Tételek Agrokémia tárgyból (természetvédő, környezetgazdálkodó és vadgazda mérnökök) A vizsgán három vagy négy tétel lesz és kb.15 kiskérdés, aki a kiskérdéseket 50%-ra nem tudja annak nem javítom tovább a dolgozatát. 1. A műtrágya-felhasználás alakulása és hatásai Magyarországon és külföldön (1945-től napjainkig). 2. Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenységi agrártermelési szempontból (csoportok jellemzése, mezőgazd.alk.értékszám kiszámításánál figyelembe vett jellemzőkre példák (min.5), körny.érz. értékszám kiszámításánál figyelembe vett főszempontok (3db),KÉAÉ kiszámítása, aranykorona jelentése) 3. A műtrágyázás környezetkárosító hatásai 4. A növények kémiai összetétele 1.(osztályokat felrajzolni, ezen belül csak a víz, szárazanyagtartalomról részletesen) 5. A növények kémiai összetétele 2. (osztályokat felrajzolni, ezen belül csak a hamutartalomról és hamualkotókról részletesen) 6. A növények kémiai összetétele 3. (osztályokat felrajzolni, ezen belül csak a szervesanyag tartalomról részletesen) 7. A növényi tápelemek és osztályozásuk (definició, osztályozás mennyiség szerint) 8. A növényi tápelemek osztályozása kémiai tulajdonság és élettani funkció szerint (táblázat a tápelemek felvételéről és beépüléséről és szerepéről) 9. Tápanyagfelvétel a talajtól a gyökérig felületéig, 10. Tápanyagfelvétel a gyökér felületétől a növény sejtjeibe, tápanyagfelvétel a levélen keresztül. 11. Ionadszorpció a talajban (fogalom, megoszlás az oldat és kolloid közt, negatív töltéshelyek csoportosítása, kialakulása, a kolloidokon leggyakrabban előforduló ionok, csoportosításuk, ionadszorpció jelentősége, kationcsere kapacitás, bázistelítettség, domináns kationok, optimális kationarány ) 12. Talajsavanyúság (milyen ion okozza, meghatározása, a potenciális és aktuális ph közti különbség, optimális kémhatás, a talajkémhatás befolyása a tápanyagfelvételre, talajsavanyúság további kedvezőtlen hatásai, a talaj ph pufferoló képessége (mitől függ?), példák savanyú és lúgos kémhatást kedvelő a növényekre.) 13. A növény vízfelvétele és a befolyásoló tényezők (növény szívóereje felvétel módja, feltétele,turgeszcens állapot fogalma, vízformák a talajban (táblázatosan), DV, VKsz, HV fogalma homok, homok és agyag talaj jellemzése, optimális víztartalom) 14. Növények vízleadása, vízhasznosulása és az azt befolyásoló tényezők
15. A tápanyagellátás és a termés mennyiségének kapcsolata (Liebig és Mitscherlich törvénye) 16. A tápanyagellátás hatása a termés minőségére (ábra, tápelemek hatása a fontosabb minőségi mutatókra, gabona, cukorrépa, burgonya, zöldség gyümölcs tápanyagellátása) 17. A tápanyagellátás hatása a gyepek minőségére 18. Tápanyagformák a talajban (közvetlenül felvehető és tartaléktápanyagok fogalma, hozzá tartozó csoportok, tápanyag-pufferoló képesség fogalma és magyarázata, NPK-ra vonatkozóan a tápanyagformák aránya) 19. N a talajban, (N formák megoszlása, N körforgalom, gazdagító folyamatok, veszteségforrások mineralizáció, N kötés,immobilizáció,nitrifikáció, denitrifikáció, pentozán hatás) 20. Tápanyag körforgalom a talajban (általánosságban források és veszteségek), Mitől függ a kilúgzás mértéke? N,P,K, Mg, Ca kilúgzásának jellemzése 21. P a talajban és a növényben (formák a talajban, felvétel és azt befolyásoló tényezők, szerep, hiánytünetek) 22. K a talajban, és a növényben (formák a talajban, felvétel és azt befolyásoló tényezők, szerep, hiánytünetek) 23. Ca és Mg a talajban, és a növényben (formák a talajban, felvétel és azt befolyásoló tényezők, szerep, hiánytünetek) 24. S a talajban, és a növényben (formák a talajban, felvétel, szerep, hiánytünetek) 25. Ammónium műtrágyák (gyártás, képlet, hatóanyag, tulajdonságok, savanyító hatás okai, sorrendje), fémnitrátok (képlet, tulajdonságok) 26. Karbamid (képlet, hatóanyag, előny, hátrány, átalakulás a talajban, felhasználásának szabályai, műtrágyafajták) 27. Lassan ható N trágyák I: előnyök, karbamid-aldehid kondenzátumok részletezve, aktivitási index, egyes frakciók jelentése 28. Lassan ható N trágyák II. bevonatos és inhibitoros műtrágyák 29. Folyékony N trágyák (előny, hátrány, az említett két műtrágya jellemzése) 30. Foszforműtrágyák alapanyaga, gyártása, csoportosítása, jellemzése 31. N, P, K trágyázás (kijuttatás ideje, módjai, adagok, trágyázásnál figyelembe vett szempontok) 32. K műtrágyák gyártás,képlet hatóanyag 33. Összetett műtrágyák (definíció, az említett négy műtrágya jellemzése) 34. Kevert műtrágyák: definíció, keverési szabályok, KRL, az előadáson elhangzott példák mi mivel keverhető és nem keverhető. 35. Folyékony NP és NPK műtrágyák 36. Műtrágyák legfontosabb fizikai és kémiai paraméterei: mészindex, sóindex és KRL érték
37. Talajjavítás, mésztrágyázás 38. Mikroelemtrágyák csoportosítása, csoportok jellemzése 39. Az istállótrágya keletkezése, kezelése, felhasználása 40. Hígtrágya, trágyalé fogalma ( keletkezése, felhasználása mennyiség, tárolás, felhasználás, hígtrágya fajták, szabályok az elhelyezésére, kijuttatható mennyiség) 41. Komposztálás fogalma, előnyei, összetétel, komposztképzés feltételei, komposztálás szakaszai, zöldtrágyázás 42. Tápanyagszükséglet megállapítása : levél vagy növényanalízis 43. Tápanyagszükséglet megállapítása kémiai módszerrel (kémiai módszer fogalma, növény által felvehető tápanyag fogalma, N,P, K és mikroelem ellátottság jellemzése) 44. Műtrágyázási szaktanácsadás (elv, falj. tápanyagszükséglet, fajl műtrágyahatóanyag szükséglet, műtrágyaigény és számolási képlete, szaktanácsadás lépései a kiskérdéseknek megfelelően kifejtve) 45. Növényvédőszerkémia Kiskérdések: o Mitől függ a termés nagysága? o Mi a trágyázás célja? o A fenntartható gazdálkodás fogalma o Pozitív tápanyagmérleg fogalma és hatásai o Negatív tápanyagmérleg fogalma és hatásai o Aranykorona fogalma o 100 pontos talajértékszám fogalma o Hogyan számítható ki a környezetérzékenységi-agrártermelési értékszám? o Milyen javaslatok vonatkoznak a kedvező, veszélyeztetett és védett területekre? o Miért káros az ha a vizek nitrát tartalma nagy? o Miért káros az egyoldalú nitrogén trágyázás? o Eutrofizáció fogalma o Definiálja a növény szárazanyagtartalmát? o Definiálja a növény hamutartalmát? o Hamualkotók csoportosítása (csak felsorolás)? o Fontosabb szerves vegyület csoportok a növényben (csak felsorolás) o Definiálja és sorolja fel a makroelemeket! o Definiálja és sorolja fel a mikroelemeket! o Milyen formában szokták megadni a makroelemek illetve a mikroelemek mennyiségét? o Mit jelent az, hogy 15 ppm egy fűminta réztartalma? o Milyen formában veszi fel a növény a következő tápelemeket: C,H,O,N,P,S,B,K,Ca,Mg Cu,Mn,Fe,Zn,Mo? (2-3 elem egy kérdésben) o Milyen formában épülnek be a növénybe a következő tápelemeket: C,H,O,N,P,S,B,K,Ca,Mg Cu,Mn,Fe,Zn,Mo? (2-3 elem egy kérdésben) o Milyen biológiai szerepük van a következő tápelemeknek?.
C,H,O,N,P,S,B,K,Ca,Mg Cu,Mn,Fe,Zn,Mo? (2-3 elem egy kérdésben) o Hogyan változik a növény ásványi anyag tartalma az idő múlásával? o A növény tápanyagigénye (N,P,K) a tenyészidőszakban (rajz, magyarázat (egy elem egy kérdés)) o Aktív és passzív tápanyagfelvétel fogalma o Diffúzió fogalma, mely tápelem jut el a gyökérig főképp diffúzióval, miért? o Anyagáramlás fogalma, mely tápelemek jutnak el a gyökérig főképp anyagáramlással, miért? o Intercepció fogalma o A talajkolloidok felületén leggyakrabban megkötődő ionok és csoportosításuk (két csoport) o Kationadszorpció jelentősége o Kationcserekapacitás fogalma. Milyen talajtulajdonságok határozzák meg az értékét? o Tápanyagpufferoló képesség fogalma, miért van a talajnak tápanyagpufferoló képessége? o Mikor mondjuk azt, hogy a Na, Ca, Mg vagy H-ion domináns a talajban? Milyen lesz a talaj jellege ekkor? (egy kérdés egy kation) o A talaj ph pufferoló képessége. Milyen talajtulajdonság befolyásolja? o Melyek a közvetlenül felvehető tápelemformák (2 forma, csak felsorolás) o Mit jelent a fixált tápanyag? o Melyek a közvetlenül nem felvehető formák (csak felsorolás)? o Hogyan függ a talajban levő foszfor felvehetősége a talaj ph-jától? o Savanyú talajokban milyen formában kötődik le a talaj foszfortartalma? o Meszes talajokban milyen formában kötődik le a talaj foszfortartalma? o Hogyan függ a talajban levő mikroelemek oldhatósága a talaj ph-jától? o Mi a potenciális és aktív savanyúság, mi okozza köztük lévő különbséget? o Mi határozza meg azt, hogy a talajban oxidációs vagy redukciós viszonyok uralkodnak? o Miért káros a hosszantartó redukciós viszony a talajban? o Oxidációs viszonyokra utaló ionok o Redukciós viszonyokra utaló ionok o Ozmózis fogalma o Növény szívóereje o Mi határozza meg a talaj vízvisszatartóképességét (1 mondatban) o VKsz, DV, HV fogalma o transzspirációs együttható fogalma o Liebig törvény (rajz, rövid magyarázat) o Mitscherlich törvény ( rajz, rövid magyarázat) o Hogyan növelhető a növények fehérje tartalma? o A nitrogén hatása a gyepek minőségére. o A K és P trágyázás általában a növények tartalmát növeli o A N trágyázás általában a növények tartalmát növeli. o közvetlenül felvehető formák (felsorolás, definíció) o kicserélhető forma definíció o tartalék formák (felsorolás, definíció) o tápanyagtőke fogalma
o fixált forma fogalma o biológiailag kötött forma fogalma o Humusz fogalma, évente hány %-a mobilizálódik? o N,P,K formák megoszlása a talajban (egy elem egy kérdés) o A P és a N közül melyikre jellemző a kilúgzás? Miért? o Nitrifikáció fogalma o ammonifikáció, aminizáció fogalma o denitrifikáció fogalma o A N mineralizációjának és immobilizációjának fogalma o A N kötő baktériumok és a gazdanövény szimbiózisa miből áll? o Tápelemek hiánytünetei (egy elem egy kérdés) Kevert műtrágya fogalma Összetett műtrágya fogalma Szuszpenziós műtrágya fogalma A N műtrágyákat egybe vagy megosztva juttatjuk ki? Miért? Ha megosztva hogyan? A K műtrágyákat egybe vagy megosztva juttatjuk ki? Miért? Ha megosztva hogyan? A P műtrágyákat egybe vagy megosztva juttatjuk ki? Miért? Ha megosztva hogyan? Melyik N műtrágyát szoktuk lombtrágyaként is használni? Mit jelent a fej és alaptrágyázás? Mit jelent P esetén a tartalékoló és feltöltő trágyázás? Milyen talajtulajdonságokat kell figyelembe venni K trágyázásnál? Képlet, hatóanyag a következő műtrágyákra: Ammónium szulfát Ammónium-nitrát Mi a mészammon-salétrom? Karbamid Miből áll a szuperfoszfát Tripleszuperfoszfát UAN oldat (összetevők, hatóanyag) Kálisó Kálium-szulfát MAP DAP Keserűsó (csak képlet) Kieserit (csak képlet) Apatit (csak képlet) Hígtrágya hatóanyagtartalom, összetétel Szervestrágya hatóanyagtartalom, összetétel Trágyalé hatóanyagtartalom Karbamid átalakulása a talajban (két lépésben) Aktivitási index fogalma Az orto és polifoszforsavak fogalma Az orto és polifoszforsav alapú műtrágyák hatóanyagtartalma átlagosan. Hogyan változik az össz hatóanyag ha K ot keverünk hozzá? Kelát fogalma és szerepe a mikroelemtrágyázásban
Mészindex és sóindex fogalma Erősen savanyú talajban mely elemekből lehet hiány és mely elemekből toxikus mennyiség? A N vagy a P műtrágyákra jellemző a kimosódás? Miért? Mennyi közepes minőségű istállótrágya hatóanyag tartalma közelítőleg? Lúgos talaj esetén milyen lehetőség adódik mikroelemtrágyázásra? Savanyú talaj mikroelemtrágyázásánál minek a veszélye áll fenn? Milyen talajtulajdonságok alapján határozzák meg a mészadagot a talajjavításhoz? Miért? A savanyú talajok javíthatók... eljárással. A szikes talajok javíthatók... eljárással. Az ammónium-nitrát hátrányos tulajdonságai: A foszforműtrágya-gyártás lényege: A K műtrágya gyártás lényege A N műtrágyagyártás lényege A szuperfoszfát.-ből készül Mit jelent a KRL érték a műtrágyáknál? Annál jobb a műtrágya minél. a KRL értéke. Szaktanácsadás lépései Fajlagos tápanyagszükséglet fogalma Fajlagos műtrágyahatóanyag-szükséglet fogalma Mi a különbség a tápanyagszükséglet és műtrágyszükséglet közt? Milyen termőhely csoportokat különböztetünk meg? Milyen talajtulajdonságok alapján becsülhető meg a N ellátottság? Milyen talajtulajdonságok alapján becsülhető meg a P ellátottság? Milyen talajtulajdonságok alapján becsülhető meg a K ellátottság? Hogyan becsülhető meg a várható temésszint, miért fontos ennek ismerete? Ha 1ha területre 150kg N műtrágyadag szükséges, akkor mennyi ammónium nitrátot kell kiszórni erre a területre (indoklással). Ha 1ha területre 130kg P 2 O 5 műtrágyadag szükséges, akkor mennyi szuperfoszfátot kell kiszórni erre a területre (indoklással). Növényvédőszerek csoportjai kártevők szerint (felsorolás) Kontakt hatású, mélyhatású, szisztematikus növényvédőszer fogalma Hatóanyag és növényvédőszer közti különbség Növényvédőszerekkel szemben támasztott követelmények MVI, ÉVI, MMM, MAK fogalma Növényvédőszerek csoportjai biokémiai hatás alapján (felsorolás) Perzisztencia fogalma Várakozási idők fajtái és jelentése LD50 fogalma Mikor méhveszélyes egy növényvédőszer? Mikor közepesen méhveszélyes a növényvédőszer Erdeiné dr. Kremper Rita