Mit mondhat nekünk az, ami látszólag semmit nem mond? Az emberi figyelem nemegyszer elsiklik kisebb-nagyobb dolgok felett. Nagyon gyakran előfordul, hogy valamit bonyolultnak gondolunk, holott végtelenül egyszerű. Olyan is van, hogy amit kis semmiségnek gondoltunk, bebizonyítja valódi, nagyobb hatalmát. És van, hogy valamit mi nem tartunk sokra, de másnak akár életbevágóan fontos. Ebben a tanulmányban egy kérdőívet fogunk elemezni. Egy olyan kérdőívet, amiről azt gondoltuk, hogy első ránézésre a legtöbb ember nem tartaná sokra. Mi tudtuk, hogy mennyi tudást adhat nekünk, és kíváncsiak voltunk a Ti reakcióitokra. Ezúton is köszönjük a számos választ, messze túlszárnyaltátok az elvárásainkat. Lényegre térve 2015. december 20-án készítettünk egy űrlapot, és írtunk egy blogbejegyzést. Most kiderül, hogy mi is volt az egész mögött. Mi sem gondoltuk az eredeti ötlet megszületésekor, hogy egy ilyen egyszerű űrlap mögött mennyi minden lehet. A tanulmány sorban választ ad az alábbi kérdésekre: - Mi volt az alapötletünk, mi alapján készült el a kérdőív? - Mit is akartunk az egésszel elérni? - Hogyan lehet egy kis füllentéssel eltakarni egy rejtett célunkat? - Miket lehet megtudni, ha nem is nézzük a kérdőívre adott konkrét válaszokat? - Milyen további adatokat tudtunk még meg? - Miket tudhattunk volna még meg, ha használunk extra tudást is? - Mik voltak a kérdőív eredményei? - Milyen válaszok születtek a Miért? kérdésre? - Mindezek után milyen gondolat-kísérletet ajánlunk neked? - Hogyan válik Neked is hasznossá, amiket most fogsz olvasni? - Milyen egyéb célunk volt még a kérdőívvel? - Hol érhetsz el minket? Alapötlet A "Gyakorlatilag egykérdéses, önmagára rákérdező űrlap" alapötlete csak poénnak indult: Mi lenne, ha olyan űrlapot készítene valaki, ami önmagára kérdez rá, hogy van-e értelme ennek az űrlapnak. Ahogy felmerült a viccesnek szánt kérdés, kicsit belegondolva kiderült, hogy igenis, lehet ennek értelme. Ki fog derülni, hogy sokkal több is, mint az elején gondolnánk.
A kérdőív Maga a kérdőív nagyon egyszerű volt. Íme egy kép, ami az egész kérdőívet ábrázolja teljes valójában. Mit is akartunk ezzel az egésszel? A kreatív tanácsadók célja az, hogy új ötleteket, új gondolatokat segítsenek a világra. Ezt megtehetjük úgy is, hogy mi magunk mondjuk ki ezeket, de van ennél hatásosabb módszer is. A legjobb az, ha nem konkrét tanácsokat adunk, hanem elindítunk valakiben egy olyan belső folyamatot, aminek eredményeképp jobban odafigyel környezetére és embertársaira, így tudatosabb lesz a világra. Bár úgy tűnik, hogy tanácsokat adunk, igazából a személyes fejlődést szeretnénk elősegíteni mindenkiben. Ez a tanulmány a nézőpontok tágítására szolgál. Rávilágít
egy konkrét kérdőívre több szempontból, megláttat olyan dolgokat, amik egy felületes szemlélő előtt rejtve maradnak. Ha valamit mutatnak nekünk, akkor általában arra fókuszálunk, amire felhívják a figyelmünket. Természetesen, ha jó megfigyelők vagyunk, akkor észrevehetünk további említésre méltó dolgokat is, amit elhallgattak előlünk. És könnyen meglehet, hogy vannak még további információk, amikről nem tudunk, és szakmailag felkészültebbnek kell lennünk, hogy tudjunk róla. Ezeknek a fényében tárgyaljuk a "Gyakorlatilag egykérdéses, önmagára rákérdező kérdőívet". Figyelemfelkeltő cím, egyszerűség, és azt adjuk, amit ígértünk Az űrlap címét igyekeztünk figyelemfelkeltőnek megalkotni, a "Gyakorlatilag egykérdéses, önmagára rákérdező űrlap" célszerűnek tűnt. Maga az űrlap egyszerű, nincs benne olyan elem, ami az amúgy is fura léténél jobban összezavarná az embereket. Könnyen és gyorsan kitölthető, ha valaki már eljutott addig, hogy elolvassa, pár kattintással végigmehet rajta. Az első füllentés, mögötte az első cél Ha még egyszer megnézzük a kérdőívet, van valami, ami lehet, hogy sokaknak nem is tűnt fel. Már a címben egyből van némi félrevezetés: Az űrlapon egyetlen egy kérdést kötelező kitölteni, hogy van-e értelme ennek az űrlapnak. Viszont van egy második kérdés is: "Miért?" Az, hogy "gyakorlatilag egykérdéses", végül is stimmel, mégis az olvasó kicsit meg van vezetve, mert van második kérdés is. Nem kötelező kitölteni, de ott van. És lehet, hogy pont amiatt a kérdés miatt jött létre az egész űrlap! Az emberek nagyon kreatívak, sok ötletük van, de ha valamilyen módon bevonunk még több embert az ötletelésbe, még jobb eredményt érhetünk el. Elképzelhető, hogy amire mi hetek alatt sem gondolunk, másnak egyből eszébe jut. Nekünk "csak" az a dolgunk, hogy feltegyük másoknak azt a kérdést, ami foglalkoztat minket, és lehet, hogy megkapjuk a választ. Jelen esetben egy ténylegesen nem sokat számító kérdés mellé tettünk egy másodikat. Arra már nem kötelező bármit is írni, de lehet, hogy olyan választ adnak egyesek, amire mi nem is számítottunk. Ez volt az egyik célunk a kérdőívvel: Olvasói vélemények és ötletek gyűjtése. Szerintetek ez mennyire sikerült? Meglepően jól. Nézzünk pár konkrétabb adatot! Arra számítottunk, hogy 10 emberből 2-3 fogja megadni a Miért? kérdésre a választ. Az eredményt látva tátva maradt a szánk: A nem kötelező mezőt a kérdőívre válaszolók több, mint 80%-a kitöltötte! A magyarázat talán az, hogy annyira rövidre és egyszerűre sikerült az egész, hogy az emberekben benne volt, hogy ha már elolvastak több perces felvezetést, akkor ne csak három kattintás legyen a munkájuk. A válaszok között természetesen van viccelődés, véletlenül többször elküldött duplikáció, és a szinte kötelező Csak is. Vannak, akik eltaláltak egy vagy több okot,
hogy mi a célunk a kérdőívvel. Vannak, akiknek ez a két kis kérdés adott valamit. Valakinek egy mosolyt, de volt, aki ez alapján talált rá valami újra. És mi történt még? Nem egy válaszból mi is tanultunk. És ez volt az egyik cél. Egy kicsit álljunk le, és nézzük ezt meg elvonatkoztatva a mi saját kis kérdőívünktől. Képzeld el a következő szituációt. Van egy konkrét kérdés, amire igencsak kíváncsi vagy, de nagy sajnálatodra az a legtöbb embert kevésbé érdekli. Viszont vannak kapcsolódó kérdések, amik kelendőek. Ezért készítesz egy kérdőívet, amiben azokat a kérdéseket emeled ki, ami sokakat érdekel. Ezzel garantálod, hogy lesz elég kitöltő. Ezek mellé a kérdések mellé mintegy mellékesen beszúrod azt is, ami Téged érdekel. Sokaknak nem is fog feltűnni. Lehet, hogy csak minden tizedik ember tölti ki, és abból is 80% nem mond számodra semmi érdekeset. De akkor is 100 kitöltőből 2 megajándékozott egy-egy számodra hasznos információval. Gondolj bele, ha a saját vállalkozásod útjait fürkészed, és egy ártalmatlannak tűnő kérdőívbe belecsempészel ilyen kérdést, vagy akár kérdéseket. Van több termékötleted is, a legtöbbet egy hónapon belül piacra tudnád dobni. De nem tudod, melyik lenne a legsikeresebb. Használna, ha akár több száz ember válaszolna neked arról, hogy mire is költené szívesen a pénzét a termék-lehetőségeid közül? A kitöltés menete Most, hogy magát a kérdőívet áttekintettük, térjünk rá a következő pontunkra: A kitöltés menetére, és hogy ebből mit szűrhetünk le. Mit gondolsz az alábbi kijelentést olvasva? Ha nem nézzük, hogy milyen válaszokat adtak meg nekünk, akkor is számos információt megtudhattunk. Van ennek így értelme? Nem az a fontos egy kérdőívnél, hogy milyen válaszokat adnak meg? Nem feltétlenül. Nézzük meg, miért. A kitöltés körülményei többet mondanak, mint gondolnánk Amikor a kérdőívet megalkottuk, akkor pár szabályt lefektettünk vele kapcsolatban. Az egyik az volt, hogy "Mi mindig csak és kizárólag a blog posztot osztjuk meg, a kérdőív oldalát nem!". Ugyanis a kérdőívet meg lehetett volna osztani úgy is, hogy egyből a google űrlapot osztjuk meg, vagy azt a saját oldalunkat, amibe beágyaztuk a kérdőívet. Miért nem ezt tettük? Miért csak a blogbejegyzést osztottuk meg? Lehet, hogy már sejted is a választ. Mert így átkattintási és kitöltési arányt is tudunk számolni. Ha úgy vesszük, akkor a blogbejegyzés egy "hirdetés", ami az űrlapot reklámozza, amit átvitt értelemben "termék"-nek vehetünk. A rendszerünk számolja, hogy hányan nézték meg a blogposztot, és mivel az űrlapot nem a google linkkel, hanem saját oldalban osztottuk meg, így annak is látjuk a látogatottságát. Eredmény: Van több számunk. Egyik az űrlapot hirdető blogbejegyzés látogatottsága, másik az űrlap oldalának a látogatottsága. Harmadik számnak azt is tudjuk, hogy hány ember töltötte ki a kérdőívet. Tehát meg tudjuk mondani, hogy az eredeti blog posztot olvasó emberek hány százaléka kattintott az ott lévő linkre, és azok közül végül hányan töltötték ki az űrlapot.
Kis kitérő. Ne feledkezzünk el arról, hogy ezek a statisztikák nem feltétlenül lesznek pontosak. Lehetett volna, hogy valaki megosztja magának a google kérdőívnek, vagy a kérdőív nálunk készített oldalának a linkjét egy sok ezer fős társaságnak. Úgy igencsak érdekes átkattintási arány jött volna ki. Szomorúak lettünk volna? Nem. Mivel a kérdőívnek nem csak ez az egy célja volt, és a több kitöltés a többi célunkra hajtotta volna a vizet. A kis kitérő tanulsága: Ha olyan kérdőívet/statisztikát készítesz, aminél van esély arra, hogy az adatok hamis képet adnak, akkor is mindig gondolj bele, hogy milyen egyéb célokat határozhatsz meg, milyen egyéb tanulságokat tudsz levonni az eredményekből. További adatok, amiket megtudtunk Említettem, hogy lefektettünk pár szabályt a kérdőívvel kapcsolatban. Az egyikről már volt szó, most nézzünk egy másikat: Mindig lejegyezzük, hogy mikor, milyen formában lett megosztva a kérdőív! Ehhez egy táblázatot nyitottunk, amibe leírtuk, hogy melyik nap melyik percében milyen médiában osztottuk meg a kérdőívhez tartozó blogbejegyzést. A táblázatba beírtuk azt is, hogy pontosan milyen szöveget mellékeltünk a linkhez. Ügyeltünk arra, hogy egy nap maximum kettő alkalommal osszuk meg a linket, és akkor is legalább 5-6 óra eltéréssel. Ez miért jó? Mert a kapott válaszoknak van egy tulajdonsága, amiről még nem beszéltünk, és amire szerintünk a válaszadók többsége nem is gondol. Ez az időpont, amikor az adott válasz beérkezik. Tehát, tudjuk, hogy mikor születtek a megosztásaink, és tudjuk a kitöltések idejét. Ezekkel az adatokkal mérni lehet azt, hogy egy-egy megosztásunk mennyire volt sikeres. Ezen időpontok alapján meg tudjuk mondani, hogy pl. amikor először megosztottuk a kérdőívet egy adott facebook csoportban, akkor 22 válasz érkezett a megosztást követő 3 órán belül. Annak a csoportnak a sajátossága, hogy ebből a 22 kitöltésből 21 válaszolt a Miért? kérdésre is, ami kiemelkedő arány. Megtudtuk, hogy van olyan felület, ahol fél nap múlva már ne is számítsunk válaszokra, és van olyan hely is az interneten, ahol a link megosztása akár 1-2 nappal később is hozott embereket. De most nem a konkrét statisztika a lényeg bár érdekes, de ez a tanulmány nem arról szól, hanem nézzük általánosan: Egyetlen plusz, általunk vezetett táblázattal elértük, hogy a megosztásaink sikerességéről képet tudunk alkotni. Természetesen nem mérvadó ez a statisztika sem, mivel számít, hogy melyik napszakban, pontosan milyen szöveggel, és pontosan hol lett megosztva a link. De egy hozzávetőleges képet már kaphatunk, és sokszor már ennyi is elég. Térjünk vissza arra a kérdésre, amit gondolatban becsempésztél egy ártatlannak tűnő kérdőívbe. Tegyük fel, hogy elérted a célod, és sok visszajelzést kaptál. Megtaláltad azt a leendő termékedet, ami három hét múlva már a webáruházad polcain lesz. De hopp, van még egy-két kérdésed vele kapcsolatban, amire fontos lenne egy napon belül minél több választ kapnod. Ha figyelted, hogy mikor, honnan töltötték ki a kérdőíved, akkor öt percen belül már meg is oszthatod az új kérdéseket
a megfelelő célközönség előtt, akik órákon belül elárasztanak aranyat érő válaszokkal. Amiket megtudhattunk volna, ha további tudást is bevetünk Van egy fontos dolog, amit még nem is említettünk: Az űrlap létrehozásához és a statisztikák létrejöttéhez semmilyen programozói, vagy egyéb extra tudás nem szükséges. Csak és kizárólag a google űrlapot, wordpress plugint (ami mutatja a látogatottságot), és saját jegyzet-táblázatot használtunk. Még a google analytics eszköztárát sem vetettük be. Aki tudja alapvető szinten kezelni a wordpress adminisztrátori felületét, és képes használni a google űrlapokat és google táblázatokat, mindent meg tud tenni, amiket eddig leírtunk. Valljuk be, ez így sem kevés. De mi mindent tudtunk volna még elérni, ha például nem google kérdőívben kérdezünk, hanem saját magunk csinálunk egyet? Sok embernek nincs tudomása arról, hogy mennyi mindent lehet róla tudni az interneten. Nem konkrétan személyes adatokra gondolok, hanem egyéb dolgokra. Például az alábbiakat általában mind lehet tudni rólad, amikor megnyitsz egy honlapot: - milyen országban vagy jelenleg - milyen IP címet használsz - milyen eszközön nézed a honlapot (pl. okostelefon, tablet, vagy PC) - milyen képernyőfelbontásban látod a honlapot - honnan (milyen url-ről) jutottál arra a honlapra Nem folytatom a sort, csak annyit mondok még, hogy programozói tudás és google analytics segítségével még többet megtudhat valaki. Például akár azt is, hogy a böngésződben ki van-e a kapcsolva a javascriptek használata, vagy hogy hány másodpercet töltöttél a honlapon. Ezeket nem elrettentésnek akartam leírni, nem akarlak megijeszteni. Azt szeretném, hogy tisztában legyél vele, hogy milyen sok lehetőség van, amikről akár nem is hallottál. Mert ezeket nem csak ellened használhatják, hanem te is használhatod. Hogy hogyan, azt a Te fantáziádra bízom, az már nem része ennek a tanulmánynak. Amire már biztos kíváncsi vagy: a statisztikák Bár szinte mellékesnek tűnik már, azért nézzük meg a statisztikákat. A kérdőív 2015. december 20-án készült, most a 2016. január 8-án este aktuális adatokat írom le. Kezdjük azzal, hogy mit gondoltatok, van-e értelme ennek az űrlapnak. Igen, szerintetek van értelme! Ennek nagyon örülünk, mi is így gondoltuk. Nézzük a pontosabb adatokat. 20 nap alatt összesen 116 válasz érkezett, nagyon köszönjük ezúton is. A számokat nézzük onnan, hogy egyáltalán hányan olvastátok el a kérdőívvel foglalkozó blogbejegyzést.
Blogbejegyzés nézettség: 208 Kérdőív oldal nézettség: 173 Kérdőív kitöltések száma: 116 Ebből a Miért? -re válaszolt: 96 Válaszok: Igen: 94 (81%) Nem: 22 (19%) Válaszok a Miért? kérdésre Nincs arra hely, hogy az összes választ megjelenítsük, de néhányat mindenképp nézzünk meg. Nem is írunk hozzá kommentárt, közlünk egy tucatot, a teljesség igénye nélkül. Volt, aki ügyesen észrevett dolgokat, és volt, aki megfogta a lényeget. Hiszen ezzel kezdted: januárban bemutatsz pár érdekes dolgot ennek kapcsán. (Másrészt meg amúgy is elgondolkodtató.) (Igen) Majd megmondjátok :) (Igen) Nincs, mert nem kérdez meg semmi olyat, amivel bármit is mérni lehetne, vagy amire értelmes választ lehetne adni, illetve nem vet fel semmi témát. Bár ha jobban meggondolom, mégis méri, azt, hogy az emberek szeretnek kérdőívre válaszolni. Úgy látszik én is, még ha értelmetlen is. :) (Nem) Valaki önszántából elkészítette - sokan önszántukból kitöltik - és mindenki kíváncsian várja az eredményt! :) Már ezért megérte, nem? (Igen) Mert nem tennétek fel egy értelmetlen kérdést, ha nem lenne vmi elmélet mögötte és most már kíváncsi is lettem az eredményre :-) (Igen) Mert ez olyan, mintha megkérdeznéd a rózsát, miért van tüskéje. (Nem) Ez már a második kérdés. (Nem) Mert már tudjátok, hogy érdekel az, amiről én még nem tudok semmit. (Igen) Inkább vicces pszichológiának tartom, ezért "töltöttem" ki. Ha szépen kérik, az emberek képesek teljesen logikátlan viselkedésre. Kíváncsian várom, mit hoztok ki ebből! (Igen) Mert ez is alkalmas következtetések levonására. (Igen) Megmutatja a kérdezőnek, és remélhetőleg nekünk is, hogy hogyan próbálunk véleményt alkotni töredékes, vagy éppen majdnem semmi információ alapján. :)... és hogy milyen arányban érzünk késztetést a magyarázatra/magyarázkodásra :) (Igen)
Egy gondolat-kísérlet Az előző oldalakon sok érdekes információt megtudtunk, és remélem, Neked is tetszettek a Miért? kérdésre adott válaszok. De térjünk megint vissza Hozzád és a gondolataidhoz. Térjünk vissza ahhoz, hogy mi miért is készítettük el ezt a kérdőívet, mit szeretnénk vele elérni. Kérlek, egy kicsit gondolkodj el azon, hogy az előző 7 oldal olvasása közben hány olyan nézőponttal vagy érdekességgel találkoztál, ami az átlagember előtt érdektelen, esetleg rejtve van. Most már tudod, hogy egyetlen, hihetetlenül rövid online kérdőív mögött is mennyi cél és információ lehet. Most gondolj bele abba, hogy ez csupán egyetlen kis kérdőív, de körülöttünk van egy egész világ. Nem azt mondom, hogy ez a tanulmány zen-buddhistává tesz, sem hogy tényleg hatalmas célja és értelme lenne. Arra kérlek csak, hogy gondolkozz el egy kicsit azon, hogy mennyivel több minden van körülöttünk, mint amit látunk. Mert igazából csak ennyi a kreativitás: Mi mindenben és mindenhol többet látunk. Te hogyan használhatod ezt az egészet? Igyekeztünk már a tanulmány témájának kibontása alatt is ötleteket adni, hogy Te hogyan hasznosíthatod, amiket leírtunk, de következzen erről egy kis összefoglalás és kiegészítés. Kaptál egy tippet arra, hogy hogyan szerezd meg a válaszokat egy olyan kérdésedre, amire alapvetően csak kevesen válaszolnának: Ha készítesz egy kérdőívet, amiben a fő kérdések amik népszerűek mások számára kapcsolódnak a témádhoz, akkor szívesen válaszolnak az egész kérdőívre. Ha ezen fő kérdések mellé mellékesnek tűnő érdeklődésként beteszed a számodra fontos kérdést is, akkor lehet, hogy sokkal több ember tölti ki, mintha csak arra kérdeznél rá. Kaptál egy utalást arra, hogy miért érdemes számon tartani, hogy hol találod meg könnyen azt a célcsoportodat, akik akár gyorsan válaszolnak az esetleges kérdésedre. Holnapig meg kellene mondani a gyárnak, hogy milyen színben is gyártsák le a terméked, és nem tudod, hogy a kék vagy a szürke lenne kelendőbb? Amennyiben van pár facebook csoport és egyéb fórum a tarsolyodban, akkor gondolkodás nélkül van hova fordulnod egy számodra sürgős kérdés feltevésével. Remélem, hogy nem csak ezeket a tippeket tanultad, hanem születtek olyan gondolataid is, amik akár még nekünk sem jutottak az eszünkbe. Ha következő alkalommal meglátsz egy végtelenül egyszerűnek tűnő dolgot, lehet, hogy bekattan egy-két kérdés: Mi is lehet mögötte? Vajon több, mint aminek látszik? Végezetül fontos megjegyeznünk, hogy akármennyire is sok és változatos folyamat lehet egy egyszerű dolog körül, az még nem jelenti, hogy bonyolult. Ne bonyolítani próbáljuk figyelmünk tárgyát, hanem addig nem látott kapcsolatokat, új nézőpontokat keressünk inkább.
Vélemény és egy emlékeztető Te már tudod, hogy mi mit gondolunk pár dologról, de mi is kíváncsiak vagyunk Rád. Szívesen vesszük a Te véleményed, meglátásaid is, vagy akár ha kapcsolatot szeretnél építeni, vagy csak beköszönni. Nyugodtan írj a pr@kreativtanacsadas.hu e-mail címre, minden levélre válaszolunk! És egy emlékeztető: Ha bármi kérdéssel megkeresnél minket e-mailben, az első gondolatainkat mindenképp megírjuk neked, és ezért nem kérünk egy fillért sem. Akkor sem, ha ez már meg is oldja a problémádat. És ha tetszik, amit írtunk, és szeretnél további együttműködést, akkor megbeszéljük a részleteket. Még egy cél, amiről még nem szóltunk Ha szemfüles vagy, észrevehetted, hogy fentebb egy tucat választ ígértünk, de csak tizenegyet írtunk le. Következzen a tizenkettedik: Igen, mert felkelti az érdeklődést a készítők iránt, továbbá érdekesek lehetnek az indoklások. (Igen) Ez az utolsó idézett válasz rátapintott az egyik célunkra, amiről még nem beszéltünk. Ha érdekesnek találtad a Gyakorlatilag egykérdéses, önmagára rákérdező kérdőívet és a róla szóló tanulmányt, akkor megköszönjük, ha továbbra is követed munkánkat, és akár hírlevelünkre is feliratkozol. Blogunkon és hírlevelünkön mindig értesítünk az új tanulmányokról, érdekességekről, akciókról. Ha annyira elégedett vagy velünk, külön örülünk, ha másoknak is ajánlasz minket. Nyugodtan linkeld nekik oldalunkat, vagy küldd el nekik ezt a tanulmányt. Üdvözlettel, Honlapunk: http://kreativtanacsadas.hu/ Facebook oldalunk: Varga Béla Kreatív Tanácsadó