Tartalom 1. Beruházáslebonyolítói jogosultság 1.1. Beruházáslebonyolítói tevékenység folytatásának feltételei 1.1.1. Szakképzettség 1.1.2. Szakmai gyakorlat 1.1.3. Jogosultsági vizsga 1.1.4. Szakmai továbbképzés 1.2. Beruházáslebonyolító feladata 1.3. Beruházáslebonyolítói névjegyzék vezetése 1. Beruházáslebonyolítói jogosultság Az építésügy alaptörvénye, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) rendelkezik a beruházáslebonyolító feladatáról, felelősségéről, és a tevékenység folytatásának feltételeiről. Az Étv. meghatározza a beruházáslebonyolító tevékenység fogalmát, a tevékenységet folytató természetes, és jogi személyek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek körét. A törvényi meghatározás értelmében a beruházáslebonyolítói tevékenység az építtető megbízásából az építtetői feladatainak ellátása. Beruházáslebonyolító tevékenységet csak az folytathatja, aki az erre irányuló szándékát bejelenti a névjegyzéket vezető szervnek. A bejelentés, a tevékenység folytatásának feltétele, hogy a beruházáslebonyolítói tevékenységet folytató személy nem áll az ilyen tevékenységet kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű, és rendelkezik az Étv. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, és megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek. Jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor végezhet beruházáslebonyolítói tevékenységet, ha tagja vagy vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy jogosult az adott tevékenység folytatására, és ez a tag, személy részt vesz a tevékenység ellátásában. 1.1. Beruházáslebonyolítói tevékenység folytatásának feltételei Az Étv. felhatalmazása alapján a Kormány az egyes építésüggyel kapcsolatos szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 192/2009.(IX.15.)Korm. rendeletében (a továbbiakban: Szakmagyakorlási rendelet) határozza meg a beruházáslebonyolítói tevékenységet folytatásának részletes szabályait. A Szakmagyakorlási rendelet 2009. október 1-én lépett hatályba, rendelkezései szerint a beruházáslebonyolítói tevékenységet az folytathat aki szakirányú mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettséggel (korábban egyetemi végzettség) vagy alapképzésben szerzett szakképzettséggel (korábban főiskolai végzettség), és meghatározott idejű szakmai gyakorlattal rendelkezik. A beruházáslebonyolítói tevékenység folytatásához a törvényi feltételek (büntetlen előélet, bejelentés, névjegyzékbe vétel,) mellett a Szakmagyakorlási rendelet előírja jogosultsági vizsga letételét, és a folyamatos szakmai továbbképzés teljesítését. A bejelentést tevő személynek 5 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie az engedélyező hatóságnak számára a bejelentés során. 1.1.1.Szakképzettség
2 A beruházáslebonyolítói tevékenységhez műszaki felsőoktatásban mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség (korábban egyetemi végzettség) vagy alapképzésben szerzett szakképzettség (korábban főiskolai végzettség) szükséges. 1.1.2. Szakmai gyakorlat A Szakmagyakorlási rendelet meghatározza, hogya beruházáslebonyolítói tevékenységhez öt év szakmai gyakorlati időt kell teljesíteni. Szakmai gyakorlati időként a szakirányú felsőfokú szakképzettség megszerzését követő, a kérelmezett tevékenység szakterületének megfelelő településtervezői, építészeti-műszaki tervezési, felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy-oktatói, felsőoktatási intézményben településtervezési szaktárgy-oktatói, építésügyi műszaki szakértői, építési műszaki ellenőri, településrendezési szakértői, felelős műszaki vezetői, beruházáslebonyolítói, építésügyi és építésfelügyeleti hatósági, az építésüggyel kapcsolatos kutatási, fejlesztési, építésügyi igazgatási szakértői tevékenység folytatásának időtartamát, lehet figyelembe venni. 1.1.3. Jogosultsági vizsga A jogosultsági vizsga a beruházáslebonyolítói tevékenységhez kapcsolódó a Szakmagyakorlási rendeletben meghatározott követelményrendszer szerint szakmai ismeretek elsajátításának az igazolása. A jogosultsági vizsgát az Magyar Építész Kamara, illetve a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban együtt: országos szakmai kamara) szervezik, és bonyolítják le. Részben kap felmentést a jogosultsági vizsga alól - az országos szakmai kamara főtitkára által hozott döntésben - az a személy aki településrendezési, tervellenőri, energetikai tanúsítói jogosultság, valamint építészeti-műszaki tervezői vagy építésügyi műszaki szakértői jogosultság valamely szakterületén már eredményes jogosultsági vizsgát tett, vagy ha a kérelmező építésügyi vizsgával, építésügyi szakmai tartalmú közigazgatási vizsgával rendelkezik, és e vizsga követelményrendszere a szakmagyakorlási jogosultsági vizsga követelményrendszerével részben megegyezik. A jogosultsági vizsga díja összesen 34 000 forint, amelyből az általános követelményrendszerű részek díja 6000-6000 forint, a különös követelményrendszerű részek díja 11 000-11 000 forint. A jogosultsági vizsga - sikertelenség esetén részben vagy egészben - megismételhető. A javítóvizsga díja a jogosultsági vizsga díjával azonos. A jogosultági vizsga általános és különös részből áll. Az általános követelmények keretében a vizsgázónak ismernie kell: a jogi környezet általános felépítését (jogszabályi hierarchia), a kötelmi jogon belül a szerződésekre vonatkozó általános szabályokat (tartalmi és formai követelmények, érvényesség), vállalkozási alapismereteket és az adózásra vonatkozó általános követelményeket, előírásokat, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás, valamint az építésügyi hatósági eljárások általános szabályait (az első fokú eljárás megindítása, kérelem és mellékletei, a tényállás tisztázása, az egyes szakmagyakorlási tevékenységek közötti kapcsolatrendszer, a határozat tartalma és közlése, jogorvoslati lehetőségek, ügyfél fogalma), az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerkezetét, általános fogalmait, településrendezéssel kapcsolatos általános előírásait, építményekkel szemben támasztott általános követelményeit,
3 építésügyi hatósági engedélyezésre vonatkozó előírásait, építésre vonatkozó követelményeket, építésfelügyeleti ellenőrzésre vonatkozó általános szabályait, alapján az építésügyi hatóság szervezeti rendszerét (ideértve a sajátos építményfajtákat és a műemlékvédelmet is), a tűzvédelem körében az építmények tűzveszélyességi osztályba sorolására vonatkozó előírásokat, a tűzállósági fokozatokat, és a tűztávolságokra vonatkozó előírásokat, az építmény használatára vonatkozó általános tűzvédelmi szabályokat, a közbeszerzés általános (tevékenységével összefüggő) szabályait, a műemlékvédelem, továbbá a környezet-, természet- és tájvédelem általános követelményeit, a kötelező alkalmassági időre vonatkozó előírásokat, a megfelelőség igazolására, megfelelőségi tanúsítványra és megfelelőségi nyilatkozatra, továbbá a CE megfelelőségi jelölés alkalmazására vonatkozó előírásokat, a szabványokra vonatkozó alapvető fogalmakat, a szabványok alkalmazására vonatkozó általános szabályokat, a szabványtípusokat. A jogosultsági vizsga különös követelményei keretében a vizsgázónak ismernie kell: a beruházáslebonyolítói jogosultság feltételrendszerét, az építőipari kivitelezési tevékenységhez szükséges hatósági engedélyezés rendszerét, az építészeti-műszaki tervezési, az építési műszaki ellenőri, a tervellenőri jogosultság feltételrendszerét, a tevékenységet folytató személy feladatát, felelősségét, a kivitelezési tevékenység folytatásának feltételrendszerét, a kivitelezési tervdokumentáció tartalmát, követelményét, munkarészeit, az építési és a felmérési napló tartalmát, vezetésének követelményeit, az építési beruházás gazdasági számításainak módját, az építési beruházások közbeszerzésének szabályait, az építtetői fedezetkezelő feladatát, működését. A vizsgázótól számon kérhető követelményekre vonatkozó - a miniszterrel egyeztetett - jogszabályok, jogszabályrészek, szabványok és segédanyagok jegyzékét a szakmai kamaráknak a honlapjukon közzé kell tenni. A listát a szakmai kamarák évente aktualizálják a jogszabályok és szabványok változásainak megfelelően. A jogosultsági vizsgát a vizsgabizottság előtt kell letenni, melyet az országos szakmai kamarák hozzák létre és működtetik. A vizsgabizottság elnökből, szakmai elnökből és tagokból áll. A vizsgabizottság elnöke az illetékes miniszter által megbízott személy, a szakmai elnöke az országos szakmai kamara szakterületi képviselője, tagjai a szakterületek szerinti országos szakmai kamarák és az illetékes felsőoktatási intézmények képviselői. Az eredményes vizsgát tett vizsgázó a vizsgabizottság elnökei által aláírt bizonyítványt kap, a vizsga igazolásaként. 1.1.4. Szakmai továbbképzés A beruházáslebonyolítói tevékenység folytatásának bejelentése határozatlan időre szól. A szakmagyakorlónak az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól szóló
4 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet rendelkezései szerint szakmai továbbképzést kell teljesítenie. Minden továbbképzési időszak (öt év) végén a továbbképzési kötelezettséget a szakmagyakorlónak igazolnia kell. A továbbképzési kötelezettség alól mentesül a tevékenységet szabad szolgáltatásnyújtás keretében folytató személy. A továbbképzés igazolásáról, a beruházáslebonyolítói tevékenységet folytató további névjegyzéken tartásáról azaz a bejelentés hatályának az érvényességéről a névjegyzéket vezető szerv a tevékenységet folytató személy kérelemére a kamarai titkár hatósági bizonyítványt állít ki. A szakmai továbbképzés kötelező és szabadon választható témakörökből áll. A kötelező továbbképzés formája tanfolyam, tartalma az energetikai tanúsítói jogosultságra vonatkozó jogi, pénzügyi, szabvány és minőségügyi szakmai ismeretek. A továbbképzési időszak alatt az időigénye legalább 10 és legfeljebb 20 óra. Kötelező tanfolyamot szervezhet a beruházáslebonyolítói tevékenységhez kapcsolódó műszaki felsőoktatási, valamint az intézmény-akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező intézmény, továbbá a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara. A szabadon válaszható tartalmú továbbképzés az adott energetikai tanúsítói tevékenységhez kapcsolódó műszaki fejlődés és a szakmai ismeretanyag bővítését szolgálja, amelynek formája lehet szakmai tanfolyam; szakirányú, a szakmagyakorlási jogosultsághoz kapcsolódó, posztgraduális képzés; szakmai előadáson, konferencián való részvétel hallgatóként; szakmai előadáson, konferencián való részvétel előadóként; szakmai tanulmányúton való részvétel; az adott szakterületen végzett oktatói tudományos és szakirodalmi tevékenység; szakmai díj, szakmai tudományos cím, fokozat elnyerése. A szabadon választható témakörökben a tevékenységet folytató szakmagyakorlónak az öt éves továbbképzési időszak alatt összesen 20 pontot kell igazolnia. A szabadon válaszható témakörben tanfolyamot a területi szakmai kamarák is szervezhetnek. 1.2. A beruházáslebonyolító feladata A beruházáslebonyolító feladata - ha a felek eltérően nem állapodnak meg - az építtető általános megbízottjaként az építésügyi hatósági engedély megszerzése, a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzátartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban foglaltak betartása, az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének figyelemmel kísérése, az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt történő megvalósulása, az építési műszaki ellenőr, valamint a kivitelező kiválasztása. Feladatát képezi az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének az építésfelügyeleti szervhez történő jogszabályban előírt bejelentése és az ehhez szükséges mellékletek megléte. Az építési napló - jogszabályban meghatározott esetekben - a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatása során az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon, feladata az építési törvényben meghatározott esetekben személyes adatok közlése, illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben a megjelölt adatok bejelentése. A beruházáslebonyolító az építtető általános megbízottjaként az építtető nevében szerződéseket köt, meghatározza a beruházás megindításához szükséges személyi feltételeket, előkészíti a döntéseket. Szükség szerint készíttet előtanulmányokat (különösen vázlatterv, tanulmányterv, megvalósíthatósági tanulmány) megszerzi az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyeket. A beruházás gazdasági számításait (ráfordítások, árindex, megtérülési mutatók, hozam stb.), a megbízás tárgyára
5 vonatkozó költségbecslést előkészíti, elő- és utókalkulációs elemzéseket készít. A kivitelezésre vonatkozó ajánlati, részvételi, illetőleg ajánlattételi felhívást elkészíti, a dokumentációt elkészítteti, a követelményeket megfogalmazza, az ajánlatadók kérdéseit megválaszolja. Az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás lebonyolítása érdekében az építtető által meghatározott külön jogszabály szerinti egyéb feladatokat is ellát. A kivitelezési dokumentációt az egyes építményfajtáknak megfelelő módon és mértékben elkészítteti. Kiválasztja a tervezőt, a fővállalkozó kivitelezőt, az építési műszaki ellenőrt és tevékenységüket koordinálja. Az építtető által vállalt szolgáltatásokat biztosítja, az árvitákat rendezi, kiválasztja és biztosítja az építési munkaterületet, és átadja a kivitelező részére A beruházáslebonyolító, nem lehet az építészeti-műszaki dokumentáció engedélyezésében részt vevő, valamint a tevékenység és a hatóság felügyeletét ellátó hatóság köztisztviselője. A beruházáslebonyolító nem lehet tervező, felelős műszaki vezető az adott építési beruházásnál. 1.3. Beruházásbonyolítói névjegyzék vezetése Az egyes építésüggyel kapcsolatos szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 192/2009.(IX.15.)Korm. rendelet (a továbbiakban: Szakmagyakorlási rendelet) rendelkezik a beruházáslebonyolítói bejelentés részletes szabályairól. A Szakmagyakorlási rendelet az beruházáslebonyolítók névjegyzéket vezető szervének a területi mérnöki kamarának, illetve a területi építész kamarának a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott közigazgatási ügyben eljáró szervét jelöli ki. A tervező- és szakértő mérnökök valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény rendelkezései szerint közigazgatási ügyekben a területi kamara titkára járhat el. A bejelentés jogintézményét a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgáltatási törvény) 2009. október 1-től hatályos rendelkezései vezették be. A Szolgáltatási törvény rendelkezései szerint a bejelentésre a benne foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a joghatóságra, hatáskörre és illetékességre, a kapcsolattartás általános szabályaira, valamint az elektronikus kapcsolattartásra és az elektronikus tájékoztatásra, a képviseletre, az iratra, a határidő számítására, a kérelemre, a közreműködő hatóságra, az igazolási kérelemre, továbbá a költségmentességre vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy ahol a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény ügyfelet említ, azon a bejelentést tevőt kell érteni. A beruházáslebonyolítói tevékenységre vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell a beruházáslebonyolítói tevékenységet folytatni szándékozó nevét, lakcímét, szervezet esetén székhelyét, a folytatni kívánt szolgáltatási (energetikai tanúsítói) tevékenység megjelölését. A bejelentéshez mellékelni kell a szakirányú végzettséget igazoló oklevél hiteles másolatát, ha ez a területi szakmai kamarai nyilvántartásban nem áll rendelkezésre, a szakirány elbírálásához a leckekönyv másolatát vagy az oklevél melléklet másolatát, ha a kérelmező kreditrendszerben szerezte meg az oklevelét, vagy a területi szakmai kamara azt a szakirány megállapítása érdekében kéri, a szakmai gyakorlat igazolását, a jogosultsági vizsga bizonyítványt, vagy a vizsga alóli mentességnek az igazolását. A bejelentésben közölteket igazoló íratok másolatát, a bejelentést tevő nyilatkozatát a bejelentés tartalmának hitelességéről, a jogszabályban előírt feltételek teljesítéséről, amivel egyidejűleg az iratmásolatok hitelességét is igazolja. További hitelesítés nem követelhető meg. A végzettséget tanúsító oklevél közjegyző által hitelesített másolata helyett az eredeti dokumentum egyidejű bemutatása esetén elfogadható a területi kamara által az eredeti okiratról készített és hitelesített másolat.
6 A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a követelményeknek, és legkésőbb a bejelentés megérkezésétől számított öt munkanapon belül, ha a bejelentés megfelel a követelményeknek, és az igazgatási szolgáltatási díjat, 5000 Ft-ot megfizették, a bejelentést tevőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti. Az igazolás tartalmazza az eljáró területi szakmai kamara megnevezését, a bejelentés iktatási számát és ügyintézőjének nevét, a szolgáltató nevét, valamint lakcímét, szervezet esetén székhelyét, a bejelentett szolgáltatási tevékenység megjelölését, a bejelentés előterjesztésének napját, valamint azt, hogy a bejelentés határozatlan időre szól. A bejelentés megérkezésétől számított tíz munkanapon belül a bejelentőt a területi szakmai kamara hivatalból nyilvántartásba veszi és ezzel egyidejűleg névjegyzéki jelölést ad a bejelentő számára. Nem veszi nyilvántartásba a bejelentőt a területi szakmai kamara, ha a bejelentés alapján folytatott ellenőrzési eljárás keretében megállapította, hogy a szolgáltató nem felel meg az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságot szabályozó jogszabályban foglalt előírásoknak. A nyilvántartás tartalmazza szolgáltató nevét, lakcímét, szervezet esetén székhelyét, a folytatni kívánt szolgáltatási tevékenység megjelölését. Ha a bejelentés nem felel meg a követelményeknek, vagy az igazgatási szolgáltatási díjat nem fizették meg, és a szolgáltató nem részesült költségmentességben, a bejelentés hiányainak megjelölése mellett figyelmezteti a szolgáltatót a tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeire. A szolgáltató a bejelentést követően a bejelentésben foglalt adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles bejelenteni a területi szakmai kamarának. A területi szakmai kamara az adatváltozást bejegyzi a nyilvántartásba. A szolgáltatási tevékenység megszüntetését a szolgáltató köteles a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságnak a megszűnést követően haladéktalanul bejelenteni. A területi szakmai kamara, mint a beruházáslebonyolítói tevékenység felügyeletét ellátó hatóság törli a nyilvántartásból a szolgáltatót, aki a bejelentésben valótlan adatközlést és hitelesítési nyilatkozatot tett a jogszabályban előírt feltételekkel való rendelkezéséről és ezt bármely hatáskörrel rendelkező hatóság által végzett ellenőrzés igazolja, vagy azt aki a jogszabályban előírt feltételekkel már nem rendelkezik, vagy ha a szolgáltató a szolgáltatási tevékenység megszüntetését bejelentette. A területi szakmai kamara a beruházáslebonyolítóról vezetett nyilvántartásának az beruházáslebonyolító nevét, lakcímét, szervezet esetén székhelyét, az interneten, bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen hozzáférhető módon, naprakészen közzéteszi. Ezek az adatok közérdekből nyilvánosak. A beruházáslebonyolítói tevékenység folytatása szüneteltethető. A szüneteltetés időtartamát a területi szakmai kamaránál be kell jelenteni. A szüneteltetés időtartama alatt tevékenység nem végezhető, a továbbképzési kötelezettség teljesítését nem kell igazolni. A továbbképzési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő elteltét követően a szüneteltetett beruházáslebonyolítói abban az esetben folytatható, ha a szakmagyakorlási tevékenység szüneteltetésének megszüntetését kérő személy a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettségének teljesítését igazolja.