Kincsem Sziget Óvoda és Varázshíd Tanoda Óvoda (telephely) Székhely: 2120 Dunakeszi, Hársfa utca 32. Telephely: 2120 Dunakeszi, Dr. Kemény Ferenc utca 36. OM: 201431 Szervezeti és Működési Szabályzat Készült: 2017.08.18. Első módosítás ideje: 2018.09.01. 1
Készítette: Intézmény OM - azonosítója: 201431.. Baranyai Anikó intézményvezető Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások: /2018. (.) határozatszámon elfogadta: nevelőtestület nevében névaláírás Véleménynyilvánítók:.. Óvodai szülői szervet nevében névaláírás. /2018. (..) határozatszámon jóváhagyta:. intézményvezető Ph. Egyetértését kinyilvánító: Fenntartó Hatályos: 2018. szeptember 1. A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: www.kincsemsziget.hu Verziószám: Iktatószám: 2
Tartalomjegyzék I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 5 II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI... 7 2.1. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI ALAPDOKUMENTUMAI... 8 2.2. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések... 8 2.4. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatvány típusú óvodai dokumentumok... 10 2.5. Az intézményi bélyegzők használata... 11 III. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS... 11 3.1. Az óvoda szervezeti struktúrája... 11 3.2. Az óvoda szervezeti egységei, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás... 12 3.3.1. Az intézményvezető feladata... 13 3.3.2. Intézményvezető helyettes feladata... 15 3.3.3.Az Intézményvezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje... 15 3.4. Alkalmazotti közösség... 16 3.5. A nevelőtestület... 17 3.6. Dajka... 18 3.7. Szülői szervezet... 18 3.8. A kiadmányozás szabályai... 18 IV. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja... 19 4.1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 19 4.2. Pedagógiai szakszolgálatok... 19 4.3. Pedagógiai szakmai szolgáltatók... 19 4.4. Gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, gyámügyi hivatal... 20 4.5. Általános iskola... 20 4.6. Bölcsőde... 20 4.7. Fenntartó... 20 4.8. Gyermekprogramokat ajánló kulturális intézmények, szolgáltatók... 20 V. A működés rendje... 21 5.1. Az Intézmények működési rendje... 21 5.2. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel... 21 5.3. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok... 21 VI. Intézményi védő, óvó előírások... 23 6.1. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok... 23 3
6.2. Gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok... 25 6.3. A nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtése... 25 6.4. Az óvodai alkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos szabályok:... 26 6.5. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők... 26 VII. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje... 26 7.1. Az ellenőrzés rendje... 27 VIII. Egyéb kérdések... 28 8.1. Nyilatkozat tömegtájékoztató szerveknek... 28 8.2. A kereset-kiegészítés feltételei... 28 8.3. Hivatali titok megőrzése... 28 8.4. A telefonhasználat eljárásrendje... 29 8.5. A helyiségek használati rendje... 29 A szervezeti és működési szabályzat mellékletei:... 29 Záró rendelkezések... 30 Legitimáció... 31 MELLÉKLETEK... 35 Adatkezelési Szabályzat... 36 Munkaköri leírások... 71 4
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szervezeti és Működési Szabályzat célja Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát és a munkaköri leírásokat olyan alapdokumentumoknak kell tekinteni, amelyek meghatározzák az ellátandó feladatok hierarchiáját, egymásra épülését, kapcsolatát, valamint a munkakörök, a nevelő munkát végzők és a nevelőmunkát segítők kompetenciáit, hatásköreit és felelősségét, ezáltal követhetővé, biztonságossá és reményeink szerint minőségivé, magas színvonalúvá teszik az általunk biztosított óvodai nevelést. A vezetők számára meghatározza a feladatmegosztást, felelősség és hatásköröket, az ellenőrzést kiszámíthatóvá és folyamatossá teszi a megfelelő alapdokumentáció, a munkavállalók pedig biztonságos és világos utasítási és számonkérési környezetben végezhetik a tevékenységeiket, amely szintén az óvodai nevelés érdekeit szolgálja. A Szervezeti és Működési Szabályzatot és a munkaköri leírásokat - e két alapdokumentációt egymással összhangban kell elkészíteni, használni és értelmezni is. A Szervezeti és Működési Szabályzat továbbiakban SZMSZ az intézmény alapdokumentuma, amely rögzíti az intézmény adatait, szervezeti felépítését, illetve az azon belüli szervezeti egységek feladatait, a feladatokhoz rendelt hatásköröket és a munkatársak feladatait és jogköreit. Az SZMSZ határozza meg az intézmény működési rendjét, a szakmai munka belsőellenőrzésének, a létesítmények és helyiségek használati rendjét, a belső és külső kapcsolatokat, valamint mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ személyi és időbeli hatálya Az intézményben foglalkoztatottak feladataikat az intézmény szervezeti és működési szabályzatában és a munkaköri leírásban foglaltak szerint kötelesek végezni. Az SZMSZ és a függelékét képező egyéb szabályzatok, illetve az intézményvezetői utasítások az intézménnyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló valamennyi dolgozóra, az intézményben működő közösségekre és az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre kötelező érvényűek. Az SZMSZ a jóváhagyási időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. Alapelvünk, hogy az intézmény feladatait zavartalanul, zökkenőmentesen és hatékonyan lássa el. Az SZMSZ és a kapcsolódó munkaköri leírások által biztosított rendszerszerű feladat meghatározások és folyamatok célja, hogy: a jogszerű működést biztosítsuk az intézmény érvényes Pedagógiai Programja végrehajtását biztosító működést kialakítsuk és megtartsuk ezen keresztül az intézményi stratégia felé történő elmozdulás, az intézményi fejlődést biztosítani tudjuk továbbá a megvalósítás szakmai feltételrendszerének megfogalmazása, a szükséges kompetenciák meghatározása 5
az önálló és felelősségteljes munkavégzés megsegítése, a világos elvárások megfogalmazásával a munkához való hozzáállás, a munkahely és a munka megbecsülésének támogatása Az SZMSZ területi hatálya kiterjed az intézmény működési területére, az óvoda területén kívül szervezett, az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre, az intézmény külső kapcsolatainak alkalmára. Az SZMSZ jogszabályi alapja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról. A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. tv. (Ktv.). 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról 2011. évi CXCV. tv. az államháztartásról. (Áht.) 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról. (Ávr.) 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási Intézmények működéséről és a köznevelési Intézmények névhasználatáról. 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. 2012. évi I. tv. a munka törvénykönyvéről. 2012. évi LXXXVI. tv. a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) és annak módosításai. 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet (R) és módosításai, a Kjt. végrehajtásáról a közoktatási Intézményekben. 326/2013. (VIII.30.) Korm. Rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény köznevelési Intézményekben történő végrehajtásáról. 2011. évi CXII. tv. az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról. 1993. évi XCIII. tv. a munkavédelemről. 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 119/2003.(VIII.14.) Kormányrendelet az általános gyermek-és ifjúsági balesetbiztosításról. 308/2004.(XI.l3.) Kormányrendelet az európai zászló és az európai lobogó használatának részletes szabályairól. 132/2000.évi kormányrendelet A középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről. 1997.évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 26/1997.(IX.3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásról. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve, és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelve 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet. 6
2007. évi CLII. tv. egyes vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségekről. Óvoda alapító okirata Nevelőtestületi határozatok fenntartói elvárások II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Az Intézmény legfontosabb adatai: Az Intézmény neve: Kincsem Sziget Óvoda Az Intézmény székhelye: 2120 Dunakeszi, Hársfa utca 32. Az Intézmény telephelye: 2120 Dunakeszi, Dr. Kemény Ferenc utca 36. Az Intézmény OM-azonosítója: 201431 Az Intézmény adószáma: 18139527-1-13 Elérhetőségei: Telefon: 06-70/335-6403 (székhely), 06-70/422-2489 (telephely) e-mail: kincsemsziget1@gmail.com, varazshidtanoda@gmail.com web: http://www.kincsemsziget.hu/ http://www.varazshidtanoda.hu Fenntartó hivatalos neve: Kincsem Sziget Közhasznú Nonprofit Kft., cégjegyzékszám:13 09 164415 Székhelye: 2120 Dunakeszi, Hársfa utca 32. Telephelye: 2120 Dunakeszi, Dr. Kemény Ferenc utca 36. Képviselője: Farkas Károly Az óvoda létesítésének napja: 2010. augusztus 31. Az óvoda nyilvántartásba vételének módosítása: 2017. július 24. Az óvoda működési engedélyének módosítása: 2017. július 24. Az intézmény típusa: Óvoda Az intézmény köznevelési feladata: óvodai nevelés Az intézmény felügyeleti szervének neve: Kincsem Sziget Közhasznú Nonprofit Kft. Az intézmény működési területe: Dunakeszi és vonzáskörzete Engedélyezett férőhelyek száma székhelyen: 79 fő telephelyen: 80 fő Engedélyezett csoportok száma székhelyen: 4 csoport telephelyen: 4 csoport Az intézmény alaptevékenysége: Az óvoda feladata óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. Az óvoda 2,5 éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb 7 éves korig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében folyik. A gyermek abban az évben, amelyben a harmadik életévét betölti, - az óvodai nevelési év első napjától kezdődően -, napi 4 órát köteles nevelésben részt venni. Az intézmény ellátja azon különleges bánásmódot igénylő gyermekek óvodai nevelését, akik a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy 7
beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Az intézmény a gyermekétkeztetést külső vállalkozóval kötött szerződéssel biztosítja. Az intézmény munkarendje: 8 órán túli nyitva tartás: 7-17 óra Az óvoda működése: az óvoda szakhatósági engedélyekkel rendelkezik. Működéséhez rendelkezésre állnak a jogszabályok által előírt, pedagógusok, alkalmazottak és a szükséges helyiségek és eszközök. A fenntartó az intézmény működésének tárgyi és személyi feltételeit az érvényes munkajogi és pénzügyi szabályok betartásával biztosítja. Az óvoda jogszabályban előírt nyilvántartást vezet a gyermekek és a felnőtt alkalmazottak adatairól. A nyilvántartott személyes és különleges adatok kezeléséről, továbbításáról, nyilvánosságra hozataláról az óvoda Adatkezelési Szabályzata rendelkezik. 2.1. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI ALAPDOKUMENTUMAI A törvényes működést az alábbi, - hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: Az Alapító Okirat Az óvoda Pedagógiai Programja Az óvoda éves pedagógiai munkaterve Jelen SZMSZ és mellékletei Házirend Intézményi önértékelés 2.2. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. o)nkt. 62. (1) h)nkt. 72. (5) a)229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. (2) pontja) Tájékoztatás a Pedagógiai Programról: óvodaválasztás esetén személyes beszélgetésben honlapról az első szülői értekezleten szülői olvasó sarokban a dokumentum elérhető. Tájékoztatás a Házirendről kivonat a szülő számára óvodába lépéskor honlapról Az internetes nyilvánosságra vonatkozó feladatok a szükséges dokumentumok feltöltéséről a törvényi szabályozásnak megfelelően a vezetés gondoskodik az alábbiak szerint: 8
A nevelési-oktatási intézményi közzétételi listában szereplő dokumentumok KIR: a) a felvételi lehetőségről szóló tájékoztató, b) a beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által engedélyezett csoportok száma, c) köznevelési feladatot ellátó intézmény egységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcímét és mértékét, továbbá nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéket, a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is, d) a fenntartó nevelési intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításait és idejét, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos nyilvános megállapításokat tartalmazó vizsgálatok, ellenőrzések felsorolását, idejét, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításait, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításait, e) a nevelési intézmény nyitvatartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait, f) a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával, g) a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza. Az adatközlés időpontja: A vezető által biztosított adatokat az október 1-jei állapotnak megfelelően október 31-ig továbbítja a KIR részére, az intézményi jóváhagyott dokumentumokkal együtt. Tartalmát szükség szerint, de legalább nevelési évenként egyszer, az OSAP - jelentés megküldését követő tizenöt napon belül felül kell vizsgálni. A közzétételi lista kizárólag közérdekű statisztikai adatokat tartalmazhat. Az intézményvezető irodájában hitelesített másolati példányban, valamint az intézményben a szülők számára hozzáférhető: az óvoda pedagógiai programja, szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ), éves munkaterv, házirend, intézményi önértékelés. A dokumentumok elhelyezéséről és a szóbeli tájékoztatás időpontjáról a szülők a nevelési év kezdésekor tájékoztatást kapnak az intézményvezetőtől. Az Alapító Okirat elhelyezése Az Alapító Okiratunk a következő helyeken van elhelyezve: a fenntartónál, az intézmény vezetőjénél, az irattárban, a KIR rendszerben, az Államkincstárnál. A működési alapdokumentumok elhelyezése A felsorolt működési alapdokumentumok őrzése és nyilvános dokumentumként kezelése az intézményvezető feladata. Irattári elhelyezésük kötelező. A nyilvánosságot biztosítandó, az említett működési alapdokumentumok kihelyezése a következő helyekre történjen meg: 9
Fenntartóhoz, Óvodába, KIR-ben. A dokumentumokba betekinthetnek a pedagógusok, a szülők. Tájékoztatás a Szervezeti és Működési Szabályzatról Az intézményvezető minden nevelési év első szülői értekezleten tájékoztatást ad az óvoda működéséről. Tájékoztatás az Éves munkatervről Az intézményvezető minden nevelési év első szülői értekezleten tájékoztatást ad az óvoda éves tervezett programjairól, kiemelt nevelési feladatairól. 2.4. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatvány típusú óvodai dokumentumok 335/2005. (XII.29.) Korm. rend. 3. (3) és 16. (1) Az egyes iratkezelési feladatok ellátása az intézményvezető és a titkárság között megosztottan történik. Az iratkezelést úgy kell megszervezni, és az adatokat úgy kell rögzíteni, hogy: o az irat útja pontosan követhető, ellenőrizhető és visszakereshető legyen, o szolgálja az óvoda rendeltetésszerű működését, feladatainak eredményes és gyors megoldását o az irattári tervben meghatározott ideig biztosítsa az iratok épségben és használható állapotban való őrzését és a maradandó értékű iratok levéltári átadását. Az iratkezelés és irattározás fentieknek való megfelelése érdekében a folyamatokat Iratkezelési Szabályzatban kell szabályozni, a napi működésben a megfelelőséget biztosítani kell. Az iktatási rendért a titkárság a felelős. Óvodai csoportnapló (az óvodapedagógusok választhatnak kézzel vagy számítógépen vezetik a csoportnaplót) a gyerekek fejlesztéséhez a tudatos tervezéshez az intézmény pedagógusai által elkészített nevelési tervből és éves projektervből számítógépen tervezik meg a saját csoportjuk nevelési, tanulási terveit. Gyermeki fejlődést nyomon követő dokumentáció (az óvodapedagógusok választhatnak kézzel vagy számítógépen vezetik). A hitelesítés módja Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatvány jellegétől függően el kell végezni: az utolsó bejegyzést követő sorok áthúzással történő érvénytelenítését, el kell helyezni a papír alapú dokumentumon a hitelesítési záradékot, mely tartalmazza: - a hitelesítés időpontját, - a hitelesítő aláírását, - az intézmény hivatalos körbélyegző lenyomatát. A füzet jelleggel összetűzött, kapcsozott dokumentumok esetén a füzet külső lapján, vagy annak belső oldalán kell elhelyezni a hitelesítési záradékot, ahol fel kell tüntetni azt is, hogy a dokumentum hány lapból, illetve oldalból áll. 10
Ez esetben a hitelesítés szövege: Hitelesítési záradék Ez a dokumentum... folyamatosan sorszámozott oldalból/lapból áll. Kelt:... PH... hitelesítő 2.5. Az intézményi bélyegzők használata Az intézményvezető vezető feladatainak ellátásában használja az óvoda bélyegzőjét. Az intézményből továbbított iratok, dokumentumok, valamint az intézményre érvényes dokumentumok hitelesítésére használja. A bélyegzők zárt helyen való tartása kötelező! III. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS A szervezeti szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. Az óvoda szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan kérdésben dönt, melyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A kötelezően foglalkoztatandó alkalmazottak létszámát a hatályos jogszabályi előírások tartalmazzák. 3.1. Az óvoda szervezeti struktúrája Az óvodát az intézményvezető irányítja, ő a legfelsőbb vezető. Intézményen belül megtalálható: alá- fölé- és mellérendeltség 11
Fenntartó Intézményvezető Óvodatitkár Személyi asszisztens Fejlesztő pedagógus Logopédus Intézményvezető helyettesek székhelyen és telephelyen Szülői szervezet Nevelőtestület Nevelő munkát közvetlenül segítő dolgozók 3.2. Az óvoda szervezeti egységei, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás A jogszabályoknak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuk alapján részleges önállósággal, illetve sajátos feladatokkal rendelkezik: a vezető a vezető helyettesek a nevelőtestület a nevelőmunkát közvetlenül segítők, dajkák, titkárok. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás formái: értekezletek megbeszélések fórumok elektronikus levelezőlista A kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi ponthoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösséget, illetve az általuk delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az egyes munkakörökhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a kapcsolódó felelősségi szabályokat a személyre szóló munkaköri leírások tartalmazzák. 12
3.3. A vezetőség Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az intézményvezető saját jogköréből szükségesnek tart. A vezetőség tagjai: intézményvezető intézményvezető helyettesek fenntartó A kapcsolattartás folyamatos és a szükségleteknek megfelelő. A vezetők irányítják, tervezik, szervezik és ellenőrzik a saját területükhöz tartozó munkát. Írásban és értekezleteken beszámolnak területük működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, hiányosságokról, problémákról, valamint javaslatokat tesznek a fejlesztésekre. 3.3.1. Az intézményvezető feladata Az intézményvezető Az intézmény élén az intézményvezető áll, akit a fenntartó képviselője segít az óvoda vezetésével összefüggő feladatainak ellátásában. Az intézmény vezetője egyszemélyi felelősséggel vezeti az intézményt, ellátja a jogszabályok maradéktalan figyelembevételével a jogszabályokból és a jelen szabályzatból rá háruló, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat. Az intézményvezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét elsődlegesen a nemzeti köznevelési törvény határozza meg. Az intézményvezető a köznevelési törvénynek megfelelően a fenntartóval együtt felelős: az intézmény szakszerű és törvényes működéséért az intézményi szabályzatok elkészítéséért, a jogszabályi előírásoknak való folyamatos megfeleltetéséért az intézmény pedagógiai programjának jóváhagyásáért a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért a nemzeti ünnepek méltó megszervezéséért a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért, ellátásáért és a jelzőrendszer működéséért a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért a munka- és tűzvédelmi tevékenység megszervezéséért a gyermekbalesetek ellenőrzéséért a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának ellenőrzéséért az óvodapedagógusok, és a nevelő munkát segítők pedagógiai fejlesztéséért a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért a szabályzatok betartásának biztosításáért a munkaköri leírások és a vezetői ellenőrzés útján. 13
A vezető felel: a feladatok jogszabályban, alapító okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak, az irányító szerv által meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért a használatába adott vagyon vagyonkezelői jogának rendeltetésszerű gyakorlásáért a belső kontrollrendszer kialakításáért, működtetéséért, fejlesztéséért a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, valamint annak teljességéért és hitelességéért az óvoda kulcsaiért, valamint a bélyegző használatáért teljes felelősséggel tartozik. Az intézményvezető feladata: a nevelőtestületi értekezletek vezetése a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése a helyettesítések megszervezése az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására javaslatot tesz a fenntartónak a munkavállalókkal és a szülői szervezettel való együttműködés a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár munkájának közvetlen irányítása a költségvetés előtervezésénél összeállítja a hiánylistát, egyeztet az óvodapedagógusokkal és a dajkákkal az intézmény működésével kapcsolatban döntés minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, alkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe rendkívüli szünet elrendelése a fenntartó egyidejű értesítése mellett, ha az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet miatt annak működtetése nem lehetséges (időjárás, járvány, természeti csapás, elháríthatatlan ok) a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben az intézmény külső szervek előtti képviselete, a fenntartóval együtt a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatok ellátása az egyéb feladatot ellátó alkalmazottak irányítása végzi az új gyerekek felvételét, az előjegyzéseket szakmai fórumokon, hivatalos rendezvényeken képviseli az óvodát a fenntartóval együtt pályakezdő, újonnan belépő pedagógus szakmai munkáját segíti Az intézményvezető ellenőrzési feladatai: csoportellenőrzéseket végez az éves munkatervben foglaltak szerint ellenőrzi a mulasztási naplók, csoportnaplók vezetését ellenőrzi a HACCP-előírásoknak megfelelő munkavégzést ellenőrzi az intézményi szabályzatokban foglalt előírásoknak megfelelő munkavégzést. Beszámolási kötelezettsége a fenntartó felé kiterjed: az Intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára a belső ellenőrzések tapasztalataira az Intézményt érintő, megoldandó problémák jelzésére. 14
Az intézményvezető kizárólagos hatásköre a pedagógiai és tanügy-igazgatási és ezzel összefüggő adminisztrációs feladatok. 3.3.2. Intézményvezető helyettes feladata A vezetőhelyettes az intézményvezető munkáját segíti. Különleges felelőssége Az intézményvezető távollétében korlátozott jogkörben teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat. A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Az intézményvezető helyettes felelős: a tanügyi nyilvántartások jogszabályban, továbbá intézményi szabályzatban (határozatban) rögzített vezetéséért a szülői szervezet működésének segítéséért a HACCP-rendszer működésének ellenőrzéséért a belső továbbképzések megszervezéséért az alkalmazotti értekezletek előkészítéséért 3.3.3.Az Intézményvezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézményben - függetlenül attól, hogy szervezetileg önálló intézményként vagy intézményegységként, biztosítani kell a vezetői feladatok ellátását az alatt az időszak alatt, amelyben a gyermekek, az intézményben tartózkodnak, a következők szerint: - a nevelési-oktatási intézmény vezetője és helyettesei közül egyiküknek a nevelésioktatási intézményben kell tartózkodnia. Mindezek alapján: Az intézményben a nyitvatartás teljes időtartama alatt a vezetői jelenlétet biztosítani kell: az intézmény vezetője és a helyettesítésével megbízott óvodapedagógus úgy osztja be munkarendjét, hogy ez teljesüljön. Amennyiben elháríthatatlan, vagy rajtuk kívül álló okok miatt ez nem tud megvalósulni, úgy az intézmény vezetője kijelöl a nevelőtestületből olyan személyt, aki alkalmas a helyettesítés átmeneti biztosítására. Az intézmény a vezetői helyettesítés rendje t a vezetői irodában kifüggeszti a vezetői helyettesítésben érintett kollégák nevének, elérhetőségének feltüntetésével. A felsorolás helyettesítési sorrendben történjen meg. A helyettesítés feltétele, hogy az intézmény érvényben lévő szabályzatainak pontos helyét és az alapvető adatszolgáltatási-munkaszervezési feladatokat az érintett ismerje. A vezetés úgy alakítja ki munkarendjét, hogy a 8 oo 17 oo ig terjedő időszakban folyamatosan biztosított legyen az elérhetőség, az ügyintézés. A vezetés, vezetői helyettesítésének rendje Az intézményvezetőt szabadsága, betegsége, valamint hivatalos távolléte alatt a vezetés helyettesítési rendje alapján kell helyettesíteni. Az intézményvezető akadályoztatása esetén az intézményvezető helyettesítését teljes felelősséggel az óvodában a vezetői helyettesítési rend szerint látják el, az azonnali döntést nem igénylő, a vezető kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével. Az intézményvezető, tartós távolléte esetén helyettesítése teljes körű. Tartós távollétnek az egy hónapnál hosszabb időtartam minősül. A teljes vezetői jogkör 15
gyakorlására vonatkozó megbízás a fenntartó által történik, melyet a dolgozók tudomására kell hozni (értesítés, kifüggesztés). A helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető helyett. Az intézményvezető tartós hiánya, távolléte esetén a helyettesítés a fenntartó által írásban adott megbízás alapján történik. Az intézményvezető helyettesítésére a megbízás feltételei: fenntartónál legrégebbtől dolgozó óvodapedagógus, vezető óvodapedagógus képzésen résztvevő, vagy már végzett vezető. 3.4. Alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösségnek az óvodában foglalkoztatott valamennyi alkalmazott tagja. Az intézmény dolgozói alkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat Munka törvénykönyve szabályozza. Az alkalmazottak egy része nevelő-oktató munkát végző óvodapedagógus, a többi dolgozó a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő más alkalmazott. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját. Az alkalmazotti közösség jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. A jogszabályban biztosított véleményezési és javaslattételi joggal rendelkező közösségeken kívül az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az óvoda minden alkalmazottja és közössége. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítés során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. Az egyetértési jog gyakorlásával kapcsolatos eljárás során a köznevelési törvényben foglaltak szerint kell eljárni. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben testületi jogkör esetén a testület egyszerű többség (50%+1fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. Új testületi gyűlés az elsőt követő 1 óra elteltével újra összehívható, amely már a többség jelenléte nélkül is határozatképes. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás formái: értekezletek megbeszélések fórumok 16
A kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi ponthoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot, gyakorló közösséget, illetve az általuk delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az egyes munkakörökhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a kapcsolódó felelősségi szabályokat a személyre szóló munkaköri leírások tartalmazzák, lásd a melléklet szerint. 3.5. A nevelőtestület A nevelőtestület a köznevelési törvény alapján meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az óvoda legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja. A nevelőtestület a nevelési kérdésekben, a nevelési intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban, továbbá az e szabályzatban meghatározott kérdésekben döntési, véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Nkt. 70. -a, valamint a EMMI r. 117. -a határozza meg. A nevelőtestület véleményező és javaslattételi jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület döntési jogköre: a pedagógiai program elfogadása, az SZMSZ és a házirend elfogadása, a nevelési év munkatervének elfogadása, átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, továbbképzési program elfogadása, önértékelési szabályzat és mellékletei, elfogadása, Intézményi értékelési szabályzat, elfogadása. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: a pedagógusok külön megbízásának elosztása során. A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és szükség szerint rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az intézményvezető hívja össze. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat nevelési évenként sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni. A nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekről lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza: a helyet, időt, az értekezlet napirendi pontjait, a jegyzőkönyvvezető és hitelesítő nevét a jelenlévők számát az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévők nevét a meghívottak nevét 17
a jelenlévők hozzászólását a módosító javaslatok egyenkénti megszavaztatását a határozat elfogadásának szavazási arányát A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a napirendi pontokat rögzítő jelenléti ívet, melyet a jegyzőkönyvet aláírók hitelesítenek. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület valamennyi hatáskörének gyakorlási jogát fenntartja, jogszabályban biztosított hatásköreinek gyakorlási jogát nem ruházza át. 3.6. Dajka Elkülönült szervezeti egységnek nem minősülő, jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak. 3.7. Szülői szervezet A szülők a Nkt.-ben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. (szülői kérés alapján). A szülői szervezet saját SZMSZ-éről, ügyrendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről saját maga dönt. Az intézmény vezetője a szülői szervezet képviselőit igény szerint legalább évente tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. A szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét bármely, gyermekeket érintő kérdésben tájékoztatást kérhet képviselője részt vehet a gyermekbalesetek kivizsgálásában nevelőtestületi értekezlet összehívását kezdeményezheti A szülői szervezet véleményezési jogkörében eljárva minden esetben köteles írásban nyilatkozni. A szülői szervezet képviselői minden értekezlet után kötelesek a soron következő csoportos szülői értekezleten beszámolni a mindenkit érintő információkról. A szülői szervezet részére érkezett iratokat az óvoda bontatlanul köteles átadni az érdekeltnek. Az iratkezelés az érdekelt kezdeményezésére történik. 3.8. A kiadmányozás szabályai Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a jelen SZMSZ-ben meghatározott kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. A kiadmányozási jog jogosultja az intézmény vezetője. Az intézmény vezetője kiadmányozási jogát átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jogot visszavonhatja. Az átruházott jogkör tovább nem ruházható. 18
A kiadmányozási jog átruházása nem érinti a hatáskör jogosultjának személyét és személyes felelősségét. Az intézmény vezetője külön utasításban vagy szabályzatban kiadmányozási jogot biztosíthat ügyintézőnek és vezetőnek is. Az intézmény nevében aláírásra az intézményvezető jogosult, akadályoztatása esetén az azonnali intézkedést igénylő ügyiratokra vonatkozóan aláírási jogot gyakorolhat a fenntartó képviselője. Rendkívüli esetben az aláírási jogkört írásos felhatalmazás alapján megbízott pedagógus is gyakorolhatja. Az átruházott jog gyakorlójának az aláírás előtt az intézményvezetőt tájékoztatnia kell. IV. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a beiskolázás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, szervezetekkel. 4.1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletére vonatkozó feladatellátás alapja az egészségügyi szolgáltató által megkötött megállapodás tartalma. Kapcsolattartó: Az intézmény vezetője. Feladata: Biztosítja a munkafeltételeket, gondoskodik a gyermekek felügyeletéről, vizsgálatokra való előkészítéséről, a szülők tájékoztatásáról. A kapcsolat tartalma: Az óvodaorvos (gyermekorvos, fogorvos) felkérésre szakértőként közreműködik, a gyermekek egészségügyi ellátását az intézményvezetővel egyeztetett rend szerint, együttműködve végzi. A védőnő feladatkörébe tartozó feladatokat a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet szabályozza. A kapcsolat formája: Egészségügyi vizsgálat Gyakoriság: Nevelési évenként a feladatra szóló megállapodás tartalma szerint. 4.2. Pedagógiai szakszolgálatok Kapcsolattartó: Az intézmény vezetője és az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus. A kapcsolat tartalma: A gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben. A kapcsolat formája: Vizsgálat kérése, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció, szülői értekezleten való részvétel. Gyakoriság: Nevelési évenként a beiskolázást megelőzően, illetve a pszichológus, logopédus és óvónők jelzése alapján szükség szerint. 4.3. Pedagógiai szakmai szolgáltatók Kapcsolattartó: Az intézmény vezetője. A kapcsolat tartalma: A pedagógusok szakmai ismereteinek frissítse, bővítése, valamint szaktanácsadói szakmai segítés. A kapcsolat formája: Továbbképzések, konferenciák, konzultációk, szaktanácsadói hospitálás, szaktanácsadói javaslat. Gyakoriság: Nevelési évenként meghirdetett időpontokban és gyakorisággal. 19
4.4. Gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, gyámügyi hivatal Kapcsolattartó: Az intézményvezető, illetve egyeztetést követően a gyermekvédelmi felelős. A kapcsolat tartalma: A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, esélyegyenlőség biztosítása. A kapcsolat formája, lehetséges módja: esetmegbeszélésen, előadásokon, rendezvényeken való részvétel, segítség kérése, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, valamint minden olyan esetben, amikor a gyermekközösség védelme miatt ez indokolt. a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése ha az óvoda a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja amennyiben további intézkedésre van szükség, az óvoda megkeresésére a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az óvoda a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen esetmegbeszélés az óvoda részvételével, a szolgálat felkérésére szülők tájékoztatása révén (a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának Intézményekben való kihelyezése), lehetővé téve a közvetlen megkeresését Gyakoriság: Szükség szerint. 4.5. Általános iskola Kapcsolattartó: Az intézményvezető által az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus. A kapcsolat tartalma: A gyermekek iskolai beilleszkedésének segítése az óvoda iskola átmenet megkönnyítésével, információk továbbítása a szülőknek. A kapcsolat formája: Kölcsönös látogatás, szakmai fórum, rendezvényeken való részvétel. Gyakoriság: A partner iskola megkeresésére látogatás az iskolai beiratkozás előtt és az első félévet követően. 4.6. Bölcsőde Kapcsolattartó: Az intézményvezető által az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus. A kapcsolat tartalma: A gyermekek óvodai beilleszkedésének segítése a bölcsőde óvoda átmenet megkönnyítésével. A kapcsolat formája: Kölcsönös látogatás. Gyakoriság: Látogatás nevelési évenként az óvodai jelentkezés előtt 4.7. Fenntartó Kapcsolattartó: intézményvezető. A kapcsolattartás tartalma: Az intézmény optimális működtetése, a fenntartói elvárásoknak való megfelelés, az intézmény érdekeinek képviselete. A kapcsolattartás formája: Vezetői értekezletek, rendezvények, munkamegbeszélések, adatszolgáltatás, írásos beszámoló. 4.8. Gyermekprogramokat ajánló kulturális intézmények, szolgáltatók Kapcsolattartó: Az intézményvezető által az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus. A kapcsolat tartalma: Színvonalas gyermekműsorok, előadások szervezése, lebonyolítása. A kapcsolat formája: Intézményi programok szervezése, intézményen kívüli kulturális programok látogatása, illetve ajánlása a szülőknek. Gyakorisága: Az adott nevelési évre szóló munkatervben meghatározva, a szülői szervezet véleményének kikérésével. 20
V. A működés rendje 5.1. Az Intézmények működési rendje Az óvoda hétfőtől péntekig, ötnapos munkarenddel működik. Eltérő az intézményi munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha a nemzeti ünnepek miatt az általános munkarend, a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul. A nyitvatartási idő hétköznap reggel 7.00 órától 17.00 óráig. Az óvoda dolgozóinak munkarendje, a személyre szóló munkaidő-beosztás az adott nevelési évre szóló munkaterv melléklete. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az intézmény vezetője engedélyezi. Az óvoda a fenntartó által meghatározott nyári és téli zárva tartás alatt szünetel. Az intézmény nyári zárva tartásának időpontjáról legkésőbb február 15-ig tájékoztatjuk a szülőket. Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. A nevelés nélküli munkanapok, továbbá az ünnepek időpontjáról az első szülői értekezleten tájékoztatást kell adni, valamint minden csoport faliújságján szeptemberben ki kell függeszteni. Az ügyeleti igényeket a zárva tartást megelőzően legalább 7 nappal a szülőknek írásban kell jelezni az óvoda felé. 5.2. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Az óvoda bejárata a gyermekek biztonsága és a vagyonvédelem érdekében kaputelefonnal van felszerelve. Az intézmény alkalmazottai közül bárki ajtót nyithat, miután tájékozódott, felvilágosítást kapott a belépni kívánó személy kilétéről. A látogatótól meg kell kérdezni, hogy milyen ügyben jelent meg, majd el kell kísérni a keresett személyhez. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos vagy szakmai szervek képviselőit az intézményvezető fogadja. Az óvodai csoport és foglalkozások látogatását a szülők kivételével az intézményvezető engedélyezi. Ügynökök, üzletszerzők vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. 5.3. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az intézményi megemlékezések, a nemzeti és az egyéb ünnepek megünneplésének rendjét és módját a pedagógiai program, jelen szabályzat, továbbá a nevelési év rendjére vonatkozó éves munkaterv határozza meg. Az éves munkatervben ki kell jelölni a rendezvény idejét és azt a pedagógust, aki az évi ünnepélyek, megemlékezések, hagyományápoló rendezvények megszervezéséért, lebonyolításáért szakmailag felelős. Ünnepek, hagyományok, rendezvények: A népi hagyományainkat, környezetvédelmi jeles napokat, a gyermek életéhez kapcsolódó ünnepeket aktuális, komplex módon jelenítjük meg a mindennapi tevékenységekben. Törekszünk az énekes, mondókás, dramatikus játékok hitelesebb, élményszerűbb átadására. Gyakran használunk jellegzetes népi hangszereket, zajt keltő eszközöket. Természetes és sokrétű módon alkalmazzuk óvodai életünkben népköltészeti értékeinket és népmese 21
hagyományainkat. Igénybe veszünk külső és belső segítséget a helyi hagyományok és népi motívumok feltárásában, alkalmazásában, az eredeti népszokást idéző tárgyak népviselet gyűjtésében, a gyermekélet ünnepeinek megszervezésében. Szokások, hagyományok, rendezvények Családi nap Szüreti mulatság Márton nap Adventi készülődés, Adventi Játszóház Mikulás ünnepség szervezése Luca nap Karácsonyi készülődés Mese előadás Farsangi mulatság Nyílt napok szervezése leendő óvodásainknak Március 15. Víz Világnapja Húsvét Nyílt napok Anyák napi, apák napi, évzáró, ballagó műsorok Gyermeknap Jelképek, programok Közös program a szülőkkel Must készítése, szőlő taposás, táncház Márton legendája, Libás játékok Adventi koszorú, naptár készítése, közös program a szülőkkel Ajándékkészítés, dalok, versek Búza ültetés, kalendárium készítés Betlehemezés Dolgozók dramatizálása Vidám versenyjátékok, jelmezes felvonulás Ringató, játszóház, betekintés az óvodai csoportokba Zászlók, kokárdák készítése, Kirándulás a gyerekekkel Tojásfestés, locsolkodás, tojáskeresés A szülők betekintése a csoportok életébe Közös program a szülőkkel Közös program a szülőkkel Az év folyamán a településen, aktuális rendezvényeken is részt veszünk a gyerekekkel, és figyelemmel kísérjük az óvodáknak kiírt pályázatokat is. A sportversenyeknek is aktív résztvevői vagyunk. A felnőtt közösség hagyományai: szakmai napok házi bemutatók karácsonyi ünnepség pedagógusnap kirándulás Az ünnepek és hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok, elvárások: Az óvoda közösségi helyiségeinek az ünnephez illő feldíszítése. Tájékoztató információk kihelyezése a program időpontja előtt legalább 2 héttel. Projektterv készítése az intézményi szintű rendezvényekhez (feladat felelős határidő megjelölésével). A rendezvényeken való aktív részvétel, a személyre szóló feladatok maradéktalan elvégzése. 22
Alkalomhoz illő öltözködés egységes arculat tükrözése (sportrendezvényeken formapóló; nemzeti ünnepeken ünneplő ruha; farsangkor jelmez használata). VI. Intézményi védő, óvó előírások 6.1. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok A pedagógus kötelessége, hogy a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést, felvilágosítással, a munka és balesetvédelmi előírások betartatásával, a veszélyhelyzetek elhárításával, a szülő és szükség esetén más szakemberek bevonásával. A gyermekek egészségének, testi épségének védelme, balesetek megelőzése minden dolgozó munkaköri kötelessége. Az óvodai intézmény teljes területén tilos a dohányzás. A gyermekekkel egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát az óvodai nevelési év megkezdésekor, illetve folyamatosan (kirándulás, séta stb.), a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét és tartalmát a csoportnaplóban dokumentálni kell. Az óvodai életre vonatkozó szabályok a nem óvodás testvérekre is vonatkoznak, azok betartása a szülők jelenlétében is elvárás. Az óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett, vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot, használati utasítást áttanulmányozni és az alkalmazás során betartani. Az óvoda bejáratai kaput minden esetben be kell csukni, ügyelve arra, hogy más gyermek ne menjen ki az épületből. Intézményvezető feladatai: Biztonságos környezeti feltételek megteremtése Balesetvédelmi előírások betartásának ellenőrzése Hibák elhárítására szükséges intézkedések megtétele, ha megtörténik, jelenteni a fenntartó felé Kivizsgálás Jegyzőkönyv felvétele Jegyzőkönyv megküldése: szülőnek, fenntartónak, irattárnak Óvodapedagógus feladatai: Az óvodai csoporthoz tartozó helyiségek, udvarrészek felmérését minden évben el kell végezni és a veszély forrásokat tartalmazó listát az intézményvezetőnek át kell adni. Balesetveszély megelőzése a tárgyi környezet kialakításakor és az ehhez kapcsolódó szokások, szabályok tudatosítása a gyermekekkel (belső és külső térben), A balesetveszély elhárításában tevőlegesen is működjön közre, illetve jelentse az intézményvezetőnek. Baleset esetén: Szakszerű elsősegélynyújtás a dajka bevonásával Szükség szerint orvosi segítség igénybevétele Szülők értesítése 23
Intézmény vezetőjének a baleset jelentése Közreműködés a baleseti jegyzőkönyv felvételében Együttműködés a baleset körülményeinek kivizsgálásában Óvodán kívüli programok esetén feladatai: A szülő, az óvodai felvétel elfogadásával megadja a jogot az óvodai eseményeken, az óvodai neveléshez kapcsolódó óvodán kívüli programokon való részvételhez. Ezzel a gyermekért való felelősség jogát átadja az óvodapedagógusnak. Ezekről a programokról az első szülői értekezleten az óvodapedagógusok kötelesek tájékoztatni a szülőket. A szülők a nevelési év kezdetén írásban nyilatkoznak, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy gyermekük az óvodán kívül szervezett programokon részt vegyen. Ezt a dokumentumot át kell adni az irattár részére. Gyermekcsoport kisérésére minimum két felnőtt felügyelete szükséges A helyszín megválasztásában a balesetvédelmi szempontok figyelembevétele szükséges. Dajkák feladatai: Elektromos eszközöket gyermekek jelenlétében ne használjanak Nap közben történő takarítás során baleseti helyzet kiiktatása (csúszásveszély, vegyszerek elzárása) Balesetveszély észlelése esetén elhárítás, illetve jelentés az intézményvezetőnek. Az intézmény vezetőjének felelőssége hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet, hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen az aljzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével, hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be, hogy a játékok, foglalkozási eszközök vásárlásakor csak megfelelőségi jellel ellátott termékeket szerezzenek be, hogy az udvari játékok folyamatos karbantartása, időszakos szabványossági felülvizsgálata megtörténjen, a gyermekbalesetek megelőzése érdekében a vezető és a munkavédelmi felelős feladata a gyermekekkel foglalkozó valamennyi alkalmazott figyelmét felhívni a veszélyforrásokra (csoportszoba, udvar, séták, kirándulások, játékeszközök stb.), valamint a bekövetkezett baleset utáni eljárással kapcsolatos szabályok megfogalmazása, a teendők ismertetése, évente az intézmény egész területét felmérjék a védő, óvó intézkedések szükségessége szempontjából. Az óvodai alkalmazottak felelőssége, feladata: A foglalkozásokra általuk készített és használt eszközök megfeleljenek a biztonsági előírásoknak. Javaslatot tegyenek az óvoda épülete és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére. 24