Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum A8-0218/2017 12.6.2017 JELENTÉS a Mylène Troszczynski mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2017/2019(IMM)) Jogi Bizottság Előadó: Tadeusz Zwiefka RR\1128102.docx PE602.901v02-00 Egyesülve a sokféleségben
PR_IMM_Waiver TARTALOM Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT... 3 INDOKOLÁS... 6 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL... 12 PE602.901v02-00 2/12 RR\1128102.docx
AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT a Mylène Troszczynski mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2017/2019(IMM)) Az Európai Parlament, tekintettel a Mylène Troszczynski parlamenti mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló, a Francia Köztársaság igazságügyi minisztere által 2016. december 1-jén továbbított és a plenáris ülésen 2017. január 16-án bejelentett kérelemre, amely egy személy vagy egy csoport származása vagy egy etnikai csoporthoz, nemzethez, fajhoz vagy valláshoz való tartozása vagy nem tartozása miatti nyilvános rágalmazás, valamint gyűlöletre vagy erőszakra való uszítás ügyében a Bobigny-i államügyész által folytatott nyomozással áll kapcsolatban, miután eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően meghallgatta Mylène Troszczynskit, tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére, tekintettel az Európai Unió Bírósága által 1964. május 12-én, 1986. július 10-én, 2008. október 15-én és 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án és 2013. január 17- én hozott ítéletekre 1, tekintettel a Francia Köztársaság 1995. augusztus 4-i 95-880. számú alkotmányos törvénnyel módosított alkotmányának 26. cikkére, tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére, tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0218/2017), A. mivel a Bobigny-i államügyész kérelmezte Mylène Troszczynski európai parlamenti képviselő és a pikárdiai regionális tanács tagja mentelmi jogának felfüggesztését az azt követően ellene indított eljárással összefüggésben, hogy 2015. szeptember 23-án Twitter-falán fényképet tett közzé egy burkát viselő, láthatóan a CAF (Caisse d allocation familiale a francia családtámogatási pénztár) irodája előtt sorban álló nőről, a következő komment kíséretében: 2014. december 9., Rosny-Sous-Bois CAF. A burka viselését elvileg tiltja a törvény... ; 1 A Bíróság 1964. május 12-i ítélete, Wagner kontra Fohrmann és Krier, 101/63., ECLI:EU:C:1964:28; a Bíróság 1986. július 10-i ítélete, Wybot kontra Faure és társai, 149/85, ECLI:EU:C:1986:310; a Törvényszék 2008. október 15-i ítélete, Mote kontra Európai Parlament, T-345/05., ECLI:EU:T:2008:440; a Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07. és C-201/07., ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06., ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C-163/10, ECLI:EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11. és T-347/11., ECLI:EU:T:2013:23. RR\1128102.docx 3/12 PE602.901v02-00
B. mivel a sértő kép valójában egy Londonban készített felvételen alapuló fotómontázs, melyet egy másik Twitter-felhasználó már használt, és mivel a nyomozás során kiderült, hogy nem Troszczynski asszony tette közzé a képet az interneten, hanem az asszisztense, aki ezt be is ismerte; C. mivel az államügyész rámutatott, hogy saját Twitter-fiókja szerkesztőjeként a bejegyzésért Troszczynski asszony felelőssé tehető; D. mivel amikor Troszczynski asszony felismerte, hogy a kép hamis, azonnal eltávolította Twitter-faláról; E. mivel Mylène Troszczynski mentelmi jogának felfüggesztése egy személy vagy egy csoport származása vagy egy etnikai csoporthoz, nemzethez, fajhoz vagy egy adott valláshoz való tartozása vagy nem tartozása miatti nyilvános rágalmazás (az 1881. július 29-i törvény 23. cikke, 29. cikkének (1) bekezdése, 32. cikkének (2) és (3) bekezdése, illetve 42., 43. cikke, valamint 48-6. cikke által meghatározott és büntetni rendelt bűncselekmény), valamint etnikai csoporthoz, nemzethez, fajhoz vagy egy adott valláshoz való tartozás vagy nem tartozás miatti gyűlöletre vagy erőszakra való uszítás (az 1881. július 29-i törvény 24. cikkének (8), (10), (11) és (12) bekezdései, 23. cikkének (1) bekezdése és 42. cikke, valamint a büntető törvénykönyv 131-26. cikkének (2) és (3) bekezdése által meghatározott és büntetni rendelt bűncselekmény) feltételezett elkövetéséhez kapcsolódik; F. mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke szerint az Európai Parlament képviselői saját államuk területén az adott állam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik; G. mivel a francia alkotmány 26. cikke kimondja, hogy hivatalos feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt egyetlen parlamenti képviselő sem vonható büntetőeljárás alá, ellene nem folytatható vizsgálat, nem tartóztatható le, nem vehető őrizetbe és nem indítható vele szemben bírósági eljárás, illetve hogy egyetlen parlamenti képviselőt sem lehet a Parlament engedélye nélkül bűncselekmény miatt letartóztatni és szabadságelvonással vagy a szabadság korlátozásával járó intézkedés alá vonni; H. mivel a francia parlament képviselői számára biztosított mentelmi jog terjedelme ténylegesen megfelel az európai parlamenti képviselők számára az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikkében biztosított mentelmi jog terjedelmének; mivel az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy ahhoz, hogy az európai parlamenti képviselő valamely véleményére vonatkozzék a mentelmi jog, a képviselőnek a feladata ellátása során kell azt kifejtenie, ez pedig magában foglalja azt a követelményt, hogy kapcsolatnak kell fennállnia a kifejtett vélemény és a parlamenti feladatok között; mivel ennek a kapcsolatnak közvetlennek és nyilvánvalónak kell lennie; I. mivel a vádak nem függenek össze Mylène Troszczynski európai parlamenti képviselői tisztségével, hanem regionális jellegű tevékenységeket érintenek, ugyanis a hamis fénykép és a hozzá fűzött megjegyzés egy állítólagosan Rosny-Sous-Bois-ban történt, a francia jogot sértő eseményre utalt; PE602.901v02-00 4/12 RR\1128102.docx
J. mivel az állítólagos cselekmények nem kapcsolódnak Mylène Troszczynskinek az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke szerinti európai parlamenti képviselői feladatai ellátása során kifejtett véleményéhez vagy leadott szavazatához; K. mivel a Seine-Saint-Denis megyei családtámogatási pénztár nevében az intézmény vezérigazgatója által egy állami intézmény feltételezett nyilvános rágalmazása miatt benyújtott panasz nyomán indult bizonyításfelvétellel kapcsolatban nem merül fel a fumus persecutionis gyanúja, vagyis a Mylène Troszczynski parlamenti tevékenységének akadályozására irányuló egyértelmű kísérlet; 1. úgy határoz, hogy felfüggeszti Mylène Troszczynski mentelmi jogát; 2. utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a Francia Köztársaság igazságügyi miniszterének és Mylène Troszczynskinak. RR\1128102.docx 5/12 PE602.901v02-00
INDOKOLÁS I. TÉNYÁLLÁS A 2017. január 16-i plenáris ülésen az elnök bejelentette, hogy 2016. december 1-jén levelet kapott a francia igazságügyi minisztertől, amelyben Mylène Troszczynski mentelmi jogának felfüggesztését kéri. Az eljárási szabályzat 9. cikkének (1) bekezdése értelmében az elnök a kérelmet a Jogi Bizottsághoz utalta. 2015. szeptember 23-án Troszczynski asszony Twitter-falán fénykép jelent meg egy burkát viselő, láthatóan a CAF (Caisse d allocation familiale a francia családtámogatási pénztár) irodája előtt sorban álló nőről, a következő komment kíséretében: 2014. december 9., Rosny- Sous-Bois CAF. A burka viselését elvileg tiltja a törvény.... A sértő kép valójában egy londoni felvételből készített fotómontázs volt, amelyet egy másik Twitter-fiók tulajdonosa már felhasznált. Amikor Troszczynski asszony felismerte, hogy a kép hamis, azonnal eltávolította Twitter-faláról. A nyomozás során kiderült, hogy nem Troszczynski asszony tette közzé a képet az interneten, hanem az asszisztense, aki ezt be is ismerte. Az államügyész rámutatott, hogy saját Twitterfiókja szerkesztőjeként a bejegyzésért Troszczynski asszony felelőssé tehető. Ezt követően a Bobigny-i államügyész bizonyításfelvételi eljárást indított Troszczynski asszony ellen egy személy vagy egy csoport származása vagy egy etnikai csoporthoz, nemzethez, fajhoz vagy egy adott valláshoz való tartozása vagy nem tartozása miatti nyilvános rágalmazás, illetve gyűlöletre vagy erőszakra való uszítás vádjával. II. JOGI HÁTTÉR a) Az európai jogszabályok Az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt 7. jegyzőkönyv az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről 8. cikk A feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament tagjai ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe, és nem vonhatók bírósági eljárás alá. 9. cikk Az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt, az Európai Parlament tagjai: a) saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik, b) a többi tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági PE602.901v02-00 6/12 RR\1128102.docx
eljárásra vonatkozó intézkedés alól. A mentesség akkor is megilleti a tagokat, amikor az Európai Parlament üléseinek helyére utaznak, illetve onnan visszatérnek. Nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely tagot bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, továbbá a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely tagjának mentességét felfüggessze. Az Európai Parlament képviselőinek választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikk (2) bekezdés Az Európai Parlament tagjait megilletik az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló 1965. április 8-i jegyzőkönyv szerint részükre biztosított előjogok és mentességek. A Bíróság 2011. szeptember 6-án, a C-163/10. sz. Patriciello-ügyben hozott ítélete Az EU, az EUM és az ESZAK Szerződéshez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 8. cikkét akként kell értelmezni, hogy az európai parlamenti képviselő által az Európai Parlamenten kívül tett olyan nyilatkozat, amelynek következtében az e képviselő származása szerinti tagállamban hamis vád bűncselekménye miatt büntetőeljárás indult, csak akkor minősül a parlamenti képviselői feladatok ellátása során kifejtett, az e rendelkezés szerinti mentelmi jog hatálya alá tartozó véleménynek, ha e nyilatkozat olyan szubjektív értékelésnek számít, amely közvetlen és nyilvánvaló kapcsolatot mutat az ilyen feladatok ellátásával. A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak megállapítása, hogy e feltételek az alapügyben teljesülnek e. b) A francia jog A francia alkotmány 26. cikk A feladataik ellátása során kifejtett véleménye vagy leadott szavazata miatt egyetlen parlamenti képviselő sem vonható büntetőeljárás alá, ellene nem folytatható vizsgálat, nem tartóztatható le, nem vehető őrizetbe és nem indítható vele szemben bírósági eljárás. Parlamenti képviselőt nem lehet letartóztatni súlyos bűntett vagy más jelentős bűncselekmény miatt, és nem lehet őrizetbe venni vagy szabadságkorlátozással járó intézkedés alá vonni a parlament azon háza elnökségének engedélye nélkül, amelynek tagja. Nincs szükség ilyen engedélyre súlyos bűntett vagy más jelentős bűncselekmény elkövetésében való tettenérés, illetve jogerős ítélet esetében. A parlamenti képviselő fogva tartását, szabadságától történő megfosztását vagy szabadságának korlátozását, illetve az ellene folytatott bűnvádi eljárást az ülésszak idejére felfüggesztik, amennyiben a parlament azon háza, amelynek az érintett képviselő tagja, ezt kérelmezi. RR\1128102.docx 7/12 PE602.901v02-00
A parlament érintett kamarája a törvény erejénél fogva ül össze kiegészítő ülésekre annak érdekében, hogy adott esetben a megelőző bekezdés alkalmazása lehetségessé váljon. A francia büntető törvénykönyv 131-26. cikk A polgári, politikai és családi jogok gyakorlásától való megfosztás az alábbiakat foglalja magában: 2. passzív választójog; 3. igazságszolgáltatási pozíció ellátásához vagy bírósági szakértőként való tevékenységhez, valamint valamely peres fél bíróság előtti képviseletéhez vagy segítéséhez való jog; A sajtószabadságról szóló 1881. július 29-i törvény 23. cikk Bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősülő cselekményben bűnrészesként büntetendő az, aki nyilvános helyen vagy gyűlésen elhangzó beszéd, kiáltozás vagy fenyegetés által, vagy írott vagy nyomtatott anyagok, rajzok, metszetek, festmények, emblémák, képek vagy egyéb írást, beszédet vagy képet megjelenítő, nyilvános helyen vagy gyűlésen értékesített vagy szétosztott, eladásra kínált vagy kiállított hordozó által, vagy a nyilvánosság elé bocsátott plakátok vagy falragaszok által, illetőleg a nyilvánosság elérését lehetővé tevő bármely elektronikus kommunikációs eszköz által közvetlenül buzdította az elkövetőt vagy elkövetőket az említett cselekmény elkövetésére, amennyiben a buzdítást tett követte. Ez a rendelkezés alkalmazandó akkor is, ha a buzdítást csupán a büntető törvénykönyv 2. cikkében említett cselekményre irányuló kísérlet követte. 29. cikk Rágalmazásnak minősül minden olyan állítás vagy kijelentés, amely sérti annak a személynek a becsületét vagy jó hírét, akiről az állítás vagy a kijelentés szól. Az ilyen állítások vagy kijelentések közvetlenül vagy reprodukció útján történő közzététele büntetendő, még abban az esetben is, ha kétség formájában kerül megfogalmazásra, vagy ha nem kimondottan megnevezett személy vagy csoport ellen irányul, de a beszéd, kiáltozás vagy fenyegetés, írott vagy nyomtatott anyag, plakát vagy falragasz lehetővé teszi a személy vagy a csoport azonosítását. Sértésnek mindősül minden olyan sértő, lealacsonyító vagy szidalmazó kijelentés, amely nem tulajdonít semmilyen cselekményt a célzott személynek vagy csoportnak. 32. cikk Egy személy vagy egy csoport származása vagy egy etnikai csoporthoz, nemzethez, fajhoz PE602.901v02-00 8/12 RR\1128102.docx
vagy egy adott valláshoz való tartozása vagy nem tartozása miatti, ugyanilyen módon történő nyilvános rágalmazása egy év börtönbüntetéssel és 45 000 eurós pénzbírsággal, vagy e két szankció valamelyikével büntetendő. 42. cikk A sajtó útján elkövetett bűncselekmények és szabálysértések szankciójaként kiszabott büntetésekkel az alábbi személyek az alábbi sorrendben büntetendők elkövetőkként: 1. a szerkesztők vagy a kiadók, függetlenül szakmájuktól vagy megnevezésüktől, valamint a 6. cikk második számozatlan bekezdése szerinti esetekben a társszerkesztők; 2. ezek híján a szerzők; 3. ezek híján a nyomdászok; 4. ezek híján az eladók, a terjesztők és a megjelenítők. A 6. cikk második számozatlan bekezdése szerinti esetekben az e cikk 2., 3., és 4. bekezdésében említett személyek kiegészítő felelőssége úgy érvényesül, mintha nem lenne szerkesztő, amennyiben e törvény rendelkezéseivel ellentétben nem jelöltek ki társszerkesztőt. 43. cikk Amennyiben a szerkesztőket, a társszerkesztőket vagy a kiadókat perbe fogják, a szerzők ellen bűntársként indul eljárás. Ez a lehetőség minden esetben vonatkozik mindazon személyekre, akikre alkalmazható a büntető törvénykönyv 121-7. cikke. Az említett cikk a nyomtatás ténye miatt nem alkalmazható a nyomdászokra, csak a büntető törvénykönyv gyanús gyülekezésről szóló 431-6. cikke szerinti esetben és feltételek mellett, vagy társzerkesztő híján a 6. cikk második számozatlan bekezdése szerinti esetben. A nyomdászok ellen ugyanakkor bűntársként indulhat eljárás abban az esetben, ha a bíróság büntetőjogi szempontból nem tartotta felelősnek a szerkesztőt vagy a társszerkesztőt. Ebben az esetben az eljárást a cselekmény elkövetésétől számított három hónapon belül kell megindítani, vagy legkésőbb három hónappal azután, hogy a bíróság nem tartotta felelősnek a szerkesztőt vagy a társszerkesztőt. 48. cikk 6. A 32. cikk szerinti, magánszeméllyel szemben elkövetett rágalmazás, illetve a 33. cikk szerinti sértés esetén csak a rágalmazás vagy sértés tárgyát képező személy beadványa alapján indítható eljárás. Az ügyészség hivatalból indíthat eljárást abban az esetben, ha a rágalmazást vagy sértést egy személlyel vagy egy csoporttal szemben fogalmazták meg annak származása vagy egy etnikai csoporthoz, nemzethez, fajhoz vagy egy adott valláshoz való tartozása vagy nem tartozása miatt. Az ügyészség abban az esetben is hivatalból indít RR\1128102.docx 9/12 PE602.901v02-00
eljárást, ha a rágalmazást vagy sértést egy személlyel vagy egy csoporttal szemben fogalmazták meg annak neme, szexuális irányultsága vagy fogyatékossága miatt. Ugyanez vonatkozik azokra az esetekre is, amikor az ilyen rágalmazást vagy sértést egy személlyel szemben fogalmazták meg egyedileg, de ekkor az érintett személynek hozzá kell járulnia az eljárás elindításához. 24. cikk Aki a 23. cikkben említett módon diszkriminációra, gyűlöletre vagy erőszakra bujtott fel egy személy vagy egy csoport ellen annak származása vagy egy etnikai csoporthoz, nemzethez, fajhoz vagy egy adott valláshoz való tartozása vagy nem tartozása miatt, egy év börtönbüntetéssel és 45 000 eurós pénzbírsággal, vagy e két szankció valamelyikével büntetendő. A fenti két számozatlan bekezdés szerinti cselekmények miatt kiszabott bírósági ítéletekben a bíróság az alábbiakat is elrendelheti: 1. a büntető törvénykönyv 131-26. cikkének 2. és 3. bekezdésében említett jogoktól való megfosztást ötéves vagy azt meghaladó időtartamra, amennyiben a büntetendő cselekmény elkövetőjének felelősségét a jelen törvény 42. cikke és 43. cikkének első számozatlan bekezdése vagy az audiovizuális kommunikációról szóló 1982. július 29-i 82-652. számú törvény 93-3. cikkének első három számozatlan bekezdése alapján állapítják meg; 2. a kimondott ítélet feltüntetését vagy terjesztését a büntető törvénykönyv 131-35. cikke szerinti feltételekkel; 3. a büntető törvénykönyv 131-5-1. cikke szerinti állampolgári képzésen való részvételt. 23. cikk Bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősülő cselekményben bűnrészesként büntetendő az, aki nyilvános helyen vagy gyűlésen elhangzó beszéd, kiáltozás vagy fenyegetés által, vagy írott vagy nyomtatott anyagok, rajzok, metszetek, festmények, emblémák, képek vagy egyéb írást, beszédet vagy képet megjelenítő, nyilvános helyen vagy gyűlésen értékesített vagy szétosztott, eladásra kínált vagy kiállított hordozó által, vagy a nyilvánosság elé bocsátott plakátok vagy falragaszok által, illetőleg a nyilvánosság elérését lehetővé tevő bármely elektronikus kommunikációs eszköz által közvetlenül buzdította az elkövetőt vagy elkövetőket az említett cselekmény elkövetésére, amennyiben a buzdítást tett követte. III. ÉSZREVÉTELEK/INDOKOLÁSOK A francia parlament képviselői számára biztosított mentelmi jog terjedelme ténylegesen PE602.901v02-00 10/12 RR\1128102.docx
megfelel az európai parlamenti képviselők számára az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikkében biztosított mentelmi jog terjedelmének. Az Európai Unió Bírósága továbbá megállapította, hogy ahhoz, hogy az európai parlamenti képviselő valamely véleményére vonatkozzék a mentelmi jog, a képviselőnek a feladata ellátása során kell azt kifejtenie, ez pedig magában foglalja azt a követelményt, hogy közvetlen és nyilvánvaló kapcsolatnak kell fennállnia a kifejtett vélemény és a parlamenti feladatok között. Ebben az esetben úgy tűnik, hogy a vádak nem függenek össze Mylène Troszczynski európai parlamenti képviselői tevékenységével, hanem regionális jellegű tevékenységeket érintenek, ugyanis a hamisított fénykép és a hozzá fűzött megjegyzés egy állítólagosan Rosny-Sous- Bois-ban történt, a francia jogot sértő eseményre utalt, és nem kapcsolódik Mylène Troszczynskinak az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke értelmében vett európai parlamenti képviselői feladatai ellátása során kifejtett véleményéhez vagy leadott szavazatához. Végezetül pedig a Seine-Saint-Denis megyei családtámogatási pénztár által egy állami intézmény feltételezett nyilvános rágalmazása miatt benyújtott panasz nyomán indult bizonyításfelvétellel kapcsolatban nem merült fel a fumus persecutionis gyanúja, vagyis a Mylène Troszczynski parlamenti tevékenységének akadályozására irányuló egyértelmű kísérlet. IV. KÖVETKEZTETÉSEK A fentiek alapján és az eljárási szabályzat 9. cikkével összhangban, a képviselő mentelmi jogának felfüggesztése mellett és ellen szóló érvek vizsgálatát követően a Jogi Bizottság azt javasolja, hogy a Parlament függessze fel Mylène Troszczynski mentelmi jogát. RR\1128102.docx 11/12 PE602.901v02-00
INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL Az elfogadás dátuma 12.6.2017 A zárószavazás eredménye +: : 0: 13 2 2 A zárószavazáson jelen lévő tagok A zárószavazáson jelen lévő póttagok Joëlle Bergeron, Jean-Marie Cavada, Laura Ferrara, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Mary Honeyball, Sajjad Karim, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Gilles Lebreton, António Marinho e Pinto, Emil Radev, Julia Reda, Evelyn Regner, Pavel Svoboda, Axel Voss Antanas Guoga, Heidi Hautala, Virginie Rozière, Kosma Złotowski PE602.901v02-00 12/12 RR\1128102.docx