HO O OH KÁBÍTÓSZER, TÖRVÉNY, KERESLET ÉS KÍNÁLAT, K HATÁS Ujváry István istvan@chemres.hu Előhangzott a Confidentia Jogász Közhasznú Egyesület A bódulat jog vagy jogellenesség c. beszélgető estjén. ELTE Jogi Kar, 2005. május 26. 100 0
A szemmel látható és az igazi világ spektruma 400 nm 700 nm látható fény 10-3 10-1 10 1 10 3 10 5 10 7 10 9 10 10 11 10 13 nanometer ultravörös Röntgen-sugarak infravörös TV, FM rádir dió mikro rohullám AM rádir dió
Gyógyszer, drog vagy kábítószer? GYÓGYSZER: betegséget vagy nemkívánt egészségi állapotot megelőző ill. megszüntető szer ~ (életminőség javítása!?) DROG: az z ember viselkedését, hangulatát és s tudatállapotát befolyásoló pszichoaktív kémiai anyag KÁBÍTÓSZER: nemzetközi zi egyezmények alapján n meghatározott, tiltott DROG (ENSZ Egyezmények 1961, 1971 & 1988)
Az ENSZ 1972. évi jegyzőkönyvvel módosított 1961. évi Egységes ges Kábítószer K Egyezményének nek Preambulumából Az Egyezményben részes r Felek gondoskodni kívánva az emberiség egészségéről és jólétéről, felismerve, hogy a kábítószerek gyógyászati használata a fájdalom és szenvedés enyhítéséhez továbbra is nélkülözhetetlen..., felismerve, hogy a kábítószer-élvezet súlyos csapás az egyén számára, az emberiség számára pedig társadalmi és gazdasági veszélyt jelent,... azzal az óhajjal, hogy olyan általánosan elfogadható nemzetközi egyezmény jöjjön létre, amelyik... a kábítószerek használatát a gyógyászati és tudományos célokra korlátozza..., megállapodnak a következőkben:
A droghasználat egészségi következményei Biológiai / pszichológiai zichológi hatások KÍVÁNT NEMKÍVÁNT MAGÁNAK MÁSNAK Akut Krónikus Közvetlen Közvetett
A drogfogyasztás egyéni yéni és társadalmi ártalma ártalom e = f(drog_toxicitás, expozíció_intenzitása, expozíció_gyakorisága) toxicitás fogyasztott dózis elfogadottság, lfogadottsá, prevalencia ártalom t = f(egyéni_drogártalom, fogyasztók_száma)
A hazai ai drogfogyasztás életprevalencia-értékei értékei Alkohol 91.1 Dohányzás 73.3 Marihuána Ecstasy Amfetamin LSD Kokain Opiátok Inhalánsok Egyéb drog 5.7 4.2 2.0 3.5 1.6 4.3 1.6 1.1 0.8 3.2 0.7 4.7 0.6 3.4 0.5 14.1 1-2. éves középisk.* felnőttek (18-65 év)# A megkérdezettek %-a 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 * Elekes Zs. és Paksi B.: Drogok és fiatalok. ISM,, Budapest, 2002 # Paksi B.: Drogok és felnőttek. L Harmattan, Budapest, 2003
A drogfogyasztás kockázatelemzése kockázatazonosítás ockázatazonosítástás kockázatjellemzés kockázatszabályozás veszélyesség fogyasztás cselekvés gazdasági érdekek politikai értékek kockázatértékelés döntés jogi kérdések kulturális értékek Ujváry I: Kockázatok és mellékhatások: A drog- és kábítószer-probléma kockázatelemzési modellje. Magyar Tudomány 110(4), 440-452 452 (200( 2004)
Drogok rangsorolása akut * toxicitásuk szerint (szokásos adagolás) alkohol marihuána (THC) GHB MDMA fenobarbitálenobarbitál metamfetamin kokain kodein LSD heroin nikotin in metadon flunitrazepam Tipikus halálos adag >100 g >10 g >1 g >100 mg >10 mg alacsony toxicitás közepes toxicitás nagy toxicitás *egy egy anyag, egyszeri adag Forrás: Gable, RS: Comparison of acute lethal toxicity of common abused psychoactive substances. Addiction 99:686 :686-696696 (2004)
Néhány drog biztonsági mutatója Biztonsági mutató = halálos adag a kívánt k hatást kiváltó adag (mindig >1!) Például: BM heroin 6 alkohol 10 10 orális GHB 10 metamfetamin 10 kokain 15 MDMA 16 LSD 1000 marihuána >1000 sz orális orális 16 orális Adagolás módja intravénás intranazális/szívott orális szívott Tolerancia! Szenzitizáció! Gable, RS: Comparison of acute lethal toxicity of common abused psychoactive substances. Addiction 99:686 :686-896896 (2004)
Néhány drog addiktív v potenciálja* LSD oldószerek koffein MDMA amfetamin alkohol marihuána temazepam kokain metadon nikotin in heroin kissé addiktíva mérsékelten addiktíva igen addiktív diktív * állatkísérletek, ill. a fogyasztási késztetés, az elvonási tünetek súlyossága, a tolerancia megjelenése és a függőség előfordulási gyakorisága alapján Goldstein, A & Kalant, H: Drug policy: striking the right balance. Science 249:1513 :1513-15211521 (1990) Henningfield, J.E. & Benowitz, N.L.: personal communication for The New York Times (1994) The Royal College of Psychiatrists: Drugs: Dilemmas and Choices (2000)
Drogok függőségre hajlamosítása és akut toxicitása meszk zkalin Alacsony dependencia potenciál Halálos mérgezés komoly kockázata ketamin koffein MDMA N 2 O alkohol amfetami etaminok szekobarbitál PCP ópium morfin kokain nikotin heroin metaqualon Igen magas dependencia potenciál LSD diazepam psziloc ilocibin marihuána Halálos mérgezés jelentéktelen kockázata injekció orális inhaláció Based on: Gable, RS: Am J Drug Alcohol Abuse 19:263 263-281281 (1993)
Krónikus toxicitás: : lassú víz... v Dohányzás: 1929 - F. Lickint (statisztikai öszefüggés a dohányzás és a tüdőrák közt) 1939 - F.H. Müller (az első kontrollált epidemiológiai vizsgálat) 1943 - E. Schairer & E. Schöniger (a dohányzás tüdőrákot okoz) Marihuána: Tekintettel a csekély akut toxicitásra, csak több évig tartó, rendszeres használatot követően jelentkez(het)nek a jól észlelhető akut pszichotikus és egyéb tünetektől eltérő jellegű krónikus toxicitás tünetei. Épp emiatt az alattomos toxicitás miatt kell ezzel a kérdéssel behatóan foglalkozni! De: : hazánkban jelenleg nem áll rendelkezésre >10 évre visszatekintő adat- sor és nemzetközi összefüggésben sem könnyen elemezhetők az adatok.
Absztinens és marihuánaszívó agyának SPECT-felvétele nemfogyasztó fiatal agyi vérellátása (alulnézet) 3 éven át hetente 4x fogyasztó 18 éves fiatal agyi vérellátása (alulnézet) Gutta cavat lapidem. http//www.brainplace.com
Kockáztathatunk mindent az egészségünkért, de az egészségünket kockáztatnunk nem szabad.