I. A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI

TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ I. A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI A területi tervezésért felelős környezetvédelmi felügyelőség a területen lévő, illetve működő regionális ill. helyi hatóságok, gazdasági és szakmai érdekképviseletek, valamint környezetvédelmi társadalmi szervezeteknek a tervkészítésbe történő hatékony bevonása érdekében területi tervezési bizottságot hoz létre. A tervezési bizottság a tervkészítés során véleményező, javaslattevő jóváhagyó feladatokat lát el. Meg kell adni a területi hulladékgazdálkodási tervezési bizottság tagjainak neveit és adatait. A tervezési bizottság összetételét az érvényes jogszabály alapján kell kialakítani. A tervezési bizottság mellett egyes speciális témákkal foglalkozó munkacsoportokat is létre lehet hozni (pl. ipari hulladékok, állati eredetű hulladékok, vagy egyéb, a régió szempontjából fontos kérdések). A TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉSÉRT FELELŐS SZEMÉLYEK NEVE Szerepeljen itt a területi hulladékgazdálkodási tervezésért felelős személy(ek) neve, címe és elérhetősége NÉV: KLING ISTVÁN, KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG IGAZGATÓ CÍM: 8000. SZÉKESFEHÉRVÁR, HOSSZÚSÉTATÉR 1. E-MAIL CÍM: 1

TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ I.1. ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ Az országos hulladékgazdálkodási terv kidolgozás alatt áll. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény előírja a területi hulladékgazdálkodási terv kidolgozását. A területi hulladékgazdálkodási tervezésnek minden egyes régióban való összehangolt módon történő végrehajtása valamint a tervezési munka megkönnyítése érdekében készítettük el az irányelveket. Ahhoz, hogy a terv szilárd alapokon nyugodjon a jelenlegi regionális helyzetet mély, összehangolt, ésszerű és reális elemzésnek és értékelésnek kell alávetni. Csak ily módon tudjuk meghatározni és megállapítani a regionális igényeket. Ezek az igények szolgálnak alapul azoknak a konkrét lépéseknek, amelyeket azután az országos hulladékgazdálkodási tervben vagy regionális intézkedések során kell megtenni. A jelenlegi helyzet valamint a regionális kérdések elemzésének körét a hulladékgazdálkodási törvény szerint meghatározott hulladékra korlátoztuk az alábbi kérdések kivételéve: - A mező- és erdőgazdálkodásban képződő növényi maradványok, valamint az állattartásból származó trágyák biológiai körforgásba történő visszavezetését a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program ösztönzi, ezekkel a területi hulladékgazdálkodási tervek foglalkoznak korlátozott mértékben. A hulladékgazdálkodási tervek készítéséről szóló.../2001... (...) sz. kormányrendelet 1. Függeléke a tervezési területre vonatkozóan az alábbi hulladékáramokkal foglalkozik: - ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok; - mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok; - építési, bontási hulladékok; - települési szilárd hulladékok; - települési folyékony hulladékok (emésztőkből) és szennyvíziszap; - veszélyes hulladékok; - csomagolási hulladékok. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv szerint a 2003-2008. közötti időszakban az alábbi hulladékáramok kezelendők kiemelten: 1 Csomagolási hulladék; 2 Biológiailag lebomló szerves hulladék; 3 Hulladék olajok; 4 Poliklórozott bifenilek és poliklórozott terfenilek; 5 Elemek és akkumulátorok; 6 Gumiabroncsok; 7 Kiselejtezett gépjárművek; 8 Hulladék elektromos és elektronikai berendezések; 9 Egészségügyi hulladék; 10 Állati eredetű hulladék; 11 Növényvédőszer hulladék és csomagolása; 12 Építési és bontási hulladék. 2

TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ A jelen irányelv célja a 2003-2008. közötti időszakra a területi hulladékgazdálkodási tervek kidolgozásának elindítása valamint a régióban a területi hulladékgazdálkodási tervezés első szakaszának támogatása, előkészítése az alábbiakban bemutatott módszer szerint. A jelen dokumentumot a régióra vonatkozó konkrét adatokkal kell kitölteni. Bázisként a 2001. évi adatok szolgálnak. Amennyiben ezek nem állnak rendelkezésre vagy nem léteznek, akkor a legújabb információforrást kell használni. A dokumentumban említést teszünk az információk forrásáról és típusáról is. - A 2. fejezet célja, hogy áttekintse a tervezési területre vonatkozó konkrét jellemzőket. - A 3. fejezet részletesebb információkat mutat be a tervezési területen jelenleg keletkező hulladékokról az összes fent említett hulladékfajtára vonatkozóan. A várható hulladéktermelési tendenciák becslése is szerepel ebben a fejezetben. - A 4. fejezet ismerteti a jelenlegi hulladékgazdálkodási gyakorlatot. - Az 5. fejezet a kiemelt és egyéb speciális hulladékáramokkal foglalkozik. - A 6. fejezet megismétli az OHT által kidolgozott fontosabb hulladékgazdálkodási feladatokat. A régió jelenlegi helyzetét ezekkel kell összehasonlítani és ennek alapján kell meghatározni az igényeket. - A 7. fejezet meghatározza az Irányelvek II. részének a tartalmát. A második szakaszban történik a tényleges tervezés, és itt különös figyelmet kell fordítani a - települési hulladékra - nem települési hulladékra - kiemelt hulladékfajtákra. I.2. A TERÜLETI TERVEZÉS MÓDSZERE A területi hulladékgazdálkodási tervek a teljes hulladékgazdálkodási tervezési folyamat egyik elemét jelentik. A tervezés egyrészt országos szinten történik, amely inkább stratégiai tervezést jelent, amelynek során meghatározzák a célokat, célkitűzéseket és kidolgozzák az országos szinten lehetséges intézkedéseket és eszközöket. Másrészt helyi szinten történik a tervezés, és ez már inkább megvalósítás-orientált tervezést jelent. A területi tervezés a fenti két szint között helyezkedik el. Maximális hatékonyság annak biztosításával érhető el, ha nincsenek ellentmondások a két különböző tervezési szint között, valamint, ha az egyes szintek között a tervezés egymást kiegészíti (kerülni kell az átfedéseket, duplikációkat). A területi szintű tervezés az alábbi elemekre épül: - A területi szinten rendelkezésre álló eszközökre: a területi szinten biztosított pénzügyi eszközök (jelenleg illetve a jövőben), a felügyelet, ellenőrzés és engedélyezés nyilvánvalóan olyan kulcsfontosságú elemek, amelyeket figyelembe kell venni. - A végrehajtás koordináló szerepére, amely a végrehajtás szintjén javítja a hatékonyságot. A tervek kidolgozása szakaszos módszerrel történik: - Leltárkészítési szakasz: a tervezéshez szükséges információkat összehangolt módon kell összegyűjteni az egyes régiókban. A jelen dokumentumban szereplő irányelvek segíthetik az ebben a szakaszban végzendő munkát. 3

TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ - A jogszabályokból és a nemzeti hulladékgazdálkodási politikából ismert célok alapján meghatározhatók az egyes régiók problémái és igényei, amelyeket azután össze kell hangolni a régiók között. - A következő szakaszban ki kell dolgozni a tervet, meghatározva az intézkedéseket és az eszközöket. Az egyes terveknek tartalmazniuk kell a közös stratégiai elemeket. Az "Irányelvek" második része az ebben a szakaszban folyó munkát fogja segíteni. - El kell végezni a különböző tervek egyeztetését, összehangolását, és ezt követően kell a terveket véglegesíteni és egy cselekvési programmal kiegészíteni, amely tartalmazza az időbeli ütemezést, a résztvevők illetve a felelősök pontos meghatározását, valamint az egyes intézkedések költségkeretét. I.3. ALAPFOGALMAK ÉS TERMINOLÓGIA HULLADÉKFAJTÁK A hulladék különböző szinteken keletkezik és az alábbiak szerint csoportosítható: - Települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék. Ez utóbbi hasonló jellegű és összetételű mint a háztartási hulladék, viszont intézményekből, gazdasági társaságokból és egyéb létesítményekből származik. A terv foglalkozik a települési folyékony hulladékkal is. A szennyvíziszappal egy külön fejezet foglalkozik. Az alábbiakkal foglalkozik a terv: - A háztartásokból összegyűjtött szilárd települési hulladék (beleértve a nagyméretű hulladékot is); - A háztartási hulladékokhoz hasonló hulladék, amelyet az önkormányzat megbízásából a közszolgáltató gyűjt össze. - A közterület tisztán tartásából (utcaseprés), a piacterek tisztán tartásából, stb. származó hulladék - Nem települési hulladék: ipari tevékenység során, a kereskedelemben, szolgáltatásban és a mezőgazdaságban keletkező hulladék. Két fő csoportba osztható: veszélyes hulladék és nem veszélyes hulladék. A veszélyes hulladék a hulladékgazdálkodási törvény 2. számú mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék. Ide tartozik még a bányászati tevékenységből származó hulladék is. Az országos hulladékgazdálkodási terv és a fentiek alapján az alábbi hulladékáramokkal külön foglalkozunk. - Kiemelt hulladékáramok 1. Csomagolás és csomagolási hulladék; 2. Biológiailag lebomló szerves hulladék; minden olyan hulladék, amely anaerob vagy aerob módon le tud bomlani, pl. élelmiszer, kerti hulladék, valamint papír és kartonpapír; 3. Hulladék olajok: minden olyan ásványi kenő- vagy ipari olaj, amely eredeti céljára való felhasználásra alkalmatlanná vált, nevezetesen a belső égésű motorokban és sebességváltókban használt fáradt olajok, valamint az ásványi kenőolajok, turbinaolajok és hidraulikus olajok; 4. Poliklórozott bifenilek és poliklórozott terfenilek; 4

TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 5. Elemek és akkumulátorok; 6. Gumiabroncsok; 7. Kiselejtezett gépjárművek; 8. Hulladék elektromos és elektronikai berendezések (HEEB); 9. Egészségügyi hulladék; 10. Állati eredetű hulladék, amelyet az EU 90/667/EGK irányelve az alábbiak szerint határoz meg: " az elhullott állatok egésze vagy annak részei valamint egyéb az állatokból származó termékek a trágya, konyhai hulladék és ételmaradékok kivételével"; 11. Növényvédőszer hulladék és csomagolása; 12. Építési és bontási hulladék. - Egyéb kiemelt hulladékáramok 13. Szennyvíziszap 14. (egyéb, pl. állati és növényi olajok) KEZELÉSI TERMINOLÓGIA A különböző kezelési lehetőségeken belül a hasznosítás és az ártalmatlanítás tekinthető a két fő kategóriának. A különböző ártalmatlanítási és hasznosítási lehetőségeket a hulladékgazdálkodási törvény 3. illetve 4. függeléke sorolja fel. I.4. IDŐKÖZI BESZÁMOLÁS ÉS JÖVŐBENI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVEK A jelen irányelvek a hulladékgazdálkodási tervezés első fázisára készültek. Ebben a fázisban még nem állnak rendelkezésre adatok a most kialakítás alatt álló hulladékgazdálkodási információs rendszerből. Mivel fontos, hogy a területi hulladékgazdálkodási tervezéssel ne várjunk addig, amíg ez az információs rendszer működésbe lép, a jelenlegi irányelveket a tervezés első fázisához készítettük csak el. A hulladékgazdálkodási információs rendszer kialakítása valamint a területi hulladékgazdálkodási tervezés első fázisának tapasztalatai alapján lehet majd elkészíteni a korszerűsített irányelveket. I.5. TERVEZÉSBE BEVONT HATÓSÁGOK, ÖNKORMÁNYZATOK ÉS EGYÉB SZERVEZETEK, EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK A tervezésbe bevont hatóságok: Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Igazgatási és Hatósági Igazgatóság Komárom-Esztergom Megyei Növény és Talajvédelmi Szolgálat Veszprém Megyei Növény és Talajvédelmi Szolgálat Fejér Megyei Növény és Talajvédelmi Szolgálat ÁNTSZ Veszprém Megyei Intézete 5

TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ÁNTSZ Komárom-Esztergom Megyei Intézete Állami Erdészeti Szolgálat Veszprémi Igazgatósága Veszprémi Bányakapitányság Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Fejér Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás A tervezés során a régió valamennyi önkormányzata megkeresésre került, az adat kérő levelekre csak az alábbi ÖNKORMÁNYZATOK válaszoltak: 1 Cece 2 Bakonyszombathely 3 Iszkáz és Kiscsősz 4 Csajág 5 Kisapostag 6 Tatabánya 7 Csopak 8 Szentantalfa 9 Balatoncsicsó 10 Szentantalfa, 11 Szentjagabfa 12 Óbudavár, 13 Pápakovácsi-Kup-Nóráp 14 Szentkirályszabadja 15 Kápolnásnyék 16 Nádasdladány 17 Dömös 18 Pusztaszabolcs 19 Aba 20 Zámoly 21 Súr 22 Kincsesbánya 23 Úrhida 24 Sárkeresztes - Moha 25 Csesznek 26 Alsóörs 27 Veszprém 28 Oroszlány 29 Balatonkenese 30 Devecser 31 Dág-Úny 32 Tát 33 Velence 34 Vérteskethely 35 Komárom 36 Alcsútdoboz 37 Polgárdi 38 Tarján 39 Olaszfalu 40 Annavölgy 41 Mány 42 Balatonudvari 43 Pusztavám 44 Sárkeresztúr 45 Dorog 46 Ászár 47 Bakonysárkány 48 Besnyő 49 Noszlop 50 Balatonfüzfő 51 Enying 52 Mocsa 53 Bakonyszentkirály 54 Vértesacsa 55 Várpalota 56 Gárdony 57 Előszállás 58 Ukk, 59 Megyer 60 Rigács, 61 Zalameggyes 62 Oroszi 63 Lábatlan 64 Bajót 65 Balatonfüred 66 Dunaújváros 67 Balinka 68 Lepsény 69 Paloznak 70 Révfülöp 71 Tokod 72 Monostorapáti 73 Iszkaszentgyörgy 74 Bánd 75 Felsőörs 76 Sümeg 77 Zalahaláp 78 Bábolna 79 Úrkút 80 Káptalanfa 81 Bodorfa 82 Gyepükaján 83 Nemeshany 84 Dunaszentmiklós 85 Vértessomló 86 Vértestolna 87 Csákvár 88 Baracs 89 Bodmér 90 Szákszend 91 Szárliget 92 Takácsi 93 Csór 94 Kemeneshőgyész- Külsővat-Mihályháza 95 Városlőd 96 Bakonysárkány 97 Bicske 98 Homokbödöge- Nagytevel 99 Dunaalmás 100 Csabdi 101 Várkesző 102 Székesfehérvár 103 Nemesvámos 104 Nemesszalók- Marcalgergelyi-Vinár 105 Baracska 106 Vajta 107 Tihany 6

TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ EGYÉB SZERVEZETEK, EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK: Csomagolási hulladék tekintetében megkeresettek: 1. DUNAPACK Rt Dunaújváros 2. Deponia Kft Székesfehérvár 3. Veszprémi Kommunális Rt Veszprém 4. DUPAREC Kft Budapest 5. Ökopannon KhT Budapest 6. SZÉKOM Rt Székesfehérvár Megkeresett közszolgáltatók: 1. Városgazdálkodási és Turisztikai Rt Agárd 2. VERTIKÁL Rt Polgárdi 3. Dészolg Kft Adony 4. Veszprémi Kommunális Rt Veszprém 5. Rumpold-Bicske Kft Bicske 6. Közszolg Kft Pápa 7. PROBIO Rt Balatonfüred 8. OTTO Kft Tapolca 9. Becker-Érd Kft Érd 10. SZÉKOM Rt Székesfehérvár 11. Közév Kft Sárbogárd 12. Dunanett Kft Dunaújváros 13. AVAR-Ajka Kft Ajka 14. ÉP-SZO-KER Kft Naszály 15. Bakonysárkány Polgármesteri Hivatal 16. Bakony Vállalkozási és Szolgáltató Kft Bakonyszombathely 17. Kom-Koba Kft Komárom 18. OTTO Rt Oroszlány 19. RWE Umwelt Tatabánya Rt 20. Ráduly Zoltán 21. Kocs Önkormányzat 22. Csolnok Önkormányzat 23. Önkormányzati Építő és Szolgáltató Kft 24. MÉHES Kft 25. KOM-VAS Kft 26. Eszenyi Zoltán Inert hulladékok tekintetében megkeresettek: 1. SCHIEDEL Kft Veszprém 2. Bramac Kft Veszprém 3. PFLEIDERER Rt Lábatlan 4. Abeton Rt Pécs 5. Swietelsky Kft Dunakeszi 6. Strabag Rt Budapest 7. Bakony Kerámia Kft Veszprém 8. Fehárvári Téglaipari Kft Székesfehérvár 9. ISOLYTH Rt Taspolca 7

10. Toplán Kft Tapolca 11. Üveg-Ásvány Kft Fehérvárcsurgó 12. Lasselsberger Építőipari Kft Veszprém TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Mezőgazdaságban és élelmiszeriparban keletkező és felhalmozott tekintetében megkeresettek: 1. Cerbona Rt Székesfehérvár 2. Cornexi Rt Székesfehérvár 3. Szabadegyházai Élelmiszeripari Kft Szabadegyháza 4. Veszprémtej Rt Veszprém 5. Bábolna Rt Bábolna 6. Ácsi Cukorgyár Rt Ács 7. Parmalat Rt Székesfehérvár 8. Pápai Húsfeldolgozó Kombinát Kft Pápa Hasznosított nem veszélye hulladékok tekintetében megkeresettek: 1. MAL Rt Alumínium Ágazat (Inotai Alumínium Kft) 2. ALCOA Köfém Kft Székesfehérvár 3. MAL Rt Alufém Divízió (Alufém Kft) Ajka 4. ALCOA Kerékgyártó Kft Székesfehérvár Felhalmozott nem veszélyes hulladékok tekintetében megkeresettek: 1. Veszprémi Bányakapitányság 2. DUNAPACK Rt Dunaújváros 3. ISOLYTH Rt Tapolca 4. Toplan Kft Tapolca 5. Fűzfői Papíripari Rt Balatonfűzfő Az I. számú fejezet mellékletében az alábbiak kiegészítések találhatók: I/1. számú melléklet. Demográfiai adatok I/2. számú melléklet. Gazdasági tevékenységek I/2.1. számú melléklet. Ipari tevékenységek I/2.2. számú melléklet. Mezőgazdaság I/2.3. számú melléklet. Erdőgazdálkodás I/2.4. számú melléklet. Halászat I/2.5. számú melléklet. Idegenforgalom I/3. számú melléklet. Út-, vasút- és viziút hálózat I/4. számú melléklet. Domborzati viszonyok I/5. számú melléklet. Néhány fontosabb környezeti jellemző I/5.1. számú melléklet. Hidrogeológiai jellemzők I/5.2. számú melléklet. Természetvédelem és tájvédelem I/5.3. számú melléklet. Területfelhasználás 8

TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ AZ I. SZÁMÚ FEJEZET MELLÉKLETE. 9

TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ I/1. SZÁMÚ MELLÉKLET. DEMOGRÁFIAI ADATOK I/1. számú táblázat. A régió település hálózatának közigazgatási szerkezete. Településcsoportok Lakások száma (db) Megyei Jogú Városok 116.582 Városok 129.663 Községek 176.487 Összesen 422.732 (forrás KSH, 2001) I/2. számú táblázat. A régió lakos száma megyénkénti bontásban Megye Lakos szám Fejér megye 429.000 Komárom-Esztergom megye 317.000 Veszprém megye 375.000 Összesen 1.121.000 (forrás KSH, 2001) A demográfiai adatok megjelenítésére készült térképeket a térképmelléklet I/1-I/2. számú térképei tartalmazzák.

TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ I/2. SZÁMÚ MELLÉKLET. GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK I/2.1. SZÁMÚ MELLÉKLET. IPARI TEVÉKENYSÉGEK A I/3. táblázat. A régióban folyó ipari tevékenység ágazatonkénti foglalkoztatottak száma és GDP értéke Területi egységek Ipari szektor Szervezetek Foglalkoztatottak GDP száma Ft Régió 1.276.914 Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat 52.861 Ágazatok Mezőgazdaság Erdészet Halászat 4198 16954 Ipar 603.037 Bányászat 81 2185 Élelmiszeripar (vágóhidakkal együtt), ital, 837 16369 dohánytermékek Textil Bőr 1163 7460 Fa és bútor Papírpép és papír Nyomtatás és könyvkiadás Olajfinomítók Szén Műanyag és gumi 1508 Nincs adat 7109 Nincs adat Ágazatok Gyógyszeripar Vegyszerek és vegyipari 466 11008 termékek Egyéb nem fémes ásványi termékek gyártása 437 7598 Alumíniumipar Egyéb kohászati ipar 899 2482 Egyéb iparágak (újrafeldolgozás 887 11273 kivételével) Villamosipar Gáz Gőzszállítás Vízellátás 88 15016 Építőipar Építőipar 9388 12126 52.008 Szolgáltatások Szolgáltatások (újrafeldolgozás, hulladék kereskedelem, szennyvíz, 17410 28605 569.008 egészségügy kivételével) Hulladékipar Egészségügy 2135 20125 (forrás KSH, 2001).

TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ I/2.2. SZÁMÚ MELLÉKLET. MEZŐGAZDASÁG I/4. számú táblázat. A földterületek művelési ág szerint Területi egységek Szántó Kert Gyümölcsös Szőlő Régió % ha % ha % ha % ha 48,2 510.963,0 1,2 12.518,0 0,4 4.567,0 1,1 11.720,0 A fenti táblázat folytatása Gyep Erdő Nádas Halastó Művelés alól kivett terület % ha % ha % ha % ha % ha 10,6 112.514,0 16,0 169.210,0 0,6 6.620,0 0,2 2.329,0 21,6 229.198,0 (forrás KSH, 2001) Az ide vonatkozó térképi mejelenítést a térkép melléklet I/3. számú térképe mutatja. I/5. számú táblázat. A mezőgazdaság gazdasági szervezete Társasági formák Szervezetek száma Hektár Árbevétel (millió Ft) * Gazdasági társaság 1293 448784 17136 Szövetkezet 166 1904 Egyéni vállalkozás 2715 406134 8632 (forrás KSH, 2001) *Komárom-Esztergom megye I/6. számú táblázat. A tervezési terület állatállományának áttekintése Állat Becsült db/év Szarvas-marha 112000 Birka 61000 Sertés 651000 Baromfi 5644000 Egyéb 3000 (forrás KSH 2001)

TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ I/7. számú táblázat. A tervezési terület növénytermesztési mennyisége Növény Termésmennyiség (ezer t) Búza 629,410 Kukorica 813,015 Árpa 172,383 Rozs 5,781 Zab 11,632 Burgonya 56,721 Napraforgó 74,036 Cukorrépa 229,746 Lucerna széna 89,054 (forrás KSH 2001) I/2.3. SZÁMÚ MELLÉKLET. ERDŐGAZDÁLKODÁS I/7. számú táblázat. Erdőgazdaság Vállalkozások száma Erdőgazdálkodásra használt terület (ha) Védett erdőterület (ha) Összesen 385 169.140 44.497 (forrás: KSH, 2001; Állami Erdészeti Szolgálat; területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóságok) I/2.4. SZÁMÚ MELLÉKLET. HALÁSZAT A régió területén összesen 2.330 ha halastó található. (forrás KSH 2001)

TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ I/2.5. SZÁMÚ MELLÉKLET. IDEGENFORGALOM Üdülőkörzetek A régióban az üdülő körzetekben megforduló látogatók száma 779.898 fő. I/8. számú táblázat. Az üdülőkörzetenkénti látogatók száma éves időszakra vonatkoztatva Fejér megye Üdülőkörzet Látogatók száma Magyaraországi Alsó-Dunaszakasz 6128 üdülőkörzet Vértes-Gerecse üdülőkörzet 18818 Budapest-környék üdülőkörzet 972 Velencei-tó üdülőkörzet 73477 Üdülőkörzeten kívüli üdülőhelyek 35585 Nem üdülőhely jellegű települések 6594 Komárom-Esztergom megye Üdülőkörzet Látogatók száma Dunakanyar üdülőkörzet 36867 Vértes-Gerecse üdülőkörzet 77502 Budapest-környék üdülőkörzet 1332 Nem üdülőhely jellegű települések 3091 Veszprém megye Üdülőkörzet Látogatók száma Balaton üdülőkörzet partközeli 426880 települései Balaton üdülőkörzet további 9350 települései Bakony 37542 Rába-Marcal 6 Egyéb települések 45754 (forrás KSH 2001) Vendégéjszakák A régióban éves időszakra vonatkoztatva a vendégéjszakák száma 3.007.960 db, a kereskedelmi szálláshelyek száma 424 db, a magánszálláshelyeké 8.987 db. I/9. számú táblázat. Az üdülőkörzetenkénti látogatók száma éves időszakra vonatkoztatva Üdülőkörzetek Vendégéjszakák száma Szálláshelyek Kereskedelmi Magán FEJÉR MEGYE Magyaraországi Alsó-Duna-szakasz üdülőkörzet 48493 27 849 Vértes-Gerecse üdülőkörzet 53171 29 931 Budapest-környék üdülőkörzet 2389 1 42 Velencei-tó üdülőkörzet 241636 132 4230 Üdülőkörzeten kívüli üdülőhelyek 95299 52 1668 Nem üdülőhely jellegű települések 11852 6 207 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE Dunakanyar üdülőkörzet 114232 25 63 Vértes-Gerecse üdülőkörzet 297305 65 164

TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Budapest-környék üdülőkörzet 2372 1 1 Nem üdülőhely jellegű települések 4306 1 1 VESZPRÉM MEGYE Balaton üdülőkörzet partközeli települései 2116454 74 739 Balaton üdülőkörzet további települései 33485 1 12 Bakony 95569 3 33 Rába-Marcal 24 1 1 Egyéb települések 133009 5 46 (forrás KSH 2001) Üdülőingatlanok* A régióban az üdülő ingatlanok száma 9411 db. I/9. számú táblázat. Az üdülőkörzetenkénti látogatók száma éves időszakra vonatkoztatva Üdülőkörzetek Üdülőingatlanok száma* FEJÉR MEGYE Magyaraországi Alsó-Duna-szakasz üdülőkörzet 875 Vértes-Gerecse üdülőkörzet 905 Velencei-tó üdülőkörzet 4362 Budapest-környék üdülőkörzet 43 Üdülőkörzeten kívüli üdülőhelyek 1720 Nem üdülőhely jellegű települések 214 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE Dunakanyar üdülőkörzet 88 Vértes-Gerecse üdülőkörzet 229 Budapest-környék üdülőkörzet 2 Nem üdülőhely jellegű települések 3 VESZPRÉM MEGYE Balaton üdülőkörzet partközeli települései 812 Balaton üdülőkörzet további települései 13 Bakony 37 Rába-Marcal 2 Egyéb települések 51 (forrás KSH 2001) *Az üdülőingatlanokról nyilvántartás nem állt rendelkezésünkre, ezért a szálláshelyek (kereskedelmi és magán) összesítését tüntettük fel üdülőkörzetenkénti bontásban. I/3. SZÁMÚ MELLÉKLET. ÚT-, VASÚT- ÉS VIZIÚT HÁLÓZAT A régió út-, vasút- és viziút hálózatát a térkép mellélet I/4. számú térképe tartalmazza. I/4. SZÁMÚ MELLÉKLET. DOMBORZATI VISZONYOK A régió domborzati viszonyait a térkép mellélet I/5. számú térképe tartalmazza.

TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ I/5. SZÁMÚ MELLÉKLET. NÉHÁNY FONTOSABB KÖRNYEZETI JELLEMZŐ I/5.1. SZÁMÚ MELLÉKLET. HIDROGEOLÓGIAI JELLEMZŐK A hulladékgazdálkodás szempontjából a talajvíz veszélyeztetettsége nagyon fontos. A régió talajvíz veszélyeztetettségét a térkép mellélet I/6. számú térképe tartalmazza. I/5.2. SZÁMÚ MELLÉKLET. TERMÉSZETVÉDELEM ÉS TÁJVÉDELEM A régió természetvédelmi és tájvédelmi területeit a térkép mellélet I/7. számú térképe tartalmazza. I/10. számú táblázat. A régió természetvédelmi és tájvédelmi területei Megye, régió Nemzeti park Tájvédelmi körzet Természetvédelmi terület Összesen Régió 41084 41564 5719 88697 Fejér - 22347 2730 25077 Komárom- 10319 10208 294 20821 Esztergom Veszprém 30765 9009 2695 42799 (forrás KSH 2001) I/5.3. SZÁMÚ MELLÉKLET. TERÜLET-FELHASZNÁLÁS A régió területfelhasználását a térkép mellélet I/8. számú térképe tartalmazza.

TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ II/A. FEJEZET IPARI ÉS EGYÉB GAZDÁLKODÓI NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok esetében az adathiányosság olyan mértékű, ami lehetetlenné, bizonytalanná teszi a tervezést. Valószínűsíthető, hogy a helyzet országos viszonylatban ugyanilyen, vagy nagyon hasonló. Mindezek miatt javasoljuk ezen hulladéktípus esetén a tematika szerinti tervezés elhalasztását és egy országosan egységes adatgyűjtési rendszer soron kívüli megszervezését, beindítását és elvégzését. Ilyen módon a Területi Hulladékgazdálkodási Tervek két év múlva esedékes felülvizsgálatakor ezen hulladékok esetében is már megalapozott, reális terveket lehet készíteni. II./A.1. A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ, VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK TÍPUSAI, MENNYISÉGE ÉS EREDETE II./A.1.1. AZ ADATGYŰJTÉS KÖRE, FORRÁSAI, PONTOSÁGA PROBLÉMÁI ÉS BECSLÉSI MÓDSZEREI Magyarországon erre a hulladéktípusra nincs kötelező adatszolgáltatás. Az alábbiakban bemutatott adatok a Gazdasági Minisztérium kérésére önkéntes adatgyűjtésből keletkeztek emiatt csupán tájékoztató jellegűek és nem teljes körűek. Műszaki becslés alapján ezek az adatok megbízhatatlanok és alkalmatlanok a program készítésére. A vállalatok által rendelkezésre bocsátott adatok a tervbe nem kerültek beépítésre, mivel a GM. adatszolgáltatóinak köre nem ismert és az átfedések elkerülése miatt az alultervezés módszerét választottuk.

TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ II/A.1.2. A KELETKEZŐ HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE Az OHT szerint Magyarországon a képződő nem veszélyes ipari hulladék mennyisége 2000-ben közel 22 millió tonna volt. Ennek a mennyiségnek a 90 %-át erőművi és kohászati salak, bányászati meddő és víz-, illetve szennyvízkezelési iszap adja. A vizsgált régióban az országos átlagot meghaladó mértékben vannak jelen ezek a nagy hulladék termelő ágazatok. Ebből a tényből kiindulva műszaki becslés alapján a Közép-dunántúli Régióban keletkező hulladék mennyisége legalább 5-6 millió tonna/év lehet. A GM. adatszolgáltatása a keletkezett hulladékok éves mennyisége összesen 1.941.145,9 t/év, ebből Fejér megyében 670.393 t/év, Komárom Esztergom megyében 811.800,3 t/év, Veszprém megyében 458.953 t/év keletkezik. A GM. adatszolgáltatásában a EWC 010102 meddőre vonatkozó adatok nem szerepelnek, helyszín ismeretében a szén tüzelésű erőművek salakja nem a teljes mennyiséget tartalmazza, továbbá véleményünk szerint nem tartalmazza az iparvállalatoknál keletkező nem veszélyes hulladékok teljes mennyiségét (pl: Dunaferr Rt., Ferromark Kft. adatszolgáltatása alapján a vállalatcsoporton belül keletkező éves vashulladék EWC kód nélkül 165.377 t a 2001. évben, 2002-ben ez az érték 203.509 t). A Területi Hulladékgazdálkodási Terv Állapotfelmérés és Helyzetértékelés alapján Komárom-Esztergom megyében 428.585 t/év hulladékmennyiség keletkezik a G.M. önkéntes bevallásból származó adatai alapján pedig 811.800,3 t/év, ezért a területi Környezetvédelmi Felügyelőség adatszolgáltatását fogadjuk el. Termelési hulladékként mennyiségek számszerűsíthetők megyénkénti megbontásban az alábbi táblázatban foglaltuk össze. II/A/1. számú táblázat. Termelési hulladékként mennyiségek megyénkénti megoszlásban Keletkező hulladék megnevezése Fejér megye (t/év) Komárom- Esztergom megye (t/év) Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék Forrás: Területi Hulladékgazdálkodási Terv Komárom-Esztergom megyei adat GM. adatszolgáltatás Fejér és Veszprém megyékre Veszprém megye (t/év) Régió összesen 670 393 940625,4 486 882 2097900 A fenti táblázat adatai a könnyebb szemléltethetőség érdekében az alábbi diagramban ábrázoltuk.

TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Termelési hulladékként mennyiségek t/év 1 000 000 900 000 800 000 700 000 600 000 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 0 670 393 Fejér megye 940625,4 Komárom-Esztergom megye 486 882 Veszprém megye II/A/1. számú ábra A közölt adatokat megalapozó adatsorokat a II/A/1. számú melléklet tartalmazza. Az adatok között jelentős eltérés van, az adatszolgáltatás alapján mintegy 1,586 mt/év, az OHT alapján a régióra becsülhető 5-6 mt/év mennyiség között. A tényleges érték csak a megfelelő adatszolgáltatás alapján határozható meg. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jogszabályi változás miatt a bazaltgyapot gyártással összefüggő, valamint a széntüzelésből származó pernye 2001-ben még veszélyes hulladéknak minősült. Ezen hulladékok 2002-től már nem veszélyes kategóriába kerültek át, így ezen mennyiségek is növelik a keletkező hulladékok mennyiségét. Az adatok hiányában a keletkező hulladékok mennyisége további pontosítást igényel. II/A.1.3. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE Felhalmozott hulladékokról adatszolgáltatás hiányában csak tájékoztató információkat tudunk közreadni: Felhalmozott hulladékok találhatók az alábbi cégeknél: Papírgyárak: Dunapack Rt., Fűzfői Papírgyár Kft. - papíriszapok Erőművek: Ajka, Inota, Tatabánya területén belül található pernye és salak Bányák: meddőanyag Dunaferr Rt.: salakhalna Dunaferr Rt.: vasszulfát Hungrana Rt.: élelmiszeripari szennyvíztisztításból származó iszap Isolyth Rt.: bazaltgyapot gyártási hulladék Dunapack Rt. papíriszap tárolójára érvényes környezetvédelmi működési engedély van, a lerakott iszap mennyisége kb. 230.000 t, Fűzfői Papírgyár Kft. érvényes vízjogi engedéllyel alapján a felhalmozott mennyiség 4000 t papíriszap,

TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Erőművi pernyék, salakok: Ajka, Inota, Tatabánya területén található hőerőművekben keletkezett és tárolt salak és pernye. Ezen mennyiségekkel, mint nem veszélyes hulladékokkal kizárólag 2002. után számolhatunk, azonban alábbi adatokat azért közöljük, mert az intézkedések során ezen mennyiségeket is figyelembe kell venni, de a mennyiségi kimutatásban nem szerepelnek. a. Az ajkai a Bakony Erőmű Rt-nél keletkezett salakot a timföldgyártásnál keletkező vörösiszap tárolásához használták fel a tárolómedence kialakításához. Ezen mennyiség felszámolása műszakilag nem oldható meg, és nem is indokolt. A terület rekultiválása folyamatban van az ajkai városi szennyvíztisztító telepen keletkező kommunális szennyvíziszappal. A szénerőmű megszűnésével a salak és pernye után-termelése megszűnt. A felhalmozott mennyiség 15.000.000 t. b. Az inotai Bakonyi Erőmű Rt. területén keletkező salak és pernye hegy rekultiválása megoldandó feladat, mivel a környező talajvíz figyelő kutak só koncentrációja szennyezésre utal. A szénerőmű 2001. évi megszűnésével a salak és pernye után-termelése megszűnt. A lerakás vízjogi engedély alapján történt, a felhalmozott pernye és salak mennyisége I. kazetta 2.943.400 m 3, azaz 4.415 400 t, II. kazetta 2.908.700 m 3, azaz 4.363.050 t. (1 m 3 iszapmennyiséget 1,5 t súllyal vettünk figyelembe.) c. A tatabányai Vértesi Erőmű Rt. felhalmozott salak és pernye hulladékairól adat nem áll rendelkezésre. Dunaferr Rt. salakhalna: a felhalmozott salak mennyisége a Dunaferr Rt. adatszolgáltatása alapján mintegy 10.000.000 t. Dunaferr Rt vasszulfát: a felhalmozott mennyisége kb.: 15.000 t, amely mennyiség a műszaki védelemmel ellátott lerakóban került elhelyezésre. Bánymeddő: a bányameddőket nem tekintjük felhalmozott mennyiségnek, mivel a deponált anyagmennyiséget a bánya rekultivációja során feltöltő anyagként visszadolgozzák. Hungrana Rt.: Az élelmiszeripari szennyvíztisztításból származó, a telephelyen felhalmozott szennyvíziszap mennyisége több, mint 100.000 t, vízkárelhárítási terv alapján. Isolyth Rt.: bazaltgyapot gyártási hulladék felhalmozott mennyisége a vállalat 2003. évi adatközlése alapján 2.723 t. A mennyiség az összesítésben nem szerepel, mivel a hulladék típus 2001-ben még veszélyes hulladéknak minősült. A régióban felhalmozott hulladék mennyisége a szolgáltatott adatok alapján 10 349 000 t, mely mennyiség területi megoszlása az alábbi. II/A/2.számú táblázat: A régióban felhalmozott hulladék mennyisége Hulladék megnevezése Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék Fejér megye (t) Komárom- Esztergom megye (t) Veszprém megye (t) Régió összesen 10.345.000 nincs adat. 4.000 10.349.000 A tervkészítés további fázisaiban az adatok pontosítása és további felmérések indokoltak.