A K&H Euro Fix Plusz 4 Zártvégű Értékpapír Befektetési Alap elnevezésű, nyilvános, zártvégű értékpapír befektetési alap ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓJA Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedély száma: E-III/110./2007 Alapkezelő: K&H Befektetési Alapkezelő Zrt. 1051-Budapest Vigadó tér 1. Letétkezelő: K&H Bank Nyrt. 1051-Budapest Vigadó tér 1. Forgalmazó: K&H Bank Nyrt. 1051-Budapest Vigadó tér 1. 2007. május Az Alap származtatott eszközöket is tartalmaz, ezért a szokásostól eltérő kockázati szintű!
TARTALOMJEGYZÉK (Tájékoztató) ÖSSZEFOGLALÓ... 3 1. Kockázati tényezők... 5 1.1. Az Alap befektetési politikája... 5 1.2. Az Alap hozamát befolyásoló kockázatok... 5 1.3. A másodpiaci értékesítést befolyásoló kockázat... 6 1.4. Egyéb kockázatok... 6 2. Általános rendelkezések... 7 A Tájékoztatóban használt fogalmak... 8 3. Felelős személyek... 10 Résztvevők... 10 3.1. Alapkezelő... 10 3.2. Alvállalkozó... 10 3.3. Letétkezelő... 10 3.4. Forgalmazó... 10 3.5. Könyvvizsgáló... 10 4. Az ajánlott értékpapírokra vonatkozó információk... 11 4.1. A felajánlott értékpapír neve, fajtája, előállítási módja, típusa... 11 4.2. A lejáratkor kifizetendő hozamra vonatkozó rendelkezések... 11 4.3. Nyilatkozat a kibocsátás engedélyezéséről... 12 4.4. A befektetési jegyek kibocsátásának időszaka, az alap futamideje... 12 4.5. A befektetési jegyek szabad átruházhatóságára vonatkozó korlátozások, másodlagos forgalmazás... 12 4.6. Adózás... 13 4.7. Nyilvános ajánlattétel feltételei... 13 4.8. Az Alap befektetési célkitűzése és politikája, befektetési korlátozások... 16 4.9. Értékelés... 16 4.10. A befektetési jegy szabályozott piacra történő bevezetésére és kereskedésére vonatkozó szabályok... 16 4.11. A Befektetők tájékoztatása... 16 5. A forgalomba hozatal szereplőinek bemutatása... 17 5.1. Az Alapkezelő társaság bemutatása... 17 5.2. Az Alvállalkozó bemutatása... 19 5.3. A Letétkezelő bemutatása... 20 5.4. A Forgalmazó bemutatása... 22 5.5. Könyvvizsgáló... 22 6. A kibocsátásban érintett jogi és természetes személyek érdekeltsége... 23 6.1. A kibocsátásban érintett jogi és természetes személyek érdekeltsége... 23 6.2. Összeférhetetlenség... 23 6.3. Érdekütközés... 23 7. Megtekinthető dokumentumok, a Tájékoztató érvényessége... 24 8. Joghatóság, háttérszabályok... 24 9. Jogviták rendezése... 24 FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT... 25 1. számú Melléklet A K&H Bank Nyrt. befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységi engedéllyel rendelkező bankfiókjai... 26 2. számú Melléklet A Tájékoztatóban található hivatkozások jegyzéke... 29 3. számú Melléklet A Bizottság 809/2004/EK Rendelete egyes előírásainak értelmezése... 30 2
ÖSSZEFOGLALÓ A K&H Befektetési Alapkezelő Zrt. (székhelye: 1051 Budapest, Vigadó tér 1.) (a továbbiakban: Alapkezelő) és a K&H Bank Nyrt. (székhelye: 1051 Budapest, Vigadó tér 1.) (a továbbiakban: Forgalmazó) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2007 június napján kelt E- III/110./2007. számú engedélye alapján nyilvános kibocsátás útján kívánja forgalomba hozni a K&H Euro Fix Plusz 4 Zártvégű Értékpapír Befektetési Alap (rövidített neve: K&H Euro Fix Plusz 4 Alap) (a továbbiakban: az Alap) névre szóló, 10.000 darab, futamidő alatt vissza nem váltható, egyenként 100 euró névértékű K&H Euro Fix Plusz 4 Befektetési Jegy elnevezésű befektetési jegyét (a továbbiakban: befektetési jegy) Befektetési alap teljes neve K&H Euro Fix Plusz 4 Zártvégű Értékpapír Befektetési Alap Kibocsátásról szóló Alapkezelői határozat ideje és száma 2007. február 23 3/2007. (02.23) Kibocsátást engedélyező Felügyeleti határozat száma és ideje E-III/110./2007 2007 június Nyilvántartásba vételről szóló Felügyeleti határozat száma és ideje E-III/110./2007 2007 július Nyilvántartásbavételi szám (lajstromszám) 1112-XXX Az Alap futamideje: 2007. július 30. - 2010. augusztus 19. Az Alapkezelő neve: K&H Befektetési Alapkezelő Zrt. székhelye: 1051 Budapest, Vigadó tér 1. A Letétkezelő neve: K&H Bank Nyrt. székhelye: 1051 Budapest, Vigadó tér 1. Könyvvizsgáló: Bárány Terézia 8000 Székesfehérvár, Jókai u. 10/C (eng. szám: 000428) Tájékoztatások, hirdetmények megjelentetése: Az Alapkezelő és a Forgalmazó honlapja (www.khalapok.hu; www.kh.hu). A befektetési jegy lényeges jellemzői és kockázatai Értékpapír neve Értékpapír fajtája Értékpapír előállítási módja K&H Euro Fix Plusz 4 befektetési Befektetési Jegy jegy Értékpapír típusa Kibocsátás pénzneme dematerializált névre szóló EUR A kibocsátásra kerülő befektetési jegyről további részletes információkat a Tájékoztató 4. pontja tartalmaz. A kibocsátásra kerülő befektetési jegy legfontosabb kockázatai: a befektetési jegy futamidő alatt tőzsdén keresztül történő eladása esetén a másodpiaci értékesítést befolyásoló kockázatok. A befektetők a befektetés kockázatairól részletesen a Kockázati tényezők című fejezetből tájékozódhatnak. Jegyzési időszak nyitó és zárónapja: Nyitó nap: 2007. június 11. Záró nap legkésőbb: 2007. július 20. Az Alapkezelő a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 49. (3) bekezdése alapján a kitűzött zárónap előtt is jogosult a jegyzési időszakot lezárni a 4.7.4. pontban megjelölt feltételek betartása mellett. 3
Az Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozatalának engedélyezése: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2007 június napján kelt E-III/110./2007. számú határozatával az Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozatalát engedélyezte. A jegyzés sikeres lezárását követően az Alapkezelő haladéktalanul kezdeményezi az Alap nyilvántartásba vételét a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 253. -nak rendelkezései szerint. Az Alap a nyilvántartásba vétellel jön létre, ezt követően nyílik meg az Alapkezelő joga arra, hogy a befektetők által befizetett összeg felett az Alap befektetési politikájának megfelelően rendelkezzen. Az Alapkezelő a 2001. évi CXX. törvény 263. (2) bekezdésének megfelelően az Alap létrehozatalát követő egy hónapon belül kezdeményezi a befektetési jegyek szabályozott piacra történő bevezetését. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy - a leendő befektetők alaposan vizsgálják meg a Tájékoztatóban és Kezelési Szabályzatban foglalt adatokat, különös tekintettel a Kockázati tényezők című fejezetben foglaltakra, - befektetési döntésük meghozatala során a befektetőknek saját maguknak kell felmérniük a befektetéshez kapcsolódó kockázatokat és lehetőségeket, - a leendő befektetők a jelen Tájékoztató és Kezelési Szabályzat tartalmát nem értelmezhetik jogi, adózási, vagy számviteli tanácsként, ellenben javasoljuk, hogy a befektetési jegyekbe történő befektetésről kérjék ki jogi, pénzügyi és üzleti tanácsadóik véleményét, - jelen Összefoglaló a Tájékoztató bevezető része, - befektetési döntést a Tájékoztató és Kezelési Szabályzat egészének ismeretében lehet meghozni - ha Tájékoztatóban és a Kezelési Szabályzatban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárás megindítását megelőzően a Tájékoztató és Kezelési Szabályzat fordításának költségeit, - az összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt, illetve az összefoglaló fordítását végző személyt kártérítési felelősség terheli a befektetőknek okozott kárért abban az esetben, ha az összefoglaló félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban a Tájékoztató más elemeivel. 4
1. Kockázati tényezők 1.1. Az Alap befektetési politikája Az Alapkezelő határozott ígéretet tesz arra (Hozamígéret), hogy az Alap futamidejének lejárta után legalább milyen mértékű kifizetést biztosít a befektetési jegy tulajdonosoknak. Az Alapkezelő Hozamígéretét kizárólag az Alap pénzügyi eszközei és befektetési politikája biztosítják, arra harmadik személy garanciát nem vállal. 1.2. Az Alap hozamát befolyásoló kockázatok Betéti ügylet kockázata Az Alapkezelő az Alap befektetési politikájának megvalósítása érdekében az összegyűjtött tőke jelentős részét bankbetétbe fekteti. A betéti konstrukciót biztosító pénzintézet kiválasztása előtt az Alapkezelő körültekintően tájékozódott a kiválasztott bank működési feltételeiről. A betételhelyezés során az Alap a kiválasztott bank működésének kockázatát futja. Annak a kockázatát, hogy a kamatfizetés időpontjában illetve a betét futamideje végén a betéti bank nem képes, vagy csak részlegesen képes kifizetni a kamat illetve a bankbetét kamattal növelt összegét. Derivatív ügyletek kockázata Az Alap a befektetési politika megvalósítása érdekében tartalmaz opciós ügyleteket / származtatott ügyleteket. Ezeknek az ügyleteknek a jellegéből adódóan a legnagyobb bizonytalansági tényezőt az üzleti partnerek fizetőképessége jelenti a derivatív ügyletek határidejének lejárati időpontjában. A derivatív ügyletek megkötésekor az Alapkezelő a partnerek kiválasztásakor körültekintően jár el. Kamatláb változás kockázata Az Alap futamideje alatt az euró és a forint kamatlábak változhatnak. Az Alap indulásakor még attraktívnak tűnő euró-ban kifejezett hozamszintek a futamidő alatt az esetleges kamatemelkedések következtében veszíthetnek attraktivitásukból. Alvállalkozó igénybevételének kockázata Az Alapkezelő az Alap kezeléséhez alvállalkozót vesz igénybe. Az alvállalkozóként igénybe vett alapkezelő kiválasztása előtt az Alapkezelő körültekintően tájékozódott a kiválasztott társaságról és annak működési feltételeiről. Ennek ellenére az összegyűjtött tőke befektetését átmenetileg befolyásolhatja a kiválasztott alapkezelő működési kockázata. Az Alvállalkozó tevékenységéért az Alapkezelő úgy felel, mintha az alvállalkozó tevékenységét maga végezte volna. Részvénypiaci részesedés számításának kockázata Az Alapkezelő az ígért hozam megállapításánál részletesen szabályozza a nemzetközi részvénypiaci növekedésből való részesedés módját. Ennek mértékét egy nemzetközi részvénykosár alakulásához köti. Előfordulhat, hogy az Alap futamideje alatt a megjelölt részvények számítási metódusa, közzétételi módja megváltozik. Szélsőséges esetben egy-egy kiválasztott tőzsde huzamosabb ideig zárva lehet, sőt véglegesen be is zárhat, esetleg valamelyik részvény árfolyamának közzétételét huzamosabb időre felfüggesztik, illetve megszüntetik. Ezekben az esetekben az Alapkezelő kellő gondossággal eljárva a befektetési jegy tulajdonosok érdekeinek szem előtt tartásával - az ígért hozam számítására új módszert vezethet be. A forint euró-hoz viszonyított jelentős árfolyammozgásának kockázata Az euró-ban történő befektetés esetén azon befektetőknek, akik ugyan euró-ban fektetnek be, de forintban is kimutatják a befektetés eredményét (pl. gazdasági társaságok) árfolyamkockázattal kell számolniuk. Mint minden deviza befektetésnél, a lejáratkor kifizetett (tőke+kamat) devizaösszeg aktuális árfolyamon forintra átszámolt értéke a piaci árfolyamváltozás következtében kevesebb is lehet, mint a befektetett devizaösszegnek az induláskori árfolyamon forintra átszámolt értéke. Hatósági korlátozások Az Alap futamideje során, vagy még inkább a futamidejének végén nem zárhatók ki olyan hatósági intézkedések, amelyek korlátozhatják az egyes tőkepiaci tranzakciók megvalósulását, ami a befektetőknek részleges vagy akár jelentős veszteségeket okozhat. 5
1.3. A másodpiaci értékesítést befolyásoló kockázat Értékelésből eredő kockázat Az Alapkezelő a törvényi előírások betartásával úgy határozza meg az eszközértékelés szabályait, hogy azok a lehető legpontosabban tükrözzék az Alapban szereplő befektetések aktuális piaci értékét. Mivel az alap portfoliójában lévő összetett származékos termékek egyediek, likviditásuk alacsony, a másodpiacon rá árat jegyző szereplők köre korlátozott. Ez a másodpiaci árak nominális értékének, valamint a vételi és eladási ár közötti árrés különbségének (spread) az ingadozását megnövelheti. Előfordulhat az is, hogy másodpiaci árjegyzés időszakosan megszűnik. Ilyen helyzetben az értékelés a korábbi árak, vagy amennyiben a piaci információ régi elméleti alapon számított jelenértékek alapján történik. Ezek a tényezők az eszközök átmeneti alul- vagy felülértékeltségét eredményezhetik. A befektetési jegyek tőzsdei árfolyamának alakulása Az Alap kibocsátását követően az Alapkezelő kezdeményezi az Alap befektetési jegyeinek tőzsdei bevezetését, azzal a céllal, hogy szükség esetén a befektetők az Alap lejáratát megelőzően a tőzsdei forgalomban értékesíthessék a befektetési jegyeiket. A tőzsdei árfolyam alakulását a mindenkori kereslet és kínálat határozza meg. Előfordulhat, hogy nagyon csekély vételi érdeklődés esetén a tőzsdei ár az Alap nettó eszközértékéhez képest jelentősen alacsonyabb lehet. Az ilyen típusú kockázat kivédésére az Alapkezelő azt javasolja, hogy csak azok a befektetők fektessenek pénzt az Alapba, akik a vásárlás időpontjában biztosan tudják, hogy képesek lesznek megőrizni befektetésüket az Alap futamidejének végéig. A másodlagos forgalmazás során felmerülő árfolyamkockázatok Felhívjuk a Befektetők figyelmét, hogy mindaddig, amíg a befektetési jegyek Budapesti Értéktőzsdén történő másodpiaci kereskedésének euró-ban történő elszámolásához szükséges informatikaitechnikai feltételek nem állnak rendelkezésre, a másodpiaci forgalmazás forintban fog történni. A forintban történő elszámolás esetén a tőzsdei ügyletek teljesülését garanciarendszer biztosítja, azonban a forintban történő kereskedés miatt a befektetőknek a HUF/EUR árfolyamkockázattal számolniuk kell. Az Alap futamideje alatt a tőzsdei szabályok, vagy a devizajogszabályok esetleges változása miatt a másodpiaci forgalmazás elszámolásában bekövetkezhetnek változások. 1.4. Egyéb kockázatok Működési kockázatok A befektetési eszközök értékeléséhez, elszámolásához, könyveléséhez, nyilvántartási eljárásához, őrzéséhez illetve az elszámolásához szükséges megfelelő rendszerek esetleges hiányosságából eredő veszteségek kockázata fennáll. Adózási kockázat A befektetési alapokra és befektetési jegyekre vonatkozó adózási szabályokat a mindenkor hatályos adótörvények tartalmazzák, az adózási jogszabályok a jövőben változhatnak. Jegyzési időszak korábbi lezárásának kockázata Mivel az Alapkezelő a 4.7.4. pont alapján a jegyzést a meghirdetettnél korábban is lezárhatja, és a jegyzés csak akkor érvényes, ha a jegyzett összeg az értékpapírhoz kapcsolódó ügyfélszámlán rendelkezésre áll, ezért a befektetőnek átutalás esetén lezárási kockázatot is viselnie kell. Amennyiben ugyanis a jegyzési szándék kinyilvánítása és a jegyzett összeg számlára érkezése között egy munkanapnál hosszabb idő telik el, és ez alatt az Alapkezelő a jegyzést érvényesen lezárja, úgy az ügyfélszámlára ez után érkezett összegeknek megfelelő jegyzések nem érvényesek. Esetleges aluljegyzés kockázata Amennyiben a jegyzési eljárás során a befektetők nem jegyzik le a kibocsátásra meghirdetett értékpapír mennyiségét (4.7.5. pont), a kibocsátás meghiúsul, az Alap nem jön létre. 6
2. Általános rendelkezések A jelen Tájékoztató a Magyar Köztársaság joga, különösen a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései és a Rendelet alapján nyújt a K&H Euro Fix Plusz 4 Alapról a befektetőknek információkat. A jelen dokumentumot a kibocsátó törvényes képviselője, azaz a K&H Befektetési Alapkezelő Zrt., a forgalmazó, azaz a K&H Bank Nyrt., mint befektetési szolgáltatás nyújtására, ezen belül befektetési jegy forgalomba hozatalának szervezésére és ehhez kapcsolódó szolgáltatás nyújtására is jogosult hitelintézet közreműködésével készítette. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény a kibocsátó a forgalmazó és a befektetési jegy szabályozott piacra történő bevezetéséért felelős személy felelősségéről a következőképpen rendelkezik: A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 26. (1) A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó, illetőleg az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítésére kezességet (garanciát) vállaló személy piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. (2) A tájékozatóban, illetőleg az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak, az (1) bekezdésben meghatározott cél elérésére alkalmasnak kell lennie. (3) A tájékozató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely az (1) bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyezteti. 29. (1) Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó és a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó), az értékpapírban foglalt jogokért kezességet (garanciát) vállaló személy, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy felel. A tájékoztatóban pontosan, egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét/megnevezését, forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét/székhelyét, aki/amely a tájékoztató vagy annak valamely részének tartalmáért felel. A tájékoztatóban foglalt minden információra, illetőleg az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy felelősségvállalásának. 55. (1) A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás elmaradásával, illetve félrevezető tartalmával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó felel. A jelen dokumentum a K&H Befektetési Alapkezelő Zrt. által szolgáltatott információ alapján készült. Ennek alapján a K&H Befektetési Alapkezelő Zrt. mint a kibocsátó törvényes képviselője és a K&H Bank Nyrt. mint forgalmazó jelen Tájékoztatóban foglaltakért egyetemleges felelősséget vállalnak, amit a Tájékoztató végén és külön nyilatkozatban aláírásukkal erősítenek meg. A K&H Befektetési Alapkezelő Zrt., mint alapkezelő és a K&H Bank Nyrt., mint letétkezelő társasággal szemben a befektetési jegyek eladásának megkezdését megelőző három naptári éven belül csődeljárást nem rendeltek el. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Tájékoztató jóváhagyása során a Tájékoztatóban szereplő adatok valódiságát nem vizsgálja és nem vállal felelősséget az abban foglalt információk valódiságáért. 7
A Tájékoztatóban használt fogalmak Bank: jelen tájékoztató esetében a K&H Bank Nyrt. Befektetési alap, alap: befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel; jelen tájékoztató esetében a K&H Euro Fix Plusz 4 Zártvégű Értékpapír Befektetési Alap (rövidített neve K&H Euro Fix Plusz 4 Alap, a továbbiakban Alap); Befektetési alapkezelési tevékenység: a befektetési alapkezelő által, a meghirdetett befektetési elveknek megfelelő befektetési alap kialakítása és a befektetési alap portfoliójában lévő egyes eszközelemeknek a befektetési alapkezelő döntése alapján, a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó adásvétele; Befektetési alapkezelő: befektetési alapkezelési tevékenységre engedéllyel rendelkező részvénytársaság; jelen tájékoztató esetében a K&H Befektetési Alapkezelő Zrt., (a továbbiakban Alapkezelő); Befektetési alap letétkezelési tevékenység: az a Hpt. 3. (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenység, amely során a letétkezelő a befektetési alapkezelő megbízása alapján letéteményesként a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá a befektetési alap bankszámlájának - ideértve az alap saját tőkéjének összegyűjtése céljából nyitandó letéti számlát is -, illetve értékpapír számlájának vezetését, valamint a befektetési jegyek eladásával, visszavásárlásával, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységet és az alapkezelők sajátos ellenőrzését végzi; Befektetési alap letétkezelő: a befektetési alap letétkezelési tevékenységet végző hitelintézet; jelen tájékoztató esetében a K&H Bank Nyrt. (továbbiakban Letétkezelő); Befektetési eszköz: a Törvény 82. -ában felsorolt befektetési eszközök közül mindazok, amelyekbe történő befektetést jelen Tájékoztató lehetővé teszi az Alap számára; Befektetési jegy: befektetési alap nevében (javára és terhére) a Törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel - sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír; jelen tájékoztató esetében a K&H Euro Fix Plusz 4 Befektetési Jegy, (a továbbiakban Befektetési jegy); Befektető: az a személy, aki a befektetési szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel, árutőzsdei szolgáltatóval, vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja; jelen tájékoztató esetében az Alapban befektetési jegyet szerző befektető; Dematerializált értékpapír: az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség; Értékpapírszámla: a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapírtulajdonos javára vezetett nyilvántartás; Felügyelet: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete; Forgalmazó: az értékpapír kibocsátásában és forgalomba hozatalában közreműködő befektetési szolgáltató, amely az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátóval együtt egyetemlegesen felel. Jelen tájékoztató esetében a K&H Bank Nyrt; Euró: Jelen Tájékoztatóban használt euró megjelölés alatt az Gazdasági Monetáris Unió törvényes fizetőeszközét kell érteni. Hozamígéret: az Alapkezelő tőkére és hozamra vonatkozó saját ígérete, amely a Kezelési Szabályzatban kerül meghatározásra. A Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. Törvény alapján az Alapkezelő Hozamígéretét a hozamot biztosító pénzügyi eszközökkel és befektetési politikával köteles alátámasztani az ügyfél részletes tájékoztatása mellett; Hpt: Kibocsátó: MNB: a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. Törvény; az a jogi személy, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja; jelen tájékoztató esetében az Alap; Magyar Nemzeti Bank; 8
Nettó eszközérték: a befektetési alap portfoliójában szereplő eszközök ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - értéke, csökkentve a portfoliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is; Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény; Rendelet: az Európai Közösségek Bizottsága 809/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatóban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról Törvény: a Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény; Ügyfél: az a személy, aki a Törvény hatálya alá tartozó szolgáltatásokat igénybe veszi; Ügyfélszámla: az ügyfélnek vezetett olyan számla, amely kizárólag a befektetési szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetés által keletkezett egyenlegének terhére adott megbízások lebonyolítására szolgál; Zártvégű befektetési alap: az olyan befektetési alap, amelyre a futamidő lejáratának kivételével vissza nem váltható befektetési jegyek kerülnek kibocsátásra és forgalomba hozatalra. 9
3. Felelős személyek Alapkezelő: Forgalmazó: Résztvevők 3.1. Alapkezelő Az Alapkezelő igazgatósága Stefan Duchateau elnök Jan Swinnen Zobor Zsuzsanna Johan De Ryck Marko Voljč Dr. Bába Ágnes Erwin Schoeters Johan Daemen K&H Befektetési Alapkezelő Zrt., 1051 Budapest, Vigadó tér 1. Tel.: 483-5000 K&H Bank Nyrt., 1051 Budapest, Vigadó tér 1. Tel.: 300 0000 a Választmány elnöke KBC Asset Management S.A. Havenlaan 2, B-1080 Brussels ügyvezető igazgató K&H Bank Nyrt. 1051 Budapest, Vigadó tér 1. vezérigazgató K&H Befektetési Alapkezelő Rt. 1051 Budapest, Vigadó tér 1. vezérigazgató CSOB Fund Management Perlova 5, 110 00 Prága, Cseh Köztársaság vezérigazgató, K&H Bank 1051 Budapest, Vigadó tér 1. vezérigazgató-helyettes, K&H Bank 1051 Budapest, Vigadó tér 1. ügyvezető igazgató, KBC Asset Management Havenlaan 2, B-1080 Brussels ügyvezető igazgató, KBC Insurance Havenlaan 2, B-1080 Brussels Az Alapkezelő Felügyelő Bizottsága Marc Bautmans elnök Izsák Sándor Florova Anna Gombás Attila ügyvezető igazgató K&H Bank Nyrt. 1051 Budapest, Vigadó tér 1. főosztályvezető K&H Bank Nyrt. 1051 Budapest, Vigadó tér 1. főosztályvezető, K&H Bank Nyrt. 1051 Budapest, Vigadó tér 1. pénzügyi igazgató, K&H Bank Nyrt. 1051 Budapest, Vigadó tér 1. 3.2. Alvállalkozó KBC Asset Management N.V., 1080 Brussels, Havenlaan 2, Belgium 3.3. Letétkezelő K&H Bank Nyrt., 1051 Budapest, Vigadó tér 1. 3.4. Forgalmazó K&H Bank Nyrt., 1051 Budapest, Vigadó tér 1. 3.5. Könyvvizsgáló Bárány Terézia (8000 Székesfehérvár, Jókai u. 10/C), engedélyszáma 000428 10
4. Az ajánlott értékpapírokra vonatkozó információk 4.1. A felajánlott értékpapír neve, fajtája, előállítási módja, típusa A K&H Euro Fix Plusz 4 Alap a Törvény alapján névre szóló befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatala útján Magyarországon létrehozandó, határozott futamidejű, zártvégű értékpapír befektetési alap. Értékpapír neve K&H Euro Fix Plusz 4 Befektetési Jegy Értékpapír fajtája Értékpapír előállítási módja Értékpapír típusa ISIN azonosítója befektetési jegy dematerializált névre szóló HU0000705504 4.1.1. A befektetési jegyek kibocsátásának pénzneme A befektetési jegyek euróban (EUR-ban) kerülnek kibocsátásra. 4.1.2. A befektetési jegyek megjelenési formája Az Alap befektetési jegyei dematerializált értékpapírként kerülnek kibocsátásra. A dematerializált értékpapír olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapírszámla tartalmazza. Az Alapkezelő a jegyzés tényleges lezárását követő napon értékpapírnak nem minősülő okiratot állít ki a dematerializált értékpapírról, amit a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt-nél (továbbiakban mint KELER Zrt.) helyez el. A KELER Zrt. címe: 1075 Budapest, Asbóth u. 9-11. sz. Ezután a befektetési jegyet az Alapkezelő a KELER Zrt-nél keletkezteti. A befektetési jegy fizikailag kinyomtatásra nem kerül, így az fizikai formában nem kérhető ki, és annak nyomdai úton történő előállításáról az Alapkezelő később sem rendelkezhet. 4.1.3. A befektetési jegyek nyilvántartása A dematerializált befektetési jegyek nyilvántartása a befektető nevére nyitott értékpapírszámlán történik. A befektetési jegy tulajdonosa részére értékpapírszámlát a forgalmazó vezet. A forgalmazó tulajdonában álló értékpapírról értékpapírszámlát a KELER Zrt. vezeti (a továbbiakban együtt: számlavezető). Az értékpapírszámla értékpapír-számlaszerződéssel jön létre. Értékpapírszámlaszerződéssel a számlavezető kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló dematerializált értékpapírt a számlavezetőnél megnyitott értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a számlatulajdonost értesíti. A dematerializált értékpapír megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják. Az értékpapírszámla feletti rendelkezésre a számla tulajdonosa, illetve az a személy jogosult, akit erre a számla tulajdonosa meghatalmazott. A számlavezető felé a meghatalmazás csak akkor hatályos, ha azt vele az üzletszabályzatában meghatározott módon és tartalommal írásban közölték. 4.1.4. A befektetési jegyekhez fűződő jogok A Befektetőket megillető, a befektetési jegyekhez fűződő jogok jelen Tájékoztató 4.7.13. pontjában olvashatóak. 4.2. A lejáratkor kifizetendő hozamra vonatkozó rendelkezések 4.2.1. Hozamígéret Az Alapkezelő az Alap nevében a következő pénzügyi eszközökkel és befektetési politikával alátámasztott Hozamígéretet teszi: 11
A Kezelési Szabályzat 1. pontjában meghatározott futamidő végén a befektetők kézhez kapják a befektetési jegyek névértékét ezen felül lejáratkor hozamként o vagy a befektetési jegyek névértékére vetített X%-os minimális fix hozamot (továbbiakban: Minimális Fix Hozam, vagy MFH), o vagy az összetett európai részvény kosár (a továbbiakban: Kosár) növekményének Y%-át, ha az magasabb az MFH-nál, a befektetési jegyek névértékére vetítve, o de hozamként névértéken felül legfeljebb a befektetési jegyek névértékének Z%-át. A Hozamígéret a teljes futamidőre vonatkozó hozam. A meghirdetett Hozamígéret a következő képlettel írható le: Hozam a Futamidő végén = Maximum { X% ; Maximum [0% ; Minimum (Y % * Kosár hozama; Z%) ] }. A Maximum {X% ; Maximum [ ] } tag értelme, hogy a befektető hozama a meghirdetett X% és a belső zárójelben szereplő tag (a Kosár hozama egy bizonyos arányban és egy meghatározott maximum értékig) közül a magasabb lesz. A Maximum [0% ; Minimum ( ) ] belső tag azt fejezi ki, hogy az Indexkosárra szóló opciók hozama nem lehet nullánál kisebb. A legbelső Minimum (Y% * Kosár hozama; Z%) zárójeles tag azt jelenti, hogy a részesedés hányadosnak megfelelően a befektető a Kosár hozamának Y%-át kapja meg, de legfeljebb Z%-ot (feltéve, hogy az egyenlet minden más része teljesül). Az Alapkezelő Hozamígéretét kizárólag az Alap pénzügyi eszközei és befektetési politikája biztosítják, arra harmadik személy garanciát nem vállal. 4.2.2. A befektetés értékét befolyásoló tényezők lejáratkor A befektetés értékét az Alap által elhelyezett euró betétek kamatai valamint a Kezelési Szabályzat 2.4.2 pontjában meghatározott Kosár teljesítménye határozza meg. 4.2.3. Hozamfizetés Az Alap tőkenövekménye terhére futamidő közben nem fizet hozamot. A teljes futamidő alatt elért hozamot a befektetési jegy tulajdonosok az Alap lejártát követően a befektetési jegyek visszaváltásával realizálhatják. A Hozamígéret kifizetésének pontos szabályozása a Kezelési Szabályzat 10.1.1. pontjában olvasható! 4.3. Nyilatkozat a kibocsátás engedélyezéséről Jelen Tájékoztató aláírásával az Alapkezelő, mint a befektetési jegyek kibocsátójának törvényes képviselője nyilatkozza, hogy igazgatósága 3/2007. (02.23) számú határozatában döntött az értékpapír kibocsátásáról, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2007 június napján kelt E-III/110./2007. számú határozatával az Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozatalát engedélyezte. 4.4. A befektetési jegyek kibocsátásának időszaka, az alap futamideje A jegyzési időszak kezdő napja: 2007. június 11. A jegyzési időszak záró napja legkésőbb: 2007. július 20. A jegyzésre vonatkozó részletes információkat jelen Tájékoztató 4.7. Nyilvános ajánlattétel feltételei című fejezete tartalmazza. Az Alap futamideje 2007. július 30. napjától számítva határozott ideig, 2010. augusztus 19. napjáig tart. 4.5. A befektetési jegyek szabad átruházhatóságára vonatkozó korlátozások, másodlagos forgalmazás Az Alap zártvégű befektetési alap, így a kibocsátott befektetési jegyek futamidő közben nem válthatók vissza. A befektetési jegyek másodlagos forgalmazásának szabályait a Kezelési Szabályzat 4. pontja tartalmazza. 12
4.6. Adózás A nyilvánosan forgalomba hozott befektetési jegynek a Törvény szerinti hozama, ideértve annak nyilvános másodlagos forgalmazása során e hozam helyett elért árfolyamnyereséget is a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján kamatjövedelemnek minősül, melynek mértéke a Tájékoztató elkészítésének időpontjában 20 %. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a befektetési jegyekre vonatkozó adózási szabályokat a mindenkor hatályos adótörvények, így különösen a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, valamint devizakülföldiek esetében, abban az esetben, ha a Magyar Köztársaság és a befektetési jegy tulajdonos adózás szerinti honos országa között létrejött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezései tartalmazzák. 4.7. Nyilvános ajánlattétel feltételei 4.7.1. A létrehozandó Alap rövid bemutatása Az Alap elnevezése: K&H Euro Fix Plusz 4 Zártvégű Értékpapír Befektetési Alap Az Alap rövid neve: K&H Euro Fix Plusz 4 Alap Az Alap típusa, fajtája, futamideje, formája: nyilvános, zártvégű, határozott futamidejű, értékpapír befektetési alap. A kibocsátott befektetési jegyek devizaneme: EUR, azaz euró. Az Alap célja, hogy a befektetőket úgy részesítse a részvénypiacokon elérhető hozamokból, hogy közben a kamatozó megtakarításokhoz hasonló biztonságot élvezzenek. A K&H Euro Fix Plusz 4 Alap célja, hogy lejáratkor visszafizesse a jegyzéskor befizetett tőkét, növelve vagy egy előre meghatározott fix hozammal, ami a jegyzéskori névérték %-ban van kifejezve, vagy jó nemzetközi részvénypiaci teljesítmény esetén a részvényekből összeállított Kosár hozamából való részesedéssel, ha az így elérhető hozam kedvezőbb a befektető számára, mint az előre meghatározott fix hozam. Az Alap vagyonát a tőke megóvása érdekében bankbetétekbe, míg a részvénypiaci részesedés biztosítása érdekében részvénypiaci opciókba fekteti be. A befektetési politika részletes bemutatása a Kezelési Szabályzat 2. pontjában olvasható. A befektetők tájékoztatása érdekében az Alapkezelő a konstrukció által biztosított tőkére és hozamra vonatkozó összefüggést legkésőbb a jegyzés kezdő napján nyilvánosságra hozza, és annak kifizetésére az Alap nevében ígéretet tesz (továbbiakban: Hozamígéret). A Hozamígéret pontos feltételei az Alap Kezelési Szabályzata 2.4. pontjában olvashatóak. Jelen Tájékoztatóban használt euró megjelölés alatt az Gazdasági Monetáris Unió törvényes fizetőeszközét kell érteni. 4.7.2. Forgalmazási terv és allokáció Az Alap befektetési jegyeit az Alapkezelő Magyarországon hozza forgalomba, a befektetési jegyek a K&H Bank Nyrt. fiókhálózatában (a befektetési jegyek forgalmazására jogosult fiókok listája jelen Tájékoztató 1. sz. melléklete.) jegyezhetők. Az Alap befektetési jegyeit devizabelföldi és devizakülföldi magán- és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok korlátozás nélkül vásárolhatják. 4.7.3. A jegyzés, fizetés módja A befektetési jegyek névértéke: 100 EUR, azaz száz euró. A befektetési jegyek jegyzési ára: a névértéke: 100 EUR azaz száz euró Egy befektető által minimálisan jegyezhető összeg: 500 EUR, azaz ötszáz euró névértékű befektetési jegy. Egy befektető által jegyezhető összeg maximálva nincsen. A befektetési jegyeket jegyezni személyesen, vagy meghatalmazott képviselő útján lehet. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba kell foglalni. A meghatalmazást a befektető ügyfélszámlája felett rendelkezésre jogosult(ak) aláírásával ellátva kell megadni, és abban részletesen meg kell határozni a meghatalmazás tartalmát (a meghatalmazott 13
rendelkezési jogosultságának kereteit), időbeli hatályát. A meghatalmazás szükséges eleme a befektető ügyfél-azonosító számlaszáma. A jegyzés a jegyzési ív kitöltésével és aláírásával történik. A nyilatkozat aláírását követően a jegyzési nyilatkozat nem vonható vissza kivéve, ha a jelen Tájékoztató a jegyzési időszak alatt kiegészítésre kerül. Ebben az esetben a befektetőt a visszavonási jogon kívül elállási jog is megilleti, amely jogait a befektető a jegyzési időszakban gyakorolhatja. A jegyzési ív aláírásával a jegyző feltétlen kötelezettséget vállal a lejegyzett befektetési jegyek megvásárlására. Tekintettel arra, hogy a befektetési jegyek dematerializált értékpapírként kerülnek kibocsátásra, jegyzés csak olyan személytől fogadható el, aki a jegyzést bonyolító Forgalmazóval értékpapír-számlavezetésre szerződést köt és a jegyzési íven értékpapírszámlája számát feltüntette. Az értékpapírszámlát az értékpapír-forgalmazó számlavezetési díj fejében vezeti, melynek mértéke a forgalmazónál a mindenkor hatályos Hirdetményben meghirdetett összeg. A jegyzési ív aláírásával egy időben a jegyzőnek a kibocsátás devizanemében meg kell fizetnie a befektetési jegyek jegyzési árát. A jegyzőt egyéb költség, vagy adó nem terheli. A jegyzési ív aláírásával egy időben a jegyző a jegyzett mennyiségű befektetési jegyek ellenértékét a jegyzési helyen vagy készpénzben fizeti be, vagy átutalja a jegyzési helynél vezetett, az értékpapírszámlához kapcsolódó korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számlájára (ügyfélszámla). A jegyzés akkor minősül érvényesnek, ha a jegyzett befektetési jegyek kibocsátási ára a jegyzés pillanatában a befektető ügyfélszámláján rendelkezésre áll. A jegyző a jegyzési ív aláírásával hozzájárul ügyfélszámlájának a jegyzett befektetési jegyek ellenértékével történő megterheléséhez. A jegyzett befektetési jegyek ellenértékét a jegyzési hely haladéktalanul az Alap Letétkezelőjénél vezetett 10402142-50485156-57521019 számú elkülönített letéti számlájára helyezi. A Letétkezelő a jegyzés folyamán az Alap indulásának napjáig a jegyzésre befolyt összeget az elkülönített letéti számlán tartja, amely számlára az Alap nyilvántartásba vételéig a Letétkezelő az Alapkezelőtől terhelésre szóló megbízást nem fogad el. Az Alap indulásának napján a jegyzési árat a Letétkezelő az Alap letéti számláján a befektetési jegy névértékére kiegészíti. Az Alap indulásának napján (2007. július 30. napján) a befektetők értékpapírszámlájára a jegyzett befektetési jegyek névértéken kerülnek jóváírásra. Sikeres jegyzés esetén a jegyzési hely az Alap indulását követő öt napon belül postai úton, írásban teljesítési igazolást küld a befektetőknek. A nyilvános forgalomba hozatal eredményét az Alapkezelő az eljárás lezárását követő öt napon belül a Felügyeletnek bejelenti, és honlapján (www.khalapok.hu) valamint a forgalmazó honlapján (www.kh.hu) nyilvánosságra hozza. Az Alap indulását követően az értékpapírok transzferálhatóak a Forgalmazó mindenkor hatályos hirdetményében meghatározott díj megfizetése mellett. 4.7.4. A jegyzési időszak A befektetők befektetési jegyeket a jegyzési időszak alatt jegyezhetnek. A jegyzési időszak kezdő napja: 2007. június 11. A jegyzési időszak záró napja legkésőbb: 2007. július 20. Az Alapkezelő a Törvény 49. (3) bekezdése alapján a kitűzött zárónap előtt is lezárhatja a jegyzési időszakot, ha a kibocsátásra meghirdetett értékpapír teljes mennyiségét (4.7.5. pont) a befektetők lejegyezték és a Törvény 49. (2) bekezdése alapján a jegyzési időszak kezdő napjától számítva három banki munkanap már eltelt. Az Alapkezelő az alap hirdetményi helyein és a Forgalmazás helyein egy banki munkanappal megelőzően hirdetményben tájékoztatja a befektetőket a jegyzési időszak korábbi lezárásáról. 4.7.5. A kibocsátásra meghirdetett értékpapír mennyisége A kibocsátásra meghirdetett értékpapír mennyisége 1.000.000 EUR, azaz egymillió euró névértékű befektetési jegy. A lejegyzett befektetési jegyek forintra átszámított ellenértéke a jegyzés zárónapján a Magyar Nemzeti Bank által a jegyzés zárónapján közzétett hivatalos HUF/EUR középárfolyamon számolva nem lehet kevesebb 200.000.000.- HUF-nál, azaz kettőszáz-millió forintnál. 4.7.6. Túljegyzés A kibocsátásra meghirdetett értékpapír (4.7.5. pont) mennyiségét meghaladó jegyzés, amelyet a kibocsátó a jegyzés lezárásáig korlátozás nélkül elfogad. 14
4.7.7. Aluljegyzés A kibocsátás meghiúsul, ha a 4.7.5 pontban szereplő kibocsátásra meghirdetett értékpapír mennyiség a jegyzés zárónapjáig nem kerül lejegyzésre. 4.7.8. Érvénytelen jegyzés Érvénytelen a jegyzés, ha: - a jegyzési ív nem felel meg a formai és tartalmi követelményeknek, - a jegyzés ellenértéke a jegyzési időszak végéig a jegyzési íven megjelölt számlaszámon nem kerül jóváírásra, - a jegyző személy nem rendelkezik érvényes jegyzési ívvel, - a jegyzés nem a jegyzési időszak alatt, vagy nem a jegyzési helyen történik, - a jegyzés beleütközik a Tájékoztató vagy egyéb jogszabály rendelkezéseibe. 4.7.9. A befizetett összeg visszafizetésére vonatkozó eljárás el nem fogadott jegyzés esetén Aluljegyzés következtében, vagy érvénytelen jegyzés miatt el nem fogadott jegyzés esetén a jegyzési időszak utolsó napját követő öt naptári napon belül az Alapkezelő a Letétkezelőn keresztül a Forgalmazó útján kötelezően kifizeti a Befektető által befizetett összeget a jegyzés helyén kamat- és levonásmentesen, a jegyzési ív bemutatása ellenében a jegyzőnek, vagy meghatalmazottjának. A befizetett összeget a Letétkezelő a Forgalmazón keresztül a befektető ügyfélszámlájára térítésmentesen visszavezeti. 4.7.10. Jegyzési garancia A kibocsátásra meghirdetett értékpapír mennyiségének (4.7.5. pont) lejegyzésére harmadik személy jegyzési garanciát nem vállal. 4.7.11. Forgalmazó és Letétkezelő neve, székhelye K&H Bank Nyrt. (1051 Budapest, Vigadó tér 1.) 4.7.12. Joghatóság, háttérszabályok megnevezése A jelen Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat alapján létrejövő bármely jogviszonyra a Magyar Köztársaság joga az irányadó. Minden, a Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat alapján létrejövő jogviszony, így különösen a befektetési jegyek jegyzését szabályozó jog- és egyéb nyilatkozatokban, szerződésekben nem szabályozott kérdések tekintetében a Kezelési Szabályzat, a Törvény, a Rendelet, a Ptk. és a vonatkozó alacsonyabb szintű jogi normák rendelkezései az irányadóak. A befektetésekre a mindenkor hatályos adózási törvények az irányadóak. Lehetséges, hogy az Alap által megvásárlásra kerülő külföldi befektetési eszközök kibocsátóira vonatkozó adózási szabályok a kibocsátás országában az Alap működése során megváltoznak. Az Alap által vásárolt befektetési eszközök kibocsátóinak adózására a mindenkor hatályos, a kibocsátóra vonatkozó hazai jogszabályok az irányadók. 4.7.13. A befektetési jegyekhez fűződő jogok - Az Alap lejáratakor a Befektető jogosult a tulajdonában lévő befektetési jegyek névértékének, valamint az ígért hozamnak megfelelő részesedésre a Hozamígéretnek megfelelően. - Jogosult a befektető arra, hogy a Kezelési Szabályzatban meghatározottak szerint a tőzsdén keresztül, másodpiaci forgalomban értékesítse a befektetési jegyét az adásvételt lebonyolító befektetési szolgáltató által alkalmazott jutalékkal csökkentett tőzsdei áron. - A befektető részére térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a jelen Tájékoztatót, az Alap Kezelési Szabályzatának mindenkor hatályos példányát, az Alap féléves és éves jelentését. A jelentésekhez a befektetési jegy tulajdonosok hozzáférhetnek az Alapkezelő és a Forgalmazó honlapján (www.khalapok.hu, www.kh.hu), a Forgalmazási helyeken, az Alapkezelő, és a Letétkezelő irodáiban. - Az elektronikus úton közzétett Tájékoztatót a befektető részére - kérésére nyomtatott formában ingyenesen rendelkezésre kell bocsátani. - A Befektető jogosult a Törvény szerinti rendszeres és rendkívüli tájékoztatásra. - Befektető jogosult a Törvényben meghatározott egyéb jogok gyakorlására. 15
Fenti jogokon túlmenően, az Alap lejáratának napján befektetési jeggyel rendelkező befektetők a befektetett összegtől függően jogosultak a Hozamígéret összegére a Kezelési Szabályzat 2.4. pontjában leírtaknak megfelelően. 4.8. Az Alap befektetési célkitűzése és politikája, befektetési korlátozások Az Alap befektetési célkitűzéseit, befektetési politikáját és a Törvényben előírt befektetési korlátozásokat a Kezelési Szabályzat 2. pontja tartalmazza. Amennyiben az Alapkezelő a befektetési korlátozásokat megszegi, arról haladéktalanul tájékoztatja a befektetőket az Alap hirdetményi helyein és a befektetési korlátozás megsértését haladéktalanul megszünteti. A Rendelet szerint ha az Alap a befektetési eszközeinek több, mint 20%-át egy befektetési szolgáltatónál helyezi el, akkor a befektetési szolgáltatót részletesen be kell mutatni. Jelen esetben az Alap bruttó befektetési eszközeinek több mint 20 %-át a K&H Bank Nyrt-nél euró bankbetétben helyezi el. A K&H Bank Nyrt. részletes bemutatását az 5.3 pont tartalmazza. Az Alap az euró betételhelyezés mellett derivatív ügyleteket köt, amelyeknek célja részesedés biztosítása a részvénypiacok pozitív eredményeiből. 4.9. Értékelés Az Alap nettó eszközértékének és az egy jegyre jutó nettó eszközérték kiszámításának szabályait a Kezelési Szabályzat 8. pontja tartalmazza. 4.10. A befektetési jegy szabályozott piacra történő bevezetésére és kereskedésére vonatkozó szabályok A befektetési jegyek másodlagos forgalmazásáról, szabályozott piacra történő bevezetéséről a Kezelési Szabályzat 4. pontja ad részletes tájékoztatást. 4.11. A Befektetők tájékoztatása Az Alapkezelő minden rendes és rendkívüli eseményről tájékoztatja a Befektetőket a következő dokumentumok segítségével: tájékoztató, kezelési szabályzat, éves jelentés, féléves jelentés, hirdetések, amelyek az Alapkezelő és Forgalmazó honlapján (www.khalapok.hu, www.kh.hu), jelennek meg. A Letétkezelő naponta közzéteszi az Alap nettó eszközértékét és egy jegyre jutó nettó eszközértékét az Alapkezelő és Forgalmazó honlapján (www.khalapok.hu, www.kh.hu). 16
5. A forgalomba hozatal szereplőinek bemutatása Az Alapkezelő olyan részvénytársaság, amely befektetési alapkezelői tevékenységet végez. Ennek keretében az általa kialakított portfoliókat, az általa lefektetett befektetési politika alapján kezeli. A Forgalmazó az értékpapír értékesítésében részt vevő befektetési szolgáltató. A Letétkezelő olyan hitelintézet, amely az alapkezelési tevékenységgel kapcsolatban felmerülő értékpapír- és pénzmozgásokat nyilvántartja, kiszámolja és közzéteszi az alap nettó eszközértékét, valamint sajátos módon ellenőrzi az alapkezelőt. 5.1. Az Alapkezelő társaság bemutatása Alapkezelő: K&H Befektetési Alapkezelő Zrt. Alapkezelő székhelye: 1051 Budapest, Vigadó tér 1. Alapkezelő telefonszáma: 00-36-1-4835020 Alapkezelő alaptőkéje: 850.000.000,-Ft, amely befizetésre is került Működésének időtartama: Az Alapkezelő határozatlan időre alakult. Az alapítás időpontja: 1997. október 10. Felügyeleti engedély száma: III./100.058/2002. Felügyeleti engedély időpontja: 2002. július 18. Bejegyzés helye: Magyarország, Hajdú-Bihar Megyei Bíróság, mint Cégbíróság a Cg. 09-10-0000249 számú cégjegyzékbe részvénytársaságként 1997. november 05. napján. Nyilvántartó bíróság: a Fővárosi bíróság, mint Cégbíróság a Cg. 01-10-043736 cégjegyzékszámon Alkalmazotti létszám: 24 fő Alapkezelő könyvvizsgálója: Ernst & Young Kft., 1132 Budapest, Váci út 20. Hirdetmények közzétételének helye: Alapkezelő honlapja (www.khalapok.hu). 5.1.1. Az Alapkezelő üzleti tevékenységének múltja és fejlődése A K&H Befektetési Alapkezelő Zrt. ABN AMRO (Magyarország) Vagyonkezelő Rt. néven 1997. őszén alakult kizárólag értékpapír portfolió-kezelési (asset management) tevékenység végzésére. 2001. július 19-től a társaság K&H Vagyonkezelő Rt. néven működött tovább, mint önkéntes és magánnyugdíjpénztári vagyonkezelésre, értékpapír portfoliók kezelésére szakosodott befektetési szolgáltató gazdasági társaság. 2002. július 18-tól a K&H Vagyonkezelő Rt. neve és tevékenységi köre megváltozott, és mint K&H Értékpapír Befektetési Alapkezelő Rt. működik tovább. Jelenlegi tevékenységi körébe tartozik a befektetési alapkezelés, portfoliókezelés, önkéntes pénztári és magán nyugdíjpénztári vagyonkezelés, valamint befektetési tanácsadás. A nemzetközi befektetések menedzselésében a KBC Asset Management Brüsszel nyújt az Alapkezelőnek segítséget elsősorban a termékfejlesztésben, az alapok befektetési politikájának kialakításában, elemzések és piaci információk átadása terén. A Társaság története során az egyik legnagyobb hazai befektetési alapkezelővé nőtte ki magát, eddig tizenöt nyíltvégű alapot és több, mint harminc zártvégű garantált szerkezetű alapot hozott létre. A Társaság által befektetési alapokban kezelt vagyon 2006. december végén közel 520 milliárd Ft. 5.1.2. Az Alapkezelő üzleti tevékenysége Tevékenységi köre: 67.12 03 Értékpapír ügynöki tevékenység, alapkezelés 65.23 03 Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés 74.14 03 Üzletviteli tanácsadás Az Alapkezelő jelen Tájékoztató aláírásával nyilatkozik arról, hogy az értékpapír ügynöki tevékenységi körön belül fő tevékenységként kizárólag a Felügyelet engedélyéhez kötött befektetési alapkezelési tevékenységet végez, amelyre engedéllyel rendelkezik. Egyéb tevékenységei közé tartoznak a Törvény 81. (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott portfóliókezelés, a Törvény 81. (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott befektetési tanácsadás, a Törvény 229. (1) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztári vagyonkezelési tevékenység és magán-nyugdíjpénztári vagyonkezelési tevékenység. Az Alapkezelő tevékenységét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott III./100.058/2002. számú engedély alapján végzi. 17
5.1.3. Az Alapkezelő tulajdonosának bemutatása Az Alapkezelő 100%-os tulajdonosa a K&H Bank Nyrt., bemutatását ld. 5.3. pontban. 5.1.4. Az Alapkezelő szervezeti felépítésének ismertetése Az Alapkezelő a K&H Bank Nyrt-vel összevont alapú felügyelet alá tartozó cégcsoport tagja. A cégcsoport további tagjai: K&H Bank Nyrt., K&H Pannonlízing Pénzügyi Szolgáltató Holding Zrt., K&H Csoportszolgáltató Központ Kft., K&H Equities Tanácsadó Zrt., Fordat Kft., GIRO Bankkártya Zrt., Kvantum Követeléskezelő és Befektetési Rt. va. Az Alapkezelő stratégiai irányítását az Igazgatóság, tevékenységének ellenőrzését a Felügyelő Bizottság látja el. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó részletes tájékoztatást a 5.1. pont tartalmazza. Az Alapkezelő munkaszervezete termékfejlesztési és értékesítés-támogatási, portfoliókezelési, intézményi értékesítési és middle office szervezeti egységekből épül fel. Az Alapkezelő kockázatkezelőt, compliance officer-t, főkönyvelőt és belső ellenőrt is foglalkoztat. A munkaszervezet a vezérigazgató közvetlen irányítása alatt áll. 5.1.5. Az Alapkezelő irányító és felügyelő szervei, vezető állású munkavállalók Igazgatóság tagjai: Stefan Duchateau: diplomáját pénzügyi tervezés szakterületen, doktori címét pedig Business Economics területen szerezte. Karrierje során vezette a Kredietbank Befektetési üzletágát, majd igazgatóként tevékenykedett több befektetési, vezetési tanácsadási vállalatnál és brókercégnél. 1998- ban nevezték ki a KBC Vagyonkezelési és Befektetési Igazgatóságának élére. Jelenleg a KBC Asset Management Igazgatóságának elnöke, egyetemi tanár és a Belga Alapkezelők Szövetségének elnöke. Zobor Zsuzsanna: a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen 1985-ben szerzett közgazdász és szociológus diplomát, 1994-ben ugyanott bankmenedzseri posztgraduális diplomát. Pénzügyi pályafutását 1989-ben kezdte a Pénzügyminisztériumban. 1991-1996 között az Általános Értékforgalmi Bank Befektetési és Értékpapír Osztályán dolgozott. 1997-től az ABN Amro Vagyonkezelő munkatársaként kezdetben befektetési alapok kezelésével foglalkozott, később a szervezet jogutódjánál a K&H Befektetési Alapkezelő Zrt-nél a termékfejlesztési és értékesítéstámogatási területet vezeti, majd 2004 őszétől vezérigazgatói tisztséget lát el. Jan Swinnen: a HORAMA egyetemen Belgiumban szerzett diplomát számvitel, bank és biztosítási területen, majd emberi erőforrás menedzsmenttel kapcsolatos tanulmányokat folytatott. 1984-ben a Kredietbanknál fióki ügyintézőként, majd fiókvezetői asszisztensként, később fiókvezetőként dolgozott. 1996 tól a KBC munkatársa, fiókvezető, majd régióvezető munkakört látott el. 2003-tól a Kereskedelmi és Hitelbanknál senior ügyvezető igazgató a lakossági üzletág termék, stratégia, értékesítés területén, 2005-től pedig senior ügyvezető igazgató a lakossági területen. Johan De Ryck: a belgiumi Vrije Universiteit Brussel egyetemen 1992-ben szerzett közgazdász diplomát, majd a Boston University egyetem pénzügyi szakán, a The John Hopkins University egyetemen nemzeti jogi szakon folytatott tanulmányokat. 1994-től nyugdíjpénztári alapok és portfoliók kezelése során pénzügyi tanácsadóként dolgozott. A KBC Bank belgiumi csoportjánál 1996-tól intézményi befektetések és nyugdíjpénztári alapok kezelésével foglalkozott senior managerként, majd 2002-től a bankcsoport Cseh Köztársaságban lévő befektetési társaságának, a CSOB Fund Management vezérigazgatója, valamint a KBC Asset Management kelet-európai régiójának vezetője. Marko Voljc: a ljubljanai egyetemen szerzett közgazdasági diplomát, majd 1976. évtől a Szlovén Nemzeti Bank elemző osztályának volt vezetője. 1979-1992. évek között Washingtonban dolgozott a Világbanknál. 1992. évtől a Nova Ljubljanska Banka elnök-vezérigazgatója, 2004. február hónaptól a KBC Bank Közép-európai Igazgatóságának ügyvezető igazgatója, majd 2006. május hónaptól a K&H Bank Nyrt. vezérigazgatója. Dr. Bába Ágnes: a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen 1982. évben szerzett diplomát, majd egyetemi doktori tanulmányokat folytatott. 1993-ben okleveles könyvvizsgálói minősítést szerzett a Missouri Egyetemen Kansas city-ben, az USA-ban. 1992- től a Credit Lyonnais Bank Magyarország Rt-nél gazdasági igazgató, 1998-tól a Rabobank Magyarország Rt-nél ügyvezető igazgató, majd vezérigazgató-helyettes. 2001-től a Kereskedelmi és Hitelbank Rt-nél senior ügyvezető igazgató, majd 2004-től vezérigazgató-helyettes. 18
Erwin Schoeters: a Leuven-i Katholieke Universiteit jogi fakultásán 1989. évben jogi diplomát, majd 1991. évben a Leuven-i Katholieke Universiteit közgazdasági karán közgazdaság-tudományi diplomát szerzett, ezt követően a Fiscale Hogeschool Brussels intézményben pénzügyi jogi tanulmányokat folytatott.1992. évtől termékmenedzser a Kredietbank vagyonkezelési területén, majd 1995. évtől termékfejlesztési osztályvezető. 1998. évtől a KBC Bank Asset Management Department termékfejlesztési és marketing területek vezetője, majd 2000. évtől a marketing és üzletfejlesztési terület igazgatója, 2001. évtől ügyvezető igazgató. Johan Daemen: a Leuven-i Katholieke Universiteit természettudományi fakultásán matematika tudományterületen 1979. évben szerzett diplomát, majd a Leuveni Katholieke Universiteit Közgazdasági és Alkalmazott Közgazdaságtudományi Karán biztosítás-matemetikai tudományokból szerzett 1981. évben egyetemi oklevelet. 1982. évtől az ABB Insurance társaságnál áll alkalmazásban, mint aktuárius, 1993. évtől az ABB Insurance társaság életbiztosítási ágánál menedzser, majd 1994. évtől a biztosító társaság Life and Health csoportjának ügyvezetője. 1998. évtől a KBC Insurance társaság Life and Health csoportjának ügyvezető igazgatója. Felügyelő Bizottság: Marc Bautmans: 1976-ban jogi diplomát szerzett, majd posztgraduális képzésben vett részt ugyanezen területen. Pályakezdőként a Kredietbank Belgiumnál kezdett dolgozni. Különböző országok nagyvárosaiban (New York, London, Hong Kong, Shanghai) mint üzletkötő, treasury munkatárs, képviselő, divízió-vezető dolgozott. 1998-tól a KBC Banknál Befektetési vezető, majd közép európai területi treasurer. 2002 januárja óta a Kereskedelmi és Hitelbank Treasury vezetője. Izsák Sándor: Első diplomáját 1989-ben szerezte a Matematika és Fizika Tudományegyetemen, majd 2002-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen diplomázott. 1995-től az AHICO Nyugdíjpénztár adminisztrációs vezetője, 1997-től a Citibanknál kontroller, pénzügyi elemző, csoportvezető. 1999-től az ABN AMRO Banknál az Üzleti Teljesítmény Elemzés/Kontrolling osztályán vezető, 2001-től a Kereskedelmi és Hitelbanknál az Üzleti Teljesítmény Elemzés/Kontrolling Igazgatóságon főosztályvezető. Florova Anna: 1989. évben a Moszkvai Közgazdasági Egyetem Tervezés szakán szerzett diplomát, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Posztgraduális karán bankmenedzser szakirányú közgazdasági tanulmányokat folytatott. 1993. évtől a Kereskedelmi Bank fiókvezető-helyettese, majd 1999-2002. évek között a Postabank Rt-nél fiókvezető. 2002. évtől a Kereskedelmi és Hitelbanknál fiókvezető, a Privát Bank vezetője, majd 2005. évtől a Kiemelt lakossági ügyfelek marketing főosztály vezetője. Gombás Attila: A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen 1994-ben szerzett diplomát pénzügy és EU tanulmányok szakon. Pénzügyi pályafutását a diploma megszerzése után a K&H Banknál kezdte junior kontrollerként. Egy évvel később a Kontrolling Módszertani Osztály vezetője. 1998-től szenior menedzserként tevékenykedett a Kontrolling Tervezési és Módszertani Fejlesztés osztályán, majd a K&H és az ABN Amro egyesülése után a Kontrolling Pénzügyi Tervezés és Elemzés osztályát vezette. 2002-ben kinevezték Kontrolling Igazgató, majd 2005 októberétől a Pénzügyi Divízió vezetői posztját töltötte be. 2006 májusától a Pénzügy és Kockázatkezelési Divízió vezetője. Az Alapkezelő a Rendelet I. számú melléklete 14.1. és 14.2 pontja alapján nyilatkozik arról, hogy a társaság vezető tisztségviselőivel kapcsolatban jogszabályokban meghatározott összeférhetetlenség nem áll fenn, és nincs olyan információ, amelynek feltárását a Rendelet I. számú melléklete 14.1. második fordulat b-d) pontjában előírja. 5.2. Az Alvállalkozó bemutatása Az Alvállalkozó neve: KBC Asset Management N.V. Az Alvállalkozó székhelye: 1080 Brussels, Havenlaan 2., Belgium Az Alvállalkozó alaptőkéje: 35,75 millió euró A működés időtartama: az Alvállalkozó határozatlan időre alakult. Az Alvállalkozó üzleti éve: azonos a naptári évvel Az alapítás időpontja: 2000. június 01. A bejegyzés helye: Brussels Trade Registry 638.630-as számon 19
A KBC Asset Management 2000. június 1-jén alakult, mint a belga KBC Bank N.V. portfoliókezelési (asset management) tevékenységre specializálódott leányvállalata. A KBC Asset Management tulajdonosa 55%-ban a KBC Holding és 45%-ban a KBC Bank N.V. Tevékenységi körébe tartozik a befektetési alapkezelés, vagyonkezelés intézményi befektetők részére, valamint portfoliókezelés cégek és magánszemélyek részére egyaránt. A KBC Asset Management a lakossági befektetési alapok piacán Belgiumban piacvezető. Vezértermékének az úgynevezett garantált típusú alapok számítanak, piaci részesedése e termék esetében meghaladja az 50%-ot Belgiumban. A KBC Asset Management által kezelt vagyon 2006. december 31-én megközelítette a 150 milliárd eurót. Az Alvállalkozó igénybevételét szaktudása, piacismerete és a garantált típusú alapok piacán szerzett egyedülálló szakmai tapasztalata, valamint az Alap összetett befektetési politikája és garantált szerkezete indokolják. Az Alvállalkozó az Alapkezelő megbízása alapján az Alap portfoliójának kezelését végzi. Eljárása során mindig a saját nevében, de az Alap javára jár el. 5.3. A Letétkezelő bemutatása Az Alap Letétkezelője: K&H Bank Nyrt. A Letétkezelő székhelye: 1051 Budapest, Vigadó tér 1. Telefonszám: (06 1) 3 289 000 A Letétkezelő alaptőkéje: 52.507.204.412,- Ft A működés időtartama: A Letétkezelő határozatlan időre alakult. Az alapítás időpontja: 1987. 02. 20. A bejegyzés helye: A Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság a Cg. 01-10-041043 számú cégjegyzékbe 1987. 02.20. napján jegyezte be. A K&H Bank Nyrt. nyilvánosan működő részvénytársaság, mely a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény és a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény alapján tesz eleget tájékoztatási kötelezettségeinek. A K&H Bank Nyrt. éves jelentési, évközi gyorsjelentési, és egyéb, rendes, valamint rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége során közzétett hirdetményei elérhetőek a K&H Bank Nyrt. honlapján /www.kh.hu/, illetve a Magyar Tőkepiac című lapban. Amennyiben a Letétkezelő bármely időben képtelenné válik arra, hogy továbbra is ellássa az Alap letétkezelését, az Alapkezelő a Felügyelet jóváhagyásával megbízza a Letétkezelő utódját. 5.3.1. A Letétkezelő rövid története A K&H Bank Nyrt. működését 1987. január 1-jén, a kétszintű bankrendszer kialakításának keretében kezdte. 2001. július 1-jével a Bank egyesült az ABN AMRO Magyar Bank Rt-vel. A Bank tulajdonosai az egyesülést követően 60 %-ban a KBC Bank and Insurance Group, 40 %-ban az ABN AMRO N.V. 2006-ban a KBC Csoport 99,96%-ra növelte tulajdoni hányadát. 1 450 milliárd Ft, illetve 3 859 millió euró mérlegfőösszegével és 15 százalékos piaci részesedésével az egyesült Kereskedelmi és Hitelbank Magyarország második legnagyobb bankja és pénzügyi szolgáltató csoportja, mintegy 160 fiókjában, közel négyezer dolgozójával univerzális banki szolgáltatásokat kínál a vállalati és lakossági üzletágakban egyaránt, valamint brókeri tevékenységet, élet-és vagyonbiztosítási termékeket, befektetési alapkezelést, vagyonkezelést, lízing és nyugdíjpénztári szolgáltatások sorát biztosítja. 5.3.2. A Letétkezelő vezető tisztségviselői Az Igazgatóság tagjai: Singlovics Béla: felsőfokú tanulmányait 1973-ban fejezte be a Külkereskedelmi Főiskola áruforgalmi szakán. Hazai és nemzetközi bankszakmai tanfolyamok elvégzése mellett 1966-1988-ig a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Nemzetközi Osztályának, majd Devizafőosztályának vezető munkatársa. 1988-1993-ig a Citibank Budapest Rt. hitelezésért felelős ügyvezető igazgatója, később vezérigazgató helyettese. 1993-1994-ig ismét a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt-nél a Belföldi Bankműveletek Igazgatóságának ügyvezető igazgatója, majd 1995-1998-ig a Budapest Bank Rt. vezérigazgatóhelyettese, majd vezérigazgatója. 1998-ban az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet felügyeleti 20