Hírlevél 2012. év 11. szám 2012. október 4. Tartalom 2012. október 27. szombat munkanap, 2012. október 22. hétfő pihenőnap 2012. november 10. szombat munkanap, 2012. november 2. péntek pihenőnap 2012. december 1. szombat munkanap, 2012. december 31. hétfő pihenőnap 2012. december 15. szombat munkanap, 2012. december 24. hétfő pihenőnap 2013. augusztus 24. szombat munkanap, 2013. augusztus 19. hétfő pihenőnap 2013. december 7. szombat munkanap, 2013. december 24. kedd pihenőnap 2013. december 21. szombat munkanap, 2013. december 27. péntek pihenőnap A kisadózó vállalkozások tételes adója az egyik új adózási forma, amely 2013. január 1-től lesz választható, különösen az egyszemélyes vállalkozások számára lehet előnyös, és várhatóan az evának és az ekhonak tényleges alternatívája lehet. Egyéni vállalkozó, kizárólag magánszemély taggal rendelkező Bt. választhatja ezt az adózási formát, Kft. viszont nem. Nem alkalmazhatja a tételes adózást a biztosítási ügynöki vagy brókeri tevékenységet végző, a biztosítás, valamint a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységet folytató sem. Az adóalanyiság a NAV-hoz történő bejelentést követő hónap első napjával jön létre. A számviteli törvény szerinti könyvelésre, beszámoló készítésre ezek az adózók nem lesznek kötelezettek, és a további adminisztrációjuk is kifejezetten egyszerű lesz. A bejelentkezés során a személyesen közreműködő tag munkaviszonyban is elláthatja tevékenységét, így nem minden tagi jogviszonyost kell bejelenteni az adóhatóság részére, viszont a be nem jelentett tag esetében a munkaviszonyra vonatkozó szabályok lesznek az irányadóak. Az adóalanyiság a naptári évben 6 millió forintot meg nem haladó bevételig érvényes, afölött 40%-os mértékű adót kell fizetni. A nem az egész naptári évben kiadózónak minősülő vállalkozások esetében a 6 millió forintos értékhatár arányosan kisebb. 1
A kisadózó vállalkozásnak a NAV-nál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján nem haladhatja meg a 100.000 forintot. A főállású kisadózó után havi 50 ezer forint, főállásúnak nem minősülő kisadózó után 25 ezer forint tételes adót fizet. Az adóalany választása alapján az iparűzési adót is egyszerűsítetten fizetheti meg, így például székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint adóalap után 2 százalékos adókulcsot feltételezve az éves adófizetési kötelezettség a teljes évre 50.000 forint lesz. A tételes adó megfizetésével az adóalanyiság időszakában az adózó mentesül: a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó; társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése; személyi jövedelemadó, a járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése; a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól. A kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatása esetén a kisadózó azonban nem mentesül a foglalkoztatás esetén felmerülő adók és járulékok megfizetése alól. Az ÁFA-t nem váltja ki a kisadózók tételes adója, azonban a várható 2013-as törvénymódosítások alapján az alanyi adómentességi limit 5 millió forintról 6 millió forintra emelkedik, így az összhangban lesz a tételes kisadózó bevételi korlátjával. A kisadózó vállalkozások által kiállított számlákat más adóalanyok költségként elszámolhatják. A számlázás során a kisadózónak az áfatörvény szabályai szerit kiállított számláján kötelezően fel kell tüntetnie a kisadózó szöveget, ellenkező esetben a NAV által mulasztási bírsággal sújtható. Ha a kisadózó ugyanazon adóalany számára éves szinten 1 millió forintot meghaladó összegben állít ki számlát, akkor mind a kisadózó, mind pedig a számlát befogadó adatszolgáltatásra kötelezett a NAV részére. Ezen felül az értékhatár meghaladása után már nem a NAV-nak, hanem a kisadózónak kell bizonyítani, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó. Ezt a vélelmét akkor változtatja meg a hatóság, ha az alábbi hat esetből legalább kettő megvalósul: a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette; a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem 1 milliós adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte; az 1 milliós adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan; a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll; a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére; a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg. 2
A másik új adózási forma a kisvállalati adó amelyet amely 2013. január 1-től választhatja egyéni cég, Bt, Kft, ügyvédi iroda. Az új adónem választásnak feltétele, hogy az adóévet megelőző évben az alkalmazottak száma a 25 főt, az árbevétel és a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot ne haladja meg; az adóévet megelőző két naptári évben a társaság adószámát nem függesztették fel jogerősen; az üzleti év mérlegforduló napja december 31. Nem választhatja az új adónemet az a cég, amelynek a bejelentés napján végrehajtható adótartozása nagyobb, mint 1 millió forint. A bejelentést az adóévet megelőző év december 1-je és december 20-a között kell megtenni, a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás bejelentését követő naptári év első napjával jön létre. Kikerül kisvállalati adó hatálya alól a cég többek között akkor, ha jogerősen megbírságolják számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, vagy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt; az adóalany adószámát jogerősen felfüggesztik; adótartozása a negyedév utolsó napján nagyobb, mint 1 millió forint; változás miatt a foglalkoztatottak száma meghaladta az 50 főt. Aki kikerült a kisvállalati adóból, az két évig nem választhatja ismét azt. A kisvállalati adó mértéke 16 százalék, megfizetésével az adóalany mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás, és az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól is. Az adóalany az adóév első 11 hónapjára havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig adóelőleget fizet. Az adóelőleg és az adó különbözetét a bevallással együtt kell befizetni, vagy visszaigényelni. A kisvállalati adózóknak év végén nem lesz adófeltöltési kötelezettségük. A kisvállalati adó alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege korrigálva a törvényben felsorolt tételekkel. A kisvállalati adó alapját csökkenti többek között a felvett hitel összege, az adózó által nyújtott kölcsön törlesztése, a kötvénykibocsátás és a tőkebevonás is. Az adó alapját növeli egyebek mellett az adózónak nyújtott hitel törlesztése, a kötvény törlesztése, a tőkekivonás és az osztalékfizetés is. Nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak minősül, és a kisvállalati adó alapját növeli például a végleges pénzeszközátadás. Amennyiben a pénzügyi vagyon realizált változása bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel csökkenthető a pénzügyi vagyon realizált növekménye azaz a veszteség elhatárolható. Az elhatárolt veszteség összege 10 év alatt, egyenlő részletekben használható fel a következő adóévekben. 3
Járulékkedvezmények A 25 év alattiakat, 55 év felettieket, gyed-ről, gyes-ről, gyet-ről visszatérőket, a képzettséget nem igénylő (egyszerű) munkakörben foglalkoztatottakat és a tartósan munkanélküliek foglalkoztatók kapnak szociális hozzájárulási adó kedvezményt legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabérig. az 55 év feletti foglalkoztatott után az első két évben 14,5 százalékos; a foglalkoztatás kezdő időpontját megelőző 9 hónapban legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott foglalkoztatott után az első két évben 27 százalék a harmadik évben 14,5 százalékos; az anyasági ellátások folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott után az első két évben 27 százalékos a harmadik évben 14,5 százalékos szociális hozzájárulási adó kedvezmény jár. Továbbá a legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező 25 év alatti pályakezdőknél az első két évében nem kell és szakképzési hozzájárulást fizetni. A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények a START PLUSZ, a START EXTRA vagy START BÓNUSZ adókedvezményekkel nem vonhatóak össze. Pénzforgalmi áfa A pénzforgalmi elszámolás lényege, hogy a 125 millió forint éves árbevétel alatti kisvállalkozások csak akkor lesznek kötelesek befizetni az áfát, ha nekik azt már kifizették feltéve, hogy ezt az elszámolási módot választják. Nem választható a pénzforgalmi elszámolás szerinti adózás: ha az adóalany alanyi adómentességet választott, a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyra, vagy az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös szabályok szerint jár el, illetve amennyiben a viszonteladókra, nyilvános árverés szervezőjére előírt különös rendelkezéseket alkalmazza. Pénzforgalmi elszámolásnál az adóalanynak a fizetendő áfát nem az ügylet teljesítésekor kell megállapítani, hanem akkor, mikor neki fizettek. Az áfa-kötelezettség halasztásának feltétele, hogy az ügylet teljesítését tanúsító számlán az adóalany a pénzforgalmi elszámolás tényét feltünteti. A pénzforgalmi elszámolást választó adóalany levonási joga is a pénzforgalom szerint alakul. Árfolyamveszteség saját tőke pótlása Korlátozott időtartamra, 2014. május 31-ig úgy módosul a társasági törvényt, hogy lehetővé teszi az árfolyammozgások saját tőkére gyakorolt hatásának figyelmen kívül hagyását. Így azoknak a cégeknek, amelyek csak a kedvezőtlen árfolyammozgások miatt szenvednek el átmeneti tőkevesztést a 2011. és a 2012. üzleti évben, nem kell azonnal visszapótolniuk az elvesztett saját tőkéjüket. Megszűnik a házipénztári korlát Ezért a számviteli törvény korlátozó szabályozását teljes egészében megszünteti a törvénymódosítás, így nem lesz korlátja a házipénztárban tartható készpénznek. 4
2013. január 1-től az adóköteles tevékenységet folytató cégek, ha egy másik cégnek készpénzben ellenértéket fizetnek, azt egy szerződés alapján egy hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teheti meg. A 1,5 millió forintot meghaladó rész után 20% mértékű mulasztási bírságot kell fizetni. Egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni az egyes szerződéseket abban az esetben, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek azért kötöttek több szerződést, hogy elkerüljék a korlátot. Felelősség kizárása A Taxcontor Hírlevelet a lehető legnagyobb gondossággal készítjük, ugyanakkor tekintetbe kell venni, hogy egy ügylet jogi megítélését számtalan egyedi, specifikus információ és körülmény befolyásolja. Ezért konkrét esetben kérjük, mindig konzultáljon velünk! A Taxcontor Hírlevélben leírtak a hírlevél jellegéből adódóan csupán általános tájékoztatásul szolgálnak. Így ezen információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást, konzultációt és nem szolgálnak bármely üzleti döntés alapjául. Amennyiben a jövőben nem szeretné a Taxcontor Hírlevél számait megkapni, kérjük, írjon az info@taxcontor.hu email címre. 5