-3- Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról (egységes szerkezetben a 27/2004. (IV. 19.) Kgy. rendelettel, a 62/2004.(XII.7.) Kgy. rendelettel, a 8/2005. (II. 28.) Kgy. rendelettel, a 23/2005. (IV. 14.) Kgy. rendelettel a 28/2005. (VI. 28.) Kgy. rendelettel, az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelettel, a 10/2006. (V. 15.) Kgy. rendelettel, a 30/2006. (VII. 25.) Kgy. rendelettel, az 51/2006. (XII. 08.) Kgy. rendelettel, a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelettel, a 65/2007. (XII.20.) Kgy. rendelettel, a 36/2008. (XI. 12.) Kgy. rendelettel és a 41/2008. (XII. 17.) Kgy. rendelettel) Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban Étv.) 13. (1) bekezdése, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. tv. 44/A (2) bekezdése, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 2. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról (továbbiakban SZÉSZ) az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed Szeged Megyei Jogú Város (a továbbiakban: a város) közigazgatási területére. (2) A város közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, továbbá építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni a jelen rendelet 1. sz. mellékletében lehatárolt, - az 1. jelű területen a jelen rendelet és annak 2.-23. mellékletét képező zóna tervek és szabályozási tervlap, - a 2. jelű területen a jelen rendelet és annak IV. fejezete szerinti sajátos előírásai és 2-23. sz. mellékletét képező zóna tervek és szabályozási tervlap, - a 3. jelű területeken a jelen rendelet és annak 17. és 18. sz. valamint 23. sz. mellékletét képező zóna tervek és szabályozási tervlap, valamint a részletes szabályozási tervek szabályozási elemei, ill. előírásai szerint szabad, 2. (1) A szabályozási terv, valamint a jelen rendelet szabályozási előírásai I. és II. rendű kötelező, valamint irányadó elemeket egyaránt tartalmaznak. (2) 1 I. rendű kötelező szabályozási elemek - a zóna határok és a zóna előírások (SZÉSZ II. fejezete), kivéve az építési zónák betűjelén és első két számkódján túli előírások, - az I. rendű közterületek, - az általános közlekedési zónán (az I. rendű közlekedési célú közterületen) belül a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási elemek (úttengelyek, szabályozási szélességek, zöldsáv stb.). (3) 2 II. rendű kötelező szabályozási elemek a (2) és (4) bekezdésben nem említett szabályozási elemek. 1 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 1. -a, hatályos 2004. XII. 15-től. 2 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 1. -a, hatályos 2004. XII. 15-től.
-4- (4) Az irányadó szabályozási elemek - a szabályozási tervlapon változtatási tilalommal jelölt területen belüli szabályozási vonalak - és a tervezett telekhatárok. (5) Az I. rendű, általános szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor. A II. rendű, részletes szabályozási elemek módosítása belterületen legalább a tömb egészére, külterületen az érintett területen a felhasználási egységre kiterjedő részletes szabályozási terv készítésével, vagy meglévő részletes rendezési terv módosításával történhet meg. Az irányadó szabályozási elemek betartása ajánlott. A részletes szabályozási terv készítésére kijelölt területre eső I. rendű szabályozási elemektől történő kisebb mértékű eltérést (pontosítást) a részletes szabályozási terv készítése során indokolni kell. II. fejezet ZÓNA (TERÜLETI) ELŐÍRÁSOK 3. A város területén a szabályozási terv: a) rendeltetési (területfelhasználási), b) építési (a beépítésre szánt területek építési előírásait rögzítő), c) környezetvédelmi, d) értékvédelmi, e) tilalmi és korlátozási, zónákat jelöl ki. a) Rendeltetési (területfelhasználási) zónák 4. 3 (1)A szabályozási terv a város közigazgatási területén - beépítésre szánt területet, - tervezett beépítésre szánt területet, - beépítésre nem szánt területet jelöl ki. (2) 4 A tervezett beépítésre szánt területek beépíthetőségének feltétele a teljes közművesítettség kiépülése. Ahol a teljes közműből egyedül a szennyvízcsatorna nem épült ki, új épület építésére, a meglévő átalakítására, bővítésére, rendeltetésének megváltoztatására amennyiben az többletszennyvíz kibocsátásával jár építéshatósági engedély akkor adható, ha a szennyvízcsatorna kiépült vagy a jogszabályban meghatározott hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyével alternatív szennyvízgyűjtési és tisztítási technológiával telken belül megoldható a gyűjtés, tisztítás és újrahasznosítás. Ez utóbbi esetben azonban a szennyvízcsatorna elkészülte után az arra történő rákötés a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően - kötelező. a) ha az érintett ingatlanon keletkező szennyvíz elvezetését biztosító szennyvízcsatorna hálózat építési munkái megkezdődtek, építésügyi hatósági engedély kiadható, de a használatbavételi engedély a rákötés tényleges megtörténte után adható ki. A felszíni vizek (csapadékvíz) elvezetésére a nyíltárkos megoldás is elfogadható. b) az a) pontban előírt kötelezettségek teljesüléséig a jelenlegi kiskert területeken csak a 29., egyéb területeken csak a 32. előírásai szerint szabad építési engedélyt kiadni. (3) 5 A belterületbe vonás feltételeit a Szeged MJV Önkormányzata és a kérelmező közötti településrendezési szerződés állapítja meg. A belterületi határ módosításának kezdeményezéséről a Közgyűlés önálló határozattal dönt. 3 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 2. -a, hatályos 2004. XII. 15-től. 4 Módosította a 41/2008. (XII.17.) ) Kgy. rendelet 1. -a, hatályos 2009. II. 01-től 5 Kiegészítette a 41/2008. (XII.17.) ) Kgy. rendelet 1. -a, hatályos 2009. II. 01-től
-5-5. (1) A szabályozási terv a város közigazgatási területén - a beépítésre szánt területen a) lakó: (L) b) vegyes: (V) c) gazdasági: (G) d) üdülő: (Ü) e) különleges: (K) - a beépítésre nem szánt területen a) közlekedési és közmű: (Kö) b) zöld: (Z) c) erdő: (E) d) mezőgazdasági: (M) e) vízgazdálkodási (VG) 6 zónákat határol le. (2) Részletes szabályozási terv a zónákat a SZÉSZ keretei között tovább tagolhatja. A tagolás II. rendű szabályozási elemnek minősül. Beépítésre szánt területek LAKÓ ZÓNÁK (L) 6. Nagyvárosias (nagy laksűrűségű) lakózóna (Ln) (1) A terület jellemzően sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A területen az OTÉK 11. (2)-(4) bekezdésekben foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. (3) A területen csak 1-es és 5-ös karakterű építési zónák jelölhetők ki. 7. Kisvárosias (közepes laksűrűségű) lakózóna (Lk) (1) 7 A terület jellemzően sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. A nem utcavonalon építendő további épületek összes nettó szintterülete épületenként nem haladhatja meg a 400 m 2 -t, kivétel ez alól a 78. és 84. hatálya alá tartozó területek. (2) A területen az OTÉK 12. (2)-(4) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. (3) A területen csak 2-es, 3-as és 5-ös karakterű építési zónák jelölhetők ki. 8 8. 9 Kertvárosias (alacsony laksűrűségű) lakózóna (Lke) (1) 10 A terület jellemzően laza beépítésű, összefüggő nagy kertes lakóépületek elhelyezésére szolgál. Építési telkenként a rendeltetési egységek száma maximum négy lehet. Egy épület nettó összes szintterülete legfeljebb 400 m2 lehet. (2) A területen az OTÉK 13. (2)-(4) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. 6 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 3. -a, hatályos 2004. XII. 15-től. 7 Módosította a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 2. -a, hatályos 2007. XI. 01-től. 8 Módosította az 51/2006. (XII. 08.) Kgy. rendelet 1. -a, hatályos 2007. I. 01-től. 9 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 5. -a, hatályos 2004. XII. 15-től. 1 0 Módosította a 41/2008. (XII.17.) Kgy. rendelet 2. -a, hatályos2009. II. 01.-től.
-6- (3) Nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás. (4) Nem helyezhető el zajos, bűzös tevékenységet befogadó építmény, még akkor sem, ha az a helyi lakosság alapellátását szolgálja. (5) A területen hulladékudvar kialakítható. - A területen csak 3-as, 4-es, és 5-ös karakterű építési zónák jelölhetők ki. VEGYES ZÓNÁK (V) 9. Településközpont vegyes zóna (Vt) (1) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) A területen az OTÉK 16. (2)-(4) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. (3) A területen 4-es karakterű építési zóna nem jelölhető ki. 10. Központi vegyes zóna (Vk) (1) A terület jellemzően több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. (2) 11 A területen az OTÉK 17. (2)-(4) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. A zóna területén az épületekben kialakítható összes lakószint-terület nem lépheti túl az összes szintterület 75%-át. GAZDASÁGI ZÓNÁK (G) 11. Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági zóna (Gksz) (1) A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló telephelyek befogadására kijelölt terület. (2) A területen az OTÉK 19. (2)-(3) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. 12. Zavaró hatású ipari zóna (Gip) (1) A terület elsősorban környezetét erősen zavaró gazdasági célú ipari telephelyek, valamint védőtávolságot igénylő mezőgazdasági majorok elhelyezésére szolgál. (2) A területen az OTÉK 20. (3) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. (3) A területen nem jelölhetők ki 1. (belvárosi) 2. (polgárvárosi) karakterű építési zónák. 13. Egyéb ipari zóna (Ge) (1) A terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodási telephelyek, kereskedelmi, szolgáltatási épületek, továbbá védőtávolságot nem igénylő mezőgazdasági majorok elhelyezésére szolgál. 1 1 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 4. -a, hatályos 2005. XII. 15-től.
-7- (2) A területen az OTÉK 20. (4)-(5) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el; továbbá 10 000 m 2 épület-szintterületet meg nem haladó kereskedelmi és szolgáltató épületek, valamint épületnek minősülő közlekedési építmények, ha azok nem közlekedési területen belül kerülnek elhelyezésre. ÜDÜLŐ ZÓNÁK (Ü) 14. Üdülőházas zóna (Üü) (1) A terület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál. (2) A területen az OTÉK 22. (1)-(2) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. (3) A területen a) olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület üdülési rendeltetését nem zavarják és az üdülési használatot szolgálják, b) nem helyezhetők el az üdülési rendeltetést zavaró közösségi szórakoztató, kulturális építmények, c) csak olyan parkolók és garázsok alakíthatók ki, amelyek az OTÉK 23. (5) bekezdésében foglalt előírásoknak megfelelnek. (4) A területen állattartó épület nem helyezhető el, kivéve ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik. (5) A területen hulladékudvar kialakítható. (6) A területen nem jelölhetők ki 1-es karakterű építési zónák. 15. Hétvégi házas zóna (Üh) (1) A terület legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál. (2) A területen a) olyan épületek is elhelyezhetők, amelyek a terület üdülési rendeltetését nem zavarják és az üdülési használatot szolgálják, b) nem helyezhetők el az üdülési rendeltetést zavaró közösségi szórakoztató, kulturális építmények, c) csak olyan parkolók és garázsok alakíthatók ki, amelyek az OTÉK 23. (5) bekezdésében foglalt előírásoknak megfelelnek. (3) A területen állattartó épület nem helyezhető el, kivéve ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik. (4) A területen hulladékudvar kialakítható. (5) A területen nem jelölhetők ki 1-es, 2-es karakterű építési zónák. KÜLÖNLEGES ZÓNÁK (K) 16. Különleges kereskedelmi célú zóna (Kke) (1) A területen elsősorban a 10 000 m 2 hasznos bruttó szintterületet (a hasznos bruttó területbe a gépkocsi tároló szintterületek nem tartoznak bele) meghaladó bevásárlóközpontok és nagykiterjedésű kereskedelmi célú létesítmények, vásárok, kiállítások, kongresszusi létesítmények helyezhetők el. (2) A területen az OTÉK 31. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhetők a) a különleges funkciót hordozó épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, továbbá b) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.
-8- (3) 12 A területen az (1) bekezdésben meghatározott építmény elhelyezését engedélyezni csak környezeti hatásvizsgálat alapján szabad. A területen nem jelölhetők ki 3-as és 4-es karakterű építési zónák. 17. Különleges intézményi zóna (Ki) (1) A terület különleges célokat szolgáló intézmények elhelyezésére szolgál. (2) A területen csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú intézmények és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. 18. Bányászati zóna (Kb) (1) A terület a nyersanyaglelőhelyek (bányák) telkeinek, építményeinek zónája. (2) A területen csak a bányászattal kapcsolatos üzemi építmények helyezhetők el. 19. Honvédelmi zóna (Kho) (1) A terület a honvédség számára kizárólagosan igénybe vett területeket foglalja magába. (2) 13 A területen csak honvédelmi célokat szolgáló építmények helyezhetők el. (3) 14 20. Hulladék elhelyezésére szolgáló zóna (Kh) A területen a hulladékok elhelyezésére szolgáló telephelyek, építmények létesíthetők. 21. Különleges közlekedési zóna (Kkö) (1) A terület csak a szabályozási tervlapon megnevezett közlekedési célokra vehető igénybe. (2) A zónába csak az épületnek minősülő közlekedési építmények (pl. parkolóház, autóbuszpályaudvar stb.) területei, illetve repülőterek, nagy kapacitású közterületi parkolók tartoznak. 22. Városüzemeltetési célokat szolgáló kertészet zónája (Kk) (1) A terület városüzemeltetési célokat szolgáló kertészet számára fenntartott terület. (2) A területen csak városüzemeltetési kertészettel kapcsolatos építmények helyezhetők el. (3) A területen a tulajdonos, a használó és a személyzet számára kivételesen telepíthetők lakások is. Beépítésre nem szánt területek KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰ ZÓNÁK (KÖ) 23. Általános közlekedési és közműzóna (Köu) (1) A vasúti és légi közlekedést kivéve közlekedés céljára kijelölt terület. (2) A területen a közforgalmú vasutak, a légi közlekedés építményeit kivéve az OTÉK 26. (1) és (3) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el. (3) Az utak elhelyezéséhez szükséges építési területek szélességét az OTÉK 26. (2) bekezdése szabályozza. 1 2 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 6. -a, hatályos 2004. XII. 15-től. 1 3 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 7. -a, hatályos 2004. XII. 15-től. 1 4 Hatályon kívül helyezte a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 7. -a, hatályát veszti 2004. XII. 15-től.
-9- (4) 15 Az elhelyezhető épületek által elfoglalt terület a közlekedési és közműterület 2%-át, az épületek építménymagassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg. (5) A szabályozási szélesség 25%-át aktív zöldfelületként kell kialakítani. 24. Vasúti közlekedési és közműzóna (KÖk) (1) A területen a közforgalmú vasutak és azok működéséhez kapcsolódó - OTÉK 26. (3) bekezdésében felsorolt - építmények helyezhetők el. (2) 16 Az elhelyezhető épületek által elfoglalt vasúti közlekedési és közműterület a telekterület 2%-át, az épületek építménymagassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg. KÖZPARK ZÓNA (Z) 25. (1) Közparkok céljára kijelölt zóna terület min. 75%-át zöldterülettel, ill. vízfelülettel fedetten kell kialakítani, amennyiben részletes szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik. A közparkon belül felszíni víztározók, dísztavak létesíthetők. (2) A területen az OTÉK 27. (4) bekezdésében felsorolt épületek helyezhetők el. (3) A területen az OTÉK 27. (1)-(3) valamint (5) bekezdés előírásait kell alkalmazni. (4) Az elhelyezhető épületek magassága legfeljebb 4,5 m lehet. (5) A zónában terepszint alatti garázsok elhelyezhetők a közpark terület legfeljebb 20%-n. (6) Gazdasági területfelhasználási egységen belül a -szabályozási terven jelölt helyen- II. rendű nem közlekedési célú közterületeken, a terület 50%-án fásított parkolók is elhelyezhetők. ERDŐ ZÓNA 26. Védelmi rendeltetésű erdőzóna (Ev) (1) A terület elsődlegesen védelmi (környezet-védelmi, ill. természetvédelmi) rendeltetésű célokat szolgál. (2) A területen épület nem helyezhető el, kivéve ha az a szénhidrogén kitermeléshez szükséges telken kerül elhelyezésre. (3) A területen hulladékudvar kialakítható. (4) A terület belterületen a közhasználat elől nem zárható el. 27. Egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőzóna(ee) (1) A terület elsődlegesen a közcélú egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőhasználat céljára szolgál. (2) A 100 000 m 2 -t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. A beépített területekhez legfeljebb 2-szer nagyobb közhasználat elől elzárt terület tartozhat. Az így igénybe vett telekrészen kívüli területek a közhasználat elől nem zárhatók el. (3) 17 Az épületek építménymagassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t, kivéve a kilátó építményeket, melyek magasságát és elhelyezését egyedileg az adottságok figyelembevételével kell az Önkormányzati Tervtanács állásfoglalásának ismeretében az építési hatóságnak meghatároznia. (4) A területen hulladékudvar kialakítható. 1 5 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 8. -a, hatályos 2004. XII. 15-től. 16 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 9. -a, hatályos 2004. XII. 15-től. 1 7 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 10. -a, hatályos 2004. XII. 15-től.
-10-28. Gazdasági rendeltetésű erdőzóna (Eg) (1) A zónába a 26. és a 27. -ban szereplő zónákba nem sorolható erdők tartoznak. (2) A 100 000 m 2 -t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. (3) Az épületek építménymagassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t. MEZŐGAZDASÁGI ZÓNÁK (M) 29. Mezőgazdasági kiskert zóna (Mk) 18 (1) A területbe a volt zártkertek és zártkert jellegű (szőlő-gyümölcsös) területek tartoznak. (2) 19 A területbe eső telkeken a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos, a területen élők alapellátását szolgáló, továbbá a 33. -ban felsorolt építmények helyezhetők el. (3) A telken építményt elhelyezni csak az alábbi telekterület nagyság esetén szabad: a) 720-1500 m 2 telekterület esetén egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény, b) 20 1500 m 2 -t meghaladó telekterület esetén egynél több db, legfeljebb három gazdasági épület és terepszint alatti építmény, c) az OTÉK 29. (4) bekezdése szerint szőlő, gyümölcs és kertművelési ág esetén 3000 m 2 -t, egyéb művelési ág esetén 6000 m 2 -t meghaladó telekterület esetén lakóépület építése is engedélyezhető. (4) A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3%-ot. Önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5%-a építhető be, de a teleknagyságtól függetlenül az állattartó épület által elfoglalt telekterület nem haladhatja meg a 10 m 2 -t. (5) A telken elhelyezendő építmény a) szabadon állóan b) legalább 5,0 m előkert biztosításával c) legfeljebb 3,5 m építménymagassággal d) kontyolás nélküli magas tetővel telepíthető. (6) A területen hulladékudvar kialakítható. 30. Mezőgazdasági kis tanyás zóna (Má2) 21 (1) A területbe a jellemzően kis tanyás jellegű területek tartoznak. (2) 22 A területre eső telkeken a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos, a területen élők alapellátását szolgáló, továbbá a 33. -ban felsorolt építmények helyezhetők el. (3) A telken új építményt elhelyezni csak az alábbi telekterület nagyság esetén szabad: a) 3000 m 2 -t meghaladó telekterület esetén gazdasági épület; b) 6000 m 2 -t meghaladó telek esetén gazdasági épület és lakóépület egyaránt elhelyezhető. (4) 23 A telek beépítettsége a 34. -ban előírt telepítéseket kivéve nem haladhatja meg a 3%-ot. Önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5%-a építhető be, de ez esetben is csak elvi építési engedély alapján haladhatja meg a beépített terület az 500 m 2 -t. 1 8 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 11. -a, hatályos 2004. XII. 15-től. 1 9 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 11. -a, hatályos 2004. XII. 15-től. 2 0 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 11. -a, hatályos 2004. XII. 15-től. 2 1 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 12. -a, hatályos 2004. XII. 15-től. 2 2 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 12. -a, hatályos 2004. XII. 15-től. 2 3 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 12. -a, hatályos 2004. XII. 15-től.
-11- (5) A telken elhelyezhető építmény a) szabadon állóan, b) legalább 5,0 m előkert biztosításával, c) 24 önálló lakóépület esetén legfeljebb 4,5 m építménymagassággal és magas tetővel, d) 25 egyéb építmények esetén legfeljebb 7,5 m magassággal és magas tetővel telepíthető. (6) Egy-egy telken újonnan kialakítható tanyaudvar területe (lakóépület, gazdasági építmények és a hozzátartozó udvar által elfoglalt terület) a) nem lehet nagyobb mint 6000 m 2 b) utólag sem alakítható át önálló telekké, ha a megosztás következtében újonnan kialakuló telek a - legfeljebb 3%-os - beépítettség előírásainak nem felel meg, c) nem lehet nagyobb, mint a telek 50%-a. (7) Egy telken csak egy tanyaudvar alakítható ki. (8) A területen hulladékudvar kialakítható. 31. Mezőgazdasági nagy tanyás zóna (Má1) 26 (1) A területbe a jellemzően nagy tanyás jellegű területek tartoznak. (2) A területre eső telkeken a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos, a területen élők alapellátását szolgáló, továbbá a jelen rendelet 33. -ában felsorolt építmények helyezhetők el. (3) A telken építményt - gazdasági építményt, lakóépületet egyaránt - elhelyezni csak 20000 m 2 -t meghaladó telekterület esetén szabad. (4) A telek beépítettsége nem haladhatja meg mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos építmények esetében a 3%-ot. Önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5%-a építhető be, de ez esetben is csak részletes szabályozási terv alapján haladhatja meg a beépített terület az 500 m 2 -t. (5) A telken elhelyezhető építmény a) szabadon állóan, b) legalább 5,0 m előkert biztosításával, c) 27 önálló lakóépület esetén legfeljebb 4,5 m építménymagassággal és magas tetővel, d) 28 egyéb építmények esetén legfeljebb 7,5 m építménymagassággal és magas tetővel telepíthető. (6) Egy-egy telken újonnan kialakítható tanyaudvar területe (lakóépület, gazdasági építmények és a hozzátartozó udvar által elfoglalt terület a) nem lehet nagyobb, mint 6000 m 2, b) utólag sem alakítható át önálló telekké. (7) Egy telken csak egy tanyaudvar alakítható ki. (8) A területen hulladékudvar kialakítható. 32. Korlátozott használatú mezőgazdasági zóna (Mko ) (1) A területbe a nem beépíthető mezőgazdasági területek tartoznak. (2) 29 A területen a teleknagyságtól függetlenül az OTÉK 32. -ában és a 33. -ban felsoroltakat és 3,5 m gerincmagasságot meg nem haladó növényházat (üvegházat), fóliasátrat kivéve építmények nem helyezhetők el. 2 4 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 12. -a, hatályos 2004. XII. 15-től. 2 5 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 12. -a, hatályos 2004. XII. 15-től. 2 6 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 13. -a, hatályos 2004. XII. 15-től. 2 7 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 13. -a, hatályos 2004. XII. 15-től. 2 8 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 13. -a, hatályos 2004. XII. 15-től. 2 9 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 14. -a, hatályos 2004. XII. 15-től.
-12- (3) A területre eső telkeken a dűlőutakkal határos telekhatárok mentén termőhelyi adottságoknak megfelelő fásítást (növény-védelmet nem igénylő, egysoros haszon, ill. díszfák, fafajoktól függően 5-10 m-enként ültetve) kell - a jelen rendelet hatálybalépését követő 2 éven belül - megvalósítani az önkormányzat által elkészített zöldövezeti terv alapján. (4) A zónába eső 20 000 m²-t meghaladó birtoktesteken 1%-os beépítettséggel a rideg állattartáshoz kapcsolódó építmények juhhodály, szárnyék, fedett szénatároló, víztározó, trágyatároló stb. elhelyezhetők. A gazdasági épületen belül az állatgondozók számára szükséges szociális és állategészségügyi helyiségek kialakíthatók. Az épületeket tájba illő kialakítással és anyagokkal, maximum 4,5 m-es építménymagassággal lehet megvalósítani. Az egyes épületek bruttó beépített területe nem haladhatja meg a 200 m²-t. (5) 30 Az övezetben a gyep (rét, legelő), a nádas, a mocsár, a vízállásos ingatlan-nyilvántartási besorolású telkek művelési ága nem változtatható meg. 33. (1) Valamennyi mezőgazdasági és erdőzónában kialakítható szénhidrogén kitermeléshez szükséges telek, ill. valamennyi mezőgazdasági zónában kialakítható gyorsforgalmi út építéséhez anyagnyerő bányatelek, ha annak területe nem haladja meg a 10000 m 2 -t. A 10000 m 2 -t meghaladó telkek csak különleges bányászati zónában(18. ) alakíthatók ki. (2) A nyersanyag-kitermeléshez kialakított telkeken a) csak a bányászattal kapcsolatos üzemi építmények helyezhetők el, b) az építmények által elfoglalt terület a telekterület 5%-át, és az épület(ek) építménymagassága - a fúróberendezések építményét kivéve - a 7,5 m-t nem haladhatja meg. (3) A felhagyott szénhidrogén kitermelés ill. anyagnyerő telkén a bányászatot felváltó területhasználat és építés csak a zóna egészére kiterjedő táj-rehabilitációs és tájrendezési terv alapján -a bányaengedély jogosultjának a rekultivációra vonatkozó kötelezettsége szerintvégrehajtott rehabilitáció után engedélyezhető. (4) 31 A kiskertes zónát kivéve valamennyi mezőgazdasági zónában kialakíthatók az OTÉK 29. (5)- (8) bekezdése alapján birtokközpontok.. 34. 32 (1) 33 Valamennyi mezőgazdasági és erdőzónában a meglévő tanyaépületek, ill. idegenforgalmi célokat szolgáló épületek - függetlenül a teleknagyságtól - átalakíthatók, korszerűsíthetők, felújíthatók, ill. a 11/1999.(III. 19.) Kgy. rendelet (SZÉSZ) hatálybalépését követően (1999.július 01-től) csak egy alkalommal, legfeljebb 40 m 2 -rel bővíthetők. Az épületek bruttó beépített területe összességében azonban így sem haladhatja meg a 180 m²-t. A kivett terület nagysága bővítés esetén sem növelhető. (2) Valamennyi mezőgazdasági zónában részletesebb szabályozási terv alapján telepíthető szélerőmű, ill. szélerőmű-park, ha a telepítést környezeti és örökségvédelmi hatásvizsgálat igazolta. A részletesebb szabályozási tervben kell meghatározni a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. A beépítettség mértéke azonban nem érheti el a 10%-ot. VÍZGAZDÁLKODÁSI ZÓNA (VG) 35. (1) A területbe - a folyóvizek (folyók, állandó és időszakos vízfolyások), medre és parti sávja, - a természetes (holtágak), mesterséges tavak és tározók medrei, továbbá a folyóvizek vízügyi célokra hasznosított elhagyott medrei, állóvizek medre és parti sávja, 3 0 Kiegészítette az 51/2006. (XII. 08.) Kgy. rendelet 2. -a, hatályos 2007. I. 01-től. 3 1 Kiegészítette a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 15. -a, hatályos 2004. XII. 15-től. 3 2 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 16. -a, hatályos 2004. XII. 15-től. 3 3 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 5. -a, hatályos 2005. XII. 15-től.
-13- - a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, - a vízbeszerzési területek, és védő területeik, - a védvonalak területei, hullámterek, vízjárta valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek tartoznak. (2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet. (3) A területen elhelyezhető építmény által elfoglalt terület a telekterület 0,1%-át, és az építmény magassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg. (4) 34 Hullámtérben az építmény előírt magasságát a mértékadó árvízszinttől kell számítani, de ez esetben sem érheti el a magasság a terepszinttől mért 6,0 m-t. b) Építési zónák Építési zónákra vonatkozó általános előírások 36. (1) 35 Az építési zóna előírásokhoz tartozó 1-3. sz. táblázatot a 30. sz. melléklet tartalmazza. Sajátos előírások az 1-3. sz. táblázatban megadott számszerű előírásokat bővíthetik, ill. módosíthatják. (2) 36 A szabályozási tervlapon jelölt, csak részletesebb szabályozási terv (RSZTK) alapján beépíthető tömbbelsőkkel érintett telkeken a zóna előírásokat a jelölt tömbbelsőkre eső telekrészek figyelmen kívül hagyásával kell alkalmazni. A 40,0 m-t nem meghaladó mélységű telkeken melléképület a hátsókert területén, a tervezett hátsó telekhatáron is elhelyezhető. (3) A lakó- és üdülőtelkek terepszint alatti építményeinek alapterülete a telekre vonatkozó beépítési % szerint számított értéknek legfeljebb kétszerese lehet. (4) Az egyes építési zónákban az egyedi telek beépítésének előírt mértéke (beépítési %) a) lakóépület elhelyezése esetén 75%-nál, b) üdülőépület elhelyezése esetében szabadonálló és oldalhatáron álló beépítésnél 20%-nál, zártsorú beépítésnél 50%-nál több nem lehet, függetlenül attól, hogy az építési zóna előírás ennél többet megenged. A beépítettség mértéke azonban nem haladhatja meg a zónákra előírt értéket. (5) 37 A megengedett beépítettség mértéke és az előírt zöldterületi fedettség összesített értéke az 1-8 kódszám esetén állandó, azaz 85% (6) 38 A többszintes növényállomány telepítésével a legkisebb zöldfelület követelmény értéke csökkenthető az OTÉK 25. -a alapján. Ez esetben a használatba vételi engedély csak a telepítést követően adható ki. Közlekedési felület (parkoló, út) gyepes burkolata nem vehető figyelembe a zöldfelületi követelmények teljesítése során. (7) 39 Az egyes zónákban előírt legnagyobb építmény magasság - részletesebb szabályozási terv ettől eltérő előírásának hiányában - az épület egyik homlokzatánál sem léphető túl. (8) 40 a) Az építési telken elhelyezendő építmény bármely része, ill. hirdető berendezése az épület járdaszintjétől mért 3,0 m magasság felett közterület fölé legfeljebb 1,5 m-re és a közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20 mértékéig nyúlhat be, ha a benyúlás a közterületen lévő növényzetet nem károsítja és ha szabályozási terv másként nem intézkedik. 3,0 m magasság alatti benyúlás esetén az OTÉK 40. (1) bek. a), b) pontjainak előírásait kell alkalmazni. 3 4 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 17. -a, hatályos 2004. XII. 15-től. 3 5 Módosította a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 3. -a, hatályos 2007. XI. 01-től. 3 6 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 18. -a, hatályos 2004. XII. 15-től. 3 7 Kiegészítette az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 6. -a, hatályos 2005. XII. 15-től. 3 8 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 6. -a, hatályos 2005. XII. 15-től. 3 9 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 6. -a, hatályos 2005. XII. 15-től. 4 0 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 18. -a, hatályos 2004. XII. 15-től.
-14- b) A közterület fölé nyúló építményrész az építmény közterületi homlokzathosszának legfeljebb 3/5 részét foglalhatja el. c) Közterület fölé nyúló építménykiugrás legalább 14 m közterületi szabályozási szélesség esetén engedélyezhető. d) 41 Az a) - c) pontok alatti előírások a legfeljebb 60 cm kilógású ereszpárkányra nem vonatkoznak. e) 42 (9) 43 a) A gazdasági reklám és a szabadtéri reklámhordozó fogalmát a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény előírása szerint kell alkalmazni. b) Közterületről látható épülethomlokzaton, építményfelületen és közterületről látható magánterületen (pl. előkertben) alkalmazott mindenfajta új reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési-, vagy reklámcélú építmény, cégér, cégfelirat és üzlet megnevezés létesítése, festése, felszerelése a saját telephelyen végzett saját tevékenység 1 db 1 m 2 -es felületnagyságot nem meghaladó reklámozását kivéve nem engedélyezett. A meglévő, építési engedéllyel rendelkező reklámberendezések átalakíthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők. Az 1000 m 2 -nél nagyobb összes nettó szintterületű építménynél telken belül a közterületről látható mindenfajta reklám, hirdetés létesítését, festését, felszerelését a hatályos jogszabályban előírt tervtanáccsal véleményeztetni kell. c) Közterületen a 2 m 2 -t meghaladó reklám-, cég-, címtáblát vagy fényreklámot, hirdetési-, vagy reklámcélú építményt, cégért, cégfeliratot és üzlet megnevezést csak Szeged MJV Önkormányzata tulajdonosi hozzájárulásával, az érintett közút kezelőjének hozzájárulásával és a közterületre készült reklám szabályozás zóna tervlapja alapján lehet elhelyezni. A reklám szabályozás zóna tervlapja a SZÉSZ 35. számú mellékletét képezi. d) Közterületen a 2 m 2 -t nem meghaladó reklám-, cég-, címtáblát vagy fényreklámot, hirdetési-, vagy reklámcélú építményt, cégért, cégfeliratot és üzlet megnevezést csak Szeged MJV Önkormányzata tulajdonosi hozzájárulásával lehet elhelyezni. Azon közterületek (bevezető utak, körutak, stb.) esetében, amelyet A reklám szabályozás zóna tervlapja ábrázol és ahol a Szegedi Városkép Kft. által telepített egységes információs táblák találhatók, a 2 m 2 -t nem meghaladó reklám csak az információs táblákon helyezhető el. Szeged város azon területein, melyekre közterület rendezési terv készül (5. sz. főút bevezető szakasz), ott a reklámhordozók telepítésénél a tervben meghatározottak szerint kell eljárni. (10) 44 Az előkert mérete az Önkormányzati Tervtanács (a továbbiakban ÖTt) állásfoglalásának ismeretében kivételesen módosítható, ha azt jelentős értékű növényállomány védelme vagy egyéb műszaki körülmény indokolja. (11) 45 A nem közterületen elhelyezett transzformátorállomások esetében a telek beépítettségének számításánál csak a transzformátorállomás 20 m 2 -t meghaladó beépített területét kell figyelembe venni, de a transzformátorállomás által elfoglalt teljes terület beszámításával adódó beépítés mértéke nem lépheti túl az OTÉK 25. előírásait. (12) 46 A nem közterületen elhelyezett transzformátorállomások telepítése építési helyen kívül csak az Önkormányzati Tervtanács egyetértő állásfoglalása alapján engedélyezhető. (13) 47 Az 1, 2 karakterű építési övezet saroktelkeinek beépítésénél a településképi hangsúly megteremtése érdekében - az övezetre előírt megengedett építménymagasság legfeljebb 0,5 m- rel akkor növelhető, ha ez nem jár együtt a nettó szintterület növekedésével és a tervezett megoldást az Önkormányzati Tervtanács véleményezte. 4 1 Kiegészítette az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 6. -a, hatályos 2005. XII. 15-től. 4 2 Hatályon kívül helyezte az 1/2007. (II. 23.) Kgy. rendelet 1. -a, hatályos 2007. II. 23-tól. 4 3 Módosította a 41/2008. (XII.17.) Kgy. rendelet 3. (1) bekezdése, hatályos 2009. II. 01-től. 4 4 Módosította a 41/2008. (XII. 17.) Kgy. rendelet 3. (1) bekezdése, hatályos 2009. II. 01-től. 4 5 Módosította a 41/2008. (XII. 17.) Kgy. rendelet 3. (1) bekezdése, hatályos 2009. II. 01-től. 4 6 Módosította a 41/2008. (XII. 17.) Kgy. rendelet 3. (1) bekezdése, hatályos 2009. II. 01-től. 4 7 Kiegészítette a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 3. -a, hatályos 2007. XI. 01-től.
-15- (14) 48 Amennyiben egy telek több építési zónába, vagy zónába tartozik, úgy a zónaelőírásokat az adott telekrészenként kell alkalmazni. Ebben az esetben a telekrészeket telekalakítás nélkül is önálló telekként kell kezelni. 37. (1) Az 1-3-as karakterű építési zónákba eső telkeken 49 a) 50 zártsorú beépítési mód esetén az épület mélysége a telek utcavonalára merőlegesen mért 14,00 méternél nagyobb nem lehet. Ez a korlátozás nem vonatkozik az épületnek a telek beépítettségébe be nem számító terepszint alatti építményrészére. b) 51 az épület mélységén túl az épülettel összefüggő középszárny megépítése az épület megengedett maximális mélység-vonalának a telek két oldalhatárát metsző pontjaitól a telek belső része felé húzott szögfelező vonalakon belül lehetséges. Az építmény közterület vagy telekbelső fölé benyúló építményrésze az építmény vagy kerületének meghosszabbított vonala ingatlan oldalhatárát metsző pontjából húzott szögfelező vonalakon belül lehet. c) 52 a második önálló nem melléképület építése valamint meglévő bővítése csak akkor engedélyezhető, ha az építési vonalon álló meglévő vagy tervezett épület építménymagassága egyidejűleg eléri legalább a zónára előírt alsó értéket. d) 53 zártsorú beépítési mód esetén, ha részletesebb szabályozási terv vagy sajátos előírás másként nem rendelkezik, a telek belső részén- nem az építési vonalon álló további főépülettervezett épület(ek) telepítésének feltételeit és követelményeit elvi engedélyezési eljárás során kell tisztázni. (2) 54 A 3-as, 4-es karakterű építési zónákban, ha az építési helyen az épület nem zártsorúan helyezkedik el, akkor az épület utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza - ha részletesebb szabályozási terv eltérően nem rendelkezik - legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén azt, hogy a vetületi hosszra vonatkozó előírást melyik utca felől kell figyelembe venni, részletesebb szabályozási terv, illetőleg ennek hiányában a kialakult állapot határozza meg. A meghatározott vetületi méreteken túl erkély sem nyúlhat. (3) 55 Az építési engedélykérelemhez benyújtott terveken ábrázolni kell a meglévő utcai fasorokat és zöldfelületeket, lombkorona nagyság feltüntetésével. Az építési engedélykérelemhez benyújtandó elrendezési terven ábrázolni kell a tervezett építmény használatával kapcsolatos tervezett közterületi változásokat, fakivágást. Fa kivágása csak fakivágási engedély alapján végezhető. (4) Az 1.-3. karakterű építési zónákban az építési engedély kérelméhez - a tervezett építmény környezeti illeszkedésének igazolásához - a szomszédos épületek, a környező utcaszakaszok fotóját csatolni kell. (Közbenső utcaszakaszon 2-2 szomszédos ingatlanra, saroktelek esetében 3-3 szomszédos ingatlanra kiterjedően.) (5) 56 A nem kialakult (1-es) szabályozási kategóriába sorolt építési zónában- zártsorú beépítés esténaz épület utcai építménymagasságát utcaképi vizsgálat alapján kell meghatározni, ha a meglévő szomszédos épület(ek) építménymagassága meghaladja a zónára megállapított értéket. A magasságkülönbség áthidalásának módját és feltételeit elvi engedélyezési eljárás során kell meghatározni, az ÖTt állásfoglalásának ismeretében. (6) 57 Épület tetőterében (1-es belvárosi) karakterű építési zónába eső meglévő épületeket kivéve egy önálló építményszint létesíthető. Több építményszint létesítésének feltételeit és követelményeit előzetesen elvi építési engedélyezési eljárás során kell tisztázni és 4 8 Kiegészítette a 41/2008. (XII. 17.) Kgy. rendelet 3. (2) bekezdése, hatályos 2009. II. 01-től. 4 9 Kiegészítette az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 7. -a, hatályos 2005. XII. 15-től. 5 0 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 7. -a, hatályos 2005. XII. 15-től. 5 1 Módosította a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 4. -a, hatályos 2007. XI. 01-től. 5 2 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 7. -a, hatályos 2005. XII. 15-től. 5 3 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 7. -a, hatályos 2005. XII. 15-től. 5 4 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 19. -a, hatályos 2004. XII. 15-től. 5 5 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 7. -a, hatályos 2005. XII. 15-től. 5 6 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 7. -a, hatályos 2005. XII. 15-től. 5 7 Módosította a 8/2005. (II. 28.) Kgy. rendelet 2. -a, hatályos 2005. II. 28-tól.
-16- meghatározni. (7) 58 Ha az építési telek gazdasági övezetbe tartozik, a zöldfelületi fedettség követelmény értéke 5%- kal csökkenthető. A zöldfelület azonban- egyszintes növényállomány telepítése esetén- nem lehet kevesebb az OTÉK 25. -ban előírt alsó értéknél. (8) 59 A zöldterületi fedettség 60%-át fásítással kell megvalósítani azokon a telkeken, melyek építési övezet kódjelében a beépítettség ( ) jellel megkülönböztetett. (9) 60 Többlakásos lakóépületek esetében a homlokzati nyílások, nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása csak az egész homlokzatra kiterjedően hajtható végre. Egyedi csere esetén a nyílásméretekkel és a nyílászárók osztásával igazodni kell a homlokzat egészénél kialakult nyílásméretekhez és osztásrendhez. 38. (1) 61 Az I. rendű közterületről kisgarázs közvetlenül nem, gépkocsi behajtó egy nyitható. A II. rendű közterületről legfeljebb egy kisgarázs vagy gépkocsi behajtó nyitható. Az utóbbi előírástól az Önkormányzati Tervtanács véleményével akkor lehet eltérni, ha előzetes vizsgálattal igazolják, hogy a közterületi gépkocsi bejárók létesítése érdekében nem csökken a zöldterület és a sorfák, illetve a növényzet telepítését az építéssel egyidejűleg elvégzik. (2) 62 Az építmények közötti legkisebb telepítési távolság meghatározásakor a közvetlen természetes megvilágítás feltételeinek teljesülnie kell. Kialakult állapot esetén az építmények közötti legkisebb telepítési távolság 4,0 m-ig csökkenthető az I-III. tűzállósági fokozatú D-E tűzveszélyességi osztályba sorolt építményeknél, ha az egymást átfedő, szemben fekvő homlokzatok magassága 5,0 m-nél nem nagyobb és a nyílások legalább az egyik homlokzaton az OTÉK 37. (4) bekezdése szerinti méreteknél nem nagyobbak. (3) Ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik, az építési telken kialakítandó oldal- és hátsókert legkisebb szélességét, ill. mélységét az OTÉK 35., 36. -ai előírásainak megfelelően kell meghatározni. (4) 63 Ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik, és a szükséges védőtávolságok is megtarthatók, kialakult telekhasználat és beépítés esetén valamennyi melléképület és melléképítmény a szomszédos telekkel közös határvonalon (a hátsó kert területén) is elhelyezhető. (5) 64 Közcélú parkoló létesítésére kijelölt ingatlanon a gépjárműtároló funkción kívüli egyéb önálló rendeltetési egység(ek) járműveinek elhelyezését is telken belül kell megoldani az OTÉK 42. - a és a 4. sz. melléklete alapján számított mértékben a közcélú parkolószámon felül. (6) Melléképületek legfeljebb 3,5 m építménymagassággal, a főépülethez igazodó tetőformával és magas- tető esetén legfeljebb 5,0 m gerincmagassággal épülhetnek. (7) 65 Gazdasági és lakó rendeltetési zóna közös határán a gazdasági zóna területén 1,8-2,5 m magas tömör kerítés létesítendő, a gazdasági zónába sorolt telek tulajdonosának kötelezettségeként. A kötelezettség teljesítése a használatbavételi engedély feltétele. 5 8 Kiegészítette az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 7. -a, hatályos 2005. XII. 15-től. 5 9 Kiegészítette az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 7. -a, hatályos 2005. XII. 15-től. 6 0 Kiegészítette az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 7. -a, hatályos 2005. XII. 15-től. 6 1 Módosította a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 5. -a, hatályos 2007. XI. 01-től. 6 2 Módosította a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 5. -a, hatályos 2007. XI. 01-től. 6 3 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 20. -a, hatályos 2004. XII. 15-től. 6 4 Módosította a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 5. -a, hatályos 2007. XI. 01-től. 6 5 Módosította a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 5. -a, hatályos 2007. XI. 01-től.
-17- Az egyes építési zónák részletes előírásai 39. (1) A szabályozási terv a város közigazgatási területén - 1-es (belvárosi) - 2-es (polgárvárosi) - 3-as (kisvárosi) - 4-es (kertvárosi) - 5-ös (egyéb) karakterű építési zónákat határol le. (2) Építési zónákat csak beépítésre szánt területen szabad kijelölni. 40. (1) A 39. (1) bekezdésben felsorolt zónákon belül kijelölt még nem, vagy jellemzően nem beépített vagy átalakításra szánt nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt (továbbiakban nem kialakult) területeken az építési telkek kialakításának szabályait, a beépítési módot, az építménymagasságot, a zöldfelületek mértékét a zóna tervek által megjelölt zónák előírásait az 1.-3. sz. táblázat határozza meg. (2) 66 Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének mindenkor hatályos, az Önkormányzati Tervtanács létrehozásáról, működésének rendjéről és a véleményezésre benyújtandó tervek köréről szóló rendeletben meghatározott témakörökben építési engedélyek kiadásakor az Önkormányzati Tervtanács állásfoglalását figyelembe kell venni. (3) 67 Ha a telek jelenlegi jellemzői az (1) bekezdésben rögzített építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, ill. telekalakítást végezni. a) 68 Ha a telek jelenlegi beépítése, illetve az építmény kialakítása és egyéb e rendeletben szabályozott műszaki paraméterei nem felelnek meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér-beépítést, mely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (1) bekezdés szerinti előírásokat kell alkalmazni. b) Ha a telek jelenlegi telekméretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, a telekméretek - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve tovább nem csökkenthetők, és a telek beépíthető, ha a vonatkozó egyéb országos és építési előírások betarthatók. c) 69 Ha a telek jelenlegi épület elhelyezése valamint a telek közterület felől kialakult építési vonala nem felel meg az építési előírásoknak és az előírás szerinti beépítési mód nem érvényesíthető, attól eltérő beépítési mód is alkalmazható, ha az a kialakult állapothoz illeszkedik és a telekre vonatkozó egyéb építési előírások megtarthatók. d) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények csak úgy bővíthetők, ha azok magassága nem növekszik, és a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betarthatók. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építmény magassági előírásokat kell érvényesíteni. e) Ha a telken a meglévő épület elhelyezkedése nem felel meg az előkertre vonatkozó előírásoknak, az épület bővítésekor az építési hatóság engedélyezheti a meglévő előkerti állapot fenntartását. 6 6 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 9. -a, hatályos 2005. XII. 15-től. 6 7 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 21. -a, hatályos 2004. XII. 15-től. 6 8 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 9. -a, hatályos 2005. XII. 15-től. 6 9 Módosította a 41/2008. (XII. 17.) Kgy. rendelet 4. -a, hatályos 2009. II. 01-től.
-18-41. (1) Az építési zónákon belül kijelölt, már kialakult és átalakításra nem szánt kialakult szabályozási kategóriába sorolt (továbbiakban kialakult) területeken: a) 70 a beépítési módot, az előkert szükségességét és mértékét, az építési hely területét, a hátsókert mértékét és a telek beépítésének feltételeit részletesebb szabályozási terv hiányában a szomszédos telkeken kialakult adottságok és az egyéb országos érvényű előírások megtartásával az 1/A sz. táblázatban rögzített keretek között kell meghatározni, hogy illeszkedjenek a kialakult beépítési módhoz; b) 71 a legkisebb telekterületet, amely még beépíthető, az adottságok függvényében, az országos előírások megtartásával kell meghatározni az 1. sz. táblázat keretei között. c) 72 saroktelek esetén telekalakításnál az 1. sz. táblázat szerinti minimális telekterületet kell betartani, a telekmélység és szélesség azonban az Önkormányzati Tervtanács véleménye alapján lehet eltérő. 1-es (belvárosi) KARAKTERŰ ÉPÍTÉSI ZÓNÁK 42. (1) A zónába a jellemzően 1. (belvárosi) karakterű területek tartoznak. (2) A zónák területén a) 73 újonnan az utcavonalon legalább 6,0 m és legfeljebb 20,0 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. A nem közterület felől építendő földszintesnél ill. 3,5 m építménymagasságnál magasabb további főépület csak szabadon állóan helyezhető el, és építménymagassága a telekre előírt alsó értéket, ill. a 6,0 m-t nem haladhatja meg. A további épületek térfogata egyenként nem haladhatja meg a közterület felőli épület térfogatát. A második épület csak akkor létesíthető, ha az építési telek területe legalább másfélszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. További épületek csak akkor létesíthetők, ha az építési telek területe legalább kétszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. A közterület felől zártsorú beépítésű telkek esetében a tervezett második és további szabadonálló épületnél az oldalkert mérete legalább 4,5 m legyen. b) az építményeket zártsorú, kialakult területen ezen kívül szabadonálló és körülépített udvaros, kivételesen vegyes (telepszerű) beépítési módhoz tartozó építési helyen belül szabad elhelyezni c) 74 ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik, - nem kialakult területbe sorolt építési telkeken előkert újonnan nem létesíthető, a közterület felőli tervezett építmény utcára néző homlokvonala csak a szabályozási vonalon helyezhető el; - kialakult területekbe sorolt építési telkeken az előkert létesítésének szabályait a 41. (1) bekezdés a) pontja határozza meg. d) 75 a közterületi homlokvonalon álló tervezett építmény utcára néző, szállásjellegű helyiségeinek padlószint-magassága ha a sajátos előírás másként nem rendelkezik - legalább 3 m legyen és a földszint utca felőli oldalán újonnan csak közösségi, kereskedelmi, szolgáltató funkció helyezhető el. e) A jelen rendelet szempontjából az építmény utcai homlokvonala akkor helyezkedik el az utcai telekhatáron, ha az utcai homlokvonal legalább 2/3 hossza érintkezik az utcai telekhatárral. 7 0 Módosította az 51/2006. (XII. 08.) Kgy. rendelet 4. -a, hatályos 2007. I. 01-től. 7 1 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 10. -a, hatályos 2005. XII. 15-től. 7 2 Kiegészítette a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 6. -a, hatályos 2007. XI. 01-től. 7 3 Módosította a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 7. -a, hatályos 2007. XI. 01-től. 7 4 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 11. -a, hatályos 2005. XII. 15-től. 7 5 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 11. -a, hatályos 2005. XII. 15-től.
-19- (3) A telek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség kiépülése. (4) A telek beépítési módját, a beépítettség mértékét, az elhelyezhető építmények magasságát, a telek legkisebb méreteit az 1.-3. sz. táblázat tartalmazza. (5) 76 Az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában felsorolt melléképítmények közül nem helyezhetők el: önálló hulladéktartály-tároló, háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyagtároló, szélkerék. 2-es (polgárvárosi) KARAKTERŰ ÉPÍTÉSI ZÓNÁK 43. (1) A zónákba a jellemzően 2. (polgárvárosi) karakterű területek tartoznak. (2) A zónák területén a) 77 újonnan az utcavonalon legalább 4,5 m és legfeljebb 12,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. A nem közterület felől építendő földszintesnél ill. 3,5 m építménymagasságnál magasabb további főépület csak szabadonállóan helyezhető el, és építménymagassága a zónára előírt alsó értéket, ill. a 6,0 m-t nem haladhatja meg. A további épületek térfogata egyenként nem haladhatja meg az utcavonalra néző épület térfogatát. A második épület csak akkor létesíthető, ha az építési telek területe legalább másfélszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. További épületek csak akkor létesíthetők, ha az építési telek területe legalább kétszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. A közterület felől zártsorú beépítésű telkek esetében a tervezett második és további szabadonálló épületnél az oldalkert mérete legalább 4,5 m legyen. b) 78 zártsorú, a környezeti adottságok által indokolt esetben kivételesen szabadonálló vagy oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül telepített építmények állhatnak, az utcavonalon magas tetős, az utcavonallal párhuzamos tetőgerinccel; c) a b) alattiak szerint telepített építmények esetén utcavonalon tömör téglakerítés létesítendő (gépkocsi-behajtó és személybejárat biztosításával). d) ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik, - nem kialakult területekbe sorolt telkeken előkert újonnan nem létesíthető, - kialakult területekbe sorolt telkeken az előkert létesítésének szabályait a 41. (1) bekezdés a) pontja határozza meg. e) 79 (3) A telek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség kiépülése. (4) A telkek beépítési módját, a beépítettség mértékét, az elhelyezhető építmények magasságát, a telek legkisebb méreteit az 1.-3. sz. táblázat tartalmazza. (5) 80 Az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában felsorolt melléképítmények közül nem helyezhető el: önálló hulladéktartály-tároló, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyagtároló, szélkerék. 7 6 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 11. -a, hatályos 2005. XII. 15-től. 7 7 Módosította a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 7. -a, hatályos 2007. XI. 01-től. 7 8 Módosította a 41/2008. (XII. 17.) Kgy. rendelet 5. -a, hatályos 2009. II. 01-től. 7 9 Hatályon kívül helyezte a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 24. -a, hatályát veszti 2004. XII. 15-től. 8 0 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 12. -a, hatályos 2005. XII. 15-től.
-20-3-as (kisvárosi) KARAKTERŰ ÉPÍTÉSI ZÓNÁK 44. (1) A zónákba jellemzően a 3. (kisvárosi) karakterű területek tartoznak. (2) A zónák területén a) 81 újonnan az utcavonalon legalább 3,5 m és legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. A nem közterület felől építendő további főépület építménymagassága legfeljebb az előírt alsó érték, ill. 4,5 m lehet. A további épületek térfogata egyenként nem haladhatja meg a közterület felőli épület térfogatát. A második épület csak akkor létesíthető, ha az építési telek területe legalább másfélszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. További épületek csak akkor létesíthetők, ha az építési telek területe legalább kétszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. A közterület felől zártsorú beépítésű telkek esetében a tervezett második és további szabadonálló épületnél az oldalkert mérete legalább 4,5 m legyen. b) magas tetős, zártsorú, vagy oldalhatáros - kivételesen szabadonálló - beépítési módhoz tartozó, építési helyen belül telepített építmények helyezhetők el; c) ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik - nem kialakult területek építési telkein előkert újonnan nem létesíthető, - kialakult területek építési telkein az előkert létesítésének szabályait a 41. (1) bekezdés a) pontja határozza meg. d) A jelen rendelet szempontjából az építmény utcai homlokvonala akkor helyezkedik el az utcai telekhatáron, ha az utcai homlokvonal legalább 2/3 hossza érintkezik az utcai telekhatárral. Beépítésre nem kerülő telekrész utcavonalán tömör téglakerítés létesítendő (gépkocsi behajtó és személybejárat biztosításával). (3) A telek beépítésének feltétele a részleges közművesítettség kiépülése. (4) A telek beépítési módját, a beépítettség mértékét, az elhelyezhető építmények magasságát, a telek legkisebb méreteit az 1-3. sz. táblázat tartalmazza. (5) 82 Az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában felsorolt melléképítmények közül nem helyezhető el: háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, állatkifutó, trágyatároló, siló, ömlesztett anyagtároló, szélkerék - kivéve, ha az állatok tartásáról szóló hatályos helyi Kgy. rendelet másként nem rendelkezik. 4-es (kertvárosi) KARAKTERŰ ÉPÍTÉSI ZÓNÁK 45. (1) A zónákba jellemzően a 4. (kertvárosi) karakterű területek tartoznak. (2) A zónák területén a) 83 újonnan az előkert építési határvonalán legalább 3,5 m és legfeljebb 6,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. További főépület mindaddig nem engedélyezhető, míg a közterület felől elhelyezett épület magassága az építési zónára előírt alsó értéket nem éri el. A nem közterület felől építendő további főépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet. A további épületek térfogata egyenként nem haladhatja meg a közterület felőli épület térfogatát. A második épület csak akkor létesíthető, ha az építési telek területe legalább másfélszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. További épületek csak akkor létesíthetők, ha az építési telek területe legalább kétszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. A tervezett második és további szabadonálló épületnél az oldalkert mérete legalább 4,5 m legyen. 8 1 Módosította a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 7. -a, hatályos 2007. XI. 01-től. 8 2 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 13. -a, hatályos 2005. XII. 15-től. 8 3 Módosította és kiegészítette a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 8. -a, hatályos 2007. XI. 01-től.
-21- b) szabadonálló, ikres, oldalhatáron álló, kivételesen zártsorú beépítési módhoz tartozó építési helyen belül telepített építmények helyezhetők el, c) az építményeket ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik - nem kialakult területbe sorolt építési telkein 5,0 m előkert meghagyásával kell telepíteni, - kialakult területek építési telkein az előkert létesítésének szabályait a 41. (1) bekezdés a) pontja határozza meg. d) 84 az előkerttel érintkező ikres, oldalhatáron álló, kivételesen zártsorú beépítési módhoz tartozó építési hely határa egyben kötelező építési vonal. e) 85 építési helyen belül épületet elhelyezni, az előkert mérettől eltérni az Önkormányzati Tervtanács véleményével lehet, ennek feltétele az előkert kötelező fásítása. (3) 86 A kivételesen zártsorú építési helyen belül zártsorúan épített épület csak a közterület felőli építési vonalon helyezhető el. A zártsorúan telepített épület elhelyezhetőségét a szomszédos telkekre is kiterjedő vizsgálattal kell igazolni. (4) A telek beépítésének feltétele legalább a részleges közművesítettség kiépülése. (5) A telek beépítési módját, a beépítettség mértékét, az elhelyezhető építmények magasságát, a telek legkisebb méreteit az 1-3. sz. táblázat tartalmazza. (6) 87 Közterület határán csak áttört kerítés létesíthető, kivéve a kialakult szabályozási kategóriába tartozó területeket, ahol az adottságok figyelembevételével ettől eltérő megoldás is engedélyezhető. (7) 88 Az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában felsorolt melléképítmények közül nem helyezhető el: állatkifutó, trágyatároló, siló, ömlesztett anyagtároló - kivéve, ha az állatok tartásáról szóló hatályos helyi Kgy. rendelet másként nem rendelkezik. 5-ös (egyéb) KARAKTERŰ ÉPÍTÉSI ZÓNÁK 46. (1) A zónákba az előzőekbe nem besorolható - általában telepszerűen beépített, ill. beépülő legalább 1100 m 2 teleknagyságú telkeket magába foglaló területek - tartoznak. (2) A telek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség kiépülése. (3) A zónák területén építési telket kialakítani, azokon új építményt elhelyezni az 1-3. sz. táblázat alapján szabad azzal az eltéréssel, hogy építménymagassági előírásnál csak a felső értéket kell alkalmazni. A táblázat előírásait lakótelepek esetén a szabályozási tervlapon lehatárolt telektömbökre kell értelmezni, mely telektömbbe a lakóépületekhez használat szempontjából tartozó közkertek és parkoló felületek tartoznak. (4) 89 A zónákba eső lakótelepeken úszótelek határait túllépő építést, illetve a szintterület növelését, új telek kialakítását engedélyezni csak részletes szabályozási terv alapján szabad. (5) 90 A zónák területén a 4000 m 2 -t meghaladó telkeken (meglévő lakótelepi telektömböket kivéve) az egységes megjelenés biztosítása érdekében új építmény(ek) építését, meglévő épületek térfogatának növelésével járó bővítést engedélyezni csak az előzetes elvi építési engedélyhez mellékelt beépítési terv alapján szabad (6) 91 Az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában felsorolt melléképítmények közül nem helyezhetők el: háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, állatkifutó, trágyatároló, siló, ömlesztett anyagtároló, szélkerék. 8 4 Módosította a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 9. -a, hatályos 2007. XI. 01-től. 8 5 Kiegészítette a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 9. -a, hatályos 2007. XI. 01-től. 8 6 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 14. -a, hatályos 2005. XII. 15-től. 8 7 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 14. -a, hatályos 2005. XII. 15-től. 8 8 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 14. -a, hatályos 2005. XII. 15-től. 8 9 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 15. -a, hatályos 2005. XII. 15-től. 9 0 Módosította a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 10. -a, hatályos 2007. XI. 01-től. 9 1 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 15. -a, hatályos 2005. XII. 15-től.
-22- c) 92 Környezetvédelmi zónák 47. (1) A szabályozási terv a város közigazgatási területén az alábbi környezetvédelmi zónákat jelöli: - a zaj elleni védelmi - a levegőtisztaság-védelmi zónák. (2) A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000.(III.17.) Korm. rendelet 2/1. melléklete a területek szennyeződés érzékenység szerinti besorolását tartalmazza, melyet a jóváhagyásra kerülő új, vagy módosított településrendezési tervekben fel kell tüntetni. ZAJ ELLENI VÉDELEM ZÓNÁI 48. (1) A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek által kibocsátott zajterhelés mértéke nem haladja meg a telek határán a jelen rendelettel előírt környezetvédelmi zónákra vonatkozó határértékeket. (2) A zóna előírások megtartásáról az építési engedély kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell. (3) A zaj elleni védelmi zónák körébe a következők tartoznak: a) az érzékeny b) az átlagos érzékenységű I. c) az átlagos érzékenységű II. d) a nem érzékeny e) a zajvédelmi szempontból egyéb zónák. (4) A (3) bekezdés a) - e) pontjaiban megjelölt zónákban az üzemi létesítményekben folytatott tevékenységből származó zaj megengedett A- hangnyomás szintjei: Megengedett egyenértékű A-hangnyomás-szint Zóna neve L aeq, db nappal 6-22 óráig éjjel 22-6 óráig Érzékeny 40 35 Átlagos érzékenységű I. 45 40 Átlagos érzékenységű II. 50 45 nem érzékeny 55 50 zajvédelmi szempontból egyéb 60 55 zónába eső (5) 93 A (3) bekezdés a)-e) pontjaiban megjelölt zónákban az építési munkától származó zaj megengedett egyenértékű A- hangnyomás szintjei: Megengedett egyenértékű A-hangnyomás-szint Zóna neve L aeq, db nappal 6-22 óráig éjjel 22-6 óráig Érzékeny 45 40 Átlagos érzékenységű I. 50 45 Átlagos érzékenységű II. 55 50 Nem érzékeny 60 55 9 2 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 28. -a, hatályos 2004. XII. 15-től. 9 3 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 29. -a, hatályos 2004. XII. 15-től.