A NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 1

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető 1.1. Tárgyi feltételek 1.2. Személyi feltételek 2. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3. A nemzetiségi nevelés 4. Az egészséges életmódra nevelés 5. A tanulók személyiség-fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok 5.1. A tanulók erkölcsi nevelése 5.2. A tanulók értelmi nevelése 5.3. A tanulók közösségi (társasa kapcsolatokra felkészítő) nevelése 5.4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése 5.5. A tanulók akarati nevelése 5.6. A tanulók nemzeti és nemzetiségi nevelése 5.7. A tanulók állampolgárai nevelése 5.8. A tanulók munkára nevelése 5.9. A tanulók testi nevelése 6. Képességfejlesztés, tehetséggondozás 6.1. Rendezvényeink, hagyományaink a tehetséggondozás szolgálatában 6.2. Hagyományaink 6.2.1.1. További programok 6.2.1.2. Tanórán kívüli tevékenységek a a tehetséggondozás szolgálatában 7. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái 8. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 9. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek az iskolában 9.1. Anyagi okokból eredő hátrányos helyzet támogatása 9.2. A család életmódja miatti hátrányos helyzetű tanulók segítése 10. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai Tevékenységek 11. Hátrányos megkülönböztetés tilalma 12. Titoktartási kötelezettség 2

13. Környezeti nevelés lehetőségei iskolánkban 14. A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere 14.1. Ellenőrzés, mérés 14.2. Tanítási órák megfigyelésének szempontjai 14.2.1.1. Az óra célja, tartalma 14.2.1.2. Az óra felépítése és szervezése 14.3. Helyi tanterv követelményeinek számonkérése 14.4. Nagyobb számonkérések 14.5. Házi feladatok tartalma 14.6. Javító vizsgák 14.7. Osztályozó vizsgák 14.8. Magatartás, szorgalom értékelése 14.8.1. Magatartás 14.8.2. Szorgalom 15. Közösségfejlesztés 15.1. A tanulói osztályközösségek fejlesztésével kapcsolatos feladatok 15.1.1.1. A közösség egyéni arculatának kialakítása 15.1.1.2. A gyermek minél alaposabb megismerése 15.2. A tanárainktól és tanulóinktól való elvárások 3

1. BEVEZETÉS Intézményünk a NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA, Pomáz Város Önkormányzata által fenntartott német nyelvoktató nemzetiségi iskola. Iskolánkban a tanítási nyelve a magyar nyelv, a kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében az első évfolyamtól kezdve oktatjuk. A kisebbségi oktatás tartalmi követelményei a Kerettanterv követelményeit veszik alapul, ill. egészítik ki. Iskolánk, mely 1990-ben lett önálló intézmény, Pomáz egyetlen német nemzetiségi általános iskolája, ahol kiemelt feladatként a német kultúra ápolásával, és a német nyelvoktatással foglalkozunk. Pomáz soknemzetiségű település, mindmáig megőrizte jellegzetes arculatát. A pomázi németek letelepítésének ideje a XVIII. századra tehető, kb 14 földműves család került a településre. 1946. március 12.-én 1038 honfitársunkat telepítettek ki Németországba. Az iskola a város főutcáján a Beniczky út 53. szám alatt található, kedvező megközelítési lehetőségekkel. A buszmegállók a HÉV felé közvetlen az iskola előtt, ill. Csobánka felé 100 méterre találhatók. A biztonságos közlekedést az iskola előtt elhelyezett közlekedési lámpa biztosítja. Iskolánk több épületből álló épületegyüttes, melynek központi magja az 1800-as évek közepén épült Jordán-Tregele kastély. A kastély Pomáz egyik műemlék jellegű, patinás épülete, amely belső elrendezésben napjainkig megőrizte eredeti jellegét. Az épület 1928-ban a vármegye megvásárolta és további részekkel bővítve járásbírósággá alakította. Erre az időszakra emlékeztet a kapu felett látható vármegyei címer. 1948-tól oktatási intézményként működött az épület. Előbb Szerb Kollégium és Iskola, majd 1956-tól Pomáz 2. Számú iskolája lett. Ez az iskola 1990-ben kettévált, és Beniczky utcai részéből alakult önálló német nemzetiségi iskolánk. 1.1 Tárgyi feltételek Az intézmény öt különálló épületben működik. Az első három évfolyam a legújabb, 1999-ben átadott minden igényt kielégítő ún. D épületben kapott helyet. A többi osztályok osztálylétszámtól függően nyernek elhelyezést az iskola épületeiben. Intézményünk termei kicsik, maximum 20-22 fős osztályok kialakítását teszik lehetővé. A helyszűke, a szertárak, és tároló helységek hiánya gondot okoz. A legrosszabb állapotú épületünkben szaktantermeket rendeztünk be, azért hogy a gyerekeknek ebben az épületben csak a minimális időt kelljen eltölteni. Ebben az épületben kapott helyet a két német szaktanterem, ezek közül az egyikben nyelvi labor üzemel, a német szakkönyvtár, egy földrajz. rajz terem, a számítástechnika terem, a fizika-kémia szertár és terem, valamint a könyvtár. A könyvtár állományát fokozatosan bővítjük, helyben olvasásra, videózásra, sőt oktató CD-k használatára is van lehetőség. Tornacsarnokunk korszerű, az iskolai testedzés mellett fontos szerepet játszik a város sport életében is. Bérleti díj ellenében a koraesti-esti órákban mindenki rendelkezésére áll. 4

Az iskola tanulói és dolgozói étkezhetnek az iskolában. Az elmúlt tanév során sikerült a kövezetét kicserélni, dekorálására sok gondot fordítunk. A gyerekek mozgásának kielégítésére nagy kert, bitumenes pálya, és térkővel borított udvar áll rendelkezésre. Az iskola rendelkezik korszerű informatikai eszközökkel, 3 stabil, 2 mobil digitális táblával, projektorokkal, laptopokkal. Az informatikai eszközöket minden tanítási órán használjuk. 1.2 Személyi feltételek Intézményünkben 25 álláshelyen dolgoznak pedagógusok, munkájukat segíti a könyvtáros-és a gyermekvédelmi munkatárs. Az eredményes nyelvoktatást segíti elő, hogy iskolánkban hat német nyelvtanár dolgozik. A tantestület szakos összetétele kiválóan alkalmas az iskola vállalt feladatainak magas színvonalú teljesítésére. Rendelkezünk fejlesztő pedagógusokkal, akik tanítói, tanári munkájuk mellett végzik az iskolai fejlesztéseket. Munkájukat segíti egy logopédus. Továbbképzési programunkban kiemelt helyet kapnak az új műveltségi területek /tánc-dráma, nép-és honismeret / elsajátítására induló szakképzések, a környezetvédelemmel, tanulási stratégiák kialakításával és a számítástechnikai ismeretek bővítésére irányuló továbbképzések. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy minden német nyelvtanárunk szerezze meg a nemzetiségi szakképzést. Pedagógusainktól elvárjuk, hogy elemi szinten ismerjék a német nyelvet, hogy napközis foglalkozáson, ill. az iskola otthonos osztályokban a házi feladatok elkészítésénél segítséget tudjanak nyújtani. Pályázati forrásból megtörtént a pedagógusok átképzése a kompetencia alapú oktatás kívánalmaink megfelelően. Kollegáink 120 órás továbbképzés keretében sajátították el a projektpedagógia, kooperatív technikák, differenciált tanulásszervezés, drámapedagógiai módszertanát. 2.Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2005.-ben iskolánk pályázatot nyújtott be az Oktatási Minisztériumhoz a kompetencia alapú oktatás megteremtésére Iskolánk a pályázat mottójának Szentgyörgyi Albert szavait választotta "A gyermekek feje nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell gyújtani." Ez a számunkra nagyon is igaz mondás minden iskolával kapcsolatos reklámon megjelenik, s pedagógusaink gondolkodását tükrözi. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy tanulóinkat az életre készítsük fel. A munkaerőpiacon való maradás feltétele, az állandó tovább-és átképzés. Ma már tény, hogy az egyre igényesebb piac 5

elvárja az önálló, de csapatszellemben dolgozó, kooperáló, kreatív gondolkodó, nyelveket beszélő munkavállalókat. Gyermekeink életében természetes lesz a lifelong-learning fogalma. Egyre inkább terjed a távoktatás az e-learning. Ehhez olyan képességek, készségek, elsajátítására van szükség, ami a hagyományos pedagógiai kultúrával, a tanított tartalmak eredményeként csak keveseknek sikerülhet. Így a társadalmi különbség tovább nő, egyes felnőttek továbbra is kiszorulnak a munkaerő piacról, mely családi tragédiákhoz vezet. Iskolánk ezért roppant fontosnak tartja a kompetencia alapú oktatás elterjesztését, és maga is feladatot kíván benne vállalni. Ahhoz, hogy tanulóink önállóan ismereteket tudjanak szerezni, szükséges a magabiztos szövegértés, a logikus gondolkodás, a tudás gyakorlati hasznosítása és a számítógépes kultúra. A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének, és alkalmazásának képessége a mindennapok problémáinak megoldása érdekében. Az ismert és általunk is elfogadott szlogen szerint "az éhezőknek nem halat kell adni, hanem meg kell tanítani őket halászni". A jelenlegi, hagyományos oktatási rendszer nem ad elég lehetőséget a készségek, képességek fejlesztésére. Általános tapasztalatunk, hogy a meglévő keretek között, az eddigi ismereteink és gyakorlatunkban használt pedagógiai eszközeink révén nem tudjuk az esélyegyenlőséget biztosítani. A két éve, nyolcadikosok számára bevezetett központi középiskolai magyar és matematika felvételi feladatsorok megoldásához olyan jellegű képességekre lenne szükség, amelyeknek fejlesztésére a jelenlegi tanterv- és tananyagszerkezet nem ad kellő lehetőséget. A munkaerő piacról kirekedt embereknek az állam általában segélyt ad, a mi meggyőződésünk, hogy segély helyett esélyre van szükség. Mi ezt az esélyt a kompetencia alapú oktatás bevezetésével tudnánk nyújtani. Pedagógiai hitvallásunk három alappillérre támaszkodik. 1. Olyan fiatalokat kívánunk nevelni, akik magyarságuk mellett ismerik, és tiszteletben tartják a német nemzetiség hagyományait. A nemzetiségi nyelv magas szintű elsajátítása érdekében diákjaink heti 5 órában, a törvény által megszabott keretek között tanulják a német nyelvet. Kívánatosnak tartjuk, hogy tanulóink őrizzék meg, és ápolják a német kultúrát, jól beszéljék a nyelvet. Tanterveinkben a szabadon választott részbe mindig valamilyen német kötődésű, az adott tantárgynak megfelelő ismeretet illesztünk Részt veszünk a város a német kultúrával kapcsolatos rendezvényeink, és magunk is kezdeményezzük a régi szokások felelevenítését. 2. Fontosnak tartjuk a mindennapos testmozgást. Az első osztálytól fokozatosan bevezetjük, hogy az alsó tagozatosainknak mindennap legyen egy testnevelés, vagy táncórájuk. A tánc német néptánc lesz. Az egészséges fejlődéshez szükség van, a kikapcsolódásra, a mozgásra. Felnőtt korukra természetessé kell tenni tanulóink számára, hogy a napi, később talán heti rendszeres testmozgás elengedhetetlen. 3. Ahhoz, hogy tanulóink majdan megállják helyüket a munkaerőpiacon, szükséges lesz számukra az önálló tanulás, önálló ismeretszerzés képességének elsajátítása. Ehhez viszont biztos olvasás, írás készségek birtokában kell lenniük. Nagy figyelmet szentelünk az olvasás tanítására, iskolánk a Meixner-féle diszlexia megelőző módszert használja. 6

2.1. Alapelvek Tudjuk, a teljesség igényével nem lehet felsorolni mindazokat a tényezőket, pedagógiai elveket, amelyek megléte, érvényesülése pozitív vagy negatív irányban befolyásolja munkánk eredményességét. Ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy iskolánkban a következő pedagógiai alapelvek minél magasabb szinten történő megvalósítása érvényesítésére törekszünk: A tanuló személyiségének tisztelete. A pedagógus vezető, de nem a Minden Tudás Forrása.. Fontos az önálló ismeretszerzés. Növendékeink öntevékenységének kibontakoztatását fontos nevelési feladatnak tekintjük. A tapasztalatszerzés és az állandó önfejlesztés szükségességének elve. A bizalom meglétének fontossága. Úgy gondoljuk, hogy csak az önálló, öntevékeny, önmaga sorsát tudatosan irányítani, és a problémákban dönteni képes ember lesz alkalmas a későbbiekben az értelmiségi életre. Ugyanilyen súlyú követelmény, hogy a szocializáció során a gyermek tanulja meg a kezdetben szűkebb, a később tágabb értelemben vett közösségben való alkalmazkodást, legyen fogékony a környezetében történtek iránt, alakuljon ki benne az igény a történésekben való aktív, alkotó részvételre. A cél elérését kétféle, egymással párhuzamosan haladó úton képzeljük el. Az egyik út a mindennapos tevékenységbe beágyazott nevelőmunka, melynek tervezhető mozzanatait előre megtervezzük. Színterei: a tanórák, az osztályfőnöki órák, a szakkörök, önképzőkörök, az étkezések. A másik út a szabadidős tevékenység, a diákönkormányzat tevékenységének segítése. Fontosnak tartjuk a város különböző intézményeivel, civil szervezeteivel a jó kapcsolattartást. Az óvodákkal igen kiegyensúlyozott a viszonyunk. Az óvónők szabadon látogathatják iskolánkat. Tapasztalatcseréink folyamatosak, hiszen célunk közös: A gyerekeket a legkisebb megrázkódtatást nélkül átvezetni az iskola életébe. Az óvodások részére térítésmentesen, igény szerint, a második félév kezdetekor heti egyórás német foglalkozást tartunk. Itt megismertetjük őket az iskolával, a tanítókkal. A Német Nemzetiségi Kulturális Egyesülettel jó a kapcsolatunk. Tanítványaink fellépnek rendezvényeiken, részt vesznek foglalkozásaikon. Fontosnak tartjuk, hogy tanítványaink szoros kapcsolatba kerüljenek az idősebbekkel, tanuljanak tőlük, alaposan ismerjék meg múltjukat, kultúrájukat az idősek elbeszéléseiből is. A Kulturális Egyesület tagjai részt vesznek iskolai ünnepségeinken, versenyeinken, segítik azok lebonyolítását. Munkánkat jelentős anyagi és erkölcsi támogatással segíti a Német Nemzetiségi Önkormányzat. A városban működő zeneiskolával jó a kapcsolatunk. Diákjaink magas óraszámban tanulhatnak ott zenét, így iskolai ünnepségeinket is színvonalasabbá tehetik. Munkánk során törekszünk arra, hogy az iskolában olyan családias légkör alakuljon ki, melyben valamennyi tanulónk biztonságban és otthonosan érezhesse magát. Tiszteletben tartjuk tanulóink személyiségét, törekszünk a humánus emberi érintkezés, a kommunikáció helyes formáinak kialakítására és elfogadtatására. E folyamat értelemszerű irányítója a tanár. A tanár megismeri a gyermek személyiségét, tiszteli azt, ugyanakkor 7

vállalja is annak alakítását. Diákjaival ezáltal sosem lehet egyenrangú partneri viszonya, hiszen a folyamatban vezető szerepet játszik. Iskolánkban a tegeződés tanár-diák között nem megengedett. Tanulóink a tanulmányi munkán túl is számíthatnak valamennyi nevelő segítségére, kapcsolatukat a kölcsönös megbecsülés, a szeretetteljes emberi együttműködés jellemezze. Iskolai életünk megszervezéséhez bevonjuk tanítványainkat is. A családias légkör kialakítása érdekében nagy gondot kell fordítanunk a dekorációra, a tisztaságra is. Intézményünk feladatának tekinti, hogy költségvetési lehetőségeink megfelelően biztosítsa a tanuláshoz, az étkezéshez és a szabadidő eltöltéséhez szükséges szép és egészséges környezetet Az iskola szép díszkerttel rendelkezik, ennek gondozása, szépítése, megóvása a tanulók feladata. Tanulási módszerek elsajátítása, a tanulás tanítása Iskolánk 2006 szeptemberében három osztályban bevezette a kompetenciaalapú oktatást. Ehhez a HEFOP 3.1.3. pályázaton iskolánk vissza nem térintendő 16 millió Ft nyert az Európai Unió és az Oktatási Minisztérium pályázatán. A második osztályban a szövegértés-szövegalkotási kompetencia fejlesztő programcsomag A modulját, és matematikából a B modult vezetjük be. A tanulók eltérő képessége miatt szükség van a differenciálásra és ehhez a hagyományos taneszközök nem biztosítanak elegendő lehetőséget. Tanulóink nagy kedvvel kezdték meg iskolai tanulmányaikat, a szülők igen támogatóak. Bízunk benne, azonosulnak céljainkkal, segítik munkánkat. Ebben az osztályba dolgozó két pedagógus tantárgy csoportban tanít. Mindkét pedagógus elkötelezettje a megújulásnak, módszereikben gyermekközpontúak, rendkívül türelmesek. Eddigi munkatapasztalataik, és végzettségeik alkalmassá teszik őket a projekt megtanulására, adaptálására. A továbbképzés ideje alatt egymást tudják helyettesíteni az osztályban, így a gyerekek számára nem jelent a továbbtanulásuk hátrányt. Ez az osztály iskolaotthonos formában tanul, így a kiválasztott két pedagógus egész nap együtt van a gyerekekkel, a napi tevékenységükbe hatékonyan tudják a módszert alkalmazni. A gyerekek mindkét pedagógustól egyforma magatartás mintát látnak. Szeretnénk tanulóinkban a tudás utáni vágyat fokozni, használható tudást adni, az állandó motivációt biztosítani. Biztos szövegértést, és logikus gondolkodást elérni. A hetedik osztályok évről évre egyre nagyobb problémát jelentenek számunkra. Nagyon nagy a konkurrencia, sok gyerekünket visznek el hatosztályos gimnáziumokba. Ennek egyrészről örülünk, hiszen felveszik tanulóinkat a középiskolák, megalapozott tudással rendelkeznek, másrészről a pedagógus álláshelyeket veszélyezteti, az itt maradó gyerekek egy osztályba kerülnek, megszakad a közösség, új osztályfőnök, új tanárok osztálytársak lesznek. A hetedikeseknek ezzel a projekttel alternatívát szeretnénk kínálni. A technikai bázis, és az új szemlélet lehetővé tehetné, hogy érdemes legyen az iskolánkban maradni. A nyolcadikos felvételik is kompetencia alapokon nyugszanak, sajnos 7.8. osztályban ennek a gyakoroltatására van a legkevesebb idő. Szeretnénk javítani matematika. és nyelvtan eredményeinket a felvételiken. Szeretnénk elhitetni tanulóinkkal, hogy a tanulás örömforrás lehet, művelt emberfőket szeretnénk kiengedni iskolánk falai közül. A munkaerő piac állandóan változik, az embereknek átképzéssel, továbbképzéssel kell alkalmazkodni. Az átképzés csak úgy lehet eredményes, ha megfelelő műveltséggel, határozott motivációval rendelkeznek az emberek. Mit jelent a megfelelő műveltség? Talán azt, hogy korábbi ismereteit felhasználva, képes legyen befogadni, megtanulni egy új szakmát. Ismerve a felnőttek olvasási képességeit, szövegértését, tanulási szokásait, nem egy egyszerű feladatnak nézünk elébe. 8

Elengedhetetlen, hogy a tanulók hozzáállása a tanuláshoz pozitív legyen. A tanár feladata minden tanítási órán a tanulók tanulási szokásainak formálása, a tanuláshoz nélkülözhetetlen alapképességek fejlesztése, saját tanulási módszerük kialakítására. Fejleszteni kell a tanulási háttérképességeket /figyelem, emlékezet- rövid-hosszú, látási, hallási, beszédhang hallás/ is. Fontos az olvasási tevékenységet olyan szintre fejleszteni, hogy a szaktantárgyak tanulására is képesek legyenek. Az irodalmi szövegek mellett nagyon fontos a hétköznapi, és a szakszövegek elemzése is, az önálló információszerzés. A számolásban, az alapműveletekben való biztos tájékozódás az alsó tagozat feladata. A szaktantárgyak módszertanába beépítjük a tanulás tanítását, a szaktanár feladata, hogy a legmegfelelőbb módszert alkalmazza. A túlzott verbalitást kerülni kell, kerüljön előtérbe a csoport, projekt ill. a differenciált munka. Az iskola nevelői a tanulás- tanítási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket a tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulás végéig fenn is tartsuk. Testileg, szellemileg egészséges felnövekvő nemzedék nevelése. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink minél több időt töltsenek a friss levegőn, ezért az óraközi szüneteket, még télen is az udvaron kell eltölteniük. Délután sportszakköröket, hétvégenként, pedig túraszakosztályt működtetünk. Térítés ellenében tanulóink részt vehetnek úszás és táncoktatásban. 2.2. Célok, feladatok Intézményünk oktatási- nevelési célja, a magyar és az egyetemes kultúra megismertetése mellet a németség kultúrájának megismertetése, a német nyelv elsajátítása, a life-long learning eszméjének megfelelően a biztos olvasás írás -tanulási készség elsajátítása, a középiskolai továbbtanulásra való sikeres felkészítés. Ennek értelmében a diákok értelmi képességeinek fejlesztését, a racionális értő gondolkodásra való nevelését tűztük ki magunk elé alapfeladatként. Törekszünk arra, hogy a tanulókban kifejlődjön az önművelés igénye is. Alapkövetelmény a tanulók anyanyelvi kultúrájának értő olvasáskészségének, beszédkészségének fejlesztése. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink ismerjék ismereteik bővítésének módjait, melyhez korunkban egyre inkább szükséges az elektronikus információhordozók ismerete, megbízható használatának készsége. Az oktatási célokon túl legalább ilyen fontosnak tartjuk az iskola nevelő szerepét. Nem tudjuk, és nem is kívánjuk felvállalni az ifjúság nevelésének teljes gondját, de a szülőkkel és a pozitív társadalmi erőkkel együtt törekszünk az egyetemes erkölcsi értékek átadására, a mások iránti tolerancia, a megfelelő önértékelés kialakítására, a környezet védelmének, esztétikájának fontosságára. Megismertetjük tanulóinkkal az egészséges életvitel kritériumait, hangsúlyozva a rendszeres testmozgás, sportolás, az egészséges táplálkozás szükségességét, a dohányzás és egyéb káros szenvedélyek ártalmait. 2.3. Eszközök, eljárások Nevelő közösségünk által megbeszélt és ajánlott együttműködő tanulási módszerek: 9

Kérdésekre adandó válasz páros, kiscsoportos megvitatása, tisztázása. Problémafelvetéshez kapcsolódó páros és csoportos véleményformálás. Témához kapcsolódó tanult ismeretek csoportos visszakeresése, koncentrálás. Szövegértelmezés, lényegkiemelés és annak megvitatása. Kulcsszó, kulcsmondat, kulcsesemény, kulcsfolyamat keresése, értelmezése. Páros munka. Tényanyag gyűjtése és jegyzetelés> Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése. Új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan. Információrögzítés együttműködéssel. Csoportos asszociációs feladatok. Esszé kidolgozása csoportosan (ötletgyűjtő, kidolgozó, véleményező feladatok munkamegosztással). Házi feladatok megvitatása a közös és az eltérő válaszok vagy a legérdekesebb részek tükrében Tesztkészítés, tesztértékelés. Követelmények megfogalmazása. Problémamegoldó gyakorlat ötletrohammal, értékeléssel Adatgyűjtés, feldolgozás, és azok felhasználásával kiselőadás tartása társas munkamegosztásban. Fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek kollektív definiálása, pontosítása, tisztázása. Írásbeli értekezések, vitairatok készítése, vélemények, beadványok, javaslatok megfogalmazása és értelmezése csoportos munkában. Vélemények, gondolatok társítása posztereken. Könyvtári, adattári kutatás, adatbázis kezelés, adatfeldolgozás. Egy téma különböző megközelítésű és nézőpontú feldolgozása 3. A nemzetiségi nevelés A kisebbségi oktatás a magyarországi közoktatás részeként megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait, és e mellett biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. A kisebbségi oktatás segíti a tanulót, hogy megtalálja, fejlessze, megőrizze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is, megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a kisebbséghez való kötődést. Törekednünk kell arra, hogy tanulóink számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei kialakuljon bennük a reális nemzetkép és kisebbségkép ismerjék fel az előítéleteket, ismerjék a jelenség hátterét, és veszélyeit ismerjék meg a kisebbség jogait ismerjék fel a jogsértéseket, és tegyenek ellene 10

A kisebbségi oktatásban kiemelt szerepe van az anyanyelv a /kisebbség nyelve/, az irodalom és kultúra tanításának. A nyelv tudása hozzájárul a kisebbségi azonosságtudat formálódásához, lehetővé teszi az irodalmi értékek megismerését. A nyelv közösségalkotó és megtartó erő. A kisebbségi népismeret oktatása, a hagyományápolás és a kultúra közvetítése nem korlátozódhat csak a tanítási órákra, ezért az órákon kívül iskolánkban működik német néptánc szakkör, énekkar, báb- és színjátszó szakkör, és különböző hagyományőrző táborokat szervezünk minden évben. Pedagógiailag kiemelt értékűnek tartjuk a különböző gyűjtőmunkákat. Régi fényképeket, recepteket, szokásokat, népi játékokat, dalokat, szavakat gyűjtenek tanulóink, melyek lehetővé teszik számukra, hogy szűkebb környezetük múltját megismerhessék. Iskolai hagyományaink, melyek a pomázi németek szokásaihoz kötődnek. A szüret Október hónapban volt, bállal végződött. Iskolánkban kibővítve az Erntedankfest ünnep és az utána következő szülők bálja emlékezik meg a szüretről. Márton nap Márton nap környékén kezdődtek a disznóvágások. Iskolánk tanulói egy eredeti bajor szokást követve, lampionos felvonulást tartanak ezen a napon. Mikulás A pomázi németeknek Niglo hozta az ajándékokat. Iskolánkban a nagyobb tanulók megajándékozzák egymást, a kisebbek még várják Niglo -t. Szent Luca napja Luca napján valamennyi osztály búzát ültet, úgy, mint a régi német háziasszonyok. Ha jól hajt a búza annak a jele, hogy jó termés lesz. Ezen a napon Luca napi kirakodóvásárt is szervezünk. Adventi éneklés Az énekek mellett tanulóink régi karácsonyi szokásokat is ismertetnek egymással A karácsonyi iskolai ünnepségen régi német népszokásokat is felelevenítünk. Karácsony Tanulóink a Német Kulturális Egyesület tagjainak műsorral kedveskednek, az Egyesület székházában mézeskalácsot sütnek szüleiknek. A farsang 11

A német kultúrában a farsang a féktelenkedések ünnepe. Iskolánk tanulói eredeti német recept szerint forgácsfánkot /Ralati Kropfa/, sütnek itt az iskolában, a bátrabbak otthon is megpróbálják. Farsangi mulatságot szervezünk tanulóinknak Húsvét A locsolkodás hagyományát a németek a magyaroktól vették át. Iskolánkban barkács délutánnal készülünk a Húsvétra. A búcsú A búcsú augusztus 20.-án, Szent István király napján volt. Szent István király a pomázi katolikus templom védőszentje. Ezt az ünnepet a pomázi svábok Kiritognak /Kirchtag/ hívták. A búcsú napjára a családok meghívták a távol élő rokonaikat is, így ez a nap a nagy családi találkozások ideje volt. Az emberek délelőtt misére mentek, este pedig táncos mulatságokat, bált tartottak. Mivel a búcsú a nyári szünet idejére esik, tanulóink szüleikkel látogatnak oda. Az iskola a tanév során a búcsú történetéről, a hozzáfűződő hagyományokról mesél a tanulóknak. Nemzetiségi nevelésünk fontos része a nyelvtanulás. A mai világban minden tanulónknak jól kell beszélnie a nyelvet. A tehetséges tanulóink számára nyolcadik osztályban nyelvvizsga előkészítést tartunk, ill. vizsgára küldjük őket. Településünk rendelkezik németországi testvértelepüléssel is. Az Oberhausen- Rheinhausen nevű község Baden-Würtenbergben található. Iskolánk az ottani iskolával tartja a kapcsolatot. Ünnepek előtt a gyerekek ajándékokkal kedveskednek egymásnak, számítógépen keresztül leveleznek. Diákcseréket is szervezünk, tanulóink egy hetet töltenek az ottani iskolában, német családoknál laknak. A kiutazást városunk Önkormányzata és az iskola alapítványa támogatja. 4. Az egészséges életmódra való nevelés Az egészség az ember szűkebb környezetének tisztaságával, és rendjével kezdődik. Törekedni kell a tanulók és környezetük tisztaságára. /kézmosás, tiszta ruha, tiszta cipő, osztálytermek, mellékhelyiségek higiéniájára. Alakítsuk ki az időjárásnak megfelelő ruházat megválasztásának igényét. Az egészséges életmód másik alappillére a rendszeres mozgás, a helyes légzés, testtartás megtanítása, illetve megszerettetése. Tanulja meg a stresszhatásokat tudatosan csökkenteni. A gyermekekkel meg kell ismertetni a korszerű táplálkozás alapjait is. Tudniuk kell, hogy mely élelmiszerek károsak az egészségre, melyek nem. Ismerniük kell a helytelen táplálkozásból, és életmódból eredő un. civilizációs betegségeket. Tudatos vásárlóvá kell őket alakítanunk, akik nem csábulnak el a díszes csomagolás, reklám láttán, hanem elolvassák az élelmiszer összetevőit is. E feladat igen nehéz, hiszen sok múlik a szülői házon, a család, táplálkozási, életmódbeli szokásain. Az iskolában biztosítjuk lehetőségeinkhez mérten a kultúrált étkezést. Az étrend összeállításában nincs beleszólásunk, de figyelemmel kísérjük. 12

Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink ismerjék a legalapvetőbb gyógynövények hatását, / kamilla, hárs, kakukkfű, bodza, csipkebogyó stb /. Egy egy kisebb megfázás esetén ne nyúljanak rögtön gyógyszerhez. Éljenek a természetgyógyászat kínálta lehetőségekkel. Az iskola olyan speciális környezet, ahol az egészségügy szempontjából jelentős tényezők, hosszú távon hatnak a gyerekekre. Az egész napos nevelés az iskolában töltött időt jelentősen megnöveli, így a környezeti hatásokat is megsokszorozza. Törekednünk kell a higiénia, és a munkaügyi szabályok maximális betartására. A gyerekek számára helyes napirendet kell kialakítani, illetve életmód vezetési tanácsokat adni. Az egészséges életmód meghatározó tényezője a helyes napirenden alapuló életritmus, melyben a különböző napi tevékenységek aránya biztosítja a harmonikus testi és szellemi fejlődést. A helyes napirendet a csoportok a pedagógus irányításával határozzák meg. A felső tagozatos tanulóinkról évente egyszer készítünk napirend és életmód felmérést. Ebből tájékozódhatunk iskolán kívüli szabadidejük eltöltéséről, táplálkozási szokásaikról. A felmérő lapok a mellékletben találhatók. Értékelését az osztályfőnökök, és a gyermekvédelmi munkatárs végzi. A hosszú távú egészségprogram sikeréhez nélkülözhetetlen, hogy a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók közös stratégiát dolgozzanak ki. Közös feladataink: A közegészségügyi követelményeknek megfelelő tárgyi feltételek biztosítása. /épület, berendezés, világítás, fűtés/ A pedagógusi munkával összefüggő mentálhigiénés ártalmak /zsúfolt napirend, túlterheltség/ csökkentése. Testnevelés prioritása Tartásjavító tornák Egészséggel kapcsolatos ismeretek tanítása, egészséges életmódra nevelés Járványügyi problémák kiszűrése, tetvesség lokalizálása. Környezettudatos magatartás alakítása Az iskolában a védőnői munkát rendszeresen ellátja az iskola védőnője. Feladatai: A védőoltások megszervezése, dokumentálása. Szűrővizsgálatok megtartása, látásélesség, színlátás, ortopédiai vizsgálatok, golyvaszűrés, súly és magasságmérés, fogászati szűrővizsgálat, kérés esetén hallásvizsgálat, vérnyomásmérés. Igény szerint tisztasági vizsgálatok. Egészségnevelő órák tartása /serdülőkori változások, nemi életre való felkészítés/. Tanulóink évenkénti rendszerességgel vesznek részt fogászati kezelésen. 5. A tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok 13

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A tanulói személyiségfejlesztésének legfontosabb színterei a hosszabb tanítási tanulási folyamatba illeszkedő tanítási folyamatba illeszkedő tanítási óra és a szabadidős tevékenységek. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 5.1. A tanulók erkölcsi nevelése Feladatunk az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Mind az iskolán belüli, mind pedig az iskolán kívüli tevékenységekhez kapcsolódó erkölcsi értékek, normák, megfelelő viselkedésformák rögzítése, tudatosítása. Ennek eszköze a tanórák keretében a felmerülő erkölcsi kérdések megvitatása, felső tagozatban az osztályfőnöki órák személyiségfejlesztő játékai 5.2. A tanulók értelmi nevelése Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tantárgyi követelményrendszerben foglaltak minél magasabb szintű elsajátítása. A tantárgyakon túlmutató ok-okozati összefüggések felismerése, a globális és parciális ismeretekre irányuló törekvések tudatosítása, segítése. 5.3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Az emberi együttélés szabályainak megismertetése, a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása, a kultúrált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók másodlagos szocializációs színtere az iskola, ahol mikrokörnyezetéből (család) kilépve, a nagyobb közösségbe való beilleszkedés megtanulása válik feladatává. 5. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Az empatikus készség fejlesztése. 5.5. A tanulók akarati nevelése Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 5.6. A tanulók nemzeti és nemzetiségi nevelése 14

A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti, és nemzetiségi hagyományok, a nemzeti és nemzetiségi kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése, a hazaszeretet érzésének felébresztése. Az iskolai munka során a német nemzetiségi kultúra, hagyományok, versek, mondókák megismertetése, megtanítása, ill. a magyarországi németség kultúrájának, hagyományainak megismertetése, ápolása a célunk. Az identitás tudatot az iskolai rendezvényeknek, és az iskolai munkának erősítenie kell. Ballagó tanulóink a ballagáson nemzetiségi ruhát viselnek A ruhákat az iskola, alapítványunk segítségével vásárolta meg. Az iskolában német néptánccsoportot, és bábszakkört működtetünk. Nyolcadikos tanulóinkat igyekszünk felkészíteni az alapfokú német nyelvvizsgára. Hetedik osztályosaink közül 20 tanuló tölthet 10 napot Oberhauseni testvértelepülésünkön. Az itthon maradóknak órarend szerinti tanítás van ez idő alatt. A kint tartózkodás alatt tanulóink a kinti iskola munkájában vesznek részt. 5.7. A tanulók állampolgári nevelése Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése, az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A Polgármesteri Hivatal ügyvitelének, ügyintézési módjának megismertetését rendkívül fontosnak tartjuk, hiszen állampolgárként itt biztos kell majd valamilyen ügyet intézniük tanulóinknak. Erre történelem óra keretében van mód. 5.8. A tanulók munkára nevelése Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Technika órán illetve az iskolai idő alatti gyakorlati munkáknál (almaszedés, parkosítás) önálló, felelősségteljes munkavégzésre nevelés. A mások munkájának megbecsülése és értékelése. A pénzzel való bánásmód megismertetése. 5.9. A tanulók testi nevelése A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Sportszakkörök ill. idényjellegű sportversenyek szervezése, lebonyolítása, értékelése, díjazása az egészséges életmód szemléletének jegyében. 6. Képességfejlesztés, tehetséggondozás Növendékeink öntevékenységének kibontakoztatását, a tehetséggondozást fontos nevelésioktatási feladatnak tekintjük. 15

Úgy gondoljuk, hogy a jövőben (ld. EU) csak az önálló, öntevékeny, önmaga sorsát tudatosan irányítani tudó, a problémákban helyesen dönteni tudó, a saját szakterületén jól képzett egyébként, pedig művelt ember lesz alkalmas magasabb színvonalú életvitelre. Ugyanilyen súlyú követelmény, hogy a szocializáció során a gyermek tanulja meg a kezdetben szűkebb, a későbbiekben, pedig tágabb értelemben vett közösségben való alkalmazkodást, legyen fogékony a környezetében történtek iránt, alakuljon ki benne az igény az eseményekben való aktív, alkotó részvételre tehetsége, képessége szerint. A cél elérését kétféle, egymással párhuzamosan haladó úton képzeljük el: A mindennapos tevékenysége beágyazott oktató- és nevelőmunka révén, melyeket lehetőségeink szerint előre megtervezünk. Színterei: az osztályfőnöki órák, a szakkörök, önképzőkörök, szakórák, kisebb-nagyobb versenyek és bemutatók (A dicséret és díjazás is hatékony motiváló tényező!) A szabadidős tevékenységek, a diákönkormányzat (DIK) tevékenységének segítése, valamint a szokásos évi rendezvényekbe való bekapcsolódás révén. Elengedhetetlen, hogy a tanulók, és szüleik hozzáállása mindehhez pozitív legyen. Tanulási módszerek elsajátítása A tanár feladata minden tanítási órán a tanulók szokásainak formálása, a tanuláshoz nélkülözhetetlen alapképességeik fejlesztése, saját tanulási módszerük kialakítására. Fejleszteni kell a tanulási háttérképességeket. Fontos az olvasási tevékenységet olyan szintre fejleszteni, hogy a szaktantárgyak tanulására is képesek legyenek. Az irodalmi szövegek mellett nagyon fontos a hétköznapi és a szakszövegek elemzése is, az önálló információszerzés. Az iskola nevelői a tanulás-tanítási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy a tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket a tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. 6.1. Rendezvényeink, hagyományaink a tehetséggondozás szolgálatában A tehetséggondozást a szülőkkel karöltve végezzük. A gyerekek eredményeiről, sikeres előmenetelükről rendszeresen visszajelzést adunk-kapunk Rendezvényeink többnyire az iskola egészét, vagyis a tanulókat, a pedagógusokat, valamint a szülőket egyaránt megmozgatják. Rendezvényeinken mindenkinek lehetősége van a képessége szerinti részvételre. Néhány példa a teljesség igénye nélkül: Rajzkészség: Állatok Világnapja, Erntedankfest, Nemzetiségi Hét, teremdíszítés Előadókészség: nemzeti ünnepeink, Erntedankfest, Martinstag farsang Ének-és zenei ismeretek: nemzeti ünnepeink, Martinstag, adventi készülődés Tánc-és mozgáskultúra: nemzeti ünnepeink, Erntedankest, Nemzetiségi Hét, Kézügyesség és kreatív gondolkodás: Enrtedankfest, Martinstag, adventi készülődés, farsang, Húsvéti előkészületek, Nemzetiségi Hét 16

Szeptember 6.1.1. Hagyományaink Tanévnyitó ünnepség, ahol kiemelten köszöntjük új, elsős tanulóinkat. Részvétel Pomáz napja alkalmából rendezett helytörténeti vetélkedőjén. Iskolai kirándulás alsósoknak Október Állatok napjára /október 4./ való felkészülés Megemlékezünk október 6.-áról. Erntedankfest kiállítás megszervezése. A tanulók az évi termésekből kiállítást szerveznek, készítenek és a szülőknek, vendégeknek megmutatják. Az iskola valamely osztálya az alkalomhoz illő műsort készít. Az ünnepség után este, a szülői munkaközösség jótékonysági őszi bált rendez a szülők részére. Október 23-áról az ünnep előtti napon megemlékezünk. A műsort, mindig valamelyik osztály készíti. November November 11.-én Márton napján az iskola lampionos felvonulást tart, Szt. Márton tiszteletére. A gyerekek elkészítik a lampionokat, dalokat tanulnak. A felvonulás az iskola udvarából indul és a katolikus templomig tart. A templomban iskolánk egyik osztálya rövid műsorral emlékezik meg Szt: Mártonról. Pályaválasztási Szülői értekezlet a nyolcadik osztályosok számára. December Január Mikulás-kupa sport verseny Adventi készülődés. Minden osztály koszorút készít és hétfőn reggel egy-egy gyertyát meggyújt. Minden hétfőre más-más osztály készül német és magyarnyelvű műsorral. Az utolsó tanítási napon karácsonyfát állítunk, egy osztály műsort készít, a gyerekek a Napsugár alapítványtól és a szülői munkaközösségtől kedves ajándékokat kapnak. Luca napi vásár. Iskolai kirándulás felsősöknek A Kultúra Napján műveltségi vetélkedőt tartunk. Február 17

Farsangi bált rendezünk külön az alsósoknak, külön a felsősöknek. Országos és megyei tantárgyi versenyek házi versenyeinek megrendezése Farsangi kupa Március 1946. március 12.-én telepítették ki a Pomázon élő német nemzetiségűeket. Erre a napra emlékműsort készítünk, meghívjuk a német nemzetiségű idős embereket, a Német Kisebbségi Önkormányzat, és a Német Kulturális Egyesület tagjait. Március 15-e előtti napon megemlékezünk az 1848-as Forradalom és szabadságharcról. Április Húsvéti előkészületek. Húsvéti barkácsdélután szervezése, az iskola tavaszi dekorálása. József Attila születésnapján, /április 11-én/ részt veszünk a Művelődési Ház által szervezett vetélkedőn. Május Május 25.-én Madarak és Fák napját tartunk Iskolai kirándulás alsósoknak, felsősöknek. Június Osztálykirándulások Nemzetiségi Napok. Ezeken a napokon akadályversenyt, kulturális napot, helytörténeti vetélkedőt tartunk. Sportnap. Ezt a napot az iskolai testnevelő munkaközösség szervezi, a szülők is részt vesznek benne. Gyereknap szervezése. A gyerekek ügyességi feladatokat végeznek, ezért zsetonokat kapnak, amelyet egy bankban értékes ajándéktárgyakra válthatnak. Az utolsó tanítási napon szervezzük meg nyolcadikosaink részére a ballagást. A ballagó ruha nemzetiségi hagyományainknak megfelelően német nemzetiségi ruha, melyet a Napsugár alapítványtól kaptunk. A ballagás mellett ünnepélyes tanévzáró ünnepséget is tartunk. 6.1.2. További programok A nyár folyamán kollegáink táborokat szerveznek Magyarország különböző területeire. A három táborban kb. 100 gyerek táboroztatását tudjuk megoldani. Minden évben iskolai buszkirándulást szervezünk.. A kirándulást igyekszünk Ausztria területére szervezni, így segítve a német nyelvterület megismerését. Napközis tábort szervezünk. Ezzel a kezdeményezésünkkel igyekszünk a szülőknek segíteni, hogy a nyári szünet egy részét tehermentesítsük. Az iskola területén napközis jelleggel különböző programokat kínálunk. A tábor mindig közvetlenül az iskola után lesz, két hétig tart, (10 munkanap). A tábor jellege: nyelvi (beszélgetés, video, zene, fordítás, mesehallgatás, verstanulás, daltanulás) sport (játék, strand, kirándulás) 18

kézműves drámajáték (gyöngyfűzés, agyagozás, rajz, faragás, makramé) (báb, színpadi játék, múzeum) 6.1.3. Tanórán kívüli tevékenységek a tehetséggondozás szolgálatában Társastánc tanfolyam indul minden évben, kezdő szinttől a haladóig. A tanfolyam nyilvános vizsgával zárul, ahol tanulóink bemutatják a tanult táncokat. Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8 osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Az iskolai sportkör. Az iskolai sportkörnek iskolánk valamennyi tanulója tagja. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, mozgását. Tanulóink részt vesznek különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyeken. Rendszeres úszásoktatást biztosítunk /térítés ellenében/ az igénylőknek. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja.. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklőséi kör, hobby alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények, és az iskola lehetőségeinek mérlegelése után az igazgató dönt. A szakköröket október 1-től indítjuk, és május 31-ig tartanak. A szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle versenyek. Az iskolában minden évben rendezünk versenyeket: 1. Az év folyamán végighúzódik a Ki Mit Tud magyar nyelvű vetélkedő. 2. Levelezős versenyek matematikából, német nyelvből, magyar nyelvből, és környezetismeretből. 3. Tavaszi, német nyelvű szavalóverseny. 4. Németnyelvű versíró és versfordító verseny 5. Mach mit vetélkedő, németnyelvű többfordulós nyelvi vetélkedő 6. Földrajzi futóverseny. Érdekes földrajzi feladatok megoldása. 7. A Fővárosi Pedagógiai Intézet szervezésében Országos Tanulmányi versenyek. 8. Tudorka biológiai vetélkedő 9. Sportversenyek, Mikulás-kupa Mikuláskor, Farsangi-kupa farsangkor 10. Rajzverseny 11. Tisztasági verseny 12. Szaktárgyi versenyek 19

A tehetséges tanulóinknak biztosítjuk az iskolán kívüli versenyzési lehetőségeket is. Rendszeresen részt veszünk a területi német, matematika, rajz, képzőművészet.-és történelem versenyeken. A versenyzőket szaktanáraink készítik fel a megmérettetésekre. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadásokhoz kapcsolódó foglalkozások. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben szervezett előadások kiállítások. A helyi művelődési ház által kínált színházlátogatásokra eljárnak osztályaink. Rendszeresen szerveznek kollegáink budapesti opera, és színházi előadásokra tanulócsoportokat. Az iskola nevelői a tantervi követelmény teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kirándulás költségeit, a szülőknek kell fedezni. Az iskolai könyvtár az iskola minden tanulója számára lehetőséget nyújt a könyvkölcsönzésre, a helyben olvasásra, és a számítógépes oktatóprogramok használatára. A hit és vallás-oktatásra az iskola termet biztosít tanítási órán kívül. A gyerekek számára a részvétel önkéntes. 7. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái A partnerközpontú intézmény kialakításának folyamatában elsődleges az iskola és a szülői ház kapcsolata. Célja, hogy a szülő tájékozott legyen az iskolában folyó munkáiról, ismerje törekvéseinket, gondjainkat, eredményeinket. Megismerhessük elvárásait az iskolával kapcsolatban. A gyermek nevelése, oktatása érdekében biztosítsuk az együttműködés lehetőségét. Minden olyan rendezvényükre, amelyen technikailag megoldható, meghívjuk a szülőket is. Lehetőséget adunk a szülő-gyermek együttes tevékenységére. /Pl.: sport, játék, túra, szervezett iskolai kirándulások, kulturális programok, iskolai bemutatók, versenyek, kézműves, foglalkozások, az iskola szépítéséért, a környezet alakításáért végzett munka./ A tanulókat és a szülőket az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat, szóban vagy írásban, egyénileg, illetve választott képviselőjük útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A szaktanárok délelőttönként hetente egyszer egy kijelölt órában fogadóórát tartanak, amelyeken a szülők felkereshetik őket, és megbeszélhetik a problémákat. Az osztályfőnökök évente háromszor, -illetve szükség szerint- szülői értekezletet tartanak. A továbbtanuló 8. osztályosok és szüleik részére pályaválasztási szülői értekezletet tartunk. Az osztályfőnök folyamatos segítséget nyújt a továbbtanulás, beiskolázással kapcsolatos teendőkben. Évente egy alkalommal valamennyi évfolyam részére közös szülői értekezletet tartunk, ahol az általános, vagy több korosztályt érintő kérdésekről adunk tájékoztatást és kérünk véleményt. A szülők pedagógiai ismereteinek, 20