A Földművelésügyi Minisztérium Természetmegőrzési Főosztályának ökológiai referenseit, Bata Kingát és Váczi Olivért kérdeztük meg, hogy mire számíthatnak az állat- és növénybarátok a következő időszakban, és hogy egyáltalán miért kellett megalkotni az új rendeletet. A vándorló fajokat nem érinti a szabályozás Az idegenhonos fajok új helyeken való megjelenése, legyen szó akár állatokról, növényekről, gombákról vagy mikroorganizmusokról, nem mindig ok az aggodalomra. Az idegenhonos fajok egy része azonban inváziós fajjá válhat, és káros hatást gyakorolhatnak a biológiai sokféleségre, hiszen sokszor természetes ellenségek híján kiszorítják természetes élőhelyükről a hazánkban őshonos növény- és állatfajokat azáltal, hogy elfoglalják az életterüket. Változatos negatív társadalmi és gazdasági hatásaik lehetnek, nem beszélve egyes fajok humán-egészségügyi hatásairól, amiket meg kell előzni. Gondoljunk csak a hajdan Ázsiából behurcolt vándorpatkányok által okozott tragédiákra, vagy az Amerikából érkezett parlagfűre és az általa okozott hatalmas veszteségre. Európa országaiban jelenleg mintegy 12 ezer idegenhonos faj található, amelyek 10 15 százaléka tekinthető inváziós fajnak. Az idegenhonos inváziós fajok általában olyan elszigetelt területeken jelentik a legfőbb veszélyt, ahol az evolúció során különleges, egyedi növény- és állatvilág alakult ki. A bővülő globális kereskedelem, a közlekedés, a turizmus és az éghajlatváltozás tovább fokozhatják az inváziós fajok terjedését. A biológiai sokféleséget különböző módokon veszélyeztethetik, például az élőhelyek átalakításával, ragadozással, versengéssel, betegségek terjesztésével, az őshonos fajok kiszorításával előfordulási területük jelentős hányadáról, valamint a hibridizáció okozta genetikai hatásokkal is súlyos csapást jelenthetnek az őshonos fajokra nézve, illetve egy-egy élőhely szerkezetére vagy működésére. Ezért az Európai Unió vállalta, hogy minden tőle telhető intézkedést megtesz a vadon élő európai növény- és állatfajok, valamint természetes élőhelyeik védelme érdekében. 1. oldal (összes: 5)
Bata Kinga és Váczi Olivér szerint a következő években az invazív fajok elleni küzdelem nagy hangsúlyt kap az Európai Unióban Az természetes jelenség, hogy egyes fajok a környezeti változásokra reagálva maguk keresnek új élőhelyeket, vándorolnak. Indokolt tehát, hogy e fajok új környezetükben ne minősüljenek idegenhonosnak, és így ne tartozzanak a rendelet hatálya alá. Tehát a rendelet kizárólag azokra a fajokra összpontosít, amelyek emberi beavatkozás következményeként kerültek vagy kerülnének be az unióba. Mi kerülhet feketelistára? Mivel számos idegenhonos inváziós faj létezik, ezért ezek szabályozásánál az unió számára veszélyeseket kell előtérbe helyezni. Ennek érdekében állították össze az EU számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékét (röviden uniós jegyzéket ), melyet a jövőben rendszeresen aktualizálnak majd. Egy idegenhonos inváziós faj akkor tekinthető az unió számára veszélyesnek, ha az érintett tagállamokban az általa okozott kár jelentősége indokolttá teszi az egész unióban alkalmazandó intézkedések elfogadását, még akkor is, ha egyes országok érintettsége nem valószínű. Erre jó példa, hogy nálunk is betiltottak olyan extrém fajokat, mint például a jávai mongúz vagy az ormányos medve. Annak érdekében, hogy a jegyzék ne okozzon torzulásokat, fontos, hogy az elkészítése során a fokozatosság elvét kövessék. A jegyzékbe a rendelet céljainak megfelelően nem kerültek be azok a fajok, amelyek jelenleg széles körben elterjedtek, amelyeket hasznosítanak, és amelyek jelentős társadalmi és gazdasági előnyökkel járnak valamely tagállamban. Erre példa az akác hazánkban vagy az amerikai nyérc a skandináv országokban. Úgy természetvédelmi, mint költséghatékonysági szempontból megelőzésre kell törekedni a lista megalkotása során, ezért kívánatos, hogy olyan idegenhonos inváziós fajok kerüljenek minél előbb a 2. oldal (összes: 5)
jegyzékbe, amelyek terjedése kezdeti szakaszban van, vagy még nem is érkeztek meg az unióba. Terjedésének kezdeti szakaszában van például Európában az ázsiai lódarázs, mely DélnyugatEurópából terjeszkedik Magyarország felé, több őshonos rovarfaj mellett a háziméheket is veszélyeztetve. Hazánk hévizekben gazdag ország, így különösen nagy a veszélye annak, hogy az utóbbi időben divatba jött melegebb éghajlatról származó, különféle akváriumi és dísztavakban élő inváziós növények vagy állatok meghonosodnak nálunk. Gyakran minden óvatosság ellenére jutnak e növények részei a természetbe. Elég például, ha egy-egy apró példányuk a tisztítás során a csatornahálózatba kerül, hiszen ilyen módon már a természetbe juthat. Például a kaliforniai tündérhínár először meleg vizes élőhelyen jelent meg nálunk, azonban mára a Kiskunság számos vizes élőhelyén fellehető. A vízi állatok hasonlón nagy veszélyt jelentenek e téren, ráadásul a gyérítésük vagy a kiirtásuk roppant nehéz. Ezért is szerepel több rák- és halfaj a tiltólistán. Tagországi listák is készülhetnek A nutria, természetes ellenség híján, megállíthatatlanul tud szaporodni a szabadban. A burunduk, vagyis az óvilági csíkos mókus a természetben a testméretéhez képest hatalmas téli raktárkészletet tud felhalmozni, és ezáltal az eredeti élőhelyén is nagy kárt okoz a mezőgazdasági területeken. Elsősorban emiatt szerepel a listán, bár ez utóbbi hazánkat illetően nem reális veszély. 3. oldal (összes: 5)
Akinek a listán szereplő kedvtelésből tartott állatfaj van a birtokában, megőrizheti kedvencét az állat élete végéig, de köteles lesz bejelenteni és szökésbiztos módon tartani. Ezeknek az állatoknak sem a szaporítása, sem a tulajdonosváltása nem megengedett. Azoknak, akik gazdasági célból tartanak a 4. oldal (összes: 5)
listán szereplő állatot, két év áll majd a rendelkezésükre, hogy állományukat felszámolják. Fontos megemlíteni, hogy a tagállamok saját listát is létrehozhatnak, és emellett hazánkban továbbra is hatályban marad például a 41/2010-es kormányrendelet, amely más szempontok miatt, de szintén tiltólistán szerepeltet több kedvtelésből, illetve régebben gazdasági célból tartott állatfajt. Ez alapján nálunk a mosómedve és a nutria tenyésztése már évek óta tilos. Az következő években az idegenhonos inváziós fajok listája csakúgy, mint az ilyen tulajdonságokkal rendelkező újabb fajok megjelenése és terjedése komoly természetvédelmi, illetve agrárpolitikai tényezővé válhat, és akár az állatjólléti intézkedésekhez hasonló hatása lehet, az állattenyésztésben és a növénytermesztésben érdekeltek körében egyaránt. Szerző: Tóth Zsigmond Közzététel ideje: 2016. 07. 20., szerda, 13:43 A forrás webcíme: https://magyarmezogazdasag.hu/2016/07/20/mire-szamithatnak-az-allattartok 5. oldal (összes: 5)