FIZIKA PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSOR - B - HALLGATÓ NEVE: CSOPORTJA: Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc A feladatsor megoldásához kizárólag Négyjegyű Függvénytáblázat és szöveges információ megjelenítésére nem alkalmas számológép használható! A sötét hátterű négyzetekbe ne írjon! B ELSŐ RÉSZ Az alábbi kérdésekre adott válaszok közül minden esetben pontosan egy jó. Írja be a helyesnek tartott válasz betűjelét a jobb oldali négyzetbe. Ha szükséges, kisebb számításokat, rajzokat készíthet a feladatlapon. 1. Ha F erő egy m tömegű ládát a súrlódásos talajon egyenletes v sebességgel tudja mozgatni, akkor a) 2F erő ugyanezt a ládát 2v egyenletes sebességgel tudja mozgatni. b) 2F erő a 2m tömegű ládát bármekkora egyenletes sebességgel tudja mozgatni. c) F erő a 2m tömegű ládát v/2 egyenletes sebességgel tudja mozgatni. d) F erő az m/2 tömegű ládát nem tudja megmozdítani... 2. Egy D rugóállandójú rugót W nagyságú munkával l hosszúságúra tudjuk megnyújtani. Mekkora munkát kell befektetnünk D/2 rugóállandójú rugó 2l -lel való megnyújtásához? a) A munka most is W. b) A munka 4 W, mert a megnyújtás kétszeres. c) A munka fele akkora, mert a rugóállandó fele akkora. d) A munka 2 W. 1
3. Az alábbi megfogalmazások a lendület-megmaradás törvényére vonatkoznak két test esetén. Melyik az egyetlen helyes megállapítás? a) Két test lendületének összege csak akkor változik meg, ha a két test hat egymásra. b) Ha két test lendületének összege pozitív, akkor a két test egyirányban halad. c) Két azonos lendületű test soha nem ütközhet. d) Két test lendületének összege nem változik, ha a két test rugalmatlanul ütközik. 4. Melyik ábra mutatja helyesen a lejtőn nyugvó testre ható erőket? a) b) c) d) 5. Mi a különbség Földünkön a testekre ható nehézségi erő és a gravitációs erő között? a/ Nincs köztük különbség, mindkettő a gravitációs kölcsönhatás nagyságát jelöli; b/ Csak az északi és a déli sarkon nincs köztük különbség, a Föld más részein a Föld forgása miatt a nehézségi erő iránya is, meg nagysága is eltér a gravitációs erőtől; c/ A nehézségi erő a test súlyával azonos, a gravitációs erő pedig nem; d/ A gravitációs erő a Föld középpontja felé mutat, a nehézségi erő pedig ezzel ellentétesen. 2
6. Mikor koherens két találkozó hullám? a) Ha a találkozás helyén azonos a hullámok fázisa. b) Két azonos frekvenciájú hullám a koherens hullám. c) Ha a hullámok fáziskülönbsége a találkozás helyén időben állandó. d) Ha a hullámforrástól a találkozásig megtett út mindkét hullámnál azonos. 7. Az alábbi megállapítások közül melyik magyarázza a gázok nyomását? a) A gázrészecskék rugalmasan ütköznek egymással. b) A gázok egyenletesen töltik ki a rendelkezésükre álló teret. c) A gázrészecskék rendezetlen mozgásuk közben az edény falába ütköznek. d) A gázrészecskék rendezetlen mozgásának átlagsebessége a hőmérséklet emelkedése közben növekszik. 8. A gázok állandó térfogaton mért fajhője mindig kisebb, mint az állandó nyomáson mért fajhő. Mivel magyarázható ez az eredmény? a) Állandó térfogaton a belső energia állandó, csak a munkavégzéshez kell hőt befektetni. b) 1 o C hőmérsékletváltozás esetén az állandó nyomáson táguló gáznak nemcsak a belső energiája nő, hanem a gáz munkát is végez, míg állandó térfogaton nincs munkavégzés. c) Ugyanakkora hőmérsékletváltozás esetén állandó nyomáson a gázok energiája többet változik, mert a táguláskor energia szabadul fel. d) Állandó nyomáson a melegedő gáz a környezetnek hőt ad le. 9. A jég olvadáshője az az energiamennyiség a) amely 1kg jég megolvadásakor szabadul fel. b) amit az 1kg jéggel közölnünk kell, hogy az olvadásponton elolvadjon. c) amit az 1kg jéggel közölnünk kell, hogy az olvadáspontra felmelegedjen. d) amit 1kg jég igényel óránként, hogy fel ne olvadjon. 3
10. Két különböző olvadáshőjű és olvadáspontú anyagból azonos tömegű darabokat megolvasztunk az olvadáspontjukon. Melyik anyaggal kell az olvadásponton a megolvasztáshoz több energiát közölnünk? a) A nagyobb olvadáshőjű anyag megolvasztásához. b) Ugyanannyi energia kell. c) A magasabb olvadáspontú anyaghoz több energia kell. d) Amelyik anyag az olvadás közben bármilyen kicsit is összehúzódik, azzal nem kell hőt közölni, az a környezet munkájának hatására is megolvad. 11. A rúdmágnes vonzza a vaskarikát. Lehet-e erőhatást gyakorolni a rúdmágnessel egy alumínium karikára? a/ Nem lehet, mert a mágnes rúd az alumíniumra nem fejt ki sem vonzó, sem taszító hatást. b/ Nem lehet, mert az alumínium karikában indukcióval nem lehet áramot kelteni. c/ Lehet, mert ha a karikába bedugjuk a mágnes rudat, az áramot indukál az alumínium karikában, amire már hat a mágnes rúd. d/ Csak akkor hat a mágnes rúd az alumínium karikára, ha előtte mágnesezzük az alumínium karikát. 12. Az elektromos energiával működő készülékeket olyan kábel csatlakoztatja a fali konnektorhoz. amelyben legalább két vezeték húzódik egymás mellett. Vonzza-e, vagy taszítja egymást ez a két vezeték, ha a készüléket üzemeltetjük? a/ Nem hatnak egymásra, mert a vezetékek szigeteltek. b/ Taszítják egymást, hiszen ellenkező irányú a két drótban folyó áram. c/ Vonzzák egymást, hiszen mindkettőben a konnektorból a készülék felé, tehát ugyanabban az irányban folynak az áramok. d/ Nem hatnak egymásra, mert a két vezetékben folyó áramok kioltják egymás mágneses terét. 13. Az alábbi 4 kijelentés közül melyik az egyetlen helyes állítás? a/ A szórólencsével nem lehet képet létrehozni. b/ A gyűjtőlencsével csak valódi képet tudunk előállítani. c/ A gyűjtőlencse a fókuszpont és a lencse közé elhelyezett tárgyról mindig látszólagos képet hoz létre. d/ A szórólencsének nincs fókuszpontja. 4
14. Két különböző átmérőjű tekercs egyikének 200, a másiknak 400 a menetszáma. Mindkét tekercsben azonos az áramerősség mellett ugyanakkora a mágneses indukció nagysága. Hogyan lehetséges ez? a) A 400 menetes tekercs átmérője kétszer akkora, mint a 200 menetesé. b) A 400 menetes tekercs kétszer olyan hosszú, mint a 200 menetesé. c) A tekercsek mérte azonos, de a 400 menetes két rétegben van tekercselve. d) A 200 menetes tekercs hosszabb, mint a másik. 15. Mit nevezünk az optikai rács rácsállandójának? a) A rács réseinek a számát. b) Az 1 cm-re eső rések számát. c) Az ismétlődő rések egymástól való távolságát. d) A rácson elhajló hullámhossz tartományt. 5
B MÁSODIK RÉSZ Az alábbi három téma közül válasszon ki egyet és fejtse ki másfél-két oldal terjedelemben, összefüggő ismertetés formájában.! Ügyeljen a szabatos, világos fogalmazásra, a logikus gondolatmenetre, a helyesírásra, mivel az értékelésbe ez is beleszámít! Mondanivalóját nem kell feltétlenül a megadott szempontok sorrendjében kifejtenie. 1. A mozgások dinamikája a) Newton 2. törvénye: a mozgástörvény erőfajták. b) Az egyenletes és a változó mozgások létrejöttének feltételei. c) Az egyenletes körmozgás feltétele, a centripetális erő fogalma. d) A rezgőmozgás dinamikája. e) A fonálinga lengésideje és mérése. 2. Az ideális gázok kinetikus modellje a) A modell felépítése, feltevései. b) A gázok nyomásának értelmezése. c) A hőmérséklet és a belső energia értelmezése. d) A Brown-mozgás értelmezése. 3. Az atommagok tulajdonságai a) Az atommag felfedezése, Rutherford kísérletei. b) Az atommag adatai: tömegszám, rendszám, proton, neutron. c) A nukleáris kölcsönhatás. Az atommag kötési energiája. d) A maghasadás. e) Az atomenergia felhasználása. Atomreaktor. a b c d e Kif. Tart. összes 5 18 23 6
B HARMADIK RÉSZ Oldja meg a következő feladatokat! Megállapításait indokolja is! A megoldás menetét szöveggel is kísérje, ne csak a képleteket írja le, hanem a képletek jelentését is indokolja! 1. Egy autó 5s-ig állandó gyorsulással mozog, majd az elért sebességgel egyenletesen halad tovább az egyenes úton. Az indulástól számítva 10s alatt 300m utat tett meg. a) Mekkora az egyenletes mozgás sebessége? b) Mekkora az indulásnál a gyorsulása? c) Ábrázolja a sebességet az idő függvényében! a b c összes 5 2 5 12 9
2. Könnyen mozgó dugattyúval elzárt hengerben 1 dm 3 térfogatú, 27 o C hőmérsékletű, 100 kp nyomású He gáz van. A gázzal állandó nyomáson 500J hőt közlünk, amitől a gáz térfogata 3 dm 3 -re tágul. a) Mekkora a gáz hőmérséklete a folyamat végén? b) Mekkora a belső energia megváltozása? a b összes 6 8 14 10
3. Sorba kapcsolunk egy 10Ω -os, 9W teljesítményre tervezett és egy 20Ω -os, 6Wra tervezett fogyasztót. Mekkora feszültséget kapcsolhatunk a rendszerre, hogy egyik fogyasztó se legyen túlterhelve? összes 9 11
4. Az ábrán látható elhanyagolható tömegű rudat az egyik végén egy csukló rögzíti, a másik végéhez kötött fonal pedig vízszintesen tartja. A rúd közepén a jelzett módon 20N erő hat a rúdra. Az erő hatásvonala 30 o -os szöget zár be a vízszintessel. a) mekkora erő feszíti a fonalat? b) Milyen irányú erőt fejt ki a csukló a rúdra? c) Készítse el az erők vektor-ábráját! a b c összes 7 3 2 12 12
Max. pont. Elért pont. I. Feleletválasztós kérdések 30 II. Esszé: tartalom 18 II. Esszé: kifejtés módja 5 III. Összetett feladatok 47 ÖSSZESEN 100 javító tanár 13