ALAPSZABÁLY Elfogadva: Küldöttközgyűlés 2014.05.072015.05.20 Hatályos: 2014.június 01-től2015.január 01. Hatályát vesztette: 2014.december 31. 1
A KARDIREX Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár Alapszabálya (a 2014.05.072015.05.20-én tartott küldöttközgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben) Preambulum Kardirex Egészségpénztár, az egészség bankja! Mottó: Ép testben, ép lélek. Megőrzése közös érdek! Rohanó világunkban, melynek középpontjában sokak szerint a pénz istene áll, megfeledkezünk arról, hogy az egészség érték! Az egészség érték, melynek megtartása, fejlesztése, helyreállítása nem csak az egyén, a munkáltató, az egészségügyi szolgáltató érdeke, hanem össztársadalmi érdek. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban Öpt.) megalkotásával a kormányzat lehetőséget teremtett az öngondoskodásra. A Kardirex Egészségpénztár (továbbiakban: Pénztár) munkáltatói tagjai sorába nem csupán azokat a munkáltatókat várjuk, akik a munkavédelmi törvény által előírt egészséget nem veszélyeztető munkakörülményeket biztosítanak a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szakfeladatban foglaltak szerint, hanem kiemelten azokat a szociálisan érzékeny és egyben racionálisan gondolkodó munkáltatókat is, akik felismerték, hogy minden országban az egészséges munkaerő a társadalmi és gazdasági fejlődés meghatározó eleme és a kötelező foglalkozás-egészségügyi alapellátáson túl lehetővé tették munkavállalóik számára a széleskörű egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel lehetőségét is. Úgy gondoljuk, hogy a Pénztártörvény által az önkéntes egészségpénztári keretek közötti működésben rejlő lehetőségeket kiaknázni, szervezni, finanszírozni és megvalósítani tudó Pénztár, az egészségmegőrzésben és racionális humán erőforrás gazdálkodásban érdekelt, a béren kívüli választható juttatások rendszerét, a cafetéria rendszerekben rejlő lehetőségeket a munkavállalók választása alapján biztosító munkáltató, a munkaképességének megőrzésében, helyreállításában, rehabilitációjában, egészsége fejlesztésében, az egészséges életmódban, a feltöltődés lehetőségeiben, érdekelt munkavállaló, mint Pénztártag, valamint a széleskörű egészségügyi szolgáltatást nyújtani és a Pénztártaghoz eljuttatni tudó egészségügyi szolgáltató együttműködése biztosíthatja csak az egészségmegőrzés hatékony megvalósítását. A szakmailag megalapozott szűrővizsgálatok sikere vagy bukása elsősorban attól függ, hogy elérike a megcélzott populációt! Pénztárunk célzottan a Kardirex Egészségügyi Központon, mint központi szolgáltatón, valamint foglalkozás egészségügyi ellátó hálózatán keresztül kívánja a szűrővizsgálatokat a Pénztártagokhoz, mint munkavállalókhoz eljuttatni és az egyénre szabott egészségtervet elkészíteni. 2
Ezért a Kardirex Egészségügyi Központ orvos kollektívája, mint alapító tagok alulírott napon és helyen elhatározták, hogy a Pénztártörvény rendelkezései alapján annak előnyeit az egészségnyereség érdekében kihasználva önkéntes kölcsönös egészségpénztárt alapítanak, és ennek keretében szervezik meg, a prevenció, az egészségnevelés, a gondozási tevékenység egységét, ötvözve a korszerű diagnosztika és terápiás lehetőségek pénztártagok részére történő biztosításával. Általános Rész 1. Az egészségpénztár neve: KARDIREX Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár (a továbbiakban: Pénztár), Az egészségpénztár rövidített neve: KARDIREX EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 2. A Pénztár székhelye és ügyfélszolgálata: 9024 Győr, Táncsics Mihály út 43. 3. A Pénztár pecsétje: A Pénztár pecsétje kör alakú, a KARDIREX logójával (szív és rajta egy korona) felirata : KARDIREX EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 9024 Győr, Táncsics M. u. 43. 4. A Pénztárra vonatkozó, jelenleg hatályos jogszabályok az alábbiak: 3
az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló, többszörösen módosított 1993. évi XCVI. Törvény (a továbbiakban: Öpt.), az Önkéntes Kölcsönös Egészség- és Önsegélyező Pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló, többszörösen módosított 268/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Gvhr.), az Önkéntes Kölcsönös Egészség- és Önsegélyező Pénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, módosított 252/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Szvhr.), az Önkéntes Kölcsönös Egészségpénztárak egészségügyi intézményeinek üzemeltetési szabályairól szóló 109/1997. (VI. 25.) Kormányrendelet, 1995.évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 21/2011.(X.20.) PSZÁF rendelet a 43/2013 (XII.29) MNB rendelet az egészség- és önsegélyező pénztárak adatszolgáltatási kötelezettségéről. a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzésről és megakadályozásáról szóló 2013.évi LII.tv.-nyel módósított 2007.évi CXXX.tv. 5. A Pénztár jogi személy. 6. A Pénztár típusa: egészségpénztár. 7. A Pénztár jellege: területi alapon szerveződő nyitott egészségpénztár, amely taggá - válás törvényi feltételeinek fennállása esetén bárki számára lehetővé teszi a Pénztár működésében való részvételt. 8. A Pénztár működési köre: országos egészségpénztár. 9. A Pénztár határozatlan időre alakul. A Pénztár a bíróságsági nyilvántartásba vétellel jön létre, az alakuló közgyűlés időpontjára visszaható hatállyal. A Pénztárt az illetékes törvényszék (továbbiakban bíróság veszi nyilvántartásba. 10. A Pénztár devizakülföldi Pénztártagjai részére a deviza jogszabályok betartásával nyújthat szolgáltatásokat. 11. A Pénztár működésének törvényességi felügyeletét az ügyészség a reá irányadó jogszabályok szerint ellenőrzi, az állami felügyeletet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (az Öpt. VI.fejezete alapján látja el.2013.október 01-től az MNB (továbbiakban Felügyelet) Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható az ügyészség keresettel a bírósághoz fordulhat. 12. Irányadó jog: A Pénztártagoknak a Pénztárral kapcsolatos egymás közötti jogviszonyából, a Pénztártagok, a munkáltatói tagok, valamint a Pénztár közötti, Pénztárral kapcsolatos jogviszonyból, továbbá a számlavezető, a vagyonkezelő, letétkezelő és a gazdálkodás nyilvántartását ellátó szolgáltató a Pénztárral kapcsolatos jogviszonyából eredő esetleges jogviták elbírálásánál elsősorban a jelen szabályzat, az Öpt.a Pénztár gazdálkodására vonatkozó egyéb jogszabályok, valamint a Ptk. rendelkezései az irányadók. 4
13. Fogalom-meghatározások ezen Alapszabály alkalmazásában: önkéntes kölcsönös biztosító pénztár (a továbbiakban: egészségpénztár): természetes személyek (a továbbiakban: Pénztártag) által a függetlenség, kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elve alapján létrehozott, társadalombiztosítási ellátásokat kiegészítő, pótló, illetve ezeket helyettesítő szolgáltatásokat, továbbá az egészség védelmét elősegítő ellátásokat (a továbbiakban: szolgáltatások) szervező és finanszírozó társulás. Az egészségpénztár szolgáltatásait rendszeres tagdíjbefizetésekből, egyéni számlavezetés alapján szervezi, finanszírozza, illetve nyújtja. A pénztártevékenységhez kapcsolódó gazdálkodási és felelősségi szabályokat és jogosultságokat az Öpt. szabályozza; kiegészítő pénztár: önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, amely a társadalombiztosítási ellátásokat kiegészíti, pótolja és tagjai igénye szerint szervezi; alapszabály: a taggá válás feltételeit, a tagok jogait és kötelezettségeit, az egészségpénztár szolgáltatásait, önkormányzati működését és gazdálkodási rendjét a jogszabályok keretei között az alapszabály határozza meg; kiegészítő vállalkozási tevékenység: az egészségpénztár szervezetében folytatott mindazon gazdálkodási tevékenység, amelyet az alaptevékenységként megjelölt szolgáltatások szervezéséhez és nyújtásához kapcsolódóan, arra visszahatóan, az egészségpénztár szolgáltatási kötelezettségén felül, ellenszolgáltatás fejében nyújt; kihelyezés: a pénztár feladatkörébe tartozó tevékenységének e tevékenység ellátásával üzletszerűen foglalkozó szervezet (szolgáltató) által, szerződés alapján történő megvalósítása; kiszervezés: a tevékenység olyan kihelyezése, melynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás is megvalósul; adatkezelés: a személyes adat, illetve pénztártitkot képező adat tekintetében végzett adatkezelési tevékenység; adatfeldolgozás: a személyes adat, illetve pénztártitkot képező adat tekintetében végzett, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározott adatfeldolgozási tevékenység; tagsági okirat: az egészségpénztár által kiállított, legalább a belépési nyilatkozaton szereplő adatokat tartalmazó, teljes bizonyító erejű magánokirat; közeli hozzátartozó: a Ptk. 8:1 1(1)pontjában megjelölt személy (a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér) és az élettárs; tagdíj: az egészségpénztár szolgáltatásainak fedezetére, valamint a pénztárszervezet működtetésére a Pénztártagok által vállalt kötelezettségként rendszeresen fizetett pénzbeli hozzájárulás, amelyet a munkáltató az Öpt. szabályai szerint, munkáltatói 5
hozzájárulás jogcímén átvállalhat. A tagdíj - minden pénztártagra kötelező- legkisebb mértékét az Alapszabály határozza meg. egységes tagdíj: (minimális tagdíj) az Alapszabályban megjelölt azon összeg, amelyet valamennyi Pénztártag az egészségpénztárnak rendszeresen megfizet; haláleseti kedvezményezett: a Pénztártag által megjelölt természetes személy, aki a Pénztártag halála esetén az Öpt-ben meghatározott módon az egyéni számlára jogosulttá válik; pénztári befizetések kedvezménye: a személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. törvény 44/A - a szerint a magánszemély rendelkezése alapján az adóhatóság által a magánszemély javára a Pénztárhoz átutalt összeg; szolgáltató: az a természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az egészségpénztárral kötött szerződés alapján az egészségpénztár részére a pénztárüzem működésének részét képező, azt lehetővé tevő, elősegítői, illetve pénztári szolgáltatásokat ténylegesen nyújtó tevékenységet végez ide nem értve az egészségpénztári szolgáltatót. Szolgáltatónak minősül különösen az, aki (amely) a fentiekben meghatározott egészségpénztár részére letétkezelői tevékenységet folytat, amelyhez az egészségpénztár befektetési üzletmenetét, illetve a könyvelése, nyilvántartásai vezetését kihelyezte, amely az egészségpénztár részére tagszervezést végez, illetve amely az egészségpénztárak részére szolgáltatás-szervezési tevékenységet lát el. Szolgáltatónak minősül az is, aki (amely) az e pontban meghatározott szolgáltatóval kötött szerződés alapján az előzőek szerint, az egészségpénztár kapcsolatos tevékenységet végez; egészségügyi szolgáltatás: minden olyan tevékenység, amely a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, a megbetegedés következtében kialakult egészségi állapot szinten tartása, vagy javítása céljából a szolgáltatást igénybe vevő személy (a továbbiakban: beteg) közvetlen vizsgálatára, kezelésére, ápolására, orvosi rehabilitációjára, továbbá a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul az egészségügyről szóló 1997.évi CLIV. törvény 3. E. pontjában meghatározott szolgáltatás; egészségpénztári szolgáltató: az egészségpénztárral szerződésben, vagy tulajdonában álló, illetve által üzemeltetett, az egészségügyi törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltató, valamint az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az egészségpénztárral kötött szerződés alapján a pénztártagok számára egészségpénztári szolgáltatást nyújt ( Eütv. 3. (f)pont) egyéni egészségszámla: olyan alapnyilvántartás, amelyen a Pénztár gazdálkodása és üzemvitele alapul, és amelyet a Pénztár számviteli rendjével összhangban a Pénztártagok részére vezet; szolgáltatásszervezés: az egészségpénztári szolgáltató által nyújtott szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a Pénztártagok részére; 6
működtető pénztár: olyan egészségpénztár, amelynek egészségügyi intézménye van (tulajdonában tart, vagy belső szervezeti egységként irányít), vagy amely ilyen intézményt üzemeltet; üzemeltetés: egészségügyi intézmény által egészségügyi szolgáltatás nyújtása az egészségpénztár tagjai és a nem pénztári tag természetes személyek számára üzemeltetési szerződés alapján, amelynek keretében az egészségpénztár átvállalja az intézmény tulajdonosától az intézmény fenntartásával, működésével kapcsolatos költségek meghatározott körét; fedezeti alap: (fedezeti tartalék) az egészségpénztár bevételeiből létrehozott alap (tartalék) amely a szolgáltatások finanszírozására szolgál; működési alap: (működési tartalék) az egészségpénztár bevételeiből létrehozott alap, (tartalék), amely a működési költségek fedezésére szolgál; likviditási alap: (likviditási tartalék) az egészségpénztár bevételeiből létrehozott alap (tartalék), amely az időlegesen fel nem használt pénzeszközök gyűjtésére és - a fedezeti alap és a működési alap általános tartalékaként a Pénztár fizetőképességének biztosítására szolgál; üzleti titok: minden olyan, az egészségpénztár tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához az egészségpénztárnak méltányolható érdeke fűződik, és amelyet az egészségpénztár üzleti titokká minősített, illetve amelynek titokban tartása érdekében a szükséges intézkedéseket a Pénztár megtette; pénztártitok: minden olyan, a Pénztártagról és a munkáltatói tagról az egészségpénztár, vagy a pénztári szolgáltató rendelkezésére álló, tevékenysége folytán tudomására jutó tény, információ vagy adat, amely a Pénztártag, a Pénztártag kedvezményezettjének, örökösének, közeli hozzátartozójának személyére, adataira, vagyoni helyzetére üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint egyéni számláján nyilvántartott összegre, illetve amely a munkáltatói tag, illetve a támogató adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira vonatkozik; egészségpénztári kártya: olyan egészségpénztár által kibocsátott eszköz, amely alkalmas a pénztártag azonosítására, az egyéni számlán meglévő fedezet igazolására, valamint az egyéni számlán zárolási művelet elvégzésére, valamint alkalmas lehet egészségügyi és egészségbiztosítási adatkezelés támogatására; zárolás: a pénztártag egyéni számláján lévő összeg elkülönítése a pénztári kártyát elfogadó követelése kielégítésének biztosítása céljából;, valamint a teljes összeg zárolása a nem azonosított ügyfeleknél az átvilágítás elvégzéséig. elektronikus irat: olyan bizonylat, amely megfelel az elektronikus aláírásról szóló 2001.évi XXXV. törvényben foglalt rendelkezéseknek; elektronikus irat használata: a pénztártag teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatban kérheti a Pénztártól, hogy a Pénztár a részére átadandó 7
dokumentumokat, nyilatkozatokat, igazolásokat elektronikus iratként küldje meg részére. FATCA szabályozás: 2014.évi XIX.tv. Az Amerikai Egysült Államok adótörvénye, mely a külföldi számlák adózásával összefüggő adatszolgáltatást szabályozza. A Pénztár a fenti törvény alapján alanyi mentességet élvez, ezért nem szükséges regisztrálni. A NAV felé a 14/T 201.sz. lapon kell bejelentkezni. Az egyezségre hivatkozással a Pénztár 50 ezer USD-t meghaladó éves befizetést nem fogad. II. A Pénztár működésének alapelvei 1. Önkormányzati működés: a Pénztárra vonatkozó alapvető döntések meghozatalára kizárólag a pénztártagok jogosultak. A döntés meghozatala során a pénztártagok azonos jogokkal rendelkeznek. 2. Zárt gazdálkodás: a) a Pénztár gazdálkodása kizárólag csak az alapszabályban meghatározott szolgáltatások szervezésére és teljesítésére irányulhat; b) a Pénztár gazdálkodásához alapokat (tartalékokat) képez, és a tagok részére egyéni számlát vezet; c) a Pénztár szolgáltatásaira kizárólag az Öpt. 2. (4) bekezdésének a) pontja szerinti személyek jogosultak; d) a Pénztár gazdálkodása során az alapszabály felhatalmazása alapján, a jogszabályi előírások keretei között a pénztárvagyon erejéig vállalhat más jogi, illetve természetes személyekkel szemben kötelezettséget; e) a Pénztár a tartozásaiért saját vagyonával felel; f) a tagsági viszony megszűnése, illetve a Pénztár felszámolása esetén a pénztártag az egyéni számláján levő összeget az alapszabály szerint követelheti a Pénztártól; g) a Pénztár szolgáltatásait rendszeres tagdíjbefizetésekből és egyéb bevételekből, a pénztártípusok sajátosságainak figyelembevételével, a közgyűlés által elfogadott pénzügyi terv alapján szervezi, finanszírozza, és teljesíti. 3. Kölcsönösség: a pénztártagok közösen teremtik meg a szolgáltatások fedezetét. A Pénztárak szolgáltatásaira jogosultakat az igénybevétel szempontjából azonos jogok illetik meg. Minden pénztártag egyben tulajdonosa is a Pénztárnak. 4. Önkéntesség: természetes személyek szabad akaratukból hozhatnak létre önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat, és a Pénztár Alapszabályának rendelkezései szerint csatlakozhatnak, 8
illetve léphetnek ki a szervezetből. 5. Függetlenség: a Pénztárak a jogszabályok keretei között szabadon alakítják ki szolgáltatási körüket és üzletpolitikájukat. 6. Szolidaritás: a pénztártagok egységes elvek alapján megállapított tagdíjat fizetnek, mely a nem kárarányos tehermegosztás alapján független egyéni kockázatuk mértékétől. A tagsági feltételeknek eleget tevő természetes személy felvételi kérelme nem utasítható el. 7. Társulási elv: a tagsági kör meghatározásakor nem alkalmazható vallási, faji, etnikai, politikai meggyőződés, kor és nemek szerinti megkülönböztetés. 8. Non-profit (nem haszonelvű) működés: az egészségpénztár gazdálkodásának eredményét sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki, azt csak az alaptevékenység érdekében használhatja fel. III. A Pénztár szolgáltatásai 1. A Pénztár a pénztártagok, illetve a pénztártagok rendelkezése alapján a közeli hozzátartozóik részére az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban OEP) által nem, vagy csak részben finanszírozott kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásokat és életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokat nyújthat. 2. A pénztár szolgáltatásait természetbeni szolgáltatás vagy pénzbeli ellátás formájában teljesíti. 3. Természetbeni szolgáltatásnak minősül, a Pénztár gyakorlatában minden nem pénzbeli ellátás, melynek során a Pénztár saját nevében a Pénztártag közvetlen közreműködésével egészségvédelmi -, vagy egészségügyi szolgáltatást, terméket vásárol, vagy szervez a Pénztártag/vagy rendelkezése alapján közeli hozzátartozója részére. 4. A Pénztár szolgáltatásait saját maga szervezheti, vagy erre a célra szolgáltatásszervező intézményt is igénybe vehet. 5. A Pénztár szolgáltatásszervezői tevékenységét kiegészítő vállalkozási tevékenysége keretében más pénztárak tagjai, valamint más magánszemélyek, illetve intézmények részére is végezhet. 6. A Pénztár a természetbeni szolgáltatásokat egészségpénztári szolgáltatón keresztül nyújtja. 7. Kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások (ADÓMENTESEK) a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése vagy pótlása otthoni gondozás támogatása, amelyet a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató nyújthat 9
gyógytorna, gyógy - masszázs és fizikoterápiás kezelés támogatása látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás támogatása, o mely a Braille írással készült könyvek, magazinok árának, a vakvezető kutyával összefüggő költségek támogatása, valamint vak pénztártag, vagy pénztártag vak közeli hozzátartozója részére hangos könyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatása lehet; életvitelt elősegítő szolgáltatás támogatása o amely mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása (így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerelése) lehet; a szenvedélybetegségekről való leszoktatásra irányuló kezelések gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának és házhozszállításának támogatása kieső jövedelem teljes vagy részleges pótlása a Pénztártag betegsége miatti keresőképtelensége esetén, valamint megváltozott munkaképesség miatt keresettel nem rendelkező személyek részére nyújtható összeg hátramaradottak segélyezése a Pénztártag halála esetén OÉTI által nyilvántartásba vett, gluténmentes speciális élelmiszerek vásárlásának támogatása szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások (betegség biztosítások) díjának fizetése 8. Életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások (ADÓKÖTELESEK) természetgyógyászati szolgáltatások sporteszköz vásárlásának és bérlésének támogatása o melynek keretében az aktív testmozgást segítő sporteszköz (ideértve a sporttevékenység során a testi épséget közvetlenül védő kiegészítő eszközöket is, mint kar-, könyök-, térd- és fejvédő) vásárlása, illetve bérlése támogatható; gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása 9. Jogalap nélkül igénybe vett szolgáltatásnak minősülő szolgáltatás amelynek nyújtását, igénybevételét jogszabály nem teszi lehetővé, a Pénztár alapszabályában nem szereplő szolgáltatás, amely igénybe vehetőségéhez előírt jogszabályi és/vagy a pénztári alapszabályi feltétel (ek) nem teljesül (nek) ideértve a szolgáltatás megkezdését, illetve folyósításának tartamát, amelynek összege meghaladja a jogszabályban és/vagy a pénztár alapszabályában meghatározott legnagyobb összeget, amely meghaladja a jogszabályban és/vagy a pénztár alapszabályában meghatározott időtartamot és/vagy mértéket, téves kifizetések. A szolgáltatások jogalap nélkül történő igénybevételének anyagi következményeit az igénybe vevő tag viseli. 10. A Pénztár központi egészségügyi szolgáltatója a Kardirex Egészségügyi Központ. 10
11. A Kardirex Egészségpénztár ügyvitelének korszerűsítésére, a szolgáltatások igénybevételére egészségpénztári kártyát bocsát ki a pénztártagok részére. A Kártya - a pénztártag egyéni számlájához kapcsolódóan - a Pénztár szolgáltatásainak és az Elfogadó által nyújtott kedvezményeknek az igénybevételére szolgál és a tagság igazolására is alkalmas. A Pénztár a kártya igénylését a tagok részére nem teszi kötelezővé. Amennyiben a tag kártyát igényel, hozzájárul ahhoz, hogy a kártya elfogadója az általa kiállított számlát közvetlenül, - az adatvédelmi jogszabály figyelembe vételével - a Pénztár részére küldje meg kiegyenlítésre. A Pénztár szerződést köt mindazon szolgáltatókkal, akik a kártyát elfogadják. A kártyahasználattal kapcsolatos információkat a kártyatulajdonosok részére átadott Kártyahasználati Szabályzat részletesen tartalmazza. A Call-Centeren keresztül tagsági azonosító kártyával történő zárolás továbbra is lehetséges azoknál a tagoknál, akik a egészségpénztári kártyát nem igénylik. 12. A Pénztár a szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos eljárási és elszámolási szabályokat a Szolgáltatási Szabályzatban határozza meg, amely jelen Alapszabály elválaszthatatlan része. A tagsági jogviszony keletkezése: 1. Pénztártag lehet az a személy, aki IV. A tagsági jogviszony 16. életévét betöltötte, az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, tagdíjfizetést vállal., a törvénynek megfelelően azonosította magát. 2. A tagsági viszony a belépési nyilatkozatnak Pénztár általi elfogadásával jön létre. A Pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását - annak benyújtásától számított 30 napon belül - záradékolásával tanúsítja. A záradékolt belépési nyilatkozat egy példányát tagsági okiratként, a Pénztár Alapszabályával együtt, a tagnak át kell adni nyomtatott formában vagy a pénztártag kérésére elektronikus iratként és ezzel egyidőben ugyancsak átadásra kerül a tagsági azonosító kártya is, amellyel a szolgáltatások igénybe vehetők. 3. A tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt a Pénztár tagdíjakat nem fogadhat és az alapító tagokon kívül más tagokat nem vehet fel. Az alapító tagok tagdíjfizetési kötelezettsége a tevékenységi engedély jogerőre emelkedését követő napon kezdődik. 4. A más pénztárból átlépő tag, amennyiben eleget tesz a taggá válás jelen Alapszabályban meghatározott feltételeinek, a többi új belépővel megegyező módon lép be a Pénztárba. A tagnak átlépésekor, rendelkeznie kell a másik Pénztárban levő egyéni számláján levő összeg áthozataláról is. 5. A tagsági viszony határozatlan időre szól. 11
A Pénztártag jogai és kötelezettségei: 1. A Pénztártag jogosult: a Pénztár szolgáltatásait a jelen Alapszabályban és az éves pénzügyi tervben rögzítettek szerint igénybe venni, az egyéni számlája állásáról évente egy alkalommal írásban díjtalanul, egyébként kérelemre és a költségek megfizetése ellenében bármikor felvilágosítást kapni, a Pénztár szerveibe tisztségviselőket választani, előzetesen egyeztetett időpontban - a zárt tanácskozásról készült jegyzőkönyvek és határozattervezetek kivételével - a Pénztár irataiba és könyveibe betekinteni, a Pénztár működésével kapcsolatban felvilágosítást kérni. A betekintési jog gyakorlása nem járhat a rendes ügymenet elvárható mértéken felüli zavarásával, a Közgyűlésen (küldöttközgyűlésen) tanácskozási és szavazati joggal részt venni, az Öpt. rendelkezései szerint a Közgyűlés (küldöttközgyűlés) összehívását kezdeményezni. 2. A Pénztártag - az összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével a Pénztár szerveibe bármely tisztségviselőnek megválasztható. 3. A tag a Pénztárral kapcsolatos információit nem használhatja fel a Pénztár érdekeit, ill. a Pénztártagok személyes adatait és személyiségi jogait sértő módon. 4. A tag köteles a vállalt tagdíjat a jelen Alapszabályban rögzített rend szerint megfizetni, valamint eleget tenni a jelen Alapszabályban meghatározott egyéb kötelezettségeinek. 5. A Pénztártag által vállalt tagdíj összege az alaptagdíj összegénél kevesebb nem lehet. A munkáltatói tagra vonatkozó rendelkezések: 1. Munkáltatói tag az a természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki a Pénztárral kötött szerződés alapján munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét egészben vagy részben átvállalja (munkáltatói hozzájárulás). 2. A munkáltatói hozzájárulási kötelezettséget vállaló munkáltató a munkáltatói hozzájárulásból egyetlen olyan munkavállalóját sem zárhatja ki, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban (közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonyban) áll. 3. A munkáltatói hozzájárulás minden Pénztártag munkavállalóra nézve azonos összegű vagy a munkabérének azonos százaléka, amelyet a munkáltató köteles az alkalmazott által választott Pénztártól függetlenül egységesen megállapítani. A munkáltató és a pénztár között létrejövő szerződésben rendelkezni kell: a/ a munkáltatói hozzájárulás mértékéről és a teljesítés ütemezéséről, 12
b/ a munkáltatói hozzájárulás szüneteltetésének lehetőségeiről és feltételeiről, c/ a munkáltatói hozzájárulás teljesítését biztosító esetleges mellékkötelmekről., d/ szerződés nélkül a Pénztár munkáltatói befizetést nem fogad és képviselőjének azonosítani kell magát. 4. A 2000 főt meghaladó munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét részben vagy egészben átvállaló munkáltatói tag és a Pénztár között kötött szerződés érvényességéhez a Közgyűlés (küldöttközgyűlés) jóváhagyása szükséges. Az Igazgatótanács javaslata alapján a Közgyűlés (Küldöttközgyűlés) engedélyezheti a 200 fő munkavállalónál többet foglalkoztató munkáltató Munkáltatói tagként belépése esetén a belépési díj mérséklését illetve elengedését. 5. A Pénztár a munkáltatói hozzájárulásról rendelkező szerződésekről naprakész nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szerződéseknek a Pénztár működéséhez szükséges főbb adatait, így különösen a munkáltatói tag adatait, a munkáltatói hozzájárulás mértékét, a szerződés hatályát, esetleges módosítását. Amennyiben a tag a munkáltatótól írásban kéri, a munkáltató a kérelmező tag javára vállalt munkáltatói hozzájárulás teljes összegének vagy egy részének teljesítését szüneteltetheti vagy megszüntetheti. Egyebekben a munkáltató a munkáltatói hozzájárulás teljesítését kizárólag valamennyi pénztártag alkalmazottjára kiterjedően szüneteltetheti vagy szüntetheti meg. E rendelkezéstől érvényesen nem lehet eltérni. E rendelkezésben foglaltaktól eltérően a munkáltató szüneteltetheti a munkáltatói hozzájárulás fizetését azon időszakra, amikor a tag munkaviszonya szünetel, illetve munkabér a részére nem jár. Ennek feltételeit a munkáltatónak valamennyi pénztártag munkavállalójára nézve azonos módon kell meghatározni. 6. A munkáltatói tag tanácskozási joggal vehet részt a Közgyűlésen (küldöttközgyűlésen), illetve képviselője jogosult az ellenőrző bizottságban szavazati joggal részt venni, ha hozzájárulása a Pénztár tagdíjbevételeinek az ötven százalékát meghaladja. 7. A Pénztár, a gazdálkodásáról és a pénzügyi helyzetéről, ideértve a Felügyelet által esetlegesen kiszabott bírságról is a munkáltatói tagot, a pénztártagokat és a támogatókat évente egy alkalommal levélben tájékoztatja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a munkáltatói hozzájárulások teljesített összegét is. A kedvezményezettre vonatkozó rendelkezések: 1. A Pénztártag halála esetén az egyéni számla hagyatékának nem része. A Pénztártag halála esetére természetes személy kedvezményezettet jelölhet meg a belépési nyilatkozaton, közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban. A kedvezményezett jelölés a Pénztár tudomásulvételével a jelölés időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. A Pénztár a kedvezményezett jelölésről a Pénztártagot a záradékolt belépési nyilatkozat átadásával, vagy megküldésével, ill. egyéb esetben a tudomásszerzést követő tizenöt napon belül a tagsági okirat megküldésével értesíti. A tagsági okiratnak tartalmaznia kell tag adatain kívül a tag által megjelölt kedvezményezett (ek) nevét, jogosultsága (ik) arányát, a kedvezményezett jelölés időpontját. 2. Ha a Pénztártag több kedvezményezettet jelöl meg, akkor ellenkező rendelkezés hiányában a megjelölt személyek egyenlő mértékben válnak jogosulttá. 3. A Pénztártag bármikor új kedvezményezettet jelölhet meg. 4. A kedvezményezett jelölés hatályát veszti, ha: 13
a Pénztártag a korábbi kedvezményezett-jelölést visszavonja, vagy helyette másik kedvezményezettet jelöl, a kedvezményezett a Pénztártag halála előtt meghal, a Pénztártag a kedvezményezett - bíróság jogerős ítélete szerint szándékos cselekménye következtében hal meg. Ebben az esetben a kedvezményezett az egyéni számláról nem részesedhet. 5. Több kedvezményezett esetén, ha valamelyik kedvezményezett meghal, abban az esetben az egyéni számla reá eső részéből a Pénztártag halála időpontjában még életben levő kedvezményezettek a jogosultságaik arányában részesednek. 6. A kedvezményezett (ek) a tag halála időpontjában az egyéni számla kizárólagos tulajdonosává válik (válnak). 7. A kedvezményezett a jogosultságának igazolását követően írásban nyilatkozik arról, hogy a reá eső részt: egy összegben felveszi, az Alapszabály rendelkezésének megfelelően saját nevén a Pénztárban hagyja tagdíjfizetés folytatásával, vagy a nélkül, más, azonos típusú pénztárba átutaltatja. 8. A Pénztár a kedvezményezett jogosultságának igazolását követő három munkanapon belül megteszi - a kedvezményezett jelen alcím 7. pontja szerinti választásának teljesítéséhez - szükséges intézkedéseket. 9. Ha a Pénztár felszólítására a kedvezményezett a felhívás igazolt kézhezvételétől számított harminc napon belül nem teszi meg jelen alcím 7. pontjában foglalt nyilatkozatot, abban az esetben a Pénztárnak úgy kell eljárnia, mintha a kedvezményezett a követelés egyösszegű felvétele mellett döntött volna. Ebben az esetben a követelés összegét - az esetlegesen felmerülő költségek és követelések összegével csökkentve - a kedvezményezett javára, annak lakóhelye szerint illetékes járásbíróságnál a negyedévet követő 50. napig bírói letétbe kell helyezni. A tagsági jogviszony megszűnése: 1. A Pénztártag tagsági jogviszonya megszűnik a tag: 1.1 halálával 1.2. kilépésével, 1.3. más Pénztárba történő átlépésével, 1.4. tagdíjfizetési kötelezettségének elmulasztásával, 1.5 kizárással, 1.6 Pénztár jogutód nélküli megszűnésével. 2. A tagsági viszony megszűnése esetén a Pénztártaggal, illetve kedvezményezettjével elszámolási kötelezettség keletkezik. 3. A Pénztártag halála esetén a kedvezményezettjével (kedvezményezettjeivel), kell elszámolni. Amennyiben a tag kedvezményezettet (ket) nem jelölt meg, vagy a jelölés hatályát 14
vesztette, abban az esetben kedvezményezettnek a Pénztártag természetes személy örökösét kell tekinteni örökrésze arányában. Az örökös jogállása a kedvezményezettel azonos. A Pénztár az elszámolás során megállapított összegből elszámolási díjat nem von le. A Pénztártag halála miatt szükségessé vált kifizetést az örököse részére a jogosultság igazolását követő 15 napon belül kell teljesíteni. 4. Ha a Pénztártagnak a törvényes öröklés rendje szerint természetes személy örököse nincs, akkor az öröklés alá eső összeg a Pénztárra száll és azt a Pénztár fedezeti tartalékán a Pénztártagok egyéni számlái javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek figyelembevételével kell elszámolni. 5. Ha a Pénztárnak a munkáltató tudomására hozza, hogy a munkáltatói hozzájárulásban részesülő munkavállalója elhunyt és a Pénztártag jelölt halálesetre szóló kedvezményezettet (eket) a Pénztár köteles 15 napon belül a kedvezményezettel (ekkel) felvenni a kapcsolatot a további ügyintézés céljából. 6. A Pénztártag kilépési szándékát köteles előtte írásban a Pénztárral közölni. A Pénztár a kilépés napjára, mint fordulónapra vonatkozóan köteles az elszámolást elkészíteni. A Pénztár a Pénztártag kilépésekor kilépési díjat számít fel. A Pénztártag Pénztárból való kilépése esetén a Pénztártag követelésének átutalását legkésőbb a kilépésre vonatkozó bejelentésének beérkezését követő tizenöt (15) napon belül kell teljesíteni. Ebben az időszakban a kilépő tag szolgáltatást már nem vehet igénybe. 7. A Pénztártag átlépési szándékát köteles előtte írásban a Pénztárral közölni. Pénztár köteles az átlépés napjára, mint fordulónapra vonatkozóan elszámolást készíteni. Az átlépő Pénztártag köteles a másik Pénztárba történő átlépést követően, a záradékolt belépési nyilatkozatot a Pénztárnak bemutatni. A Pénztár a Pénztártag egyéni számláján levő összeget csak ezt követően utalja át a másik Pénztár számlájára. A Pénztár átlépési költséget von le a Tagokkal való elszámolási Szabályzat előírásai szerint. A Pénztártag más Pénztárba történő átlépés esetén a Pénztártag követelésének átutalását legkésőbb a Pénztártag - az átadó Pénztárnál történő - átlépésre vonatkozó bejelentés beérkezését követő 15 napon belül kell teljesíteni. Átlépés az Öpt. 51.. a (5) bekezdése alapján lekötött összeg lekötését nem érinti, az átvevő pénztár figyelembe veszi az átadó Pénztárban történt lekötéséket. A Pénztár az átlépés lebonyolítása során az átvevő Pénztár részére az egészségszámlán lekötött összegről, a lekötés időpontjáról és tartamáról adatot szolgáltat. 8. A Pénztár a tárgyév végét követő 30 napon belül ellenőrzi a tagdíjbefizetések adott évi megtörténtét, és az egységes éves (minimális) tagdíj befizetésének hiányának pótlására - a tagdíjhátralék összegének közlésével - az érintett tagokat felszólítja. Ezzel egyidejűleg a 3.000.-Ft kilépési/átlépési díj zárolásra kerül és a tagviszony tagdíjhátralékos tagra változik. Amennyiben a kilépési/átlépési díj összegére a tag fedezettel nem rendelkezik, abban az esetben a rendelkezésre álló egyenleg kerül zárolásra. A pénztári szolgáltatások az egyéni számla kilépési/átlépi díjjal csökkentett összegének - erejéig vehetők igénybe, a tagsági jogok nem gyakorolhatóak. A felszólítást követő 60. nap leteltét követően, ha a pénztártag a./ nem rendezi tagdíjhátralékát, úgy tagdíjhátralékos tagságának rendezéséről a tárgyév év november 30-ig a Pénztár felé nyilatkoznia kell: - tagsági viszonyának folytatásáról, 15
- kilépésről, - átlépésről. Amennyiben november 30-ig a tag nem nyilatkozik és hátralékát sem rendezi, úgy kizárásra kerül. b./ rendezi hátralékát, akkor tagsági viszonya automatikusan aktiválódik és a zárolt kilépési/átlépési díj feloldásra kerül. 9. A Pénztár a tagot akkor zárhatja ki, ha a tag a Pénztár alapszabályában meghatározott tagsági feltételeknek már nem tesz eleget és a Pénztár írásbeli felszólítására nem nyilatkozott. Amennyiben a Pénztár a pénztártagot kizárja, vagy a pénztártag kilépési vagy átlépési szándékáról nyilatkozik, a Pénztár 3.000.- Ft kilépési/átlépési díjat számol fel. 10. Amennyiben a pénztártag a tagsági viszonyának folytatásáról nyilatkozik, és az alapszabályban meghatározott tagsági feltételeknek eleget tesz, úgy a Pénztár a 3.000.- Ft kilépési/átlépési díj zárolását feloldja. Önkéntes nyugdíjpénztárból átlépő tagra vonatkozó rendelkezések: 1. A Pénztártag csak azonos típusú pénztárba léphet át. Ez alól az Öpt. 47. (3) bekezdésében foglalt eset kivétel, melynek alapján a várakozási idő letelte előtt az önkéntes nyugdíjpénztár tagja egészség- vagy önsegélyező Pénztárba átléphet, ha munkaképességét legalább 50%-ban elvesztette, illetve legalább 40 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett és ebben az állapotában legalább 1 évig javulás nem várható, valamint az illetékes hatóság igazolását bemutatja. 2. Az önkéntes nyugdíjpénztár tagja az átlépés tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően írásban köteles a Pénztár részére átlépési szándékát jelezni és ehhez a nyugdíjpénztár erre vonatkozó nyilatkozatát csatolni. A Pénztárnak az átlépést megelőzően írásban tájékoztatnia kell az önkéntes nyugdíjpénztárból átlépni kívánó tagot a tagság feltételéről és az általa igénybe vehető szolgáltatásokról. Amennyiben a nyugdíjpénztárból átlépni kívánó tag a tájékoztatásban szereplő tagsági feltételeket tudomásul veszi, abban az esetben jelen Alapszabály IV. fejezet Tagsági jogviszony keletkezése alcím 2. és 4. pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell eljárni. A tagnak átlépésekor, rendelkeznie kell a nyugdíjpénztárban levő egyéni számláján levő összeg áthozataláról is. A Pénztár belépési díjat nem érvényesít. V. A Pénztár szervezete és működése A Pénztár szervei: a közgyűlés (küldöttközgyűlés) az igazgatótanács az ellenőrző bizottság A közgyűlés (küldöttközgyűlés): 1. A Pénztár legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. Ha a Pénztár tagjainak a száma a 100 főt meghaladja, akkor a közgyűlés hatáskörét a küldöttközgyűlés gyakorolja. 16
100 főt meghaladja, akkor a közgyűlés hatáskörét a küldöttközgyűlés gyakorolja. A küldöttközgyűlésre, a közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, az eltérések az egyes rendelkezéseknél kerültek feltüntetésre. 1.1. A küldötteket választó területi és/vagy munkahelyi egységeket az Igazgatótanács határozza meg, úgy, hogy valamennyi pénztártag képviselete arányosan biztosított legyen. A küldötteket és a pótküldötteket az adott területi/munkahelyi egységhez tartozó pénztártagok egy vagy több gyűlése nyílt, egyszerű szótöbbséggel szavazással választja meg. A küldöttek megbízatása 5 évre szól. Az adott területi/munkahelyi egységhez tartozó pénztártagok 10 %-ának írásbeli kérelmére a megbízatás letelte előtt is új választást kell tartani. Az így megválasztott küldött, illetve pótküldött megbízatása az eredeti megbízatás idejéhez igazodik. A választások lebonyolítása az Igazgatótanács feladata. 2. A közgyűlést évente össze kell hívni az éves beszámoló, ill. a pénzügyi terv elfogadására. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, a Felügyelet, az Ellenőrző Bizottság, ill. a Pénztártagok 10%-a - ok és cél megjelölésével - írásban indítványozza, ill. ha az igazgatótanács szükségesnek látja. Ha az igazgatótanács a közgyűlés összehívása iránt nem intézkedik, az indítványozók a bírósághoz fordulhatnak. 3. A közgyűlés összehívása az igazgatótanács feladata. Az igazgatótanács a közgyűlést hirdetménnyel, vagy meghívóval hívja össze. A meghívót tértivevényes ajánlott levélben, személyes kézbesítés útján igazolt átvétellel, telefaxon, e-mailen keresztül - mindkét esetben visszaigazolással - kell megküldeni. A hirdetmény közzététele és a meghívók elküldése (feladása), valamint a közgyűlés időpontja között legalább 15 napnak kell eltelnie. 4. A közgyűlés összehívásáról a hirdetményben, vagy meghívóban meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, napirendi pontjait, valamint a napirendi ponthoz tartozó iratok megtekintésének helyét és idejét, továbbá esetleges határozatképtelenség esetén azonos helyszínnel és napirenddel megismételt közgyűlés időpontját, amely az eredetileg kitűzött napon később is megtartható. 5. A közgyűlés a meghívóban (hirdetményben) nem szereplő napirendi pontokat az Öpt. 23. - ának (1) bekezdésében meghatározott, a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések esetén csak akkor tárgyalhatja meg, ha az ülésen valamennyi tag jelen van, illetve képviselve van, és egyhangúlag hozzájárul a napirendi kérdés megtárgyalásához. 6. A közgyűlésre a Felügyelet képviselőjét is meg kell hívni. A Felügyelet képviselője a közgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt. 7. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a Pénztártagok legalább fele jelen van, vagy képviselete biztosított. A közgyűlésen a tagot meghatalmazott személy is képviselheti. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A küldöttközgyűlésen a küldöttet akadályoztatása esetén kizárólag a pótküldött helyettesítheti. A pótküldöttre a küldöttre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 8. Ha a közgyűlés határozatképtelen, úgy az eredeti meghívóban szereplő megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképesnek tekintendő. 9. A közgyűlésen minden Pénztártagnak egy szavazata van. (A Küldöttközgyűlésen résztvevő küldötteket megillető szavazatok száma az általuk képviselt pénztártagok számával azonos.) A 17
közgyűlésen részt vevő tisztségviselőket igazgatótanácsi és ellenőrző bizottsági tagokat megilleti egyéni tagként a szavazati jog. 10. A közgyűlés a határozatait, - ha az Öpt. vagy az Alapszabály eltérően nem rendelkezik - a jelenlevő tagok egyszerű szavazat többségével hozza. 11. A jelenlevő tagok kétharmados szavazat többsége szükséges a 12.a./, d./, j./ és k./ pontokban meghatározott esetekben. 12. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a./ az Alapszabály elfogadása és módosítása, b./ az igazgatótanács tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása, c./ az ellenőrző bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása, d./ az igazgatótanács éves beszámolójának elfogadása, a mérleg megállapítása, döntés az eredmény felhasználásáról, vagy az egyes alapokban mutatkozó hiány rendezéséről, e./ a Pénztár éves és hosszú távú pénzügyi tervének elfogadása, f./ a 2000 főt meghaladó munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét részben vagy egészben átvállaló munkáltatói tag, és a Pénztár között kötött szerződés jóváhagyása, g./ a 200 fő munkavállalónál többet foglalkoztató munkáltató Munkáltatói tagként belépése esetén a belépési díj mérséklése illetve elengedése, h./ a tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt kötött szerződések jóváhagyása, i./ a tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt a Pénztár nevében eljáró személyek, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjai elleni kártérítési igény érvényesítése, továbbá intézkedés a Pénztár képviseletére jogosultak ellen indított perekben a Pénztár képviseletéről, j./ döntés az érdekképviseleti szervhez történő csatlakozásról, ill. az abból történő kiválásról, k./ döntés a Pénztár megszűnéséről, szétválásáról, vagy más Pénztárral történő egyesüléséről, l./ a könyvvizsgáló társaság és a könyvvizsgáló természetes személy megválasztása és felmentése, m./ döntés minden olyan ügyben, amelyet az Öpt. Vagy jogszabály és az Alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. 13. A közgyűlést levezető elnökként az igazgatótanács elnöke, vagy az általa kijelölt más személy vezeti. 14. A közgyűlésen jelentéti ívet kell felvenni és jegyzőkönyvet kell vezetni. A jelenléti ívet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti. A jegyzőkönyv tartalmazza az elhangzott felszólalások lényegét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság beszámolójának egy példányát. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és két erre a közgyűlésen megválasztott hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a Felügyeletnek. A küldöttközgyűlésen készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a küldött által képviselt pénztártagok számát is. 18
15. A közgyűlési határozatok ellen a Pénztártagok, ill. a küldöttek valamint a Felügyelet a határozat meghozatalától számított 90 napon belül keresetet nyújthatnak be az illetékes törvényszéken. Az igazgatótanács: 1. Az igazgatótanács a Pénztár ügyvezető szerve. 2. Az igazgatótanács öt főből áll. 3. Az igazgatótanács tagja 18. életévét betöltött, büntetlen előéletű Pénztártag lehet. 4. Az igazgatótanács elnökének, csak 18. életévét betöltött, büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel rendelkező Pénztártag választható meg. 5. Az igazgatótanács tagjait és elnökét és a közgyűlés titkos szavazással öt évre választja. 6. Az igazgatótanács feladatköre: irányítja és működteti a Pénztárat, összehívja a közgyűlést, gondoskodik a közgyűlés hatáskörébe tartozó döntések előkészítésről, elkészíti és a közgyűlés elé terjeszti a Pénztár éves és hosszú távú pénzügyi tervét; valamint mérlegét és éves beszámolóját, gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, elfogadja a Pénztár - közgyűlési hatáskörbe nem tartozó - szabályzatait, gondoskodik a Pénztár könyveinek szabályszerű vezetéséről, dönt az ügyvezető alkalmazásának szükségességéről, gyakorolja az ügyvezető és - amennyiben a Pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz - a Pénztár alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, jóváhagyja a 2000 főt meg nem haladó munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét részben vagy egészben átvállaló munkáltatói tag, és a Pénztár között kötött szerződést meghatározza a Pénztár üzletpolitikáját. 7. Az igazgatótanácsnak három havonként kell ülést tartania. Ülést kell tartania ezen az időszakon belül akkor is, ha azt a közgyűlési határozat, vagy a Felügyelet előírta, illetve, ha az ellenőrző bizottság, az igazgatótanács tagjainak egyharmada vagy az ügyvezető kéri. Amennyiben az igazgatótanács, az ellenőrző bizottság tagjainak egyharmada, vagy az ügyvezető kérése ellenére az igazgatótanácsi ülés nem kerül összehívásra, abban az esetben a kezdeményezők jogosultak az igazgatótanácsi ülés összehívására. Az igazgatótanácsi ülés összehívása elmaradásának tényét a kezdeményezők kötelesek bejelenteni a Felügyeletre. 8. Az igazgatótanácsi ülés akkor határozatképes, ha azon a tagok közül legalább három fő jelen van. 9. Az igazgatótanács határozatait a jelen lévő igazgatótanácsi tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 19
10. Az igazgatótanácsi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a jelenlévők nevét, az elhangzott felszólalások lényegét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az írásos beszámolók egy példányát. 11. Az igazgatótanács ülés megtartása nélkül távbeszélőn, telefaxon, telexen, elektronikus levélben (e-mail) is hozhat érvényes határozatot, ha az igazgatótanács legalább három tagja szavazatát teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalja, és azt nyolc napon belül megküldi a Pénztár székhelyére. 12. Az igazgatótanács elnöke önállóan képviseli a Pénztárat, előkészíti és összehívja az igazgatótanács üléseit. 13. Az igazgatótanács tagjai a közgyűlés által megállapított díjazásban részesülhetnek. Az ellenőrző bizottság: 1. Az ellenőrző bizottság a Pénztár általános ellenőrző szerve. 2. Az ellenőrző bizottság létszáma öt fő. 3. Az ellenőrző bizottság tagja 18. életévét betöltött, büntetlen előéletű Pénztártag vagy ugyanilyen feltételekkel a munkáltató (k) képviselője lehet. 4. Az ellenőrző bizottság elnökének csak 18. életévét betöltött, büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel rendelkező Pénztártag választható meg. 5. Az ellenőrző bizottság elnökét és tagjait és titkos szavazással öt éves időtartamra a közgyűlés választja. 6. Az ellenőrző bizottság feladata, hogy a Pénztár pénzügyi terve és Alapszabálya betartása érdekében rendszeresen vizsgálja és ellenőrizze a Pénztár gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét, a Pénztár fizetőképességének és kötelezettségvállalásainak összhangját. 7. Az ellenőrző bizottság megállapításait évente a közgyűlés elé terjeszti; kérheti az igazgatótanács vagy a közgyűlés soron kívüli összehívását, ha az ellenőrzés során tapasztaltak szükségessé teszik. 8. Az ellenőrző bizottság köteles megvizsgálni a közgyűlés elé terjesztett valamennyi jelentést és a Pénztár éves beszámolóját. Az ellenőrző bizottság hatáskörébe tartozó kérdésekben az ellenőrző bizottság jelentése nélkül a közgyűlés érvényesen nem határozhat. 9. Az ellenőrző bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. 10. Az ellenőrző bizottság a feladatai ellátására évente ellenőrzési tervet készít és gondoskodik annak végrehajtásáról. 11. Az ellenőrző bizottság beszámolójának tartalmazni kell az előző beszámoló óta lefolytatott ellenőrzéseket, azok megállapításait. A jegyzőkönyv egy példányát a csatolt iratokkal együtt a közgyűlést követő 30 napon belül- a Pénztárnak meg kell küldeni Felügyeletnek. 20
12. Az ellenőrző bizottság tagjai a közgyűlés által megállapított díjazásban részesülhetnek. Az ügyvezető: 1. A Pénztár ügyvezetője a Pénztárral munkaviszonyban álló személy lehet. Az ügyvezető munkaviszonyára az Öpt-ben foglalt eltérésekkel a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012.évi I.tv. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 2. Ügyvezetőként az alkalmazható, aki a./ büntetlen előéletű; b./ felsőfokú végzettséggel rendelkezik; c./ legalább 3 éves, a Pénztári tevékenységben hasznosítható szakmai gyakorlattal rendelkezik, melyet gazdálkodó szervezetnél, államigazgatási szervnél vagy költségvetési intézménynél szerzett meg. 3. A Pénztár köteles ügyvezetőjének alkalmazását az Öpt..tv 20 - ában meghatározott határidőn belül - a Felügyeletnek bejelenteni. A Pénztár kérésére a Felügyelet a 2. b) és c) pontban foglaltak alól felmentést adhat. 4. Az ügyvezető felelős a közgyűlés és az igazgatótanács határozatainak végrehajtásáért, a Pénztár eredményes működéséért, folyamatos ügyviteléért, gyakorolja a Pénztár alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat. 5. Az igazgatótanács jogsértő határozata, illetve utasítása esetén az ügyvezető az ellenőrző bizottsághoz fordulhat, és kezdeményezheti a közgyűlés összehívását is. Összeférhetetlenségi rendelkezések: 1. Nem lehet az igazgatótanács, illetve az ellenőrző bizottság tagja, valamint a Pénztár ügyvezetője az, aki vezető tisztségviselő volt olyan önkéntes kölcsönös biztosítópénztárban, magánnyugdíjpénztárban, biztosítóintézetben, pénzügyi intézményben vagy befektetési vállalkozásban, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, illetve, amelynek tevékenységi engedélyét a Felügyelet jogsértés miatt visszavonta, vagy amelynek felszámolását a bíróság elrendelte, aki súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait, és emiatt vele szemben öt évnél nem régebben az illetékes felügyelet, más hatóság a legmagasabb összegű bírságot szabta ki. vagy annál súlyosabb szankciót alkalmazott, illetve a bíróság jogerős ítéletével büntetőjogi felelősséget állapított meg. E tekintetben súlyos szankciónak minősül, ha a Felügyelet, más hatóság jogerős határozatban a kiszabható legmagasabb összegű bírságot szabta ki, vagy annál súlyosabb szankciót alkalmazott. 2. Az ellenőrző bizottságnak nem lehet tagja a Pénztár ügyvezetője, alkalmazottja, illetve az igazgatótanács tagja, valamint e személyek közeli hozzátartozója 3. Ha a Pénztártag alkalmazottja a Pénztárnak, nem választható az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjának. 4. Ha a Pénztárnak egészségügyi intézménye van (tulajdonában tart, vagy belső szervezeti egységként irányít), vagy amely ilyen intézményt üzemeltet, abban az esetben: 21
a működtető Pénztár igazgatótanácsának tagja, ellenőrző bizottságának tagja, a Pénztár ügyvezetője, ill. a Pénztár alkalmazottja nem lehet a Pénztár üzemeltetésében levő egészségügyi intézmény tulajdonosa, vezető beosztású alkalmazottja, ill. ezek közeli hozzátartozója, valamint a Pénztár tulajdonában álló intézményvezető beosztású alkalmazottja, ill. ezek közeli hozzátartozója. a szakértői tagok és azok közeli hozzátartozói nem állhatnak munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló jogviszonyban a Pénztár által működtetett egészségügyi intézménnyel, illetőleg nem lehetnek társtulajdonosai, vezető tisztségviselői az ilyen intézménynek. 5. A pénztár vezető tisztségviselője, vagy annak közeli hozzátartozója a kiszervezett tevékenységet folytató társaságban tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal nem rendelkezhet, illetve a kiszervezett tevékenység végzésével nem bízható meg. A pénztár ellenőrző bizottságának tagja nem állhat alkalmazotti vagy megbízási jogviszonyban a kiszervezett tevékenységet végzővel. VI. A könyvvizsgáló 1. A Pénztár köteles könyvvizsgálót igénybe venni. A könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgáló társaság) részére megbízás, ha a Felügyelet az általa vezetett pénztári minősítésű könyvvizsgálók, illetve könyvvizsgálói társaságok névjegyzékében a könyvvizsgálót határozatával nyilvántartásba vette. A könyvvizsgáló megbízatása legfeljebb ötéves időtartamra szólhat, amely nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgáló megbízatásnak lejártát követő két év elteltével a könyvvizsgálói feladatokat ismételten elláthatja. VII. A támogató jogállása 1. A Pénztár támogatója az a természetes vagy jogi személy, aki (amely) eseti vagy rendszeres pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatást teljesít (a továbbiakban: adomány) a Pénztár javára ellenszolgáltatás kikötése nélkül. 2. A támogató jogosult meghatározni, hogy az adományt a Pénztár milyen célra és milyen módon használhatja fel, de a támogatás csak a Pénztártagság egészének, vagy a 3. pontban meghatározott tagsági körnek nyújtható. 3. A Pénztár tagságán belül a Pénztártagok a következő - a támogatás nyújtásának alapját is képező - tagsági körökbe tartoznak. az alapító Pénztártagok köre az ugyanazon munkáltatónál munkaviszonyban álló Pénztártagok köre az ugyanazon munkáltatónál munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló Pénztártagok köre az ugyanazon munkáltatónál megbízási, alvállalkozási jogviszonyban álló Pénztártagok köre az ugyanazon munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyban álló Pénztártagok köre az ugyanazon munkáltatónál köztisztviselői jogviszonyban álló Pénztártagok köre az ugyanazon munkáltatónál azonos foglalkozású Pénztártagok köre 22
az ugyanazon munkáltatónál azonos munkakörű Pénztártagok köre az ugyanazon munkáltatónál azonos beosztású Pénztártagok köre az ugyanazon munkáltatónál az azonos szakképzettségű Pénztártagok köre az ugyanazon munkáltatónál azonos típusú munkaszerződéssel rendelkező Pénztártagok köre az ugyanazon munkáltatónál a Választható Béren Kívüli Juttatásokat választó Pénztártagok köre az ugyanazon munkáltatónál valamely konkrét közigazgatási határok közt állandó lakóhellyel rendelkező Pénztártagok köre ugyanazon munkáltatónál meghatározott idő óta alkalmazásban álló Pénztártagok köre a támogatóval, vagy az általa meghatározott természetes vagy jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, illetve tagsági jogviszonyban álló Pénztártagok köre. az ugyanazon munkáltatónál foglalkozás-egészségügyi ellátásban részesülő Pénztártagok köre az ugyanazon munkáltatónál a képernyős munkahelyeken dolgozó Pénztártagok köre az ugyanazon munkáltatónál munkahelyi balesetet szenvedett Pénztártagok köre az ugyanazon munkáltatónál rokkantságot szenvedett Pénztártagok köre az ugyanazon munkáltatónál meghatározott évben nyugdíjba ment Pénztártagok köre az ugyanazon munkáltatónál a TB ellátási rendszeren belül ugyanazon pénzbeli ellátást igénybevevő Pénztártagok köre ( TGYÁS, GYED, GYES, táppénz, stb.) az ugyanazon munkáltatónál azon Pénztártagok köre, akik munkából való távolléte egyéb célból a 30 napot meghaladta, tartós kiküldetés, fizetés nélküli szabadság, stb. ) az ugyanazon munkáltatónál azon 2 vagy többgyermekes Pénztártagok köre, akiknek kiskorú gyermekei vannak, illetve gyermekeik nappali tagozatos főiskolai vagy egyetemi tanulmányokat folytatnak. az ugyanazon munkáltatói tagok Pénztártagjainak köre, akik a foglalkozás-egészségügyi ellátást Pénztártól, mint egészségügyi ellátás szervezőtől rendelik meg A tagsági körök egymással kombinálhatók. 4. A Pénztár a gazdálkodásáról és a pénzügyi helyzetéről, ideértve a Felügyeleti szerv által esetlegesen kiszabott bírságról is a támogatót évente egy alkalommal levélben tájékoztatja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a támogató által nyújtott adományok összegét és felhasználását is. 5. A támogatói adomány 3 %-át a működési alapban kell jóváírni ettől eltérni az igazgató tanács döntése alapján lehet, de ebben az esetben sem lehet 3%-nál többet a működési alapban jóváírni. 6. Célzott szolgáltatás (1) Öpt. törvény 12/A. (1) A pénztár a pénztár munkáltatói tagjával kötött támogatói szerződés alapján, a munkáltatói tag pénztártag alkalmazottai részére a (2) (6) bekezdésekben foglaltak szerint nyújt szolgáltatást (a továbbiakban: célzott szolgáltatás). 23
(2) Célzott szolgáltatásként a pénztár alapszabályában (szolgáltatási szabályzatában) szereplő szolgáltatások nyújthatók. Ezek közül a munkáltató választja ki az általa célzott szolgáltatásként finanszírozni kívánt szolgáltatást. (3) A célzott szolgáltatást a munkáltatói tag minden, a pénztárban tag munkavállalója, valamint az alapszabály szerint azok hozzátartozói részére biztosítani kell. (4) A pénztár és a munkáltatói tag által megkötött szerződésben meg kell határozni a célzott szolgáltatások: a) körét; b) nyújtására a munkáltató által a pénztár részére fizetendő összeget, ezen belül a közvetlenül a célzott szolgáltatásra, valamint a pénztár működésére felhasználható részt, valamint rendelkezni kell a szerződés megszűnése után fennmaradó összeg felhasználásáról; c) nyújtásának módját, rendjét, határidejét; d) eredményes nyújtásához szükséges együttműködés kereteit; e) nyújtása elszámolásának rendjét; f) eredményessége értékelésének módját, rendjét. (5) A pénztár részére a közvetlenül a célzott szolgáltatás nyújtására a munkáltatói tag által fizetett összeget a fedezeti alapon belül erre a célra munkáltatói tagonként és célzott szolgáltatási szerződésenként elkülönítetten létrehozott tartalékba (célzott szolgáltatások tartalékai) kell helyezni, és a szerződésben meghatározott célokra lehet fordítani. Az ezen tartalékban a szerződés teljesítését követően található maradványt a pénztártagok egyéni számlái között felosztani nem lehet. (6) A célzott szolgáltatásra a munkáltatói tag által fizetett teljes összeg adománynak minősül. VIII. A tagdíj 1. Az egységes tagdíj (minimális tagdíj) összege: 24.000 Ft/év. Az egységes tagdíj összegét évente a közgyűlés állapítja meg. A tagdíj összege az egységes tagdíjnál kevesebb nem lehet. 2. A tagdíj minden Pénztártagra kötelező. Amennyiben a tárgyévre az éves minimális tagdíj nem folyik be, úgy a következő évi befizetés a tagdíjhátralékra beszámításra kerül. 3. A Pénztártag az egységes tagdíjon felül jogosult eseti befizetéseket is teljesíteni. A kiegészítés mértékét a Pénztártag határozza meg. 4. A tagdíjfizetés a Pénztártag választása szerint lehet havi 2.000,- Ft/hó, negyedéves 6.000- Ft/negyedév, féléves 12.000-Ft/félév vagy éves 24.000-Ft/év gyakoriságú. 5.A tagdíj fizetésének határidői az alábbiak: 24
havi tagdíjfizetés esetén, a tárgyhó 20. napja, negyedévi tagdíjfizetés esetén a tárgynegyedév első hónapjának 20. napja, félévi tagdíjfizetés esetén a tárgyfélév első hónapjának 20. napja, éves tagdíjfizetés esetén a tárgyév kezdő hónapjának 20. napja. 6. A Pénztártag az általa vállalt tagdíjfizetésről szóló nyilatkozatától bármikor, írásbeli nyilatkozattal térhet el. Abban az esetben, ha a Pénztártag nem nyilatkozik, vagy a nyilatkozatát visszavonja, úgy a fizetési kötelezettségére az egységes tagdíjra vonatkozó szabályok az irányadók. A tagdíjfizetés történhet: lakossági folyószámláról átutalással, munkáltató által történő átutalással. 7. A tagdíjat egyéni tagdíj esetén a VIII. fejezet 4. pontjában foglalt határidőben, munkáltatói hozzájárulás fizetése esetén, a munkáltatóval kötött szerződés szerinti ütemezés alapján kell a Pénztárnak befizetni. 8. Az egységes tagdíjat legfeljebb egy naptári évre előre lehet megfizetni a 4. pontban foglalt tagdíjfizetési határidő betartásával. 9. Amennyiben a tag vagy a munkáltató befizetéskor külön megjegyzéssel másként nem rendelkezik, és a befizetés meghaladja a befizetés időpontjáig esedékes vállalt tagdíjfizetési kötelezettség összegét, úgy a befizetett összeget a tárgyévre számított vállalt tagdíj előre történő megfizetésének kell tekinteni. Ha a tárgyévben addig történt vállalt tagdíj befizetése, valamint az adott befizetés együttes összege meghaladja a tárgyévre fizetendő vállalt tagdíj összegét, úgy a vállalt tagdíj fedezetén felüli összeget eseti befizetésnek kell tekinteni. 10. A Pénztártag tagdíjfizetési kötelezettsége - a tag kérésére - ötévenként két alkalommal, maximum egyéves időtartamra szüneteltethető. A szüneteltetés kezdő időpontja legkorábban a szüneteltetési kérelem beérkezését követő hónap első napja. Ezzel egyidejűleg a 3.000.-Ft kilépési/átlépési díj zárolásra kerül. Amennyiben a kilépési/átlépési díj összegére a tag fedezettel nem rendelkezik, abban az esetben a rendelkezésre álló egyenleg kerül zárolásra. Kivételt képez a gyeden illetve gyesen levő tag, aki a gyed illetve a gyes lejártáig kérheti a szüneteltetést. 11. A munkáltató a vállalt munkáltatói hozzájárulás teljes összegének vagy egy részének teljesítését akkor szüneteltetheti, illetve akkor szüntetheti meg, ha azt a pénztártag a munkáltatójától írásban kéri. 12. A tagdíjfizetési kötelezettség szüneteltetése alatt a tagsági viszony nem szűnik meg, viszont a tagsági jogok nem gyakorolhatóak, a Pénztári szolgáltatások az egyéni számla - kilépési/átlépési díjjal csökkentett összegének - erejéig igénybe vehetők. 13. A szüneteltetést követően az elmaradt tagdíj pótolható, de a pótlás nem kötelező. Ha a szüneteltetési kérelemben megjelölt határidő előtt a pénztártag folytatja a tagdíjfizetést, akkor tagsági viszonya automatikusan aktiválódik és a zárolt összeg feloldásra kerül. 14. A munkáltató a Pénztár felé havonta leadott befizetési listán köteles a munkáltatói hozzájárulás szüneteltetést bejelenteni (táppénz, GYED, GYES, munkaviszony megszűnt). E 25
bejelentést követően a Pénztár írásban nyilatkoztatja a Pénztártagot a tagdíjfizetés egyénileg folytatásáról vagy szüneteltetéséről. IX. A Pénztár képviselete 1. A Pénztárat az igazgatótanács elnöke önállóan, az igazgatótanács elnökön kívüli két tagja együttesen, a Pénztár két képviseleti joggal felruházott alkalmazottja együttesen, ill., amennyiben a Pénztár alkalmaz ügyvezetőt az igazgatótanács által kijelölt egy igazgatótanácsi tag az ügyvezetővel együttesen képviseli. 2. Az aláírásra jogosultak közjegyző előtt hitelesített aláírási címpéldányon írják alá nevüket, melynek egy példányát az illetékes törvényszéknek kell megküldeni. 3. A Pénztárat külön meghatalmazással ügyvéd is képviselheti. X. A Pénztár gazdálkodása 1. A Pénztár az Öpt. 3. és 10. -ának keretei között szolgáltatásai szervezéséhez, finanszírozásához és teljesítéséhez kapcsolódó pénzügyi feltételek megteremtése érdekében jogosult gazdálkodási tevékenységet folytatni. A Pénztár gazdálkodása keretében: az Öpt. 10. (1) c.pont bekezdés szerinti tevékenységet; a Pénztárvagyon befektetését és kezelését végzi, valamint kiegészítő vállalkozási tevékenységet folytat. 2. A Pénztár bevételeiből köteles fedezeti, működési és likviditási alapot (tartalékot) létrehozni és azokat a törvény előírásai szerint felhasználni. A belépő tag első tagdíj befizetéséből 2.000.- Ft a működési alapba (tartalékba) kerül, a befizetett tagdíj további része az alapok (tartalékok) között sávosan kerül felosztásra. Az ezt követő befizetések sávosan kerülnek az alapok (tartalékok) között megosztásra: A rendszeres támogatóktól befolyó összeget, valamint adományokat a támogató rendelkezése szerinti tartalékba, ennek hiányában a likviditási tartalékba kell helyezni. Tagíj mértéke Fedezeti alap(tartalék) Működési alap(tartalék) Likviditási alap(tartalék) ( Ft/év ) % % % 120.000,-Ft/év-ig 91,5 8,0 0,5 120.001,-Ft/év-től 97,0 3,0 0,0 A sávos felosztásnál az előző évi tagdíjhátralékra befizetett összeg nem számítható be. 26
3. A fedezeti alap (fedezeti tartalék) a szolgáltatások finanszírozására, a működési alap (működési tartalék) a működési költségek fedezésére, a likviditási alap (likviditási tartalék) a másik két alap (tartalék) általános tartalékaként a Pénztár fizetőképességének biztosítására szolgál. 4. A Pénztár szolgáltatásait egészségpénztári szolgáltatón keresztül nyújtja. 5. Az egyes szolgáltatások kiadásainak kiegyenlítését a szolgáltatásra jogosult tag egyéni egészségszámlájának megterhelésével kell biztosítani. A gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz árának támogatását és a keresőképtelen Pénztártag kieső jövedelmének pótlását szintén a tag egyéni egészségszámlájának megterhelésével kell biztosítani. 6. A Pénztártag rendelkezhet arról, hogy az egyéni egészségszámla követelésének meghatározott, elkülönített részét a rendelkezésétől számított két évre leköti. A Pénztártag e rendelkezéssel vállalja, hogy a kétéves időtartamon belül a lekötött összeget nem veszi igénybe a Pénztári szolgáltatások fedezésére. 7. A Pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységet kizárólag a Felügyelet engedélyével folytathat. 8. A Pénztár köteles kiegészítő vállalkozási tevékenységét részben vagy egészben megszüntetni, vagy jogi személyiséggel rendelkező vállalkozásba kihelyezni, amennyiben a kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevételei az adóévben meghaladják a Pénztár összes bevételének húsz százalékát. 9. A Pénztárnak a szolgáltatókkal kötött szerződései és annak módosításai - kivéve az OEPpel-szerződésben álló szolgáltatókat - csak írásban érvényesek. 10. A Pénztár köteles pénzforgalmát számlavezetésre feljogosított pénzintézetnél vezetett számlán bonyolítani. A Pénztárnak egy számlája lehet. 11. A Pénztár a fedezeti alap terhére - a befektetési tevékenység és a szolgáltatások teljesítése kivételével - harmadik személyekkel szemben kötelezettséget nem vállalhat. 12. A Pénztári vagyon kizárólag a Pénztári tagság érdekében fektethető be. A Pénztár a gazdálkodása során elért bevételeit kizárólag a szolgáltatások fedezetének biztosítására, a szolgáltatások szinten tartására, illetve fejlesztésére, valamint a gazdálkodás költségeinek fedezetére fordíthatja, azt sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki. 13. A Pénztár váltót, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki; hitelt vagy kölcsönt a fedezeti alap terhére nem vehet fel. A hitelfelvétel részletes szabályait külön kormányrendelet tartalmazza. 14. A Pénztár hitelt nem nyújthat, váltót nem fogadhat el, pénzügyi garanciát és kezességet nem vállalhat. 15. A Pénztár gazdálkodásáról és pénzügyi helyzetéről, ideértve a Felügyelet által esetlegesen kiszabott felügyeleti bírságot is,, a pénztártagokat, a munkáltatói tagokat és a támogatókat évente egyszer írásban tájékoztatni kell. A pénztártagok tájékoztatásnak tartalmaznia kell az egyéni számla alakulását is. 27
16. A Pénztár az éves pénztári beszámoló részét képező mérleget és eredmény-kimutatást a közgyűlés (küldöttközgyűlés) jóváhagyását követő 30 napon belül, de legkésőbb üzleti évet követő év június 30-ig, a könyvvizsgálói záradékot, vagy a záradék elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Felügyelet honlapján köteles közzétenni. 17. A Pénztár az éves pénztári beszámolóját könyvvizsgálói záradékot a vagy záradék elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a tárgyévet követő június 30-ig az internetes honlapján ( www.kardirex.hu )is köteles közzétenni. A könyvvizsgálóval hitelesített pénztári beszámolót a pénzügyi év lejártát követő ötödik hónap utolsó napjáig közgyűlés elé kell terjeszteni. 18. A Pénztár köteles az internetes honlapján közzétenni a Felügyelet internetes elérhetőségét.(www.mnb.hu) 19. A Pénztár gazdálkodása nyilvántartását e tevékenység végzésére jogosult nyilvántartó céghez kihelyezte (kiszervezés). 20. A Pénztár tárgyévet követő január 31-ig az adóigazolás ad ki. A számlaértesítő tartalma: a) a tárgyévi nyitó egyenleg, vagy azt követően belépett tag esetében a belépés napján fennálló egyenleg, ideértve az átlépő tag által áthozott egyéni fedezetet b) a tárgyidőszakban befizetett rendszeres és nem rendszeres tagdíjaknak beleértve a munkáltatói hozzájárulást is, eseti és egyéb befizetéseknek a fedezeti alapra jutó részét c) a tag részére jóváírt hozam összege d) az Egészségpénztárnak nyújtott adományból a tag egyéni számláján jóváírt összeg e) az alapok közötti átcsoportosításból a tag számláján jóváírt összeget f) Az adóhatóság által adókedvezmény jogcímen a tag egyéni számlájára utalt összeget g) a kifizetett szolgáltatásokat és egyéb kifizetéseket h) az egészségszámlán lekötött összegek lekötésének és lejáratának időpontját tételesen. A számlaértesítő tartalmazza a Pénztár elérhetőségeit, a Felügyelet honlapjának elérhetőségét (www.mnb.hu), ahol a Pénztárak működését bemutató összehasonlítható adatok megtalálhatók. Azon ügyfeleknél akik a törvényben megadott határidőig nem azonosították magukat a számláértesítőt azzal kell kiegészíteni, hogy egyenlegük zárolásra került és csak az átvilágítás után használhatják fel. XI. A Pénztár pénzügyi terve 1. Pénztárnak az ÖPT tv.34 -a alapján éves pénzügyi tervet és három évre vonatkozó hosszú távú pénzügyi tervet kell készítenie és azt a közgyűlésnek kell elfogadnia. Az első ízben az alakuló közgyűlés állapítja meg és fogadja el az éves pénzügyi tervet és három évre vonatkozó hosszú távú pénzügyi tervet. 2. Az éves pénzügyi terv legalább negyedévi bontásban, a hosszú távú pénzügyi terv legalább éves bontásban készül. A hosszú távú pénzügyi terv naptári évekre készül. 28
3. A pénzügyi tervnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a Pénztártagok meggyőződhessenek a Pénztár pénzügyi céljainak megvalósíthatóságáról, a Pénztár működőképességéről. 4. Az éves pénzügyi tervnek megfelelő alátámasztottsággal és kellő részletezettséggel tartalmaznia kell a Pénztár bevételeit és kiadásait meghatározó adatokat, különösen a várható taglétszámot, tagdíjbevételeket (munkáltatói hozzájárulásokat), adományokat, működési és szolgáltatási kiadásokat, valamint a befektetéseken elérendő hozamot. 5. Az éves pénzügyi terv időtávja az éves beszámolót elfogadó közgyűlés negyedévét követő négy negyedév 6 A működési költségek, továbbá a dologi eszközök beszerzésére, valamint felújításra fordított ráfordítások mértékét a közgyűlés határozza meg. Ezeknek arányban kell állnia a Pénztár általános anyagi helyzetével. 7. A Felügyelet a tevékenységi engedélyezési eljárás keretében, valamint az általános ellenőrzés során megvizsgálhatja a Pénztár pénzügyi tervét. XII. Panaszkezelés A Pénztár Panaszkezelési Szabályzata az ügyfélszolgálati irodában továbbá a Pénztár honlapján tekinthető meg. 1) A panasz benyújtása 1/1. a Pénztár a Pénztártag szóbeli panaszát az ügyfélszolgálat nyitvatartási idejében fogadja. 1/2. telefonos ügyfélszolgálatunk a 96/516-326-os telefonszámon keddenként (munkanapokon) meghosszabbított ügyeleti rendben, 20 óráig várja tagjaink - panaszaik bejelentéseivel kapcsolatos - telefonhívásait. A beszélgetést hangfelvétellel rögzíti, és egy évig megőrzi. 1/3. a Pénztár a Pénztártag panaszát elektronikus eléréssel folyamatosan fogadja. 2) A panasz megválaszolása 2/1. A Pénztár a szóbeli panaszt azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, vagy ha a Pénztártag a panasz kezelésével nem ért egyet, a Pénztár a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel és annak egy másolati példányát a Pénztártagnak átadja, illetőleg megküldi. 2/2. A Pénztár a panasszal kapcsolatos, indoklással ellátott álláspontját a panasz közlését követő 30 napon belül küldi meg a Pénztártagnak. A panasz elutasítása 29
esetén a Pénztártag a Felügyeletnél, vagy a békéltető testület eljárását kezdeményezheti. A Pénztárnak meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét. XIII. A határozatok közzététele 1. A Pénztár a közgyűlés és az igazgatótanács határozatait a határozatok könyvében köteles nyilvántartani. A Határozatok Könyvének vezetéséről az ügyvezető - e tisztség hiányában - az igazgatótanács elnöke köteles gondoskodni. 2. A Határozatok Könyvébe előzetesen egyeztetett időpontban bármely Pénztártag betekinthet és a határozatokról másolatot kérhet. 3. A Pénztár közgyűlésének határozatait és éves beszámolóját, a Pénztár székhelyén az erre a célra rendszeresített hirdetőtáblán hatvan napra ki kell függeszteni. A Pénztár a küldöttközgyűlés által elfogadott mérleget és beszámolót valamint a könyvvizsgálói záradékot a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Felügyelet valamint a Pénztár internetes honlapján (www.kardirex.hu) közzé teszi. XIV. A Pénztár megszűnése 1. A Pénztár - a felszámolás esetét kivéve csak végelszámolást követően szűnhet meg. A megszűnésre vonatkozóan az ÖPT tv. 45. -ában foglaltakat kell alkalmazni. 2. A Pénztár felszámolási, illetve végelszámolási eljárására az Öpt.-ben foglalt eltérésekkel a csődeljárásról, felszámolási eljárásról és a végelszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a 2006.évi V. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 3. A Pénztár a végelszámolását követően új tagot nem vehet fel, és köteles a végelszámolási eljárást lefolytatni. A végelszámolást az arról szóló döntéstől számítva 1 éven belül le kell folytatni. A Felügyelet a Pénztár kérésére a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 1 évvel meghosszabbíthatja. Ha az előbb említett időpontig a végelszámolást zárómérlegét nem fogadják el és a végelszámolási eljárást nem fejezik be, akkor a Felügyelet a bíróságnál kezdeményezheti a Pénztár felszámolását. 4. A Pénztár ellen felszámolási eljárásnak van helye, ha a Pénztár fizetésképtelen, vagy ha a Felügyelet azt kezdeményezi. A Pénztár akkor minősül fizetésképtelennek, ha esedékes kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiányának hatvan, illetve tagok javára vállalt szolgáltatási kötelezettségeinek az esedékességtől számított kilencven napon belül nem tesz eleget. A bíróság a felszámolást a Felügyelet által kezdeménytett eljárásban a fizetésképtelenség megállapítása nélkül is köteles elrendelni. 5. A Pénztár jogutód nélküli megszűnése esetén az egyéni számlák egyenlegének megállapítása után és a Pénztári kötelezettségek teljesítése után a Pénztár kötelezettségekkel nem terhelt vagyonát a Pénztártagok között az egyéni számlák arányában osztja fel. 30
6. A Pénztár a jogutód nélküli megszűnése esetén a Pénztártag a reá eső vagyonrészt átlépés esetén másik pénztárba átviheti, ez esetben a pénzösszeget a tag e másik Pénztárban meglévő egyéni számláján kell jóváírni, vagy egy összegben veheti fel. 8. A Pénztár ellen nincs helye csődeljárásnak. XV. Üzleti titok és pénztártitok 1. Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra egyebekben a Ptk. 81. -ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. 2. A Pénztár igazgatótanácsának és az ellenőrző bizottságának tagja, a Pénztár alkalmazottja, ideértve a megbízás alapján foglalkoztatott személyeket, szervezeteket, illetőleg ezek alkalmazottait is, köteles a pénztár működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot és pénztártitkot - időbeli korlátozás nélkül, e minősége megszűnését követően is megtartani. A fenti titoktartási kötelezettség kiterjed arra a személyre és szervezetre is, aki, illetve amely üzleti titoknak vagy pénztártitoknak minősülő tájékoztatáshoz jutott. 3. A pénztártitok és az üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn, a feladatkörében eljáró A Felügyelettel, az Állami Számvevőszékkel, a Pénztárak működése törvényességének ellenőrzésére jogosított ügyészséggel, a folyamatban levő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozóhatósággal, ügyészséggel, külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szervvel, hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, a főigazgató engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, bűntető-, valamint polgári ügyben továbbá a csőd-, felszámolási eljárás és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásának keretében a bírósággal, a gazdálkodás nyilvántartásához szükséges adatok tekintetében a gazdálkodás nyilvántartását végző szolgáltatóval továbbá a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító, végrehajtható okirat végrehajtásának érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, valamint a Gazdasági Versenyhivatallal szemben e szerveknek a Pénztárhoz intézett írásbeli megkeresésének esetén. 31
4. A pénztártitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha: a pénztártag vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható adatkört pontosan megjelölve közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban erre felhatalmazást ad, a törvény a pénztártitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad. 5. Aki üzleti titok vagy pénztártitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénztárnak vagy a pénztártagoknak hátrányt okozzon. 6. A pénztár a nyomozó hatóságot a "halaszthatatlan intézkedés" jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, üzleti titoknak vagy pénztártitoknak minősülő adatokról. 7. A pénztártitok és az üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a Pénztár a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben (Pmt.) meghatározott bejelentési kötelezettségét teljesíti. XVI. Záró rendelkezések 1. A Pénztár és a tagok közötti esetleges vitákat elsődlegesen egyeztetéssel kell rendezni. Ha a felek között az egyeztetés nem vezet eredményre, abban az esetben fordulnak a felek a jogvita eldöntése céljából bírósághoz. 2. Jelen Alapszabály elválaszthatatlan részét képezi a Szolgáltatási Szabályzat. 3. Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az Öpt., valamint a végrehajtására vonatkozó, mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések az irányadók. XVII. Záradék Jelen egységes szerkezetű Alapszabály szövegét a Pénztár 2014. május 07-én 2015. május 20-án tartott küldöttközgyűlése egyhangú szavazással elfogadta azzal, hogy a módosítások 2014. június 01-től hatályosak. 2015. január 01-től hatályosak. Győr,2014.május 07. Győr, 2015.május 20. Dr. Vasas István Igazgatótanács Elnöke 32
Az okiratot ellenjegyezte: Győr, 2014.május 07. Dr. Wennesz Gyula ügyvéd Győr, 2015. május 20. 33