Távérzékelés Modern Technológiai eszközök a vadgazdálkodásban
A távérzékelés Azon technikák összessége, amelyek segítségével információt szerezhetünk a megfigyelés tárgyáról anélkül, hogy azzal közvetlen fizikai érintkezésbe kerülnénk. Forrás: Kristóf és Belényesi 2013
A távérzékelés főbb jellemzői A megfigyelt tárgyat nem befolyásolják, nem roncsolják, annak állapotát nem változtatják meg. Valós fizikai mennyiségekből indulunk ki, a feldolgozás során mennyiségi és minőségi információkat is nyerhetünk. Az eszközök és módszerek nagy választéka lehetővé teszi, hogy mindig az adott kutatás témájához válasszuk ki a megfelelő észlelési és feldolgozási módszert. Az eszközök lehetővé teszik, hogy az elektromágneses spektrum látható tartományán kívül is végezzük a környezet megfigyelését.
A távérzékelés főbb jellemzői Az összegyűjtött, eltárolt adatok bármikor feldolgozhatók, együtt elemezhetők más időpontú vagy különböző helyen készült felvételekkel. Nagy térbeli kiterjedésű területekről rendkívül rövid idő alatt nyerhető adat. Más módszerekkel elérhetetlen, megfigyelhetetlen területek is megfigyelhetők.
Főbb felhasználási területek Talajtan: földértékelés, talajtérképezés Természetvédelem: vegetáció térképezés és állapotbecslés, Erdőgazdálkodás: erdőtérképezés, erdőnyilvántartás, erdősítés tervezése, erdőtűz észlelés Környezeti erőforrások: térképezés, hatásvizsgálat Környezet- és tájgazdálkodás: területhasználat tervezés, földhasználat tervezés, erózióbecslés, vízgazdálkodás Hidrológia: agrohidrológia, vízmérleg készítés, energiamérleg készítés Geodézia: Digitális Terepmodell (DTM) készítése, geodéziai felmérés Katasztrófa előrejelzés és elhárítás
Az elektromágneses sugárzás A távérzékelési módszerek az elektromágneses sugárzás észlelésén alapulnak Az elektromágneses hullámok fénysebességgel terjednek Jellegzetességeit a hullámhosszuk vagy frekvenciájuk határozza meg A hullámhossz alapján tartományokra osztható
Az elektromágneses sugárzás
Az elektromágneses sugárzás A látható fény tartománya (380-720 nm) Emberi szem által érzékelhető Ibolyától a vörös színig Az infravörös tartomány (720-15000 nm) Közeli (visszavert sugárzás) Középső (visszavert és kibocsátott sugárzás) Távoli (kibocsátott sugárzás, hő)
A felvételezés Az érzékelők típusai Működés elve alapján: Passzív Aktív Hullámhossz-tartományok alapján: Pánkromatikus felvételeket készítők (egy széles sáv) Multispektrális (< 20 széles sáv) Hiperspektrális (> 20 keskeny sáv)
Légköri hatások Légköri elnyelés Légköri szóródás Légköri fénytörés Lokális hatások Felhő Köd Füst
A felvételek előfeldolgozása A felvételek nem feleltethetőek meg közvetlenül a valóságnak, mert geometriai és radiometriai torzulások terhelik azokat. Abszolút korrekció a korrekciós értéket mérések alapján határozzuk meg Relatív referenciaértékkel számolunk
Kvalitatív elemzési módszerek A fölfelszíni objektumok elkülönítése, a felszínborítás vizsgálata véges számú kategória alapján Egyes kategóriák konverziójának, a területi kiterjedés változásainak vizsgálata INTERPRETÁCIÓ Vizuális Képosztályozás Automatikus Tanulóterületes (Felügyelt)
Kvantitatív elemzési módszerek Vegetációs indexek
Forrás: Atzberger et al. 2013
Forrás: http1
Felhasznált irodalom Atzberger, C., Klisch, A., Mattiuzzi, M., Vuolo, F., 2013. Phenological Metrics Derived over the European Continent from NDVI3g Data and MODIS Time Series. Remote Sensing 6, 257 284. Kristóf, D., Belényesi, M. 2011. Monitoring távérzékeléssel Alapok. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetemi Kiadó. 95pp. http1: http://mezogazdasagidron.hu/