PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2007 2013

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 3 I. HELYZETELEMZÉS 3 1. Óvodák 3 1.1. Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai 3 1.2. Az óvodák működése a statisztikai adatok tükrében 4 1.3. Az óvodák struktúrája 5 1.4. Az óvodák humán erőforrásai 7 2. Általános iskolák 8 2.1. Az 1995-2006 közötti időszak épület állományt érintő intézkedései 8 2.2. A hatékonyabb működést biztosító döntések 10 2.3. Az általános iskolák jelenlegi intézményi struktúrája 11 2.4. A tanulólétszám, az iskolák méretei, és a városrészi ellátások összefüggései 12 2.5. Jogszabályi kötelmekből eredő problémák 14 2.6. A nem önkormányzati intézmények működésének következményei 15 2.7. A pedagógus álláshelyeket befolyásoló tényezők. 15 2.8. Pécs, mint megyei jogú város feladatellátásának néhány sajátossága 16 3. Középiskolák 17 3.1. A város középfokú intézményi struktúrája 18 3.2. Képzési irányok a város középiskoláiban 19 3.3. Létszámok, osztályszámok 21 3.4. A középfokú oktatás problémás területei, várható fejlesztési irányok 22 3.5. Humánerőforrás 23 4. Kistérségi összefüggések 24 5. Az oktatási intézmények infrastrukturális feltételei 25 6. A feladatellátás hatékonyságára vonatkozó összehasonlítások 27 II. INTÉZKEDÉSI TERV 29 1. Pécs M.J. Város Közoktatási Intézményi rendszerének átszervezése 29 2. Az önkormányzat kötelező és nem kötelező feladatellátása 32 3. Esélyegyenlőség biztosítása 34 4. Tehetségsegítés 41 5. Kistérségi feladatellátás és együttműködés 42 6. Középiskolai oktatás, szakképzés, felnőttoktatás 43 7. Humánerőforrás 51 8. A nevelés-oktatás infrastruktúrája 53 9. Pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatások 55 10.Együttműködés a nem önkormányzati fenntartókkal és intézményekkel 56 Mellékletek 2

Bevezetés Az elmúlt hét évben Pécs M.J. Város Közoktatási Intézményeinek és intézményrendszerének működésével, fejlesztésével kapcsolatos döntéseit a 2000-2006 közötti időszakra elfogadott Közoktatási Intézkedési Terv alapozta meg. A tervet az addig eltelt időszak értékelése és az aktualitások figyelembe vételével a közgyűlés 2004-ben módosította, a teljesítéséről szóló beszámolót 2006. szeptember 28-ai ülésén fogadta el. A közoktatást szabályozó jelenlegi jogszabályok az ágazatot érintő tervezeti kötelezettségek, a helyi, kistérségi és megyei szint szereplői számára írják elő azzal, hogy az intézkedési tervnek az intézményrendszer működésével, fenntartásával, estleges átszervezésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat, továbbá az esélyegyenlőséget biztosító intézkedéseket kötelezően kell tartalmaznia. Az újabb hét évre szóló terv készítésénél a 2000-2006 közötti Intézkedési Terv végrehajtása, eredménye és tapasztalatai, az intézmény rendszerre vonatkozó (és jelen Intézkedési Terv részét képező) helyzetelemzés, és jogszabályi kötelezettségek mellett figyelembe vettük: a 2007-2013 közötti időszakra szóló, az NFT keretében megfogalmazódott Emberi Erőforrások Fejlesztése Operatív Program (EMEROP) célkitűzéseit, Magyarország Konvergencia Programját (2005-2009), a Dél-Dunántúli Humán Közszolgáltatások Stratégiai Programját, a Dél-Dunántúli Közoktatás Fejlesztési Stratégia prioritásait, a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Intézkedési Tervét. I. Helyzetelemzés A közoktatási intézmények helyzetét intézménytípusonként tekintjük át, majd néhány, az ágazat egészét érintő területről adunk tájékoztatást. 1. Óvodák Az óvodák helyzetének elemzése kiterjed 1.1. az önkormányzat kötelezően ellátandó feladataira, 1.2. a statisztikai adatokra, 1.3. az óvodák struktúrájára, és 1.4. a humán erőforrásokra. 1.1. Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai Az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatait az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. -a, valamint ezzel összhangban a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény (a továbbiakban: Ktv.) 86. -a határozza meg. E szerint a 3

községi, a városi, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni: az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről, általános iskolai neveléséről és oktatásáról. E kötelezettség magában foglalja a többi gyermekekkel együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását is. Pécsett az önkormányzat óvodák fenntartásával gondoskodik a kötelező feladatellátásról. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ 2. számú Óvodájában integrált és szegregált csoportban, a Siklósi Úti Óvodában és az Esztergár Utcai Óvodában integrált csoportban biztosítjuk. Az ép értelmű mozgás-, látás-, és hallásfogyatékos gyermekek a lakóhelyük szerinti körzeti óvodába járnak. Ezen gyermekek ellátása után a megemelt normatív támogatást önkormányzatunk csak abban az esetben tudja igénybe venni, ha az óvoda alapító okiratában szerepel a feladatellátás. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében, valamint a megemelt normatív támogatás igénybevételéhez szükséges, illetve célszerű minden óvoda alapító okiratában szerepeltetni az ép értelmű sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelését. Az önkormányzat biztosítja a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozók óvodai nevelését: a horvát nemzetiségek számára a Miroslav Krleža Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Kollégiumban, a cigány gyermekek esetében a Teleki Utcai Óvoda tagintézményében. A német nemzetiségi óvodák működtetése 2004-ben a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata fenntartásába került. A 2006. évi októberi statisztikai adatok alapján 355 (a korosztály 7,66%-a, mintegy 14 csoportnyi) nem pécsi gyermek jár az óvodákba. Az önkormányzat kötelező feladata a település lakóira vonatkozik, a nem pécsi gyermekekről való gondoskodás már nem tartozik a kötelezően ellátandó feladatok közé. Jelenleg a férőhelyek függvényében kerül sor nem pécsi gyermekek felvételére. 1.2. Az óvodák működése a statisztikai adatok tükrében Az önkormányzati intézmények gyermeklétszáma 2004-ben 4981 fő volt, 2006. októberében ez 4636 főre csökkent, vagyis 345 fővel kevesebb. Meg kell jegyezni, hogy ez a csökkenés magában foglalja a két német nemzetiségi óvoda átadását az országos kisebbségi önkormányzatnak (160 gyermek). Az önkormányzati óvodákban így 2006-ban 185 gyermekkel van kevesebb, mint 2004-ben volt. A belvárosi óvodák gyermeklétszáma minden évben elérte a férőhelyek 100%-át. A keleti városrész gyermeklétszáma évekig meghaladta a férőhelyeket. 2000-ben a városrész 580 férőhelyén 112%-os volt a kihasználtság (651 gyermek), jelenleg a férőhely elegendő, minden jelentkező felvételt nyert, a gyermekek összlétszáma 579 fő. A mérsékeltebb igény okai: a területen kevesebb gyermek született, többen 4

elköltöztek és nő a város más óvodáit választó családok száma. Ebből adódóan óvodai férőhely bővítése a keleti városrészben nem indokolt. Kertvárosban 12, az Uránvárosban 10 óvoda működött egymás közelében. A gyermeklétszám folyamatosan csökkent, miközben pl. egyes kertvárosi területeken jogos igények is megjelentek. Emiatt férőhely csökkentésre (Viktória, Enyezd, Németh László óvodák 200 férőhely) és bővítésre (Illyés Gyula Általános Iskola 75 férőhely) egyaránt sor került. A 2006/2007. nevelési évben az óvodai beíratást követően a statisztikai adatok az alábbiak szerint alakulnak: óvodai csoportok száma 194 férőhelyek száma 4570 a gyermeklétszám 2006. októberében 4636 egy óvodai csoportra jutó gyermeklétszám* 23,9 egy pedagógusra jutó gyermeklétszám** 11 *országos statisztika szerint: 22,8 **országos statisztika szerint:10,6 Az óvodák kihasználtsága 101 %-os. A születések száma alapján az óvodás korosztály létszáma várhatóan nem csökken, az alábbi táblázatban foglalt adatok ezt igazolják: 2000-ben 2001-ben 2002-ben 2003-ben 2004-ben 2005-ben 1456 1435 1354 1396 1277 1386 Figyelemmel a születések számára és az óvodák kihasználtságának mutatóira, amennyiben változatlan feltételekkel látjuk el a nem pécsi lakosú gyermekeket, óvodai férőhely csökkentése nem indokolt. 1.3. Az óvodák struktúrája Az óvodák struktúrájának felülvizsgálatára és átalakítására 2000-ben került sor. A 49 óvoda összevonása során 13 óvodai egység jött létre. Az összevonás fő szempontja volt az intézmények területi elhelyezkedése és csoportszáma. Arra törekedtünk, hogy minimum 10 és maximum 18 csoportja legyen egy intézménynek. Figyelemmel voltunk arra is, hogy 5-nél több tagintézmény ne legyen egy egységben. Az így kialakított struktúra jól működött, azonban a gyermeklétszám változása miatt a közoktatási intézkedési tervünkhöz igazodóan minden évben áttekintettük az intézmények működését, és azt a demográfiai mutatókhoz, az ellátandó feladatokhoz, a tényleges igényekhez és a változó körülményekhez igazítottuk. Ebből adódóan megszűnt egy-egy óvodai csoport a Hajnóczy Utcai, az Ajtósi Dürer Utcai, a Melinda Utcai, a Németh László Utcai, az Enyezd Utcai Óvodákban, valamint megszűnt a Viktória utcai és a Türr utcai tagóvoda. Az intézmények a felszabaduló csoportokban tornaszobát alakítottak ki, a megszűnt tagóvodák épületeit más célokra hasznosítjuk. Nemcsak óvodai csoportmegszüntetés, hanem új óvoda létrehozása is része az intézkedéseknek, ugyanis a helyi igényeknek megfelelően létrehoztunk - három 5

óvodai csoporttal, 75 férőhellyel - óvodai intézményegységet az Illyés Gyula Általános Iskolában. Jelenleg 13 szervezetileg önálló óvoda működik a városban 24 tagintézménnyel, 10 óvoda pedig többcélú intézményben szervezetileg önálló intézményegységként. Az ellátási helyek száma tehát 47. Az óvodai csoportok és a tagintézmények megszűnése miatt jelentősen megváltozott a 2000-ben kialakított struktúra. Nagy különbség tapasztalható a férőhelyek és a csoportszámok között: a legkisebb óvoda két ellátási helyen 8 csoportban, 200 férőhellyel, a legnagyobb óvoda három ellátási helyen, 16 csoportban 400 férőhellyel rendelkezik. A többcélú intézmények keretében működő óvodáknál is jelentős különbség tapasztalható a csoportszámok és férőhelyek tekintetében. A legkisebb intézményegység 2 csoportos 43 férőhellyel, a legnagyobb 11 csoportos 250 férőhellyel. Az önkormányzati fenntartású óvodák jelenleg az alábbi struktúrában működnek: Szervezetileg önálló óvodák száma: 13 8 csoporttal: Anikó 6, Melinda 2, Hajnóczy 3, Radnóti 5, 9 csoporttal: Sportóvoda 3, Ajtósi 3, Magyar L. 3 10 csoporttal: Papnövelde 6, Kodály 4, Esztergár 5, Zipernowszky 5, Zsolnay 3, Vargha D. 3, Fürj 2, Buzsáki 2, 12 csoporttal: Budai 6, Aradi 3, Bornemissza 3, Mezőszél 6, Nagy J 6, Vadász 6, Bártfa 3, Majorossy 3, 13 csoporttal: Köztársaság tér 5, Móricz 5, József 3, 15 csoporttal: Teleki 6, Eszperantó 3, Frankel 2, Óvoda 2, Sétatér 2, Enyezd 6, Enyezd 5, Bimbó 4, 16 csoporttal: Siklósi 5, Németh 5, Testvérvárosok 6, Többcélú intézmény keretében működik: 10 óvoda Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ keretében 3 óvoda: 1. sz. Óvoda 7, 2. sz. Óvoda 7, 3. sz. Óvoda 11 csoporttal Vasas-Somogy- Hird Óvoda és Általános Iskola keretében 3 óvoda: D. u. 3, Bányatelep 3, Zengő u. 2 csoporttal Pázmány Péter Utcai Általános Iskola és Óvoda keretében 2 óvoda: Nagydeindoli 2, Rácváros 3 csoporttal, Illyés Gyula Általános Iskola és Óvoda: egy 3 csoportos, Miroslav Krleža Óvoda, Ált. Isk. Gimn. és Diákotthon: Nagy L király u. 3 csoportos. A többcélú intézmények keretében működő óvodákban biztosított a gyermekek továbbhaladása, az óvoda-iskola közötti zavartalan átmenet, valamint a közalkalmazottak hatékony foglalkoztatása. 6

Nem önkormányzati fenntartásban működik 7 óvoda az alábbiak szerint: A Pécsi Tudományegyetem fenntartásában 5 csoportos óvoda 110 férőhellyel, a Kincseskert Alapítványi egy csoportos óvoda 25 férőhellyel, a Mesepalota Alapítványi óvoda 1 csoporttal 30 férőhellyel, a Miassszonyunk Női Kanonokrend fenntartásában működő 6 csoportos óvoda 158 férőhellyel, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata fenntartásában 2 óvoda 7 csoporttal, 155 férőhellyel, KIDDI CARE Angol Magyar Óvoda, 1 csoporttal, 20 férőhellyel. A 2006/2007. nevelési évben a nem önkormányzati fenntartásban működő óvodákban 498 férőhelyen 471 gyermek nyert elhelyezést, mely az óvodás korosztály 10,8%-a. 1.4. Az óvodák humán erőforrásai Az óvodák személyi feltételei a jogszabályi előírásokhoz és az ellátandó feladatokhoz igazodnak. Az intézményekben 418 pedagógus álláshely és 328,25 nem pedagógus álláshely biztosított. Minden óvodában csoportonként 2 óvónő és egy dajka álláshely, épületenként egy takarító, aki dajkai feladatokat is ellát (az óvodák napi 11 órát tartanak nyitva, a munkaidő napi 8 óra). Épületenként az udvar nagyságától függően 0,5, 0,75 vagy 1 kisegítő (udvaros, karbantartó) álláshely biztosított. Összevont óvodai egységenként egy óvodatitkár és egy gazdasági ügyintéző látja el a feladatokat. Az óvodapedagógusok munkáját speciális végzettségű szakemberek segítik. A jogszabályi előírások szerint óvodában fejlesztő pedagógus foglalkoztatására nincs lehetőség, de növekvő igény van irántuk. Ezt felismerve hoztuk létre az Éltes Mátyás Általános Iskola keretein belül működő Pedagógiai Tanácsadó Szolgálatot. Emellett az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ keretein belül működő Nevelési Tanácsadó és a Korai Fejlesztő, Logopédiai és Gyógytestnevelési Központ szakemberei segítik az óvodapedagógusok munkáját és a gyermekek egyéni fejlesztését. A jobb ellátást szolgálják a városrészenkénti logopédiai decentrumok is. Gyógypedagógus álláshelyet biztosított az önkormányzat a sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő óvodákban, így Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ 2. számú Óvodájában, a Siklósi Úti és az Esztergár Utcai Óvodában. Az óvodapedagógusok csoportban eltöltendő kötelező óraszáma heti 32 óra, mely más pedagógusok óraszámához viszonyítva magas. A pedagógusok 2007. szeptemberétől várható heti kötelező óraszám emelése az óvodapedagógusokat nem érinti. Ebből adódó létszámleépítéssel tehát nem kell számolnunk. Az óvodák összevonása óta a képviselőtestület a tagintézmény-vezetők valamint az intézményegység vezetők számára minden évben órakedvezményt biztosított. Az órakedvezmény figyelembe vételével a 2 és 3 csoportos tagóvodák és intézményegységek vezetői 30 helyett 24 órát, a négy és annál több csoporttal működő intézmények vezetői 24 óra helyett heti 6 órát töltenek a gyermekcsoportban. Az órakedvezmény 10 álláshelyet jelent. 7

Az óvodákban alkalmazottak közül a nyugdíj igénybevétele mellett (öregségi nyugdíj, előrehozott öregségi nyugdíj, vagy rokkant nyugdíj) 54-en dolgoznak, közülük 17-en elérték már a nyugdíjkorhatárt. 2. Általános iskolák Az általános iskolák területén az elmúlt évek intézkedéseiben és a jelenlegi helyzetelemzésben is meghatározó szereppel bír a tanulók/gyermekek számának csökkenése. E sajnálatos tényező hatását a tanulólétszám alapú normatív finanszírozás fel is erősítette. A legutóbbi Intézkedési Terv (2000-2006) időtartama alatt és az azt megelőző 5 évben hozott intézkedések nagyrészt a tanulólétszám csökkenésével voltak összefüggésben. Ez a kedvezőtlen tendencia, ha csökkenő mértékben is, de folytatódik és a kialakult intézményrendszer fenntarthatóságát veszélyezteti. A helyzetelemzésben tehát változatlanul fontos szerepet kap a létszámcsökkenés és az ebből adódó finanszírozási gondok. Emellett újabb tényezők valamint jogszabályi kötelezettségek is fontos részét képezik elemzésünknek, melynek során áttekintjük: 2.1. az 1995-2006 közötti időszak épület állományt érintő intézkedéseit, 2.2. a hatékonyabb működést biztosító döntéseket, 2.3. az általános iskolák jelenlegi intézményi struktúráját 2.4. a tanulólétszám, az iskolák méretei, és a városrészi ellátások összefüggéseit, 2.5. a jogszabályi kötelmekből eredő problémákat, 2.6. a nem önkormányzati intézmények működésének következményeit, 2.7. a pedagógus álláshelyeket befolyásoló tényezőket és 2.8. Pécs, mint megyei jogú város feladatellátásának néhány sajátosságait. 2.1. Az 1995-2006 közötti időszak épület állományt érintő intézkedései A magyar közoktatás szabályozásának megfelelően, a szektorsemlegesség elvét követve, az állam az iskolafenntartóknak nyújtott tanulólétszám alapú normatív támogatással járul hozzá a közoktatás működéséhez, lehetőséget teremtve a nem önkormányzati fenntartók szerepvállalására is. Pécsett az utóbbi 15 évben a tanulólétszám tényleges csökkenése mellett növekedett a nem önkormányzati fenntartású intézményekben ellátott tanulók száma. (Példaként a 2006/2007. tanévre beiskolázott első osztályosok csaknem 25%-a a nem önkormányzati általános iskolákban kezdte meg tanulmányait.) A folyamatos tanulólétszám csökkenés kezelésére, az általános iskolai oktatás területén jelentős számú intézmény összevonására, iskola bezárásra, osztályszám csökkentésre és ennek folyományaként pedagógus álláshely megszüntetésre került sor. Az alábbiakban ezeket ismertetjük: 1. 2000-ben értékesítésre került a volt Egyetem Utcai Általános Iskola épülete. 8

2. A négy balatoni táborhely közül a továbbiakban kettőt üzemeltet az önkormányzat a 238/2000. (05.11.) számú határozat értelmében, a pécsi tanulók üdültetésére. 3. Az Apáczai Nevelési Központ málomi városrészen működő balett termének beköltöztetése az ANK épületébe, mely eredetileg a málomi általános iskola épülete volt [130/2001. (04.12.) számú közgyűlési határozat]. 4. A Magyar-Német Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium (Tiborc utca) átadása a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának [237/2004.(06.03.) számú közgyűlési határozat alapján]. 5. Kertváros Utcai Általános Iskola áthelyezése az Illyés Gyula Általános Iskolába (108/2003. (08.26.) Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság határozata), később a Kertváros utca 2. szám alatti ingatlan kivonása a közoktatásból [49/2004. (03.04.) számú közgyűlési határozat alapján]. 6. Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Szakiskola Pécs, Szabadságharc utcai épületének kivonása a közoktatásból az 510/2004. (11.18.) és 339/2005. (06.23.) közgyűlési határozattal. 7. Pázmány Péter utca 39. szám alatti ingatlannak, az iskola volt napközis épületének a törzsvagyonból történő kivonása. [569/2004. (12.16.) közgyűlési határozat]. A Pázmány Péter utca 27. szám alatti székhely épület felújítása, bővítése. 8. Bártfa Utcai Általános Iskola Pécsbánya, Debreczeni M. utcai ingatlanának kivonása a törzsvagyonból 269/2006. (06.01.) számú határozata alapján. 9. Az Éltes Mátyás Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium megkapta a Türr utcai óvoda épületét feladatainak ellátásához [309/2002.(06.20.) számú közgyűlési határozat alapján]. 10. Illyés Gyula Általános Iskola feladatellátásának óvodai ellátással történő bővítése [142/2004.(04.22.) számú közgyűlési határozat alapján]. 11. Megkezdődött a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Szakiskola Török István utcai intézményéhez tartozó Gorkij utcai épület, a Török István utcai mozi épület és a gyakorlókert kivonása az intézményi vagyoni körből. Annak ellenére hogy az alább felsorolandó intézkedésekre nem a 2000-2006-os időszakban, hanem azt megelőző 5 évben került sor, fontosnak tartjuk ismertetésüket. 1. Újhegyi iskola megszüntetése. 2. Petőfi Utcai Általános Iskola kivonása az általános iskolai feladatellátásból. 9

3. Összevonásra került a Somogy, Vasas, Hird általános iskolája. Következményeként nem történt csoportszám csökkentés vagy épület kivonás az oktatásból. 4. Intézmény összevonások a keleti városrészen (Pécsszabolcs, Fehérhegy, Meszesi Általános Iskola). A Dolgozók Általános Iskolájának megszüntetésével ekkor került a felnőttoktatás az intézménybe. 5. Esztergár Lajos Általános Iskola épületének átadása a középfoknak (Radnóti) a tanulók a Bánki Donát Általános Iskolába kerültek. 6. Istenkúti ÁMK összevonása a Rácvárosi Általános Iskolával, később megszüntetése. Ma csak az óvoda működik az istenkúti városrészen, a Pázmány Péter Általános Iskola és Óvoda intézményegységként. (Rácváros) 7. Berek Utcai Általános Iskola bezárása. 8. Bártfa Utcai Általános Iskola összevonása a pécsbányai iskolával (egyik épületéből kiköltözés 2006-ban. Az iskolába közgyűlési döntés alapján négy éve nem engedélyeztük elsős osztály indítását). 9. Az Egyetem Utcai Általános Iskola, az Ágoston téri Általános Iskola összevonása a Felső-vámház Utcai Általános Iskolával. Az Egyetem Utcai Általános Iskolában a tanítás megszűnt.( Az Ágoston téri iskolába négy éve, közgyűlési döntés alapján nem indult elsős osztály). 2.2. A hatékonyabb működést biztosító döntések A finanszírozási rendszer sajátosságai következtében az önkormányzat számára a tanulólétszám és a tanulócsoportok száma a két alapvető feladatmutató, amely a bevételeket és a kiadásokat leginkább meghatározza. Az állam és az önkormányzat viszonyában a tanulólétszám az alapvető feladatmutató, mert a normatív állami támogatás létszámalapú. A fenntartó és az intézmény viszonylatában viszont a tanulócsoport szám a meghatározó. Az iskolai oktatásban ugyanis a tanulócsoport az alapvető szervezeti egység, ennek számából közvetlenül levezethető a kiadásokat jelentősen determináló intézményi mutató, azaz a tantárgyfelosztásban szereplő óraszám és a pedagóguslétszám. (Megjegyezzük, hogy 2007. szeptemberétől a normatív állami támogatás megállapításához teljesítménymutatók kerülnek bevezetésre.) A költséghatékonyság javítását az alábbi intézkedésekkel segítettük: Évente az általános iskolai beiratkozás előtt, az óvodai felmérés alapján javaslatot teszünk az Oktatási Bizottságnak az általános iskolákban indítandó első osztályok számára, iskolánként. ( a 172/2000. (04.27.) számú közgyűlési határozat szerint az első osztályok számát mindenkor a fenntartó határozza meg ). A tapasztalat szerint minden évben az általunk javasoltnál több osztály indítását engedélyezte az Önkormányzat Közgyűlése. 10

Folyamatosan, - 1999 óta évenként - a tanulólétszám vizsgálatával határoztuk meg az indítható osztályok számát, ehhez rendeltük az általános iskolák számára törvényesen biztosítandó tanórák számát. Ebből állapítottuk meg - a pedagógusok kötelező óraszámának ismeretében - a pedagógus álláshelyek számát. Ezért évenként - eltérő mértékben - 22-36 pedagógus álláshely szűnt meg úgy, hogy közben az önkormányzat számára előírt kötelező feladatnövekedést is biztosítottuk, például iskolai könyvtáros alkalmazásával. Nem teljesítettük viszont az általános iskolákban egy időben kötelezően előírt szabadidő felelős alkalmazását, mellyel két tanéven keresztül mulasztásos törvénysértést vállaltunk fel. Az idő azonban bennünket igazolt, hiszen azóta ez a kötelezettség megszűnt. Azokban az iskolákban ahol a tanulólétszám 400 fő alá csökkent a jogszabályhoz igazodóan csökkentettük az igazgatóhelyettesek számát. A kötelező napközis feladatellátás (melynek normatív támogatás általában tizede az általános iskolai normatívának, miközben a feladatellátása ugyanolyan költséggel jár) teljes átvilágítását követően rendszeres ellenőrzéssel győződünk meg a napközis csoportok létszámáról, a szolgáltatás igénybevételéről. A napközis csoportok számát két éve tényleges szülői igények alapján határozzuk meg. Az eljárás bevezetését követően 10 napközis csoportot szüntettünk meg. A felsorolt intézkedések ellenére csökkent az intézmények egy osztályra jutó átlaglétszáma. Fokozódott az iskolai elkülönülés, a szegregáció, aminek következményeként nőtt az iskolák közötti különbség. Jellemzően az önkormányzati fenntartású intézményeknek kell megbirkózni az iskolai szelekció működésének következtében egy-egy iskolába tömörülő sajátos nevelési igényű, szociálisan hátrányos helyzetű, tanulásban motiválatlan, sokszor agresszív tanulókkal. A városban kétszintű a szelekció: egyrészt az önkormányzati intézmények és nem önkormányzati intézmények viszonylatában, másrészt az önkormányzati intézmények között, jellemzően belváros-nem belvárosi intézményi struktúrában. 2.3. Az általános iskolák jelenlegi intézményi struktúrája Létszám Önkormányzati fenntartású általános iskolák összesen Anikó Utcai Általános Iskola 406 Apáczai Nevelési és Ált.Művelődési Központ 1.Számú Általános Iskola 817 Apáczai Nevelési és Ált.Művelődési Központ 2. Számú Általános Iskola 459 Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola (1-4. évfolyama) 285 Bánki Donát Utcai Általános Iskola 563 Bártfa Utcai Általános Iskola 308 Belvárosi Általános Iskola 592 Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Szakiskola 622 Éltes Mátyás Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium 412 Felső-vámház Utcai Általános Iskola 355 Illyés Gyula Általános Iskola és Óvoda 390 11

Liszt Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Liszt Zeneiskola 818 Jókai Mór Általános Iskola 641 Jurisics Utcai Általános Iskola 325 Köztársaság Téri Általános Iskola 607 Mátyás Király Utcai Általános Iskola 344 Mezőszél Utcai Általános Iskola 429 Miroslav Krleža Horvát Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Do.(1-8.évf.) 130 Pázmány Péter Utcai Általános Iskola és Óvoda 312 Pécsi Testnevelési Általános Iskola és Középiskola, Sportiskola 455 Szieberth Róbert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 404 Testvérvárosok Terei Általános Iskola 610 Vasas-Somogy-Hird Óvoda és Általános Iskola 415 Nem önkormányzati fenntartású Általános Iskolák Kerek Világ Jóléti Szolgálati Alapítvány Intézménye PTE 1.Számú Gyakorló Általános Iskola PTE Deák Ferenc Gimnázium és Általános Iskola Pécsi Református Kollégium Gimnáziuma és Általános Iskolája Szent Mór Katolikus Iskolaközpont Szent Margit Katolikus Általános Iskola és Zeneiskola Sztárai Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2.4. A tanulólétszám, az iskolák méretei, és a városrészi ellátások összefüggései Az iskolák számított kihasználtsága - az alapító okiratban szereplő férőhely és a tényleges létszám összevetése alapján - városi szinten 85 %. Az általános iskolák tantermeinek száma jelenleg 517 (tavaly a pécsbányai tagintézmény Debreczeni Mihály utcai épületének kiürítése előtt 522 volt). Ha tantermenként átlagosan 23 tanulóval számolunk, akkor intézményeinkben 11891 tanuló befogadására vállalkozhatnánk. Ezzel szemben a 2006. október elsejei statisztika szerint 9881 tanulót látunk el. A meglévő tanterem számot figyelembe véve átlagosan 19,11 tanuló jut egy tanteremre. Az osztályok száma szintén az októberi statisztika alapján 465, tehát az osztályokra jutó átlaglétszám 21,2 fő/osztály. Az előző tanévben ez a szám 22,2 volt. A tanulólétszám 2006. évi októberi hivatalos statisztika szerint 1-4. évfolyamon 4586 fő, 222 osztály, 5-8. évfolyamon 5295 fő, 243 osztály, a különbség 709 fő, mintegy 21 osztálynyi. Ha városi szinten 22 fő/tanuló 1 átlaglétszámmal kalkulálnánk, a 709 tanuló hiánya 32 osztállyal kevesebb működtetését indokolná. Tehát 22 fő átlagos létszámmal számolva a jelenlegi 465 osztály helyett csak 433 osztály működtetése lenne indokolt. 1 Lehetőséget biztosítunk ezzel az átlag létszámmal a csoport létszám számításánál kettőnek, háromnak tekintendő tanulók figyelembe vételére. 12

Az önkormányzati általános iskolákban az első osztályosok száma 2 19,96 %- kal kevesebb, mint a tanévben végző 8. osztályosok száma. A különbség 204 tanuló és ez a tanulócsoportok városi átlaglétszáma alapján csaknem 10 (9,71) osztállyal kevesebb. A 2006/2007. tanévben a 7. és 8. osztályok tanulószáma magasabb mint a helyükre lépő első osztályokban várható létszám, tehát még két évig számolni kell az évenként közel 300-400 fős különbséggel. A rendszerből tehát a következő két évben valószínűleg közel 600-800 fő távozik, ami tovább rontja a jelenleg sem jó kihasználtsági mutatót. Keleti városrész. Vasas-Somogy-Hird összevont iskolája továbbra is település részenként működteti az intézményeit. Hird 1-4. évfolyamon négy osztályban mindössze 54 tanulót lát el. A település részek közül Somogy lakosságának összetétele miatt az iskola halmozottan hátrányos tanulókkal foglalkozik, a kompetenciamérés tanúsága szerint alacsony hozzáadott értékkel. A tagiskola 1-4. évfolyamának átlaglétszáma 16 fő/ osztály. A Bártfa Utcai Általános Iskola közvetlen szomszédságában egyre jobb beiskolázási mutatókkal működik a nem önkormányzati fenntartású Református Általános Iskola és Gimnázium. Elnépteleníti a területen működő önkormányzati fenntartású Bártfa Utcai Általános Iskolát, amelyet jelentős ráfordítással szükséges lenne felújítani. Az utóbbi években a Bártfa Utcai Általános Iskola évenként 2, a Felsővámház Utcai Általános Iskola 1 első osztályt tudott indítani. A jelenlegi tanévben azonban mindkét iskolában csak egy első osztály került beiskolázásra. A Felsővámház Utcai Általános Iskola 1-4. évfolyamának tanuló összetétele jelentősen különbözik az 5-8. évfolyamétól, a szegregáció, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nagy arányának befogadási kényszere miatt. A gyárvárosi városrészen működő Szieberth Róbert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tavalyi 8. évfolyamán még négy osztály működött. Most az 1-6. évfolyamon évfolyamonként csak kettő. A Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában (Meszes, Fehérhegy, Pécsszabolcs) az osztályok átlaglétszáma fokozatosan és folyamatosan, lassan csökken. Belváros Lassú csökkenés kezdődött a Mátyás Király Utcai Általános Iskolában és ismét a Jurisics Utcai Általános Iskolában, ahol az idén csak egy osztály indult az első évfolyamon. A belváros többi iskoláját (Belvárosi, Jókai, Köztársaság téri, Mezőszél) a szociálisan jobb helyzetű családok keresik, beiskolázásuk stabil. Jelentős létszámú bejáró tanulója van a Jókai Mór Általános Iskolának (149 fő; 23,2 %), a Köztársaság Téri Általános Iskolának (132 fő; 21,7 %), a Belvárosi Általános Iskolának (98 fő; 16,6 %) A nyugati városrészben is beiskolázási gondok jelentkeznek. A most felújított Pázmány Péter Utcai Általános Iskola két első osztályában mindössze 34 tanuló iratkozott be. A Bánki Donát Utcai Általános Iskola három első 2 2006. októberi statisztika alapján 13

osztályában az átlaglétszám 20 tanuló/osztály. A Testnevelési Általános Iskola (TÁSI) két első osztályában 21 fő/osztály. Nagy számú nem pécsi tanulót fogad be a Bánki (120 fő; 21,3 %) és a TÁSI (88 fő; 19,8 %). A déli városrész alsós osztályainak száma is mutatja, hogy a szükségesnél több a férőhely. Az Anikó Utcai Általános Iskolában a 34 tanuló számára két első osztály indítását engedélyezte a Képviselőtestület. Az utóbbi években csökkent az osztályok száma és azok átlaglétszáma a Testvérvárosok Terei Általános Iskolában is. Önkormányzatunk az Illyés Gyula Általános Iskolát bízta meg a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésével. Ehhez alakítottuk az iskola szakpedagógus ellátottságát. A társadalmi kirekesztés következtében azonban az iskola a szegregálódás útjára kerülhet. Ennek jelei mutatkoznak. Különösen azért nehéz a helyzet, mert az Illyés Gyula Általános Iskola fogadta be a Kertvárosi Általános Iskola tanulóit és pedagógusait, nevelőtestülete nehezen fogadta el az új feladatot, az integrált nevelést. Stabil beiskolázási adata van az ANK általános iskolái közül az 1. számú Általános Iskolának és az Árpád Gimnáziumnak. Ez utóbbi jelenleg nem rendelkezik beiskolázási körzettel. 2.5. Jogszabályi kötelmekből eredő problémák 1. Kötelező beiskolázási körzet átalakítását írja elő a Ktv. 3 az esélyegyenlőség megvalósíthatósága érdekében. A törvény módosítása kötelez arra, hogy az egymással határos iskolák kötelező felvételt nyújtó beiskolázási körzetét úgy alakítsuk át, hogy ne jöjjön létre szegregáció a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében. A mai rendszer szerint vannak olyan intézmények, amelyeknek pedagógiai programjuk miatt nincs beiskolázási körzetük. Ilyenek az Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola, a Miroslav Krleza Horvát Iskolaközpont, a Jókai Mór Általános Iskola (angol), a Belvárosi Általános Iskola (német nemzetiségi) és a TÁSI. Ezen intézmények a továbbiakban beiskolázási körzet nélkül nem működhetnek. Sajnálatos, hogy az esélyteremtés feladata csak az önkormányzati fenntartású intézmények körében jelent kötelezettséget. A nem önkormányzati fenntartású intézmények a továbbiakban is élni fognak a beiskolázás eddigi gyakorlatával és felveszik a jó szociális háttérrel rendelkező tanulókat, kiszorítva a hátrányos helyzetű családok gyermekeit. 2. A többcélú intézményekben kötelező a tanulók felvételi nélküli továbbhaladásának biztosítása. 4 Ebből a jogszabály módosulásból az Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola átszervezésének kényszere és az Apáczai Nevelési Általános Művelődési Központ Gimnáziuma működésének átgondolása adódik. Az Árpádban jelenleg működik 1-4. évfolyam és ráépül egy nyolcosztályos gimnázium. Az ötödik osztályos tanulók számára nem mindenkinek biztosította eddig az intézményben való továbbhaladást. Ezt a jogszabály nem teszi lehetővé. Ugyanez vonatkozik az ANK Gimnáziumára is. Az ANK két általános iskolájából kötelező felvételt kell biztosítani azok számára, akik az intézményben kívánják folytatni tanulmányaikat. Az érintett intézményeknek át kell gondolniuk pedagógiai programjukat. 3 Kt. 66. 4 Kt. 75. 14

3. A közoktatási törvény változása az iskolák számára biztosítja a nyilvánosságra kerülő országos mérési eredmények visszacsatolását. A jogszabály ezen a területen bővíti a fenntartó felelősségét, beavatkozási lehetőségét. 2.6. A nem önkormányzati intézmények működésének következményei Általános iskolai oktatást folytató nem önkormányzati iskolák: PTE Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola évenként két osztályt indít. I. Számú Általános Iskola évenként három osztályt indít Katolikus Egyház iskolái Szent Mór Katolikus Általános Iskola évenként két első osztályt indít. Szent Margit Általános Iskola évenként két első osztályt indít. Református Egyház iskolája évenként két első osztályt indít. Sztárai Mihály Általános Iskola évenként egy első osztályt indít. A Német Kisebbségi Önkormányzat által fenntartott Koch Valéria Általános Iskola évenként két első osztályt indít. Kerek Világ Jóléti Szolgálati Alapítvány Összesen évenként 13 osztály indul a nem önkormányzati fenntartású intézményekben. Ebből az idén pécsi tanuló 250 fő (kb. 10 osztály). A pécsi tanulókon kívül a kistérség több településéről is fogadnak tanulókat. Kisebb mértékű elszívó hatása van hatodik évfolyam után a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és az önkormányzati fenntartású Janus Gimnázium hatosztályos gimnáziumi osztályainak. Itt is utalunk arra az önkormányzat számára hátrányos helyzetre, hogy a nem önkormányzati fenntartású intézmények számára nincs kötelező beiskolázási körzet. Ez nemcsak a pedagógiai munka tekintetében eredményez nehezebb körülményeket, de a halmozottan hátrányos helyzetűek magasabb arányú jelenléte miatt a szociális juttatások (ingyen tankönyv és étkeztetés) kiegészítésére is jelentősen többet kell fordítania az önkormányzatnak. Itt említjük meg - bár alapvetően középfokot érintő probléma hogy a város középfokú oktatásának struktúrája a gimnáziumi képzésben résztvevők 50%-ot meghaladó aránya miatt is kedvezőtlen. Oka, hogy a nem önkormányzati fenntartású középfokú intézmények döntően gimnáziumi képzést folytatnak. 2.7. A pedagógus álláshelyeket befolyásoló tényezők. 1. A pedagógusok kötelező óraszáma 2007. szeptember elsejétől emelkedik. A tanítók óraszáma 21-ről 22-re, a tanároké 20-ról 22-re növekszik. Az általános iskolai oktatást érintően, számításaink szerint ez közel 60 álláshely megszüntetését idézi elő. 15

2. A Bártfa Utcai-, és a Felsővámház Utcai Általános Iskolák tagintézményeinek (Pécsbánya, Ágoston tér) további működtetésére a 2007/2008. tanévtől nem lesz szükség. A felszabaduló álláshelyek száma együttesen közel 20. 3. A fenntartó minden általános iskolának többletóra számot biztosít csoportbontásra, pedagógiai programjának megvalósításához. Ez a városban összesen 35 pedagógus álláshelyet jelent. (Ebben benne van az általános iskolai feladatellátást biztosító középiskolával közös fenntartású iskoláknak biztosított óraszám is.) 4. Az általános iskoláinkba belépő tanulók száma az utóbbi években alacsony szinten stabilizálódott. A születések számát ismerve ez a viszonylag alacsony létszám a következő 5-6 évben stagnálni fog. Az általános iskolából a 8. évfolyam után kilépő tanulók száma, az első évfolyamosok számánál magasabb. Ebből adódóan a tanulók létszámának további csökkenése újabb álláshelyek megszűnését jelentheti. Ezen okokból a következő két évben, évente 15-20 álláshely megszűnése valószínűsíthető. A fenti négy elem 2007-ben összesen kb.: 130 álláshely megszűnését jelenti az általános iskola területén. További befolyásoló tényező a nyugdíjasként foglalkoztatott pedagógusok és egyéb alkalmazottak száma is: 5. Az általános iskolai oktatást folytató intézményekben a nyugdíj igénybevétele mellett (öregségi nyugdíj, előrehozott öregségi nyugdíj, vagy rokkant nyugdíj) 39 fő dolgozik pedagógusként, ebből 15 fő teljes állású, 1 fő szerződéses, 22 fő részmunkaidős, 1 fő rokkant nyugdíjas. A fizikai állományban 63 fő, ebből 25 fő teljes állású, 2 fő szerződéses, 34 fő részmunkaidős, 2 fő rokkant nyugdíjas. 2.8. Pécs, mint megyei jogú város feladatellátásának néhány sajátossága 1. Az alapfokú művészetoktatást az önkormányzat az Apáczai Nevelési Központ két művészetoktatási intézményegységében, a Sziebert Róbert Általános Iskolában és a Liszt Ferenc Zeneiskolában biztosítja. A városban ezen kívül számos, nem önkormányzati intézményben is van alapfokú művészetoktatás. Szolgáltatásaikat tanulóink közül sokan igénybe is veszik. Az igénybevett szolgáltatás költségkihatása minimális, általában a teremhasználattal járó költség. 2. Miroslav Krleža Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium átadása a kisebbségi önkormányzatnak több alkalommal is felvetődött. A Magyar-Német Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium átadásáról szóló közgyűlési határozatban ez a szándék meg is említődött, átadására azonban eddig nem került sor. 3. Az Éltes Mátyás Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium látja el a többiekkel együtt nem nevelhető, sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását. A 16

tanulók egy negyede nem pécsi illetőségű. Az iskola normatív finanszírozása a teljes költségvetés mindössze 49,33 %-ra elegendő. A közoktatásról szóló korábbi intézkedési tervünkben szerepelt az iskola finanszírozásának megosztása a Baranya Megyei Önkormányzat és Pécs Város Önkormányzata között. Erre eddig nem került sor. 4. A TÁSI Sportiskolájának további működtetéséhez, az iskola sportfeladatainak teljesítéséhez, normatív állami támogatás ez idáig nem volt igényelhető. Költségeit teljes mértékben Pécs város költségvetéséből, a közoktatási kiadások keretében biztosítjuk. Szükségességét sport szakmai szempontok, köztük az utánpótlás nevelés jogos igényei indokolják. Az iskola közoktatási típusú sportiskolává szeretne átalakulni, melyhez a tervek szerint kiegészítő normatíva lesz rendelhető. A sportiskolán kívül is működnek más városi iskolához kötődő sportkörök (vívás, gyermektorna). Ezen kívül biztosítjuk az általános iskolák harmadik osztályosai számára az úszásoktatást. További fenntartásuk esetén ezeket a feladatokat célszerű lenne egyesíteni. 5. A Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Szakiskola teremtette meg a lehetőségét a felzárkóztató oktatásnak. A Ktv. 27. (8) bekezdése szerint az, aki nem fejezte be az általános iskola nyolcadik évfolyamát, és elmúlt tizenhat éves, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében felzárkóztató oktatásban vehet részt. A felzárkóztató oktatás egy vagy két évig (10 vagy 20 hónapig) tart. A 2007/2008. tanévtől az eddig alsó fokú felnőttoktatásnak ezért lényegében megszűnik a jogalapja. Az iskola a jelenlegi, 2006/2007. tanévben 69 fő 16-23 éves tanulót lát el levelező tagozaton. 23 évesnél idősebbek oktatását nem kötelező feladatként felvállalva 34 tanulót oktat. A tagozaton tehát 103-an tanulnak. A 16-23 évesek oktatásának felzárkóztató formában történő ellátása jelentős normatív állami bevétellel jár. A 23 év felettiek oktatása nem kötelező feladat. 6. Az általános iskolai tanulók 14 %-a a környező településekről bejáró tanuló. A központi költségvetés a feladat ellátását kiegészítő normatívával támogatja, mely a tanulónként járó normatívával együtt is messze elmarad a tényleges költségektől. Az új költségvetési törvényjavaslatban a bejáró normatíva megszüntetése szerepel. Ugyanakkor a kistérség társulási feladatellátását magasabb normatívával kívánja ösztönözni. Ezért a kistérségi tanulók fogadásának és általában a közoktatási feladatok kistérségi szintű ellátásának kérdésköre a közeljövőben kiemelt jelentőségő lesz. 3. Középiskolák A középfokú oktatás területén eltérően az áltanos iskolai helyzettől a tanulólétszám eddig nem csökkent. Ennek alapvetően két oka van: egyrészt nőtt a vidékről Pécsre járó tanulók száma, másrészt és ez a jelentősebb tényező szinte minden intézménytípusban nőtt a képzési idő, ezáltal a ténylegesen kevesebb tanuló egy vagy két évvel tovább tanul a rendszerben. Amint a helyzetelemzésben is utalunk rá, várható, hogy a következő években a középfokot is eléri a tényleges 17

létszámcsökkenés! Emiatt is fontos, hogy elemzésünkben kitérjünk a képzési és fejlesztési irányokra, a szakképzési fejlesztésekre. A középiskolai helyzetelemzés tartalma: 3.1. A város középfokú intézményi struktúrája 3.2. Képzési irányok a város középiskoláiban 3.3. Létszámok, osztályszámok 3.4. A középfokú oktatás problémás területei, várható fejlesztési irányok 3.5. Humánerőforrás 3.1. A város középfokú intézményi struktúrája 1. A város Önkormányzata 17 középfokú oktatási intézményt tart fenn. Az intézmények megoszlása a képzési profil szerint: 1 tiszta profilú gimnázium (Leőwey) 1 többcélú intézményben működő gimnázium (Apáczai) 1 gimnázium és általános iskola (Árpád Fejedelem) 1 gimnázium, szakközépiskola, általános iskola és sportiskola (TÁSI) 1 gimnázium, általános iskola, óvoda és diákotthon (Miroslav Krleža) 3 gimnázium és szakközépiskola (Janus, Kodály, Széchenyi) 4 szakközépiskola (Művészeti, Radnóti, Szoc. és Eü., Zipernowsky) 3 szakközépiskola és szakiskola (Angster, Kereskedelmi, Simonyi) 1 szakközépiskola, szakiskola és kollégium (Pollack) 1 szakiskola és általános iskola (Csokonai). A fentieket 1 önálló középiskolai kollégium (Hajnóczy), 3 többcélú intézményben működő kollégium (Apáczai, Miroslav Krleza, Pollack) és a középiskolai menza egészíti ki. 2. Városunkban további fenntartók működtetnek középfokú oktatási intézményt az alábbiak szerint: Albastrat Felsőoktatási Kht. Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola Pécs 3. számú Tagintézménye Baranyai Református Egyházmegye Pécsi Református Kollégium Gimnáziuma és Általános Iskolája Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Kht Forrásközpont Szakiskola Didactica Magna Alapítvány Comenius Szakközépiskolája Ezredfordító Oktatási Alapítvány Karrier Szakképző Iskola Pécsi Telephelye Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Alapítvány József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola Pécsi Tagintézménye Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Koch Valéria Óvoda, Általános Iskola és Középiskola Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Koch Valéria Kollégium Miasszonyunk Női Kanonokrend Árpádházi Szent Margit Kollégium 18

Penta Akadémia Alapítvány Magyar Üzletemberképző Akadémia Szakközépiskola Pécsi Telephelye Perfekt Akadémia Oktatási és Szolgáltató Kht Perfekt Közgazdasági Szakközépiskola Pécsi Tagiskolája Pécsi Egyházmegye Szent Mór Katolikus Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Gimnázium és Szakközépiskola Pécsi Tudományegyetem Babits Mihály Gyakorló Gimnáziuma és Szakközépiskolája Pécsi Tudományegyetem Deák Ferenc Gimnáziuma és Általános Iskolája SZILTOP Oktatási Kht Pannon Középiskola és Szakiskola Szinergia Gazdasági Oktatást Támogató Alapítvány Szinergia Közgazdasági, Kereskedelmi és Számítástechnikai Szakképző Iskola Pécsi Tagintézménye Szókratész Alapítvány Szókratész Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola Pécsi Tagiskolája TANGRI Dél-Dunántúli Gazdasági és Humánfejlesztő Központ KHT Európai Üzleti Szakközépiskola Világ Világossága Alapítvány Látássérült Fiatalok Rehabilitációs Speciális Szakiskolája. 3.2. Képzési irányok a város középiskoláiban Árnyaltabb képet kapunk akkor, ha a képzési irányokat is figyelembe vesszük. Az Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola 8 évfolyamos gimnáziumi képzést folytat, amelyet az oktatási törvény változása miatt módosítanunk kell (l. általános iskoláknál). A Janus Pannonius Gimnáziumban évfolyamonként 2 osztályban 6 évfolyamos, 2 osztályban 4 évfolyamos képzés van. A Kodály Zoltán Gimnáziumban évfolyamonként egy osztályban olasz, egy osztályban spanyol két tanítási nyelvű oktatás van, egy osztály ének zene speciális képzésben részesül, egy osztály tanulói humán tantárgyak területén nyerhetnek magasabb szintű képzést. A Leőwey Klára Gimnáziumban évfolyamonként 2 osztály német nemzetiségi képzésben vesz részt, egy osztályban a két tanítási nyelvű francia képzés található és egy osztályban az Arany János Tehetséggondozó képzés valósul meg, az iskolában továbbá egy előkészítő nyelvi osztály is van. A gimnázium és szakközépiskola sorban jelzett Janusnak csak a nevében szerepel a szakközépiskola, az iskola szakképzési tevékenységet már nem folytat. A Kodály szakképzése is rendkívül kis mérvű. Gyakorlatilag egy gyors- és gépíró csoportot jelent a 13. évfolyamon, ami könnyen megoldható más formában is. Valódi szakközépiskolai képzés csak a Széchenyiben folyik két ágazatban: távközlési technikus valamint közlekedésgépészeti technikus, közúti járműgépész. A felsorolt intézményeken kívül valamennyi középiskolánkban lehetőségük van a tanulóknak szakmai képzésekben részt venni. A gimnáziumokkal egy intézményben működő szakközépiskolákban ezek többnyire kevés tanulót érintő képzések, amelyek igazodnak a tanulók gimnáziumi alapképzéséhez, többnyire a tanult idegen nyelvhez vagy az informatikai tanulmányokhoz. Teljesen más a helyzet a tisztán szakképzést folytató intézményekben. A korábbi fenntartói intézkedések során sikerült elérnünk, hogy a párhuzamos szakképzések megszűntek intézményeinkben, az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) számai alapján is jól elkülönülnek képzéseink. 19

Az elmúlt években jelentős átalakuláson ment át a munkaerő-piac, amit szakképző intézményeink (országosan is) különböző mértékben voltak képesek követni, illetve a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni az oktatási rendszer rugalmatlansága miatt. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése (mint konzorcium vezető) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarának bevonásával 2003-ban pályázatot írt ki Baranya megye középfokú szakképzésének felmérésére és szakképzés-fejlesztési programjának elkészítésre, amely a 2004. évben el is készült. A 157 oldalas tanulmány - amely a Művelődési, Közoktatási és sport Főosztályon hozzáférhető részletesen taglalja a városunkban folyó szakképzéseket, azok változásait és illeszkedését a megye szakképző intézményeiben megvalósuló képzésekhez. A szakképzés javítása, a végzettek elhelyezkedési esélyeinek növelése érdekében megfogalmazódott, hogy a gazdaság igényeihez rugalmasan alkalmazkodni képes, szakképzett munkaerő kínálatot létrehozva a gazdaságnak a képzett, innovatív munkaerőre kell építenie. Ez jelentős kihívás szakképző iskoláinknak, különösen az a csaknem maradék-elven beiskolázó szakiskoláknak. A meglévő hátrányok csökkentése, az iskoláinkban oktatók szemléletének megváltoztatása érdekében kezdetek óta (2003/2004. tanév) részt vesz a Szakiskolai Fejlesztési Programban (SZFP) a Pollack és a Simonyi szakiskolai osztályaival, majd a SZFP II:-ben 2005 óta az Angster és a Kereskedelmi. A két korábban induló iskolában már láthatóak az eredmények: változatlan, esetenként növekvő követelményszint mellett lényegesen csökkent a lemorzsolódó tanulók száma (ebben különösen jó eredményt ért el a Simonyi); megváltozott, a gyakorlati élethez közelebb került és ezzel a tanulók számára érthetőbbé, könnyebben feldolgozhatóbbá vált a tananyag; jelentősen változott a tanárok szemlélete és pedagógiai munkája. Ezt segítik azok a törvényi változások is amelyek a magasabb óraszámú pályaorientációs foglalkozások normatív támogatását biztosítják További cél volt a képzések korszerűsítése és alacsonyabb finanszírozása érdekében az átfedések csökkentése megyei viszonylatban is. 2004-ben adódott alkalmunk a Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében térségi integrált szakképző központ (TISZK) kialakítására és működtetésére pályázatot benyújtani, Baranya Megye Önkormányzatával és a Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Alapítványával (MIOKA) konzorciumi vezetőként. Részt vevő intézményeink: 500. sz. Angster József Szakképző Iskola, Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola, Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola, Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola, Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola. A felsoroltakhoz a megye kettő, a MIOKA egy intézménnyel társult. A Pannon TISZK központi tanműhelye a Zipernowsky területén épül. A TISZK pályázatból kimaradt szakképző intézményeinkkel (Egészségügyi, Pollack, Simonyi, Csokonai) egy 2006-ban indult fejlesztési pályázaton veszünk részt, amelynek végső célja egy új TISZK kialakítására irányuló pályázat lesz. Szakképzési területen kiemelendő a Pollackban a müncheni székhelyű Hanns Seidel Alapítvánnyal 1992 óta közösen működtetett duális képzés, amely az iskolában oktatott építőipari alapszakmákra (ács - állványozó, szobafestő mázoló tapétázó, kőműves, szárazépítő) terjed ki. A többi intézményeink közül a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában zeneművészeti, képző- és iparművészeti, valamint táncművészeti képzésben vehetnek részt a tanulók. A Pécsi Szociális és Egészségügyi Szakképző Iskolában érettségire épülő 20

képzéseken nyerhetnek szakképesítést a jelentkezők. A Széchenyi István Gimnáziumban az emelt szintű fizika, humán és informatika képzés érdemel említést. A vasas szakmákat az 500. sz. Angster József Szakképző Iskolában oktatjuk. A faipari, az épületgépészeti, a bőripari, a fodrász és kozmetikus képzések színtere a Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola. A Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskolában a kereskedő és vendéglátós szakmák (cukrász, felszolgáló, szakács) mellett, magyar-német két tanítási nyelvű idegenforgalmi oktatás és képzés is van. A fentiekből jól látható városunk középiskoláinak rendkívüli színessége és bonyolultsága. A 9. évfolyamra beiskolázott tanulók 24 %-a nem önkormányzat által fenntartott iskolában kezdi meg tanulmányait (gimnázium vonatkozásában ez az arány 40,6 %). 3.3. Létszámok, osztályszámok A 2003/2004. tanévtől a 2006/2007. tanévig középiskoláinkban a nappali tagozatos tanulók létszáma 11 486 főről 11 237 főre csökkent, ugyanezen időszakban a nem önkormányzati iskolákban a tanulólétszám 2411-ről 3221-re nőtt. A vizsgált időszakban 2004/2005. tanévben adta át az önkormányzat a Magyar Német Iskolaközpontot a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának, ami abban az évben az önkormányzati iskolák tanulóinak létszámában 261 fős csökkenést eredményezett. Az adatokból látható, hogy az utóbbi években alapított és működését megkezdő más fenntartók által működtetett intézmények ellenére középiskoláinkban a tanulók száma meglehetős állandóságot mutat. A középfokú oktatási intézményekre (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola, speciális szakiskola) az elmúlt években az iskolában töltött idő szempontjából az expanzió volt a jellemző, amely a nyelvoktató osztályok vonatkozásában a közoktatási törvény 2006. évi módosításának megfelelően a további években is tart. Az önkormányzati középiskolákban a 2006/2007. tanévben nappali tagozaton összesen 442 osztály indult, ebből 138 gimnáziumban, 205 szakközépiskolában és 99 szakiskolában. Ezektől a számoktól nagy eltérés a jövőben nem várható. Némi csökkenéssel számolhatunk, ami a nappali rendszerű felnőttképzésben realizálódhat. Az esti tagozatokon 50, levelezőn 11, távoktatásban 4 osztály indult a tanévben. Az esti tagozat magas osztályszámához a TÁSI 17, a Szociális és Egészségügyi Szakiskola 23 osztállyal járul hozzá. Utóbbi az egészségügyi ellátó rendszer igényeinek megfelelően indítja képzéseit, amelyeknek zöme az 1. és 2., kisebb része további szakképesítés megszerzését jelenti a könnyebb elhelyezkedés és a változó szükségletek miatt. A TÁSI érettségit adó alapképzést végez. Az osztályok számát folyamatosan igazítja a lemorzsolódás miatt csökkenő létszámokhoz. A középfokra beiskolázandó tanulólétszám a közeljövőben érzékelhetően csökken, a 8. osztályt befejezők száma Baranya megyében a következő két évben kb. 600-800 fővel csökken, ami az indítandó osztályok számában is jelentős csökkenést eredményez. 21