Mócsy Ildikó
A természettudomány A természettudomány szakágazatai: - alap tudományok: fizika kémia biológia földtudományok csillagászat - alkalmazott tudományok: mérnöki mezőgazdaság orvostudomány - matematika, társadalom tudományokat (filozófiát, szociológiát)
A természettudományi kutatások módszerei: - megfigyelés (passzív, aktív) - feltevés - a matematikai képletekben való kifejezés, modellezés Dolgozat célja:
Első megfigyelések: - az élővilág - az anyag tulajdonsága, kölcsönhatások, viselkedési formák Az anyagismeret az ősember tűzgyújtásával kezdődött Egységes a természettudomány fizika (fizika görögül fűzisz természet) Csillagászat Társadalmi, vallási szükséglet
Atomista elmélet Leukiposz (i.e.490-470- ) Démokritosz (i.e.470 460 i.e. 370) Arisztotelész : Démokritosz-ról a Meteorológia - ban Nézete szerint a szubsztanciák oly kicsinyek, hogy kibújnak az észlelésünk alól, mindenféle formáik és mindenféle alakjaik és nagyság szerinti eltéréseik vannak. Ezekből immár, mint elemekből származtatja és állítja össze a szemmel látható, illetve az érzékelhető tömegeket.
Epikurosz (i.e.341 270) - testek, űr - föld, ég, víz Alapelvek: - semmi sem keletkezik a semmiből - semmi nem múlik el a nem létezőbe - világmindenség változatlan - lehet ezen belül más világ is Empedoklész (i. e. 484 i.e.424) - empedoklészi kozmikus ciklus négy elem, halmazállapot
A levegő - létezésének bizonyítása
Arisztotelész (i.e.384 322), bölcsész, filozófus, természettudós Megjelent könyvei: 8 - FIZIKA - tér, idő és kapcsolatuk - mozgások - mechanika - hidrosztatika 4 - VILÁGRENDSZERRŐL 2 - KELETKEZÉSRŐL és ENYÉSZÉSRŐL 1 1 AZ ÁLLATOK TERMÉSZETRAJZA AZ ÁLLATOK RÉSZEIRŐL AZ ÁLLATOK NEMZÉSÉRŐL AZ ÉRZÉKEKRŐL - állatok és növények szokásai, tulajdonságai - osztályozta az általa ismert 540 állatfajt
Theophrasztosz (i.e.371 287) Botanikai tankönyvsorozat Historia Plantarum 9 kötet A növények természetrajza 6 kötet A növények okairól A kövekről ásványi anyagok Arkhimédész (i.e.287 212) arkhimédészi csavar első csigasor emelő elve mozgó testek pályája tömegközpont statika sűrűség felhajtó erő hidrosztatikai egyensúly
Matematika: számrendszer 10 64 statisztika kör k/d = T/r 2 π (pi) Éggömbök szerkesztése Arkhimédészi csavar
Legendák - Szürakusza védelme - Marcellus - római hadvezér Ne zavard a köreimet
Eratoszthenész (i.e.276 194) filozófus, költő, zenész, matematikus, csillagász, földrajz tudós Föld kerülete Hold mérete Hold - Föld távolság Az ókor első világtérképe Könyvei Geógrafia Csillaggá változások
Mezopotámiában: első természettudományi kísérletek: kerék eke csatornák, gátak, mocsarak lecsapolása Könyv Gilgames (i.e. 3500) 12 agyagtáblán Egyiptomban Hosszúságmérés Építészet Időszámítás nap járása- 365 nap (30x12 +5) 4 évenként +6
Epikurosz mellszobra (Párizs, Louvre Múzeum) Epikurosz, részlet egy Raffaello Sanzio festményből
Démokritosz Diego Velasquez 1628-1629 Démokritosz Antoine Coypel Louvre, Párizs Démokritosz Leon-Alexandre Delhomme Lyoni Szépművészeti Múzeum
Arisztotelész Raffaello: részlet Athéni iskola Arisztotelész Rembrandt : Arisztotelész Homérosz mellszobra előtt Arisztotelész-kráter a Holdon 6123 Aristoteles (ideiglenes jelöléssel 1987 SH 2 ) egy kisbolygó a neve - 1987 Eric Walter Elst
India (i.e. 320 i.e. 550) aranykor építkezés vízhálózat csatorna hálózat réz tárgyak Kína (i.e.2100 IXX.) öt elem tana Konfucius (Kung Fu-Ce) (i.e.551 479), a kelet bölcse Tanulmányai, írásai : Változások könyve, Dalok könyve, Írások könyve, Tavasz és ősz és Szertartások feljegyzései iránytű papír nyomtatás puskapor porcelán selyem
FIZIKA név magába foglalta Kémia Fizika Természetrajz Csillagászat Növény és állattan Orvostudomány Mezőgazdasági ismeretek Építészet Matematika Filozófia, logika,bölcsészet
A középkor a sötétség korszaka alkímia asztrológia Természeti skála scala naturae Természetrajz (növény és állatvilág): Hildegard von Bingen (1099 1179) Albertus Magnus (1200 1280) II. Frigyes német-római császár (1194-1250)
Tudományos forradalom Nikolaus Kopernikusz (1473 1543) a Föld kering a Nap körül Johannes Kepler (1571-1630) a bolygó mozgás törvényei Galileo Galilei (1564 1642) teleszkóp tehetetlenség törvénye (dinamika)
Issac Newton (1643 1727) mozgás törvények klasszikus fizika gravitációs gyorsulás tömegvonzás optika Robert Hooke (1635 1703) a fény hullám és részecske természete szélmérő rugó biológia Christian Huygens (1629 1695) a fény hullám és részecske természete optika Evangelista Toricelli (1608 1547) barométer légnyomás
Benjamin Franklin (1706 1790) elektromos jelenségek időjárás - vulkánkitörések Daniel Bernoulli (1700 1782) statisztika termodinamika Benjamin Thomson (1753 1814) mechanikai energia átalakulása James Prescott Joule (1818 1899) az energia megmaradása James Clerk Maxwell (1831 1879) elektromágneses elmélet
1897-elektron, Joseph John Thomson (1856 1940) 1895-röntgensugár, Wilhelm Conrad Röntgen (1845 1923) 1896- radioaktivitás Henry Bequerel (1852-1908) 1896-1910-magfizika,Pierre Curie (1859 1906) Maria Curie ( 1867 1934) 1909-1911- atommag, Ernest Rutherford (1870 1937) 1932- neutron, James Chadwick (1891 1974)
Albert Einstein (1879 1955): relativitás elmélete, kvantummechanika, a statisztikus mechanika, kozmológia, fényelektromos jelenség, E=mc 2 Az atom szerkezete: 1961 kvarkelmélet, Gell Mann (1929 -
Relativisztikus nehézion-ütköztetése A neutron kvarkszerkezete: udd A proton: uud Az anyag kvarkokból áll Ennyi csak az ember és nem több: u és d kvarkok és elektronok iszonyatos mennyiségű, de rendezett halmaza. 7.10 28 db. u kvark 6,5.10 28 db. d kvark 2,5.10 28 db. elektron 2005 a FIZIKA év 27 tudományág
1751 1858 a kémia átmeneti korszaka új elemek, új vegyületek Joseph Black (1728 1799): kötött levegő Antoine Laurent Lavoisier (1743 1794): CO 2, O 2 Joseph Priestly (1733 1804): NOx, CO, SO 2 Christian Friedrich Schönbein (1779 1868): O 3 1859 1916 a modern kémia korszaka Kőolaj hasznosítás
Johann Wolfgang Döbereiner (1780-1849) - elemek tulajdonságai periodikusan ismétlődnek, növekvő atomtömeg mentén. 1828-ban triád John Newlands (1837-1898) 1865-ben az elemek növekvő atomtömeg szerint, minden nyolcadik hasonló fizikai és kémiai sajátosságokat mutat Dimitrij Mengyelejev (1834-1907) táblázat (60 elemre) - előre vetíthető egy-egy elem létezését 1917-től napjainkig folytatódik a modern kémia 9 szak 25 tudományág
William Harvey (1578-1657): élettani kutatások Carl von Linné (1707 1778): élő és fosszilis szervezetek osztályozása Karl Friederich Burdach (1800) Gottfried Reinhold Treviranus (1802) Jean-Baptiste Lamarck (1802) élőlények eredete, leszármazási kapcsolatai, felépítésük, működésük, szerveződési szintjeik, környezettel való kapcsolatuk Gregor Mendel (1822-1884): genetika James D.Watson (1928 ), Francis Crick (1916 ): DNS Carl Woese (1928 ): molekuláris kutatások 13 szak 22 tudományág
FÖLDRAJZ (geografia) FÖLDTAN (geológia) természeti és társadalmi jelenségek kapcsolata, kölcsönhatása szilárd kéreg (litoszféra) vízburok (hidroszféra) levegőburok (atmoszféra) az élet területe (bioszféra) a csillagok és a bolygók keletkezése Föld története Föld felépítése Föld szerkezete Alexander von Humboldt (1769-1859): biogeografia földrajz + földtan 29 tudományág
élőlényközpontú Ernst Häckel (1834 1919) élőlények és a környezet kapcsolata
Környezet: meghatározás természetes mesterséges A környezet szennyezés XIX. sz. Dánia környezetvédelem, Skandináv államok, Európa, Észak-Amerika Kezdetben: biológusok, ökológusok, kémikusok, fizikusok Ma: KÖRNYEZETTUDOMÁNY: az alap- és alkalmazott tudományágakat, a társadalomtudományok egy részét és a matematikát foglalja magába interdiszciplináris természettudomány EGYETELEN TUDOMÁNYÁG SEM NÉLKÜLÖZHETI A KÖRNYZETTUDOMÁNYT
9 tudományág 22 tantárgy Matematika, Jog Közgazdaságtan Szociológia Ókori természettudomány művelési formája
Egyiptom Mezopotámia