleményét a tervekkel kapcsolatban, azokat beépíti az önkormányzat koncepciójába. A projekt végrehajtása során is segítséget nyújtott a Ceglédbercelért Alapítvány, az érintettek tájékoztatása volt a feladata. Az önkormányzati fejlesztések és a pályázatokon való induláskor Ceglédbercel önkormányzata figyelembe veszi a térségi hatásokat és igényeket is. Jelen projekt kapcsolódik a megye, illetve a kistérség fejlesztési koncepciójához, hiszen az előbb 11
említett dokumentumokhoz illeszkedve, elősegíti azok célkitűzéseinek megvalósítását a következő területeken: 1. Elősegíti a projekt a vidéki oktatási infrastruktúra fejlesztését. 2. Hozzájárul a kistérség hátrányos helyzetének leküzdéséhez. 3. A fejlesztés kiemelten érinti a hátrányos helyzetű gyermekeket is, akik nevelése, majd a későbbiekben képzése, a munka világába és a társadalomba való integrálása kiemelt prioritási terület mind a megyei, mind a kistérségi fejlesztési koncepciónak. 12
3. A projekt részletes bemutatása 3.1 A projekt témája A Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) a regionális fejlődést és Magyarországnak az Európai Unió regionális politikájához illeszkedő térbeli szerkezeti átalakulását szolgálja. Ez az Operatív Program a következő főbb fejlesztési területeket (komponenseket) tartalmazza: 1. turisztika, 2. útfelújítás, 3. városrehabilitáció, 4. óvoda- és iskolafelújítás, 5. képzés, foglalkoztatás. Az óvoda- és iskolafelújítás komponens volt a ROP legsikeresebb intézkedése, amelyre a legtöbb pályázat érkezett be. Az óvodák és alapfokú oktatási intézmények fejlesztése során az épületek műszaki állapotának javítása mellett az oktatás-nevelés eszközrendszerét is korszerűsítik. A ROP pályázatokat az érintett régió jelen esetben a Közép-Magyarországi régió regionális fejlesztési ügynökségéhez (rfü) lehetett benyújtani. Itt első lépésként megtörtént a pályázatok regisztrálása, formai, jogosultsági ellenőrzése, ez alapján a pályázatok befogadása, és amennyiben szükséges volt a hiánypótlá- 2. kép: Napsugár Óvoda Forrás: www.cegledbercel.hu sok biztosítása. Ezt követően az rfü a pályázatokat szakmailag értékelte, és a támogatásra javasolt pályázatokat megküldte a ROP Irányító Hatóságának. Az értékelés következő lépéseként a VÁTI Kht. a ROP Irányító Hatóság megbízása alapján elvégezte a pályázatok jogosultsági és költséghatékonysági minőségellenőrzését. A döntés előtt az érintett szakminisztériumok, a régiók és a ROP Irányító Ha- 13
tóság képviselőiből álló Döntéselőkészítő Bizottság megvizsgálta, hogy az adott pályázat stratégiai szempontból hogyan illeszkedik a program célkitűzéseihez. A pályázat támogatásáról a döntést a ROP Irányító Hatóság vezetője hozta meg az rfü-k értékelése, a VÁTI Kht. minőségellenőrzése és a Döntéselőkészítő Bizottság véleményének figyelembevételével. A pályázat eredményéről, a támogatás elnyeréséről a ROP Irányító Hatósága értesítette a pályázókat, végül megbízása alapján a VÁTI Kht. készítette elő és kötötte meg a támogatási szerződéseket a kedvezményezettekkel. A projekt megvalósítása során a nyomon-követéssel, a támogatási szerződések esetleges módosításával és a kifizetési igények befogadásával kapcsolatos feladatokat a VÁTI Kht. regionális képviseletei látják el. A fenti pályázati rendszer folyamatán ment keresztül jelen esettanulmány tárgyát képező nyertes pályázat is, aminek összefoglaló adatai a következők: Pályázat: ROP-2004-2.3.1. Pályázó: Ceglédbercel Község Önkormányzata Pályázat címe: Ceglédberceli óvoda felújítása Projekt időtartama: 2005. január 9. 2006. július 17. Támogatás összege: 217 300 000,- Forint Beruházás összege: 228 786 509,- Forint 2. táblázat: Projekt összegző adatai 3.2 A projekt tartalma Ceglédbercelen 1950-es évektől kezdve növekszik az óvodáskorú gyermekek száma, három lakóépületből kialakított helyiségben helyezték el a gyermekeket. A három épület 1-1 kilométerre található egymástól, és valamennyi régi építésű (egyik 1930- as években, másik kettő a világháború után). Az épületek nem beton alapra épültek, hanem vertfal, vályog és tégla alapanyagokból, szerkezeti elosztásuk folyosós rendszerű, egy szociális blokkal, tároló konyhával. Az étkezés és foglalkozások ugyanabban a helységben történt, és az épületekhez tartozó udvarrész sem volt az igényeknek megfelelő méretű és felszereltségű. A fűtés műszaki paraméterei nem 14
voltak kielégítőek, illetve a melegítő konyhák sem feletek meg a HACCP minőségi előírásoknak (a HACCP egy nemzetközileg elfogadott, szisztematikus módszer az élelmiszerek biztonságának megteremtésére a lehetséges kockázatok, veszélyek megállapítása, értékelése és kezelése révén). A korábbi három óvoda 100 százalékos kapacitáskihasználtsággal üzemelt. A projekt konkrét célkitűzései mindezen problémák kezelésére a következők voltak: 1. A három óvoda közül a Pesti út 103. alatti épület rekonstrukciója, a szükséges férőhelyszám növelésével. 2. Az épületrekonstrukció keretében több célú használatra alkalmas óvodaépület kialakítása, tekintettel a településen lakó magas német nemzetiségi gyermekek számára (kisebbségi nevelés folytató kétnyelvű óvoda); a hátrányos helyzetű, a tanulás és a magatartászavaros illetve enyhén fogyatékos gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése érdekében külön foglalkoztató kialakítása; és mindezek mellett az akadálymentesítés. 3. Integrált nevelést megvalósító óvodai feltételek megteremtése. 3. kép: Építkezés közben I. 4. kép: Építkezés közben II. Forrás: www.cegledbercel.hu A beruházás keretében a tartószerkezeteket átalakították, újakat építettek, mert az eredeti szerkezeti kialakítás nem felelt meg az óvoda funkciójának, illetve a födém elavult, a falak és a megsüllyedt padlóburkolat állapota sem volt biztonságos. Belső épületgépészeti korszerűsítésre is sor került, mivel a fűtési megoldás gazdaságtalan, a villamosvezeték szerelvények pedig elavultak voltak. A csoportszobákban, a folyosókon és a vizesblokkokban az amortizálódott burkolatok teljes felújítást igényeltek, az egészséges körülmények biztosítása érdekében. 15
A beruházás eredményeként a 171,5 m 2 alapterületű épület 1517 m 2 területűre bővült. 7 új munkahely jött létre, köztük gyógypedagógus, pedagógiai asszisztens, és további alkalmazottak (konyhai alkalmazottak, takarító személyzet és karbantartók) kerültek felvételre. 5. kép: Napsugár Óvoda Forrás: www.cegledbercel.hu A projekt fontos eredménye, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek (13 fő) és a gyermekvédelmi támogatásban részesülők (43 fő) jobb és speciálisabb ellátásban részesülhetnek, továbbá az akadálymentesített épületek száma nő a községben. A projekt hatására bővült az óvodai ellátásban részesülő gyermekek száma két okból. A korábban Ceglédbercelről más település óvodá- 6. kép: Napsugár Óvoda belülről I. iba járatott gyermekek egy része viszszatért, és az új óvodába jár az át- Forrás: www.cegledbercel.hu adás után. Másrészt a környék településeiről is 25 gyermek lett beíratva a ceglédberceli óvodába, ahol jelenleg 175 gyermek ellátását biztosítják. 16
3.3 A projekt ütemezése A projekt 2005 januárjában indult a Nyitó Workshop megtartásával, ahol a polgármester ismertette a szerződés tartalmát és a feladatokat, valamint aktualizálták az ütemtervet. 2005. január és június között megtörtént az építési közbeszerzési eljárás lefolytatása, melynek szakaszai: meghirdetés, az ajánlatott benyújtó kivitelezők közötti választás, s végül szerződéskötés a legkedvezőbb ajánlatot nyújtóval. 2005 júliusa és 2006 márciusa között folyt az óvoda épületének bővítése és az akadálymentesítési munkálatok. A projekt menedzsment 2005 januárja óta a projekt lezárásáig folyamatosan tevékenykedett, a projekt állandó ellenőrzését, valamint a tervszerű ütemezés biztosítását látta el. Az óvoda ünnepélyes átadására, 2006 márciusában került sor. A projekt szakmai és pénzügyi zárása 2006 júniusára fejeződött be. A tevékenység sorszáma Tevékenység 1. Nyitó Workshop A tevékenység tartalmának részletes ismertetése Szerződés tartalmának ismertetése, feladatok kijelölése. Tevékenység eredménye Megvalósításért felelős szervezet Informált résztvevők, aktualizált ütemterv. 2. Épület bővítése 2.1. Közbeszerzési Ajánlatot benyújtó kivite- a nyertes kivite- Szerződéskötés eljárás lefolytatásalezők közül a lezővel. legkedvezőbb kiválasztása. 2.2. Óvoda épületének bővíté- óvoda épület nek felújított 1517 m 2 -es Óvoda épületése. kialakítása. tetőszerkezete. 2.3. Óvoda épületének akadálymentesítése. Belső és külső közlekedő rámpák, mozgáskorlátozot- tak számára WC kialakítása. Akadálymentesített óvoda épület, mellyel a mozgáskorlátozottak épületbe jutása, illetve a belső közlekedés biztosított. Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ceglédbercel, Ceglédbercelért Alapítvány Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ceglédbercel Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ceglédbercel Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ceglédbercel Megvalósítás kezdete (év, hónap) Megvalósítás befejezése (év, hónap) 2005.01. 2005.01. 2005.01. 2005.03. 2005.04. 2006.03. 2005.07. 2006.03. 17
3. Záró Workshop 4. Projekt menedzsment Projekt szakmai és pénzügyi zárása, értékelése Lezárt és értékelt projekt Projekt folyamatos elle- Sikeres projekt nőrzése, tervszerű ütemezés biztosítása Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ceglédbercel, Ceglédbercelért Alapítvány Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ceglédbercel, Ceglédbercelért Alapítvány 2006.06. 2006.06. 2005.01. 2006.06. 3. táblázat: Cselekvési és ütemterv Forrás: www.cegledbercel.hu alapján A projekt nem valósult volna meg a Strukturális Alap pályázati lehetősége nélkül, forráshiány miatt. BM önerő alaphoz nem fordult az önkormányzat, illetve bankhitelt sem vett fel az önerő biztosításához, ezt a meglévő tartalékokból állta. 3.4 A projekt legfontosabb eredményei, hatásai A projekt igen sürgető problémát oldott meg, amikor új környezetet biztosított és egy épületben helyezte el az időközben 175 főre növekedett óvodásokat, a korábban régi épületekben és három felé elhelyezett óvodai ellátás helyett. A korábbi elhelyezést biztosító épületek elöregedtek, régóta korszerűsítést, felújítást igényeltek volna. Nem volt egyéni fejlesztő és logopédiai szoba, orvosi és betegelkülönítő szoba, tornaszoba, nevelőtestületi szoba és a dolgozók számára megfelelő öltözőhelyiség sem. A pályázati pénzből megvalósult korszerű, hat csoportos nevelési intézmény jött létre, az épület megfelel a kor igényeinek és a műszaki és egyéb előírásoknak. Az intézmény akadálymentesítése keretében belső és külső közlekedő rámpák, lift, továbbá 7. kép: Napsugár Óvoda akadálymentes bejárata Forrás: www.cegledbercel.hu 18
mozgáskorlátozott vizesblokk került kialakításra. Speciális segítséget képes az új épület nyújtani, például a beszédhibák (selypítés, pöszeség, dadogás, diszlexia, díszgráfia stb.) felismerésében és korai kezelésében is, ugyanis a beruházás lehetőséget teremtett egyéni fejlesztő szoba kialakítására is. A beruházás következtében hét új munkahely létesült és az akadálymentes középületek száma is növekedett a községben. 19
4. A projekt-előkészítés és a pályázatkészítés bemutatása 4.1 A projekt elindítását lehetővé és szükségessé tevő körülmények A projekt egy sikertörténet, hiszen az első munkanapon az Európai Unióhoz történő csatlakozás után már beadásra került a pályázat. A lehető legkorábbi pályázatbeadást az tette lehetővé, hogy Ceglédbercel polgármestere 2004 elején részt vett egy előadáson Pest Megye Megyeházán, ahol Lukovits Tamás a Közép-Magyarországi PRO Régió Ügynökség ügyvezető igazgatója felvázolta a leendő Operatív Programok által nyújtani kívánt lehetőségeket. A korai ismeretek alapján a polgármester felkért egy tervezőt, hogy dolgozza ki az új óvoda látványtervét, engedélyes tervdokumentációit és egyéb műszaki lehetőségeket (építési engedélyek, kiviteli tervek). A látványterv és a további tervezési dokumentumok a képviselő-testület ülése elé kerültek, ahol valamennyien támogatták a pályázat benyújtását. Az óvodaépület felújításának és bővítésének szüksége megkérdőjelezhetetlen volt, a szűkös források miatt mégsem készültek előre tervekkel, csupán a pályázat körvonalazódásakor indult meg az előkészítés. Mivel a terveket a pályázat ismertében készítették, ezért már a kezdeti szakaszban összeegyeztethetőnek bizonyult a fejlesztési elképzelés és a pályázati kiírás, tehát nem volt szükség alkalmazkodásra a kiíráshoz, hiszen már a projektet kiváltó igény is a kiíró szándékainak megfelelő volt. A pályázat nyertes elbírálásáról szóló értesítést már 2004. június 23-án kézhez vehette pályázó. 20
4.2 A projekt-előkészítés A projekt-előkészítés nagyrészt pályázatkészítést jelentett. A pályázó önkormányzat, ezért volt szükség további egyeztetésekre a képviselő-testülettel, ahol a testület a szükséges határozatokat meghozta. A Ceglédbercelért Alapítványt is bevonták a projektnek már ebbe a fázisába is, hogy észrevételeiket beépíthessék a projekttervezés folyamán. Természetesen az óvoda vezetőségét is bevonták a tájékoztatásba és a projekt-előkészítés során tartott megbeszélésekbe. Az óvodai vezetés kifejtette szakmai tapasztalatait, és igényeit. Az egyeztetés 2004 kora tavaszán zajlott le. Minden szereplő (képviselő-testület, Alapítvány, óvoda vezetősége) támogatásáról biztosította a polgármestert, és így vált beadhatóvá a pályamű. A döntés után mindennapos elfoglaltsággá vált a pályázat készítése, amiben a polgármester mellett a hivatal egyéb munkatársai (jegyző, pénzügyi munkatárs) és az óvoda alkalmazottai is részt vettek az építési terveket készítő szakember mellett. A pályázat kidolgozása során a Dél-Pest Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke, Albertirsa városa, a Német Kisebbségi Önkormányzat és a Ceglédberceli Óvodáért Alapítvány is támogató nyilatkozatával segítette a pályázati dokumentáció sikerességét. Helyzetelemzés, SWOT analízis nem készült. A pályázat előkészítésének finanszírozása nehéz finanszírozási terhet jelentett: az engedélyes tervek elkészítése nem volt beépíthető a pályázatba költségtételként (hiszen ezeket még a pályázat benyújtása előtt kellett elkészíttetni); illetve a vagyonbiztosítékhoz a jelzálog intézése, a közjegyző által készített felbecslés költsége szintén magas összeget tett ki (közel 800.000,- Forint). 21
4.3 A projekt döntéshozatali rendszere A projekttel kapcsolatos döntések meghozatala a polgármester feladata és felelőssége volt, illetve a szükséges esetekben a képviselő-testületé. Nem volt szükség további döntéshozatali fórum megalakítása, sem külön munkacsoportéra. A saját forráshoz kapcsolódó döntéseket a képviselő-testület hozta, ezek során sem fordult elő akadályoztatás, vagy bármiféle fennakadás. A vagyonbiztosíték kötése 2004-ben még terhelte az önkormányzati pályázókat is, így ehhez is szükség volt a képviselő-testület döntésére; illetve a beruházás megvalósításához a szomszédos földterület megvásárlása is képviselő-testületi döntési hatáskörbe tartozott. A pályázat beadásáról, majd a nyertes pályázatról szóló döntés jelentősen elősegítette és megkönnyítette a projekttel kapcsolatos további munkák elvégzését; ugyanis a döntések biztos alapot nyújtottak a feladatmegvalósításhoz, első lépésként tehát Ceglédbercel polgármester hozzálátott a csapatépítéshez, annak érdekében, hogy projektvégrehajtás minél magasabb színvonalú és biztosított legyen. A megfelelő személy a megfelelő helyen elv fontos alappillére a megvalósításnak vallja a polgármester. 4.4 Pályázatkészítés szereplői A pályázatot az önkormányzat munkatársai készítették: a polgármester, a jegyző, a pénzügyi csoportvezető, az informatikus; meghallgatva és beépítve az óvodai vezetőség igényeit és ajánlásait, valamint felhasználva az Óvoda Pedagógiai Programját. A tervek és a műszaki-szakmai részek kidolgozása a tervező feladata volt, amelyek 2004 áprilisára készültek el. A pályázat készítésében szerepet vállalók nem vettek részt Strukturális Alapok képzésben, felhasználták a hazai forrású pályázatok készítésekor szerzett tapasztalatokat. A projekt pénzügyi tervét közösen készítette a polgármester a pénzügyi csoport vezetőjével. A beruházás megtervezése pontosan mutatta az építési költségeket, eh- 22
hez az összeghez kerülhettek beépítésre további elemek, mint például a műszaki ellenőr díja. A pénzügyi tervekkel kapcsolatos pályázati formanyomtatványok kitöltése nem okozott nagy gondot. A pályázatkészítés során semmiféle probléma nem merült fel. A feladatokat a polgármester osztotta ki, és valamennyi szereplő határidőig elvégezte saját munkáját. Precíz és következetes végrehajtással sikerülhetett a lehető leghamarabb benyújtani a pályázatot, és kedvező elbírálási döntésre vezetni azt. 8. kép: Napsugár Óvoda belülről II. Forrás: www.cegledbercel.hu A sikeres pályázat-megvalósítást elősegítette a 2005. évi Cél-Címzett támogatásra benyújtott Művelődési Ház és Könyvtár rekonstrukciójára elkészített pályázatnál szerzett gyakorlat és tapasztalat. A címzett támogatás összege 248.788.000,- forint, amit az Önkormányzat kiegészített további 38 millió forintos önrésszel. 23
5. A projektmegvalósítás bemutatása 5.1 Szerződéskötés Ceglédbercel Önkormányzata 2004. május 3-án benyújtotta pályázatát. A nyertes elbírálásról szóló értesítő már 2004. június 23-án meg is érkezett. A szerződéskötés azonban több mint hat hónapot váratott magára. Ennek oka az Irányító Hatóság munkamenete volt. 2005 januárjában került sor a szerződéskötésre. A szerződéskötés elhúzódása miatt a pályázatban meghatározott ütemterv módosult: az eredeti átadás időpontja 2005 novembere lett volna, ezt tartani nem lehetett, és a szerződésbe 2006 márciusa került, mint várható befejezési határidő. A projekt megvalósítása során négy alkalommal szerződésmódosításra került sor: 1. A pályázat benyújtásakor, még az a rendelkezés volt érvényben, hogy az önkormányzatok is kötelesek vagyonbiztosítékot nyújtani, aminek következtében szükséges volt jelzáloggal terhelni önkormányzati tulajdonú ingatlant. Amikor a szabályozás módosult, és nem tette kötelezővé önkormányzatok számára a vagyonbiztosíték felajánlását, pályázó azzal a kérelemmel fordult a Közreműködő Szervezethez, hogy a jelzálogjog törlésre kerüljön, és a dokumentumok eszerint módosuljanak. 2005. június 17-én született meg az önkormányzat számára kedvező döntés. 2. A második szerződésmódosításra 2005. december 7-én került sor, oka az alapszerződés 6 hónapig tartó csúszása, és ezzel az elszámolások eltolódása is, hiszen építési beruházásnál az évszakok és időjárási viszonyok is befolyásolják a kivitelezést, jelen esetben ezek miatt a tényezők miatt a projekt-befejezés tervezett időpontját 2006 márciusáról 2006 májusára módosították. 3. Az ÁFA törvény 2006. január elsejei változása is érintette a beruházást. A 25 százalékról 20 százalékra csökkentett adótartalom által felszabadult 3,127 millió forintot kívánta felhasználni pályázó a beruházáshoz, ezzel további részfejlesztésre nyílt lehetőség, amit 2006. április 12-én jóvá is hagyott a hatóság. 24