Ikt. szám: 13-36/2013/222 Ügyintéző: Fejes Richárd Zsolt Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató Heves megye gazdasági helyzetéről (Összeállította: Fejes Richárd, Domján Róbert) Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (3300 Eger, Faiskola út 15.) elkészítette tájékoztató anyagát Heves megye gazdasági helyzetéről. A tájékoztató anyagát az előterjesztés melléklete tartalmazza. A tájékoztatót a Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága tudomásul vette. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a jelen tájékoztatóban foglaltakat tudomásul venni szíveskedjék. Eger, 2013. november 21. Szabó Róbert Törvényességi szempontból ellenőriztem: Dr. Barta Viktor Heves Megye Főjegyzője
HEVES MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA TÁJÉKOZTATÓ HEVES MEGYE GAZDASÁGI HELYZETÉRŐL 2012.ÉV DR BÁNHIDY PÉTER HKIK ELNÖK
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Összefoglaló... 3 2. Heves megye bemutatása... 5 2.1. Demográfia... 6 2.2. Munkaerőpiac... 7 2.2.1. A foglalkoztatás alakulása a KSH adatai szerint... 7 2.2.2. Átlagos állományi létszám alakulása... 9 2.3. Gazdasági szereplők... 10 2.4. Gazdasági teljesítmények alakulása... 12 2.5. Beruházások... 14 2.6. Gazdasági szerkezet... 14 2.7. Hatékonysági mutatók alakulása... 16 2.8. Méretnagyság szerint kategorizált vállalkozói körök gazdasági teljesítménye... 17 2.9. Kistérségi teljesítmények... 20 3. Kötelező kamarai regisztráció... 22 3.1. Regisztráció... 22 3.2. Vállalkozások mérete... 23 3.3. Nettó árbevétel... 23 3.4. Átlagos statisztikai létszám... 24 4. 2013. évi folyamatok... 25 Az elemzés elkészítésénél a NAV Heves Megyei Adóigazgatósága, a Központi Statisztikai Hivatal, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara információit használtuk fel. Az elemzésnél használt adatok közvetlen adatgyűjtésen, statisztikai megfigyelésen, adóbevallások és nyilvános mérlegbeszámolók feldolgozásából származó információkon alapulnak! Készült: Eger, 2013. november 10. Összeállította: Bánfi Sándor HKIK gazdasági igazgató (36/429-612 106.mellék) 2
1. Összefoglaló Heves megye lakossága: 306,3 ezer fő. Adószámmal rendelkező gazdálkodók száma: 49200 db Fontosabb megállapítások, trendek: o A megye mutatói az országos számok 2-3%-át reprezentálják. o A gazdasági mutatók többsége az országos átlag alatti, kivéve a korszerű technológiákkal rendelkező, exportra termelő néhány nagyvállalat teljes teljesítményét. o A megye lakossága öregszik, folytatódik a demográfiai apály, erősödik az elvándorlási hullám, ezek foglalkoztatási problémákat fognak okozni. o A válság kezdete (2008) utáni évek alacsony beruházási aktivitást mutatnak. Nem valósult meg a termelő eszközök pótlása, a források felélése a jövő versenyképességét veszélyeztetik. o A pénzügyi bankrendszer hitelkínálatának szűkítése rontja a gazdaság pozícióit, (folytatódik a bankrendszer forrásainak külföldre történő kiáramlása). o Továbbra is jelen van a körbetartozás, a követelések/tartozások elemzése azt mutatja, hogy kicsik finanszírozzák a nagyokat. o Foglalkoztatás-bővítést elsősorban a versenyszférától lehet várni, ez részben befektetés-ösztönzéssel (állami, helyi) valósulhat meg, illetve a vállalkozói szellem javítása okozhat megoldást (az oktatási rendszerben különösen felsőfokon javítani kell a vállalkozói ismereteket és a felsőoktatást közelebb kell hozni a vállalkozásokhoz). A természeti erőforrások helyi kihasználása, környezetipar lehet a foglalkoztatás bővítésének egyik lehetséges megoldása. o Az állami jellegű közfoglalkoztatás akkor lehet tartós megoldás, ha üzleti jelleggel működik, közelebb kerül a vállalkozásokhoz. Több típusú polarizáció érzékelhető: o kevés (néhány 10) ipari nagyvállalkozás alkotja a gazdaság meghatározó részét, különösen meghatározó a jelentőségük az üzleti forgalom, adózás, ún. hozzáadott érték, export tekintetében; o rendkívül nagyszámú mikrovállalkozás (elsősorban) a kereskedelem, szolgáltatás, mezőgazdaság területén, azok viszont a foglalkoztatás meghatározó részét képviselik; o kevés középvállalkozás; o 3 város (Eger, Gyöngyös, Hatvan) és agglomerációja illetve ezek ipari parkjai adják a gazdaság közel 80%-át, észak és dél hevesi térségek leszakadása folytatódik 3
o hiány van a kvalifikált munkaerőből, ugyanakkor továbbra is magas az alulképzettek száma. Növekvő GDP: A megye gazdasági teljesítményét jól jellemzi, hogy az országos GDP-ből évek óta közel azonos arányban részesedik. A KSH legfrissebb adatai szerint a megye 3,1 százalékos lakossági és a foglalkoztatott munkaerő 2,7 százalékos részarányával 2011. évben 589,1 milliárd Ft bruttó hazai terméket (GDP-t) állított elő, ami az országos értéknek továbbra is 2,1 százaléka. Csökkenő foglalkoztatás: A foglalkoztatottak száma 2012. évben 106,4 ezer fő volt, 1,9 százalékkal kevesebb az előző évinél, és már 6,3 százalékkal elmarad a 2007. évihez képest. A munkanélküliek száma az utóbbi öt évben, a 2010. évi átmenetinek bizonyuló - mintegy 1600 fős - csökkenés kivételével folyamatosan növekedett, 2012-ben közel 10 %-kal több az egy évvel korábbinál és a válság mélypontjaként definiált 2009. évinél is. A gazdaságilag aktív népességéből 17,8 ezres a munkanélküli kör. Stagnáló beruházás: 2012-ben a KSH által megfigyelt Heves megyei székhelyű gazdasági szervezetek 56,81 milliárd forintértékű beruházást valósítottak meg, folyó áron számolva 5,3%-kal kevesebbet, mint az előzőévben (országosan 5,9%-os mérséklődést lehetett tapasztalni). A megyében az invesztálások ráfordított összeg az országos 1,9%-a. Csökkenő nettó árbevétel és export: 2012. évben megyei szinten a nemzetgazdasági átlaggal ellentétben amely a bázis időszakhoz mérten stagnált csökkent a nettó árbevétel. A megyei székhelyű társaságok mintegy 1.198 milliárd Ft nettó árbevételt realizáltak, több mint 3 százalékkal kevesebbet az előző évinél, ugyanakkor 12 százalékkal többet a 2007. évinél. Ez az enyhe visszaesés az export és a belföldi értékesítés együttes mérséklődésének következménye. Csökkenő ipari árbevétel és export: A nettó árbevétel legnagyobb mértékű, közel 30 milliárd Ft-os visszaesése a gépiparban következett be, de a megyei bevételek legnagyobb hányada, 0,8 százalékpontos csökkenés után 46,1 százaléka továbbra is az ide tartozó társaságokhoz köthető. A belföldi értékesítés alakulásában meghatározó szerepet betöltő kereskedelem az előző évinél dinamikusabb, 16,3 százalékos bővülés után a belföldi eladásoknak közel háromtizedét bonyolította. Minimális mértékben bővült az energiaágazat. Heves megyei székhelyű építőipari vállalkozások árbevételének csökkenése 2012-ben sem állt meg. Javuló hatékonyság: A társaságok által elért hozam az előző évi 3,8 százalékos csökkenés után 13,2 százalékkal növekedett. A hozammutató nagyobb hányadát, 52,7 százalékát kitevő másik elem, az amortizáció ugyan mintegy 6 százalékkal, 3,2 milliárd Ft-tal csökkent, de ezt bőven felülmúlta az adózott eredmény 14,5 milliárd Ft-os gyarapodása. A legtöbb hozam az előző évhez hasonlóan a kimagasló összegben (20,5 milliárd Ft) elszámolt amortizációval összefüggésben, a gépiparban, valamint az adózott eredményből (20,0milliárd Ft) továbbra is legnagyobb arányban részesülő energia szektorban realizálódott. 4
Növekvő lakásépítés: Heves megyében a 2006 óta tartó szinte folyamatos csökkenés megállt, 2012-ben 231, az előző évinél 22%-kal több lakást építettek, héttizedüket városokban Növekvő idegenforgalom: Heves megye kereskedelmi szálláshelyein 2012-ben 386,9 ezer vendéget és 901,6 ezer vendégéjszakát regisztráltak. Ez az előző évhez képest a vendégek esetében 12,7%-os, a vendégéjszakáknál 14,1%-os növekedést jelentett 2. Heves megye bemutatása A megye gazdasági Heves megye 2012 Heves megye 2011 Magyarország 2012 Magyarország 2011 teljesítményét jól jellemzi, hogy az országos 306,3 GDP-ből évek 309,2 óta közel azonos Lakosság 2013. január 1-jén (ezer fő) 9 908,8 arányban részesedik. 9 931,9 A KSH legfrissebb 589,1 adatai szerint a megye 3,1 százalékos 571,0 GDP 2011-ben (milliárd Ft) 27 886,4 26 607,3 lakossági és a foglalkoztatott munkaerő 1 921,0 1 844,0 2,7 százalékos részarányával Egy lakosra jutó GDP (ezer Ft/fő/év) 2 797,0 2 661,0 2011. év- ben 589,1 milliárd Ft 0,0 5 000,0 10 000,0 15 000,0 20 000,0 25 000,0 30 000,0 bruttó hazai terméket (GDP-t) állított elő, ami az országos értéknek továbbra is 2,1 százaléka. A bruttó hazai termék a pénzügyigazdasági válság hatására bekövetkező 2009. évi visszaesés után a megyében és országosan egyaránt növekedett. A 2011. évben előállított bruttó hazai termék már 3,5 %-kal meghaladja a válsággal még nem igazán érintett 2007. évi értéket is. Országosan ugyanebben az összehasonlításban már 10,1 százalékos növekedés tapasztalható. A megye gazdasági fejlettségét tükröző fajlagos gazdasági mutatók alacsonyabb szintűek az országos átlagnál. Az egy lakosra jutó GDP (a lakosság lélekszámának kismértékű visszaesése illetve a bruttó hazai termék bázis időszakinál valamelyest dinamikusabb növekedése hatására) az előző évinél nagyobb ütemben (1.921eFt/fő/év)., 4,2 %-kal bővült Ez a hazai átla kö A bruttó hazai termék ( GDP) alakulása Lakosság 2012. év 2007 2008 2009 2010 2011 2007 2008 2009 2010 2011 2013. január 1-jén Fő 314 441 311 454 307 985 309 175 306 336 10 030 975 10 014 324 9 985 722 9 931 925 9 908 798 A lakosság aránya % 3,1% 3,1% 3,1% 3,1% 3,1% 100% 100% 100% 100% 100% GDP millió Ft 568 947 582 303 557 825 571 038 589 112 25 321 478 26 753 906 26 054 326 26 607 339 27 886 401 GDP aránya % 2,2% 2,2% 2,1% 2,1% 2,1% 100% 100% 100% 100% 100% Egy lakosra jutó GDP ezer Ft/fő 1 788 1 845 1 782 1 844 1 921 2 518 2 665 2 600 2 661 2 797 aránya: megye/országos Mértékegység Heves megye % 71,0% 69,2% 68,5% 69,3% 68,7% 100% 100% 100% 100% 100% Megyei rangsor 11. 13. 13. 12. 12. Nemzetgazdaság 5
Forrás:NAV közel héttizede, ami a megyék rangsorában továbbra is a 12. helyet jelenti. Regiós összehasonlítás: A régióban előállított bruttó hazai termék 2.016 milliárd Ft az országos érték 7,2 százaléka. A régión belül gazdasági súlyát tekintve Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljesítménye a meghatározó, mely a régiós bruttó hazai termék csaknem hattizedével, Heves megye 30 százalékkal és Nógrád megye 10 százalék fölötti részesedéssel járul hozzá a régió gazdasági teljesítményéhez. Az egy főre jutó GDP közel 40 százalékkal marad el az országos átlagtól. Legjobban Heves megye teljesített, a nemzetgazdasági érték csaknem héttizedének megfelelő értékkel, míg Nógrád megye nem éri el annak 50 százalékát sem. A megyék közötti rangsorban Borsod-Abaúj- Zemplén megye a 17. helyen Heves megye a 12. helyen, míg Nógrád megye a 20. helyen áll. 2.1. Demográfia Népesség fogyás: A megye lakóinak száma 2012. év végén 2.839 fős csökkenés után 306,3 ezer fő volt, ezzel továbbra is 14. helyen szerepel a megyék rangsorában. (A megye lakónépessége 2010-ig folyamatosan, az országos átlagot meghaladó ütemben csökkent. A 2011. évi átmenetinek bizonyuló kismértékű növekedés után tárgyévben ismét - 0,9 százalékos - visszaesés következett be. A megye lakóinak száma már 10,5 ezer fővel kevesebb a 2007. évinél. Ezzel párhuzamosan az ország lakossága 1 év alatt 0,2 százalékkal, 23,1 ezer lakossal, 6 év alatt 1,6 százalékkal, 136,6 ezer fővel lett kevesebb.) Öregedő társadalom, csökkenő gazdaságilag aktív népességszám: A 15 64 éves nők száma 2005 évhez viszonyítva 4,9; a férfiaké 3,8%-kal esett vissza. 2012. évben A népesség korstruktúrája az idősebb korosztályok felé tolódott. A 35-44 éves korosztályban 3 % %-os a bővülés, a 65-79 éves korosztályban 0,6 %-os a csökkenés. Ugyanakkor átlagosan 9,8 %-kal csökkent a gyermekek (0 14 évesek) száma, valamint az össznépességhez viszonyított hányaduk is mindkét nemnél közel azonos arányban (egy-egy százalékponttal) mérséklődött. Az átlagos életkor növekedését elsősorban az okozza, hogy egyre kevesebb a gyermek. 6
A megyei korfa (2010) F orrás: KSH Trendek és hatások: Növekvő (rohamos) külföldre távozási szándék Tanulók 20-40%-a külföldi munkavállalást tervez Külföldön tartózkodás tervezett időtartama növekszik Belföldi vándorlás keletről nyugatra (Bp-re) Fiatalok ideiglenes vándorlása növekszik (Egyetemek felé) Szuburbanizáció (városból a környező falvakba) Ingázás Vesztes régió: Észak-Magyarország, Észak-Alföld Generációs lyuk ( aktívak elmennek, passzívak maradnak) Vidék leszakadása 2.2. Munkaerőpiac 2.2.1. A foglalkoztatás alakulása a KSH adatai szerint A gazdasági adottságokkal, feltételekkel összhangban, megyénkben a foglalkoztatottsági viszonyok is kedvezőtlenebbek az országosnál. 7
3 926,2 3 879,4 3 781,9 3 781,2 3 811,9 3 877,9 Foglalkoztatási viszonyok, 2012. év ezer 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 Megnevezés Foglalkoztatottak száma Heves megye Országos 113,6 113,7 109,1 109,0 108,5 106,4 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2011 2012 2011 2012 2011 2012 Foglalkoztatottak száma efő 108,5 106,4 3 811,9 3 877,9 2,8% 2,7% Munkanélküliek száma efő 16,2 17,8 467,9 475,6 3,5% 3,7% Gazdaságilag aktívak efő 124,7 124,2 4 279,8 4 353,5 2,9% 2,9% Gazdaságilag nem aktívak efő 110,5 108,6 3 395,9 3 303,2 3,3% 3,3% 15-74 éves népesség efő 235,2 232,8 7 675,7 7 656,7 3,1% 3,0% Munkanélküliségi ráta % 13,0% 14,3% 10,9% 10,9% 118,8% 131,2% Aktivitási arány % 53,0% 53,4% 55,8% 56,9% 95,1% 93,8% Foglalkoztatási arány % 46,1% 45,7% 49,7% 50,6% 92,9% 90,2% Forrás: KSH Mértékegység Heves Nemzetgazdaság Heves/Ország A foglalkoztatottak száma 2012. évben 106,4 ezer fő volt, 1,9 százalékkal kevesebb az előző évinél, és már 6,3 százalékkal elmarad a 2007. évihez képest. 2008. évben számuk még minimálisan emelkedett, azt követő években azonban a gazdasági válság kibontakozása következményeként folyamatos csökkenés tapasztalható. 2012. évben mérhető a megyében az utóbbi 6 év legalacsonyabb foglalkoztatási adata. Ezzel ellentétben országosan az előző évek csökkenése után 2011-ben a foglalkoztatottak számának mérsékelt, 0,8 százalékos, 2012-ben valamivel dinamikusabb 1,7 %-os növekedése következett be, de még 1,2 százalékkal elmarad a válságot megelőző 2007-es év adatától. Forrás: NAV A munkaképes korú lakosság (15-74. év közöttiek) közül alkalmazásban állók aránya az előző két évi szerény bővülés után valamelyest mérséklődött, 0,4 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, 45,7 százalék. Ez annak a következménye, hogy a foglalkoztatottak számának csökkenése meghaladta a munkaképes korú lakosság számának mérséklődését. E tekintetben a megye hátrányos helyzetét mutatja, hogy a foglalkoztatási arány az előző hat évben átlagosan 3,9 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól. A munkanélküliek száma az utóbbi öt évben, a 2010. évi átmenetinek bizonyuló - mintegy 1600 fős - csökkenés kivételével folyamatosan növekedett, 2012-ben közel 10 %-kal több az egy évvel korábbinál és a válság mélypontjaként definiált 2009. évinél is. Ezzel egyidejűleg or- 8
szágosan az előző évek kedvezőtlen tendenciáját követően 2011-ben következett be átmenetileg kismértékű csökkenés, de a tárgyidőszakban ismét 1,6 %-os bővülés volt tapasztalható. A Heves megyei immár 17,8 ezres munkanélküli kör az országos 475,6 ezer fős mutatónak 3,7 százalékát teszi ki, s mintegy 3,8 ezer fővel meghaladja a 2007. évi mutatót is. A munkanélküliségi ráta, amely a munkanélküliek arányát mutatja a gazdaságilag aktív (foglalkoztatottak és munkanélküliek együtt) népességhez viszonyítva, a megyében az előző évinél is jobban, 1,3 százalékponttal, 14,3 százalékra növekedett. Ezzel szemben országosan a 10,9 %-os munkanélküliségi ráta gyakorlatilag megegyezik az egy évvel korábbival. A megyei mutató folyamatosan - 6 év átlagában 2,6 százalékponttal - kedvezőtlenebb, magasabb az országos átlagnál. Az aktivitási arány, vagyis a gazdaságilag aktívak 15-74 év közötti népességen belüli súlya a korábbi évek kedvezőtlen tendenciája után 2011-ben már javulás mutatkozott, 2012. évben további 0,5 százalékpontos növekedés után már 53,4 %-ot tett ki. (E mögött a munkaképes népességszám 1,0 százalékos, illetve a gazdaságilag aktívak számának 0,4 százalékos csökkenése áll.) A megyei mutató ennek ellenére az utolsó 6 év viszonylatában átlagosan 2,8 százalékponttal alacsonyabb az országosnál. A kedvezőtlen gazdasági és foglalkoztatási viszonyok megjelennek a foglalkoztatottak kereseti viszonyaiban is. A KSH adatai szerint az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2012. évben Heves megyében az előző évi 193.858 Ft-ról 202.495 Ft-ra, 4,5 százalékkal nőtt. A nettó havi átlagkeresetek ennél szerényebben, csupán 1,2 százalékkal, 131.150 Ft-ra emelkedtek. A növekedés mindkét kategóriában mérsékeltebb az országosnál. A megyében számított átlagkeresetek jóval alacsonyabbak az országosnál, annak alig több mint kilenctizedét teszik ki. 2.2.2. Átlagos állományi létszám alakulása A Heves megyei társaságok átlagos állományi létszáma (46.467 fő), az előző évi 6,3 százalékos, 2.836 fős növekedés után tárgyévben 3,5 százalékkal, 1705 fővel csökkent, míg országosan a 2011.évi kismértékű (0,3 százalékos) növekedést tárgyévben a megyeinél kisebb, 1,1százalékos csökkenés követte. Különösen kedvezőtlen, hogy az átlagos állományi létszám a megyében és országosan is, az előző évinél nagyobb mértékben - rendre: 7,6-2,7 %-kal - elmarad a válságot megelőző 2007. évitől. Foglalkoztatási mutatók - 2012. év Megnevezés Mérték- Heves megye Index Index Magyarország Index Index Heves m. ország 2012/2007 2012/2011 2012/2007 2012/2011 egység 2012. év 2012. év 2012.év Átlagos állományi létszám MFt 46 467 92,4% 96,5% 2 198 186 97,3% 98,9% 2,1% Bérköltség MFt 104 770 124,1% 102,6% 5 122 276 125,1% 106,7% 2,0% Átlagbér (ezer Ft/fő) MFt 2 255 134,3% 106,4% 2 330 128,6% 107,9% 96,8% Forrás: NAV 9
Ezzel egyidejűleg a bérköltség a hazai átlagnál 4,1 százalékkal kisebb ütemben, mindössze 2,6 százalékkal növekedett, így az átlagbér megyei szinten 6,4 százalékkal emelkedett. A növekedés csupán 0,7 százalékkal magasabb a 2012. évi 5,7 százalékos inflációs rátánál. Ennek hatására a megyében foglalkoztatottak 2012. évi 2.255 ezer Ft-os átlagbére 96,8 százaléka az országosnak, ezáltal a megyei és országos bérviszonyok közötti relatív különbség ismét növekedett. A létszámra vetített hozzáadott érték mutató, mely az élő munka hatékonyságát tükrözi, az országos javulással ellentétben 6,0 %-kal visszaesett. Az egy főre jutó 5.119 ezer Ft/ fő/ év hozzáadott érték 77,2 százaléka a (6.632 ezer Ft/ fő/ év) hazai átlagnak (Bázis: 84,3%). 2.3. Gazdasági szereplők A pénzügyi-gazdasági válság valamint a törvényi változások hatása a működő társaságok és egyéni vállalkozók számának alakulásában is tükröződik. Adóalanyok számának alakulása - 2012. év Heves megye 2007.12.31 2008.12.31 2009.12.31 2010.12.31 2011.12.31 2012.12.31 Index 11/10.év Index 12/11.év Index 12/07.év Fő, db Fő, db Fő, db Fő, db Fő, db Fő, db % % % Társas vállalkozások 11 722 12 321 12 772 13 420 13 864 14 068 103,3% 101,5% 118,3% Ebből: Jogi szem. társ. (Rt., Kft., Szöv.) 4 523 5 176 5 817 6 450 6 937 7 157 107,6% 103,2% 153,4% Nem jogi szem. társ. (Bt., Kkt., Kht.) 4 486 4 363 4 225 4 187 3 093 2 861 73,9% 92,5% 68,9% Nonprofit szerv. (Önkorm., alapítv.) 2 713 2 782 2 730 2 783 3 834 4 050 137,8% 105,6% 141,3% Egyéni vállalkozók 13 097 12 556 12 104 12 306 12 541 12 083 101,9% 96,3% 95,8% Ebből: Főállású 5 666 5 364 5 026 5 025 4 868 5 089 96,9% 104,5% 85,9% Mellékállású 4 318 4 362 4 376 4 563 4 864 4 901 106,6% 100,8% 112,6% Nyugdíjas 3 113 2 830 2 702 2 718 2 809 2 093 103,3% 74,5% 90,2% Adószámos magánszemélyek 7 243 20 828 21 889 22 171 22 484 23 049 101,4% 102,5% 310,4% Működő adóalanyok (társas- és egyéni vállalkozók, ÁFÁ-s magánszemélyek) 32 062 45 705 46 765 47 897 48 889 49 200 102,1% 100,6% 152,5% Ebből: EVA adóalanyok 2 012 1 881 1 868 1 796 1 475 1 067 82,1% 72,3% 73,3% Közösségi adószámmal rendelkezők 2 696 3 281 3 730 4 807 4 866 5 224 101,2% 107,4% 180,5% Forrás: NAV 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 Társas vállalkozások összesen Jogi szem. társ. (Rt., Kft., Szöv.) Nem jogi szem. társ. (Bt., Kkt., Kht.) Nonprofit szerv. (Önkorm., alapítv.) 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. A Heves megyei adóalanyok száma évről évre folyamatosan növekedett, 2012. év végén 49 200 működő adózó szerepelt a nyilvántartásainkban, mely 0,6 százalékkal több a 2011. év véginél. A megye gazdasági teljesítményének alakulásában döntő szerepet játszó működő tár sas vállalkozások száma évről évre emelkedett, 2012-ben az előző évinél lassabban, de a megyei átlagot felülmúlva 1,5 10
%-kal. Részarányuk az adóalanyok körén belül közelíti a 30,0 százalékot. Ezen belül a jogi személyiségű társaságok száma a KFT alapításhoz szükséges törzstőke 2008. évi csökkenése, továbbá a jogi személyiség nélküli társaságokénál kedvezőbb felelősségi viszonyokkal öszszefüggésben jelentős mértékben, 3,2 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 Egyéni vállalkozók összesen Mellékállású egyéni vállalkozók Főállású egyéni vállalkozók Nyugdíjas egyéni vállalkozók 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. százalékkal növekedett. 2012. év végén a 14.068 működő (élő) társas vállalkozás több mint fele rendelkezik jogi személyiséggel, közülük a korlátolt felelősségű társaságok száma a legtöbb (7.157 db). A nem jogi személyiségű társaságok körében 2007. évtől csökkenés tapasztalható, vélhetően az üzleti tevékenység viszonylag magas kockázata miatt részesítik előnyben egyre kevesebben ezt a vállalkozási formát. 2012. év végén már csak 2.861 db szerepelt a nyilvántartásainkban. Az előző évihez képest egyedül ebben a körben tapasztalható visszaesés, alapvetően a betéti társaságok fogyása következtében, melynek ellenére ezen adózói körben még mindig a betéti társasági forma a legnépszerűbb (2.732 db). A nonprofit és egyéb szervezetek számában - a társasházak átsorolása miatt az előző évi kiugró növekedés után 5,6 %-os, jóval átlag feletti növekedés mérhető. E körben az egyesületek vannak túlsúlyban (1378 db), de jelentős hányaddal részesednek az alapítványok (813db) és a társasházak (913 db) is. A egyéni körben (35.132 db) a vállalkozások valamivel több, mint egyharmada volt 2012. év végén egyéni vállalkozó, a többiek adószámos magánszemélyek. Az egyéni vállalkozások számában az évek óta tartó fogyás után már 2010-ben bővülés következett be, ami 2011-ben tovább folytatódott, tárgyév végére azonban 3,7 %-os visszaesés következett be. Az egyéni vállalkozók több mint négytizedét kitevő főállásúak negatív trendje pozitívra váltott, egy év alatt 4,5 %-os gyarapodás mérhető. A mellékállásúak száma és súlya az egyéni körön belül folyamatosan bővült, tárgyévben csupán 37 darabbal gyarapodott, így az egyéni körnek már 40 %-a végzi munkaviszony mellett vállalkozói tevékenységét. Ezzel szemben a nyugdíj mellett vállalkozóké az előző kétévi bővülés után a bázis időszakinak a háromnegyedére esett vissza. Az adószámos magánszemélyek számának növekedése évek óta töretlen ütemben folyt. Számuk és arányuk 2008-ban nőtt meg ugrásszerűen, alapvetően a mezőgazdasági őstermelők regisztrációs kötelezettsége következtében. Tárgyévben az előző évi ütemet meghaladó, 2,5 %-os növekedés jellemezte ezen adózói kört. Az EVA hatálya alá tartozó adóalanyok számában 2006-tól, alapvetően a törvényi változásokkal összefüggésben folyamatos csökkenés tapasztalható, a visszaesés mértéke 2012-ben az előző évihez képest megközelíti a 30 százalékot. Az érvényes közösségi adószámmal rendelkező, a közösségi kereskedelemben részt vevő adóalanyok száma dinamikusan nőtt, 2012. év végén 5.224 adózó szerepelt a nyilvántartásainkban. 11
2.4. Gazdasági teljesítmények alakulása Megnevezés Teljesítménymutatók - 2012. év Mérték- Heves megye Index Index Magyarország Index Index Heves m. ország egység 2012. év 2012/2007 2012/2011 2012. év 2012/2007 2012/2011 2012.év Nettó árbevétel MFt 1 198 036 111,5% 96,8% 73 343 632 111,8% 100,2% 1,6% Export árbevétel MFt 592 008 139,0% 97,0% 25 512 648 134,2% 102,8% 2,3% Export/Nettó árbevétel % 49,4% 34,8% 142,1% Belföldi értékesítés MFt 606 028 93,4% 96,5% 47 830 984 102,7% 98,8% 1,3% Hozzáadott érték MFt 237 874 98,1% 90,7% 14 579 158 115,9% 101,5% 1,6% Megyénk gazdasági folyamatainak alakulását az utóbbi években jelentősen befolyásolta a 2008. év utolsó negyedében kezdődő pénzügyi-gazdasági válság. A válság jelei már ebben az évben érzékelhetők voltak, a gazdasági teljesítménymutatók az előző időszakhoz képest lassulást, az országosnál mérsékeltebb növekedést mutattak. A válsághatások gyors megjelenése, begyűrűzése annak következménye, hogy a megye gazdasága meglehetősen nyitott az export és az import magas részaránya miatt. A gazdasági válság hatásai 2009-ben jelentkeztek legerőteljesebben, amikor a megyei főbb teljesítménymutatók már jelentős visszaesést tükröztek az egy évvel korábbihoz képest, és a teljesítmények szűkülése jóval meghaladta az országos átlagot is. 2010. évben az előző évi mélypont után a teljesítmények stabilizálódása a válságból való kilábalás jelei mutatkoztak. A teljesítménymutatók az országosat meghaladó ütemű növekedést tükröztek az előző évihez képest, de a kivitel kivételével még nem érték el a válságot megelőző értéket. 2011. évben további, az előző évinél még dinamikusabb, az országos átlagnál is lendületesebb javulás, fejlődés mutatkozott, s a beruházásokon kívül már csupán a belföldi eladásokból származó bevételek nem érték el a 2007. évi összeget. 2012. évben a kiemelt mutatók - a viszonylag magas bázis után - a megyei vállalkozások együttes gazdasági teljesítményének mérsékelt csökkenését tükrözik. A belföldi értékesítés továbbra sem éri el a 2007. évi értéket, s az előállított hozzáadott érték is visszaesett a válságot megelőző évi szint alá. Ezzel ellentétben, országos viszonylatban - a belföldi eladások kivételével, ahol visszaesés következett be- az egy évvel korábbihoz viszonyítva lassuló, a válság előtti időszakhoz képest pedig dinamikusabb növekedés tapasztalható. Részleteit tekintve, megyei szinten a nettó árbevétel az előző évihez képest csökkent, míg országosan gyakorlatilag stagnálás - 0,2 százalékos növekedés - tapasztalható. A megyei székhelyű társaságok mintegy 1.198 milliárd Ft nettó árbevételt realizáltak, 3,2 százalékkal kisebb összeget az előző évinél. A megyei eladások értéke - hasonlóan az országoshoz - közel 12,0 százalékkal meghaladta a válság előtti, 2007. évi értéket. A gazdaság húzóereje továbbra is a kivitel, mely a 2009. évi drasztikus visszaesés után 2011-ig mind megyei, mind országos szinten igen dinamikusan növekedett. A megyei társaságok határon kívüli értékesítésének bővülése ez idő alatt - néhány nagyvállalat teljesítményének köszönhetően- jóval meghaladta a hazai átlagot. 2012. évben azonban a magas bázis után 3,0 %- os visszaesés következett be, országosan azonban 2,8 %-kal több eladás irányult külföldre. Az export alakulásánál nem hagyható figyelmen kívül a kulcsvaluták forint árfolyamának változása, mely tárgyévben az USA dollár, az euró és a svájci frank viszonylatában is jelentősen csök- 12
kent. Az 592 milliárd Ft export - évről évre növekvő hányadát, - tárgyévben már 49,4 százalékát adta az összes megyei bevételnek (bázis:49,3 %), ezáltal majdnem 10 százalékponttal múlta felül a válság előtti 2007. évi arányt. Országosan az export súlya a megyeinél erőteljesebben, 0,9 százalékponttal 34,8 százalékra növekedett az egy évvel korábbihoz képest, mely 5,8 százalékponttal magasabb a válság előtti, 2007. évi export-hányadnál. Ugyancsak kedvezőtlen, hogy a határon túli értékesítés mérséklődésével párhuzamosan, s annál valamivel nagyobb ütemben, a hazai felvevőpiac is szűkült. A társaságok 2012. évi belföldi eladásokból származó 606 milliárd Ft bevétele a nemzetgazdasági 1,2 százalékos átlagot meghaladó 3,5 százalékos csökkenés eredménye, mely 5,7 százalékos infláció mellett következett be (Bázis:3,9 %). Összege 6,6százalékkal elmarad a válság kirobbanását megelőző időszakétól, szemben az országossal, amely 2,7 %-kal túlhaladta azt. A forgalom, a belső fogyasztás alakulását számos tényező gazdasági körülmények, törvényi változások hatása befolyásolta. Kedvező, hogy a reáljövedelmek emelkedtek. A működő társas vállalkozásoknál alkalmazásban állók átlagbére 2012. évben az előző évihez képest 6,4 százalékkal (országosan 7,9 százalékkal) nőtt, ami reálértéken is növekedést jelent. A gazdasági teljesítmények alakulását a forgalom alakulásánál jobban kifejezi a társasági adóbevallások adataiból számított, az előállított új értéket mérő hozzáadott érték mutató, mivel nem tartalmazza az anyag- és anyagjellegű költségek halmozódását. Megnevezés Hozzáadott érték és elemei - 2012. év Mérték- Heves megye Index Index Magyarország Index Index Heves m. ország egység 2012. év 2012/2007 2012/2011 2012. év 2012/2007 2012/2011 2012.év Hozzáadott érték, millió Ft MFt 237 874 98,1% 90,7% 14 579 158 115,9% 101,5% 1,6% Korrigált üzleti eredmény MFt 35 224 54,0% 62,7% 4 369 316 113,1% 98,4% 0,8% Amortizáció MFt 50 778 112,8% 94,1% 2 757 801 114,0% 99,3% 1,8% Bérköltség MFt 104 770 124,1% 102,6% 5 122 276 125,1% 106,7% 2,0% Bérjellegű egyéb költség+tb jár. MFt 47 090 100,2% 93,9% 2 229 398 101,6% 97,5% 2,1% Az előző kétévi növekedést követően a társaságok által megtermelt hozzáadott érték is kedvezőtlenebbül alakult. A 2012. évi megyei 237,8 milliárd Ft-os összeg majdnem tizedével kevesebb az egy évvel korábbinál, míg országosan - ugyan jelentős lendületvesztés után - még 1,5 százalékos bővülés tapasztalható. Ennek hatására a megyei szinten számított hozzáadott érték ismét elmaradt a válságot megelőző 2007. évitől, ugyanakkor nemzetgazdasági szinten már 15,9 százalékkal több új értéket állítottak elő. Összetevőit tekintve a hozzáadott érték egyes elemei a bérköltség kivételével mérséklődtek az egy évvel korábbihoz képest. A korrigált üzleti eredmény (az üzemi eredmény egyéb ráfordításokkal növelt és egyéb bevételekkel csökkentett értéke) az előző évi 8,7 százalékos bővülést követően tárgyévben - az országosnál jóval drasztikusabban, az előző évinek több mint harmadával zsugorodott, így alig több mint felét teszi ki a 2007. évi értéknek, az országos 13,1 százalékos túlteljesítéssel szemben. Heves megyében a korrigált üzleti eredmény részaránya (14,8 %) a megtermelt új értékből alacsonyabb a hazai átlagnál (30,0%), 12,1 százalékponttal elmarad a 2007. évitől, ezzel szemben országos szinten a visszaesés jóval kisebb, mindösszesen 0,7. A bérköltségek 2,6 %-os bővülése 4,4százalékkal mérsékeltebb az országos átlagnál, ezzel a hozzáadott érték legnagyobb hányadát, 44,0 százalékát teszi ki (az országos aránya ennél kisebb, 35,1 %). A bérjellegű egyéb költségek társadalombiztosítási járulékokkal együttesen számított összege az előző évi 18,8 13
százalékos növekedés után a tárgyidőszakban a bérnövekedéssel ellentétesen mozogva - jelentősen, megyénk társaságainál 6,1 százalékkal, országosan mindössze 2,5 százalékkal mérséklődött. A válság előtti időszakhoz mért bővülés rendre: 0,2, illetve 1,6 százalék. Az elszámolt amortizáció az országosnál (0,7 %) nagyobb ütemben közel 6 százalékkal kisebb összeget tett ki az előző évihez viszonyítva, ezzel a hozzáadott értéken belül több mint 20,0 százalékos súllyal szerepel. A megye nagyságrendjét jól tükrözi az országos teljesítménymutatókból való részesedése, mely 2012. évben kismértékben visszaesett az elmúlt évihez képest, 1,3-2,3 százalék között alakult, mely azonban lényegesen elmarad a népességen belüli hányadunktól (3,1 százalék). 2.5. Beruházások A megyei székhelyű társaságok 2012. évben 56,8 milliárd Ft-ot fordítottak beruházásokra, mely 7,8 százalékkal több az előző évinél, ellentétben az országos kismértékű csökkenéssel. A legnagyobb mértékű (2,7 milliárd Ft) bővülés az építőiparban, és az energia ágazatban (2,2milliárd Ft) következett be, de közel egy milliárd Ft növekedés történt a élelmiszeriparban is. Jelentős, de egy milliárd Ft alatti csökkenés tapasztalható a vegyiparban, kohászatban és a Nem anyagi ágak; Mező-erdőgazd.; 10,4% Egyéb ágazatok; 3,8% 7,1% Közlekedés; 5,9% Kereskedelem; 5,9% Élelmiszeripar; 5,6% Vegyipar; 0,5% Kohászat; 6,9% gépiparban is. A fejlesztési célú ráfordítások összege ágazatonkénti rendkívül nagy szóródást mutat. A vezető beruházó a megyébencsökkenése ellenére - továbbra is a gépipar volt, melyet az energiaipar és a nem anyagi ágak beruházása követett. A többi ágazat részesedése nem érte el a 10 százalékot. Építőipar; 8,0% Energiaipar, Vízterm., Hulladékgazd.; 16,3% Gépipar; 29,6% Forrás: NAV 2.6. Gazdasági szerkezet Heves megyében az ágazati teljesítmények megoszlása számottevően nem változott a bázis időszakhoz képest. 2012. évben is az ágazati szintű teljesítmény és jövedelemmutatók nagymértékű szóródása figyelhető meg. A megye gazdaságának ágazati szerkezetére jellemző néhány ágazat ezen belül néhány társaság meghatározó súlya. A gazdasági ágak közül változatlanul a gépipar, a kereskedelem és az energiaipar bír kiemelt jelentőséggel. Együttes részesedésük nagyságrendjét a főbb teljesítménymutatókból a gépipa- 14
ri ágazat jelentősen mérséklődő teljesítménye determinálta, ugyanis a másik két ágazat esetében növekedés tapasztalható. Kiemelt ágazatok főbb adatai - 2012. év Millió Ft B% Millió Ft B% Millió Ft B% Millió Ft B% Heves megye össz. (M Ft) 1 198 036 96,8% 237 874 90,7% 53 339 142,4% 96 404 113,2% Részarány, % 100% 100% 100% 100% Gépipar (M Ft) 551 900 95,0% 57 334 71,5% 9 131 86,3% 28 690 87,7% Részarány, % 46,1% 24,1% 17,1% 29,8% Energiaipar, vízterm, hulladékg (M Ft) 117 759 100,6% 62 186 103,2% 24 518 103,6% 32 971 114,3% Részarány, % 9,8% 26,1% 46,0% 34,2% Kereskedelem (M Ft) 182 427 115,9% 17 677 101,4% 3 462 150,5% 5 682 129,6% Részarány, % 15,2% 7,4% 6,5% 5,9% 3 kiemelt ág együtt (MFt) 852 086 99,6% 137 197 86,9% 37 111 101,5% 67 343 102,1% Részarány, % 71,1% 57,7% 69,6% 69,9% Heves megye 3 kiemelt ág nélkül (M Ft) 345 950 90,4% 100 677 96,4% 16 228 1797,1% 29 061 151,4% Forrás: NAV Megnevezés Nettó árbevétel Hozzáadott érték Adózás előtti eredmény Hozam (Ad.er.+Amort.) Részarány, % 28,9% 42,3% 30,4% 30,1% A nettó árbevételnek már több mint héttizede, a belföldi eladások növekvő hányada, több mint fele, mérséklődése ellenére a kivitelnek és a hozzáadott értéknek rendre: 88,0 százaléka, illetve hattizede ebben a három kiemelt ágazatban realizálódott. Ezen ágazatok nettó árbevétele összességében a megyei átlagnál jóval kisebb ütemben, az előállított új érték azt meghaladóan csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ezzel ellentétben az adózás előtti eredmény és a megtermelt hozam tekintetében - az előző évi erőteljes csökkenés után - kismértékű javulás mutatkozik. A megyei szinten keletkezett nyereség hattizedét, a veszteség mintegy felét, a megtermelt hozam közel kétharmadát az ide tartozó társaságok produkálták. A saját tőke több mint hattizede, a tárgyévi beruházásoknak pedig több mint 50 százaléka a kiemelt ágazatokban működő vállalkozói körnek tulajdonítható. A nem kiemelt ágazatok együttes bevételi mutatója a megyei átlagot meghaladóan, a hozzáadott érték mutatója pedig annál mérsékeltebben csökkent. Az adózás előtti eredmény és a megtermelt hozam tekintetében pedig jelentős bővülés mutatkozik. 15
2.7. Hatékonysági mutatók alakulása A jövedelmezőségi mutatók javulása kedvezően befolyásolta a hatékonysági mutatók alakulását is. Ágazati szerkezet: Hatékonysági mutatók - 2012.év Heves megye Hozzáadott érték Hozam (Adózott er. + Amort.) Saját tőke Létszám 2012. év 2012. év 2012. év 2012. év 2012. évi fajlagos mutatók Hoz.é. Saját tőke Hoz.é. Létszám Hozam Saját tőke összeg Megoszl. Index % összeg Megoszl. Index % összeg Megoszl. Index % Megoszl. Index % Millió Ft % 12/11. Millió Ft % 12/11. Millió Ft % 12/11. fő % 12/11. % mft/fő % Mezőgazdaság 5 268 2,2% 101,2% 4 650 4,8% 114,7% 23 413 5,1% 109,9% 2 270 4,9% 133,5% 22,5% 2 321 19,9% Élelmiszeripar 8 607 3,6% 103,5% 902 0,9% 58,6% 12 427 2,7% 104,8% 2 593 5,6% 102,7% 69,3% 3 319 7,3% Vegyipar 1 571 0,7% 94,9% 695 0,7% -71,4% 2 878 0,6% 74,4% 424 0,9% 54,7% 54,6% 3 705 24,1% Kohászat 21 215 8,9% 89,9% 7 146 7,4% 109,6% 23 214 5,0% 97,8% 3 766 8,1% 94,7% 91,4% 5 633 30,8% Gépipar 57 334 24,1% 71,5% 28 690 29,8% 87,7% 168 961 36,5% 100,4% 8 761 18,9% 89,4% 33,9% 6 544 17,0% Energiaipar, Vízterm., Hulladékgazd. 62 186 26,1% 103,2% 28 495 29,6% 98,8% 102 229 22,1% 98,6% 3 603 7,8% 99,3% 60,8% 17 260 27,9% Építőipar 12 609 5,3% 108,6% 3 822 4,0% -85,6% 8 127 1,8% 108,3% 3 467 7,5% 92,6% 155,1% 3 637 47,0% Kereskedelem 17 677 7,4% 101,4% 5 682 5,9% 129,6% 27 786 6,0% 107,8% 6 524 14,0% 100,8% 63,6% 2 710 20,4% Közlekedés 14 825 6,2% 86,7% 5 100 5,3% 88,9% 16 835 3,6% 104,1% 3 364 7,2% 95,9% 88,1% 4 407 30,3% Nem anyagi ágak 22 551 9,5% 94,7% 7 255 7,5% 182,1% 55 199 11,9% 115,0% 7 017 15,1% 97,0% 40,9% 3 214 13,1% Egyéb ágazatok* 14 030 5,9% 106,7% 3 967 4,1% 141,1% 21 359 4,6% 107,4% 4 678 10,1% 97,4% 65,7% 2 999 18,6% Megye összesen 237 873 100,0% 90,7% 96 404 100,0% 113,2% 462 428 100,0% 102,8% 46 467 100,0% 96,5% 51,4% 5 119 20,8% Nemzetgazdaság össz. 14 579 158 101,5% 5 621 311 120,3% 35 115 427 102,6% 2 198 186 98,9% 41,5% 6 632 16,0% Forrás: NAV A társaságok által elért hozam az előző évi 3,8 százalékos csökkenés után 13,2 százalékkal növekedett. Ebben jelentős szerepet játszott, hogy az adózott eredmény oldalon képződött saját forrás majdnem másfélszeresére nőtt. A bővülés annak köszönhető, hogy az építőipar, a nem anyagi ágak és a vegyipar előző évi kimagasló vesztesége nyereségre váltott, de említésre érdemes a kereskedelem, a kohászat és a mezőgazdaság adózott eredményének további növekedése is. A hozammutató nagyobb hányadát, 52,7 százalékát kitevő másik elem, az amortizáció ugyan mintegy 6 százalékkal, 3,2 milliárd Ft-tal csökkent, de ezt bőven felülmúlta az adózott eredmény 14,5 milliárd Ft-os gyarapodása. A legtöbb hozam az előző évhez hasonlóan a kimagasló összegben (20,5 milliárd Ft) elszámolt amortizációval összefüggésben, a gépiparban, valamint az adózott eredményből (20,0milliárd Ft) továbbra is legnagyobb arányban részesülő energia szektorban realizálódott. A hatékonysági mutatók alakulását, szintjét jelentősen befolyásolja, hogy az egyes ágazatok mennyire tőke, ill. élőmunka igényesek. Megyei viszonylatban a befektetett tőke hatékonysága (saját tőkére vetített hozzáadott érték) 51,4 százalék, mely 6,9 százalékponttal romlott az előző évihez képest, legjelentősebben a közlekedés, a gépipar, a kohászat és a nem anyagi ágak tekintetében. Az élőmunka hatékonyság a létszámra vetített hozzáadott érték 6,0 százalékkal gyengült. Megyei átlag feletti visszaesés a gépiparban, a mezőgazdaságban és a közlekedésben mérhető. Jelentős növekedés a vegyiparban, az építőiparban és az energia ágazatban tapasztalható. Az élő munka hatékonysága változatlanul legmagasabb az energiaiparban, gépiparban és a kohászatban. A saját tőkére vetített hozam megyei szinten 20,8 százalék, 1,9 16
százalékponttal magasabb az előző évinél. Az építőipar és a vegyipar területén jelentkezett legnagyobb javulás, a megtérülés azonban az építőipar a kohászat és a közlekedés ágazatokban a legmagasabb. A társas vállalkozások saját tőkéje a vegyipar, a kohászat és az energiaágazat kivételével növekedett, megyei szinten - az előző évinél szerényebben - 2,8 százalékkal, 12,5 milliárd Ft-tal. Legnagyobb összegű növekedés a nem anyagi ágakban, a kereskedelemben, közlekedésben és a vendéglátásban következett be. A saját tőke döntő hányada nagyságrendben- a gépiparban az energia ágazatban és a nem anyagi ágakban regisztrálható, együttes részesedésük továbbra is mintegy 70 százalék. A társaságok feltőkésítésére fordított un. jegyzett tőke összege a megelőző évi 0,9 százalékos növekedés után 4,1 százalékkal csökkent, míg hazai szinten stagnálás tapasztalható. Legjelentősebb csökkenés a gépiparban és kohászatban következett be. A megyei szintű 112 milliárd Ft jegyzett tőkéből az energiaipar részesedése a legkiemelkedőbb, de jelentős a gépiparban és a nem anyagi ágakban is, a megyei összeg több mint hattizede változatlanul e három nemzetgazdasági ágba összpontosul. A külföldi tőke befektetések 6,4 százalékkal mérséklődtek az elmúlt évhez viszonyítva, alapvetően a gépipart érintő erőteljes, 16 százalékos csökkenés következtében. A kiemelt ágazatok többségében azonban gyarapodás mérhető. A külföldi tőke az ágazatok közül a gépiparban döntő hányadot képvisel a jegyzett tőkéből, de a nem fém ásványtermék gyártásban az energiaszektorban és a vegyiparban is meghaladja az 50 százalékot. A jegyzett tőke majdnem felét képező külföldi tőke közel 80,0 százalékának működése két nemzetgazdasági ágazatra, energiaiparban és a gépiparban koncentrálódik. A jóváhagyott osztalék összege tárgyévben 32,0 milliárd Ft-ot tett ki, mely közel egyharmados bővülés eredménye. Legnagyobb összegű növekedés az energia ágazatban következett be. A megyei szintű összeg legnagyobb hányada, közel kétharmada az energia ágazatban, 14,2 százaléka a gépiparban mérhető. Az ágazatok mintegy felében visszaesés tapasztalható. A 2012. évben gyakorlatilag egyezően az elmúlt évivel 20,2 milliárd Ft osztalék kifizetésére került sor, együttesen több mint háromnegyede az energia szektorban (amely a megyei érték felét teszi ki), a gépiparban, a kohászatban és a kereskedelemben valósult meg. A kiemelt ágazatok felében több volt a kifizetett osztalék az előző évinél. 2.8. Méretnagyság szerint kategorizált vállalkozói körök gazdasági teljesítménye Heves megyében a hibátlan TAO bevallást adó vállalkozások száma mindösszesen 27 db-bal növekedett. A 18 társaságot magába foglaló nagyvállalkozói körben csupán 1db-os bővülés mérhető. A kisvállalkozói kategórián belül a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató mikro vállalkozások 89 db-os növekedése és a 10-49 fő közötti társaságok 56 db-os csökkenése egyenlegeként a kisvállalkozások száma összességében 33 céggel gyarapodott. Kismértékű (7 db) fogyás jellemezte a középvállalkozói kategóriába tartozók 17
Kisvállalkozás (0-49 fő) Középvállalkozás (50-249 fő) Nagyvállalkozás (250 fő és felette) Nettó árbevétel 2011-ben 27,5% 23,4% 49,1% Nettó árbevétel 2012-ben 27,9% 18,8% 53,3% Hozzáadott érték 2011- ben Hozzáadott érték 2012- ben 26,2% 27,9% 24,5% 22,7% 49,3% 49,4% Létszám 2011-ben 46,1% 29,2% 24,7% Létszám 2012-ben 45,8% 27,4% 26,8% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Forrás:NAV számának alakulását. A 8.168 vállalkozás 0,2 százaléka nagy-, 1,4 százaléka közép-, 98,3 százaléka pedig kisvállalkozás. Ez utóbbi kör, döntő hányada, 94,8 százaléka mikro vállalkozás. A megye gazdaságának méretnagyság szerinti szerkezetére tehát továbbra is jellemző a tőkeszegény kisvállalkozások (azon belül a mikro vállalkozások) magas részaránya, a kevés számú, de nagy teljesítményértéket realizáló nagyvállalkozás és egy meglehetősen alacsony hányadot képviselő középmezőny. A befektetett tőke méretnagyság szerinti eloszlása továbbra is egyenlőtlen. Többsége, fogyása ellenére még mindig több mint fele a szűk számú nagyvállalkozásoknál funkcionál, különösen a külföldi tőkéből meghatározó a súlyuk, 70 százalék feletti. A vállalkozások saját tőkéje a kisvállalkozások esetében jelentősebben, 9,3 százalékkal, a többi kategóriában csak igen kismértékben, jóval megyei átlag alatt növekedett. Ennek eredményeként 2012. évben a kisvállalkozások működtették a saját tőke közel 30,0 százalékát, a középvállalkozások részesedése pedig mintegy 15 százalékot tett ki. (0-49 fő) Megoszl. % (0-9 fő) Megoszl. % (50-249 fő) Megoszl. % >250 fő Megoszl. % Megoszl. % Adatszolgáltatók száma 2011. db 8 003 98,3% 7526 92,4% 121 1,5% 17 0,2% 8 141 100,0% 2012. db 8 036 98,4% 7615 93,2% 114 1,4% 18 0,2% 8 168 100,0% Index % 100,4% 101,2% 94,2% 105,9% 100,3% Nettó árbevétel 2011. millió Ft 340 870 27,5% 173 250 14,0% 289 627 23,4% 607 720 49,1% 1 238 217 100,0% 2012. millió Ft 334 643 27,9% 171 590 14,3% 224 992 18,8% 638 400 53,3% 1 198 035 100,0% Index % 98,2% 99,0% 77,7% 105,0% 96,8% Hozzáadott érték 2011. millió Ft 68 684 26,2% 35 657 13,6% 64 366 24,5% 129 322 49,3% 262 372 100,0% 2012. millió Ft 66 370 27,9% 35 151 14,8% 54 107 22,7% 117 397 49,4% 237 874 100,0% Index % 96,6% 98,6% 84,1% 90,8% 90,7% Foglalkoztatott létszám 2011. fő 22 217 46,1% 12 467 25,9% 14 064 29,2% 11 891 24,7% 48 172 100,0% 2012. fő 21 287 45,8% 12 436 26,8% 12 709 27,4% 12 471 26,8% 46 467 100,0% Index % 95,8% 99,8% 90,4% 104,9% 96,5% Saját tőke 2011. millió Ft 123 329 27,4% 66 170 14,7% 69 590 15,5% 257 036 57,1% 449 955 100,0% 2012. millió Ft 134 746 29,1% 77 397 16,7% 70 376 15,2% 257 307 55,6% 462 429 100,0% Index % 109,3% 117,0% 101,1% 100,1% 102,8% Forrás: NAV Heves megye Összesen Kisvállalkozás Ebből: mikrovállalk. Középvállalkozás Nagyvállalkozás Összesen 18
A gazdasági teljesítmények az aránytalan tőkeeloszlás következtében az egyes vállalkozói körök között erősen differenciáltak. Továbbra is meghatározó a nagyvállalkozások szerepe, ugyanis az igen kisszámú nagyvállalkozás a megyei nettó árbevételnek már több mint felét, az export 83 százalékát, a belföldi eladásoknak is már mintegy negyedét produkálta, s e cégek biztosították hozzáadott érték közel felét is. A vállalkozásoknak mindössze 1,4 százalékát kitevő, csupán 114 középvállalkozás részesedése a teljesítménymutatókból az elmúlt évhez képest minden tekintetben valamelyest mérséklődött, a megyei nettó árbevételnek közel ötödét, az exportnak 13 százalékát, belföldi értékesítés majdnem negyedét bonyolította, s ők termelték meg a hozzáadott érték több mint ötödét. Súlyuk tehát a teljesítménymutatók alapján 13-24 százalék körüli. A vállalkozások túlnyomó részét (98,4%) kitevő, összesen 8.036 kisvállalkozáshoz kötődik a befektetett tőkével összhangban az összes bevétel és a hozzáadott érték előző évinél valamivel nagyobb hányada, 28-28 százaléka. A megyei szintű külpiaci értékesítésből gyakorlatilag változatlanul 3,9 százalékkal részesednek, ugyanakkor a belföldi eladások döntő, növekvő hányadát, több mint felét továbbra is ők bonyolították. A jövedelmezőség mindegyik kategóriában javult az előző évhez képest. A nagyvállalkozások adózás előtti eredménye 9,2 százalékkal növekedett, ők produkálták a megyei szintű 53,3 milliárd Ft adózás előtti eredmény legnagyobb hányadát, mintegy kétharmadát. A közepes méretű vállalkozások az előző évi 2,2 milliárd Ft negatív eredmény után tárgyévben 6,0 milliárd Ft nyereséget produkáltak. A kisvállalkozások eredmény pozíciója jelentősen, 65,5 százalékkal 11,7 milliárd Ft-ra növekedett, ezen belül a mikro vállalkozásoké, az előző évinek több mint négytizedével 5,6 milliárd Ft-ra. A kis és közepes vállalkozások a megye teljesítményéből jelentős súllyal bírnak, jóval nagyobb azonban a foglalkoztatásban betöltött szerepük. Bár az előző évihez képest mérséklődés következett be bevallásokban feltüntetett létszám tekintetében, de a társas vállalkozások 46.467 fős átlagos állományi létszámának mintegy 45,8 százaléka kisvállalkozásoknál regisztrálható. A közepes méretű vállalkozásoknál ez az arány 27,4, míg a teljesítmény-mutatók tekintetében meghatározó súllyal bíró nagy vállalkozásoknál 26,8 százalék. Az átlagos állományi létszám 73,5 százaléka tehát a kis- és középvállalkozásoknál mutatható ki, azonban az átlagkeresetek ebben a körben - 10,0 százalékot meghaladó növekedés ellenére is - jóval alacsonyabbak a nagyvállalkozásokénál. A kisvállalkozásoknál számított 1 főre jutó 1.505 ezer Ft átlagkereset jóval elmarad a megyei átlagos értéktől, annak mintegy kétharmadát teszi ki. Különösen a mikro vállalkozásoknál kimutatott átlagbér alacsony, mely mindössze 14,0 százalékkal haladja meg a (93.000 Ft/hó, 1.116 ezer Ft/év) minimálbért, szemben a nagyvállalkozásoknál alkalmazottak minimálbér 3,2-szeresét kitevő 3.610 ezer Ft átlagkeresetével. A középvállalkozásoknál az alkalmazottak átlagbére jelentősen, mintegy 10 százalékkal emelkedett, a megyei átlagot azonban még így sem éri és mindössze hattizede a nagyvállalkozásoknál alkalmazottakénak. A befektetett tőke hatékonysága mindegyik méretnagyság szerinti vállalkozói kategóriában romlott a bázis időszakihoz képest. Így a saját tőkére vetített hozzáadott érték a kisvállalkozói körben 6,4 százalékponttal 49,3 százalékra csökkent, de így is kedvezőbb, mint a nagyvállalkozásoké, ahol 45,6 % a számított érték. A középvállalkozásoknál visszaesése ellenére továbbra is a legmagasabb a befektetett tőke hozadéka, 76,9 százalék, amely meghaladja a megyei 19