A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK

A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK A Kiskunsági Nemzeti Parkot 1975-ben alapították. Ma a nemzeti park igazgatósága kilenc különálló nemzeti parki egység, két tájvédelmi körzet és tizenhét természetvédelmi terület felügyeletét és kezelését látja el 76.000 hektár kiterjedésű területen. A 48.000 ha nagyságú nemzeti parki területek többségükben a Homokhátságon és a Duna mentén fekszenek. A nemzeti park területének kétharmad része Bioszféra Rezervátum, a vizes élőhelyek közül pedig több a Ramsari egyezmény alapján nemzetközi jelentőségű vadvizes élőhely. E két diploma nemzetközi elismerését is igazolja az itteni természeti értékeknek. A Duna-Tisza köze egykor változatos természeti képeit ma is felfedezhetjük a Kiskunsági Nemzeti Park védett területein. A természeti és néprajzi értékek ötvözetei az alföldi gazdálkodás kultúrköréhez kötődnek. Ezek megőrzése, hosszú távú fenntartása és bemutatása a nemzeti park egyik legszebb feladata. A nemzeti park változatosságát és fajgazdagságát mozaikos felépítésének köszönheti, mivel a területei különböző táj- és élőhely típusokat jelenítenek meg. Ez a mozaikos felépítés magába foglalja azt a több évszázados tájhasználatot is, mely a Duna-Tisza köze összefüggő természeti képét megbontotta. A nemzeti park igazgatóságok munkája többszintű. Regionális közigazgatási szervként, mint hatóság intézik a Természetvédelmi törvényben rájuk ruházott feladatokat, a védett és természeti területek kezelését, fenntartását, kutatását. Elkészítik a kezelési terveket, melyek intézkednek a területek védelmi feladatairól, használatáról, a mezőgazdálkodás, az állattenyésztés természetkímélő módjairól. Végzik az un. ex lege területek (szikes tavak, holtágak, kunhalmok, barlangok stb. megőrzéséhez kapcsolódó hatósági feladatokat. Foglalkoznak a tájvédelem, az állatvédelem törvényi előírásainak betartatásával, a védett területeken az építési szakhatósági ügyek intézésével. 1 / 21

Természetesen elsődleges feladata a nemzeti parkoknak a védett területek fenntartás, kutatása, bemutatása. A szabadidő hasznos eltöltéséhez lehetőség biztosítása, a védett területekre irányuló ökoturizmus lehetőségeinek megteremtése. A nemzeti park területei és azok látnivalói Szikes puszták, szikes tavak vidéke A Duna-Tisza köze nyugati részén, a Duna-menti síkságon nagykiterjedésű szikesek találhatók. Három területegység, a Felső-Kiskunsági puszta, a Felső-Kiskunsági és Miklapuszta a nemzeti park része. tavak Az 1800-as évek közepéig tartó, állandóan ismétlődő dunai árvizek és a tartós vízborítottság meggátolta összefüggő szikesek kialakulását. Az árvízmentesítési munkák és belvízelvezetések, valamint melioráció miatt a Hortobágy után az ország második legnagyobb szikes területe jött létre. Ennek tagja a 11.000 hektár nagyságú Felső-Kiskunsági puszta. Felszínét tágas rétek, legelők jellemzik. Vízzel borított laposok, nagyobb vízállások szakítják meg a puszta egyformaságát. A talajon megjelenő fehér foltok a sziksóvirágzás - árulkodnak a szikes jellegről. A magas sótartalom miatt növényzetét sótűrő fajok jellemzik. A szikes legelők uralkodó növényfaja a veresnadrág csenkesz, a pozsgás zsázsa, a sóvirág. A szárazabb szikpadkák és vakszikek ismert gyógynövénye az orvosi székfű. A nedvesebb részeken tömegével virágzik az apró virágú sziki őszirózsa. A szikes pusztákon költ a fokozottan védett túzok, Európa legnagyobb testű madara. A Solti-lapályon fekszik a Felső-Kiskunsági tavak területe, mely a Duna-Tisza köze legnagyobb kiterjedésű szikes tórendszere. Jelentős madárállomány figyelhető meg a tavak környékén. A sziki fészkelő közösség jellegzetes tagjai a gulipán, a piroslábú cankó, a kormos cankó, de nagy telepekben fészkel a dankasirály és a szerecsensirály is. A szikes mocsarak 2 / 21

és csatornák nádasaiban költ a nyári lúd és a búbos vöcsök. A Ramsari egyezmény által nemzetközileg is védett vizes élőhely fontos állomása a tavaszi és őszi madárvonulásnak. Miklapusztát szinte csak az 53-as főút választja el a Felső-Kiskunsági tavak területétől. Ez a Duna-Tisza köze legnagyobb összefüggő szikes pusztája. Tájképi és felszínalaktani karakterét a Duna hátrahagyott medermaradványi határozzák meg. Szikes mocsarak, időszakosan vízzel borított gyepek, nagy felületű vakszikek és erősen tagolt szikpadkák jellemzik. Jelentős a terület kétéltű és hüllő állománya. Gyakoribb előforduló fajok a barna ásobéka, a zöld varangy, a vöröshasú unka, a tarajos gőte, a mocsári teknős és a vízi sikló. A Duna-menti síkság és a Homokhátság találkozásánál találhatók a nemzeti park kiterjedtebb mocsaras területe, a Peszéradacsi rétek. Ezt a területet turjánvidék elnevezéssel illették, ami nagyobb kiterjedésű lápos-mocsaras terület jelent. Változatos élőhelyei közül említést érdemelnek a lápok, láprétek, mocsárrétek, nedves kaszálok, és az itt található és homoki erdők. Erdőrezervátumai évszázados tőgyfákat őriznek. A hazai orchideafajok nagy része virágzik ezen a vidéken. Megtalálható a poloskaszagú- és a vitézkosbor a szúnyoglábú bibircsvirág vagy a légybangó. Számos ritka lepkefaj állandó élőhelyei a dúsan virágzó mocsár- és láprétek. Hüllőfaunájának érdekesebb képviselői a védett és ritka rézsikló, az elevenszülő gyík és a veszélyeztetett rákosi vipera. A térség legnagyobb édesvízi mocsara az Izsáki Kolon-tó. A Kolon-tó medre egy ősi Duna-ágból alakult ki. A tó az elöregedés, elmocsarasodás előrehaladott állapotában van. A tavat fajgazdag láprétek, mocsárrétek láperdő határolják. A tóban több védett halfaj is él, pl. a réti csík és a lápi póc. A Kolon-tónál kialakított madárgyűrűző táborban fontos faunisztikai és vonulás-kutatási vizsgálatokat végeznek. A Duna-Tisza Közi Homokhátságon három, valamikor összefüggő homokvidék tartozik a nemzeti parkhoz: a Fülöpházi homokbuckák, az Orgoványi rétek és Bugac. Ezek közül a legészakibb a Fülöpházi buckavidék, mely egykor szervesen kapcsolódott a turjánosokhoz is. Itt a homokbuckákat elsősorban nyílt homoki gyepek fedik. Májusban legszebb a vidék. Ekkor virágzik a homoki árvalányhaj, a homoki vértő, a szalmagyopár, a kék virágú báránypirosító és az apró termetű homoki varjúháj. A nedvesebb buckaközi mélyedésekben a serevényfűz, a 3 / 21

napsütötte buckaoldalakon a naprózsa apró virágai nyílnak. A borókások jelentős állománya az Orgoványi és a Bugaci területen alakult ki. A bugaci ősborókás borókás-nyárasai, az orgoványi buckák szinte elegymentes borókásai feledhetetlen látványt nyújtanak. A homokvidék állatvilágából az ízeltlábúak a legfajgazdagabbak. A hangyalesők, a sáskák és szöcskék táplálékai a gyíkoknak. A homokbuckások madarai közül sok a földön fészkel, mint a mezei pacsirta, mások inkább a bokrosokban találják meg élőhelyüket. Az idős nyárfák odvaiban költenek a harkályok és a szalakóták. Bugacon valamikor rengeteg állatot legeltettek. Ma ez a nemzeti park egyik legkedveltebb területe. A Pásztormúzeum, a bugaci csárdák ma is népszerűek. A Kiskunsági Nemzeti Park legkisebb területegysége az Alsó-Tiszavölgyben található. Szikr a és az Alpári rét. Élővilága a tiszai árterek nyüzsgő életét őrzi. A terület két holtágat is magába foglal, a szikrait és az alpárit, melyeket ártéri erdők öveznek. A változatos élőhelyek sokszínű madárvilágnak biztosítanak táplálkozó és fészkelő helyet. AZ erdők énekesmadár faunája a Duna-Tisza közén a leggazdagabbnak számít. Az ártéri erdők fontos fajai a szürke küllő és a fekete harkály. Az ártéri odvas füzesek baglyok és denevérek számára biztosítanak otthont. A Duna-Tisza közén az egyik legszebb látvány az alpári Templom-dombról tárul a szemünk elé. Szinte a honfoglalás kori állapotokat láthatjuk a vízzel borított Alpári-réten. A terület történelmi emlékeket is őriz. Tiszaalpárt 1075-ben I. Géza oklevele említi Olper néven. Anonymus szerint az alpári síkon futamították meg honfoglaló őseink Zalán fejedelem bolgár-görög csapatait 895-ben. A környék gazdag termálvizekben, a i népszerű kiránduló és üdülőhellyé teszi. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében levő országos jelentőségű védett területek 4 / 21

Tájvédelmi Körzetek Mártélyi Tájvédelmi Körzet (2.213 ha) A Tisza bal partján fekvő tájvédelmi körzet a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzettel szomszédos. Legfontosabb élőhelyei a holtágakhoz, a Körtvélyesi és a Mártélyi holtághoz, a hullámterek nedves rétjeihez, a természetközeli erdőkhöz kapcsolódnak. Az élő Tiszán figyelhetjük meg május végétől a tiszavirágzást, a tiszavirág nevű kérészfaj rajzását. Csendes alkonyatkor ezerszámra kelnek ki a kérészek a vízből és kezdik meg nászrepülésüket. A holtágak sokszor sekély vizében gazdag hínárnövényzet díszlik. Ennek jellemző fajai a sulyom, a rucaöröm és a békaszőlő fajok. Hal- és kétéltűfaunájának fajai a lápi póc, a réti csík, a vöröshasú unka, a barna- és zöld varangy. A vízzel borított kubikgödrök, morotvák, mocsarak kitűnő táplálkozóés pihenőhelyet biztosítanak a vonuló madaraknak. A holtág menti erdők faunája igen gazdag, legszembetűnőbbek itt is a madarak, a fekete harkály, a tarkaharkályok, a füzikék, a macskabagoly, a barna kánya. A Mártélyi holtág jól ismert üdülőterület. Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet (22.151 ha) A nagy kiterjedésű tájvédelmi körzet a Tisza jobb partján található. A folyószabályozás nagy változásokat idézett elő a terület természeti értékeiben., Ennek ellenére számos természetközeli maradt fenn. Ezek közül a legfontosabbak a holtágak, az erdőrezervátummá nyilvánított Sas-ér, a szikes pusztákkal övezett Büdösszék-tó, és a madárvilágáról híres két nagy halastórendszer, a szegedi Fehér-tó és a Csaj-tó. A tájvédelmi körzetben levő gyepek és szántók, fontos pihenő- és táplálkozóhelyei a vonuló madaraknak, elsősorban a darunak, melynek többezres csapatait figyelhetjük meg október derekán. Ez a változatos táj igen gazdag élővilágnak ad otthont. A két halastórendszer a gémféléknek (nagykócsag, kiskócsag, bakcsó, vörösgém, selyemgém), a nádi énekeseknek, a réceféléknek fészkelőhelyei. A botanikai, zoológiai és tájképi nevezetességek mellett kiemelkedő néprajzi, régészeti és kulturális értékeket találunk a tájvédelmi körzetben. Itt van az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark is. Természetvédelmi Területek 5 / 21

Ásotthalmi láprét (95 ha) Védetté nyilvánítás éve: 1990 Hivatalos nevénél sokkal találóbb az a név, amit első látogatói adtak neki: Csodarét. A rétet a helyiek Királyhalmi rétként ismerik. A Királyhalom elnevezés onnan származik, hogy amikor I. Ferenc József Szegeden járt a megtekinteni az 1879. évi árvíz után ujjáépített várost, meglátogatta a nemrégen épült Ásotthalmi Erdőőri Iskolát is. Az iskolaszék egykori elnöke kérte, hogy I. Ferenc József tiszteletére a környéket Királyhalomnak nevezhessék. A fellelhető régi térképek szerint a rétet az utóbbi 150 év során bizonyosan nem szántották fel. Az egyhajú virág az egyik legnagyobb értéke a védett területnek. Egyike legkorábban nyíló tavaszi virágainknak, már február végén találkozhatunk nyíló példányaival. A sztyepprét és a kiszáradó láprétek átmeneti zónájában találjuk a rét másik csodáját a mocsári kardvirágot. Magyarországon mára csak négy előfordulási helye marad meg. Világállománya is erősen megfogyatkozott, 1977 óta szerepel a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) védett növény listáján. Ez a virágpompa keltette fel a rovarászok érdeklődését is. Az utóbbi évek vizsgálatai több mint 100 kabócafajt, és 350 bogárfajt mutattak ki. Becslések szerint az itt előforduló bogárfajok száma elérheti az 1500-at. Bácsalmási gyapjas gyűszűvirág termőhelye TT (4 ha) Védetté nyilvánítás éve: 1992. Mint az a védett terület nevéből is kiderül, itt egy a természetes élőhelyein egyre ritkuló növény élvez védelmet. Ebben a kultúrsivatagban felüdülést jelent ez a 4 hektáros védett terület. A kiszáradt tómeder mögötti fiatal tölgyes szegélye és tisztásai rejtik a gyapjas gyűszűvirág néhány száz töves állományát. A gyapjas gyűszűvirág kis elterjedési területű kelet-balkáni faj, hazánkban éri el 6 / 21

elterjedésének nyugati és északi határát. Júniustól augusztusig nyíló virágai a szár csúcsán helyezkednek el, fehér vagy sárgásfehér alapon barna vagy ibolyás erezetűek. Termesztett változata fontos gyógynövény. Császártöltési Vörös mocsár TT (930 ha) Védetté nyilvánítás éve: 1990 Az ország egyik egykor állóvizekben leggazdagabb területe volt a Kalocsai Sárköz. Valamikor keresztül-kasul behálózták a fokok, erek, posványok, kisebb-nagyobb tavak, lefűződött folyóágak. A lecsapolások után gyökeresen megváltozott a táj arculata. Ennek az egykor gazdag vízi világnak egyik utolsó hírmondója a ma védett lápvonulat - az úgynevezett Őrjeg melynek középső része, a Vörös mocsár. A táj arculatának átalakulása a mélyben rejtőző, néhol 3-5 m vastag tőzeg bányászatának köszönhető. Eredményeként a terület jelentős részén tőzegtavak fekete vize csillog. A tavak dús növényzete kitűnő búvóhelyül, a vízben élő apró élőlények táplálékforrásul szolgálnak a mocsári halfajoknak, (compó, lápi póc, réti csík). A tél kivételével minden évszakban madárdaltól hangos a nádas. A kórus tagjai a nádi énekesmadarak, a függő cinege, a nádi rigó, a kékbegy és a nádi tücsökmadár. A part menti növények között bujkálva él a guvat, a pettyes vízicsibe és a vízityúk. A nádasokban fészkel a vörös gém, és a nagy kócsag is. Érdemes ellátogatni a császártöltési és a hajósi pincefaluba is, ahol finom borokat kóstolhatunk. Csongrádi Kónya-szék TT (485 ha) Védetté nyilvánítás ideje: 1998. Kelet felé elhagyva a Duna-Tisza közi Hátságot löszös, homokkal fedett hordalékkúp-síkságra érünk. A lankás hátak között időszakosan vízzel borított szikes laposokat találunk. Ezek egyike a Csongrádi Kónya-szék. A védett terület ma is őrzi a szikes pusztai táj jellegzetes felszíni formáit és élővilágát. Növényzete a szikes pusztákon megszokott képet mutatja. A nagy vakszikes foltokat szik-erek és szikes mocsarak tarkítják. Valaha ezekben a laposokban nyár közepéig is megmaradtak a felszíni vizek. A változatos élőhelyek és a mikrodomborzat és miatt a Kónya-szék állatvilága igen gazdag. Eddig 84 madárfajt figyeltek meg ezen a szántóföldek közé ékelt területen. Csólyospálosi réti mészkő- és dolomitfeltárás (1 ha) Védetté nyilvánítás éve: 1978 Csólyospálos határában világviszonylatban is jelentős természeti érték rejlik. A Duna-Tisza 7 / 21

közének állandó és időszakos szikes tavaiban, semlyékeiben főleg a holocén időszakban karbonátos üledékképződés volt jellemző. A réti mészkövet 1-2 m vastagságú löszös-homokos fedőréteg takarta be ez elmúlt évezredekben. A csólyospálosi feltárás egyike azoknak az e tájon kialakult kővágó helyeknek, (bányáknak), amelyekből házalapozáshoz használt réti mészkövet bányásztak. Ez a kőzet kézzel is könnyen megmunkálható. Kialakulásához 10-15 ezer évre van szükség. A réti mészkövet a helybeli lakosság darázskőnek nevezi, amit a darázsfészekre emlékeztető, barnás lyukacsos szerkezetéről kapott. Érsekhalmi Hét-völgy TT (26 ha) Védetté nyilvánítás éve: 1998. A Keceltől Bajáig húzódó magaspart középső részén helyezkedik el a védett terület. A magaspart, mint a folyószabályozás előtti egyik állandó szárazulat, már a bronzkori ember életében is fontos szerepet játszott. A terület déli végében egy bronzkorban épített erődített földvár sáncrendszerének maradványai még ma is láthatók. A védett terület felszínét az a terület nevéből is adódó hét kisebb-nagyobb völgyecske határozza meg, melyeket a jégkorszakot követő csapadékosabb időszakban összefolyó felszíni vizek alakítottak ki. A löszös talajok jó termőképessége miatt a magaspart tetejét már évszázadokkal ezelőtt művelésbe fogták, ennek következtében a természet közeli állapotban csak a meredek partoldalak és a bevágódások maradtak. Hajósi homokpuszta TT (188 ha) Védetté nyilvánítás éve: 1998 A meredek buckaoldalak helyett a lankásabb felszíni formák az uralkodók. A lankásabb helyeken a zárt homoki sztyepprét, míg a dombok meredek oldalain a nyílt homokpuszta-gyepek a jellemzők. A gyep már kora tavasszal virágpompába öltözik. A sort február végén - március elején a tarka sáfrány kezdi. Vele egy időben nyílik az agárkosbor és a lilás-fekete szirmú fekete kökörcsin. Már áprilisban bontja szirmait a báránypirosító, és az itt igen gyakori homoki nőszirom is. Nyár elején bukkanhatunk rá a bennszülött növényünk, a homoki varjúháj sárga virágaira. Szeptember elején szinte lépni sem lehet a homoki kikerics rózsaszínű virágaitól. A terület megközelítése nem egyszerű, távol esik minden forgalmas úttól. Hajósi löszpartok TT (121 ha) Védetté nyilvánítás éve:1990 8 / 21

Már a terület nevéből is sejteni lehet, hogy közel járunk a borairól híres Hajós településhez. Ezen a tájon a szőlő termesztést a sváb családok honosították meg a 18. Században. A védett terület gyepeire is a közepes degradáltság a jellemző. Még így romjaiban is védelemre érdemes ez a növényzet, mert nagy kiterjedésű, jó állapotú foltjait már sehol sem találjuk meg ennek, az Alföldre egykor oly jellemző, de az emberi természetátalakító tevékenysége miatt szinte teljesen eltűnt növénytársulásnak. A löszpartok nem csak növényeknek, hanem madaraknak is otthont adnak. Ebbe vésik hosszú járataik a trópusi színekben pompázó gyurgyalagok. Jellegzetes színük és hangjuk messziről felhívja magára az ide látogatók figyelmét. A terület szabadon látogatható. Kéleshalmi homokbuckák TT (168 ha)védetté nyilvánítás éve: 1975 A Duna-Tisza közének felszíne a holocén korszakban - a földtörténeti jelenkorban - nyerte el mai formáját. Ezt a változatos, nyugtalan felszínű területet tarka vegetációs mozaik borította: a buckaközi mélyedésekben tavak, mocsarak, égerlápok, a magasabb térszínen gyöngyvirágos tölgyesek, a buckaoldalakon és buckatetőkön kiritkuló, gyepfoltokkal váltakozó pusztai tölgyesek és fehérnyárasok díszlettek. A Kéleshalom határában fekvő homokbuckás terület jellemzői a másodlagosan kialakult pusztai cserjések. Gyakori az egybibés galagonya, a kökény, a boróka, a vadrózsa, a varjútövis és a fagyal. A buckaközi mélyedések alján, már a talajvíz közelében, a serevényfűz törpecserjése díszlik, melynek védelmében több különleges gombafaj és néhány orchideaféle vörösbarna nőszőfű, piros madársisak él. Kiskőrösi turjános TT (550 ha) Védetté nyilvánítás éve: 1990 Több, korábban is védett terület egyesítésével 1990-ben jött létre a Kiskőrösi turjános természetvédelmi terület. A homokos altalajt vékonyabb-vastagabb tőzegrétegek fedik. A fák közötti vízben hínárnövényzet alakul ki, melynek legszebb növénye a békaliliom. A magasabb fekvésű, már nem vízállásos területek eredeti növényzete a tölgy-köris-szil ligeterdő, illetve a gyöngyvirágos tölgyes lehetett. Ennek nyomait találjuk a kiskőrösi Szücsi-erdőben. A vízállásos helyeken magassásos növényzet között olyan ritka növények maradtak meg, mint a nádi boglárka, a hosszúlevelű veronika, a mocsári aggófű, a vidrafű, a keleti békakorsó vagy a gyilkos csomorika. Július végétől virágzik, a fél méternél magasabb, dúsan ágas, bódító illatú buglyos szegfű. 9 / 21

Kiskunhalas Fejetéki-mocsár TT (25 ha) Védetté nyilvánítás éve: 1992 A Duna-Tisza közére hajdan jellemző kiterjedt tőzeges mocsarak és nedves rétek egyik utolsó maradványa a Fejetéki mocsár. Ez a mocsár a többi hátsági vizenyős területhez hasonlóan a csapadékból és a talajban szivárgó vizekből táplálkozik. Erre a területre is jellemző a tőzegképződés. A magasabban fekvő részeken kiszáradó láprétek alakultak ki, ahol sok védett növényfaj él. Ilyenek például a szúnyoglábú bibircsvirág, a mocsári kosbor, a hússzínű ujjaskosbor és a vitézkosbor, a fehér májvirág, a buglyos szegfű és a kornis tárnics. Kunfehértói holdrutás erdő (120 ha) Védetté nyilvánítás éve: 1975 A védett területet egyetlen növényfaj, a virginiai holdruta háborítatlan fennmaradása érdekében hozták létre. A virginiai holdruta a telepített akácerdő alatt szemlátomást jól érzi magát. Az ősi harasztok közé sorolható, legközelebbi rokonai a páfrányok. Itt élő állománya ma ezer példány körüli. Az utóbbi évek botanikai vizsgálatai a holdruta mellett kimutattak néhány más érdekes, az Alföldön ritkának számító fajt is erről a védett területről, mint például a szálkás pajzsikát, ami szintén a páfrányfélékhez tartozik, vagy az orchideafélékhez tartozó kis- és a széleslevelű nőszőfüvet és a madárfészek kosbort is. Kunpeszéri Szalag-erdő TT (156 ha) Védetté nyilvánítás éve: 1988. Utaktól és emberi településektől távol találjuk meg ezt a védett területet. Nevét az üde és kiszáradó láprétek szomszédságában húzódó hosszanti buckákon megtelepedett pusztai tölgyesekről kapta, de az igazi értékeket a gyepek hordozzák. Megtaláljuk itt a Duna-Tisza köze homokterületeire és a turjánosaira jellemző növénytársulások jelentős részét. A valamikori tölgyesek jelenlétére ma már csak az aljnövényzetből következtethetünk. Május végétől virágzik a néhol tömegesen előforduló pannóniai bennszülött növényünk, a Sadler imola, de rálelhetünk a jellegzetes illatú poloskaszagú kosborra és a vitézvirágra is. A terület szabadon látogatható, de mivel a Tatárszentgyörgyi lőtér közvetlen szomszédságában helyezkedik el, lövészetek idején a katonaság a területre való belépést megtilthatja. Péteri-tó TT (740 ha) Védetté nyilvánítás éve: 1976 10 / 21

Kiskunfélegyháza és Kistelek között félúton múltat idéző szikespuszta-maradványt találunk. Növényzettel borított vadvizes területek, szikes rétek és legelők különleges pusztai növényés állatvilággal emlékeztetnek az egykori nagy kiterjedésű szikes pusztákra. Az eredeti szikes tó partvonalát felhasználva alakították ki a táj arculatát meghatározó, három egységből álló halastórendszert. A tóparti, nagy kiterjedésű nádasokban gazdag madárvilág talált otthonra. Mintegy 200 madárfaj fordul itt elő. A Péteri-tói madárrezervátum területén több gémfaj is él, közülük a legritkább a galamb nagyságú üstökösgém. A terület elsősorban gazdag madárvilága miatt áll természetvédelmi oltalom alatt. Itt található a Kiskunsági Nemzeti Park kutatószállása, ahol nyári természetismereti táborokat tartanak. Az épületben levő kiállítás a hét állomásból álló, kb. 4 km hosszú a terület állat és növényvilágát bemutató - tanösvény kiinduló állomása. A zavarásra érzékeny madarak miatt a terület fészkelési időben (április-június) nem látogatható. Pusztaszeri Fülöp-szék TT (41 ha) Védetté nyilvánítás éve: 1990. A mindössze 41 hektáros védet terület a Duna-Tisza közi Hátság kelet peremén a hajdan nagyszámú szikes tavak egyik maradványa. A szántóföldekkel, tanyákkal körülvett kicsiny tó parti zónája igen jellegzetes. A szinte egész éven át folyamatos vízborítás elmaradásával megindult a tómeder benövényesedése. A tó madárvilága - megfelelő vízborítás esetén - igen gazdag. Eddig 159 fajt figyeltek meg a tavon és közvetlen környékén, ebből 29 faj sikeresen költött is. A Fülöp-szék vonulási időszakokban is igen fontos, mint táplálkozó és pihenőhely. A tó tájképi értéke sem elhanyagolható. A környéken levő tanyákkal hűen őrzik a kiskunsági táj hagyományos képét. A Pusztaszeri Hétvezér Emlékmű TT (4 ha) Védetté nyilvánítás éve: 1990. A Pusztaszeri Hétvezér Emlékmű egy négyhektáros területen fekszik. Védettsége régi keletű, és mint történelmi emlékhely az országos jelentőségű védett területek kategóriájában ritkaságnak számít. A pusztaszeri Hétvezér emlékmű emlékeztet Kecskemét és Pusztaszer 11 / 21

különleges történelmi kapcsolatára, hiszen a pusztaszeri legelők is valamikor Kecskemét város birtokában voltak. Hasonló történelmi nevezetességű Ópusztaszer is, a vérszerződés helye, ahol jelenleg a Nemzeti Történeti Emlékpark áll. Az emlékmű a honfoglalás millenniumára közadakozásból épült, 1900. június 24-én avatták fel. Az elkészült emlékmű a 7 domb (kunhalom) közül a legmagasabbra, a 35 méter átmérőjű Árpád-halomra épült. Az emlékművet Pusztaszer községből rövid sétával lehet elérni. Szelidi-tó TT (360 ha) Védetté nyilvánítás éve: 1976. A Kalocsai-síkságon, Dunapataj Kalocsa Miske - Hajós között szabályos, félkör alakú, a holocén korban lefűződött, feltöltődött morotvák mélyednek. Állandóan csak egy morotvában van víz, a Szelidi-tóban. A tó 5 km hosszú, 150-200 m széles, 3-4 m mély, vízfelülete kb. 80 ha. A tó déli partján nyugalomba jutott futóhomok, az úgynevezett Várdomb látható. A Várdomb jelentős régészeti lelőhely, a háromezer éves urnák, számos népvándorlás kori és honfoglalás kori lelettel együtt a Magyar Nemzeti Múzeumban és a helyi múzeumban láthatók. Turizmus a Kiskunsági Nemzeti Parkban A Kiskunsági Nemzeti Park bemutatóhelyei: Kecskemét Természet Háza Természet Háza a Kiskunsági Nemzeti Park látogatóközpontja, az ökológiai tudatformálás és a természeti nevelést és szemléletformálást elősegítő létesítmény. Állandó kiállítása bemutatja a magyar természetvédelem történetét, hazai nemzeti parkokat, azok programjait, feladatait. Részletesebben ismerteti a Kiskunsági Nemzeti Park jellegzetes élőhelyeit, azok növény és állatvilágát. Kiinduló állomása a nemzeti park terepi és idegenforgalmi programjainak. Az épületben levő Zöld könyvtár az érdeklődők számára is nyitott. 12 / 21

Nyitva: kedd-péntek 9-16 óráig, szombat 10-14 óráig. Tel.: 76/501-596 Programok a Természet Házában Rendhagyó órák: pl. A víz és vízpart életközössége; Élet dárvédelem a ház körül. A programok havonta változnak. az erdőben; A rétek élővilága; Ma Környezetvédelmi foglalkozások pl. az energia, a hulladék kezelés, a víz témakörében. Kézműves műhely: vessző, szalma, gyékény, agyag felhasználásával. Bugac Pásztormúzeum Az alföldi szárazmalmok stílusában épített múzeumban bugaci pásztorok életét, eszközeit, a környék élővilágát bemutató kiállítás látható. A szabadtéri bemutató a pásztorok építményeit mutatja be. A közeli Alföldfásítási múzeumban a több mint 200 éves alföldi erdősítés történetét, emlékeit ismerhetik meg. tárgyi 13 / 21

Nyitva: május1-október 31-ig 10-17 óráig. Kunszentmiklós Virágh-kúria Az egykori nemesi kúria a kiskunok életét, viseletét, szokásait, a környező szikes puszták élővilágát mutatják be. Nyitva: május 1-október 31. között 10-15 óráig. Tel.: 76/351-271 Jelzett túraútvonalak Lakitelek-Tőserdő: a Szikrai holt-tisza mentén és az azt övező ligeterdőkben sárga sáv és a piros kereszt turistajelzés Fülöpházi buckavidék: piros sáv turistajelzés az 52.sz.főközlekedési úttól délre eső területeken Bugac: a puszta és a bugaci Nagyerdő a piros sáv és a piros kereszt turistajelzésen Ágasegyháza-Orgovány: piros sáv jelzésű turistautak Túrák szakvezetéssel A nemzeti park területein, a tájvédelmi körzetekben és természetvédelmi területeken csoportok részére előre egyeztetett időpontokban a nemzeti park szakemberei madarász, botanikai, geológiai túrákat vezetnek. 14 / 21

A szakvezetés díja 30 főig 6000 Ft/csoport. E felett 200Ft/fő Környezeti nevelés a Kiskunsági Nemzeti Parkban Erdei iskola Fülöpháza Naprózsa Természetvédelmi Oktatóközpont Az erdei iskolában a homokbuckák, homoki erdők, homoki gyepek növény és állatvilágának megismerése mellett tanulmányozni lehet a szikes tavak madarait, és más állatait. Jó lehetőség van az önálló és csoportos foglalkozások szervezésére, a közösségek kialakítására, erősítésére. Megközelítése: az 52.sz. főút 20. km szelvényében található az oktatóközpont, ami autóbusszal is elérhető Kecskemétről (Lakos tanya). Elhelyezés: Hat és nyolc ágyas szobákban és egy kétszemélyes tanári szobában 30 fő elhelyezésére van lehetőség. Tanterem, laboratórium, melegítő konyha teszi kényelmessé a házat. Füves udvar, az erdei tornapálya és a tanösvény, különböző vizsgálati eszközök, kézikönyvtár áll a táborozók rendelkezésére. A programokat a nemzeti park környezeti nevelői és a pedagógusok közösen állítják össze. Lebonyolításukhoz a nemzeti park szakemberei adnak segítséget. Nyári természetismereti táborok Bugac kutatóház 15 / 21

A tanyasi iskolából kialakított kutatószálláson két szobában 20 fő elhelyezésére van lehetőség, de az udvaron saját sátorral sátrazni is lehet. Az itt táborozók bejárhatják a bugaci pusztát, túrázhatnak az Ősborókásban, megismerhetik az ősi magyar háziállatokat, pásztorhagyományokat, a hazai erdősítések történetét. a Megközelítése: Kecskemétről a keskeny nyomtávú vasúttal Bugac faluban vagy a Hittanya megállónál kell leszállni. Mindkét állomástól kb. 4 km-es gyaloglással érhető el a kutatószállás. Nyitva: április 1-október 31-ig. Étkezés: Karikás csárda 76/372-688 Péteri-tó kutatószállás Az egykori Klebersberg iskolából kialakított szálláson 20 fő helyezhető el. Az itt levő kiállítás a környék jellegzetes élőhelyeit, növényeit állatait mutatja be. Ez a kiinduló állomása a Vöcsök tanösvénynek is. Érdemes innen kiránduli a közeli Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba is. Megközelítése: autóbusszal Kiskunfélegyházáról, a Monostori csárdánál kell leszállni. Nyitva: május1-október 31. Programajánlatok az erdei iskolában 16 / 21

A Nemzeti Alap Tanterv és a Kerettanterv előírásaihoz igazodva, az érkező csoportok igényeihez igazítva állítják össze a nemzeti park szakemberei. Választható programok: botanikai túra; növény és állatismeret; erdőalkotó fák; talaj vizsgálata; madártani alapismeretek, madármegfigyelés; gyakorlati környezet és természetvédelem; környezetbarát életmód gyakorlása; kézműves foglalkozások természetes anyagok felhasználásával. Tanösvények, túralehetőségek Hankovszky liget (KNP Ig. Kecskemét, Liszt F. u.19.) A kb. 1 hektáros kertben egy városi park élővilágát, a fákat, cserjéket, az itt élő lehet megfigyelni. A tanösvényhez foglalkoztató füzet a helyszínen kapható. állatokat Ajánlott korosztály: 4-12 éves, szükséges idő 1-1,5 óra Báránypirosító tanösvény Fülöpházi buckavidék Az oktatóközponttól induló, kb. 2 km hosszú tanösvény a homokbuckák élővilágát mutatja be. A tanösvényhez terepnapló a Természet Házában szerezhető be. Megközelítése: az 52.sz. főút 20. km szelvényében található az oktatóközpont, ami autóbusszal is elérhető Kecskemétről (Lakos tanya). Ajánlott korosztály: 4 éves kortól, szükséges idő 3 óra 17 / 21

Kontyvirág tanösvény Lakitelek-Tőserdő A holtág és az ártéri erdők gazdag élővilágát figyelhetik meg a kb. 2 km hosszú út során. Megközelítés: A 44.sz úton, vagy vonattal az Árpádszállás megállótól. A tanösvény a Tőserdei holt-tisza hídjánál indul. Ajánlott korosztály: 4 éves kortól, szükséges idő 2-3 óra Vörös-mocsár tanösvény Császártöltés A k,5 km hosszú tanösvény a löszpartok és a tőzegmocsarak élővilágát mutatja be. A környéken megfigyelhetjük a színpompás gyurgyalagokat. Megközelítése: az 54.sz. út mellett álló Csala csárdától indul. Ajánlott korosztály: 6 éves kortól, szükséges idő 3 óra Boróka tanösvény Bugac A túra a Hittanya megállótól indul és a Pásztormúzeumnál fejeződik be. Az út egy része a bugaci Nagyerdő mentén vezet. Itt csatlakozik a Piros + turistajelzéshez, ami az Ősborókáson vezet keresztül. Megközelítése: Kecskemétről a keskeny nyomtávú vasúttal a Hittanya megállónál kell leszállni. Gépkocsival a Karikás csárdától indul a túra. 18 / 21

Ajánlott korosztály: 6 éves kortól, szükséges idő 4-5 óra Réce tanösvény Apaji halastavak Főleg a madarakat kedvelőknek ajánlható. Rendszeresen költ itt a bölömbika, a nagykócsag és számos récefaj. Egész évben gazdag madárvilág jellemzi a területet, ahol 2 madármegfigyelő torony is áll. Megközelítése: Kunszentmiklóstól 10 km-re, Kiskunlacházafelé. Apaj falutól 2 km-re. Ajánlott korosztály: 6 éves kortól, szükséges idő kb. 3 óra Aqua Colum tanösvény Izsák A Kolon-tó mocsári növényeit, a nádasokban élő madarakat ismerhetik meg a látogatók. Több madárlesből is meg lehet figyelni a tó vizének mozgalmas életét. Megközelítése: az izsáki vasútállomástól kb. 1 km-re, a Vásártéren kezdődik a tanösvény. Ajánlott korosztály: 6-14 éves, szükséges idő min.3-4 óra Poszáta tanösvény Izsák A nemzeti park madárvártájától induló 2 km hosszú úton a Kolon-tó kialakulását, a nádasok 19 / 21

életét ismerhetik meg. Megközelítése: Az izsáki vasútállomástól földúton kb. 4 km Ajánlott korosztály: 8 éves kortól, szükséges idő min. 3 óra Cankó tanösvény Fülöpszállás Kelemen-szék A 2 km hosszú tanösvény a szikes tavak madárvilágát, a szikes gyepek növényeit és állatait mutatja be. Megközelítése: Kígyósi csárdától kb. 800m-re az 52.sz főút déli oldalán áll a Borda tanya. Innen indul a tanösvény Ajánlott korosztály: 8 éves kortól, szükséges idő min. 2 óra A nemzeti park értékeiről, a tanösvényekről tájékoztató füzetek, térképek, kiadványok vásárolhatók a Természet Házában. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc u. 19. Tel.: 76/482-611 Fax: 76/481-074 20 / 21