Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola ZALAI NOÉMI őrnagy: A humánerőforrás-gazdálkodás kérdéseinek vizsgálata a nemzetbiztonsági szolgálatoknál Doktori (PhD) értekezés Szerzői ismertető Témavezető: Dr. Kobolka István ezredes, egyetemi docens, PhD Budapest 2012
A TUDOMÁNYOS PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA Hazánknak történelmi okokból, illetve a rendszerváltozás következtében régi keletű, de új típusú kihívásokkal (nemzetközi terrorizmus, szervezett bűnözés, kábítószer bűnözés, proliferáció, illegális migráció stb.) kell szembenéznie. Az egyes szolgálatok ezért az elmúlt években jelentős átalakuláson mentek keresztül, helyzetük nagy részben konszolidálódott, feladatkörük egyre inkább kikristályosodott, struktúrájuk ha időnként némi változtatásra is szorul kialakult, megszilárdult. A változó biztonságpolitikai és a hazai kriminalisztikai helyzet azonban újabb és újabb kihívások elé állítja a rendvédelmi szerveket, fegyveres testületeket és a nemzetbiztonsági szolgálatokat is. Többek között ennek a folyamatnak köszönhető az is, hogy az utóbbi években a társadalmi és szakmai elvárások egyaránt megnövekedtek ezen szervezetek irányába. A nemzetbiztonsági szolgálatok hatékony feladatellátásának és a velük szembeni elvárások teljesítésének támogatásában kiemelt szerepet játszanak a humánerőforrásgazdálkodási rendszer egyes elemei. Ennek megfelelően elengedhetetlenül szükséges a humán területek magas fokú felkészültsége, eljárásaik tudományos szintű kidolgozása és annak folyamatos fejlesztése is. A hatékony humánerőforrás-gazdálkodás hozzájárulhat továbbá ahhoz is, hogy a különböző szintű stratégiai feladatok megvalósítása összhangba kerülhessen az érintett szervezetek készségeivel és képességeivel. A rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok sajátosságai megkövetelik, hogy az állomány kiválasztása és szakmai felkészítése igazodjon a mindenkori igényekhez. Az összetett és speciális feladatokat ugyanis csak felkészült, kreatív, széleskörű és a kor kihívásainak megfelelő ismeretekkel rendelkező, ugyanakkor stabil erkölcsi-etikai értékrenddel bíró, motivált és elkötelezett személyi állomány képes az elvárt színvonalon végrehajtani. A pályamotiváció, az állománnyal szemben támasztott általános és speciális követelmények, valamint a kiválasztási rendszer vizsgálata mellett jelentős szerepe van a szakmai felkészítésben alkalmazott módszerek időről időre történő rendszerszintű felülvizsgálatának is, különös tekintettel a lehetséges fejlesztési irányok feltárására és szervezeti integrációjának megteremtésére. A sokrétű és speciális feladatkörök, sajátosságok elemzése egyben elősegítheti olyan komplex HR rendszer kialakítását is, amely megfelel a kihívásokból és a szakmai sajátosságokból eredő magas szintű követelményeknek. 2
HIPOTÉZISEK 1. Igazolni kívánom, hogy mivel a pályamotiváció meghatározó szerepet tölt be a pályaválasztás folyamatában, a képességek, kompetenciák mellett szükséges a motiváció vizsgálata. Igazolni kívánom továbbá, hogy a nemzetbiztonsági pályát választó férfiak és nők motivációja eltérhet egymástól. 2. Igazolni kívánom, hogy a kiválasztási folyamatnak olyan sajátos elemeket is tartalmaznia kell, amelyek az általános feltételrendszeren túl a munkaköri specifikus kompetenciák vizsgálatát is lehetővé teszik, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a hatékony kiválasztás az alkalmasságvizsgálati és a kompetenciaalapú kiválasztási módszerek szintézisével biztosítható. 3. Igazolni kívánom, hogy az állománnyal szemben támasztott követelményeket elsősorban a szakmai tevékenység jellege és az abból eredő elvárások határozzák meg, továbbá az elvárásoknak megfelelő általános és speciális ismeretek egyidejű megszerzésének biztosítása a felkészítési rendszer feladata. 4. Igazolni kívánom, hogy a konzervatív szervezeti kultúrával rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a rendszerszintű változtatások eredményes bevezetése csak a szervezeti igények, valamint a szervezeti kultúra figyelembe vétele mellett, hiteles és többoldalú kommunikáció segítségével valósulhat meg hatékonyan. KUTATÁSI CÉLOK Megvizsgálni és rendszerezni a nemzetbiztonsági szolgálatokhoz jelentkezők pályamotivációs tényezőit. Feltárni és rendszerezni a nemzetbiztonsági szolgálatok állományával szemben támasztott általános és speciális követelményeket. Vizsgálni és összehasonlítani a nemzetbiztonsági szolgálatoknál alkalmazott kiválasztási és szakmai felkészítési eljárások menetét, módszereit. 3
Feltárni a lehetséges fejlesztési irányokat a kiválasztási módszerek és az eljárásrend vonatkozásában. Feltárni a nemzetbiztonsági szolgálatoknál alkalmazható szakmai felkészítés kialakításának és fejlesztésének lehetőségeit. Bemutatni és elemezni a szervezetszintű változások bevezetésének kihívásait és nehézségeit. KUTATÁSI MÓDSZEREK Szakirodalmi források feldolgozásával összegzem a pályaalkalmasság, pályamotiváció elemeit, valamint bemutatom a kompetencia- és alkalmasságvizsgálatok sajátosságait. Kérdőíves vizsgálat segítségével feltárom a nemzetbiztonsági szolgálatok állományának pályamotivációs tényezőit, különös tekintettel a nemek közötti különbségekre és hasonlóságokra. A nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői állományával folytatott interjúk során keletkezett információk, valamint a kérdőíves vizsgálat eredményei alapján rendszerbe foglalom a nemzetbiztonsági szolgálatok állományával szemben támasztott követelményeket. A nemzetbiztonsági szolgálatok humánerőforrás-gazdálkodási területein dolgozó szakemberekkel készített interjúk és a hozzáférhető adatok, dokumentumok segítségével bemutatom és rendszerezem a nemzetbiztonsági szolgálatok kiválasztási és felkészítési módszereit. AZ ELVÉGZETT VIZSGÁLAT TÖMÖR LEÍRÁSA FEJEZETENKÉNT Az I. fejezetben bemutattam a pályaválasztás, pályamotiváció és munkahelyi szocializáció elméleti hátterét, rendszereztem a nemzetbiztonsági pálya sajátosságait, valamint összegeztem a nemzetbiztonsági szolgálatokhoz jelentkezők pályamotivációjának vizsgálatára irányuló kutatásaim eredményeit. 4
A II. fejezetben szakirodalmi források segítségével rendszereztem az alkalmasság és kompetencia elméleti hátterét, bemutattam az alkalmasságvizsgálati eljárásokat, a nemzetbiztonsági szolgálatok felvételi eljárásainak sajátosságait, a lehetséges fejlesztési irányokat, illetve a külföldi nemzetbiztonsági szolgálatok és a NATO országok hivatásos tisztjeinek kiválasztási módszereit, továbbá összegeztem a nemzetbiztonsági szolgálatok állományával szemben támasztott követelményekre irányuló kutatásaim eredményeit. A III. fejezetben rendszereztem a humánstratégiával, karriertervezéssel és az életpályamodell kialakításával kapcsolatos elméleti ismereteket, bemutattam a komplex karriertervezési rendszer elemeit, rámutattam az életpályamodell kialakítása kapcsán várható kihívásokra és lehetőségekre, valamint vizsgáltam a munkakörelemzés szerepét a komplex HR rendszer elemeivel összefüggésben. A IV. fejezetben bemutattam a hazai nemzetbiztonsági képzés aktuális helyzetét, vizsgáltam a nemzetbiztonsági szolgálatok felkészítési rendszerének elemeit, összegeztem a fejlesztési irányokat és lehetőségeket, valamint nemzetközi kitekintést tettem a felkészítés, kiképzés gyakorlatára. Az V. fejezetben személyes tapasztalatok alapján bemutattam egy új HR stratégia bevezetésének lépéseit, ezzel összefüggésben pedig vizsgáltam, hogy a rendszerszintű változások bevezetése a konzervatív kultúrával rendelkező szervezetekben milyen nehézségekkel és kihívásokkal jár. ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK A nemzetbiztonsági szolgálatok kiemelt szerepet játszanak a kormányzati szintű biztonságpolitikai stratégiai célok megvalósításában, feladataik ezen céloknak vannak alárendelve, hatékony működésük alapfeltétele a szakmai együttműködés rendszerének biztosítása és a szervezeti működés feltételeinek megteremtése, amelyhez hatékony humánerőforrás gazdálkodási rendszer szükséges. A nemzetbiztonsági pálya számos olyan jellemzővel rendelkezik, amely eltér a civil pályákétól, a legmeghatározóbb elemei kevés ismeret a tényleges munkatevékenységről, különleges szerepelvárások stb. éppen a nemzetbiztonsági 5
jellegből adódnak. A pályasajátosságok feltárása hozzájárulhat a hatékony toborzási stratégia kialakításához. A jó képességek és a pályára való alkalmasság önmagában nem elégségesek a beválás és a hosszú távú elköteleződés garantálásához, ezek teljesülése csak megfelelő motiváció esetén várható, amelyet ebből kifolyólag az alapkövetelmények szerves részeként kell tekinteni és célszerű rendszeresen vizsgálni. A nemzetbiztonsági pálya sok szempontból speciálisnak mondható. Ha a közszolgálati szféra egyik szegmenseként vizsgáljuk, feltételezhető, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokhoz jelentkezők egyrészt a kiszámíthatóságot és biztonságot várják el, ha a nemzetbiztonsági jelleget helyezzük előtérbe, akkor pedig az izgalmas munkatevékenység vagy a fejlett technológia, infrastruktúra válhatnak fontossá. A pályamotivációs tényezőkben előforduló különbségek azonban a nemek közötti eltérések alapján is vizsgálhatók. A férfiak esetében jóval erősebb motivációt jelent a titkosszolgálati szereppel összefüggő hiedelmekből származó elvárások és a kalandvágy, míg a nőknél elsősorban a biztonsággal összefüggő szempontok dominálnak, vagyis a kiszámítható, biztos munkakörülmények és a stabil egzisztencia utáni vágy. A pályakezdők motivációs vizsgálata során megállapíthatóvá vált, hogy a jelentkezők nagy része nem rendelkezik előzetes ismeretekkel a szolgálatok tevékenységét illetően. Kimutatható motivációs tényező a biztonságos, kiszámítható munkahely, a karrierlehetőség, az izgalmas munkakör, és a széleskörű szakmai tudás megszerzése iránti elvárás. Az alkalmasságvizsgálat egy tágabb értelemben vett munkaköri jelleghez szükséges alkalmasságot hivatott kimutatni, míg a kompetencia vizsgálat egy szűkebb, specifikus feladatkör vonatkozásában szolgáltathat információkat a jelentkezőkről. A nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a szakma jellege és a szerteágazó feladatkörök miatt a kettő szintézise jelenthet megoldást. 6
A nemzetbiztonsági szolgálatok állományával szemben megfogalmazott elvárások, követelmények tartalma és fontossági sorrendje függ a konkrét tevékenységtől, munkakörtől. A hatékony kiválasztás érdekében a nemzetbiztonsági jellegből fakadó általános illetve a munkakörhöz köthető speciális követelmények vizsgálata egyaránt szükséges. A pályafejlődés sikerességét és a hosszú távú elköteleződést nagymértékben elősegítheti az életpályamodell /karrierív kialakítása, amelynek a közszolgálati és abból eredően a nemzetbiztonsági ágazatra történő kiterjesztésére kormányzati igény is mutatkozik. A közszolgálati/belügyi életpálya kialakításának egyik meghatározó szegmense a munkaköralapú előmenetel lehetőségének megteremtése és a korszerű karriermenedzsment elemeinek integrálása, amelyhez teljes körű munkakörelemzés lefolytatása szükséges. A nemzetbiztonsági szolgálatoknál dolgozó munkatársak eltérő szakmai háttérrel, végzettséggel és tapasztalattal kerülnek állományba, ezért a hiányzó és szükséges ismeretek megszerzésére döntően az állományba vételt követően kerülhet sor. A hatékony felkészítés olyan koherens rendszer működtetésével biztosítható, amely megfelel a szervezeti igényekből, valamint a speciális feladatrendszerből adódó követelményeknek, valamint az érintett szolgálatok esetében összhangban van a belügyi-, illetve közszolgálati szakmák közötti átjárhatóság biztosítására irányuló kormányzati igénnyel is. A nemzetbiztonsági szolgálatoknál alkalmazott felkészítési módszerek egy része hagyományokon alapul, ugyanakkor a képzési rendszerek egyre több olyan elemet is tartalmaznak, amelyek a mindenkori szervezeti igényeknek és elvárásoknak megfelelően integrálják a modern oktatási lehetőségeket. A nemzetbiztonsági szolgálatok képzési rendszerének fejlesztési iránya ezért egyrészt az oktatásmódszertan és az infrastruktúra fejlesztése, másrészt az operatív feladatok hatékony végrehajtásához szükséges, speciális, gyakorlati felkészítési lehetőségek felé mutatnak. 7
Konzervatív, hagyománytisztelő kultúrában a szervezetszintű változásokat, illetve az eltérő szemlélet meghonosítását csak széleskörű szakmai konszenzus mellett, megfelelő tervezéssel, a célok és várható eredmények hatékony és többoldalú szervezeti kommunikáció által történő megismertetésével, az állomány bizonyos szintű és mértékű felhatalmazásával, valamint gördülékeny döntési mechanizmusok segítségével lehet sikeresen kivitelezni. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK 1. Két nemzetbiztonsági szolgálat állománya körében végrehajtott kérdőíves kutatással igazoltam, hogy a képességek és kompetenciák mellett szükséges a motiváció vizsgálata, továbbá a nemzetbiztonsági pályát választó férfiak és nők pályamotivációs tényezői eltérnek egymástól. 2. Igazoltam, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok összetett feladatrendszeréből adódóan a kiválasztási rendszerbe szükséges azon vizsgálati módszerek integrálása, amelyek lehetővé teszik a speciális kompetenciák feltérképezését, továbbá az általános és speciális követelmények vizsgálata a hagyományos alkalmasságvizsgálati és a kompetencialapú kiválasztási módszerek szintézisével biztosítható a leghatékonyabban. 3. Két nemzetbiztonsági szolgálat vezetői körében folytatott kérdőíves kutatás eredményeképpen bizonyítottam, hogy az állománnyal szemben támasztott követelményeket és azok fontossági sorrendjét elsősorban a szakmai tevékenység jellege határozza meg, továbbá az elvárásoknak megfelelő általános és speciális ismeretek egyidejű megszerzésének biztosítása a felkészítési rendszer feladata. 4. Igazoltam, hogy a konzervatív szervezeti kultúrával rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a rendszerszintű változások bevezetésének sikere csak széleskörű szakmai konszenzus esetén, világos cél- és feladat meghatározás mellett és hiteles kommunikáció útján biztosítható. 8
AJÁNLÁSOK Az általam végrehajtott pályamotivációs kutatás során véletlenszerű minták alapján nyert jellemzők vizsgálatát javaslom reprezentatív mintavétellel vagy teljes állományra vonatkozó kutatással folytatni és rendszeresen megismételni, illetve a vizsgálatból kimaradt szolgálatokra is szükség szerint kiterjeszteni. A nemzetbiztonsági szolgálatok állományával szemben támasztott követelmények feltérképezését célzó vizsgálatokat javaslom folytatni és kiterjeszteni a szolgálatok teljes spektrumára. Javaslom a nemzetbiztonsági szolgálatok kiválasztási rendszerének fejlesztési lehetőségeit további kutatások alá vonni, különös tekintettel a hagyományos alkalmasságvizsgálati és a kompetencialapú kiválasztási módszerek szintetizálási lehetőségének megteremtésére. Javaslom a munkaköri csoportokhoz illeszkedő beválás vizsgálat kidolgozását és bevezetését a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, amely a kiválasztási rendszer fejlesztésének lehetőségét is elősegíti. Javaslom megvizsgálni a nemzetbiztonsági szolgálatok kiválasztási eljárásában mutatkozó törvények és jogszabályok által előírt kötelezettségekből adódó azonos vagy hasonló egészségügyi, pszichológiai szűrések központosítási lehetőségét, a költséghatékonyság, az erőforrások optimalizálása, valamint a hatékonyság növelése érdekében. A KUTATÁSI EREDMÉNYEK GYAKORLATI FELHASZNÁLHATÓSÁGA - Az értekezést a nemzetbiztonsági szolgálatok humán területei számára javaslom felhasználni, különös tekintettel a toborzási, kiválasztási és képzési módszerek, eljárások, stratégiák és protokollok kialakításához, valamint a humán területen dolgozók felkészítéséhez. 9
- Az értekezésben szereplő pályamotivációs kutatás eredményei kiindulópontként szolgálhatnak egy, a nemzetbiztonsági szolgálatok állománya körében lefolytatandó további, szélesebb körű vizsgálathoz, továbbá hozzájárulhatnak a toborzási stratégia újragondolásához. - A kiválasztási módszerek, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok állományával szemben támasztott követelmények bemutatása és rendszerezése segítséget nyújthat a hagyományos alkalmasságvizsgálati és a kompetenciaalapú kiválasztási módszerek szintetizálási lehetőségének további vizsgálatához. A DOKTORJELÖLT TÉMÁVAL KAPCSOLATOS PUBLIKÁCIÓNAK JEGYZÉKE A nemzetbiztonsági szolgálatok állományának kiválasztásával kapcsolatos kérdések, KBH Szakmai Szemle, 2009. évi 1. szám, 161-169 pp. A különböző kompetenciák pályaszocializációs összefüggései KBH Szakmai Szemle, 2011. évi 2. szám, 158-170 pp. Pedagogic methodology of preparing for extraordinary situations, KBH Szakmai Szemle, Special Issue, 2011. évi 1. szám, 125-129 pp. A munkakörelemzés és a kompetencia-térkép felhasználási lehetőségei a rendvédelmi szerveknél, Felderítő Szemle, 2012. évi 2. szám, 244-254 pp. The adaptability of competence based selecting methods especially at the national security services, KBH Szakmai Szemle, Special Issue, 2012. évi 2. szám,128-133 pp. A rendészeti életpályamodell vizsgálata, Magyar Rendészet, 2012. évi 2. szám. Challenges and development trends regarding the training systems of the national security services, Hadtudományi Szemle, 2012. évi 3. szám. 10
A DOKTORJELÖLT SZAKMAI TUDOMÁNYOS ÉLETRAJZA Személyes adatok: Név, rendfokozat: Zalai Noémi őrnagy Született: Budapest, 1976. november 07. Anyja neve: Kiss Ágnes Lakhelye: 1162 Budapest, Muzsika u. 89. Tanulmányok, végzettség 2008 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Hadtudományi Doktori Iskola, PhD hallgató 2004 Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Felsőfokú nemzetbiztonsági szakmai tanfolyam 1999-2000 Trainex Üzleti Iskola Felsőfokú reklám- és marketingmenedzser 1996-2002 Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar Angol nyelv és irodalom szakos tanár Kommunikációs szakember 1991-1995 Corvin Mátyás Gimnázium Szakmai tapasztalat, munkahelyek 2003 Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Beosztások: 2011. december: Képzési Osztály, kiemelt szakreferens 2010-2011: Képzési Osztály, megbízott osztályvezető 2008-2010: Képzési Osztály, szakreferens 2003-2008: NBSZ szakterület, műveleti főtiszt 2000-2002 Ferry Contact Kft. Beosztás: Megbízott szakfordító (angol) 1998-2000 Budacolor Kft. Beosztás: Szaktolmács (angol) 1996 Újságíró gyakornok, szerkesztő asszisztens 11
Szakmai tudományos tevékenység 2010. december NBSZ Tudományos Tanács, titkár 2009-től NBSZ szaktanfolyamok, oktató 2008 MRTT tudományos pályázat, VI. helyezés 2006 NBSZ tudományos pályázat, II. helyezés Nyelvtudás Angol C típusú felsőfokú nyelvvizsga Német C típusú középfokú nyelvvizsga 12