Duna. Magyarország kincsestára Duna

Magyarország kincsestára Duna Duna Ariszton men hüdor nincs jobb a víz nél mond ták a gö rög bölcsek. Nyugton állíthatták, ők még tisz ta for rás ból me rít het tek a szó át vitt és val ódi ér telmében egy aránt. Va jon mi lyen vi zet iszik a mai kor em be re (ha van még egy ál ta lán ilyen bá tor em ber!), ami kor el for dít ja a csa pot és alá tart ja po ha rát? Du na-vi zet, szól hat na a vá lasz, leg alább is Ma gyar or szág Du na men ti településein. No persze ez már nem az a víz, amit a sváb lajtoskocsisok kínál tak a bu dai hegy vi dé ki utcákban Tonau was ser! Tonauwasser! ki ál tások kal. Igaz, ezt is még min dig a Du na ad ja, ha nem is köz vetlenül, ha nem fúrt ku ta kon át, s az ál ta la le ra kott kavics réte ge ken meg szűr ve. Az ember pedig az elhasznált, bemocskolt vizet vis z- sza en ge di a fo lyó ba sok szor tisz tí tat la nul, bíz va ab ban, hogy a ter mé szet majd rend be te szi azt, amit ő el ron tott. És a Du na akár a töb bi fo lyó tűr és dolgozik. Csodálatos öntisztító képességével újra tiszta vizet varázsol... Hos szú utat tett és tesz meg a fo lyó tér ben és idő ben, amíg a po hár ba ke rül. Va la mi kor, több mil lió év vel ez előtt, ami kor a jég kor sza ki jég páncélok olvadéka már csurig töltötte a Bé csi-me den cét (az az azt a te rü le tet, amit majd 998 év ez red del ké sőbb így ne vez nek a föld rajztu dó sok), a víz el kezd te meg bon tani a Kis-Kárpá tok szik lá it. Elő ször csak egy csordo gáló ér, majd zú gó pa tak, vé gül meg ál lít ha tat lan ere jű fo lyam tör te a kö ve ket és gör get te ma gá val a Kár pát-me den ce fe lé. A hegy be vá gott Por ta Hungaricán ke resz tül megér kezett hoz zánk a Du na. Sok víz nek kel lett még le foly nia ben ne, míg el nyer te mai alak ját. So ká ig és sok fe lé ke res te az utat: ágak ra sza kad va a Kis al föld ön, ha tal mas mo csa rak ban Komá romtól dél re és a Zsitva haj da- 88 www.vendegvaro.hu Innen indul Magyarország

ni tor ko la tá nál. Át vág va az egy töm bű Bö r zsönyt és Visegrádi-hegységet, nemcsak a későbbi turista csa lo ga tó, fes tői Dunaka nyart hoz ta lét re, de délnek for dul va vég re meg pi hen he tett, és ezer ág ra sza kad va vág ha tott ne ki az Al föld sík já nak. Évszázezrek so rán csak a föld erői ál tal ala kí tott hegyek, vagy a maga alkotta kavicszátonyok állták út ját, míg meg nem je lent az em ber, aki min dig min dent meg akar vál toz tat ni. A Du na sem ke rülhette el sorsát, igaz, árvizeivel, partalámosásaival és a hajózást akadályozó zátonyaival maga is kikényszerítette az em be ri be avat ko zást. 1820 és 1880 között mintegy 100 km-rel rövidítették meg a folyót, átvágva felesleges kanyarjait. A mai kor energiára éhes em be re pe dig mun ká ra akar ta fog ni a fo lyót, ami vé gül a Bős Nagymaros névvel jegy zett ha zai és nem zetközi kon fliktusokhoz vezetett. A Du na azon ban in kább a gö rög böl csek kel tart, akik sze rint pantha rhei, az az min den fo lyik, min den vál to zik, és ez nem csak a medré ben lévő víztömegre, de a körülötte lévő világ ra is vonatko zik. Né mi látszólagos állandóság talán csak a part ja it al ko tó és kí sé rő em ber mentes ter mé szetben fi gyelhető meg: a Szi get köz saj nos ép pen napja inkban át ala ku ló ví zi vi lá gá ban; a Kis alföld gabo nát ér lelő sík sá gán; a neszmélyi hegy oldal sző lei ben; a Du na ka nyar szik lás és er dős hegyhátai ban; a dunaföldvári magas löszfalban, vagy a gemenci ártéri erdő nappal is homályos sűrűjében. Ha va la ki ez zel az ős elem Du ná val akar ta lálkoz ni, ül jön ki egy nyá ri na pon, nap fel kel te tá jékán a szám ta lan ne ves és név te len szi get va lame lyik ének part já ra, és az idős fü zek, fe hér nyárak alatt les se meg a par ton tol lász ko dó ré cé ket, a ma gas ban re pü lő, s -nyakú szür ke gé me ket. Hall gassa a ra bo ló ba lin csob ba ná sát a víz ben, és mi kor az ég re kú szó nap ko rong vé get vet a haj nali éb re dés va rá zsának, ug ras son né hány si má ra csi szolt, la pos ka vi csot a víz tük rén. Per sze, nem min dig ilyen bé kés a Du na men ti táj és a fo lyó. Van, ami kor szűk nek ta lál ja a ma ga vájta, em ber szab ta med ret, és ak kor Isten irgalmazzon. Érd és Kis kunlacháza haj da ni la kói re gél het né nek, ho gyan kel lett fa lu ju kat több ször is egyre távolabbi, magasabb partszakasz ra köl töz tet ni a ki áradt fo lyó miatt. De megszólalhatnának azok a pest-bu dai pol gá rok is, aki ket 1838 március idusán ágyukból ugrasztott a fél re vert ha rang sza va. A né hány Látnivalók Magyarországon 89

Magyarország kincsestára Duna nap múl va med ré be vis sza hú zó dó fo lyó 5000 romba dön tött és meg ron gált há zat ha gyott hát ra. Az ára dá sok nak ha nem is a la kott terü leteken hasz nuk is volt: hoz ták a ter mé keny isza pot, éltették az ártéri erdőket és néha hajózhatóvá tették az egyébként nehezen, vagy nem járható fo lyósza ka szo kat. Mert navigare necesse est, az az ha józni nem csak a ten ge ren, de a Du nán is szükséges volt... Ma is az len ne egész év ben, ha az aszály kis vi zei ezt oly kor meg nem aka dá lyoz nák. Bi zo nyá ra már az ős em ber is épí tett ma gá nak va la mi ví zi alkal matosságot, de a ró ma i ak már bizo nyíthatóan gá lyák kal is őriz ték bi ro dal muk ha tár fo lyó ját, a li mest. A Du nán ér kez tek a Nibelung-ének lo vag jai Etele országába, hogy mind meghaljanak. Raj ta evez tek a na szá do sok is Nándor fehér vár irá nyá ba Hu nya dit meg se gí te ni, és a Du na vit te a há tán a Bucentaurust, Mátyás zász lóshajóját. (Ma gát a ki rályt is a Du na je gén vá lasz tot ták meg a fő urak!) A tö rök gá lyá kat az Ulmer Schachtelek (ulmi do bo zok) kö vet ték, hoz va a le te le ped ni szán dé kozó svá bo kat, fran kokat. És 1817 szeptemberé ben már ma gyar ví zen pö fö gött a Carolina ne ve ze tű gőz ha jó. Hány és hány kö vet te: a IV. Ká rolyt szá műzetésbe vi vő an gol mo ni tor tól a Szo ci a lista For ra da lom ne vű szak szer ve ze ti utasszállí tón át a kül föl di ven dé geket ho zó Donauprinzessinig! Úgy tű nik, hogy a ha jó kat nem csak a víz vi szi, de a történelem szele is. A hajósokon kívül még számos víziember élt a Du ná nál és a Du nából. Ví zimolnárok, aranyászok és természetesen halászok, akik nemcsak a városi éttermek számára fogták a du nai ha lat, de a sa ját bog rá csuk ba is, ami ben a tiszaival vetélkedő hallé főtt. (Kömlődtől délre tészta is ke rült be le.) Sze ren csé re ma is van nak még ha lá szok, meg hor gá szok, sőt hal is van, ha nem is annyi és ak ko rák, mint ré gen. (A pes ti Vizafogó a nevében arra a halfogó készségre vejszére utal, ami vel még száz év vel ez előtt is a Fe ke te-ten ger ről fel úszott, má zsás vi zá kat fog ták ki.) A mai kor em be re a hasz nos Du na mel lett fel fe dez te az élve zetes Du nát is, a nya ra lás hoz stran dot bizto sí tó, az új pes ti rak par ton nya ran ta ten ger par ti han gu lat meg te rem té sé re al kal mas nak bi zo nyu ló, az eve zés nek, spor to lás nak he lyet adó fo lyót. A né me tek is te ní tik a Raj nát, az oro szok anyácskának be cé zik a Vol gát, ne künk ma gya rok nak a Du na egysze rűen csak van. Az az in kább: VAN! Az al föl di magya rok szá má ra a Ti sza ta lán a ked ve sebb, a több ször meg énekelt. Még is so kat je lent ne kik is a Du na, hi szen az or szág ha tár okon be lül ugyan az a sze re pe, mint egész eu ró pai út ján: össze kötő ka pocs idő ben és tér ben em be rek, tá jak, or szág részek és vé gül or szá gok kö zött. Vagy Jó zsef At ti la sza va i val:... múlt, je len s jö ven dő... 90 www.vendegvaro.hu Innen indul Magyarország

Európa második legnagyobb folyója a németországi Fe ke te-er dő ben ered és 2888 km meg té te le után Ro mánia te rü le tén tor kol lik a Feke te-ten ger be. Tíz or szágban 800 ezer négyzet kilomé ter nyi te rü le ten gyűj ti össze a vizet. Magyarországi szakasza 417 km, amiből mint egy 140 km sza ka szon ha tár fo lyó Szlo vá ki á val. Raj ka ma gas sá gá ban éri el az or szá got, és 14 fo lyamkilométerrel Mohács alatt hagyja el hazánkat. Vízhoza ma Buda pestnél a leg kisebb víz ál lás kor 600, a leg nagyobb kor 10 ezer m 3 /sec. Átlagos mélysége 2 3 méter, de vízszintin ga dozása el ér he ti a 6 8 mé tert is. A fo lyó ál ta lá ban éven te két szer árad, ko ra ta vasszal és ko ra nyá ron. A majd száz évig tar tó fo lyam szabályozási mun kák so rán mint egy 120 km-rel rö vi dí tet ték meg, és ez ál tal egy mil lió hek tár föl det ár men te sí tet tek. Ma 3000 km hosszú töl tések szo rít ják a Du nát sza bá lyozott med ré be. Három nagy szigetén kívül (Szentendrei-, Csepel- és Mohácsi-) számtalan, kisebb-nagyobb sziget kíséri partja it. Né me lyik kö zü lük a part ré szé vé vált, vagy vá lik, de a kavicshordalékból újabbak is képződnek. A folyó legismertebb mellékágai a Moso ni-, a Szent end rei- és a Ráckevei (Soroksári)-Duna, melyek a szigeteket és a Sziget köznek ne vezett szi get- és vízivilágot fog ják közre az Öreg- vagy Nagy-Dunával együtt. Mel lék folyói kö zül a leg jelentő sebbek a jobb par ti Laj ta, Rá ba (a Mar callal és a Ráb cá val) és a Sió Sár víz (a Kapossal); a bal par ton a Vág Duna (Kis-Du na, Vág, Nyitra), a Ga ram és az Ipoly. A fo lyó és part ja ter mé sze ti ér té ke it ma már két nem ze ti park és szá mos or szá gos, va lamint helyi védettségű terület őrzi. Az össze köttetést a fo lyó két part ja közt köz úti és va súti hidak, személyszállító- és autóskompok teremtik meg. A legrégebbi híd a magyarországi szakaszon a Lánchíd (a folyó teljes hosszát tekintve a második állandó híd), a legfiatalabb jelenleg a Dunántúlt az Alfölddel összekötő, Dunaújváros Dunavecse közötti Duna-híd (2007). A nagyobb településeket autóskompok (Vácott és Mohácsnál a tihanyihoz hasonló, nagyméretű komphajó), a kisebbeket személyszállító kishajók kötik össze. A Duna Majna Rajna-csatorna meg építése óta jelentősen megnövekedett a hajóforgalom, mind a személy-, mind a teher szállításban. Menet rend sze rin ti ki rán du lóha jók Bu da pest től észak ra a Du nakanyarig köz le ked nek a vá ci és a szent end rei Du na-ág ban. Budapestet Béccsel és Pozsonnyal (Bratislava) nemzet kö zi szár nyashajó járat kö ti ös sze. A fő vá ros ban a MA HART mel lett több uta zási vál lal ko zás is üzemeltet városnéző-, kiránduló- és konferenciahajókat. Szá mos ki kö tő szol gál ja a jacht tal, mo tor csó nak kal érkezőket Esztergomtól Mohácsig. Látnivalók Magyarországon 91

Magyarország kincsestára Tisza Tisza Plutty..., plutty... kü lö nös hango kat hoz a víz az es ti Ti sza-par ton. A víz fö lé bo ru ló, bo zon tos fe jű fű zek és az emberderéknyi ágaikat nyújtogató nyárfák árnyékukkal befeketítik a hold nélküli este sötétjét magára húzó folyót. Csak egy-két im bolygó fény pont víz re rajzolt gyű rű je sej te ti, hogy mer re is folyhat. Ez a fur csa plutty is a fé nyek irá nyá ból jön. Va la me lyik hor gász kuttyogat a har csák nak úgy, ahogy azt már a szép ap já nak a szép ap ja, de ta lán az er re meg for du ló ős em ber is tet te. A ti szai har csa igazi nagyvad nemcsak tiszteletet keltő méretei és sú lya (2 4 m, 100 200 kg), de em bert pró bá ló el ejté se mi att is. A legma gyarabb fo lyónk azon ban nemcsak halat és halászt jelent nekünk, hanem egy olyan őselemet, mely a partjára települt ember hétköznapjaiból és ünnepeiből, öröméből és bánatából egy aránt részt vál lalt, és vál lal ma is. Nyári napnak alkonyulatánál // Megállék a ka nyar gó Ti szá nál // Ott, hol a kis Túr si et be lé je, // Mint a gyer mek anyja kebelére. A Ti sza nem kép zelhető el Pe tő fi, és a köl tő sem ked ves fo lyó ja nél kül. Pe dig hol van már az a Ti sza és az a Túr! Mi u tán el fog lal ta mai med rét, úgy 5 10 ezer éven át ön nön ura volt a fo lyó. A máramarosi he gyek szikla tömbjeiből, kő gör gete gé ből ka viccsá szelí dült hor dalékát zá to nyok, szigetek és hatalmas hordalékkúpok formájában még a he gyek tövé ben, a mai Kár pát al ján le rak ta. Ha nem is meg sze lídülve, de érett felnőtt ként ér te el az al föl di me dence ke le ti sze gé lyét, hogy in nen cso dá la tos raj zo latú meanderekkel (próza i an: ka nya rok kal) ha ladjon to vább az őt majd be fo ga dó Du na fe lé. A több fé le vál to zat ban fönnma radt le genda sze rint mind ez más hogy tör tént: 92 www.vendegvaro.hu Innen indul Magyarország

A vi lág terem tésekor min den te remt mény nek meg volt már a ma ga he lye, csak a Ti szá nak nem. Szent Pé ter sza ma rát arany eké be fog ta, a Ti szának pe dig meg hagyta, hogy kö vesse a ba ráz dá ban. A sza már azon ban hol er re, hol ar ra le gelt, min den kóróért elkanyarodott, a Tisza pedig követte, ezért lett olyan ka nyar gós. Va ló já ban a Sza mos törme lék kúp ja és a nyír sé gi ma ga sabb lösz fenn sík elő ször nyu gat nak, majd észak nak for dí tot ta, ahol be leszaladva a Lat or ca ál tal ös sze hor dott domb ba is mét nyu gat nak fordult. Az utol só aka dályt a Sa jó horda lék zátonya je lentette, ami nél elő ször meg torpant, majd ezer ág ra sza kad va, a mai Hor tobágyon ke res te a meg felelő utat, amit vé gül egy délnek forduló, kanyargós főmederben ta lált meg. Az ősi, vad, önál ló élet nek azon ban 200 250 év vel ez előtt vé get ve tett az addigra már túlságosan is sapienssé vált homo. Kez detben csak a nagy mocsarakat kezdte lecsapolni, majd igaz, nyo mós okai is vol tak nekilátott levagdosni a zabolátlan kanyarokat, többé-kevésbé kiegyene sí tett egyen ru há ba és gá tak kö zé kény sze rít ve a fo lyót. Majd egy harmadával (420 km-rel) lett rö vi debb a Ti sza, és több mil lió hold ter mő földdel gazda gabb az Al föld, de mi lyen áron? Szűcs István 1871-ben így ke se reg: Mert a Nílusként termékenyitőleg kiöntő Tisza árvize tavaszonkint az azt szomjazó Hortobágy mellékét nem futhatta meg, a töltések elkészülte óta kopáron maradt szikes le gelőn az éh ség és a szom jú ság mi att, évenkint rakásra hullottak a barmok... A levágások nyomán létrejött számos holtágon kí vül ma már ta lán csak a vezsenyi nagy ka nyar ad ké pet ar ról, hogy mi lyen is le he tett a ka nyar gó fo lyó. (A 15 km hos szú meander Vezseny és Martfű térségében egy mindössze 2,5 km-es átkötéssel kiegyenesíthető lenne.) A Ti sza azon ban nem ad ta meg könnyen magát. Az összeszűkített és meg rö vi dí tett me der nem bírt a ta va szi és nyá ri nagy vi zek kel, és Zúg va, bőg ve tör te át a gátot, // El akarta nyelni a világot!. Petőfi apokaliptikus látomása 1879. március 12-én Szegeden vált tragikus valóssággá. A gátjait átszakító folyó 6000 há zat dön tött rom ba, mo sott el. A haj nal nem ta lál ta töb bé Szege det... Csak a rom ja it, amint azok aprán kint egy pisz kos ten ger iszapjává válnak. tu dó sí tott a hely- Látnivalók Magyarországon 93

Magyarország kincsestára Tisza színről fiatal újságíróként Mikszáth Kálmán. Bár a fo lyó azó ta több ször meg mu tat ta, hogy ő az úr (mint 2006-ban is!), még is in kább a sely mes vi zű sző ke, és a virág zó Ti sza él az embe rek em lékezetében. A sző ke sé gét a ben ne le be gő, sár gás szí nű, finom homok- és agyagszemcsékről kapta a folyó, míg a virágzás egy kü lö nös ro var, a kérészek közé tartozó tiszavirág ritka és rövid nászrepülésének neve. Az al föl di em ber azt tart ja, aki nem lát ta még a dar vak vo nulását a Hor to bá gyon és a tiszavirágzást, annak éle te le het, hogy nem is tud ja enélkül szegé nyebb ma rad. Temető a Tisza, mikor kivirágzik mond ja a nó ta a sely mes tapintású, hófehér szárnyú rovarok néhány órányi kérészéletéről : megszületnek, násztáncot lejtenek, párosodnak, petéiket lerakva gondoskodnak utódjaikról, majd elpusztulva fehér bársonyszőnyeg ként borít ják a par tot és a vi zet. És a nap felkeltekor ébredező halak óriási lakomát csapnak a milliárdnyi kérésztetemből... Nem ez sze ren csé re az egyet len cso da, amit a fo lyó tar to gat a lá tó és ér tő em ber szá má ra. A ví zi világban a halak uralkodnak, mintegy 30-féle válto zat ban az ap ró küsz től a százki lós har csá ig. A duzzasztott és kissé pangó vizeken megjelennek a mocsári csigák, a csiborok, és a holtágak vízinövényei kö zül is át te le pül né hány, pél dá ul a szú rós termésű sulyom. A folyót kísérő galériaerdők és hul lámterek fü zes-, nyáras-, ége res er dei nagyszerű fészkelő lehetőséget kínálnak mind a vízi-, mind az er dei ma da rak nak. A víz fö lé nyú ló ág ról acél kék nyíl hegyként vá gó dik a víz be a szín pompás jégma dár, s leg alább ilyen gyors ha evés ről van szó a nagy tes tű, fe ke te ká ró ka to na, vagy a hosszú nyakú gém is. A folyó délebbi szakaszainak ma gas agyag- és lösz part jai pe dig a parti fecs kék és gyurgyalagok fészkeitől likacsosak. A természet koronája, az em ber is év ez re dek óta he lyet ta lált az az csi nált (!) ma gá nak a Ti sza part ján. Elő ször meg ta nult a folyóból él ni: ha lászott, pákászott, gáz ló kat, majd rév át ke lő ket épí tett és vá mot sze dett ér tük. Fal va kat ala pí tott a par ton, majd egy-egy ára dás után mes szebb és mes szebb köl tö zött. Volt, aki itt szü le tett, mint Kis Jó zsef: A sár ga vi zek melankoliája // Bo rong te raj tad, lá pos Ti sza tá ja, // Ott nő a su lyom, te rem a kö kény, // A Ti sza part ján ott szü let tem én. És volt, aki itt is halt meg, nem min dig szép ha lál lal: Meg öltek egy le gényt // Hat száz forintjáír // Be le lökték a Ti szá ba // A hátaslováír (nép dal). Volt, aki At ti la sír ját ke res te-ku tat ta a fo lyóparton és a holt ágak vi lá gá ban, és olyan is, aki be tyár ként kö tött el lo vat, haj tott el gu lyát, nyá jat a fo lyó mind két part ján. ( Bo gár Im re va gyok, // Cson go rádon la kok // Csongorádi hét ha tárban // Hírös be tyár va gyok.) Valószínűleg min den kor ban meg egyez tek ab ban a fo lyó mentén la kók, hogy ők fő zik az iga zi ha lász lét amit a kon ku rens du nai lé sze rin tük meg sem kö zelít. A mo dern kor em be re még in kább igye ke zett ki használni a fo lyót: az 1850-es évek től már gőzhajók jártak a tutajok helyett egészen Naményig, majd ké sőbb Szol no kig. Meg épült a tiszalöki, az tán a kis kö rei víz lép cső; a gáz lók és ja va részt a ré vek sze re pét is hi dak vet ték át. A jö vő embe - rének azt kell meg ta nul nia, ho gyan kell a Ti szá val együtt él nie. Óv nia az eset le ges mér ge zé sek től, vész tá ro zók ba te rel nie víz fö lös le gét. Magyarország második legjelentősebb folyóját az ókori tudósok Plinius, Strabo Pathisousnak és Pat his susnak nevezik, a maihoz hasonló Tysia vagy Tisia né ven a Ravennai névtelennél és a ré gi ma gyar kró ni kák ban for dul elő elő ször. Két ág ban, Fekete- és Fehér-Tiszaként ered 1600 1700 m ten ger szint fe let ti magas ságban, a Máramarosi havasokban (Kárpátalja, Ukrajna). A két ág Rahónál egye sül, és in nen vi se li a Ti sza ne vet. 962 km meg té te le után eb ből 588 km jut ma gyar te rület re a fo lyó Titel alatt, Szalánkemén magas ságában (Slanka men, Szer bia) tor kol lik a Du ná ba. A Fel ső-ti sza Tiszabecs és Tiszabezdéd között határfolyó Ukrajna, Szlovákia és hazánk között, egy mindössze 4 km-es szakasz Szeged alatt pedig Szerbiával közös. Vízgyűjtő területe mintegy 160 ezer km 2. Átlagos szélessége közepes vízállásnál 100 200 méter, mélysége 1,5 8 m, de na gyobb szá raz ság ide jén a Fel ső-tiszán mind ös sze 20 cm is le het. Az átla gosan 300 500 m 3 / sec vízhozam az áradásoktól függően óriási mértékben változik. Árvíz esetén a fo lyón lezúduló vízmennyiség a kis víz nek akár 87-sze re se is le het. Az árvízvédelmi gátak hossza meghaladja a 4000 km-t, míg a fo lyó és a gá tak kö zött több ezer km 2 -nyi ár terü let ta lál ha tó. 94 www.vendegvaro.hu Innen indul Magyarország

Ahol még megtalálható, ott megtartani, ahol már nincs meg, vagy megbillent, ott helyreállítani a természet egyensúlyát. Ha mindez megvalósul, akkor talán utódaink is elmondhatják majd: A Ti sza jobb oldali mel lék fo lyói kö zül a leg fon to sabbak: a To kaj nál betor kol ló Bod rog; a Her nád, Bódva, Takta vi zét is ma gával ho zó Sa jó, és a Galga, Tápió, Tarna vizeit összegyűjtő Zagyva, amely Szolnoknál ömlik a Tiszába. Jelentősebbek a bal part mellékfolyói: a Sza mos, a Hár mas-kö rös (Fe ke te-, Fe hér-, Sebes- Körös, Hortobágy, Berettyó) és a Maros. Az árvízi kártételek enyhítésére szolgáló, tervezett vésztárolók közül (Széchenyi-terv) ez idő szerint kettő kialakítása van napirenden: a cigándi és a tiszaroffi vésztározóé. Az észak-alföldi területeken 3500 km hosszú csatornarendszer szállítja vissza a Tisza vizét a szabályozás után... míg megy a víz és az idő sza lad, Ér zem, hogy az öreg Ti sza fe lett Az örök élet csillaga remeg. (Ju hász Gyu la) víz nélkül maradt vidékekre. Közülük a legjelentősebbek a Lónyai-csatorna, a Keleti- és a Nyugati-főcsatorna, de ma már csa tor ná nak te kint he tő a Kraszna és a Túr is. A folyó két partját két tucatnyi autópálya-, közúti, vasúti, illetve vegyes rendeltetésű híd köti össze Tivadartól Szegedig. Lónyánál, Tiszadobon és Csongrádnál a jégzajlástól függően pontonhíd, közel húsz helyen autós és/vagy személyszállító kompok segítik az átjutást a túlpartra a vízálláshoz, a jegesedéshez igazodva. Nem veszít népszerűségéből a révátkelés, hiszen csónakkal átmenni a vízen minden évszakban élmény. Kü lön le gesnek szá mí ta nak a ti szai hú zós kom pok, me lyek a két part között kifeszített drótkötélen, a víz gravitációs erejével sod ród nak át az egyik part ról a má sik ra. A folyó elsősorban a kisebb motoros hajóknak, és természetesen a különböző evezős hajóknak a paradicsoma. A vízi túrák több sé ge a vad regényes Fel ső-ti szán halad, de találkozhatunk evezősökkel a Tisza-tavon és a dé lebb re eső fo lyó sza kasz okon is. A fo lyó tel jes magyarországi szakaszán kitűnő homokos, vagy apró ka vi csos stran dokat ta lál ni, nyá ron a víz 22 26 o C-ra is felmelegszik. (Vigyázat, a Tisza mindig veszélyes láthatat lan ör vé nyei mi att. Ezért csak a für dés re ki je lölt he lyeken, a bójákkal jelzett területen belül szabad úszni!) Látnivalók Magyarországon 95

Magyarország kincsestára Nemzeti parkok Nemzeti parkok Magyarországon Ma gyar or szág terü le tén lé nyegében negyedszázados munka eredménye, hogy tíz összefüggő, vagy mozaikos elrendezésű nemzeti park-övezetben állami feladatként, tehát hivatalból, szervezetten, módszeresen gondoskodnak a természeti értékek megóvásáról. (Valójában a környezetvédelmi miniszternek vannak jogszabályban meghatározott természetvédelmi, általános táj-, erdő- és ásványvagyon-, valamint élővilág-védelmi szakigazgatási és hatósági területi felada tai, s eze ket lát ják el a ter mé szet vé de lem ért felelős helyettes államtitkár szakmai irányításával a nem zeti park-igaz gatóságok.) A nemzeti parkok létesítésének célja általánosság ban az adott tér ség geo ló giai, hid ro ló gi ai, botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti értékeinek vé delme, a jel leg ze tes, részben vagy egészében még érintetlennek mondható táj megóvása, az alapvető ökológiai folyamatok, a biológiai sokféleség feltételeinek folya matos biz tosítása; a megisme rés, a természet megbecsülésére nevelés, a felüdülés feltételeinek megteremtése. Kiemelten fontos a folyóvizek, a felszín alatti vízkészlet, to váb bá az er dők, a ter mő ta laj és más megújuló erőforrások védelme. A vé de lem kü lön bö ző szin tű és rangú kategóriái közül néhánnyal rendre ta lál koz nak majd ol va sóink eb ben és a ré gi ó kat be mu ta tó fe je ze tek ben. Egy ré szük pél dá ul szigo rú an zárt, más ré szük kor lá to zot tan, vagy szabadon látogatható; lehetnek egyetemesek, országos, vagy helyi jelentőségűek. Érdemes tehát e fogalmakkal megismerkedni. Az UNESCO 1970-ben Em ber és bio szfé ra (MAB) cím mel ku ta tá si prog ra mot indí tott a természeti környezet megóvásáért. Ennek keretében re zervátumokat je löl tek ki, ame lyek le hető sé get nyúj ta nak a Föld fo gyat ko zó ban lé vő növény- és állatközösségeinek, ökoszisztémáinak megmentésére. Magyarországon öt ilyen terület élvez különös gondoskodást. Egy 1971-ben, az irá ni Ramsarban alá írt egyez mény rendelkezik a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, 96 www.vendegvaro.hu Innen indul Magyarország

mint a vízimadarak tartózkodási helyéről. Előírja, hogy a csatlakozó országok állítsák össze a nemzetközi mércével jelentősnek tekintett árterek jegyzékét. Kötelezővé teszi ártéri rezervátumok létrehozását a költöző vízimadarak védelmére, s ez ügyben nemzetközi felelősség vállalására kötelez. Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez. Ugyancsak nemzetközi elismerés s egyszersmind ten ni va lók föl vál la lá sá val jár, ha termé sze ti ér té ket vesznek fel a Világörökségek listájára. (Az Aggteleki-karsztról, a Fertő-tóról és a Hor to bágyról ezért kü lön is szó lunk köny vünk Világörökségek című részében.) A természetvédelmi terület (TT) általában olyan természeti ritkaságok védelmére kijelölt, kisebb kiterjedésű terület, amelynek megőrzése tudományos, oktatási és ismeretterjesztési vagy génfenntar tási szem pont ból indo kolt. A táj vé del mi kör zet (TK) kialakításának célja a védett területek legjellemzőbb tulajdonságainak megőrzése, a tájkép természetes alkotóelemeinek meghatározott egyensúlyban tartása. Ezért korlátozzák a telekparcellázást, az építkezést, a bányanyitást, az ipartelepítést, általában a tájidegen létesítmények elhelyezését. A táj jel le gét nem za va ró gaz dasági te vé keny ség (fő leg a me ző- és erdő gazdálkodás) meg en ge dett, sőt tájgondozási szempontból általában kívánatos is. A tájvédelmi körzetek mű kö désére csak ha zai előírások vonatkoznak. Ezen belül a természetvédelmi területek szigorúan védett (zárt) területnek minősülnek. Tartozunk a Vörös Könyv fogalmának rövid magyarázatával is: abban a kipusztult, illetve veszélyeztetett növény- és állatfajokat listázzák. A ter mé szet- és a táj vé de lem ma már a tu riz mus, az idegenforgalom, kisebb mértékben az ismeretter jesz tés és az üdül te tés szol gá la tá ba is ál lít ha tó. Mi vel az el múlt évek ben Ma gyarországon és nemzetközi viszonylatban is jelentős szemléletváltozás kez dődött a ter mé szet, an nak vé delme és az ide genforgalom kapcsolatának társadalmi megítélésében, a nem ze ti park igazgatóságoknak partne rük le het min den tu ris ta Ön is, ked ves Olva sónk. Ak tív természetvédőnek tekinthetjük ugyanis mindazokat, akiknek elég erős a természetbarát-szemléletük ahhoz, hogy nekivágjanak az ország felfedezésének. Cse ré be a Ter mészet felüdü lést nyújt, gya ra pít ja a megismerésére vágyó ember tudását. A természetba rát vi sel ke dési nor mák ma már ma guktól ér te tődőek, elfogadásuk egyre általánosabb lesz. Növények, állatok és ásványok gyűjtése, szemét vagy hulladék lerakása, hangoskodás, a vadon élő állatok zavarása nélkül is megismerhetők a természet, s így a nem zeti par kok ér té kei mi ért ten nének hát ilyesmit látogatóik? A fokozottan védett területeken jelzett turistautak vezetnek át nem ér de mes, s nem sza bad ezek ről le tér ni. A gép járművel érkezőkre valamennyi nemzeti parkunkban vonatkozik a szabály, hogy nem éjszakázhatnak a parkolóban leállított lakókocsiban, lakóautóban, s hogy a közforgalom számára megnyitott utakról gépjárművel sem térhetnek le, az erdészeti üzemi utakra nem hajthatnak be. A következő oldalakon könyvünk régiós fejezeteinek haladási rendjét követve az ország nemzeti parkjait mutatjuk be, elsősorban az adott terület sajátos, a többitől eltérő értékeit véve számba. (Mivel a nemzeti parkok hivatalos területei nem azonosak a turisztikai régiókkal, ezért a természeti értékekről a régiókat bemutató fejezetekben is szólunk.) Látnivalók Magyarországon 97

Magyarország kincsestára Nemzeti parkok Duna Ipoly Nemzeti Park A Duna Ipoly Nemzeti Park a fővárostól északi irányban, a Pilis és a Bör zsöny hegy ség na gyobb ré szén, a Du na és az Ipoly fo lyók kö zött helyezkedik el. Területe magában foglalja Pest megye, Komárom-Esztergom megye és Nóg rád me gye egy ré szét. Úti köny vünk Duna-Ipoly Nemzeti Park három turisztikai régiójában (Budapest és a Kö zép-du navi dék, Kö zép-du nán túl és Észak-Ma gyar or szág) is érin tett te hát a nemzeti park. Egyediségét a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ala pí tás éve: 1997 Összterület: 60 314,3 ha Kiemelt jelentőségű területek: Pilis Bioszféra Rezervátum; Ipoly-völgy Ramsari terület; Pilis-oldal Erdőrezervátum; Prédikálószék Erdőrezervátum; Pogány-rózsási Erdőrezervátum Igaz ga tó ság: Duna Ipoly Nem ze ti Park Igaz ga tó ság Székhely: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Ügyféliroda: Bu da pest II., Hű vös völ gyi út 52. Levélcím: 1525 Budapest, Pf. 86. Tel.: 1/391-46-10; E-mail: dinpi@dinpi.hu www.dinpi.hu A Du na és a he gyek kap cso la tá nak legszebb pél dá ja a Dunakanyar, mely a fo lyó Bör zsöny és Vi seg rá di-hegy ség közötti, több ezer éve lezajlott áttörésének helyszíne. Tájképileg egyedülálló a partot szegélyező galériaerdőkkel. A folyón kialakult kisebb-nagyobb szigetek Esztergom és Budapest között szintén részei a nemzeti parknak. A Vi seg rá di-hegy ség mag más ere de tű kő ze te, V alakú völ gyei, szur do kai a múlt ban le ját szó dott vul kani kus te vé keny sé get jel zik. Lenyű göző szép sé gű ek a hegység andezit-agglomerátum piramisai és tor nyai, me lye ket a szél, a fagy és a víz kö zö sen formált (Vadálló-kövek, Thirring-szikla). Az üledékes eredetű Pilis a Dunazug-hegység legkiemelkedőbb röge, magassága meghaladja a 700 mé tert. Kő ze te mész kő és do lo mit, amely a vul kanikus eredetű kőzetekkel ellentétben kiválóan alkalmas barlangképződésre. Nem meglepő tehát, hogy a nemzeti park közel 200 barlangjának döntő hánya- DUNA IPOLY NEMZETI PARK DUNA IPOLY NEMZETI PARK 98 www.vendegvaro.hu Innen indul Magyarország

Sóderzátony a Dunában a Helemba-sziget alatt da is a Pi lis hegy ség ben nyí lik. A hegy ség bar lang jai őslénytani és régészeti leletekben is igen gazdagok. Tudományos és kultúrtörténeti jelentősége miatt kilenc barlang lett fokozottan védett. A hegység felszínén vakítóan fehér sziklafalak, szirtvonulatok, kopáros lejtők teszik változatossá a tájat. A Bör zsöny a Vi seg rá di-hegy ség hez ha son ló an vul ka ni kus ere de tű, kü lö nös föld ta ni ér té ke a sza bad dá vált an de zit lá va ré teg, s az eb ből ki in duló szá mos kő fo lyás. A hegy ség önál ló hegy csúcs ok rend szere, amely nek nincs fenn síkja. A fő csú csok ma gas sá ga 900 m körüli, a csúcsokból induló mellékgerincek, völgyek erősen tagolt felszínt eredményeznek, mely sok helyütt magashegységi han gu la tot árasztanak. Az Ipoly-völgy arculatát a folyó hozta létre, amely valaha még háborítatlanul kanyargott medrében. A meg-meg úju ló ára dá sok és apa dá sok ala kí tot ták ki a fo lyót Gyászcincér kísérő mocsarakat, morotvatavakat. A folyó közel 20 éve tartó szabályozása során rendezett part, duzzasztók lé te sül tek. Azon ban egy 12 km hos szú fo lyó szakaszon nem történt beavatkozás, ott a szeszélyes áradások a viszonylagos háborítatlanságot, a természeti kincsek fennmaradását biztosítják. A tér ség víz raj zát alap ve tő en a Du na ha tá roz za meg, de fon tos té nye ző a hegy sé gek alap kő ze te is. A Pilis kőzeteinek felépítése miatt karsztvízben gaz dag, for rá sai bő vi zű ek. A Vi seg rá di-hegy ség ben és a Bör zsöny ben ugyan több a forrás, de azok kisebb vízhozamúak. A Bör zsöny for rá sok ban rend kí vül gaz dag te rü let, kö zel 350 for rá sá ból több mint negyven a ten ger szint fö lött 600 mé ter rel fa kad ez or szá go san egye dül ál ló. A víz ta ni ér té kek kö ré be tar toz nak az Ipolyvölgy sze líd szép sé gű holt ágai, morotvatavai és mocsarai. A fő vá ros, va la mint a Du na ka- Látnivalók Magyarországon 99

Magyarország kincsestára Nemzeti parkok Ipoly-völgy nyar településeinek legfontosabb vízbázisa a nemze ti park te rü le tén ta lál ha tó. A Dunakanyar flórája tekinthető összekötő kapocsnak a Dunántúli-középhegységé és az Északi-középhegységé között. A Duna két partján jellegzetes ártéri társulásokat figyelhetünk meg, míg az Ipoly mentén különlegesen szép égerláperdőkben gyönyörködhetünk. A hegyeket többnyire zárt erdőtakaró borítja. Legjellemzőbb növénytársulásai a gyertyános-töl gye sek és a bük kö sök. Ott, ahol a zárt er dő felnyílik, karsztbokorerdőket és sztyeppréteket találhatunk. A ter mé szet vé del mi ol ta lom alatt ál ló nö vény fa jok ból je len leg 170 vé dett és 10 fo ko zot tan vé dett faj állománya ismert a szakemberek előtt a nemzeti park területéről. Sok növényfaj, illetve társulás itt éri el elterjedési határát. Ilyen pél dá ul a pirosló hunyor, amely a Dunántúl területén már nem ta lál ha tó. A ma gyar gurgolyát vi szont az Észa ki-kö zép hegy ség töb bi ré szén ke res nénk hi á ba. A nö vény zet bo ta ni kai ér té kei Sisakos sáska kö zött több olyan faj ta lál ha tó, ame lyek csak a Kárpát-medencében honosak, máshol nem fordulnak elő (en de mi kus fa jok), sőt, ki fe je zet ten csak a nemze ti park te rü le tén élő faj is akad. Eb ből a szempont ból a nem ze ti park unikális bo ta ni kai ér té ke a ma g yar föl di hu s áng, amelynek legéletképesebb ál lo má nya a Pi lis hegy ség ben te nyé szik. A sztyepplejtők a meg ka pó szép sé gű leánykökörcsin és fekete kökörcsin termőhelyei. A tölgyerdők szegélyében gyakori a nagytermetű bíboros kosbor, a gyertyános tölgyesek kétszin tű lomb sát ra alatt elő for dul a májvirág, a bük kös öv ben meg je lenik a ha vas al ji ró zsa és a moldvai sisakvirág is. A hegyvidéki kaszálórétek a legszebbek Királyréten, a Foltán-kereszt körül és az Ispán-réten találhatók ősszel nyíló, védett növénye a kornis tár nics, vagy más né ven encián. A terület érdekes növénye a szelídgesztenye. A tör té net író Bél Má tyás sze rint a XIV. szá zad ban, Ró bert Károly uralkodása alatt telepítették az első gesztenyefákat a térségbe. 100 www.vendegvaro.hu Innen indul Magyarország

Dunakanyar Ki sebb gesz te nyés er dő ma a bör zsö nyi és a pi li si ol da lon is van, bennük jó né hány nagy mé re tű és időskorú famatuzsálem él. A Szent end rei-szi get ártéri kaszálórétjein helyenként tömeges az őszi kikerics. A szi ge tet ere de ti leg szé les sáv ban ha tá ro ló fűz nyár li get er dő ma már csak né hány he lyen ma radt meg. A mé lyebb fek vésű he lye ken láp ré tek, mo csár ré tek ala kul tak ki, a sziget déli részén szibériai nőszirom ál lo mán nyal. Je len tős ki ter je dé sű ek az Ipoly-völgy ár té ri rét jei is. Ez utóbbiak értékes növénye a réti iszalag. A leg szebb tár su lások nak te kint he tők az égerláp erdők két kiemelten fontos fajjal, a szálkás pajzsikával és a fekete ri biz li vel. Az élő he lyek sok fé le ség ének kö szön he tő en a nem ze ti park ál lat vi lá ga is vál to za tos, fa jok ban gaz dag. A fa u ná ban nagy a ritka, ve szé lyez te tett fa jok ará nya. A területen előforduló védett és fo ko zot tan vé dett ál lat faj ok száma most meg ha lad ja az ötszázat. A nem ze ti park ki ala kí tá sá hoz kap cso ló dó ku ta tá sok so rán sok se bez he tő, sé rü lékeny faj előfordulását erősítették meg, ugyanakkor új fa jo kat is ki mu tat tak. Kü lön le ges ér té ket képvisel a Duna-meder, mivel néhány oxigénigényes és a szen nye ző dé sek re rend kí vül ér zé keny ví zi csiga-faj csak a Du na egyes sza ka sza in for dul elő, a világ más folyóvölgyeiben nem él. Ilyen a bödöncsiga és a raj zos csi ga. Ma gyar or szág egyik leg hos szabb ro var fa ja, a fű részeslábú szöcske egy aránt elő for dul a Pi lis ben, a Visegrádi-hegységben és a Börzsönyben is, de mindenütt kis egyedszámban. A Pilisben és a Szent end rei-szi ge ten ta lál ha tó egy má sik vé dett sás ka fa junk, a si sa kos sás ka. A te rü let nagylep ke-fa u ná ja is rend kí vül fajgazdag. A havasi tűzlepkét az ál la potfel mé rés so rán ta lál ták meg a ku ta tók a tér ség ben elő ször. A Bör zsöny leg ma ga sabb ré sze i- nek kuriózuma a kis apollólepke. Legnagyobb populációja a nagyhi deg-he gyi tisz tá son te nyé szik. Őszi kikerics Látnivalók Magyarországon 101

Magyarország kincsestára Nemzeti parkok Foltos szalamandra A Szent end rei-szi get leg je len tő sebb ál lat ta ni ér téke a fóti boglárkalepke, jégkorszak utáni maradványfajunk. A bogarak rendjéből a több mint har minc vé dett faj je len lé te em lít he tő. Kü lö nö sen ér té kes kép vi se lő jük a nagy hős cin cér, a gyászcincér és a havasi cincér. Utób bi 2003 óta a Duna Ipoly Nem ze ti Park cí mer ál la ta. A fo lyók, va la mint a pa ta kok és mo csa rak vízterében Eu ró pa-szer te ve szé lyez te tett édes ví zi halfa jok is meg ta lál ha tók, me lyek kö zül a petényi márna mint vö rösköny ves fa junk emel he tő ki. A két éltűek a vi zes élő he lyek fo gyat ko zá sá val, a környezetszennyezés növekedésével visszaszorulóban van nak. Ezért nagy je len tő sé gű, hogy a nem ze ti park te rü le tén az ös szes ha zai faj még fel lel he tő. A gye pi bé kák pi li si és bör zsö nyi ál lománya számottevő. Az Ipoly völgyének mocsarai pedig mint kiemelkedő jelentőségű kétéltű szaporodóhelyek is me re te sek. A hül lők kö zül megemlíthető a pannon gyík, melynek több populációja található a terü leten. A foltos szalamandra csak a Bör zsöny ben for dul elő, Drinó-völgyi ál lo má nya a legerősebb. A nem ze ti park te rü le tén a ki ter jedt er dők következtében sok az erdei énekes- és ragadozó ma dár. A só lyomfélék és a nagy tes tű sasfajok kö zött itt fész ke lők parlagi sas, ke re csen só lyom, vándorsólyom és a tér sé get csak táp lál ko zás céljá ból fel ke re ső fa jok pl. réti sas is akad nak. A hegységek harkályfaunája európai értelemben is fajgazdagnak te kint he tő. A Köz pon ti-bör zsöny idős bükköseiben a fokozottan védett fehérhátú fakopáncs erős populációja él. Legnagyobb testű ba goly fé lénk, az uhu is fész kel a tér ség ben. Zárt er dők ben költ a fekete gólya. A du nai szi ge te ket, zá to nyo kat, va la mint az Ipoly völ gyé nek hul lám té ri rét je it a vo nu ló ví zi- és par ti madarak fontos költő- és pihenőhelyeként tartják számon. Feltétlenül említést érdemel az ipolyszögi éger láp fá in fész ke lő gém fé lék ve gyes ko ló ni á ja is. Az emlősfaunában kiemelt értéket képviselnek a de ne vé rek. A Pi lis há bo rí tat lan bar lang ja i nak köszönhetően jó denevérélőhelynek mondható, de a Bör zsöny ben is sok he lyen ta lál ha tók né pes ko ló ni ák fő leg el ha gyott bá nya já ra tok ban, fa odvak ban. A négy fo ko zot tan vé dett faj ból há rom előfor dul a tér ség ben. A vé dett kis em lő sök több fa ja, így a nagy pe le, hermelin, menyét, nyuszt mel lett megemlíthető a nagyobb testű, fokozottan védett fa jok, mint a vid ra és a hiúz alkalmi je len lé te. A nem ze ti park te rü le tén va dász ha tó nagyvadaink állomá nyai is meg fi gyel he tők. 102 www.vendegvaro.hu Innen indul Magyarország

Környezeti nevelés Királyréti Erdei Iskola A pár órásaktól az egy hétig terjedőkig programok iskolás csoportoknak és más érdeklődőknek. Szállás 51 személynek 2 3 6 8 ágyas szobákban. 2624 Szokolya, Királyrét Tel.: 27/585-625, fax: 27/585-627 Esztergomi Bemutatóközpont A Pilisben, Esztergom-Kertvárosban található a bemutatóközpont, ahol tanösvény és kiállítás várja az érdeklődőket. Tel./fax: 33/435-015 Szénások Európa Diplomás Terület Látogatóközpontja A Szénások területén 2 tanösvényen is ismerkedhet a látogató a terület élővilágával. A sétára a pilisszentiváni Látogatóközpontban kapott természetvizsgáló hátizsákkal célszerű elindulni. Ökoturizmus Pál-völgyi-barlang A budai Rózsadomb alatt található, hévizes kialakulású barlang leginkább cseppköveiről nevezetes. Ny.: K V 10 16 óra A túrák minden óra 15 perckor indulnak, időtartamuk kb. 50 perc. 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162. Tel.: 1/325-9505 Szemlő-hegyi-barlang A hévizes eredetű barlang egyedülálló látványa a falait vastagon borító ún. borsókő. A barlang teljes látogatható szakasza kerekes székkel is bejárható. Különlegesen tiszta, pormentes levegője számtalan légúti betegségben szenvedő beteg számára jelent gyógyulást. A túrák egész órakor indulnak, időtartamuk kb. 40 perc. Ny.: Sze H 10 16 óra 1025 Budapest, Pusztaszeri út 35. Tel.: 1/325-6001 Alcsúti Arborétum A hatalmas kiterjedésű, tájképi angolkertből kialakított arborétumban ma több mint 540 fa- és cserjeféle található a világ minden tájáról. Ny.: szép kirándulóidőben minden nap 10 órától sötétedésig. Alcsútdoboz, tel.: 20/424-8995 Ócsai Tájház és Turján Ház A tájház épületegyüttesében néprajzi gyűjtemények és kézműves műhely, a bemutatóházban előadások tartására alkalmas oktatóterem és természetvédelmi kiállítás működik. 2364 Ócsa, Dr. Békési Panyik Andor u. 4 6. Tel.: Verbőczi Erika 30/561-0058 Tanösvények Nagy-Szénás tanösvény Nagykovácsi Jági tanösvény Pilisszentiván Fóti-Somlyó tanösvény Fót Sas-hegy tanösvény Budapest Kőpark tanösvény Budapest Veresegyházi tavak tanösvény Veresegyház Selyem-réti tanösvény Ócsa Haraszt-hegyi tanösvény Csákvár Strázsa-hegyi tanösvény Esztergom Gánti földtani tanösvény Gánt Tanösvény a Turjánban Ócsa Hajta természetismereti túra Tápiószentmárton/Farmos Apródok útja tanösvény Drégelypalánk Páskom legelő tanösvény Dejtár Réti iszalag Clematis integrifolia Leánykökörcsin Pulsatilla grandis Havasi cincér Rosalia alpina Hiúz Felis lynx Látnivalók Magyarországon 103

Magyarország kincsestára Nemzeti parkok Fertő Hanság Nemzeti Park AFertő-Hanság Nemzeti Park hazánk ötödikként megalapított nemzeti parkja 1991-ben létesült. A Fertő tónak és környékének, a Hanság máig fennmaradt mocsár- és lápvidékének, valamint a Répce-folyó árterének természetvédelmi szempontból legértékesebb tájait foglalja magában. Egyik fő jellemzője az élőhelyek változatossága és a védett területek elhelyezkedése miatt a mozaikosság. A Fertő tó Közép-Európa harmadik legnagyobb tava. Az Alpok lábainál, a Kisalföld nyugati peremén, a síkság és hegyvidék találkozásának határán terül el. Mintegy húszezer évvel ezelőtt alakult ki a Hanság Fertő-Hanság Nemzeti Park medencéjével csaknem egy időben, kéregmozgások és jégkorszaki szelek közös Alapítás éve: 1991 Összterület: 33 087 ha (Magyarországon és Ausztriá ban együttesen) Magyar terület: 23 587 ha MAB Bioszféra rezervátum: Fertő tó (1979) Nyirkai-Hany (2006) Ramsari terület: Fertő tó (1989) UNESCO Vi lág örök ség: Fertő-táj mint kultúrtáj (2001) Igazgatóság: 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár Pf.: 4. Tel.: 99/537-621, fax: 99/371-590 E-mail: fhnpititkarsag@fhnp.kvvm.hu munkájának eredményeként. Felülete 310 négyzetkilométer, átlagos vízmélysége egy méter. Fertő-táj A Fertő-tájat Magyarországon a 75 négyzetkilométeres, csaknem 90 százalékban elnádasodott tó; a Fertőmelléki-dombsor; a Hegykőtől Fertőújlakig terjedő mocsár-rétek, szikes pusztai területek és nádasok együttese alkotja. A vidék éghajlati övezetek, növény- és állatföldrajzi határok találkozási helye. Arculatát évezredek óta ezek az Európában egyedülálló adottságok és a kis területen előforduló, sokszínű élőhelyek határozzák meg. Az elmúlt száz év során, különösen a tó déli és nyugati részén, egyes helyeken 4-6 kilométer széles, összefüggő nádas alakult ki. Ezt beékelődő tavak, tocsogók, öblök, zátonyok tagolják, amelyek szinte zavartalan belső világa megannyi költésre, táplálkozásra alkalmas helyet rejt. Itt él Közép-Európa legnagyobb fészkelő nagy kócsag állománya, amely több mint 700 párból áll. Költési időben sok más társukkal együtt a nádas oltalmát élvezik a nyári ludak, a búbos vöcskök. Ragadozó madaraink közül a barna rétihéja is gyakori fészkelője a nádrengetegnek. FERTŐ HANSÁG NEMZETI PARK FERTŐ HANSÁG NEMZETI PARK 104 www.vendegvaro.hu Innen indul Magyarország

Tőzikés erdő A tó keleti és dél-keleti partvidékén szikes gyepek és mocsárrétek alkotta sáv húzódik. A nagyobb kiterjedésű szikes réteken ősszel pompázó sziki őszirózsa rózsaszínbe öltözteti a magyar szürke szarvasmarhával legeltetett gyepeket. A Fertő egykori szabályozatlan állapotában, magas vízállásos időkben rendszeresen elárasztotta a délkeleti partvidék mélyebben fekvő részeit, a legeltetett gyepeket, kaszálókat. Az így kialakult tocsogók, kisebb szikes tavak, madarak ezreit vonzották táplálékbőségükkel, valamint a fészkeléshez és a fiókaneveléshez szükséges háborítatlan környezettel. A lecsapolások és tószabályozás nyomán eltűnt sekély elöntéseket az élőhely-rekonstrukciós program keretében szándékozik helyreállítani a nemzeti park. Ennek a munkának az eredményei az árasztás útján létrehozott, szigetekkel tarkított sekély szikes Ürge tavak, melyek madárvonulás idején egy hatalmas légikikötőhöz hasonlítanak. Itt gyülekeznek és pihennek meg az Európa különböző területeiről érkező madarak csapatai. A szigeteken danka- és szerecsensirályokat láthatunk, az iszapzátonyokon gyakran gulipánok és gólyatöcsök álldogálnak, míg a sekély vízben szedegető nagy pólingok és nagy godák figyelhetők meg. A téli időszakban nem ritka, hogy negyven-ötvenezer vadlúd is összeverődik itt a Fertő-tájon. A madarak az éjszakákat a védett öblökben töltik, míg napközben a környékbeli vetéseket látogatják. Hanság A Fertő-tájat a Pomogy- Fertőd kaputól keletre elhagyva, hazánk egyik legnagyobb, s a Fertővel egykor összefüggő lápterületére, a Hanság medencéjébe érkezünk. A Hanság 1976 óta élvez védelmet, akkor hozták Látnivalók Magyarországon 105

Magyarország kincsestára Nemzeti parkok Réti cankó létre ugyanis a Hansági Tájvédelmi Körzetet. A tájvédelmi körzet védett területeit 1994-ben csatolták a nemzeti parkhoz. Vadvizei, mocsarai, láperdői élelem- és eszközforrásai voltak a Hany emberének. A nádat és az égerfát jégről termelték le; a sásból, gyékényből papucsot, táskát és falvédőt készítettek; a füzek hajlékony vesszőiből kosarat, tapogatót, varsát fontak. Halászok, csíkászok, pákászok és rákászok járták az óriási vízivilágot. Állataikat a lápszigetek (gorondok) savanyú füvű legelőin tartották, s ha elfogyott a legelőnek való, átúsztattak egy másikra... A Hanság napjainkban szinte kultúrtájjá szelídült a számos emberi beavatkozás (vízrendezési munkálatok, tőzegbányászat, stb.) következtében. Sikerült megőrizni azonban eredeti arculatának egy részét, élővilágának jellegzetes fajait. A Király-tóban, valamint a Tóköz Hússzínű ujjaskosbor tavaiban (Barbacsi-, Fehér- és Kónyi-tó) még szép számmal találhatók csíkfélék, lápi póc és cigányhal. A nádasban nagy kócsag, bölömbika és különféle nádi énekesmadarak költenek. Kékperjés láprétjeit mocsári kosbor, buglyos szegfű és kornistárnics díszíti. Itt él a hanyi rétek két jégkorszaki maradványfaja, az elevenszülő gyík és a patkányfejű pocok. Rendszeresen fészkel a hamvas rétihéja, a nagy póling, a réti tücsökmadár és a réti fülesbagoly. A fokozottan védett túzok és a kipusztulással fenyegetett parlagi vipera utolsó menedékét is ezek a rétek jelentik. Erdeiben szürke gém kolónia él, fekete gólya, kabasólyom, rétisas és macskabagoly költ. Répce ártér A Répce ártér 1999 óta része a nemzeti parknak. A védett terület a Répce-folyó Nagygeresdtől 106 www.vendegvaro.hu Innen indul Magyarország

Csíkos éger erdő Répceszemeréig húzódó szakaszát, az azt övező réteket, valamint a Tőzikés erdőt foglalja magában. Az ártéri mocsárrétek és ligeterdők együttese számos értékes növény- és állatfajnak az otthona. A mocsárréteken szép számban díszlik az agárkosbor, a szibériai nőszirom, a réti iszalag, a buglyos szegfű, és a kornistárnics. A magassásosokban költ a haris. A gerinctelenek jelesebb képviselői a farkasalmalepke, a nappali pávaszem, a fecskefarkú lepke. A Hany felé szabadon futó patakágak kiváló életteret nyújtanak az édesvízi halfajok (csuka, sújtásos küsz, kövi csík) számára az év minden szakában. A rétek ölelésében, Csáfordjánosfa határában található a Tőzikés erdő. Magyarországon a legnagyobb tömegben e tölgy-kőris-szil ligeterdő alját borítja hóolvadás után a tavaszi tőzike, amelynek virágszőnyegében kétlevelű csillagvirág, sárgavirágú tyúktaréj, berki szellőrózsa is él. Az erdőben az odúlakó madárvilág tagjai költenek: szürke küllő, közép fakopáncs, fekete harkály, nyaktekercs. A fák lombkoronájában fészkel a héja, a karvaly és az egerészölyv. Jégmadár Látnivalók Magyarországon 107