A holokauszttéma filmekben I. A HOLOKAUSZT A görög eredetű szó (ὁλοκαύτωμα, ejtsd: holokautóma) eredetileg Istennek ajánlott, teljesen elégő tűzáldozatot jelent. Tágabb értelemben, az Európában 1933 és 1945 között a nácik és híveik több millió más nemzetiségűt, érzelműt vagy vallásút (például zsidók, cigányok; homoszexuálisok, elmebetegek, Jehova Tanúi) üldöztek és öltek meg. A szónak az 1960-as évektől szűkebb jelentést is tulajdonítunk: az az európai zsidóság kétharmadának 1939 és 1945 közötti kiirtását értjük alatta. A holokauszt egyediségét nem az áldozatok száma adja: még soha nem fordult elő 1941 előtt a történelemben, hogy egy állam vezetői egy nép, nemzetiség, vagy vallási csoport valamennyi tagját meg akarták volna ölni. A fogalom megjelölésére használjuk a héber soá (eredetileg csapás, katasztrófa) és a magyar vészkorszak kifejezéseket is. 1
II. A HOLOKAUSZT ÁBRÁZOLÁSA A holokauszt ábrázolhatóságának kérdése a bekövetkezése óta rendkívül gazdag és összetett diskurzust indított el a művészetelméletben. A holokauszt témája egyszerre veti fel az ábrázolhatóság lehetetlenségének és szükségszerűségének kérdését. Valami olyasmi, mely elvileg elképzelhetetlen, ám mégis megtörtént, nem teszi lehetővé annak ábrázolását, hiszen az éppen elképzelhetetlenségét tagadja. A szükségszerűség azonban hasonlóképpen az emberi kegyetlenség botrányából következik. E szerint a holokauszt történelmi eseményét a mindenkori jelen számára folyamatosan élővé kell tenni, azaz emlékezni és emlékeztetni kell rá, hogy ami elképzelhetetlen ám mégis megtörtént az sohase történhessen meg újra. Érték a holocaust, mert felmérhetetlen szenvedések révén felmérhetetlen tudáshoz vezetett; és ezáltal felmérhetetlen erkölcsi tartalék rejlik benne. (Kertész Imre) A holokauszt eseménye alapvetően háromféle ábrázolási lehetőséget vet fel: az audiovizuális megörökítés, a narratív felidézés és a kettőt ötvöző fiktív reprodukció formáját. A film mindháromra alkalmas. Ha önmagában tekintjük az egyes ábrázolási lehetőségeket, akkor azokban más médiumok is szerepet kaphatnak: így a megörökítésben a fotó, a narratív felidézésben az irodalom, a rádió, a fikcióalkotásban számos művészeti ág, a képzőművészettől a zenéig. Ám az ábrázolási lehetőségek szükségszerű egymásba játszásával, amely tárgyunk szempontjából alapvető követelmény, csak a film szembesíti a befogadót. 2
A megörökítés térbe és időbe helyezése, a dokumentumok sorrendisége és kontextusa szükségszerűen történetté formálja az eseményeket, magának a megörökítésnek a módja, mindenekelőtt a felvételek beállítása és hossza pedig a formaalkotás szintén szükségszerű fiktív elemét emeli be a folyamatba. III. FILMTÉMÁK Zsidó sorsok bemutatása történelmi vagy jelenkori témákban Emlékező témájú filmek, néhol gyásszal IV. FILMAJÁNLÓ SCHINDLER LISTÁJA /SCHINDLER'S LIST/ Fekete-fehér amerikai történelmi dráma Steven Spielberg rendezésében. A film Oskar Schindler német üzletember történetét mutatja be, aki több mint ezer lengyel zsidó életét mentette meg a holokauszt során. A forgatókönyv Thomas Keneally Schindler bárkája című regénye alapjánkészült. A film egyszerre vált anyagi sikerré és hét Oscar-díj nyertesévé, köztük a legjobb film és a legjobb rendező kategóriában. AZ ÉLET SZÉP /LA VITA E BELLA/ A történet 1939-ben, Toszkánában indul, ahol Guido ügyetlen pincérként dolgozik. Beleszeret a szépséges Dorába. Miután összeházasodnak megszületik gyermekük, Giosuè. Mikor a fasiszták Olaszországban hatalomra jutnak, sorsuk nehézzé válik, sok erkölcstelenséggel kell szembenézniük. Mikor apát és fiát 3
deportálják, Dora önként utánuk indul. A táborban Guido, hogy kisfia lelkét megvédje a háború és a halál borzalmaitól, kínjában kitalálja, hogy az egész csak jól megszervezett játék, melynek győztese nyer egy tankot. Guido végül eléri célját, a fia megmenekül, és a film végén újra találkozhat anyjával. SORSATALANSÁG Gyuri átlagos zsidó kamaszfiú Budapesten, 1944-ben. Nem sokkal azután, hogy apját munkaszolgálatra viszik, őt is elfogják, majd Auschwitzba, onnan pedig Buchenwaldba szállítják. Köves nem lázad sorsa ellen, nem lepődik meg, nem keres kiutat. Barátságokra tesz szert, felnőttek és gyerekek; flegmák és rémültek, alkalmazkodók és vagányok bukkannak fel mellette a tömegből, és sodródnak el mellőle. A sok véletlennek és szerencsés vagy szerencsétlen fordulatnak köszönhetően végül hazakerül Budapestre. ÉLETVONAT /TRAIN DE VIE/ 1941 egyik estéjén Shlomo, a falu bolondja világrengető hírekkel tér haza: a nácik a szomszédos települések összes zsidó lakóját deportálják. Az ő falujuk a következő a listán. Az öregek tanácsa a rabbi vezetésével összeül, hogy megvitassák, hogyan menthetnék meg a közösséget: megszervezik saját ál-deportálásukat. Eljátsszák az áldozatokat, a vonatszerelőket, a náci tiszteket és katonákat. A fellelkesült lakosok náci egyenruhákat szabnak, vásárolnak egy leselejtezett rozsdás mozdonyt, svájci rokonukat hazahívják, hogy németül tanuljanak tőle, hamis iratokat gyártanak, és kocsiról kocsira összetákolják a vonatot. És egy szép napon - akár Noé bárkája - elindul a vonat a falu összes lakójával. Közben zajlik az élet: a fiatalok életük első szerelmét élik, a gyerekek önfeledten játszanak, miközben a vonat pöfög tovább. A film 1998-ban a Sundance Filmfesztivál Közönségdíját, valamint a Velencei Filmfesztiválon a Kritikusok díját nyerte el. 4
A ZONGORISTA /THE PIANIST/ 1939, Varsó. Wladyslaw Szpilman zongoraművész egy lemezstúdióban dolgozik, amikor bombázni kezdik a várost. Nem akarja elhagyni a várost, mivel szereti, s legalább annyira rajong Dorotáért, a fiatal csellistáért. A nő nagyon aggódik a növekvő antiszemitizmus miatt. Családja nem sokkal ezelőtt költözött be a fallal körülvett gettóba, és megpróbálnak alkalmazkodni az ottani élethez. Miközben Wladyslaw megpróbál pénzt keresni, hogy eltartsák a családot, a körülmények egyre rosszabbra fordulnak. Mindenkit deportálnak, kivéve Wladyslawot, akit Itzak kirángat a sorból. Wladyslaw helyzete egyre rosszabbra fordul, mert bár munkát talál, a német tisztek és a katonák roppant gorombák vele. A zongorista a földalatti mozgalomnál keres segítséget, amely különböző védett házakba bújtatja el őt, ahol nincs más dolga, mint kibámulni az ablakon. A varsói gettó 1943-as felkelését követően Wladyslaw megint önmaga lehet. Dorota és mások, többek között a német Wilm Hosenfeld százados segítségével a zongorista megpróbálkozik a túléléssel, amíg véget nem ér a háború. A zongorista (The Pianist) Roman Polański 2002-ben bemutatott, francianémet-brit-lengyel koprodukcióban készített filmje, melyben Władysław Szpilman önéletrajzi regényét dolgozta fel. A film premierjét 2002-ben az 55. Cannes-i Fesztiválon tartották, ahol elnyerte az Arany Pálma-díjat. 5
V. IRODALOMJEGYZÉK: Források: o Fogalomtár, Holokauszt Emlékközpont weblapja (Copyright: Holocaust Közalapítvány) o PORT.HU: Schindler listája, Az élet szép, Sorsatalanság, Életvonat, A zongorista (Copyright: CEMP) o Wikipédia: Holokauszt, Schindler listája, Az élet szép, Sorsatalanság, Életvonat, A zongorista (CC-BY-SA 2.0) o Filmvilág blog: Magyar film és a holokauszt - Láthatatlan történet (Copyright: Gelencsér Gábor ) Felhasznált irodalom: o Mozi24: A filmtörténet 7 legmegrázóbb holokausztmozija (Copyright: Centrál Médiacsoport) o Kertész Imre Sorstalanság (Forrás: PIM DIA weblapja) Képek forrása: o Wikipedia (CC-BY-SA 2.0), o Port.hu (Copyright: CEMP) Internetes források elérési ideje: 2015. 12. 13. 6