A SZÓLÓ LISZTHARMATJA ÉS VÉDEKEZÉS ELLENE.

A SZÓLÓ LISZTHARMATJA ÉS VÉDEKEZÉS ELLENE. 295 rában, hogy egy biling se maradjon belőle a tőkén. Láttuk, hogy ez a másodterntés valóságos melegágya a lisztharmatnak : ne is tűrjük a szőlőben! A szőlőmívelő mást ne tegyen; új szerekben, új eljárásokban egyelőre ne igen bízzék, kivált ne azokban, melyeket a nyerészkedni vágyó kereskedő mód felett magasztal. Nagy bajról van itt szó, azért ismertettem részletesen az ellene való küzdelmet. Az ellenséget pontosan kell ismernünk, mert az ismeretlennel szemben jóformán tehetetlenül állunk. Idejében hangzanak még szavaim: a ki azokat híven fogja követni, ne féljen a fenyegető veszedelemtől. A ki haboz, vagy a segítséget a véletlentől várja, vagy az ismeretlen, de egekig magasztalt szerben bízik : csalódni fog. Vaj ha egy magyar szőlőbirtokos se csalódnék! J a b l o n o w sk i Jó zsef. APRÓ KÖZLEMÉNYEK. A güm őkór gyógyítása. A tuberkulózis, különösen a tüdőgümőkór, bár nem foghatjuk rá, hogy már H i p p o- k ra te s is említi, valószínűleg az ó korban szintén ismeretes volt, csakhogy minduntalan más sorvasztó betegséggel tévesztették össze. Az ó-korban, midőn az ember életmódjánál fogva közelebb állott a természethez, a tuberkulózis kevésbbé pusztított, a czivilizáczió nyomában azonban kísérőül szegődött s napjainkban minden hetedik ember benne pusztul el. Az orvosok sokat is foglalkoztak vele, próbáltak ellene hideget, meleget, de csak terjedt. Első kifogástalan leírása Laenn e c-nek köszönhető ; ő tette a kopogtatás és hallgatódzás megalapításával a tüdőgümőkor korai felismerését lehetővé. L a e n n e c-kel szemben a szaktudósok egész sora foglalt állást (Broussais, Reinchard, sőt Virchow is), kik a tuberkulózist nem tekintették önálló betegségnek, hanem más gyuladásos bántalmakkal akarták azonosítani. V i 11 e m i n 1866-ban a gümőbeteg- ség átolthatóságát fedezte föl, de ennek sem tulajdonítottak nagy fontosságot. A 70-es évek végén ismét felvették az elejtett fonalat s Búhl, Klebs, Tomisa n t már baktériumát keresi, végre 1882. márczius 24-ikén Koch közzé teszi világ hírű fölfedezését, mellyel nemcsak megtalálta a tüdőtuberkulózis okozóját, hanem a baktériumot izolálni és tenyészteni is tudta. Ezzel új korszak kezdődött a tuberkulózis történetében, gyógyításában ; felismerték a veszedelmes ellenséget s megkisérlették a védekezést ellene. A legkülönfélébb módon alkalmazták a sok baktériumölő szert, de minden szembeötlő siker nélkül; Koch Róbert»tuberkulin«-ja is csak egy csalódással gazdagította a betegség történetét. Az utolsó években Maragliano tuberkulózis baczillus kultúrákból gyógyító szérumot iparkodott előállítani; de az eredmények ezzel szemben is tartózkodóvá tesznek. Koch 1897-ben a»tuberculinum rectificatum«-mal tett kísérletet, de szintén eredmény nélkül. Újabban Párisból kélt szárnyra a hír, hogy a tuberkulózis orvosságát sikerült megtalálni. A párisi tudományos Akadémia f. évi februárius 26-iki ülésében M a r e y, az ismert fiziológus, számolt be Héricourt és C h. R i c h e t kísérleteiről* a tüdő- *»Comptes Rendus«tóm. CXXX. pag. 605-609.

296 APRÓ KÖZLEMÉNYEK. vésznek izomplazmával való gyógyítására vonatkozólag. Rég ismert dolog, hogy a hústáplálék, a mennyiben a beteg jól tűri, igen jó hatással van. mind a gümőbántalmakban, mind a más idült bántalomban szenvedő beteg szervezetére. Még szembeötlőbb a kizárólagos hús, különösen a nyers hús táplálék kedvező hatása, miként Héricourt és R i c h e t igazolta.* Ez a tapasztalat vezette további kísérleteikben a nevezett búvárokat; kísérleteik eredménye és a belőle vonható következtetés a következőkben foglalható össze : 1. A nyers hús kedvező hatása a beteg szervezetre össze sem hasonlítható a főttével; valószínűleg azért, mert főzés közben bizonyos fehérjeanyagok megalvadnak s ezzel, ha nem is teljesen, de nagyrészt elvesztik gyógyító erejöket. 2. Tudni akarták, mi a hatásos: az izom plazmája-e, vagy fibrin anyaga-e? E czélból az izomplazmát a fibrintől oly módon különítették el, hogy mintegy 2 kg-nyi marhahúst apróra összevagdalva, 1 liter hideg vízben órákon át áztatták, azután jól kipréselték. A visszamaradó fibrint még hideg vízzel alaposan kimosták ; ez a»viande lavée«, vagy a mosott hús. Hatásosnak egyedül az izom kimosott és kipréselt nedve, a plazma, tehát a húsnak vízben oldható alkatrészei bizonyultak.. 3. Gümős méreggel fertőzött és nem gyógyított állatokat, melyekre tehát minden bizonnyal halál várt, a nyershústáplálék visszaadta az életnek. Hat kutya közül, melyeket tuberkulotikus vírussal fertőztek, hármat a fertőzés megölt; a többi három a fertő zéstől számított 26-ik napon, ámbár igen nyomorúságos állapotban, még életben volt. E három közül kettőt nyers húsplazmával etettek s csakhamar,vissza kapták egészségöket és súlyban is feltűnően gyarapodtak. A hatodik kutya a fertőzés 3l-ik napján elpusztult. 4. Nem tehető fel, hogy az elért eredmények a jó táplálásnak, vagy épen a túltáplálásnak volnának, tulajdoníthatók; más úton-módon kell a húsplazmának hatását kifejtenie. E húsnedv ezer grammja ugyanis csak mintegy 22 g-nyi fehérjevegyületet tartalmaz, alig 5*3 g nitrogén tartalommal, miből a kedvező hatás ki nem magyarázható. Különben, ha csak a kelleténél bővebb tápláláson fordulna meg a dolog, sokkal jobb eredményeket kellene elérni a főtt, vagy izomplazmától megfosztott hússal: a tapasztalat azonban az ellenkezőt bizonyítja. így tehát fel kell vennünk, hogy a jelen esetben ép oly védő és immunizáló hatással van dolgunk, mint a milyet az állatokból kapott különböző szövetnedveknek* és a vérsavónak (serotherapia) szoktunk tulajdonítani. Héricourt és Richetez új gyógyító eljárást zomotherapiá-nak (húslevél gyógyítás) kívánják nevezni; bevallják őszintén, hogy mindenre még nem tudnak feleletet ad n i; de azért feltehető a kérdés, vájjon a zomotherapia nem volna-e sikerrel alkalmazható más bántalmakban is, vagy pedig előzetesen alkalmazva, nem védene-e meg a gümős fertőzés ellen? * Ma az egyes szövetnedveket, különösen a mirigyes szervek nedveit az orvostudományban igen kiterjedten használják. A gyógyító tudomány e modem ága az»opotherapia«. Erről bővebben olvasható Gilbert et Carnot»L Opothérapie, * L Alimentation exclusive pár la viande Thérapeutique fondée sur l emploi des exdans le traitement de la tuberculose chez le chien. (^Bulletin de l Academie de Medetraits d organes des animaux«paris. 1898 czímű művében; rövid ismertetése megjelent cine de Paris«séance du 28. novembre a Term. tud. Közlöny XXX. k. (1898) 202. 1899.) lapján.

A zomotherapiávral szerencsésen megoldották a tuberkulózisban szenvedők hússal való táplálkozásának kérdését is. Ismert dolog ugyanis, hogy a tüdővészesek étekvágya rendesen csökkent s gyomruk nem jól emészt s ép azért kizárólag hússal Való táplálkozásuk a legtöbb esetben elérhető nem volt. A beteg 3 4 kg húsból készült ilyen»hideg-levest«egész könnyen elfogyaszthat. Ize sem rossz, különösen ha utólag sót és kevés Liebigféle húskivonatot adunk hozzá. Héricourt és Richet kísérleteihez mindamellett szó fér; kísérleteiket kutyákon végezték, a kutya pedig a húsevők közé tartozván, már a természeténél is kevésbbé van kitéve a gümős fertőzésnek s veié szemben sokkal ellentállóbb is. Nehezen kapja meg a gümőkórt s ha megkapta, nehezen pusztul el benne. Kérdés, hogy hasonló kísérleteket a gümőkór iránt fogékonyabb, növényevő állatokon végezve, volna-e a zomotherapiának rajtok is hasonló, kétségkívül igen szép reményekre jogosító eredménye? S e kérdés kiváló figyelmet érdemel; nem lehetetlen, sőt valószínű, hogy az ember hajlamossága a tüdővészre kapcsolatban van vegyes táplálékával. Nem szabad szem elől tévesztenünk azt sem, hogy a szegényebb néposztály, melyből a tüdővész leginkább szedi áldozatait, csaknem tiszta növényi táplálékkal (kenyér, főzelék, és csak igen kevés hús) kénytelen élni. Igaz, hogy ezeknél a pálinka is közrejátszik. Hogy mennyire foglalkoztatja a szakköröket a tuberkulózis gyógyításának ügye, jó bizonyíték erre az a tény, hogy a franczia akadémia ugyanazon ülésén mutatta be D Arsonval Doumer»A szapora váltakozású és nagyfeszültségű erős áramok hatásáról az idült tüdőtuberkulózisra «czímű dolgozatát.* APRÓ KÖZLEMÉNYEK. 297 Doumer négy éven át a betegség különböző szakában levő tüdővészeseken végezte kísérleteit. A gümős gócz helyének megfelelőleg a mellkasra és a hátra helyezte az elektródokat, s naponként 5 10. percznyi időközben igen erős váltakozó áramot bocsátott keresztül, legkevésbbé sem félve az elektródok és a beteg teste között fel-felvillanó szikráktól. A beteg a hosszú kúra alatt lassanlassan javult; először eltűnt az éjjeli izzadás és az esti hőemelkedés, a beteg ' sokkal lassabban, de súlyban is gyarapodott ; megszűnt a hurutja és a köpése, s mint igen természetes, legtovább maradtak meg a hallgatódzással észlelhető kóros tünetei. Az ötvenedik elektromozás után javult az étekvágya is. A mikroszkópi vizsgálat azt látszik bizonyítani, hogy a gümőbaczillusok a hosszú kezelés alatt végleg eltűntek a köpetből. Jól tudjuk azonban, hogy a gümokór igen csalóka természetű betegség, s csakis éveken, évtizedeken át tartó megfigyelés fogja eldönthetni, vájjon az elért eredmény és javulás állandó marad-e. Egy azonban biztos : a tuberkulózis gyógyítható. Jóllehet nincs ellene védőoltásunk, biztos immunizáló, vagy gyógyító szérumunk, gyógyítható megfelelő higiéniai és étekrendi szabályok szemmel tartásával. Legszembeötlőbb bizonyíték erre az, hogy a bonczolt tetemek egy harmadában gyóg3rult tuberkulotikus góczokat találni. Jó táplálkozás, nyugalom és tiszta levegő az a három kellék, mi a gümős folyamat gyógyulására okvetetlen szükséges. H a lá sz A l a d á r. A különböző világító sugarak hatása az éló lényekre. Néhány éve, hogy Flammarion Camillea pánaire chronique. Note de M. le Dr. E. Doumer, présentée pár M. d Arsonval, 1. c. pag. * Action des courants de haute fréquence et de haute tension sur la tuberculose pulmo- 602-605.

298 APRÓ KÖZLEMÉNYEK. risi akadémiában ismertette azon kísérleteit, melyekben a napspektrum különböző részeirifek hatását tanulmányozta a növényekre. Bizonyos sugarakat megtartva, másokat kiküszöbölve, a növények nagyságát, alakját, színét meg tudta változtatni. Most megismételte ugyanezen kísérleteit állatokon és igen sajátságos eredményeket kapott. Az első kísérlet, melyet 1898-ban végeztek azon czélból, hogy tanulmány tárgyává tegyék a különböző fénysugarak hatását a selyemhernyó (Bombyx móri) fejlődésére, számos petét szolgáltatott, melyekből 1899. május 20 23-ikán keltek ki a kis hernyók. Május 26 29-ikén a 720 darab hatnapos hernyót 12 különböző színű üveggel fedett dobozba osztották szét. Az üvegek színének gondos spektroszkópi vizsgálata lehetővé tette valamennyi elnyelésbeli színképének pontos ismeretét. Sötétséget egy 1*5 mm vastag kemény papirosfedővel idéztek elő. Minden üveg alatt 60 hernyó volt, s valamennyit gondosan táplálták eperfalevéllel. Mind a tizenkét doboz a kísérlet egész tartama alatt szétszórt fénnyel volt megvilágítva tágas, igen világos teremben. A hőmérséklet ingadozását gondosan kiküszöbölték, mert tudvalevő, hogy ez jelentékenyen módosítja a selyemhernyó fejlődését. Minden hernyó ugyanannak a hőmérsékletnek volt kitéve, mely 18 és 220 között ingadozott a kísérlet tartama alatt. Valamennyi színes üveggel fedett szekrénykében egj^szerre kezdték meg a hernyók bebábozódásukat junius 19-ikén, azaz 40 nappal a kibúvás után. Öt napi késést figyeltek meg azokon, melyek sötétségben voltak, s 7 napi késést a nyilt helyen fejlődőiteken. A bebábozódás kezdetén minden doboz 60 hernyójának súlyát egyszerre meghatározták, és girbe-gurba galyacskákkal telerakott, az előbbihez hasonló színű üveggel fedett jókora ládikákba rakták őket. Nyolcz nappal a gubó befejezése után újra megmérték őket az egyes színek szerint. A lepke kibúvása után a gubókat felnyitották, kiszárították és a selyem súlyát megmérték. Végül megszámlálták, hogy az egyes dobozokban hány hím és hány nőstény fejlődött, s minthogy a peték száma érdekli leginkább a selyembogártenyésztőt, párosítás czéljából bölcsőjüknek megfelelő színű üvegből készült szekrénykékbe tették őket. A tojás befejeztével dobozonként megmérték az összes peték súlyát, azután ebből és a nőstények számából kiszámították, hogy középértékben hány pete esik egy-egy nőstényre. Egybevetve már most az eredményeket az egyes színes üvegekkel, arra az eredményre jutottak, hogy a legtöbb selymet a színtelen üveg alatt levők fejlesztették. Utánuk a világos bíbor-ibolya alatt levők következnek, a legkevesebbet pedig a sötétkék alattiak produkálták; itt ugyanis a selyem mennyisége 0*75-ad része a színtelen üveg alatt fejlesztettnek. Tehát azokon a helyeken a legnagyobb a selyemprodukczió, hol a napszínkép a maga egészében érvényesül, mint a színtelen üveg alatt, vagy a hol csak egy keskeny elnyelésbeli csík van a kékben, mint a világos bibor-ibolya színű üvegben. A selyemhernyó fejlődésére tehát legkedvezőbbek azok a színes üvegek, melyek egyrészt átbocsátják a ^-vonalnak megfelelő s a velők szomszéd sugarakat, másrészt elnyelik a spektrum legnagyobb törésű részeit. Ezzel szemben legkedvezőtlenebb hatásúak azok a színes üvegek, melyek elnyelik a színképnek A és E közé eső részét. Épen ily módon hatnak a különböző sugarak a nem eloszlására, és itt is ugyanaz a viszony áll fenn, mint a

APRÓ KÖZLEMÉNYEK. 2 9 9 selyemmennyiségre nézve, t. i. a színtelen üveg alatt 56 /o nőstény fejlődött, a sötétkék alatt fejlődők között pedig csak 37%. És végül az eredmény azt is tanúsítja, hogy a világos bibor-ibolya, narancsszínű és a színtelen üvegek nőstényei sokkal termékenyebbek, mint a sötétkék alattiak. Különösen a nemek eloszlása rendkívül érdekes. Talán a különböző fénynek a táplálkozásra való hatásában leli magyarázatát, mivel a nagy gubókból leginkább nőstények kerülnek ki. A szabad levegőn és a piros fényben fejletteknél 50% az arány ; a színtelen üveg és a világos bibor-ibolya alatt 54 56 /o-ra emelkedik a nőstények száma, holott a kék alatt 39 37 /o-ra száll a lá ; a kék alatt sokkal több, 63 /o hím fejlődik. Még tekintélyesebb különbség jelenkezik a peték számában, mert a bibor alatt kétszer annyit találtak, mint a kék alatt. (Revue Scientifique. 1899.) D alm ady Z o l t á n. A színes fény hatása az idegrendszerre. Régóta állítják, hogy a színes fénynek van valami különös hatása az ember és az állatok szervezetére. Mondják, hogy alsóbbrendű szervezetek egynémelyike ibolyaszínű fénysugarak hatására gyors növekedésnek indul. Ellenben Flammarion kísérletei a mellett bizonyítanak, hogy a selyemhernyó az ibolyafény hatása alatt nő leglassabban. A fénynek az idegrendszerre való hatását kutató kísérletekből pedig az derült ki, hogy a spektrum vörös színképe izgató, az ibolya, a kék és a zöld színkép pedig megnyugtatóig hat az idegrendszerre. Ismeretes, hogy a bikát és a pulykát a vörös szín izgatja; a kék szemüveget azért alkalmazzák lovakra, hogy megszelídüljenek. Nehány évvel ezelőtt W u n d t észlelte, hogy a spektrum egyes színei más és más hatással vannak az idegrendszerre. Dr. D o u z a különféle idegbántalmaknak színes fénnyel való gyógyítását kísérelte meg. így pl. sikert ért el a búskomorság kezelésében a vörös, a dühösségében a kék fénnyel. D ó r megfigyelte, hogy ideges egyének vörös fény hatása alatt szédülnek; a zöld fénynek ilyen hatása nem volt. L u m i é r e lyoni gyárában a fényérző lemezeket zöld világításban állítják elő, mert ezelőtt, mikor vörös fényt használtak e czélra, a munkás munka közben folyvást énekelt és hadonázott. Most teljesen nyugodt, keveset beszél és, állítása szerint, este kevésbbé érzi magát kimerültnek, mint azelőtt. Hasonló tapasztalatokra jutottak a vesinet-i vízzel gyógyító intézetben. A betegeket, kedély őket megnyugtatandók, ibolya színű fénysugarak hatásának teszik k i; vörösnek, ha fel akarják őket üdíteni. Minden ideges ember tudja, hogy a borús idő lehangolja kedélyét, az első napsugár pedig felvidítja. Hasonlóképen a növényzet zöld színe, az ég kékje és a tenger kékes zöldje is megnyugtatókig hat idegzetünkre. A vörös fénynek állítólag jó hatása van tengeri betegségben. (Gaea. 1900. áprilisi füzet.) H. A. A színes fény hatása a növények fejlődésére. S a*c h s vizsgálta először a színes sugarak hatását a növényi élet fejlődésére. Kísérleteiből arra áz eredményre jutott, hogy a növények főképen a vörös színű sugarakat használják fel asszimiláló tevékenységökre. Minthogy tudvalevőleg szintén Sachs puhatolta ki tüzetesebben a chlorofill chemiai munkáját, kutatásai oly tények sorozatát tüntették fel, melyek azt a régi nézetet, hogy a színképben csupán csak az ibolya és ibolyántúli sugaraknak van chemiai hatásuk, egészen halomra döntötték. Különösen a fotográfia legújabb fejlődése

300 APRÓ KÖZLEMÉNYEK. segítette elő nagyban a fénysugarak chemiai hatására vonatkozó, ismereteink kibővítését. Ma már tudjuk, hogy a színképnek valamennyi része chemiai hatást idéz elő : a vörös, sárga sugarak épen úgy, mint az ibolya, vagy ibolyántúliak, csak oly anyagokra engedjük a sugarakat hatni, melyek a színkép kérdéses részét nagy mértékben nyelik s alkalmasak az elnyelt fényenergia átalakítására. E körülmények következtében idején valónak látszott a régi Sach s-féle kísérleteket föleleveníteni s részletesebb vizsgálatokra is kiterjeszkedni. Érdekes, hogy e tárgyat újabban nem botanikus, hanem csillagász vette kezébe. Flammarion Camille a Páris melletti juvisy-i csillagvizsgáló kertjében e czélra kis kertészeti kísérleti állomást rendezett be ; a tapasztalatokat M a t h i e u, a kísérleti állomás vezetője írta le. A megfigyeléseket először a már Sachs alkalmazta kettős falu és színes folyadékkal töltött üvegharangok alatt végezték. Minthogy ez eljárás nagyobb szabású kísérletekre nem bizonyult czélszerűnek, a virágágyakat színes üvegfedéllel látták e l; majd négy kis üvegházat szereltek fel akként, hogy az egyikbe színtelen ablaküveget, a többibe pedig kék, zöld és vörös színű üvegtáblát tettek. Az üvegtáblákat spektroszkópi úton gondosan kipróbálták s színbeli teltségöket akként választották, hogy rajtok kizárólag csak egyszínű fény hatolhasson keresztül. A fűtés s más körülmény mind a négy üvegházacskában természetesen a lehető pontossággal egyenlő volt. Azonkivül a házikók mellett különböző színes üvegből készített hőmérőket állítottak fel; továbbá radiométert a fényintenzitás ellenőrzése, végre földhalmokat a fény hatása keltette melegedés észlelése végett. Kísérleti tárgyul először olyan növényt választottak, melynek egészségi állapotát sajátságos mozgásbeli tüneményekkel mindenkor ellenőrizhették ; ilyen az általánosan ismert érzékeny Miniosa pudica. Ennek levelei ugyanis valamely külső ingerre csakis akkor reagálnak energikusan, ha a növény teljesen normális állapotban van. A fiatal növényeket, melyeknek magassága 27 mm volt, ugyanazon napon ültették el s teljesen egyforma módon ápolták az egyes üvegházakban. Az egyes növények között három hónap múlva a legszembeötlőbb különbség volt felismerhető. A kék üvegű házacskába tett növények, bár nem pusztultak el, a legcsekélyebb növekedést sem tanúsították s leveleik érzékenységüket teljesen elvesztették. A fehér üveg alatt a növények egészen jól fejlődtek s mintegy 100 mm magasságra növekedtek. A zöldüvegű házikóban a növények természetes zöld színe némi halványsárga elváltozáson esett át, a növekedése azonban igen jó volt s 150 mm magasságra rúgott. A legfeltűnőbb volt a különbség mégis a vörös üvegű házacskában ápolt növényeken : színök, külsejök teljesen normális m aradt; növekedésük szembeötlő módon erős volt, egészen 423 mm magasságot értek el, tehát az eredeti állapotnak több mint 15-szörösét ; sőt a növények virágzásnak is indultak. A levelek rendkívüli érzékenysége arról tanúskodott, hogy a növények teljesen jól érezték magukat. És ez adatokat nemcsak a Mimosa pudica szolgáltatja: a megfigyelők hasonló kísérleteket végeztek különböző növények egész sorozatával és minden alkalommal azonos eredményre jutottak. E kísérletek meglepő eredményei arra ösztönözték M a th i e u-t, hogy megfigyelés alá vegye a színes sugarak hatását a virágok színének s illatának kifejlődésére is. A virágok színére nézve legkedvezőbb hatásúnak a fehér fény bizonyult. Az orgonabokor ibolya színű virágai elszíntelenedtek, midőn a bimbózó

APRÓ KÖZLEMÉNYEK. 301 növényeket a virágok kinyílása előtt sötét, vagy színes üvegű házikóba helyezte. Némely vörös virág a vörös üvegű házban zöld színben fejlődött ki. Az ismert vörös levelekkel díszlő Cofews-fajok elhalványultak a vörös világítás hatása alatt, s sárgákká váltak a kék fényben. Bebizonyítottnak látszik, hogy a vörös színű fény különösen alkalmas a növényi illatok fejlődésére, legalább a. földi eper a vörös üvegű házacskában különösen szépen s illattal rendkívül telten fejlődött. M a t h i e u még egy figyelemre méltó dolgot észlelt színes üvegházaiban, nevezetesen a lemetszett virágok a fehér és vörös fényben gyorsan hervadtak el, a kék fényben azonban feltűnően sokáig üdék maradtak. A vázolt kísérletek s megfigyelések nyilván csak a kezdeten vannak, de további folyamatukban rendkívüli jelentőségre tehetnek szert a műkertészetben. A vörös színű fénynek megfigyelt jó hatása a növények fejlődésére s növekedésére, ha e tény csakugyan általános érvényűnek bizonyul, magától kínálkozik, hogy a műkertészet a ritka és becses növényfajok termesztésében hasznára fordítsa. Közli D ietz L ajo s. Az 1900. év periodikus üstökösei. A folyó évben több periodikus üstökös jut a perihéliumába, de azért kérdéses, vájjon észlelhetjük-e őket. így mindjárt az elsőt nem láttuk; F i n 1a y üstökösének már februáriusban kellett volna perihéliumába érkeznie, körülbelül ott, a hol Földünk szeptemberben volt; e nagy távolsághoz még az a zavaró körülmény is járult, hogy közte és köztünk áll a Nap. F i n 1 a y különben 1886-ban a fokvárosi csillagvizsgálón fedezte fel üstökösét, melyet első keringése után 1893-ban ugyancsak ő talált meg ismét. Se h u 1 h o f-nak 6*62 évnyi keringésidejű üstököse az 1770-iki L e x e 11-félével azonos, melynek 5 évi keringésidejét, valamint egész pályáját a Jupiter bolygó módosította. Augusztus 20-ikára kellene a d e V i c o-féle üstökösnek perihéliumába érnie, föltéve, hogy a Jupiter okozta háborgatások nem tolták el a perihélium idejét. Ezt az üstököst 1844-ben augusztus 22-ikén d e V ic o Rómában fedezte föl és nemsokára tőle függetlenül szabad szemmel látták Hamburgban és Amerikában. Keringésének idejét akkor F a y e 5*5 évben számította, de 1894-ig egyik perihéliumában sem lehetett látni, a mint hogy 1844. előttről is L e Verr i e r csak egy oly üstökös-észlelést tudott kimutatni, mely a de V i c o-félének korábbi megjelenésére vonatkozott; ez L a h i r e-nek 1678. szeptembertől október 7-ikéig terjedő észlelése volt, mikor az üstököst szintén szabad szemmel látta. Minthogy az üstökös 1873-ban és különösen 1885-ben eléggé közeljárt a Jupiterhez, keringésideje és excentricitása is megváltozott, amaz 4 hónappal hosszabb lett, mint 50 évvel az előtt volt, ez pedig kisebbedet és így a pálya inkább kör alakúvá vált. Az üstököst különben 1894-ben november 20-ikán, 5 héttel a perihéliuma után találták meg és junuárius végéig észlelhették; az egész idő alatt igen gyenge, 12-ed nagyságú volt. S e a r e s F. H. (San-Francisco) számítása szerint keringésideje jelenleg 53 nappal rövidebb ; e pályaelemek szerint 1900-ban a perihéliuma augusztus 20-ikára esnék. Tekintve, hogy az utolsó években ismét néhány óriás messzelátó készült el, és tekintve főleg az égi fotográfia haladását, remélhető,. hogy az idei megjelenéskor megtalálhatják az üstököst. Majdnem egyidejűleg d e V i c o üstökösével érne napközelségbe Barnard 1884. II. üstököse is ; ezt a fölfedezése óta lefolyt két perihéliuma alatt egyszer sem látták ; 1889/90-ben a látható

302 APRÓ KÖZLEMÉNYEK. ság határán jóval túl esett, 1895-ben pedig a fölfedezésekor észlelt fényességének Vö-e sem volt meg és így hiába is kutatták. Ha az idén sem fog. észlelhetővé válni, akkor csak 1911-re van a viszontlátásra rem ény; különben 5*4 évnyi keringésideje néhány napon belül biztos. Brors e n üstököse fejezné be az évet; fényességének is nagynak kellene lennie, de 1879. óta eltűnt; 1890-ben hiába keresték, pedig 1846-ban rendkívülien fényes volt, különösen a perihéliumához való közeledésekor, azután gyorsan kiterjeszkedett és rohamosan elhalványult; 1857-ben is még mindig szép fényes volt. Lehetséges, hogy új pályájában, melyet 1842-ben a Jupiter közelsége okozott és melyben legkisebb távolsága a Naptól alig 100 millió km volt, összes gázai már elillantak, s így bolygóként kering, és csak akkor fog megint mint üstökös észlelhetővé válni, ha újabb háborgatás a Nap veszedelmes szomszédságából eltávolítja. Mindenesetre érdekes és az üstökösök fényéről való ismereteink dolgában fontos volna a Brorsen-üstökös megtalálása. E négy üstökösön kivül, melyeknek rövid keringésidejök oly pontossággal ismeretes, hogy visszatértöknek feltétlenül ebben az évben kell megtörténniük, még egy nevezetes üstökös van, melyet esetleg ez évben fogunk viszontláthatni és ez T e m p e 1 1866. I. üstököse, ugyanaz, melynek pályájában haladnak és mellyel hihetőleg atyafiságban vannak a Leonidák (a novemberi hullócsillagok) és melynek első megjelenéséből számított keringésideje, 33*2 év, Oppolzer szerint 1*5 évre bizonytalan, mihez még az a körülmény is járul, hogy esetleges háborgatások is késleltethetik megjelenését és így a folyó évre maradhatott.* D r. L a k it s F e r e n c z. A föld szaga. Ki ne érezte volna úgy este felé, falun, esős nap után, a mikor a levegő felfrissült s újra szép időre volt kilátás, azt a valóban sajátszerű illatot, mely e kijelentésre készte t:»lám, ez a nedves föld szaga!«oly szag, sőt valóságos illat ez, mely szinte tágítja a tüdőt, főleg mert gyakran szárazság után jelenkezik, mikor már epedve várjuk a jótevő esőt. Való, hogy a hagyományok sokadalma ez illatnak egészséges hatást tulajdonít, s hogy legalább is nagyon különös jóleső érzést kelt. Azzal azonban, hogy mi okozza e szagot, még nem vagyunk tisztában. Eleinte azt gondolták, hogy a körlégből elektromozás útján kiváló ozon ; felmerült továbbá a kérdés: vájjon ez nem a föld jellemző szaga-e, mint a hogy a kaucsuknak s a bőrnek is megvan a maga különleges szaga. M. G. Clarké Nuttal újabban ismét fölvetette a kérdést és kimutatta, hogy e szag ama mikroszkópi és titokzatos világ egy részének működéséből keletkezik, mely ott is lakozik, a hol mi csak a szervetlen anyagok egybetömörülését látjuk. Ha valami rögöt veszünk kezünkbe, kellő megfigyeléssel a szervezetek miriádjait találjuk benne, melyek a növények határtalan országának legparányibb képviselői, észrevehetetlen gombácskák, melyeknek létéről sokáig még sejtelmünk sem volt. Hogy rendkívüli sokaságukról némi fogalmat alkothassunk, elég, ha néhány számra gondolunk, a miket M. A. M a g i- o r a közöl. Az olasz tudós ugyanis egy gramm tenyészeti földben 11 millió ilyen parányi organizmust talált. Fajok szerint különféle feladatokat végeznek: egy részök a gyökerekre veti magát, hogy a * Ez üstökösök legtöbbjének fölfedezéséről bővebben olvashatni D a r v a i Mó- mányi Könyvkiadó-Vállalat XXXV. kötete munkájában, mely mint a Természettudo ricz-nak az»üstökösök és Meteorok«czímű 1888-ban jelent meg. S zerk.

APRÓ KÖZLEMÉNYEK. 303 szükséges tápláléknak a talajból való kiválasztásában segítse őket; mások pedig a levelek s a földben levő szerves anyagok rothadását segítik elő. És ime, a föld kellemes szagát, szintén e gombák egyik fajának köszönhetjük; az illat az ő tevékenységük eredménye. Csak legutóbb sikerült ez eddig ismeretlen organizmust kiválasztani, mely előidézi azt az illatot, a mi.t tüdőnk oly jólesőnek, szaglásunk pedig oly kellemesnek talál. Neve Cladotlirix odorifera. Mint a többi fajrokona, csapatosan é l; színe fehéres, mint a mészé s minél jobban elszaporodik, annál inkább terjeszti a nedves föld jellemző szagát. A föld szaga sokkal erősebb nyáron, mint télen, mert először is a Cladothrixodorifera-nak szüksége van a melegre fejlődése és szaporodása czéljából ésmásrészt, mert a magasabb hőmérséklet elősegíti a talajban levő nedvesség elpárolgását. Azokat, kik a nedves föld szagát szeretik, azzal biztathatjuk, hogy ez az organizmus rendkívül ellentálló úgy, hogy tikkasztó nyári napok zivatarai után bátran számíthatunk ez illatra. (La vie scientjflque, Nr. 181.) Sz. J. y Á méreg és a sűndisznó. A sűndisznónak néhány más állattal (tyúk, gólya) egyetemben az a csodálatos tulajdonsága van, hogy neld a mérges állatok, kígyók stb. harapása nem árt, sőt el is fogyasztja őket a nélkül, hogy legkisebb kárát vallaná. Mint a»deutsche Med. Wochenschrift«irja, Harnack hallei tanár a sűndisznó ilyetén tulajdonságát alaposabban akarván tanulmányozni, hoszszabb időn át kísérletezett sűndisznókkal. Azt lehet ugyanis gondolni, hogy a sűndisznó vagy általában minden méreg iránt kevésbbé fogékony, vagy legalább is azok iránt, melyekkel a szabad természetben érintkezésbe jut. Ennek oka ismét vagy a bélcsatornából történő felszívódás lassúbb voltában, vagy a szervezetből gyorsabban történő kiküszöbölésben lehet, vagy végre a méregnek chemiai megkötése által ártalmatlanná tételében keresendő. A mi az elsőt illeti, kitűnt, hogy a sűndisznó csak oly mérgekkel szemben ellentálló, melyekkel a szabad természetben érintkezésbe szokott ju tn i; ezek mindenek előtt az ismert cziánvegyületek legveszedelmesebbjei, metyek a legnagyobb valószínűség szerint a mérges kígyók mérgének is alkotó részei. Egy czentigramm cziánkálium egy nagy macskát négy perez alatt megöl, ez adag ötszöröse pedig a sűndisznón csak súlyos mérgezést idéz elő, de meg nem ö li; ellenben a strichnin, ugyanazon adagban és ugyanannyi idő alatt öli meg a sűndisznót, mint más hasonló nagyságú állatot. Világos, hogy a sűndisznó ellentállása a cziánkáliummal szemben *nem a lassú felszívódáson alapúi, a mely sokkal illékonyabb és így gyorsabban is szívódik fel, mint a strichnin. Nem is bomlás, vagy chemiai úton való lekötés az oka, mert a megmérgezett sűndisznó húsa pillanat alatt öl meg más állatokat, annak jeléül, hogy a méreg a sűndisznó testében nem bomlott el. így hát a sűndisznó ellenállására a szervezet megszokó és al kalmazkodó tehetségét kell elfogadnunk. Egyébként hasonló, habár teljesen össze nem is hasonlítható jelenséget észlelhetni oly embereken, kik sokat foglalkoznak méhekkel s azért gyakran megszúrják őket. Ilyen embereken, tudvalevőleg, semmi visszahatás sem jelenkezik a szúrás helyén. (Gaea, 1900. III.) H A.

304 Bolygók: Merkúr május 30-ikán felső együttállásban van a Nappal, ezt megelőzőleg hajnali, azután alkonycsillag; egy hónap alatt az a Arietis szomszédságából kiindulva, áthalad az Aldebaran és a Plejadök között a Bika csillagképén és egészen a c? Geminorum-ig jut. Vénus a Kasztor és Pollux szomszédságában esti 11 óráig látható; junius 1-én legnagyobb fényében ragyog s ilyenkor nappal is szabad szemmel látható. Mars a Kos csillagképében tartózkodik A CSILLAGOS ÉG. és reggeli 3b körül kel. Jupiter az a Scorpii-től északra áll és minthogy május 27-ikén szemben van a Nappal, egész éjjel látható. Saturnus a Sagittarius csillagkép főcsoportjában tartózkodik; már esti 9b-kor kel, és egész éjjel látható; május 17-ikén és junius 14-ikén elfödi a H old; a második elfödés nálunk is látható. Uranus pontosan az «Scorpii és az rj Ophiuchi között található; junius 1-én szemben áll a Nappal és így egész éjjel látható. ZENITH NYŰGÖT; KELET A csillagos ég északi fe'e 1900. junius 1-én Budapesten este 9 órakor. 1. Ursa m inor; 2. C epheus; 3. Cassiopeia; 4. Camelopardalis; 5. Ursa m aior; 6. Draco; 7. Lyra; 8. C ygnus; 9. Andromeda; 10. Triangulum; 11. Perseus; 12. Auriga; 13. Canes venatici; 14. Bootes; 15. Corona (borealis); 16. Serpens; 17. Ophiuchus; 18. Hercules; 19. Aquila; 20. Delphinus; 21. Pegasus; 22. Pisces; 23. Aries; 24. Cetus. A Jupiter, a Saturnus és az Uranus mozgása hátráló. Tünemények: Május 15-ikén e. 7h-kor a Jupiter együttállásban a Holddal. 16-ikán e. 9b 35m 43s-kor a Jupiter II. holdjának fogyatkozása, belépés. 17-ikén e. 8h-kor a Saturnus együttállása a Holddal, bekövetkező födéssel. 18-ikán éjfél után Oh 25n> 44s-kor a Jupiter III. holdjának fogyatkozása, belépés, és r. 2b 9m 40s-kor ugyané hold kilépése. 19-ikén r. Oh 47m 39s-kor a Jupiter I. holdjának fogyatkozása, belépés. 21-ikén d. u. 2h löm-kor a Nap az Ikrek jegyébe lép. 24-ikén r. 0b llm 13s-kor a Jupiter II. holdjának fogyatkozása, belépés. 26-ikán r. 2h 4 lm 34s-kor a Jupiter I. holdjának fogyatkozása, belépés'. Ugyanaznap d. u. 3h-kor a Mars együttállása a Holddal. 27-ikén e. 8h-kor a Jupiter szembenállásban a Nappal. Ugyanaznap e. 9b 10m 3s-kor a Jupiter I. holdjának fogyatkozása, ;belépés. 28-ikán teljes napfogyatkozás, mely Budapesten mint részleges fogyatkozás látható. A fogyatkozás kezdete általában d. u. lh 29n»-kor; a teljes sötétülés kezdete 2h 30m-kor; a középponti fogyat

A CSILLAGOS ÉG. 305 kozás kezdete 2h 31m-kor; a középponti fogyatkozás a valódi délben 4h 13m-kor; a középponti fogyatkozás vége 5h 49m.8; a teljes sötétülés vége 5h 50m.0-kor és a fogyatkozás vége általában d. u. 6h 52m-kor. A fogyatkozás látható Észak- és Közép- Amerikában, az Atlanti-óczeán északi felében és az Északi Jeges-tenger határos részében, északnyugoti Afrikában, Európában és a nyugoti Ázsiában. Azon helyek összessége, melyeken a czentrális fogyatkozás látható, a következő, térképen könnyen megrajzolható vonalban fekszik : Kp. budapesti idő Hely hossza Greenw. Eszalú szélesség A teljes sötétülés tartama 2h 31m 1170 12' W. 170 40' 0m 0* 2 42 94 13 28 4 1 5 3 1 80 54 34 34 1 31 3 24 68 43 39 40 1 53 ZENITH, KELET' NYŰGÖT A csillagos ég déli fele 1900. junius l-én Budapesten este 9 órakor. 25. Taurus; 26. Gemini; 27. Canis m inor; 28. C ancer; 29. Hydra; 30. Leó; 31. Coma Berenices; 32. Virgo; 33. L ibra; 34. Scorpius; 35. Sagittarius ; 36. C aper; 37. Aquarius ; 38. Eridanus; 39. Orion; 40. Lepus; 41. Canis m aior; 42. C rater; 43. Corvus ; 44. L upus; 45. Piscis austrinus; 46. Columba ; 47. Argó ; 48. Centaurus. Kp. budapesti idő Hely hossza Greenw. Északi szélesség A teljes sö étülés 3h 49m 56» 53-430 9' 2m 7s 4 13 45 0 44 57 2 11 4 37 32 56 45 7 2 6 4 59 20 34 43 40 1 52 5 20 7 42 40 34 1 31 5 37 6 2 E. 35 47 1 8 5 48 21 22 29 34 0 44 5 50 32 11 25 8 0 0. Budapesten a Hold belépése a Nap korongjába d. u. 4 t 26m-kor észlelhető, a kilépés 6h 20m-kor a korong oly pontján, a mely a legészakibb (azaz legfelső) pontjától a 110 '7-kal nyugotra (jobbra) és Természettudományi Közlöny. XXXII. kötet. 1900 115 9-kai keletre (balra) esik. A legnagyobb sötétülés a napátmérő 0'61 részét teszi; a Nap 7h 43m-kor nyugszik. Ugyanaznap délben a Merkúr együttállásban a Holddal. 30-ikán r. 8h-kor a Merkúr felső együtt- 20

306 TÁRSULATI ÜGYEK. állásban a Nappal; 31-ikén e. llb-kor a Vcnus együttállásban a Holddal^ és junius 1-én d. e. 10b-kor egyszersmind legnagyobb fényében. Ugyanaznap délben az Uranus szemben áll a Nappal. 2-ikán e. 9b llm-kor a x Cancri 5-ödrendű csillag geoczentrumos együttállása a Holddal, nálunk is látható födéssel. 4-ikén r. lh 12m 19s-kor a Jupiter I. holdjának fogyatkozása, kilépés. 10-ikén e. 9b 6m 15s-kor a Jupiter II. holdjának fogyatkozása, kilépés. 11-ikén r. 3b 6m 29s-kor a Jupiter I. holdjának fogyatkozása, kilépés. Ugyanaznap e. 9b-kor a Jupiter együttállásban a Holddal. 12-ikén e. 9h 35m 5*-kor, a Jupiter I: holdjának fogyatkozása, kilépés. ^ 13-ikán részleges holdfogyatkozás, Budapesten nem látható. 14-ikén r. Oh 10 -kor a Saturnus geoczentrumos együttállása a Holddal, nálunk is látható födcssel. A Nap delelése Budapesten középidőben kifejezve : Május 16-ikán...... 11b 56m lls*0» 21-ikén...... 11b 56m 21s-8» 26-ikán...... llh 56m 46s*5 Junius 1-én...llh 57 32s*4» 6-ikán......11b 58m 21s5» 11-ikén... 11b 59m 18s*l Újdonságok: Az 1898-ban Max Wolf fölfedezte és az ugyanez évben Budapesten tartott csillagászati gyűlés tiszteletére Hungáriának keresztelt, számra nézve 434, apró bolygót P a 1i s a ez év elején ismét megtalálta ; ezzel pályája teljesen ismeretes s a bolygó biztosítva van. Nevezetessé teszi, hogy (a különben is kivételes magaviseletű Erőst nem tekintve) keringésideje 990 nap, valamennyi apró bolygó között a legrövidebb, 180 nappal rövidebb. még, mint a Medusá-é és Sita-é. K. R. TÁRSULATI ÜGYEK. Választmányi ülés 1900. évi április 25-ikén. Elnök: Wartha Vincze. Jegyző : Aujeszky Aladár. Jelen vannak: Hőgyes Endre alelnök, Borbás Vincze, Csapodi István, Degen Árpád, Kalecsinszky Sándor, Klein Gyula, Lóczy Lajos, Nuricsán József, Pertik Ottó, Pethő Gyula, Schenek István, Schilberszky Károly, Schuller Alajos és Wittmann Ferencz választmányi tagok ; Paszlavszky József első titkár, Csopey László másodtitkár, Lengyel István pénztárnok és Ráth Arnold könyvtárnok. Az elnök bemutatja az utolsó választmányi ülés jegyzőkönyvét, a mely hitelesíttetik. Az első titkár vonatkozással B i r ó Laj o s-nak a Közlöny áprilisi füzetében megjelent aggodalmat keltő levelére, örömmel jelenti, hogy Biró Lajos Dr. Kertész K á 1 m á n-hoz irt legújabb levelében sebeiből való teljes felgyógyulásáról ad hirt. Örvendetes tudomásul szolgál. Évharmados pénztárvizsgálók kiküldése lévén soron, a választmány az elnök indítványára Staub Móricz és Schilberszky Károly választmányi tagokat küldi ki. Az első titkár jelenti, hogy a m. kir. államvasutak igazgatósága és a székesfővárosi Tanács az idén is igazolványokat adott a Társulat búvárkodó tagjai számára, melyeket tudományos kirándulásaikon használhatnak. Köszönettel vétetnek. A titkár bemutatja a»bányászati és Kohászati Egyesülét«-nek meghívóját, a melylyel a Társulatot közgyűlésére meghívja. Köszönettel tudomásul szolgál. Az első titkár jelenti, hogy a»magyar birodalom állatvilága«czímű munkának az a kötete, mely az»arthropodák«-at tartalmazza, készen van; minthogy a teljes munka elkészítése még hosszú időt kiván, azt ajánlja, hogy a Társulat a már kész kötetet, mely 87 negyedrétű ív terjedelmű, már most adja ki. A választmány elhatározza, hogy az»arthropodák«-ról szóló művet 500 példányban kiadja s bolti árát 35 koronában állapítja meg, a Társulat tagjainak azonban 20 koronáért adja. A pénztárnok jelentést tesz a forgótőke állásáról : mely tudomásul van. A könyvtárnok bemutatja az utblsó választmányi ülés-óta a könyvtár részére érkezett ajándékkönyveket. Szerzők ajándékai: B a 1 á s Árpád, Magyarország mezőgazdasági szakoktatási intézményei; Charles B. Cory, The birds of Eastern North America ; M i 1 h o f f e r S án dór, Az ál