TÁJÉKOZTATÓ. Raiffeisen-Globál-Mix Alap [Raiffeisen-Global-Mix Fonds ] elnevezésű,

TÁJÉKOZTATÓ a Raiffeisen-Globál-Mix Alap [Raiffeisen-Global-Mix Fonds ] elnevezésű, a Befektetési alapokról szóló törvény 20. -ának megfelelő befektetési alapról, amelyet a Raiffeisen Kapitalanlage-Gesellschaft m.b.h. A-1010 Bécs, Schwarzenbergplatz 3. kezel Ez a Tájékoztató a Befektetési alapokról szóló 1993. évi osztrák törvény 2006. évi módosításának megfelelően módosított Alapkezelési Szabályzat alapján készült 2006 júliusában. Megjegyezzük, hogy az említett Tájékoztató (előreláthatólag) 2008. augusztus 27-én lép hatályba. A jelenleg érvényes Tájékoztatót és az Általános Alapkezelési Szabályzatot az Egyedi Alapkezelési Szabályzattal együtt térítésmentesen az érdeklődő befektetők rendelkezésére kell bocsátani. Ez a Tájékozató kiegészül a mindenkori utolsó éves jelentéssel. Ha az utolsó éves jelentés fordulónapja óta már több mint nyolc hónap telt el, akkor az érdeklődő befektetőknek a féléves jelentést is át kell adni. Ezenkívül az Egyszerűsített Tájékoztató mindenkor hatályos példányát az érdeklődő befektetők számára szerződéskötés előtt térítésmentesen fel kell ajánlani, illetve szerződéskötés után rendelkezésükre kell bocsátani. 1. oldal

I. FEJEZET A BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ADATAI 1. Raiffeisen Kapitalanlage- Gesellschaft m.b.h., Bécs A Raiffeisen Kapitalanlage-Gesellschaft a Befektetési alapokról szóló osztrák törvénynek ( Befektetési alapokról szóló törvény vagy InvFG ) megfelelő befektetési alapkezelő. A Raiffeisen Kapitalanlage- Gesellschaft 1985 decemberében jött létre. Jogi formája korlátolt felelősségű társaság (Ges.m.b.H.) és a bécsi Cégbíróság jegyezte be az FN 83.517w szám alatt. A társaság székhelye: A-1010 Wien, Schwarzenbergplatz 3. 2. A Társaság által kezelt valamennyi befektetési alap adatai Ez a felsorolás a mellékletben található. 3. Ügyvezetés Dr. Mathias BAUER, Mag. Gerhard AIGNER, Mag. Andreas ZAKOSTELSKY 4. Felügyelőbizottság A felügyelőbizottság összetételére vonatkozó további adatokat a Tájékoztató mellékletében található táblázat tartalmaz. 5. Törzstőke 15 millió euró 6. Üzleti év Megegyezik a naptári évvel. 7. Tulajdonosok RZB Sektorbeteiligung GmbH, Raiffeisenlandesbank Burgenland Waren- und Revisionsverband registrierte Genossenschaft mit beschränkter Haftung, Raiffeisenlandesbank Kärnten Rechenzentrum und Revisionsverband registrierte Genossenschaft mit beschränkter Haftung, Raiffeisenlandesbank Niederösterreich Wien Aktiengesellschaft, Raiffeisenlandesbank Steiermark registrierte Genossenschaft mit beschränkter Haftung, Raiffeisenlandesbank Vorarlberg Waren- und Revisionsverband registrierte Genossenschaft mit beschränkter Haftung, Raiffeisenverband Salzburg registrierte Genossenschaft mit beschränkter Haftung, RLB (Tirol) Sektor Beteiligungsverwaltung GmbH, RLB OÖ Sektorbeteiligungs GmbH. II. FEJEZET A BEFEKTETÉSI ALAP ADATAI 1. Általános adatok A befektetési alap elnevezése: Raiffeisen-Globál-Mix Alap, és 1986. augusztus 25-én került létrehozásra. Az ebben a Tájékoztatóban említett informálódási lehetőségek, azaz az Egyszerűsített Tájékoztató, az Alapkezelési Szabályzat, az éves jelentések és a féléves jelentések a befektetési alapkezelőnél szerezhetők be. A befektetési alapkezelő a fenti dokumentumokat kérésre térítésmentesen eljuttatja a befektetőknek. Ezenkívül ezek az anyagok beszerezhetők a letétkezelő banknál, valamint a mellékletben felsorolt forgalmazási helyeken is. A befektetési alap a vonatkozó jogszabályok szerint az USA-ban nem került bejegyzésre. A befektetési alap befektetési jegyei ezért nem forgalmazhatók az USA-ban és nem értékesíthetők USA-állampolgároknak (vagy olyan személynek, akinek ott van az állandó tartózkodási helye), kivéve, ha ez az alkalmazható amerikai törvények értelmében kivételes esetben megengedett. 2. Adózás 2.1. 2004. 04. 01. előtti jövedelmek adózása MAGÁNSZEMÉLYEK A befektetési alapokból a befektetésijegy-tulajdonosok részére kifizetett hozam után a belföldi kifizetőhely köteles az ilyen jövedelmekre törvényileg meghatározott mértékű tőkejövedelem-adót (KESt.) levonni, amennyiben a hozamkifizetés követeléseket megtestesítő értékpapírokon, ill. bankbetéteken elért tőkejövedelemadó-köteles (KESt-II) tőkenövekményből származik, és a kifizetés címzettje a tőkejövedelem-adó hatálya alá tartozik. Ugyanezen feltételekkel tőkejövedelem-adóként kerülnek levonásra a felhalmozó alapok azon kifizetései is, amelyeket a kifizetett hozammal egyenértékű tőkenövekmény után teljesítenek (a teljes egészében felhalmozó alapokra nem vonatkozik). 2000. 12. 31. után a követelést megtestesítő értékpapírokon elért árfolyamnyereség (= az alap követelést megtestesítő értékpapírjainak eladásából származó nyereség), a kötvény-részalapokban elért árfolyamnyereség (= olyan alapok eladásából származó nyereség, amelyek legalább 80%-ban követelést megtestesítő értékpapírokba fektetnek be), valamint az ezekkel összefüggő származékos ügyleteken elért árfolyamnyereség teljes egészében, a részvény-, valamint a részvény-részalapokban és az ezekkel összefüggő származékos ügyleteken elért árfolyamnyereség pedig 80%-os mértékben adómentes akkor is, ha hozamként kifizetésre kerül. A részvényalapokban ill. a részvény-részalapokban és az ezzel összefüggő derivatívákon elért árfolyamnyereség 20%-át terheli tőkejövedelem-adó (KESt III). A kifizetett hozam, ill. a hozamkifizetéssel egyenértékű tőkenövekmény fennmaradó része adóköteles, bevallani azonban csak akkor kell ezeket a jövedel- 2. oldal

meket, ha a kifizető nem vont le belőlük tőkejövedelem-adót. A Raiffeisen-Globál-Mix Alapból kifizetett hozam, illetve a hozamkifizetéssel egyenértékű tőkenövekmény részben bevallásköteles (a 2004. április 1. utáni jövedelmekre vonatkozóan minden adóbevallási kötelezettség megszűnik). Ez az alap-kategória aszerint adózik, hogy a kifizetett hozam, ill. a hozamkifizetéssel egyenértékű tőkenövekmény milyen elemekből tevődik össze: A kifizetett hozam / hozamkifizetéssel egyenértékű tőkenövekmény részét képező kamatjövedelem után (ideértve a belföldi részalapokból származó kamatot is) teljesítendő jövedelemadófizetési kötelezettségének az adózó a tőkejövedelem-adó (KESt. II) kifizető általi levonásával eleget tesz, ezért ezt a jövedelmet az adóbevallásban nem kell bevallani. Ez a szabályozás kiterjed az örökösödési adóra is, ezért a nettó eszközérték részét képező bankbetétek, követelést megtestesítő értékpapírok és belföldi kötvény-részalapok haláleset következtében történő megszerzését nem terheli örökösödési adó. A fenti szabály alóli k i v é t e l e k Ki van zárva a tőkejövedelem-adó levonásával letudott adófizetési kötelezettség: a) Az alap vagyonának részét képező, tőkejövedelem-adó mentes (KESt-II-mentes) követelést megtestesítő értékpapírokra vonatkozóan, amennyiben nem került sor opciós nyilatkozat megtételére. Az ilyen jövedelmeket az adózó köteles adóbevallásában bevallani; ezenkívül a nettó eszközérték részét képező tőkejövedelemadó-mentes (KESt-II-mentes) követelést megtestesítő értékpapírok haláleset következtében történő megszerzése után meg kell fizetni az örökösödési adót. b) Az alap vagyonának részét képező, nem osztrák adófennhatóság alá tartozó értékpapírokra vonatkozóan, amennyiben a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményből fakadó előnyökről az adózó nem mond le. Az ilyen jövedelmeket a jövedelemadó-bevallásban a következő oszlopban kell feltüntetni: A feltüntetett jövedelmek mellett olyan jövedelmek is keletkeztek, amelyek megadóztatásának joga a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében valamely másik államot illeti meg ; ezenkívül a nettó eszközérték részét képező ilyen értékpapírok haláleset következtében történő megszerzése után is meg kell fizetni az örökösödési adót. Ezekben az esetekben azonban a levont tőkejövedelem-adó az Adózás rendjéről szóló törvény (BAO) 240. -a értelmében beszámítható, ill. visszatéríthető. A kifizetett hozam / hozamkifizetéssel egyenértékű tőkenövekmény részét képező osztalék (ideértve a belföldi részalapokból származó osztalékot is) valamint külföldi részalapokban elért rendes nyereség (kamatok, osztalékok stb.): A belföldi osztalékból már az alap részére történő kifizetése előtt le kell vonni a 25%-os tőkejövedelem-adót. Ezért erre a tőkejövedelemadó-köteles jövedelemre további adózási kötelezettség nem áll fenn. A külföldi osztalékot az adóbevallásban szerepeltetni kell, mivel tőkejövedelem-adó levonására nem került sor. Ezért a jövedelemadó-bevallásban a külföldi bruttó osztalékot valamint a beszámítható külföldi forrásadókat szerepeltetni kell. A befektetők részére a befektetési alapokból 2003. 03. 31. után kifizetett hozam / a hozamkifizetéssel egyenértékű tőkenövekmény részét képező külföldi osztalékot a 2003. évi Költségvetési törvény végrehajtási utasítása értelmében teljes jövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli. Ezt a tőkejövedelmet a jövedelemadó-bevallásban 25%-os egyedi adókulccsal kell szerepeltetni. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében a levont külföldi forrásadók ebbe az adóba beszámíthatók, a fennmaradó összeg pedig visszatéríthető. A befektetők részére 2004. 03. 31. után kifizetett hozamból / a hozamkifizetéssel egyenértékű tőkenövekményből a letétkezelő hely mindenképpen automatikusan levonja a tőkejövedelem-adót, így a befektető ezen jövedelem adóbevallásban történő bevallása nélkül, teljes egészében letudja adófizetési kötelezettségét. A külföldi részalapok rendes nyeresége tőkejövedelemadó-köteles (helyettesítő-biztosító tőkejövedelemadó 2003. 08. 26-áig). Az ebből származó jövedelmet az adóbevallásban szerepeltetni kell. A levont tőkejövedelem-adó jövedelemadó-előlegnek számít. Az alapokból 2003. 03. 31. után befolyt jövedelmekkel (kifizetett hozamok, tőkejövedelem-adóra történő kifizetés) kapcsolatban a 2003. évi Költségvetési törvény végrehajtási utasítása kimondja, hogy a külföldi részalapok hozamkifizetéssel egyenértékű tőkenövekményének részét képező rendes, nyereségek után levont tőkejövedelem-adóval (helyettesítő-biztosító tőkejövedelem-adó 2003. 08. 26-ig) az adózási kötelezettség le van tudva. A hozamkifizetés / a hozamkifizetéssel egyenértékű tőkenövekmény részét képező adóköteles (részvény- valamint részvény-részalapokon és az ezzel összefüggő származékos ügyleteken elért) árfolyamnyereség: A hozamkifizetés / a hozamkifizetéssel egyenértékű tőkenövekmény részét képező adóköteles árfolyamnyereségre (20%) nincs további jövedelemadó-fizetési kötelezettség, és az ebből származó jövedelmet az adózónak nem kell az adóbevallásban bevallania. A külföldi részalapok árfolyamnyeresége után csak akkor nem áll fenn további adózási kötelezettség, ha a hozamkifizetéssel egyenértékű tőkenövekmény igazolása rendelkezésre áll, a külföldi alap forgalmazása belföldön engedélyezett és ténylegesen nyilvános ajánlattétel történik belföldön. Ha e feltételek valamelyike nem teljesül, akkor a levont tőkejövedelem-adó csak levont jövedelemadó-előlegnek számít. A forgalmazás engedélyezésére és a ténylegesen nyilvános ajánlattétel megjelentetésére vonatkozó feltétel a 2003. évi Költségvetési törvény 3. oldal

végrehajtási utasítása értelmében a 2003. 09. 30. utáni jövedelmekre vonatkozóan megszűnik. Örökösödési adó (tisztán nyilvános alapok esetén; az osztrák Pénzügyminisztérium (BMF) 2001. 02. 20- ai rendelete) Belföldi nyilvános alapokban 2000. 12. 31. után haláleset következtében történő résztulajdon-szerzés után nem kell örökösödési adót fizetni (a fentebb említett kivétellel). Ez a szabályozás a 2003. évi Költségvetési törvény végrehajtási utasítása értelmében most már a külföldi részalapokba befektető valamennyi belföldi nyilvános alapra is vonatkozik. VÁLLALKOZÁSOK Jogi személyiség nélküli vállalkozások befektetési jegyek utáni adózása A tőkevagyonból vagy kisvállalkozásból jövedelemhez jutó jogi személyiség nélküli vállalkozások (egyéni vállalkozók, valamint közkereseti társaságok és betéti társaságok társas vállalkozói) a tőkejövedelem-adó kifizető által történő levonásával (KESt I és KESt II) eleget tesznek a tőkejövedelemadóköteles jövedelmükre vonatkozó adózási kötelezettségüknek. Ugyanez vonatkozik az osztrák Befektetési alapokról szóló törvény hatálya alá tartozó befektetési alapokban tulajdonolt befektetési jegyekből kifizetett összegekre / a kifizetéssel egyenértékű tőkenövekményre, amennyiben a kifizetett összegek olyan tőkejövedelmekből állnak, amelyekre kiterjed a tőkejövedelem-adó levonásával letudott adózásra vonatkozó szabályozás. Ugyanez vonatkozik továbbá a 2003. 04. 01. utáni jövedelmekre, amennyiben a kifizetett összegek külföldi részalapok hozamkifizetéssel egyenértékű rendes nyereségéből (kamat, osztalék) állnak. A belföldi alapok árfolyamnyereségéből származó hozamok és a külföldi részalapokból származó, a hozamkifizetéssel egyenértékű tőkenövekmény részét képező árfolyamnyereségek az adótábla szerinti normál adókulccsal adóznak. Befektetési jegyek utáni tőkejövedelem-adó (KESt-II) levonás jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások esetén Ha nem áll rendelkezésre a Jövedelemadó törvény (EStG) 94. 5. pontja szerinti mentességet igazoló nyilatkozat, akkor a kifizetőhely a jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások esetén is köteles levonni a tőkejövedelem-adót a kifizetett hozamból, illetve köteles a felhalmozó alapok kifizetéseit is tőkejövedelem-adóként felhasználni. A levont és az adóhivatalnak megfizetett tőkejövedelem-adó a megállapított társasági adóba beszámítható. TŐKEVAGYONBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEMMEL RENDELKEZŐ TÁRSASÁGOK Amennyiben társaságok (pl. egyesületek) tőkevagyonból jövedelemhez jutnak, a kifizető által történő tőkejövedelemadó-levonással letudják a tőkejövedelem-köteles (KESt II) jövedelmük után fizetendő társaságiadó-fizetési kötelezettségüket. A tőkejövedelemadó-köteles (KESt II) jövedelemmel rendelkező magánalapítványok alapvetően 12,5%-os köztes adóval adóznak. Valamennyi adózó figyelmébe: Az éves és féléves jelentések részletes tájékoztatást tartalmaznak az alapokból kifizetett hozam, illetve a hozamkifizetéssel egyenértékű tőkenövekmény adózásával kapcsolatban. *) teljes egészében felhalmozó alapokra nem vonatkozik 2.2. 2004. 04. 01. utáni jövedelmek adózása MAGÁNSZEMÉLYEK Teljes egészében teljesített (letudott) adófizetési kötelezettség, a befektetőnek nincs adóbevallási kötelezettsége A befektetési alapok által a befektetésijegy-tulajdonosok részére kifizetett hozam után a belföldi kifizetőhely köteles az ilyen jövedelmekre törvényileg meghatározott mértékű tőkejövedelem-adót (KESt) levonni, amennyiben a hozamkifizetés tőkejövedelemadó-köteles tőkejövedelemből származik, és címzettje a tőkejövedelem-adó hatálya alá tartozik. Ugyanezen feltételekkel tőkejövedelem-adóként kerülnek levonásra a felhalmozó alapok azon kifizetései is, amelyeket a kifizetett hozammal egyenértékű tőkenövekmény után teljesítenek (a teljes egészében felhalmozó alapokra nem vonatkozik). A magánbefektetőnek alapvetően semmilyen adóbevallási kötelezettsége nincsen. A tőkejövedelem-adó levonásával a befektető az összes vonatkozó adózási kötelezettségét letudja, azaz a tőkejövedelemadó kifizető általi levonása után sem további jövedelemadó-fizetési kötelezettsége, sem pedig halálesetet követően felmerülő örökösödési- és ajándékozásiadó-fizetési kötelezettsége nem áll fenn. A fenti szabály alóli k i v é t e l e k Ki van zárva a tőkejövedelem-adó levonásával letudott adófizetési kötelezettség: a) Az alap vagyonának részét képező, tőkejövedelem-adó mentes (KESt-II-mentes) követelést megtestesítő értékpapírokra vonatkozóan, amennyiben nem került sor opciós nyilatkozat megtételére. Az ilyen jövedelmeket az adózó köteles adóbevallásában bevallani; ezenkívül a nettó eszközérték részét képező tőkejövedelemadó-mentes (KESt-II-mentes) követelést megtestesítő értékpapírok haláleset következtében történő megszerzése után meg kell fizetni az örökösödési adót. b) Az alap vagyonának részét képező, nem osztrák adófennhatóság alá tartozó értékpapírokra vonatkozóan, amennyiben a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményből fakadó előnyökről az adózó nem mond le. Az ilyen jövedelmeket a jövedelemadó-bevallásban a következő oszlopban kell feltüntetni: A feltüntetett jövedelmek mellett olyan jövedelmek is keletkeztek, amelyek megadóztatásának joga a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében valamely másik államot illeti meg ; ezenkívül a nettó eszközérték részét képező ilyen értékpapírok haláleset következtében történő megszerzése után is meg kell fizetni az örökösödési adót. Ezekben az esetekben azonban a levont tőkejövedelem-adó az Adózás rendjéről szóló törvény (BAO) 4. oldal

240. -a értelmében beszámítható, ill. visszatéríthető. VÁLLALKOZÁSOK Jogi személyiség nélküli vállalkozások befektetési jegyek utáni adózása A tőkevagyonból vagy kisvállalkozásból jövedelemhez jutó jogi személyiség nélküli vállalkozások (egyéni vállalkozók, valamint közkereseti társaságok és betéti társaságok társas vállalkozói) a tőkejövedelem-adó kifizető által történő levonásával (KESt I és KESt II) eleget tesznek a tőkejövedelemadóköteles jövedelmükre vonatkozó adózási kötelezettségüknek. A belföldi alapok árfolyamnyereségéből származó hozamok és a külföldi részalapokból származó, a hozamkifizetéssel egyenértékű tőkenövekmény részét képező árfolyamnyereségek az adótábla szerinti normál adókulccsal adóznak. Befektetési jegyek utáni tőkejövedelem-adó (KESt-II) levonás jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások esetén Ha nem áll rendelkezésre a Jövedelemadó törvény (EStG) 94. 5. pontja szerinti mentességet igazoló nyilatkozat, akkor a kifizetőhely a jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások esetén is köteles levonni a tőkejövedelem-adót a kifizetett hozamból, illetve köteles a felhalmozó alapok kifizetéseit is tőkejövedelem-adóként felhasználni. A levont és az adóhivatalnak megfizetett tőkejövedelem-adó a megállapított társasági adóba beszámítható. TŐKEVAGYONBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEMMEL RENDELKEZŐ TÁRSASÁGOK Amennyiben társaságok (pl. egyesületek) tőkevagyonból jövedelemhez jutnak, a kifizető által történő tőkejövedelemadó-levonással letudják a tőkejövedelem-köteles (KESt II) jövedelmük után fizetendő társaságiadó-fizetési kötelezettségüket. A tőkejövedelemadó-köteles (KESt II) jövedelemmel rendelkező magánalapítványok alapvetően 12,5%-os köztes adóval adóznak. Valamennyi adózó figyelmébe: Az éves és féléves jelentések részletes tájékoztatást tartalmaznak az alapokból kifizetett hozam, illetve a hozamkifizetéssel egyenértékű tőkenövekmény adózásával kapcsolatban. 3. Pénzügyi év Az alap pénzügyi éve október 16-ától a következő naptári év október 15-éig tart. 4. Hozamfizetés A Befektetési alapokról szóló törvény 13. 3. mondatában rögzített hozamfizetés / kifizetés *) a mindenkori következő pénzügyi év december 15-jétől történik. *) pl. felhalmozó alapok esetén (teljes egészében felhalmozó alapok esetén nem) 5. Könyvvizsgáló A Befektetési alapokról szóló törvény 12. (4) bekezdésének megfelelő könyvvizsgáló a KPMG Austria Gesellschaft m.b.h., A-1090 Wien, Porzellangasse 51. 6. Az alapkezelés felmondásának feltételei / felmondási határidő A befektetési alapkezelő a Pénzpiaci Felügyelet engedélyével és megfelelő nyilvános közzététel teljesítésével fejezheti be az alap kezelését: a) felmondással hat hónapos felmondási idővel azonnali hatállyal, ha az alap vagyona 370 000 euró alá csökken b) a következő intézkedések megtételével három hónapos bejelentési határidővel: az alapkezelés másik befektetési alapkezelőnek történő átadása alapok egyesülése vagy az alap vagyonának másik befektetési alapba történő beolvadása. 7. Befektetési jegyek Az alap vagyontárgyainak tulajdonjoga egyforma tulajdonrészekre van felosztva. A tulajdonrészek száma nincs korlátozva. A tulajdonrészeket értékpapír jellegű befektetési jegyek testesítik meg. A befektetési jegyek összevont címletű értékpapírként (a Letéti törvény hatályos változatának 24. -a, az Osztrák Közlöny (BGBl) 424/1969. száma) vagy materializált formában kerülnek előállításra. A befektetési jegyet megvásárló befektető a jegy által megtestesített tulajdonrésszel arányos részesedést szerez az alap összes vagyontárgyában. Az összevont címletű okirat formájában tulajdonrészt szerző befektető olyan arányban részesedik a befektetési alap összes vagyontárgyából, amilyen arányú tulajdonrészt szerzett az összevont címletű okiratban foglalt tulajdonrészben. A befektetési jegyek bemutatóra szólnak. A befektetési alapkezelő a tulajdonrészeket az alap felügyelőbizottsága hozzájárulásával feloszthatja (feldarabolhatja), és további befektetési jegyeket hozhat forgalomba a tulajdonosai számára, vagy a régi befektetési jegyeket újakra cserélheti, ha a megállapított nettó eszközérték alapján úgy ítéli meg, hogy a tulajdonrészek felosztása a résztulajdonosok érdekét szolgálja. A befektetésijegy-tulajdonosok jogai különösen az alapkezelés befektetési alapkezelő által történő felmondása esetén A befektetésijegy-tulajdonosoknak ahhoz való joga, hogy az alap vagyonát befektetési alapkezelő kezelje, és a befektetési jegyek nettó eszközértéken bármikor visszaváltásra kerüljenek, akkor is fennmarad, ha a befektetési alapkezelő befejezi az alap kezelését. Alapok összevonása esetén a befektetésijegy-tulajdonosok jogosultak a befektetési jegyek átváltási aránynak megfelelő átváltását és esetleges elszámolásból adódó pénzbeli kompenzáció kifizetését kérni. Ha az alapkezelés felmondással ér véget, akkor átmenetileg a letétkezelő bank veszi át az alap kezelését, és ha hat hónapon belül nem adja át az alap kezelését egy másik befektetési alapkezelőnek, akkor el kell indítania az alap felszámolását. A felszámolás kezdetével a befektetésijegy-tulajdonosok alap kezelésére vonatkozó joga helyére a szabályszerű felszámoláshoz való jog, tulajdonrészük érté- 5. oldal

kének mindenkori visszafizetésére vonatkozó joguk helyére pedig a likvidációs bevételnek a felszámolás befejezése utáni kifizetéséhez való jog lép. Egyesítés A befektetési alapkezelők az általuk kezelt befektetési alapok vagyonát a mindenkori felügyelőbizottság és a letétkezelő bankok hozzájárulásával és a Pénzpiaci Felügyelet engedélyének megszerzése után összeolvadással vagy újraalapítással egyesíthetik, és az így létrejövő alap vagyonát az egyesülés fordulónapjától kezdve ennek a szövetségi törvénynek megfelelő befektetési alapként kezelhetik, amennyiben az egyesülés fordulónapját legalább három hónapos közzétételi határidő betartásával közzétették. 8. Azon tőzsdék vagy piacok adatai, amelyeken a befektetési jegyeket jegyzik vagy forgalmazzák A befektetési jegyeket a letétkezelő bank hozza forgalomba és váltja vissza. A Bécsi Tőzsdére történő bevezetés kérelmezhető. 9. A befektetési jegyek forgalomba hozatalának és forgalmazásának módozatai és feltételei A befektetési jegyek forgalomba hozatala A forgalomba hozott tulajdonrészek és az azokat megtestesítő befektetési jegyek száma nincs korlátozva. A befektetési jegyek a mellékletben felsorolt forgalmazási helyeken vásárolhatók meg. A befektetési alapkezelő fenntartja magának a befektetési jegyek forgalmazása átmeneti vagy teljes beszüntetésének jogát. Eladási jutalék Az eladási ár megállapítása során a befektetési jegy nettó eszközértékén felül a forgalmazási költségek fedezését szolgáló eladási jutalék kerül felszámolásra. A forgalmazási költségek fedezését szolgáló eladási jutalék a befektetési jegy nettó eszközértékének legfeljebb 3 százaléka. Elszámolási határnap Az elszámolásra kerülő aktuális eladási ár a befektetési jegynek a letétkezelő bank által a következő, ill. azt követő banki munkanapra (adott esetben nagypéntek és szilveszter is) számított nettó eszközértékével, illetve ha a befektetési alap jelentős mértékben fektet be alapok befektetési jegyeibe, akkor a befektetési jegynek a letétkezelő bank által az adott napot követő második vagy harmadik banki munkanapra számított nettó eszközértékével egyenlő, plusz minden esetben az eladási jutalék. A vételár terhelésének értéknapja az azt a napot követő második banki munkanap, amelyre a vételi megbízás szerint a nettó eszközérték megállapítása történt. 10. A befektetési jegyek visszaváltásának vagy kifizetésének módozatai és feltételei, valamint ezek elhalasztásának feltételei A befektetési jegyek visszaváltása A befektetésijegy-tulajdonosok bármikor kérhetik a letétkezelő banktól a befektetési jegyeik visszaváltását a befektetési jegyek átadása ellenében vagy visszaváltási megbízás benyújtása útján. A befektetési alapkezelő köteles a befektetési jegyeket a mindenkori aktuális visszaváltási áron, amely egy befektetési jegy nettó eszközértékének felel meg, az alap költségére visszaváltani. A visszaváltási ár kifizetése, valamint a visszaváltási ár kiszámítása és közzététele a Pénzpiaci Felügyelet egyidejű tájékoztatása mellett átmenetileg elmaradhat, és függővé tehető a befektetési alap vagyontárgyainak eladásától, valamint az értékesítési bevétel beérkezésétől, amennyiben olyan rendkívüli körülmények állnak fenn, amelyek ezt a befektetésijegytulajdonosok jogos érdekeinek figyelembevételével szükségessé teszik. Ilyen eset különösen akkor áll fenn, ha a befektetési alap az alap vagyonának 5 százalékát vagy annál nagyobb részét fektette be olyan eszközökbe, amelyek értékelési árfolyamai a politikai vagy gazdasági helyzetből következően teljesen nyilvánvalóan és nem csak egyes esetekben nem felelnek meg a tényleges értéknek. Az alap árfolyamának meghatározása mindig az előző napi értékpapír-árfolyamok, illetve a részalapok előző napi árfolyama alapján történik. Elszámolási határnap Az elszámolásra kerülő aktuális visszaváltási ár a befektetési jegynek a letétkezelő bank által a következő, ill. azt követő banki munkanapra (adott esetben nagypéntek és szilveszter is) számított nettó eszközértékével, illetve ha a befektetési alap jelentős mértékben fektet be alapok befektetési jegyeibe, akkor a befektetési jegynek a letétkezelő bank által az adott napot követő második vagy harmadik banki munkanapra számított nettó eszközértékével egyenlő. Az eladási ár jóváírásának értéknapja az azt a napot követő második banki munkanap, amelyre az eladási megbízás szerint a nettó eszközérték megállapítása történt. 11. A hozamszámítás és felhasználás szabályainak és a befektetők hozamigényének bemutatása A hozamfizető befektetési jegyek hozama A pénzügyi év során elért, a költségek fedezése után kimutatott hozamot a befektetési alapkezelő belátása szerint adott esetben egy hozamszelvény bevonása ellenében hozamként ki kell fizetni a hozamfizető befektetési jegyek tulajdonosainak, a fennmaradó részt pedig az alap átviszi az új pénzügyi évre. A tőkejövedelemadó-levonásos felhalmozó befektetési jegyek hozama A pénzügyi év során elért, a költségek fedezése után kimutatott tőkenövekmény nem kerül kifizetésre hozamként. A felhalmozó befektetési jegyek után ki kell fizetni a Befektetési alapokról szóló törvény 13. -ának 3. mondata szerint kiszámítandó összeget, amelyet adott esetben a hozamkifizetéssel egyenértékű tőkenövekményt terhelő tőkejövedelem-adó megfizetésére kell fordítani. Tőkejövedelemadó-levonás nélküli felhalmozó befektetési jegyek hozama (külföldi rész) Tőkejövedelemadó-levonás nélküli felhalmozó befektetési jegyek forgalmazása csak külföldön történik. 6. oldal

A pénzügyi év során elért, a költségek fedezése után kimutatott tőkenövekmény nem kerül kifizetésre hozamként. Az InvFG 13. -ának 3. mondata szerinti kifizetésre nem kerül sor. A befektetési alapkezelő a letétkezelő helyektől bekért igazolásokkal biztosítja azt, hogy a kifizetés időpontjában csak olyan befektetők tulajdonában legyenek teljes egészében felhalmozó befektetési jegyek, akik vagy nem tartoznak a belföldi jövedelem- vagy társasági adó hatálya alá, vagy akik teljesítik a tőkejövedelemadó-fizetés alóli mentességnek a Jövedelemadó-törvény 94. -ában rögzített feltételeit. 12. Befektetési célok és befektetési politika A Raiffeisen-Globál-Mix Alap befektetési célja rendszeres hozamok elérése mérsékelt tőkenövekmény mellett. Ennek eléréséhez az alap kezelője a mindenkori gazdasági és tőkepiaci helyzet, valamint a tőzsdei várakozások függvényében, az alap befektetési politikájával összhangban a Befektetési alapokról szóló törvényben és az Alapkezelési Szabályzatban megengedett vagyoni eszközöket (értékpapírokat, pénzpiaci eszközöket, látra szóló betéteket, alapok befektetési jegyeit és pénzügyi eszközöket) vásárol és értékesít; A befektetési alapkezelő a Raiffeisen-Globál-Mix Alap befektetési stratégiájának részeként köthet származtatott ügyleteket. Ezáltal az alap vagyontárgyait érintő veszteségkockázat legalábbis átmenetileg nőhet. A befektetési alapkezelő túlnyomórészt olyan vállalatok részvényeibe (és részvényekkel egyenértékű értékpapírjaiba) fektet be, amelyek székhelye vagy tevékenységének súlypontja Észak-Amerikában, Európában vagy Ázsiában van, és/vagy olyan kötvényekbe, amelyek kibocsátójának székhelye Észak- Amerikában, Európában vagy Ázsiában van. Az alap részére pénzpiaci eszközök is vásárolhatók; ezek a befektetési alapelvek értelmében alárendelt szerepet játszanak. A befektetési alap részére az alap vagyonának 50 százalékáig más befektetési alapok befektetési jegyei is vásárolhatók a jelen Alapkezelési Szabályzat 17. -ának megfelelően. A befektetési alap portfoliójában alapvetően az alap vagyonának 25 százalékáig lehet látra szóló betéteket vagy legfeljebb 12 hónapos futamidejű felmondható betéteket tartani. Az alap portfoliójának átalakítása vagy az esetleges értékpapírárfolyam-esések hatásának mérséklése érdekében azonban a befektetési alapban nagyobb arányt is elérhetnek a látra szóló betétek vagy a legfeljebb 12 hónapos futamidejű felmondható betétek. Minimálisan tartandó bankbetét nincs meghatározva. A befektetési alapkezelő az alap portfoliójában kezelt származtatott eszközöket belátása szerint mind fedezeti célokra, mind pedig aktív befektetési eszközként alkalmazza (nyereség biztosítása, ill. növelése érdekében, helyettesítő értékpapírként, a befektetési alap kockázati profiljának alakítására, ill. szintetikus likviditáskezelésre). A nem fedezeti célú származtatott eszközök összkockázata az alap összesített nettó eszközértékének 100%-ában van korlátozva. A befektetési alapkezelő köthet credit default swap (CDS) vételi vagy eladási ügyleteket. Ezek fedezeti és spekulációs célokra is használhatók. A befektetési eszközök kiválasztása során a növekedés és a hozam szempontja áll az előtérben. A befektetési alapkezelő a befektetési alap részére az Európai Gazdasági Térség (EGT) valamely tőzsdéjén vagy szabályozott piacán, vagy a mellékletben felsorolt tőzsdék és szabályozott piacok valamelyikén forgalmazott értékpapírokat vásárolhat. Ennek során főként a kockázatmegosztásra fektet nagy hangsúlyt. A pontos befektetési korlátokat a Befektetési alapokról szóló törvény 20. és 21. -a tartalmazza. Figyelembe kell venni, hogy az értékpapírok az árfolyam-emelkedés esélye mellett kockázatokat is hordoznak. A befektetési alapokba, ill. a derivatívákba történő befektetés tipikus kockázatait a 13. és a 14. pontban mutatjuk be részletesebben. Hitelfelvétel Rövid lejáratú hitelfelvétel az alap vagyonának legfeljebb 10 százalékáig megengedett. Tranzakciók lebonyolítása A befektetési alapkezelő felhívja a figyelmet, hogy a befektetési alap javára vele szoros kapcsolatban álló vállalatokon, így a Hitelintézeti törvény 2. 28. pontjában említett kapcsolt vállalkozáson keresztül is bonyolíthat tranzakciókat. 13. A befektetési alapok befektetéseinek tipikus kockázatai Általánosságban A befektetési alapokban kezelt értékpapírok árfolyama a beszerzési árhoz képest emelkedhet vagy csökkenhet. Ha a befektető olyankor adja el a befektetési alapban meglévő tulajdonrészét, amikor az alap értékpapírjainak árfolyama a tulajdonrész megvásárlásának időpontjához képest alacsonyabb, annak az a következménye, hogy a befektető nem kapja vissza az általa befektetett pénz teljes összegét. A túlnyomórészt kötvényekbe befektető befektetési alapok esetében elsősorban a kamatváltozási és árfolyamkockázatok befolyásolhatják a nettó eszközérték alakulását. Ezenkívül azonban jelentkezhetnek más kockázatok is, mint pl. devizaárfolyam-kockázat, kibocsátói kockázat vagy más piaci kockázatok. A túlnyomórészt részvényekbe befektető befektetési alapok esetében elsősorban árfolyamkockázatok és fizetőképességi kockázatok hathatnak a nettó eszközértékre. Ezenkívül azonban jelentkezhetnek más kockázatok is, mint pl. devizaárfolyam-kockázat, likviditási kockázat vagy más piaci kockázatok. 7. oldal

Jelentős kockázatok (a) Annak kockázata, hogy egy eszközosztály teljes piaca negatívan alakul, és ez negatívan befolyásolja ezen befektetések árfolyamát és értékét (piaci kockázat). Az értékpapírok árfolyamának alakulása elsősorban a tőkepiacok alakulásától függ, amelyeket pedig az általános világgazdasági helyzet, valamint az egyes országok gazdasági és politikai keretfeltételei befolyásolják. A piaci kockázat egyik sajátos kifejeződése a kamatváltozási kockázat. Ezen egy adott fix kamatozású értékpapír kibocsátásakor fennálló piaci kamatszint változásának lehetőségét értjük. A piaci kamatszint változása adódhat többek között a gazdasági helyzet változásából és a jegybank arra reagáló politikájából. Ha a piaci kamatok emelkednek, akkor a fix kamatozású értékpapírok árfolyama rendszerint csökken. Ha a piaci kamatszint csökken, akkor a fix kamatozású értékpapírok árfolyama megint csak ellenkező irányba változik. Az árfolyamváltozás következménye mindkét esetben az, hogy az értékpapír hozama körülbelül a piaci kamatnak felel meg. Az árfolyamok ingadozása azonban a fix kamatozású értékpapírok futamidejétől függően különböző mértékű. Így a rövidebb futamidejű fix kamatozású értékpapírok árfolyamkockázata alacsonyabb, mint a hosszabb futamidejűeké. Ugyanakkor azonban a rövidebb futamidejű fix kamatozású értékpapírok hozama rendszerint alacsonyabb, mint a hosszabb futamidejűeké. (b) Annak kockázata, hogy egy kibocsátó vagy egy partner nem tud eleget tenni kötelezettségeinek (hitelkockázat) A tőkepiacok általános tendenciái mellett az egyes kibocsátók helyzetének egyedi alakulása is befolyásolja az értékpapírok árfolyamát. Az értékpapírok lehető leggondosabb kiválasztása mellett sem zárható ki például az, hogy kibocsátók vagyonvesztése miatt veszteséget kell elkönyvelni. (c) Annak kockázata, hogy egy tranzakció valamely transzferrendszeren belül nem a várt módon kerül lebonyolításra, mivel a partner nem határidőre vagy a vártnak megfelelően fizet vagy szállít (nemteljesítési kockázat). Ebbe a kategóriába sorolandó az a kockázat is, hogy egy megállapodás valamely transzferrendszeren belül nem a várakozásoknak megfelelő módon kerül teljesítésre, mivel a partner nem a vártnak megfelelően vagy késedelmesen fizet vagy szállít. A nemteljesítési kockázat abban áll, hogy egy ügylet teljesítése során az elvégzett szolgáltatást követően nem kerül sor a megfelelő ellenszolgáltatásra. (d) Annak kockázata, hogy egy pozíciót nem sikerül időben megfelelő áron eladni (likviditási kockázat) A befektetési alapkezelő a részvényekbe és kötvényekbe történő befektetés esélyeinek és kockázatainak figyelembevételével elsősorban olyan értékpapírokat vásárol a befektetési alap részére, amelyek a bel- és külföldi tőzsdéken hivatalosan jegyzettek, vagy amelyekre szabályozott, elismert, nyilvános és szabályszerűen működő piacokon folyik kereskedés. Ennek ellenére egyes értékpapírok adott időpontban történő értékesítése bizonyos időszakokban vagy bizonyos tőzsdei szegmensekben problémás lehet. Ezenkívül a csak szűk piaci szegmensen belül forgalmazott értékpapírok esetén fennáll a magas volatilitás veszélye is. Ezenkívül olyan új kibocsátású értékpapírok is vásárolhatók a portfolióba, amelyek kibocsátási feltételei tartalmazzák a tőzsdére vagy szabályozott piacra történő bevezetésük igénylésének kötelezettségét, és tőzsdei bevezetésük a kibocsátás utáni egy éven belül megtörténik. A befektetési alapkezelő olyan értékpapírokat vásárolhat, amelyekkel az EGT valamely tőzsdéjén vagy szabályozott piacán, vagy a mellékletben felsorolt tőzsdék vagy szabályozott piacok valamelyikén kereskednek. (e) Annak kockázata, hogy a befektetések értékét a devizaárfolyamok változásai befolyásolják (devizaárfolyam-kockázat) A piaci kockázat további típusa a devizaárfolyamkockázat. Eltérő rendelkezés hiányában a befektetési alapok eszközei az alap pénznemétől eltérő devizákban is befektethetők. Az ilyen befektetések hozamát, visszafizetését és bevételeit az alap mindig abban a pénznemben kapja meg, amelyben befektetett. Ezeknek a devizáknak az árfolyama az alap pénzneméhez viszonyítva csökkenhet. Így devizaárfolyam-kockázat keletkezik, amely a befektetési jegyek értékét olyan mértékben befolyásolja, amilyen mértékben a befektetési alap az alap pénznemétől eltérő devizákban fektet be. (f) Azon kockázatok, amelyek bizonyos befektetésekre vagy piacokra való koncentrációra vezethetők vissza (koncentrációs kockázat). További kockázat származhat abból, ha bizonyos vagyontárgyakba vagy piacokba történő befektetések koncentrációjára kerül sor. (g) teljesítménykockázat, valamint információk arról, hogy harmadik személy garanciája rendelkezésre áll-e, és hogy ez a garancia korlátozott-e (teljesítménykockázat) A befektetési alap részére vásárolt vagyontárgyak teljesítménye a vásárlás idején várttól eltérően alakulhat. Így nem garantálható a pozitív teljesítmény, kivéve, ha egy harmadik személy garanciát nyújt. (h) Az esetleges garanciavállalók teljesítőképességével kapcsolatos információk A befektetés kockázata az esetleges garanciavállalók teljesítőképességének megfelelően nő vagy csökken. (i) A rugalmatlanság kockázata, amelyet maga a termék ugyanúgy okozhat, mint egy másik befektetési alaphoz való átváltás korlátozása (rugalmatlansági kockázat) A rugalmatlansági kockázatot előidézheti maga a termék vagy egy másik befektetési alaphoz való átváltás korlátozása. (j) Inflációs kockázat A befektetés hozamát negatívan befolyásolhatja az infláció alakulása. A befektetett pénz egyrészt az elértéktelenedés miatt veszíthet vásárlóerejéből, másrészt az infláció alakulása közvetlen (negatív) hatás- 8. oldal

sal lehet a befektetési eszközök árfolyamának alakulására. (k) A befektetési alap tőkéjével kapcsolatos kockázat (tőkekockázat) A befektetési alap tőkéjével kapcsolatos kockázatot mindenekelőtt az idézheti elő, hogy a befektetési eszközöknek a vételárnál alacsonyabb áron való értékesítésére kerülhet sor. Ez magában foglalja a visszavásárlási veszteség és a túlzott hozamfizetés eseteit is. (l) Az egyéb keretfeltételek, többek között pl. az adózási előírások változásának kockázata A befektetési alap befektetési eszközeinek értékét hátrányosan befolyásolhatják az országban tapasztalható bizonytalanságok, például a nemzetközi politika fejleményei, a kormányok politikájának megváltozása, adózás, a külföldi beruházások korlátozása, devizaárfolyam-ingadozások valamint a jogi és szabályozási környezet egyéb fejleményei. Ezenkívül olyan tőzsdéken is lehet kereskedni, amelyek nem állnak olyan szigorú szabályozás alatt, mint az Egyesült Államok vagy az EU-tagállamok tőzsdéi. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 13. pontban szereplő adatok és közlések a kockázatok rövid leírását tartalmazzák, ami nem helyettesítheti a személyes, szakszerű befektetési tanácsadást. 14. A Befektetési alapokról szóló törvény 21. -ának megfelelő származtatott pénzügyi eszközök kockázata A befektetési alapkezelő a befektetési alap szabályszerű kezelése keretében bizonyos feltételek és korlátozások betartásával a Befektetési alapokról szóló törvény 21. -a szerinti származtatott pénzügyi eszközöket is vásárolhat az alap részére, amennyiben az adott ügyletek az Alapkezelési Szabályzat értelmében kifejezetten megengedettek. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a származtatott termékek az alábbi kockázatokkal járhatnak: a) A szerzett határidős jogok elévülhetnek vagy értékük csökkenhet. b) Lehetséges, hogy a veszteségkockázat nem meghatározható, és a nyújtott fedezeteket meghaladja. c) Lehetséges, hogy azok az ügyletek, amelyek a kockázatok kizárását vagy csökkentését szolgálnák, nem vagy csak veszteséget okozó piaci áron köthetők meg. d) A veszteségkockázat nőhet, ha az ilyen ügyletekből származó kötelezettség vagy a kért ellenszolgáltatás külföldi devizára szól. Az OTC- (over-the-counter, tőzsdén kívüli) derivatívák esetében további kockázatok léphetnek fel: a) Az OTC-piacon vásárolt pénzügyi eszközök harmadik személynek történő eladásával kapcsolatos problémák, mivel ezeknek nincs szabályozott piacuk; a nyitott pozíciók ellenügylettel való zárása az egyedi megállapodás alapján nehézkes lehet, vagy jelentős költségekkel járhat (likviditási kockázat); b) Az OTC-ügyletek gazdasági sikerét a partner nemteljesítése veszélyeztetheti (partnerkockázat); 15. A befektetési politika technikája és eszközei Látra szóló betétek vagy felmondható betétek Látra szóló betétként vagy legfeljebb 12 hónapos futamidejű felmondható betétként elhelyezett bankbetétek a következő feltételekkel vásárolhatók a portfolióba: 1. Látra szóló betétekben vagy legfeljebb 12 hónapos futamidejű felmondható betétekben legfeljebb az alap vagyonának 20 százaléka fektethető be ugyanazon hitelintézetnél, amennyiben a hitelintézet > székhelye valamely tagországban van vagy > harmadik országban van, és olyan felügyeleti rendelkezések hatálya alá tartozik, amelyek az osztrák Pénzpiaci Felügyelet (a továbbiakban: Pénzpiaci Felügyelet vagy FMA ) megítélése szerint egyenértékűek a közösségi jog rendelkezéseivel. 2. Az összes egyedi felső határoktól függetlenül a befektetési alapok legfeljebb az alap vagyonának 20 százalékát fektethetik be ugyanazon hitelintézetnél az adott hitelintézet által kibocsátott értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök és/vagy az adott hitelintézetnél elhelyezett betétek és/vagy az adott hitelintézet által vásárolt OTCderivatívák kombinációjában. Minimálisan tartandó bankbetét nincs meghatározva. Pénzpiaci eszközök A befektetési alapba olyan pénzpiaci eszközök vásárolhatók, 1. amelyek a mellékletben felsorolt bel- és külföldi tőzsdék valamelyikén hivatalosan jegyzettek, vagy amelyekre a mellékletben felsorolt szabályozott, elismert, nyilvános és szabályszerűen működő piacokon folyik kereskedés; 2. amelyekre szokásos módon kereskednek a pénzpiacon, amelyek likvidek, és értékük bármikor pontosan meghatározható, akkor is, ha nem szabályozott piacokon folyik rájuk kereskedés, és ha ezen eszközök kibocsátására vagy kibocsátójára már vonatkoznak a betét- és befektetővédelmi előírások, feltéve, hogy az ezen eszközöket a) valamely tagállam állami központi, regionális vagy helyi testülete vagy központi bankja, vagy az Európai Központi Bank, az Európai Unió vagy az Európai Befektetési Bank, harmadik ország vagy, amennyiben szövetségi államról van szó, a föderáció egyik tagtartománya, vagy olyan közjogi nemzetközi intézmény, amelynek legalább egy tagállam tagja, bocsátja ki vagy garantálja, vagy b) olyan vállalat bocsátja ki, amelynek értékpapírjai a mellékletben felsorolt bel- és külföldi tőzsdék valamelyikén hivatalosan jegyzettek, vagy amelyek értékpapírjaira a mellékletben felsorolt szabályozott piacokon folyik kereskedés, vagy c) olyan intézmény bocsátja ki vagy garantálja, amely a közösségi jog kritériumainak megfelelő felügyelet alá van rendelve, vagy olyan intézmény bocsátja ki vagy garantálja, 9. oldal

amelyre olyan felügyeleti rendelkezések vonatkoznak és azokat be is tartja, amelyek a Pénzpiaci Felügyelet álláspontja szerint legalább olyan szigorúak, mint a közösségi jog előírásai, vagy d) más, a Pénzpiaci Felügyelet által engedélyezett kategóriába tartozó kibocsátók bocsátják ki, feltéve, hogy az ezekbe az eszközökbe történő befektetésekre olyan befektetővédelmi előírások vonatkoznak, amelyek egyenértékűek az a) c) pontban rögzített előírásokkal, és hogy a kibocsátó legalább 10 millió euró saját tőkéjű vállalat, amely az éves beszámolóját a 78/660/EGK irányelv előírásai szerint készíti és teszi közzé, vagy olyan jogi személyiség, amely egy vagy több tőzsdén jegyzett társaságot magában foglaló vállalatcsoporton belül a csoport finanszírozásáért felelős, vagy olyan jogi személyiség, amelynek a kötelezettségek értékpapírokkal történő fedezését bank által nyújtott hitelkeret felhasználásával kell finanszíroznia. Olyan pénzpiaci eszközök, amelyek a fenti feltételeknek nem felelnek meg, és amelyekre szabályozott piacon sem folyik kereskedés, csak az alap vagyonának 10 százalékos mértékéig vásárolhatók. Értékpapírok A befektetési alapkezelő olyan értékpapírokat vásárol, amelyek a mellékletben felsorolt bel- és külföldi tőzsdék valamelyikén hivatalosan jegyzettek, vagy amelyekre a mellékletben felsorolt szabályozott, elismert, nyilvános és szabályszerűen működő piacokon kereskedés folyik. Ezenkívül olyan új kibocsátású értékpapírok is vásárolhatók a portfolióba, amelyek kibocsátási feltételei tartalmazzák a tőzsdére vagy szabályozott piacra történő bevezetésük igénylésének kötelezettségét, és tőzsdei bevezetésük a kibocsátás utáni egy éven belül megtörténik. Nem jegyzett értékpapírok és más értékpapírba foglalt jogok Az alap vagyonának összesen legfeljebb 10 százaléka fektethető be olyan értékpapírokba, amelyek a mellékletben felsorolt bel- és külföldi tőzsdék valamelyikén hivatalosan nem jegyzettek, vagy amelyek értékpapírjaira a mellékletben felsorolt szabályozott piacokon nem folyik kereskedés. Befektetési alapok befektetési jegyei A 85/611/EGK irányelv rendelkezéseinek (ÁÉKBV) megfelelő egyazon befektetési alapba vagy egyazon befektetési társaságba legfeljebb az alap vagyonának 20 százaléka fektethető be, amennyiben ezek maguk sem fektetnek be 10 százaléknál nagyobb mértékben más befektetési alapokban. Emellett a 85/611/EGK irányelv rendelkezéseinek nem minden pontban megfelelő egyazon közös befektetési vállalkozásba (KBV-alap) legfeljebb az alap vagyonának 20 százaléka fektethető be, amennyiben a) ezek maguk sem fektetnek be 10 százaléknál nagyobb mértékben más befektetési alapokba, b) engedélyezésük olyan jogszabály szerint történt, amely olyan felügyelet alá rendeli őket, amely a Pénzpiaci Felügyelet megítélése szerint egyenértékű a közösségi jogban előírttal, és a hatóságok közötti együttműködés kellőképpen biztosított, c) a befektetők védelme azonos szintű a 85/611/EGK irányelv rendelkezéseinek megfelelő befektetési alapok vagy befektetési vállalkozások (ÁÉKBV-alapok) által teljesített befektető-védelemmel, és amennyiben ezek az alapok a 85/611/EGK irányelv követelményei közül elsősorban az alap különvagyonának elkülönített őrzésére, a hitelfelvételre, a hitelnyújtásra és az értékpapírok és pénzpiaci eszközök fedezetlen eladására ( short sale, Leerverkauf ) vonatkozó rendelkezéseit egyenértékűen teljesítik, d) az üzleti tevékenységükről féléves vagy éves jelentésekben adnak számot, amelyek lehetővé teszik a beszámolási időszak alatti vagyoni helyzetről és kötelezettségekről, a bevételekről és a tranzakciókról történő véleményalkotást, e) amely KBV-alapok kizárólagos célja, hogy a nyilvánosságtól szerzett pénzeszközöket közös kockázatra a kockázatmegosztás szempontjainak figyelembevételével értékpapírokba és más likvid befektetett pénzügyi eszközökbe fektessenek be, és amelyek a befektetési jegyeiket a befektetők kérésére közvetlenül vagy közvetve a befektetési alap vagyonának terhére visszaváltják vagy kifizetik. Ilyen befektetési alapokba az alap vagyonának legfeljebb 30 százalékát lehet befektetni. Származtatott pénzügyi eszközök a) Tőzsdei és tőzsdén kívüli származtatott pénzügyi eszközök A befektetési alapok portfoliójában az alábbi feltételekkel tarthatók a mellékletben felsorolt tőzsdék valamelyikén hivatalosan jegyzett vagy a mellékletben felsorolt szabályozott piacokon forgalmazott származtatott pénzügyi eszközök (derivatívák), ideértve az ezekkel egyenértékű készpénz-elszámolású eszközöket is, vagy tőzsdén nem jegyzett vagy szabályozott piacokon nem forgalmazott származtatott pénzügyi eszközök (OTC-derivatívák) is: 1. az alaptermék olyan, a 20. -nak megfelelő eszköz vagy pénzügyi index, kamatláb, devizaárfolyam vagy deviza, amelybe a befektetési alap az Alapkezelési Szabályzatában megfogalmazott befektetési célok elérése érdekében befektethet, 2. az OTC-derivatívákra kötött ügyletekben felügyelet alá rendelt és a Pénzpiaci Felügyelet által rendeletben engedélyezett kategóriába tartozó intézmények a partnerek, és 3. az OTC-derivatívákra megbízható és ellenőrizhető napi alapú értékelés készül, és a befektetési alapkezelő kezdeményezésére bármikor megfelelő időértéken értékesíthetők, likvidálhatók vagy ellenügylettel lezárhatók. b) Alkalmazási cél A Raiffeisen-Globál-Mix Alap portfoliójában kezelt származtatott eszközöket a befektetési alapkezelő belátása szerint mind fedezeti célokra, mind pedig aktív befektetési eszközként alkalmazza (nyereség biztosítása, ill. növelése érdekében, helyettesítő értékpapírként, a befektetési alap kockázati profiljának alakítására, ill. szintetikus likviditáskezelésre). 10. oldal

c) Kockázatkezelés A befektetési alapkezelőnek olyan kockázatkezelési eljárást kell alkalmaznia, amely lehetővé teszi számára, hogy a befektetési pozíciókból származó kockázatot, valamint azoknak az alap vagyonának teljes kockázati profiljában elért arányát mindenkor figyelje és mérje. Olyan eljárást kell továbbá alkalmaznia, amely mindenkor lehetővé teszi az OTC-derivatívák értékének precíz és független meghatározását. A befektetési alapkezelő a letétkezelő bankkal egyetértésben az általa kezelt összes befektetési alapra vonatkozóan köteles a Pénzpiaci Felügyeletnek a felügyelet által meghatározott eljárás szerint tájékoztatást adni az alap vagyonának részét képező származtatott eszközök típusáról, az alaptermékekkel összefüggő kockázatokról, a befektetési korlátokról és a származtatott ügyletek kockázatának mérésére használt módszerekről. A Raiffeisen-Globál-Mix Alap portfoliójában a származtatott pénzügyi eszközöket a befektetési alapkezelő az Alapkezelési Szabályzatban rögzített határokon belül nemcsak fedezeti célra, hanem aktív befektetési eszközként is alkalmazhatja, aminek következtében a befektetési alappal kapcsolatos veszteségkockázat nőhet. A Befektetési alapokról szóló törvény rendelkezései értelmében a származtatott ügyletekkel kapcsolatos összkockázat nem haladhatja meg az alap vagyonának összesített nettó eszközértékét. A kockázatszámítás során az alaptermékek piaci értékét, a nemteljesítési kockázatot, a jövőbeni piaci fluktuációkat és a pozíciók likvidációs határidejét kell figyelembe venni. A befektetési alapok befektetési stratégiájuk részeként az Alapkezelési Szabályzatban és a Befektetési alapokról szóló törvényben az egyes alaptermékekre egyedileg meghatározott befektetési korlátok betartásával fektethetnek be származtatott eszközökbe, amennyiben az alaptermékek összkockázata ezeket az egyedi befektetési korlátokat nem haladja meg. A befektetési alap OTC-derivatívákból származó nemteljesítési kockázata nem haladhatja meg az alábbi mértékeket: 1. az alap vagyonának 10 százalékát, ha a partner a 2002/12/EK irányelvnek megfelelő hitelintézet, 2. egyébként pedig az alap vagyonának 5 százalékát. A befektetési alapok indexre szóló származtatott ügyletekbe történő befektetéseit az egyedi befektetési korlátok szempontjából nem kell figyelembe venni. Ha azonban a derivatíva értékpapírba vagy pénzpiaci eszközbe van beágyazva, akkor fent említett előírások betartása szempontjából figyelembe kell venni. d) Összkockázat A nem fedezeti célú származtatott pénzügyi eszközök beszámítandó értékeinek összege a Befektetési alapokról szóló törvény rendelkezéseinek értelmében nem haladhatja meg az alap vagyonának értékét. A beszámítási érték határidős ügyletek esetén a kontraktus értéke és a tőzsdei naponként meghatározott határidős ár szorzata; opciók esetén pedig az opció tárgyát képező értékpapírok vagy pénzügyi eszközök értéke (alaptermék). e) Tőkeáttétel (leverage) A befektetési alapkezelő ennek az alapnak a kezelése során alkalmazhat derivatívákat az értékpapírbefektetések arányának növelésére (leverage). A Raiffeisen-Globál-Mix Alap kezelője az értékpapír-befektetések arányát az alap nettó eszközértékének maximum 200 százalékáig növelheti derivatívák alkalmazásával. VAR-módszer Nem kerül alkalmazásra. Kamatswap A befektetési alapkezelő a Befektetési alapokról szóló törvényben meghatározott befektetési korlátokon belül jogosult változó kamatlábat rögzítettre vagy rögzített kamatlábat változóra cserélni, amennyiben a teljesítendő kamatfizetéssel az alap eszközeiből származó hasonló kamatkövetelések állnak szemben. Így a kamatok alakulásának megítélésétől függően a befektetési alapkezelő kiiktathatja a kamatkockázatot, és ezzel elkerülheti az árfolyamveszteséget anélkül, hogy befektetési eszközöket értékesítene. Így például emelkedő tendenciájú kamatvárakozás esetén a portfolió fix kamatozású része kicserélhető változó kamatozásúra, vagy fordítva, ha a kamatok csökkenése várható, akkor a változó kamatozású rész cserélhető fix kamatozásúra. Credit default swap A befektetési alapkezelő a InvFG-ben meghatározott befektetési korlátokon belül alkalmazhat credit default swapot (CDS) a hitelkockázatok kezelése céljából. Devizaswap A befektetési alapkezelő jogosult az alapban kezelt befektetési eszközöket más devizára szóló befektetési eszközökre cserélni. Ilyen csere akkor végezhető, ha például a befektetési alapkezelő a portfolióban található deviza gyengülésével számol. Penziós ügyletek A befektetési alapkezelő a Befektetési alapokról szóló törvény befektetési korlátainak figyelembevételével jogosult arra, hogy az alap kockázatára olyan befektetési eszközöket vásároljon, amelyekre vonatkozóan az eladó kötelezettséget vállal arra, hogy ezeket a befektetési eszközöket egy előre meghatározott időpontban és előre meghatározott áron visszaveszi. Ilyenkor a penzióba vett befektetési eszközök összetétele eltérhet a portfolió alapösszetételétől. Így például a kamatozás, a futamidő, valamint a vételi és eladási árfolyam jelentősen eltérhet a fedezett eszközétől. Ez a piaci kockázat kiiktatását szolgálja. 11. oldal

Értékpapírkölcsön A befektetési alapkezelő a Befektetési alapokról szóló törvény befektetési korlátainak figyelembevételével jogosult arra, hogy az alap vagyonának 30 százalékos mértékéig elismert értékpapírkölcsönrendszer keretében határozott időre értékpapírokat adjon át harmadik személynek azzal a feltétellel, hogy a harmadik személy köteles az átadott értékpapírokat a kölcsönadás előre meghatározott határidejének lejártakor visszaszolgáltatni. Az ezért beszedett jutalékok kiegészítő hozamelemként jelentkeznek. 16. Értékelési alapelvek Az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték meghatározásához a befektetési alapnak a befektetéseken elért jövedelmeket is tartalmazó összesített nettó eszközértékét el kell osztani a befektetési jegyek számával. A befektetési alap összesített nettó eszközértékét a letétkezelő bank határozza meg úgy, hogy a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok, pénzpiaci eszközök és elővételi jogok aktuális árfolyamához hozzáadja az alap portfoliójába tartozó befektetett pénzügyi eszközök, pénzösszegek, bankbetétek, követelések és egyéb jogok értékét, és levonja a kötelezettségeket. Az árfolyamok meghatározása a mindenkori utolsó közzétett tőzsdei árfolyam ill. ármegállapítások alapulvételével történik. A sem tőzsdén nem jegyzett, sem más szervezett piacokon nem forgalmazott értékpapírok, pénzpiaci eszközök és más likvid befektetett pénzügyi eszközök értékelése gondos megítéléssel, az összes körülmény figyelembevételével meghatározott aktuális forgalmi értékük alapulvételével történik. Azokat az opciókat, amelyekre nem áll rendelkezésre tőzsdei vagy piaci ár, azzal az értékkel kell figyelembe venni, amely az összes ismert esély és kockázat figyelembevételével a piaci árat gazdaságilag ésszerű módon leginkább megközelíti. 17. A befektetési jegyek eladási és visszaváltási ára Eladási ár Az eladási ár megállapításakor az eladással kapcsolatos költségek fedezését szolgáló eladási jutalék kerül felszámításra. Az eladással kapcsolatos költségek fedezését szolgáló eladási jutalék mértéke egy befektetési jegy nettó eszközértékének legfeljebb 3%-a. Ez az eladási jutalék rövid befektetési időtartam esetén a hozamot csökkentheti, vagy akár teljesen felemésztheti. Ezért a befektetési jegyek megvásárlása esetén ajánlatos hosszabb befektetési időtartamot választani. Az eladási és visszaváltási árak közzététele A letétkezelő bank az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket, és az eladási és visszaváltási árat minden tőzsdenapra megállapítja és közzéteszi a Bécsi Tőzsde hivatalos lapjának befektetési alapokra vonatkozó mellékletében és egy belföldön megjelenő, országos, nagy példányszámú gazdasági vagy napilapban. A befektetési jegyek eladásának és visszaváltásának költségei A befektetési jegyek letétkezelő bank által történő eladásakor vagy visszaváltásakor vagy a befektetési jegyek mellékletben felsorolt fizetési és benyújtási helyeken történő megvásárlásakor az eladási jutalékon kívül további költségek nem kerülnek felszámításra. A befektetési jegyek visszaváltásakor visszaváltási jutalékot nem kell fizetni. Ha a befektetési jegyek harmadik személyeknél kerülnek visszaváltásra, akkor felmerülhetnek visszaváltási költségek. A befektetési alap külföldön forgalmazott befektetési jegyei esetében a forgalmazással kapcsolatos költségek fedezése érdekében a nettó eszközértékre az eladási jutalék helyett legfeljebb 3 százalékos mértékű visszaváltási díjat vagy az eladási jutalék és a visszaváltási díj 3 százalékot meg nem haladó mértékű kombinációját lehet felszámítani. A visszaváltási ár a nettó eszközérték alapján kerül meghatározásra. Az, hogy az egyes befektetőknek a fentieken kívül a befektetési jegyek megvásárlásakor vagy visszaváltásakor még milyen díjakat kell megfizetniük, a befektetőnek a mindenkori letétiszámla-vezető hitelintézettel kötött egyedi megállapodásától függ, és ilyen módon a befektetési alapkezelő által nem befolyásolható. 18. A befektetési alapkezelőt, a letétkezelő bankot vagy harmadik személyt megillető, a befektetési alapot terhelő díjak mértéke és számítása, valamint a befektetési alap által a befektetési alapkezelő, a letétkezelő bank vagy harmadik személy részére megtérítendő költségek Az alapkezelés költsége A befektetési alapkezelőt az alapkezelési tevékenységért éves díjazás illeti meg, amelynek mértéke az alap vagyonának legfeljebb 1,50 százaléka, és amelynek meghatározása a mindenkori hónap végi értékek alapján arányosan történik. Egyéb költségek A befektetési alapkezelőt megillető díjak mellett az alábbi ráfordítások terhelik a befektetési alapot: a) Tranzakciós költségek Ez alatt azokat a költségeket kell érteni, amelyek a befektetési alap befektetési eszközeinek beszerzésével és értékesítésével kapcsolatban merülnek fel, amennyiben azokat az eszközök elszámolása során nem vették figyelembe. b) Könyvvizsgálattal kapcsolatos költségek A könyvvizsgáló díjazásának mértéke egyrészt az alap volumene, másrészt pedig a befektetési alapelvek szerint kerül meghatározásra. c) Közzététellel kapcsolatos költségek Ide azok a költségek tartoznak, amelyek a bel- és külföldi befektetőkkel szembeni törvényileg előírt tájékoztatások elkészítése és közzététele során felmerülnek. Ezenkívül a befektetési alapra terhelhetők azok a költségek, amelyek az árfolyamok nagy 12. oldal

példányszámú napilapban történő közzétételével kapcsolatban bel- és külföldön felmerülnek, valamint a felügyeleti hatóságok által olyan esetekben felszámolt költségek, amikor a törvényi előírások változása miatt módosításokra van szükség (elsősorban az Alapkezelési Szabályzat és a Tájékoztató terén). d) A befektetési alap számlavezetési és letétkezelési költségei (értékpapír-letéti díjak) A letétkezelő bank a szokásos banki letétkezelési díjakat, a kuponinkasszó költségeit és adott esetben külföldi értékpapírok külföldön történő kezelésének szokásos banki költségeit terheli a befektetési alapra. e) A letétkezelő bank jutaléka A letétkezelő bankot az alap könyveinek vezetéséért, a befektetési alap napi értékeléséért és az árfolyamok közzétételéért havi díjazás illeti meg. f) Külső tanácsadó cégek vagy befektetési tanácsadók szolgáltatásaival kapcsolatos költségek Ez a tétel a befektetési alap részére külső tanácsadók vagy befektetési tanácsadók által nyújtott szolgáltatások összesített, befektetési alapra terhelt költségét foglalja magában. Az aktuális éves jelentés Hozamszámítás és az alap vagyonának alakulása című fejezetében az alap eredményénél kimutatott egyéb alapkezeléssel kapcsolatos ráfordítások a fenti b) f) pontokban bemutatott tételeket foglalják magukban. g) Egyéb pénzzel egyenértékű előnyök A befektetési alapkezelő felhívja a figyelmet arra, hogy alapkezelési tevékenységéből következően egyéb pénzzel egyenértékű előnyöket (pl. brókerjelentésekért, pénzügyi elemzésekért, piaci és árfolyam-információs rendszerekért) kizárólag abban az esetben szed be, ha azok alkalmazása a befektetők érdekét szolgálja. 19. A befektetési alap eddigi eredményei Lásd az Egyszerűsített Tájékoztató -ban. 20. A tipikus befektető profilja, amelyre a befektetési alap koncepciója készült Lásd az Egyszerűsített Tájékoztató -ban. III. FEJEZET A LETÉTKEZELŐ BANK ADATAI A letétkezelő bank a Raiffeisen Zentralbank Österreich Aktiengesellschaft, A-1030 Wien, Am Stadtpark 9. A letétkezelő bank a szövetségi pénzügyminiszter 1986. június 27-ei GZ 25 4720/1-V/13/86 számú határozatának megfelelően vállalta a letétkezelői funkciók ellátását. A letétkezelő bank feladata a befektetési jegyek eladása és visszaváltása, valamint az alap bankszámláinak és értékpapír-letéti számláinak kezelése a Befektetési alapokról szóló törvénynek megfelelően. A befektetési alapkezelőt az Alapkezelési Szabályzat értelmében az alap kezeléséért megillető jutalék megfizetéséről és az alapkezeléssel összefüggő ráfordítások megtérítéséről a letétkezelő bank gondoskodik az alap részére vezetett számlák megterhelésével. A letétkezelő bank az őt az alap értékpapírjainak letéti őrzéséért és a számlavezetésért megillető jutalékokat az alapra terhelheti. Ezeket az intézkedéseket a letétkezelő bank csak a befektetési alapkezelő megbízása alapján végezheti. A letétkezelő bank az osztrák jog szerinti hitelintézet. Fő tevékenységei körei: fizetési forgalom, betéti üzletág, hitelezés és értékpapír-üzletág. A letétkezelő bank megbízását és leváltását a Pénzpiaci Felügyelettel engedélyeztetni kell. A megbízására vonatkozó engedély csak akkor adható meg, ha feltételezhető, hogy a hitelintézet biztosítja a letétkezelő banki feladatok ellátását. A letétkezelő bank megbízását és leváltását közzé kell tenni; a közzétételnek tartalmaznia kell a Pénzpiaci Felügyelet engedélyező határozatát. Dr. Marina Zenker cégjegyző Mag. Friedrich Schiller cégjegyző 21. A 17. pontban felsoroltakon kívüli esetleges további költségek vagy díjak, aszerint megbontva, hogy a befektetésijegy-tulajdonosok viselik őket, vagy a befektetési alap vagyonát terhelik Lásd az Egyszerűsített Tájékoztató -ban. 13. oldal

MELLÉKLET 1) Alapkezelési Szabályzat Általános Alapkezelési Szabályzat a befektetésijegy-tulajdonosok és a Raiffeisen Kapitalanlage-Gesellschaft m.b.h., Bécs (a továbbiakban: befektetési alapkezelő ) között a befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alapokkal kapcsolatban fennálló jogviszony szabályozására. Az Általános Alapkezelési Szabályzat csak az egyes befektetési alapokra külön vonatkozó Egyedi Alapkezelési Szabályzatokkal együtt érvényes. 1. Alapok A befektetési alapkezelő az osztrák Befektetési alapokról szóló 1993. évi törvény (a továbbiakban InvFG ) hatályos változatának hatálya alá tartozik. 2. Tulajdonrészek 1. A befektetési alap vagyontárgyainak tulajdonjoga egyforma tulajdonrészekre van felosztva. A tulajdonrészek száma nincs korlátozva. 2. A tulajdonrészeket értékpapír jellegű befektetési jegyek testesítik meg. Az egyedi alapkezelési szabályzatok rendelkezése szerint több befektetésijegy-fajta bocsátható ki. A befektetési jegyek összevont címletű értékpapírként (a Letéti törvény hatályos változatának 24. -a) vagy materializált formában kerülnek előállításra. 3. Az összevont címletű értékpapír formájában tulajdonrészt vásárló befektető olyan arányban részesedik a befektetési alap összes vagyontárgyából, amilyen arányú tulajdonrészt az összevont címletű értékpapírban foglalt tulajdonrészből vásárolt. A befektetési jegyet megvásárló befektető a jegy által megtestesített tulajdonrésszel arányos részesedést szerez a befektetési alap összes vagyontárgyában. 4. A befektetési alapkezelő a tulajdonrészeket az alap felügyelőbizottsága hozzájárulásával feloszthatja (feldarabolhatja), és további befektetési jegyeket hozhat forgalomba a tulajdonosai számára, vagy a régi befektetési jegyeket újakra cserélheti, ha a megállapított nettó eszközérték (6. ) alapján úgy ítéli meg, hogy a tulajdonrészek felosztása a résztulajdonosok érdekét szolgálja. 3. Befektetési jegyek és összevont címletű értékpapírok 1. A befektetési jegyek bemutatóra szólnak. 2. Az összevont címletű értékpapírok a letétkezelő bank egyik ügyvezetőjének vagy valamely ezzel megbízott alkalmazottjának saját kezű aláírásával, valamint a befektetési alapkezelő két ügyvezetőjének saját kezű vagy sokszorosított aláírásával vannak ellátva. 3. A materializált jegyek a letétkezelő bank egyik ügyvezetőjének vagy valamely ezzel megbízott alkalmazottjának, valamint a befektetési alapkezelő két ügyvezetőjének saját kezű vagy sokszorosított aláírásával vannak ellátva (5. ). 4. A befektetési alap kezelése 1. A befektetési alapkezelő jogosult a befektetési alap vagyontárgyai felett rendelkezni, és az azokból eredő jogokat gyakorolni. Ennek során saját nevében, a tulajdonosok kockázatára jár el. Köteles a tulajdonosok érdekeit és a piac integritását óvni, a Részvénytörvény (AktG) 84. 1. bekezdésében foglaltaknak megfelelően a tisztességes és lelkiismeretes üzletember gondosságával eljárni, és az InvFG, valamint az Alapkezelési Szabályzat rendelkezéseit betartani. A befektetési alapkezelő a befektetési alap kezelése során igénybe vehet harmadik személyt, akinek átengedheti annak a jogát is, hogy a befektetési alapkezelő nevében vagy a saját nevében a befektetők kockázatára a vagyontárgyak felett rendelkezzen. 2. A befektetési alapkezelő a befektetési alap kockázatára sem pénzkölcsönt nem nyújthat, sem pedig kezességi vagy garanciaszerződésből eredő kötelezettségeket nem vállalhat. 3. A befektetési alap vagyontárgyait az Egyedi Alapkezelési Szabályzatban megengedett esetek kivételével nem lehet óvadékba adni vagy egyéb módon megterhelni, fedezeti célra átengedni vagy engedményezni. 4. A befektetési alapkezelő a befektetési alap kockázatára nem értékesíthet olyan, az InvFG 20. és 21. -a szerinti értékpapírokat, pénzpiaci eszközöket vagy más befektetett pénzügyi eszközöket, amelyek az üzletkötés időpontjában nem tartoznak az alap vagyonához. 14. oldal

5. Letétkezelő bank Az InvFG 23. -ának értelmében megbízott letétkezelő bank (13. ) kezeli a befektetési alap értékpapír-letéti számláit és számláit, és gyakorolja az összes egyéb, az InvFG és az Alapkezelési Szabályzat által ráruházott funkciót. 6. Eladás és nettó eszközérték 1. Minden esetben, amikor befektetési jegyek eladására vagy visszaváltására kerül sor de legalább havonta kétszer a letétkezelő bank köteles az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket valamennyi befektetésijegy-fajtára vonatkozóan kiszámítani, valamint az eladási és visszaváltási árat (7. ) közzétenni. Az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték meghatározásához a befektetési alapnak a befektetéseken elért jövedelmeket is tartalmazó összesített nettó eszközértékét el kell osztani a befektetési jegyek számával. A befektetési alap összesített nettó eszközértékét a letétkezelő bank határozza meg úgy, hogy a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok és elővételi jogok aktuális árfolyamához hozzáadja az alap tulajdonában lévő pénzpiaci instrumentumok és befektetett pénzügyi eszközök, pénzösszegek, bankbetétek, követelések és egyéb jogok értékét, és levonja a kötelezettségeket. Az árfolyamok meghatározása az InvFG 7. 1. bekezdése értelmében a mindenkori utolsó közzétett tőzsdei árfolyamok illetve ármegállapítások alapulvételével történik. 2. Az eladási ár a befektetési jegy nettó eszközértékének és a társaság eladási költségeinek fedezésére felszámolt eladási jutaléknak az összege. A kapott árat felfelé kell kerekíteni. Az eladási jutalék és a kerekítés mértékét az Egyedi Alapkezelési Szabályzat (25. ) tartalmazza. 3. Az egyes befektetésijegy-fajtákra megállapított eladási és visszaváltási árat a Bécsi Tőzsde hivatalos lapjának befektetési alapokra vonatkozó mellékletében és egy belföldön megjelenő, országos, nagy példányszámú gazdasági vagy napilapban kell közzétenni. 7. Visszaváltás 1. A befektetési jegy tulajdonosának kérésére a befektetési alapban való részesedését a mindenkori aktuális visszaváltási ár kifizetésével és adott esetben a befektetési jegy, a még nem esedékes hozamszelvények és megújítási szelvények visszaadása ellenében vissza kell váltani. 2. A visszaváltási ár a befektetési jegy nettó eszközértékének felel meg, amelyből, ha az Egyedi Alapkezelési Szabályzat (25. ) úgy rendelkezik, jutalék és/vagy a lefelé kerekítés kerül levonásra. A visszaváltási ár kifizetése, valamint a visszaváltási ár 6. -ban említett kiszámítása és közzététele a Pénzpiaci Felügyelet egyidejű tájékoztatása mellett átmenetileg elmaradhat, és függővé tehető a befektetési alap vagyontárgyainak eladásától, valamint az értékesítési bevétel beérkezésétől, amennyiben olyan rendkívüli körülmények állnak fenn, amelyek ezt a befektetésijegy-tulajdonosok jogos érdekeinek figyelembevételével szükségessé teszik. Ilyen eset különösen akkor áll fenn, ha a befektetési alap az alap vagyonának 5 százalékát vagy annál nagyobb részét fektette be olyan eszközökbe, amelyek értékelési árfolyamai a politikai vagy gazdasági helyzetből következően teljesen nyilvánvalóan és nem csak egyes esetekben nem felelnek meg a tényleges értéknek. 8. Jelentéstételi kötelezettség 1. A befektetési alap pénzügyi évének vége utáni négy hónapon belül a befektetési alapkezelő az InvFG 12. - ának megfelelően elkészített éves jelentést tesz közzé. 2. A befektetési alapkezelő a befektetési alap pénzügyi évének első hat hónapját követő két hónapon belül az InvFG 12. -ának megfelelően elkészített féléves jelentést tesz közzé. 3. Az éves jelentést és a féléves jelentést a befektetési alapkezelőnél és a letétkezelő banknál betekintésre el kell helyezni, és a befektetési alapkezelő internetes oldalán (www.raiffeisencapitalmanagement.at) hozzáférhetővé kell tenni. 9. A hozamrészesedések megőrzési ideje A befektetésijegy-tulajdonosok hozamrészesedés kiadására vonatkozó igénye öt év elteltével évül el. Az ilyen hozamrészesedéseket a fenti határidő lejárta után a befektetési alap hozamaként kell kezelni. 10. Közzététel A befektetési jegyeket érintő valamennyi közzétételre kivéve a 6. szerint számított értékek közzétételét a Tőkepiaci törvény 10. -ának rendelkezéseit kell alkalmazni. A közzététel a teljes anyagnak a Wiener Zeitung közlönyében történő megjelentetésével vagy a befektetési alapkezelőnél és a fizetési helyeken elégséges számú példány térítésmentes rendelkezésre bocsátásával történik; a megjelenés dátumát és az átvételi helyeket a Wie- 15. oldal

ner Zeitung közlönyében, vagy a KMG (Tőkepiaci törvény) 10. -a 3. bekezdésének 3. pontja szerint a kibocsátó befektetési alapkezelő internetes oldalán elektronikus formában kell közzétenni. 11. Az Alapkezelési Szabályzat módosítása A befektetési alapkezelő az Alapkezelési Szabályzatot a felügyelőbizottság és a letétkezelő bank hozzájárulásával módosíthatja. A módosításhoz szükséges ezen kívül a Pénzpiaci Felügyelet engedélye is. A módosítást közzé kell tenni, és az a közzétételben megjelölt napon, legkorábban azonban a közzététel után három hónappal lép hatályba. 12. Felmondás és felszámolás 1. A befektetési alapkezelő a Pénzpiaci Felügyelet engedélyének beszerzése után, legalább hat hónapos felmondási idővel, illetve abban az esetben, ha az alap vagyona 370 000 EUR alá csökken, azonnali hatállyal, egyidejű nyilvános közzététellel (10. ) mondhatja fel a befektetési alap kezelését. 2. Ha a befektetési alapkezelő jelen alap kezelésére vonatkozó joga megszűnik, akkor a további kezelés vagy a felszámolás az InvFG vonatkozó rendelkezései szerint történik. 12a. Az alap vagyonának beolvadása vagy átadása A befektetési alapkezelő a befektetési alap vagyonát az InvFG 3. 2. bekezdése, illetve 14. 4. bekezdése értelmében egyesítheti más befektetési alapok vagyonával, vagy a befektetési alap vagyona beolvadhat egy másik befektetési alapba, illetve más befektetési alapok vagyona beolvasztható a társaság által kezelt befektetési alapba. 16. oldal

Egyedi Alapkezelési Szabályzat a Befektetési alapokról szóló törvény 20. -a szerinti Raiffeisen-Globál-Mix Alap résztulajdonosi alap (a továbbiakban befektetési alap ) kezeléséhez. A befektetési alap megfelel a 85/611/EGK irányelvnek. 13. Letétkezelő bank A letétkezelő bank a bécsi székhelyű Raiffeisen Zentralbank Österreich Aktiengesellschaft. 14. Fizetési és benyújtási helyek, befektetési jegyek 1. A befektetési jegyek és hozamszelvények benyújtása és az azokkal kapcsolatos fizetések intézése az alábbi helyeken történik: Raiffeisen Zentralbank Österreich Aktiengesellschaft, Bécs, Raiffeisen tartományi bankok és Kathrein & Co. Privatgeschäftsbank Aktiengesellschaft, Bécs. 2. A befektetési alap keretében hozamfizető befektetési jegyek, tőkejövedelemadó-levonásos felhalmozó befektetési jegyek és tőkejövedelemadó-levonás nélküli felhalmozó befektetési jegyek kerülnek forgalomba hozatalra és forgalmazásra. Tőkejövedelemadó-levonás nélküli felhalmozó befektetési jegyek forgalmazása csak külföldön történik. A befektetési jegyek összevont címletű értékpapírok formájában kerülnek kibocsátásra. Materializált befektetési jegyek nem kerülnek kibocsátásra. 3. A 28. -ban említett hozamfizetéseket és a 29. -ban említett kifizetéseket a letétkezelő hitelintézet írja jóvá a befektetésijegy-tulajdonosok számára. 15. Befektetési eszközök és alapelvek 1. A befektetési alap portfoliójába a Befektetési alapokról szóló törvény 4., 20. és 21. -a és a jelen Alapkezelési Szabályzat 16. és azt követő paragrafusai értelmében értékpapírok, pénzpiaci eszközök és más likvid befektetett pénzügyi eszközök minden típusa vásárolható, amennyiben ennek során a kockázatmegosztás szempontjai és a befektetésijegy-tulajdonosok jogos érdekei nem sérülnek. 2. A befektetési alap részére vásárolt vagyontárgyak kiválasztása az alábbi befektetési alapelvek szerint történik: Értékpapírok (ideértve a származtatott eszközöket magukban foglaló értékpapírokat is) A befektetési alapkezelő túlnyomórészt olyan vállalatok részvényeibe (és részvényekkel egyenértékű értékpapírjaiba) fektet be, amelyek székhelye vagy tevékenységének súlypontja Észak-Amerikában, Európában vagy Ázsiában van, és/vagy olyan kötvényekbe, amelyek kibocsátójának székhelye Észak-Amerikában, Európában vagy Ázsiában van. Pénzpiaci eszközök Az alap részére pénzpiaci eszközök is vásárolhatók; ezek a befektetési alapelvek értelmében alárendelt szerepet játszanak. Befektetési alapok befektetési jegyei A befektetési alap részére az alap vagyonának 50 százalékáig más befektetési alapok befektetési jegyei is vásárolhatók a jelen Alapkezelési Szabályzat 17. -ának megfelelően. Látra szóló betétek vagy felmondható betétek A befektetési alap portfoliójában alapvetően az alap vagyonának 25 százalékáig lehet látra szóló betéteket vagy legfeljebb 12 hónapos futamidejű felmondható betéteket tartani. Az alap portfoliójának átalakítása vagy az esetleges értékpapírárfolyam-esések hatásának mérséklése érdekében azonban a befektetési alapban nagyobb arányt is elérhetnek a látra szóló betétek vagy a legfeljebb 12 hónapos futamidejű felmondható betétek. Minimálisan tartandó bankbetét nincs meghatározva. Származtatott eszközök (ideértve az OTC-derivatívákat is) A befektetési alapkezelő az alap portfoliójában kezelt származtatott eszközöket belátása szerint mind fedezeti célokra, mind pedig aktív befektetési eszközként alkalmazza (nyereség biztosítása, ill. növelése érdekében, helyettesítő értékpapírként, a befektetési alap kockázati profiljának alakítására, ill. szintetikus likviditáskezelésre). A nem fedezeti célú származtatott eszközök összkockázata az alap összesített nettó eszközértékének 100%-ában van korlátozva. A befektetési alapkezelő köthet credit default swap (CDS) vételi vagy eladási ügyleteket. Ezek fedezeti és spekulációs célokra is használhatók. 3. A befektetési alap portfoliójába vásárolt olyan értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket, amelyekbe derivatíva van beágyazva, a befektetési alapkezelőnek a 19. és a 19a. -ban írtak betartásával kell figyelembe vennie. A befektetési alapok indexalapú származtatott ügyletekbe történő befektetéseit az InvFG 20. 3. bek. 5., 6., 7. és 8d. pontjában említett befektetési korlátok szempontjából nem kell figyelembe venni. 17. oldal

4. Nem teljesen befizetett részvények vagy pénzpiaci eszközök és ilyen eszközökre szóló elővételi jogok vagy más, nem teljesen befizetett pénzügyi eszközök az alap vagyonának 10 százalékos mértékéig vásárolhatók. 5. Olyan értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök, amelyeket valamely tagállam, vagy annak területi önkormányzatai, harmadik ország, vagy olyan közjogi nemzetközi intézmény, amelynek legalább egy tagállam tagja, bocsát ki vagy garantál, csak azzal a feltétellel tarthatók az alap vagyona 35 százalékánál nagyobb arányban, ha vásárlásuk legalább hat különböző kibocsátásból történik, és az ugyanazon kibocsátásból származó befektetés nem haladja meg az alap vagyonának 30 százalékát. 16. Tőzsdék és szervezett piacok 1. Az alap portfoliójába olyan értékpapírok és pénzpiaci eszközök vásárolhatók, > amelyek valamely, a Hitelintézeti törvény (BWG) 37. 2. pont szerinti szabályozott piacon jegyzettek vagy forgalmazottak, vagy > amelyekre valamely tagállam más, elismert, szabályozott, nyilvános és szabályszerűen működő értékpapírpiacán folyik kereskedés, vagy > amelyek harmadik országok mellékletben felsorolt tőzsdéin hivatalosan jegyzettek, vagy > amelyekre harmadik országok más, mellékletben felsorolt, elismert, szabályozott, nyilvános és szabályszerűen működő értékpapírpiacán folyik kereskedés, vagy > amelyek kibocsátási feltételei tartalmazzák a fent nevezett tőzsdéken történő hivatalos jegyzésük vagy kereskedésük, vagy a fent nevezett más piacokon történő forgalmazásuk igénylésének kötelezettségét, és az engedélyezett jegyzés vagy bevezetés az adott értékpapír kibocsátásától számított egy éven belül megtörténik. 2. Nem szabályozott piacokon forgalmazott olyan pénzpiaci eszközök, amelyekre szokásos módon kereskednek a pénzpiacon, likvidek és értékük bármikor pontosan meghatározható, abban az esetben vásárolhatók a befektetési alap portfoliójába, ha kibocsátásuk vagy kibocsátójuk a betét- és befektetővédelmi előírások hatálya alá tartozik, és > amelyeket vagy valamely tagállam állami központi, regionális vagy helyi testülete vagy központi bankja, vagy az Európai Központi Bank, az Európai Unió vagy az Európai Befektetési Bank, harmadik ország, vagy, amennyiben szövetségi államról van szó, a föderáció egyik tagtartománya, vagy olyan közjogi nemzetközi intézmény, amelynek legalább egy tagállam tagja, bocsátja ki vagy garantálja, vagy > amelyeket olyan vállalkozás bocsát ki, amelynek értékpapírjaira új kibocsátások kivételével az 1. pontban rögzített, szabályozott piacokon folyik kereskedés, vagy > amelyeket olyan intézmény bocsát ki vagy garantál, amely a közösségi jog kritériumainak megfelelő Felügyelet alá van rendelve, vagy olyan intézmény bocsát ki vagy garantál, amelyre olyan felügyeleti rendelkezések vonatkoznak és azokat be is tartja, amelyek a Pénzpiaci Felügyelet álláspontja szerint legalább olyan szigorúak, mint a közösségi jog előírásai, vagy > amelyeket más, a Pénzpiaci Felügyelet által engedélyezett kategóriába tartozó kibocsátók bocsátanak ki, feltéve, hogy az ezekbe az eszközökbe történő befektetésekre egyenértékű befektetővédelmi előírások vonatkoznak, és hogy a kibocsátó vagy legalább 10 millió euró saját tőkéjű vállalat, amely az éves beszámolóját a 78/660/EGK irányelv előírásai szerint készíti és teszi közzé, vagy olyan jogi személyiség, amely egy vagy több tőzsdén jegyzett társaságot magában foglaló vállalatcsoporton belül a csoport finanszírozásáért felelős, vagy olyan jogi személyiség, amelynek a kötelezettségek értékpapírokkal történő fedezését bank által nyújtott hitelkeret felhasználásával kell finanszíroznia. 3. Az alap vagyonának összesen legfeljebb 10 százaléka fektethető be olyan értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyek az 1. és a 2. pontban említett feltételeknek nem felelnek meg. 17. Befektetési alapok befektetési jegyei 1. A 85/611/EGK irányelv rendelkezéseinek megfelelő befektetési alapok (= nyitott végű befektetési alapok és befektetési vállalkozások) (ÁÉKBV) befektetési jegyei vásárolhatók az alap portfoliójába, amennyiben ezek maguk nem fektetnek be 10 százaléknál nagyobb mértékben más befektetési alapokba. 2. Olyan befektetési alapokba, amelyek a 85/611/EGK irányelv rendelkezéseinek nem felelnek meg (KBV), és amelyek kizárólagos célja, hogy > nyilvánosan beszerzett pénzeket közös kockázatra a kockázatmegosztás szempontjainak figyelembevételével értékpapírokba és más likvid befektetett pénzügyi eszközökbe fektessenek be, és > amelyek a befektetési jegyeiket a befektetők kérésére közvetlenül vagy közvetve a befektetési alap vagyonának terhére visszaváltják vagy kifizetik, összesen az alap vagyonának legfeljebb 30%-os mértékéig tarthatók a portfolióban, amennyiben a) ezek maguk sem fektetnek be 10 százaléknál nagyobb mértékben más befektetési alapokba, b) engedélyezésük olyan jogszabály szerint történt, amely olyan felügyelet alá rendeli őket, amely a Pénzpiaci Felügyelet megítélése szerint egyenértékű a közösségi jogban előírttal, és a hatóságok közötti együttműködés kellőképpen biztosított, c) a befektetők védelme azonos szintű, a 85/611/EGK irányelv rendelkezéseinek megfelelő befektetési alapok (ÁÉKBV) által nyújtott befektetővédelemmel, és amennyiben ezek az alapok a 85/611/EGK irányelv 18. oldal

követelményei közül elsősorban az alap vagyonának elkülönített őrzésére és kezelésére, a hitelfelvételre, a hitelnyújtásra és az értékpapírok és pénzpiaci eszközök fedezetlen eladására vonatkozó rendelkezéseit egyenértékűen teljesítik, d) az üzleti tevékenységükről féléves vagy éves jelentésekben adnak számot, amelyek lehetővé teszik a beszámolási időszak alatti vagyoni helyzetről és kötelezettségekről, a bevételekről és a tranzakciókról történő véleményalkotást. 3. A befektetési alap számára olyan befektetési alapok befektetési jegyei is megvásárolhatók, amelyeket közvetlenül vagy közvetve ugyanaz a befektetési alapkezelő kezel, vagy amelyeket olyan társaság kezel, amellyel a befektetési alapkezelő közös kezelés vagy többségi tulajdonlás, vagy jelentős közvetlen vagy közvetett részesedés révén kapcsolt viszonyban áll. 4. Ugyanazon befektetési alapba az alap vagyonának legfeljebb 20 százalékát lehet befektetni. 18. Látra szóló betétek vagy felmondható betétek A befektetési alap portfoliójában tarthatók látra szóló betétek vagy legfeljebb 12 hónapos futamidejű felmondható betétek. Minimálisan tartandó bankbetét nincs meghatározva. A tartható bankbetét nagysága az alap vagyonának 25 százalékában van korlátozva. Az alap portfoliójának átalakítása vagy az esetleges értékpapírárfolyam-esések hatásának mérséklése érdekében azonban a befektetési alapban nagyobb arányt is elérhetnek a bankbetétek. 19. Derivatívák 1. A befektetési alap portfoliójában megengedettek olyan származtatott pénzügyi eszközök (derivatívák), ideértve az ezekkel egyenértékű készpénz elszámolású eszközöket is, amelyekre a 16. -ban említett szabályozott piacokon folyik kereskedés, és amelyek alapterméke olyan, a 15. -nak megfelelő értékpapír, pénzpiaci eszköz és más likvid befektetett pénzügyi eszköz, vagy index, kamatláb, devizaárfolyam vagy deviza, amelybe a befektetési alap befektetési alapelveinek értelmében (15. ) befektethet. A nem fedezeti célú származtatott eszközök összkockázata az alap összesített nettó eszközértékének 100%-ában van korlátozva. 2. A származtatott ügyletekkel kapcsolatos összkockázat nem haladhatja meg az alap vagyonának összesített nettó eszközértékét. A kockázatszámítás során az alaptermékek piaci értékét, a nemteljesítési kockázatot, a jövőbeni piaci fluktuációkat és a pozíciók likvidációs határidejét kell figyelembe venni. 3. A befektetési alap befektetési stratégiája részeként az InvFG 20. 3. bekezdés, 5., 6., 7., 8a. és 8d. pontjában meghatározott befektetési korlátok betartásával fektethet be származtatott eszközökbe, amennyiben az alaptermékek összkockázata ezeket a befektetési korlátokat nem haladja meg. 19a. OTC-derivatívák 1. A befektetési alap portfoliójába az alábbi feltételekkel vásárolhatók tőzsdén kívüli származékos pénzügyi eszközök (OTC-derivatívák): a) az alapul szolgáló eszközök a 19. 1. pontjában említett alaptermékek; b) a partnerek felügyelet alá rendelt és a Pénzpiaci Felügyelet által rendeletben engedélyezett kategóriába tartozó intézmények; c) az OTC-derivatívákra megbízható és ellenőrizhető napi alapú értékelés készül, és a befektetési alapkezelő kezdeményezésére bármikor megfelelő időértéken értékesíthetők, likvidálhatók vagy ellenügylettel lezárhatók, és d) befektetésük mindenkor az InvFG 20. 3. bekezdés, 5., 6., 7., 8a. és 8d. pontjában meghatározott befektetési korlátok betartásával történik, és az alaptermékek összkockázata ezeket a befektetési korlátokat nem haladja meg. 2. A befektetési alap OTC-derivatívákból származó nemteljesítési kockázata nem haladhatja meg az alábbi mértékeket: a) az alap vagyonának 10 százalékát, ha a partner hitelintézet, b) egyébként pedig az alap vagyonának 5 százalékát. 19b. Value at Risk Nem kerül alkalmazásra. 20. Hitelfelvétel A befektetési alapkezelő az alap kockázatára az alap vagyonának 10 százalékos mértékéig vehet fel rövid lejáratú hiteleket. 19. oldal

21. Penziós ügyletek A befektetési alapkezelő az InvFG befektetési korlátainak figyelembevételével jogosult arra, hogy az alap kockázatára olyan befektetési eszközöket vásároljon, amelyekre vonatkozóan az eladó kötelezettséget vállal arra, hogy ezeket a befektetési eszközöket egy előre meghatározott időpontban és előre meghatározott áron visszaveszi. 22. Kamatswap A befektetési alapkezelő az alap vagyontárgyainak fedezése céljából az InvFG-ben meghatározott befektetési korlátokon belül jogosult változó kamatlábat rögzítettre vagy rögzített kamatlábat változóra cserélni, amennyiben a teljesítendő kamatfizetéssel szemben az alap vagyonában tartott befektetési jegyeken keresztül arányosan az alap eszközeiből származó hasonló kamatkövetelések állnak. 22a. Credit default swaps A befektetési alapkezelő a InvFG-ben meghatározott befektetési korlátokon belül alkalmazhat credit default swapot (CDS) a hitelkockázatok kezelése céljából. 23. Devizaswap A befektetési alapkezelő az InvFG-ben meghatározott befektetési korlátok betartásával jogosult az alapban kezelt befektetési eszközöket más devizára szóló befektetési eszközökre cserélni. 24. Értékpapír-kölcsön A befektetési alapkezelő a Befektetési alapokról szóló törvény befektetési korlátainak figyelembevételével jogosult arra, hogy az alap vagyonának 30 százalékos mértékéig elismert értékpapírkölcsön-rendszer keretében határozott időre értékpapírokat adjon át harmadik személyeknek azzal a feltétellel, hogy a harmadik személy köteles az átadott értékpapírokat a kölcsönadás előre meghatározott határidejének lejártakor visszaszolgáltatni. 25. Az eladás és visszaváltás módozatai A nettó eszközérték 6. szerinti meghatározása EUR-ban történik. A társaság eladással kapcsolatos költségeinek fedezését szolgáló eladási jutalék legfeljebb 3 százalék lehet. A befektetési alap külföldön forgalmazott befektetési jegyei esetében a forgalmazással kapcsolatos költségek fedezése érdekében a nettó eszközértékre az eladási jutalék helyett legfeljebb 3 százalékos mértékű visszaváltási díjat vagy az eladási jutalék és a visszaváltási díj 3 százalékot meg nem haladó mértékű kombinációját lehet felszámítani. A visszaváltási ár a nettó eszközérték alapján kerül meghatározásra. A befektetési jegyek forgalomba hozatala alapvetően nem korlátozott, a befektetési alapkezelő azonban fenntartja magának a befektetési jegyek forgalmazása átmeneti vagy teljes beszüntetésének jogát. 26. Pénzügyi év A befektetési alap pénzügyi éve október 16-ától a következő naptári év október 15-éig tart. 27. Alapkezelési díj, ráfordítások megtérítése A befektetési alapkezelőt az alapkezelési tevékenységért éves díjazás illeti meg, amelynek mértéke az alap vagyonának legfeljebb 1,50 százaléka, és amelynek meghatározása a mindenkori hónap végi értékek alapján arányosan történik. A befektetési alapkezelő ezenkívül jogosult az alapkezelés során felmerült ráfordításai, elsősorban a letéti banknak fizetett díj, a tranzakciós költségek, a közzétételi kötelezettséggel kapcsolatos költségek, a letéti díjak, a könyvvizsgálati és a tanácsadási díjak, valamint a zárlati költségek megtéríttetésére. 28. A hozamfizető befektetési jegyek hozamának felhasználása A pénzügyi év során elért, a költségek fedezése után kimutatott hozamot, amennyiben kamatról és osztalékról van szó, akkor teljes egészében, amennyiben pedig az alap eszközeinek eladásából származó nyereségről van szó ideértve az elővételi jogokat is, akkor a befektetési alapkezelő belátása szerint, a következő pénzügyi év december 15-jétől kezdődően adott esetben egy hozamszelvény bevonása ellenében hozamként ki kell fizetni a hozamfizető befektetési jegyek tulajdonosainak, a fennmaradó részt pedig az alap átviszi az új pénzügyi évre. A belföldi adóképviselővel rendelkező, hozamigazolás közzétételére kötelezett alapokban befektetett jegyekből származó jövedelmek beszedettnek számítanak. 20. oldal