Indigó Laura Kendal emlékének Szereplık: FLORA CREWE, költını COOMARASWAMI, a Teozófiai Társaság elnöke NAZRUL, Flora indiai szolgája ELEANOR SWAN, Flora nıvére ELDON PIKE, Flora leendı életrajzírója ANISH DAS, festı, Nirad Das fia NIRAD DAS, indiai festı DAVID DURANCE, gyarmati tiszt, Flora egyik udvarlója DILIP, Pike indiai segítıje HELYTARTÓ ANGOL Nİ ANGOL FÉRFI RÁDZSA/POLITIKUS NELL, a fiatal, még hajadon MRS SWAN ERIC, MRS SWAN férje, fiatalon További szereplık: INDIAI KÉRDEZİK, A KLUB SZEMÉLYZETE, A RÁDZSA SZOLGÁI A darab két idısíkban és két színhelyen játszódik, 1930-ban, Indiában, illetve a 1980-as évek közepén, Angliában és Indiában. A színpadot nem szükséges két részre osztani India és Anglia, illetve a múlt és a jelen szerint. A színpadi tér és a bútorok mindennaposak lehetnek. Ezekre, és más szempontokra vonatkozóan a darabnak komoly elınyére vált Peter Wood rendezése. A szerzıi utasítások többnyire követik az eredeti elıadást, de nem kötelezı jellegő tervek a rendezéshez.
ELSİ FELVONÁS Alkonyat. Flora egyedül ül egy mozgó vasúti fülkében. A bıröndje a feje felett van a poggyásztartón. A vonat az állomáshoz közeledik. Flora már beszél, amikor feláll és leemeli a bıröndjét. Mire befejezi a beszédet, már Jummapur vasúti peronján áll. Jummapur, szerda, április másodika. Drága Nell, szombaton érkeztem ide Bombaybıl, két nap és egy éjszaka volt a hölgyszakaszban, közben kétszer álltunk meg ellátmányért, ami az ablakon keresztül érkezett, kannányi tea és komplett menü formájában, zsúrtálcákon, ezek arról nevezetesek, hogy az ablakon át kell kiadni ıket a következı állomáson, mosogatni; az utolsó megállótól egyébként egymagam voltam a szakaszban amikor bevillant, hogy ideje felkészülnöm feltőnésemre Jummapur peronján. Ahol a Teozófiai Társaság elnöke és tıle néhány, tapintatos távolságban felsorakozott bizottsági tag várakozott, nem az a kimondott vörös szınyeg meg fúvószenekar, de koszorúk és gólyahírcsokrok csıre töltve, én pedig már azt hittem, valami fontos ember utazik a vonaton... COOMARASWAMI: (közbevágva) Miss Crewe! "... amikor kiderült, hogy én magam vagyok az!... " COOMARASWAMI: Isten hozta Jummapurban!... ami nagyon kellemesen érintett. Köszönöm. (miközben COOMARASWAMI a nyakába akasztja a virágkoszorút) Milyen kedves. Maga ugye Mr. Kumma... COOMARASWAMI: Coomaraswami! Az volnék! Ez minden csomagja? Hagyja csak! (Parancsolóan hordárért tapsol, majd ujjongva megrázza FLORA kezét.) Üdvözlöm! Hogy van, Miss Crewe! (A kézfogás a vasúti állomáson kezdıdik és a vendégház teraszán ér véget. Kell terasz, ahonnan belátni a belsı térbe, amelyhez tartozik egy hálószoba is, vagy legalábbis van benne egy alkóv. A teraszon egy kisasztal és legalább két szék. Van villanyvilágítás, most nem ég, és egy petróleumlámpa, az ég. A hálószobában egy ágy, moszkitóháló alatt, egy mosdóállvány, éjjeliszekrény, ventillátor és egy 'punkah' 1. Egy ajtó nyílik színfalak mögötti fürdıszobába. NAZRUL, a szolga, becipeli FLORA bıröndjét a hálószobába, majd visszavonul a saját helyére, a színfalak mögé.) (befejezve a kézfogást) Köszönöm. COOMARASWAMI: Isten hozta, drága Miss Crewe! És Isten vele! És kellemes pihenést! Köszönöm. Olyan kedves magától, hogy... 1 Kézzel hajtogatott szobalegyezı.
COOMARASWAMI: Most magára hagyom! Holnap piknik! Kedveli a templomokat? Hát, nem is tudom... Biztos vagyok benne, hogy... COOMARASWAMI: Csak bízzon mindent rám! (COOMARASWAMI távozik, hindiül kiált valamit a kocsisának. Ekkor láthatóvá válik Sheppertonék kertje. MRS SWAN és PIKE teáznak, és egy cipısdobozzal foglalatoskodnak, benne FLORA leveleivel.) És pillanatok alatt elhelyeztettem egy kicsi házban, két méretes szoba egy bádogtetı alatt... villanyvilágítással... (megpróbálja felkapcsolni a villanyt, de sikertelenül)...és egy petróleumlámpával, ha netalán... (kinéz a teraszról)...a terasz egy elég kilátástalan kertre néz... de van egy jó asztal és szék, nagyon megteszi a komoly dolgokhoz... (kipróbálja az asztalt és a széket)...és van egy fonott pamlag is, a komoly dologtalanságokhoz... hátul pedig... (FLORA eltőnik a terasz sarkánál, amely a színfalak mögé vezet, közben MRS SWAN belelapoz egy levélbe) Sajnálom, hogy nem tartottam meg a borítékokat, mára már biztos érnének valamit, legalábbis az indiaiak. Juj, a bor, és nem a hordó! Ezek a levelek kincset érnek! Talán ez a teljes fellelhetı családi levelezés. Merem állítani, mivel én vagyok a teljes fellelhetı család. A kézírása néhol... (segítséget kérve átnyújt egy levelet MRS SWAN-nak) (kibetőzve, amre PIKE mutat) "...van egy falatnyi konyha, hőtıszekrénnyel..." (újra megjelenik)...van egy falatnyi konyha, hőtıszekrénnyel! De Nazrul, a szakácsom és tányérmosóm lenézi a rezsót, és a saját ügyeit a saját kicsi teraszán bonyolítja. (Bejön, bemegy a hálószobába, ahol megpróbálja bekapcsolni az elektromos ventilátort, ezt is sikertelenül) A hálószobámban, az elektromos ventilátoron kívül van egy punkah 2 is, ami olyasmi, mint egy karnis, egy punkah-wallah mőködteti, aki kívül ül, és egy kötelekbıl meg csigákból álló szerkentyő segítségével legyezget azzal az izével, vagyis legyezgetne vele, ha itt volna, mert hogy nincs itt. Aztán a hálószobán kívül... (FLORA kis idıre eltőnik, kimegy az ajtón, közben MRS SWAN visszaadja a levelet PIKE-nak, majd csendben folytatják az olvasást. FLORA ismét megjelenik) 2 Legyezıszerő, kézzel hajtott ventilátor
(PIKE helyeslıen felhorkan)...van egy öltözıszobával kombinált fürdıszoba, benne egy bádogkád, és egy napraforgónyi, bocsánat, esıforgónyi zuhanyrózsa......és ez az egész mindenség egy hatalmas, zöld fa alatt van, az ágakon majmok és papagájok, a neve pedig bak kunyhó... Dak kunyhó....noha egy fia bakot sem látni. (Eltőnik a fürdıszobában, kezében a bıröndjével) A dak a postaszolgálat neve volt; ezek meg a postás-házak, amikor a leveleket még futárok vitték. Áááá... Szeretek kétféle süteményt is készenlétben tartani. A Madeira a sajátom. Tényleg nem vagyok éhes. Mr Pike, a maga helyében én nem hagynám, hogy ez visszatartson, már amennyiben szeretne bevágódni nálam. Kérek egy kicsit. A Madeirából. (MRS SWAN szel neki egy szeletet) És nem szólítana Eldonnak? (elveszi a szeletet) Köszönöm. (Bekap egy falatot, majd megfontoltan ítélkezik) Csodás. Mertem remélni. Ez az izgalom! Tudja, ilyen nincs a Brit Könyvtárban. (meglepve) A Brit Könyvtárban? A University of Texas könyvtárában a Flora Crewe tárgyszó huszonkét különbözı győjteményben szerepel. A jövı héten átnézem a Bibliothéque Nationale-t is. Az Összegyőjtött levelek egy év lesz az életembıl! Egy teljes év, csak összegyőjteni ıket? (boldogan) A jegyzetek, a jegyzetek! A jegyzetekben van az igazi mulatság! Az nem úgy megy, hogy összegyőjtjük Flora Crewe leveleit egy könyvbe, aztán megfejeljük a "Flora Crewe Összegyőjtött Levelei" címmel. A híres írók levelezés közben nincsenek tekintettel az átlagos olvasóra. Úgy értem, az írók nem lábjegyzetelik saját leveleiket. És ebben rejlik a nagy lehetıség. A szent felelısség, mondhatni. Szerkesztette: E. Cooper Pike. Nincs egy oldal, mely ne nélkülözné ıt nézze csak például ezt? Tegnap éjjel fura álmom volt a Királynı Szilfájáról. Melyik királynı?
Milyen szilfa? Vajon miért pont egy fáról álmodott? Íme, hát ezért vagyok én itt, viselve szerkesztıi köntösöm. Hogy fényt gyújtsak az éjszakában. Az egy kocsma a Fulham Roadon. Köszönöm. Isten azért teremtett írókat és költıket, hogy mi, a maradék is publikálhassunk. Hmm, és a csokoládétorta? Miért, szeretne...? Ó. Nem, csak arra gondoltam, hogy esetleg a nıvére különösképpen szerette a csokoládétortát. Micsoda ötlet. Flora egyáltalán nem szerette a csokoládét. Milyen érdekes. Szabadna? (PIKE elveszi az teásasztalról a levél következı lapját. FLORA közeledik, COOMARASWAMI társaságában, aki egy sárga napernyıt tart.) A városnézéssel egybekötött piknik valahogy a Haladás jegyében telt, nomeg a Teozófiai Társaság elnökének kiséretében, aki egy sárga napernyıt tartott fölibém, miközben a bizottság körülöttünk karikázott, néha kettesével egy biciklin, és gyerkıcök rohangásztak összevissza és én úgy éreztem magam, mint egy birodalmat megtestesítı karneváli uszály, vagy attól függıen, hogy honnan nézed, mint az Indiai Nép Leigázója, és természetesen igazad is van, szívem, habár én még életemben nem láttam kevésbé leigázott embert, mint Mr Coomaraswami. COOMARASWAMI: Délen jobb templomaink vannak. Én délrıl jöttem. Teljesen igaza van, ha kissé kritikus! (mentegetızve) Kritikusnak tőntem? Bizonyosan nem a templomok hibája. A belsejük... COOMARASWAMI: Tökéletesen értem önt, Miss Crewe! De hisz magam sem tudom, mit akartam mondani! COOMARASWAMI: Ezt nem is kívánhatom! Attól tartok, nincs vallásom, érti? COOMARASWAMI: Hogyne érteném! És mely vallás nélkülözésétıl tart leginkább? Nos, Mr Coomaraswami, ez a szófordulat talán megtenné Bloomsbury-ben, de magától valami jobbat vártam. És elmeséltem neki Herbert lakberendezınıjének esetét, akit megkérdeztek a halálos ágyán, hogy milyen vallású, mire azt válaszolta a lelkésznek: Attól tartok, a lilát istenítem. COOMARASWAMI: (megfontoltan) Én a szürkét.
Azt hiszem, szeretni fogom Indiát. (a levéllel a kezében) Ki ez a Herbert? Wells. (felkapja a fejét) H. G. Wells? Komolyan? (óvatosan) Csak nem úgy érti, hogy ı és Flora...? Ó, h látná, milyen képet vág! Flora nem sokkal azelıtt találkozott vele, hogy kiment. Kiment? Indiába. Valamikor Karácsony vagy Újév táján. Azt hiszem, kaptam is egy képeslapot Párizsból. (Kotorászik a cipısdobozban) Flora szerette Párizst. Itt van, nézze... ez az? Párizs, igen... mégsem, ez 1924... emlék az Olimpiai Játékokról. Ja igen, a gátfutó. Flora nyilvánosan kért elnézést miatta a Chelsea Mővészklubban. Anglia nem a gáton volt legény abban az évben. Ó, Eleanor, ez igaz? Nos, Eldon, nem engedem, hogy könyvet írjon, még akkor sem, ha megeszi az összes süteményt. Az Összegyőjtött versek igazán kedves meglepetés volt, és biztosra veszem, hogy az Összegyőjtött levelek is pompásan sikerül majd, de az életrajz a lehetı legrosszabb mentség arra, hogy hírbe hozzunk valakit. Eddig India is szeret engem. Az elıadásom teltházat csinált Mr C. házából, ami egy sokkal praktikusabb ház, mint az enyém, lapostetıs, és egy udvar köré épült, így lett közönségem az istenek közössége. (Tapsolás zaja hallatszik. COOMARASWAMI a közönséggel szemközt áll, oldalán FLORÁ-val. Éjszaka van. Lehet egy mikrofon is, a nyilatkozatok miatt.)...és tényleg minden istenien is ment, amíg... COOMARASWAMI: Miss Crewe, bölcsessége és szépsége teljében, beleegyezett, hogy válaszol a kérdéseikre. KÉRDEZİ: "... jött a legeslegelsı kérdés..." Miss Crewe, azt beszélik, hogy ön H. G. Wells bizalmas barátja...
KÉRDEZİ: könyveit?...és arra gondoltam: Istenem, milyen övön aluli elıhozakodni, itt és így, ezzel a pletykával, mintha legalábbis még mindig a Királynı Szilfájában ücsörögnénk... Szórakozóhely Chelsea Fulham negyedében....de aztán kiderült, az egész csak annyi volt, hogy... Elárulná, hogy Mr Wells töltıtollal vagy írógéppel írja-e híres (határozottan) Tollal és tintával, egy Waterman töltıtollal, amit a feleségétıl kapott ajándékba. (helyeslı moraj) Egyébként persze fogalmam sincs róla Herbert igen csekély késztetést mutatott a híres könyvei írására, ha én a közelében voltam. FC decembernél elıbb nem találkozhatott Wells-szel, így az affér rövid lehetett, valószínőleg egy hétvége (január 7. és 8.), amit FC Párizsban töltött. Aztán fogadás volt, limonádéval és indiai whiskey-vel... (FLORA-t és COOMARASWAMI-t itallal kínálják egy tálcáról. A megfelelı idıben csatlakoznak a KÉRDEZİHÖZ.)...és finom falatokkal és csevegéssel szívem, ez oly megindító, úgy olvassák a New Statementet és a Times irodalmi mellékletét, mint egy folytatásos Bibliát, vagyis nem a Bibliát, érted ugye, mit akarok mondani, és számon tartják, hogy ki kirıl mikor mit írt; olyanok, mint a gyerekek, akik a tiltott park kerítéséhez préselik arcukat. Azt kérdezték tılem, hogy... KÉRDEZİ: Mi a véleménye Gertrude Steinrıl, Miss Crewe? Ó... igen, Gertrude Stein....és sehogy sem bírtam azt felelni, hogy Gertrude Stein egy peronjeggyel utazó mérgezett, koszlott szatyor... FC együtt teázott Gertrude Steinnal és annak kísérıjével, Alice B. Toklas-szal 1922-ben, Párizsban. A legendának, miszerint Stein kihajította a lakosztályából FC-t, mert az elkérte Miss Toklas csokoládés süteményének receptjét, nem adhatunk hitelt. FC egyáltalán nem szerette a csokoládét. Aztán találkoztam a festımmel... Miss Crewe, engedje meg, hogy gratuláljak az elıadásához. Rendkívül érdekesnek találtam! Köszönöm...!
Meglepett, hogy nem említette Virginia Woolf-ot. Ritkán említem. Ismeri George Bernard Shaw-t? Igen. Egyszer majdnem szerepeltem is egy darabjában. De ön nem színésznı...? Valóban. Ez volt a bökkenı. Mi a véleménye Jummapurról? Nos, csak tegnapelıtt érkeztem, de... Ó, természetesen. Micsoda képtelen kérdés. Szerintem nem. Épp el akartam mondani, hogy az elsı benyomásaim szerint... Jummapur semmilyen körülmények között sem mérhetı össze Londonnal! Bloomsburyben lakik? Nem. Chealsea-ben. Ó persze, Chealsea. A kedvenc londoni negyedem! Ó, maga...? Reményeim szerint a napokban Londonba látogathatok. Turner és a Preraffaelita Testvériség Chealsea-je. Rosetti a Cheen streeten lakott. Holman Hunt az Old Church streeten. Az Enyelgı kisbojtár-t az Old Church streeten festették. Ó, mily ihletı lenne számomra ellátogatni Chealsea-be! Maga festı! Igen. Nirad Das. Üdvözlöm, hogy van! Megvagyok. Köszönöm. Megajándékozhatom valamivel? Ó... Kérem, ne ítélkezzék túl szigorúan, Miss Crewe... Köszönöm! Persze olajban dolgozom, Winsor és Newton mővészbolt 3. Ha örömére szolgálna, hogy modellt üljön nekem egy portréhoz, akkor 3 Mővészi anyagok híres boltja
viszonozhatnám az ön már-már fotórealisztikusan plasztikus szóbeli portréját a londoni irodalmi élet hányattatásairól. Viszonozhatná, tényleg? Igazán tényleg! (DAS elıvesz egy jegyzettömböt, kitép belıle egy lapot és elfogódva átnyújtja FLORÁ-nak.)... és ezzel a kezembe nyomott egy ceruzarajzot rólam, amint éppen az irodalmi életrıl szónokolok. (FLORA visszavonul COOMARASWAMI-val, ugyanazon az úton, amelyen bejött) Egy ceruzarajzot említ. Tudja, hogy mi történt vele? Sose láttam. Biztos emlékeznék rá, ha az úgynevezett hagyatékában lett volna. Csak egyetlen koffer volt. Megvan még? Micsoda? A koffer? Te jó ég, az már akkor is egy viharvert, kivénhedt jószág volt, és Eric meg én folyton utaztunk, és az ember utazás közben kihajít dolgokat... Kidobta Flora Crewe bıröndjét? Most megint miben sántikál, Eldon? Koffermúzeumot akar nyitni? Maga tényleg olyan vele, mint az öregasszonyok... engem kivéve, persze, mert én nem. De ı Flora Crewe! (élesen) Lehet, de akkor hol volt mindenki hatvan éve? (MRS SWAN újra tölt a teáscsészékbe. PIKE elıvesz meg egy-két levelet a cipısdobozból, és megvizsgálja ıket. A vendégház elé megérkezik NIRAD DAS. Nála van a fából készült festékesdoboza, a csomagtartón. Összecsukható festıállványa a hátára van szíjazva. Egy kézzel fogja a kormányt, szabad kezében egy vásznat tart. FLORA, búzavirág-kék ruhájában, kilép a házból.) Jó reggelt! Miss Crewe! Megjöttem. Kicsit késtem! Bocsásson meg! Észre sem vettem épp levelet írtam. Így rendben vagyok? (idegesen) Ó, igen, igen Hát akkor... igazán kedves lesz, mindketten dolgozni fogunk. Költı és festı. És a mő alkotás közben.
(DAS kiszíjazza a festékesdobozát, és elhelyezkedik a teraszon. FLORA elhelyezkedik a dolgozóasztal mellet. PIKE egy levél fölött tépelıdik.) Festékrıl beszél, papíron. Igen....papíron a festékmaszat...... a lelkem talán itt marad, mint papíron a festékmaszat...... Itt egy akkori képre utal, nemde? Nem tudom. És ruhátlan. Azt írja, hogy ruhátlan. Mint egy akt. A papíron. Valami vízfestmény lehet, ugye? Mi mi lehet? Nincs semmiféle valami. Nos, ha ez nem Flora egy aktképét jeleni, akkor mégis mit gondol, mit jelent? Azt és annyit, amennyit akar. Hát nem ettıl költı valaki? Nem tudom, én nem vagyok költı, de ez itt egészen konkrét, a kihalt házban... valami még hiányzik! Egy kereke, Eldon. Megvan. egy üres házban... a lelkem talán itt marad, mint papíron a festékmaszat, mintha még mindig itt volnék, mint... Rádha? Rádha. a legszebb pásztorlány mind között, ruhátlan... (sietve közbevág) A portré történetesen olaj és vászon, Flora a búzavirágkék ruháját viseli rajta. Egy arckép? Valahol említi a festményt. A kofferében volt, összetekerve. Eleanor... úgy érti, hogy létezik egy arckép Floráról? Akarja látni? Jesszuskám! Elég borzalmas, mint egy indiai moziplakát. Azt hiszem, tudom, hol van, de szükségem lesz magára, hogy levegye nekem. Bemegyünk? Úgyis lassan elmegy a Nap. Jesszuskám! De hát ez... Jesszuskám! Eddig ez nem volt... hogy egy igazi arckép!
Így igaz. Kivéve a párizsi portrét; de az is vászon volt. A párizsi portré...? Igen, az, amikor Flora elıször járt Párizsban... hivatalosan mentıautót vezetett... az 1914-18-as háború utolsó évében, tehát úgy huszonhárom lehetett, azt hiszem, amikor megismerkedett Modiglianival. Modiglianival?! Ó, Flora ismert mindenkit. Nem mintha akkor az a Modigliani lett volna valaki. Egy portré, Modiglianitól? Kilenc éves voltam a Fegyverszünet évében, vagyis akkor ez, te jó ég, hatvanhat éve volt. Tudja, lassan hetvenöt leszek. Nem hiszek a fülemnek, Eleanor. Pedig így van. 1909-ben születtem. De azért nagyon kedves magától, Eldon. Vegyen még egy szeletet. Nem kérek... köszönöm... én... elnézést de egy Modigliani kép Flo... Igen. Egy akt. (áhítatosan) Egy akt! De én sose láttam. Iskolába jártam, természetesen, és aztán már túl késı lett. Túl késı? Igen, micsoda pech, nem? A Technikolor Flora, mint egy szélben sodródó falevél, végül egy sheppertoni házikó kredencének a tetején köt ki, a Modigliani pedig, ami mára a házikó többszörösét érné, porrá ég egy fürdıkádban, a Ritzben. (Mostanra telerakta a teástálcát, és elindul befelé.) Elmondaná ezt az egészet újra, kérem? (PIKE MRS SWAN után tántorog. FLORA, a kék ruhájában a teraszon ül, az asztalnál, és a jegyzettömbjébe ír, a töltıtollával. Kissé habozik, gondolkozik, csendben ül. Mezítláb van, a cipıi pedánsan egymás mellé rakva az egyik oldalon. DAS festi a portréját.) (felvételrıl) Forró vagyok, mint menyasszony a fürdıben, igen, titkok nélkül, átitat a lázas levegı
elcsöppen az érintésben, és kiárad, szaporább a légzés, igen már feltárt, becserkészett a hıség, a gyalázatos mocsok, mi nem áll meg sehol, sem az ölelı kapuknál, sem az ernyedt ereszen, a présbe csusszan a lepedıre nyomtat engem, igen, gondolj a nıre a hálós házban, mi megfosztja az oxigéntıl a levegıt, hogy indigóba merítse az éjeket vagy gondolj, ha akarsz (FLORA öntudatlanul keresztbe veti a lábait, és ez megakasztja DAST a munkájában. Türelmesen várakozik, míg FLORA észreveszi, hogy DAS abbahagyta a munkát) Jaj... Kérem ne, csak kényelmesen. Elnézést. (Ismét egymás mellé rakja a lábait) Nna. Így voltam az elıbb? Nagyon türelmes velem. Önnek nagyon kedves természete van. Úgy véli, Mr Das? Biztos vagyok benne. Feltehetnék egy személyes kérdést? Ez már egy személyes kérdés. Jaj nekem, tényleg? Bizony-bizony. Mindig kisül, hogy az. Tehát biankó csekket kér, Mr Das. Feküdjek maga elé csupaszon? (már-már pánikban) A kérdésem csupán a versét érintette volna! Azért azt legalábbis tudta, hogy személyes. Ezek után nem teszem fel, természetesen. Ezen az alapon megválaszolom. A versem a forróságról szól. Hm. Köszönöm. Akkor megint elhelyezkedem. Toll a papírhoz. Lábak nem keresztbevetve. Tudja, maga az elsı ember, aki megfesti a lábkörmeimet. Igazából még csak a szoknyája redıivel foglalatoskodom. Hm. Ebben nem maga az elsı.
Megfestették már korábban is? hát persze, hogy meg! Nagyon sokszor, gondolom! Tudja, Mr Das, a maga természete sokkal kedvesebb, mint az enyém. (FLORA folytatja a munkát. DAS szintén. ANISH DAS belép a Shepperton kertbe. Egy finom aktatáska van nála. Leül az egyik kerti székre.) Mr Das, jó ideje fontolgatom, hogy feltegyek-e magának egy kényes kérdést, mint barát a barátnak, mővész a mővésznek. Ó, Miss Crewe, kettınk kapcsolata messze túlszárnyalja a legmerészebb reményeimet is! Pirosbetős ünnep ez, kétségbevonhatatlanul az. Ha ennyire indiai, meg sem kérdezem. Nem lehetek kevésbé indiai, mint amennyire vagyok. Azért megpróbálná. Már nem is vagyok biztos benne, hogy megkérdezem. Akkor nem szabad megkérdeznie, drága Miss Crewe! Meggondolta magát. Ez a fel nem tett, ám mégis majdnem feltett kérdés egy pillanatra összeforraszt minket a meghittségében, és mi egyesülünk az ön elméjében, mint elpattanó buborékok az üvegbe zárt vákuumban, és az ünnepnap betőinek pirosára nem vetül árnyék. Épp most vetül, Mr Das. Azt kívánja tılem, hogy legyek kevésbé indiai? Igen, így mondtam, de azt hiszem, úgy értettem, hogy legyen jobban indiai, vagy bármilyen mérce szerint, de indiai, és nem pedig egy kiangolosított, körülöttem lebzselı labrador, aki folyton leveri a farkával a dolgokat az asztalról nagy huncutság volt magától, Mr Das, összefüggésbe hozni az elmémet a vákuummal. Ilyesmit csak velünk csinál, mert én nem hiszem el, hogy maga maga képtelen lefolytatni egy köznapi beszélgetést anélkül, hogy ne ugrabugrálna furtonfurt ide-oda az elragadtatottság karikáján át, gyönyörőségtıl nyögdécselve, azt hiszem, úgy értem...; vagyis nem tudom, hogy értem, azt szeretném, hogy úgy viselkedjen velem, mint ahogy akkor viselkedne, ha és is indiai volnék. Egy indiai Miss Crewe! Jó ég, az csak egy szellemi konstrukció, melynek nincs megfelelıje az anyagi világban. Akárcsak az unikornisnak, de az azért mégis el tudja képzelni. Az unikornis elképzelhetı, de nem meglovagolható. Én sem kértem többet, mint hogy elképzeljen.
(rettenetesen zavarban van) Ó-ó, szegény fejem! Nem állt szándékomban... Biztosíthatom, hogy... (remekül szórakozik) Ne, hagyja csak, már úgysem tudja visszacsóválni a legjobb csóválását. Már teljesen lecsupaszította az asztalt, a csecsebecsék mind a perzsán, a csicsás csetresz, a burnótos szelence, padlót fogott a broadstair-i szuvenír is... (de túllı a célon) (kínban) Nagyon kegyetlen velem, Miss Crewe! (azonnal, bőnbánóan) Ó! Nagyon sajnálom. Nem akartam. Csak hát a természetem. Kérem, jöjjön elı az állvány mögül... nézzen rám. Talán elcsendesedhetnénk, kérem. Jobban szeretek csendben dolgozni. Mindent elrontottam. Nagyon sajnálom. Elmozdult az árnyék. Ki kell javítanom. Igen, elmozdult. De nem lehet kijavítani. Várnunk kell holnapig. Nagyon sajnálom. (DAS visszatér a munkájához az festıállvány mögé. FLORA tartja a pózt, de visszacsavarja töltıtollára a kupakot. ANISH feláll MRS SWAN közeledtére, aki a házból érkezik, két személyre való teával egy tálcán, és kétféle süteménnyel.) Hadd segítsek. Elfelejtettem cukrot hozni magának. Igazából nem élek vele. Hm. Azt hittem, maga indiaibb. (leülnek a kerti asztalhoz) Nagyon kedves öntıl. Nem kedves. A levele volt ellenállhatatlan. Vendégül látni teára egy mővészt, ez túlszárnyalja második gyermekkorom leggyengédebb vágyait. Hagyjuk ázni egy percig. Ezek szerint az apja nyomdokaiba lép? Nem tudom. Szeretném hinni. De az apám olyan ember volt, aki szenvedett a hitéért, és nekem még soha nem kellett ilyet tennem, így soha nem is fogom megtudni. Csak a festészetre gondoltam. Maga festı, mint az apja.
Ja... igen. Igen, festı vagyok, mint az apám. Habár nem olyan, mint az apám, természetesen. Úgy érti, hogy az apja indiai festı volt? Egy indiai festı? Hát... én is ugyanolyan indiai vagyok, mint ı volt. De igen. Azt hiszem, nem vagyok kifejezetten indiai festı... nem kifejezetten indiai festı vagyok, vagyis... Egy nem kifejezetten indiai festı. Úgy van. De akkor ı sem volt az. Kivéve azt, hogy indiai volt. Mint maga. Úgy van. Habár maga nem teljesen olyan, mint ı. Igen. Nem. Az apám tılem teljesen különbözı mővész volt, ı portréfestı volt, mint tudja... Nem állíthatom, hogy tudom, Mr Das. Az apja ismeretlen volt számomra, amíg meg nem kaptam a levelét. Ami azt illeti, az Ismeretlen indiai festı kifejezés tökéletesen ecseteli a helyzetet... İ nem volt ismeretlen Jummapurban!...amennyiben tényleg az apja volt az, aki Flora portréját festette. Ó, az a kép bizonyosan az apám munkája, Mrs Swan! El sem képzelheti az érzéseimet, amikor megláttam a könyvet a kirakatban az izgatottságomat. Tudja, mindig magamnál hordok egy példányt. (Elıveszi az Összegyőjtött leveleket az aktatáskájából. A borítón FLORA NIRAD DAS által festett portréja látható.) Nos, remélem sokan lesznek olyanok, mint maga, Mr Das. Nem lesz még egy ilyen, mint én, Mrs Swan! Természetesen nem a könyv, hanem a borítón lévı festmény miatt... és ott van még a belsı borítón is! Bárcsak megérhette volna, hogy egy nap a portréja Flora Crewe-ról... Talán jobban örült volna, egy galéria, mint egy könyvesbolt kirakatának. Talán mégsem. Biztos vagyok benne, hogy apámnak egy árva festményét sem sokszorosították, pedig ez rendkívüli öröm egy mővész számára. Jó, tudom! Egy festmény egyetlen ember tulajdonában minden, természetesen... unikum. De a reprodukciók! Az a hírnév! Rakjanak minket könyvborítókra, naptárakba, kekszesdobozokra. Ó, az apám nagyon büszke lenne!
Jut eszembe, mi is volt az apja hite? (meglepetten) Miért... mi hinduk... Azt mondta, hogy szenvedett a hitéért. Vagy úgy? Úgy értettem, hogy a meggyızıdéséért. Hogyan szenvedett? Börtönben volt. Igazán? Ki börtönözte be? Hát, önök. Méghogy én! És kivel? Ja,... hogy mi! És mi honnan tudtuk, hogy mi volt az apja meggyızıdése? Azt hiszem, részt vett néhány brit fennhatóság ellenes akcióban, a Birodalom napján, Jummapurban. Hát akkor az apja az akciói, és nem a meggyızıdése miatt került börtönbe, Mr Das, és nyilván megérdemelte, amit kapott. Kér egy szelet tortát? Kérek, köszönöm. Viktóriapiskótát vagy Battenberg szeletet? Nooos... A piskóta saját készítéső, málnával van töltve. Akkor abból kérek egy keveset... köszönöm. Teát? De ennek jóval a maga születése elıtt kellett történnie. Ó, persze. Én az apám második házasságából születtem, jóval a Függetlenség után, az apám pedig 1930-ban volt börtönben Jummapurban. 1930! De hát ez akkor történt, amikor Flora Jummapurban volt! Igen, tudom. És ezért vagyok most itt. (MRS. SWAN teát tölt. FLORA lecsavarja a töltıtolla kupakját.) Ma reggel barátok vagyunk? Remélem! Miért kérdi? Történt valami?
Ugyan. Semmi. (FLORA nevet. DAS ráncolja a szemöldökét, fest.) Nos, arra gondoltam, hogyha barátok vagyunk, akkor megkérem, hogy írjon valamit a rajzra, amit rólam készített. (FLORA elıveszi a ceruzarajzot) Az csak egy szegényes firka. Nem egy arckép, mégcsak nem is hasonlít. Annál inkább! Ó! (DAS el van képedve, aztán rájön, hogy ugratják. Nevet.) Tényleg nem sokra se menne vele. (NAZRUL, a szolga, behoz egy kancsó friss limonádét és két poharat, lerakja az asztalra.) Ne mi bánni! NAZRUL: Nimbupani! 4 (felállva) Köszönöm Nazrul... Sukrija! 5 (NAZRUL válaszol és távozik) Igazából hoztam valamit önnek, egy apró ajándékot. Hozott? Tényleg nem muszáj folyton dolgokat adnia nekem, Mr Das! Nos, ez afféle születésnapi ajándék, tudja. Különösen nem születésnapi ajándékokat, amikor nincs is születésnapom. (DAS átad neki egy régi de jó állapotban lévı könyvet. Zöld, a gerince barna. Emily Eden Fel, indiai tájakra címő könyvébıl egy példány, 1866-ból.) Nem vettem, ez az apám könyve volt, és most szeretném önnek adni. Egy angol hölgy levelei, aki 100 éve utazta be Indiát. (ıszintén örül) És eztán a nekem való könyv! Fel, indiai tájakra... Emily Eden. Jaj, igazán kedves ajándék. 4 Citromos víz 5 Köszönöm
És izé, és rá fogom írni a rajzra, hogy Emlékeztesse ez Jummapurra és barátjára, mővésztársára, Nirad Dasra. És lerajzolom magamat, amint önt hallgatom. (FLORA kitölti a nimbupanit. DAS a saját töltıtollával ír a ceruzarajzra, és leül, hogy lerajzolja FLORÁt.) Amikor az apám megismerkedett Flora Crewe-val, már jónéhány éve megözvegyült, noha egészen fiatal férfi volt még, fiatalabb, mint Flora... igen, 1930-ban, a Forró Évszak elején... akkor volt a 34. születésnapja, április 2-án, rögtön azután, hogy megismerkedett az ön nıvérével. A felesége kolerában halt meg, gyermeke nem volt. Én nem tudok semmit apám születésem elıtti életérıl. A legkorábbi emlékeimben az apám egy idıs úriember volt, aki nagyon keveset beszélt, kivéve amikor néhanapján felolvasott nekem. Szeretett angolul olvasni. Robert Browning, Tennyson, Macaulay İsi római balladái, és természetesen Dickens... Meglepı. Nem igazán... apám egy ottani iskolába járt, az Elphinstone Kollégiumba, Bombay-ben, és elegendı egyetlen futó pillantást vetnie az Elphinstone Kollégiumra, hogy lássa, azért épült, hogy igazi angol nevelésben részesítsen minket. Úgy értettem, hogy a "meggyızıdése" szempontjából. De csak jár a szám, gondolkozás nélkül. Az apja részt vett néhány brit fennhatóság elleni akcióban, de szerette az angol irodalmat, és ez tökéletesen összeegyeztethetı volt számára. (nevet) A nevelés rendszerint csodákra képes. Mi, Jummapurban, az ön szavaival élve, lojálisak voltunk, végig hőek maradtunk a brit jogrendszerhez az Elsı Függetlenségi Háború során. Az elsı...? Milyen háborúról beszél? Az 1857-es Felkelésrıl. Vagy úgy! A Lázadásra gondol. Hogy is nevezte? Drága Mrs Swan, a Birodalom története merı... de nem, ígérem... nem azért vagyok itt, hogy történelemleckét adjak önnek. Kissé felkészületlennek tőnik ahhoz, hogy ilyet tegyen. Mi a rómaiak voltunk a maguk számára. Lehettünk volna a normannok is. És azt várták tılünk, hogy hálásak legyünk? Sem ez, sem az. Nem hiszem, hogy én hálás lettem volna, ha beállít egy nagy rakás római, hogy elkezdje lefektetni a jog meg az latinoktatás alapjait, és más effélék. Micsoda orcátlanság, talán ezt gondoltam volna. Hordjátok el magatokat, az útjaitokkal meg a fürdıitekkel együtt! De nem az a lényeg, hogy mit gondoltam
volna. Hanem az, hogy most mit gondolok a lényegrıl. Maga jobban beszél angolul, mint sok fiatalember, akit ismerek. Ott járt iskolába? Nem, egy bentlakásos iskolába jártam... Ön valóságos hálót szı körém, Mrs Swan! Miféle hálót? Vegyen még süteményt. Maga igen furfangos teremtés, Mrs Swan. Elıad nekem egy felháborítóan abszurd gondolatmenetet, és megpróbálja süteménnyel betömni a számat, csak hogy ne válaszolhassak. Visszautasítom magát és a süteményét. Mi voltunk a rómaiak! Mi már modernek voltunk akkor, amikor maguk még egy elmaradott nemzet voltak. A magukat megszálló idegenek egy harmadik világbeli országot találtak! És amikor Shakespeare korában maguk felfedezték Indiát, nekünk már megvoltak a saját shakespeare-jeink. És a tudományunk, az építészetünk, az irodalmunk, a mi kultúránk ısibb és sokkal nagyszerőbb volt, gazdagok voltunk! Tulajdonképpen éppen ezért jöttek. (de túllı a célon) (dühösen) Mi faragtunk magukból rendes országot! És alighogy kihúztuk a lábunkat, darabokra hullottak, mint Dingi-Dungi! Nézzen a térképre! Szégyent kellene éreznie, semmi mást! Nos, igen... én vendég vagyok itt és én olyan... (lecsillapodva) Nem-nem, csak provokatív. Akkor hazamegy? (zavartan) Én... Kívánja, hogy távozzak? (szintén zavarban) Nem kívánom. Miért kérdi? (megérti) Ó, haza! Nem úgy értettem, hogy Angliában vagyok vendég. Már Anglia az otthonom. A fél életemet itt töltöttem. Itt nısültem. Egy angol lányt vett el? Úgy van. A mővészeti iskolában ismerkedtünk meg. (helyeslıen) Két mővész együtt. İ tulajdonképpen nem az iskolába járt, hanem modell volt, abból élt. Az emberi test anatómiája, tudja. 6 Persze. Még mindig a modellje? Nem. Most már nem figuratívak a képeim. 6 Life class. Kötelezı óra a képzısöknek, ahol emberi alakot kell rajzolniuk, festeniük. Fontos az anatómia. Magyar megfelelıje...???
Milyenek most már? Nos, dekonstruktívak. Milyen kár. De tudok még rajzolni, ha akarok. Lerajzolhatom? Jaj ne. Erre vágyom a legkevésbé. Csak magamnak. De miért? Csak egy kis ceruzaskicc. Nem szabad ellenállnunk, ha az élet be akarja zárni sok köríve közül az egyiket. Ez a hinduizmus? Hát... nem is tudom. Lehet. Nagyon úgy hangzott, mint Szueztıl nagyon keletre. De rendben van. Lerajzolhat. Ez majd barátokká tesz minket. (ANISH elıvesz egy vázlattömböt és rajzolni kezdi MRS SWAN-t. FLORA és DAS a limonádé mellett ülnek, az asztalnál.) Amikor sopingolni voltunk a sziticenterben, rálöttyintettem a sékemet a dzsekimre, ezért a régi topomban kellett elmennem a multiplexbe, és úgy néztem ki, mint egy lúzer. Épp a csízt bámultam a tévén, amikor egy szpíker közbeszólt, hogy taxizzak le a klubba, mert megy a rakkendroll meg kvízjátékon mobilt lehet nyerni, de aztán kiderült, hogy csak egy reklám volt. Volt egy nagyon partifész cimborám, akivel lejártunk ırülni egy bárba, és amikor nagyon full volt már a fílinggel, mindig elugrott a mekdonaldszba egy hamburgerre. A badibilder csávó, aki kı king-kong volt a harliján, elküldött egy lúzert a csajhoz hogy... Nem-nem, nem mondhatja azt, hogy csaj és csávó, ez nem ér, és különben is, én már mondtam a lúzert! Feladom, Miss Crewe. Lefızött! Szólesben ön a bajnok. Maga igazán lovagias, Mr Das. Így bevallhatom, hogy kicsit csaltam. Találtam az ágyam melletti fiókban egy egész listányi indiai-angol szót, az átutazók nagy örömére és hasznára.