Helyi Esélyegyenlőségi Program. Isaszeg Város Önkormányzata

ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Isaszeg Város Önkormányzata 2013. Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon:06-1-882-3454 email: ugyfelszolgalat@tkki.hu web: www.tkki.hu Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0790-04 Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008 1

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Isaszeg, Isaszeg Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Isaszeg a Rákos-patak mentén, a Budapest-Hatvan vasútvonal mellett, Gödöllőtől 9 km-re, a Gödöllői-dombság kapujában, nagyon szép természeti környezetben található. Jelenleg 11 213 lakosa van, mely az elmúlt tíz évben folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. A város közigazgatási területe: 5483 hektár. Az Isaszegen átfolyó Rákos-patak vize egykoron több malmot hajtott. A Rákos-patak mellett találjuk a 6,9 ha kiterjedésű "tőzeges" horgásztavakat -mely több tóból álló rendszer Gödöllő és Isaszeg között-, a horgászoknak egész évben szórakozási lehetőséget nyújt. A természet védelmét szolgálja a Gödöllői-dombság Tájvédelmi Körzet, melynek jelentős része átnyúlik a település határába. A település összetett nevének első tagja eredetileg "irsa" azonos az Albertirsa összetett községnév második tagjával. A szláv eredetű irsa jelentése égerfa. A "szeg" pedig a magyar szöglet, zug jelentésű főnév. Isaszeg nevének jelentése tehát: égerfákkal benőtt szeglet. Isaszeg a magyar történelembe IV. Béla és fia István (a későbbi V.) ifjabb király 1265. márciusában lezajlott csatával vonult be. A település külső területe Szentgyörgypuszta, a középkorban szintén település volt. Első okleveles említése 1430-ból való. Fontos dokumentum az 1274-ben keletkezett oklevél, amelyben IV. (kun) László király engedélyezi, hogy Kárászi Sándor isaszegi birtokát feleségének adományozza. A hagyomány szerint 1514-ben Dózsa György paraszthadainak egységei Isaszeg mellett is megütköztek a nemesi seregekkel. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 2

A XVI. században a török uralom idején is lakott maradt a falu. Az összeírások malmot, sőt tavat is említenek. Aztán a tizenöt éves háborúban Isaszeg is elpusztult, és csak a török kiűzése után, 1690-ben kezdték újjáépíteni. Néhány protestáns és zsidó családot leszámítva a falu lakói mindvégig római katolikusok voltak. Kiemelkedő eseménye a község történetének az 1848/49-es szabadságharc legfényesebb magyar győzelme, amelyet 1849. április 6-án aratott a Görgey vezette magyar fősereg a hátráló osztrákok fölött. A Királyerdőnél kezdődött a szabadságharc legvéresebb csatája, amely a sötétség beállta után az égő falu házai között is folytatódott. Klapka, Damjanich, Aulich, Nagysándor József katonái Wysoczki lengyel légiósai csatát nyertek a végsőkig harcoló osztrákok fölött. Demográfiai jellemzők A város lakosságszám adatai alapján elmondhatjuk, hogy a lakosságszám folyamatos növekedése nem állt meg az utóbbi években, azonban az üteme erősen lelassult, szinte stagnál. Ez főleg a beköltözések nagyobb számának tudható be, mivel nálunk is tendencia, hogy kevesebb gyermek születik, mint ahányan meghalnak. 1. számú táblázat - Lakónépesség az év végén Fő Változás 2007 10985 2008 11116 101% 2009 11184 101% 2010 11199 100% 2011 11213 100% 2012 11258 100% 3

2. számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 4640 4845 9485 49% 51% 0-2 évesek 0-14 éves 811 892 1703 48% 52% 15-17 éves 135 146 281 48% 52% 18-59 éves 2857 3020 5877 49% 51% 60-64 éves 277 227 504 55% 45% 65 év feletti 914 560 1474 62% 38% 4

3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok (fő) Öregedési index (%) 2001 #DIV/0! 2008 1464 1899 77,1% 2009 1511 1893 79,8% 2010 1548 1840 84,1% 2011 1546 1819 85,0% 2012 1474 1703 86,6% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Értékeink, küldetésünk Az isaszegi emberek komoly értéknek tekintik a hagyományaikat, így sokat tesznek annak ápolásáért. Értéknek tekintik a természeti és az épített környezetet, ezért figyelnek épségére, illetve szigorúan eljárnak azokkal szemben, akik károsítják a környezetüket. Továbbá értéknek tekintik a gyermekeket, hiszen bennük van a település jövőjének a záloga. A jelen kor felnőttjeinek fontos küldetése a környezet megóvása, a hagyományok ápolása és a gyermekek jóra való nevelése. Célok Néhány társadalmi csoport, így különösen a szociálisan hátrányos helyzetűek közé tartozók számtalan hátrányt szenvednek el mindennapi életük során. Mindannyiunk érdeke, hogy javuljon ezeknek az embereknek az élete. A társadalmi érzékenység, a hátrányos helyzetű emberek pozitív diszkriminációja érdekében a támogató helyi társadalmi környezet kialakítása, illetve az integráció segítését növelő tervek kidolgozása és megvalósítása, valamint a negatív diszkriminációval és a törvénysértő magatartással szembeni fellépés a helyi döntéshozók, a fenntartók képviselői és az emberek közös felelőssége. 5

A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Isaszeg Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A HEP helyzetelemző részének célja Az esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv alapvető célja, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz, a szociális ellátásokhoz, a munkához való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul kell kitűzni az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a településen élő hátrányos helyzetű emberek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 6

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása Magyarország Alaptörvénye Az Alaptörvény XV. cikk (1-5) bekezdései szerint A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. A nők és férfiak egyenjogúak. Magyarország esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az egyenlő bánásmódról szóló törvény 31. (2) bekezdése lehetőségként fogalmazza meg a települési önkormányzatok részére azt, hogy a helyben élő, hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítása céljából ún. esélyegyenlőségi programot fogadjanak el. Az alapelvek között szerepel a megelőzés- és az állapotmegtartás fontossága, a fogyatékos emberek szükségleteinek sajátosságaira kiterjedő figyelem, az egyenjogúság feltételeinek megteremtése és a hátrányok kompenzációjában való állami kötelezettségvállalás. A törvény megfogalmazza a fogyatékos emberek körét: érzékszervi sérültek, beszédbeli nehézségekkel küzdők, mozgáskorlátozottak és értelmi fogyatékosok. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, 1. a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és 2. a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk. 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról A települési önkormányzat által készített helyi esélyegyenlőségi program helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll. A helyzetelemzésben meg kell határozni a településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők teljes lakossághoz viszonyított képzettségi, lakhatási, foglalkoztatási, egészségi, szociális és területi mutatóit, az adott település esélyegyenlőtlenségi problémáit. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésében résztvevők képzését végző szerv a Türr István Képző és Kutató Intézet (a továbbiakban: TKKI). A TKKI a települési önkormányzatok helyi esélyegyenlőségi programjainak elkészítését segítő esélyegyenlőségi mentori hálózatot működtet. A települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programjának elkészítéséhez ingyenesen igénybe veheti a TKKI által működtetett esélyegyenlőségi mentori hálózat szakértőjének segítségét. A mentorok a TKKI alkalmazásában állnak, a települési önkormányzatok a mentorok közreműködésére vonatkozó igényüket a TKKI felé írásban jelentik be. 7

A települési önkormányzat a helyben szokásos módon közzéteszi az általa elfogadott helyi esélyegyenlőségi programot, valamint soron kívül megküldi a TKKI számára, mely azt honlapján közzéteszi. 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól A rendelet meghatározza azoknak a részletes adatoknak a körét, melyet kötelezően be kell építeni a HEP-be. Ezeknek az adatoknak a hozzáférhetőségét, felhasználását segíti a TeIR rendszer használata. A HEP megalkotás során különös figyelmet kell fordítani a - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) - a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Számos további jogszabály érinti az esélyegyenlőség egyes területeit: 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 2012. évi I. Törvény, a Munka Törvénykönyve 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet, a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény tükrében lett létrehozva Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testületének szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 5/2009. (II. 20.) rendelete, mely a szociális ellátásukhoz jutást, a segélyezést és egyéb támogatást szabályozza a településen a mélyszegénységben élők, illetve a rászorultak esetében. A fogyatékkal élők, gyermekek, idősek, romák, nők jogait a magasabb szintű jogszabályok alkalmazásával tartják be a város munkahelyein, közlekedésében, intézményeiben, egyéb szolgáltató létesítményeiben. 8

Városunk vezetése 2010-ben helyi esélyegyenlőségi tervet fogadott el, melyet 2012-ben aktualizált. Ebben a dokumentumban, a fentiek figyelembe vételével Isaszeg Város Önkormányzata a társadalmi esélyegyenlőtlenségek csökkentése érdekében megfogalmazta Esélyegyenlőségi Programját. Az Esélyegyenlőségi Program célja a helyi viszonyokhoz igazodó, a hátrányos helyzetben élő isaszegi polgárokat segítő, támogató feladatok rendszerezése, ütemezése, az eddig jól bevált, hagyományos tevékenységek megőrzésével és megtartásával. Ezen belül rendkívül fontos: 1. az összetartó, szolidáris, a hátrányos megkülönböztetéstől mentes helyi társadalom erősítése, 2. az összehangolt együttműködés a foglalkoztatási, közoktatási, közművelődési, szociális igazgatási, egészségügyi, területfejlesztési komplex tevékenységrendszerben, 3. az egyenlő bánásmód biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára, 4. a mindenkori jogszabályoknak megfelelő pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz, valamint a közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása. A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése természetesen csak a társadalmi szolidaritás megerősítésével, a társadalom megújulási képességének fejlesztésével és erőforrásainak bővítésével érhető el. Ugyanakkor települési szinten is törekedni kell arra, hogy minden állampolgár számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén, így a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatás és munkavállalás, valamint a sport és szórakozási lehetőségek területén is. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Isaszeg Város rendelkezik Költségvetési Koncepcióval, Gazdasági Programmal, Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióval, Településfejlesztési Koncepcióval, Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervvel, Idősügyi Stratégiával, Települési Egészségtervvel. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv főként a HH-ás, HHH-ás, valamint roma gyermekekkel foglalkozik. Az ő esélyhez juttatásukat helyezi a központba. A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióban, az Idősügyi Stratégiában nevesítve vannak a HEP célcsoportjai, azonban nem a lakhatás, foglalkoztatás, oktatás, egészségügy, szociális biztonság kiemelt területén, hanem általánosan, a segítés fő irányait meghatározva. A 2014. évi Költségvetési Koncepció tartalmaz bérlakásépítésre céltartalékot, mivel jelenleg csak egy bérlakással rendelkezik a város, ami 2011-ban 5 évre kiadásra került Az önkormányzat tulajdonképpen nem rendelkezik szociális bérlakásokkal, így a lakhatás megoldásában nem tud segítséget nyújtani. Természetesen krízis helyzetben -már sajnos volt erre példa- meg kell oldani a rászorulók lakhatását, amihez -más hasznosítású- ingatlannal az önkormányzat rendelkezik. A település fejlődését meghatározó dokumentumok tartalmáról összességében annyi elmondható, hogy a Településfejlesztési terv, a Gazdasági Program a település egészét érinti. Nincs kiemelve szintén egy célcsoport sem, hanem a település lakosait egészében érintő problémákra, gondokra keres választ. Az akadálymentesítés teljes megoldásának nem csak az önkormányzat anyagi lehetőségei szabnak határt, hanem a közutakat kezelő állami cég további fejlesztő munkájának iránya, valamint a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. MÁV állomás rekonstrukciójára benyújtott pályázatának bizonytalan sorsa is gátat vet. A település életének rövid és hosszú távú fejlesztésében az látható, hogy a városvezetők nem célcsoportokra, hanem megoldandó problémákra fókuszálnak. Nincs Isaszegen szegregált környezet, vannak azonban olyan utcák, sorházak, ahol többségben élnek romák, illetve a társadalom szegényebb rétegeihez tartozó emberek. Itt főleg a 9

magántulajdon szab határt a fejlesztésnek, hiszen a leromlott állapotú házak nincsenek önkormányzati tulajdonban, így azok felújítása közpénzek felhasználásával nem lehetséges. A város költségvetési helyzet pedig nem teszi lehetővé, hogy a lakásfelújításhoz, illetve vásárláshoz az önkormányzat támogatást nyújtson. Isaszeg Város Önkormányzata kiemelt feladatának tekinti a roma célcsoport élethelyzetének, társadalmi esélyegyenlőségének javítását, munkaerő-piaci (re)integrációjuk elősegítését. A cigány lakosság vezető személyeivel -a roma nemzetiségi önkormányzat 2012-ben feloszlott-, a szociális, egészségügyi intézményekkel együttműködve törekedni kell a romák életminőségének javítására, a jobb lakhatási körülményeinek biztosítására, a testi-lelki egészségük megőrzésére, az élethosszig tartó tanulás ösztönzésére. A település övezeteinek kialakítása során figyelemmel voltak arra, hogy az ipari, gazdasági övezetek egy része akár gyalogosan is megközelíthető legyen -nincs utazási költség-, ami a mélyszegénységben élők foglalkoztathatóságát, munkavállalását segítheti. Összességében az mondható el, hogy az önkormányzat látja az esélyegyenlőség fejlesztéséhez szükséges lépéseket -városháza teljes akadálymentesítése, könyvtár akadálymentesítése, Klapka György Általános Iskola akadálymentesítése, munkahelyteremtés, szociális bérlakások építése-, azonban a terveknek az anyagi lehetőségek szabnak határt. A város folyamatosan pályázik, hogy lakosainak közérzete, akadálymentesítettsége, esélyekhez való hozzáférése minél jobb, teljesebb legyen. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Isaszeg a Gödöllői Többcélú Kistérségnek, a Gödöllői Járásnak a tagja. A térségben lévő települések problémái igen különbözőek, azonban a célcsoportok mindegyik helységben megtalálhatóak, ezért a gondjaik kezelésére fel kell készülni minden település vezetésének. Mivel a városok, községek fejlettsége, anyagi lehetősége különböző, ezért nincs összehangolt esélyegyenlőségi stratégia, mindenhol a helyi sajátságoknak megfelelően szeretnék a célcsoportok szükségleteit kielégíteni. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Infrastruktúra Települési adatok Isaszeg város területe bel- és külterületre oszlik, és mindkét részen élnek állandó lakosok. A terület nagysága 5.483 ha, ezen a területen 3.672 épület áll. A népsűrűség 203,4 fő/km 2. Az épületek vezetékes vízzel és villannyal való ellátása lényegében 100%-os. A lakásoknak a 80%-a van a szennyvízhálózatra kötve. Az ivóvíz és szennyvízelvezetés szolgáltatását az Dabas és Környéke Vízügyi Kft. végzi. A lakások 98%-a rákapcsolódott a földgáz hálózatra is, azonban a magas költségek miatt egyre többen térnek vissza a hagyományos fűtési módokhoz. A település telefonhálózata megfelelő, az internet előfizetők fokozatosan emelkedik. Mindhárom mobilszolgáltató által nyújtott szolgáltatás elérhető a településen. A hulladék elszállítását és kezelését a Zöld Híd Régió Kft. végzi. A hulladékszállításba a lakásállomány nagy többsége be van vonva. 1

3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány év összes lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások szociális lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások 2008 3641 0 0 0 1 0 0 0 2009 3651 0 0 0 1 0 0 0 2010 3659 0 0 0 1 0 0 0 2011 3667 0 0 0 1 0 0 0 2012 3672 0 0 0 1 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok Utak, közlekedés Isaszeg városból a közlekedés minden irányba megoldott, mivel Gödöllőre, Dányba, valamint Budapestre egyaránt járnak a VOLÁN társaságok által üzemeltetett távolsági buszok, illetve Dány kivételével a vonatok. A felújíttatott buszváróink, és a burkolattal ellátott várakozóhelyek elősegítik a lakosok jobb komfortérzetét utazásaik alkalmával. A munkába járást a fentieken kívül a vállalatok által biztosított buszjáratokkal, illetve saját autóikkal oldják meg a munkavállalók. Az önkormányzat statisztikája szerint a községben jelenleg kb. 3.800-4.000 gépjármű található, mely biztosítja a lakosok szabadabb mozgását, a munkába járást, a munkák elvégzését, a vásárlást, illetve a szórakozási lehetőségek kihasználását. Úthálózat adatok Belterületi utak: 51 km Ebből kiépített: 36,5 km Belterületi járdák: 61,850 km Népesség, népmozgalom A KSH által szervezett és végrehajtatott népszámlálás eredményeit, valamint a kötelező adatszolgáltatásokból származó adatok jól tükrözik a város életének változásait. Isaszeg lakosságánál tartósnak látszik a korcsoportok közti különbség stagnálása 2009 óta. Az aktív korú lakosok tartósan meghaladja a 6.600 főt. 1

5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések halálozások természetes szaporodás (fő) 2008 111 115-4 2009 120 134-14 2010 111 125-14 2011 109 150-41 2012 127 129-2 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Sajnos a születések még most sem haladja meg a halálozás számát, de még mindig több gyermek születik, mint a 2007-es mélypont évében (2007: 95 gyermek, 2012: 127 gyermek). Az is elmondható a városról, hogy nem nőtt a terhesség megszakítások az utóbbi években, viszont megnőtt a gyermekkorú terhességek. A születések és a terhességmegszakítások számának összehasonlítása Migráció Továbbra is folytatódik az a tendencia, hogy több személy költözik be a városba, mint ahány elköltözik, 2011. évígy a lakosság nem mutat csökkenést 800 Migrációs mutató 2010. év 600 2009. 400 év 2008. 200 év 0 2007. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2006. év 2005. év 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg Odavándorlások (eset) Állandó odavándorlások (eset) 2008 327 210 117 2009 291 233 58 2010 240 212 28 2011 Élveszületések 222 (fő) Terhességmegszakítások 200 (fő) 22 2012 225 180 45 0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Elvándorlások (eset) Állandó elvándorlások (eset) Etnikum Az Isaszegen élő népesség főleg magyarnak vallja magát, de anyanyelvük szerint megtalálható a szlovák és a roma kisebbség is, a bolgár, a horvát, a lengyel, a német az örmény, és az orosz kisebbség néhány tagja mellett. 1

A nemzetiség, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben használt nyelv szerint magyar bolgár cigány (romani, beás) horvát lengyel német örmény román szlovák orosz egyéb Házasságkötések, válások Házasságkötések és válások számának alakulása Isaszegen 2010. év 2008. év 2006. év 2004. év 2002. év 2000. év 0 10 20 30 40 50 60 70 Házasságkötések (eset) Válások (eset) Házastársi és élettársi kapcsolatban összesen 2.541 család nevel gyermeket, ebből 473 élettársi kapcsolatban élnek kiskorú lakosok. Elmondható a településről, hogy a a betelepülő lakosokkal a lakosságszám igen lassan, de növekedik, ami a különböző ellátások -bölcsőde, óvoda, iskola, szociális ellátó rendszerműködtetésének átgondolását is maga után kell, hogy vonják. A bölcsőde és óvoda bővítése már eddig is folyamatos volt, az iskolai bővítések lehetősége már az állami fenntartó kezében van, az önkormányzatra így a szociális ellátó rendszer működtetésének igen nagy kihívása marad. Személyes gondoskodás célkitűzései A Helyi Esélyegyenlőségi Program célkitűzéseinek teljesülését a személyes gondoskodás keretében az alábbi szakmai irányelvek érvényre juttatása alapozza meg: Teljes körű elérhetőség: az Alaptörvényben foglaltakra tekintettel a teljes körű elérhetőség két dimenzióban értendő. Egyrészt a Magyarország valamennyi állampolgárának joga van a szociális ellátások elérésére, függetlenül attól, hogy hol élnek/laknak az ország területén. Másrészt a szociális ellátások teljes körének elérését szükséges biztosítani az egyén szükségleteinek megfelelően. Esélyegyenlőség: a szociális szolgáltatások igénybe vétele során is biztosítani kell az Alaptörvényben foglaltak szerint az emberi és állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi 1

származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. Ugyancsak az esélyegyenlőség megvalósulását biztosítja az esélyegyenlőségi törvény 4. h) pontjában foglaltak érvényre juttatása az ellátások során. Ennek megfelelően az egyenlő bánásmód követelményét a szociális gondoskodást nyújtó intézmény és az igénybe vevő személy közötti jogviszony létesítésekor, a jogviszony fennállása alatt az eljárások, és intézkedések során biztosítani kell. Személyre szabott ellátás: a szociális szolgáltatások megszervezése során az emberi és állampolgári jogok érvényesülésével egyidejűleg az ellátást igénybe vevő személy egészségi-, mentális- és pszichés állapotára, szociális helyzetére tekintettel adekvát, a számára megfelelő mennyiségű és minőségű ellátásban részesüljön. Kliens-, illetve egyénközpontú szolgáltatások/ellátások biztosítása: valamennyi, az ellátást megvalósító tevékenység, valamint a személyi-tárgyi feltétel biztosításának fókuszában a szolgáltatást igénybe vevő egyén áll, őt szolgálva, illetve neki alárendelten. Legmagasabb színvonalú szakmai munka: a szakmai irányelvek teljesülése során alapvető és szükségszerű elvárás, hogy a jogszabályokban meghatározott és az egyén szükségleteinek megfelelő ellátás a legmagasabb színvonalú szakmai munka keretében legyen biztosítva. Integráció: annak érdekében, hogy az igénybe vevő személy a komplexitás, differenciáltság, egymásra épülés, és átjárhatóság megvalósulásával jusson hozzá a szociális szolgáltatásokhoz, alapvető feltétel, hogy az ellátási formák különböző szintű integrációban legyenek biztosítva. Tervszerűség: ennek kettős dimenzióban kell érvényre jutnia. Egyrészt a szociális szolgáltatások megszervezése vonatkozásában, másrészt a szakmai munka megvalósulása során. Törvényesség biztosítása: ennek garanciáját fő szabályként a Szociális törvény 92/C. -ban foglaltak adják, miszerint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartója biztosítja az intézmény gazdálkodásának és működésének törvényességét. Az intézmények működését engedélyező szerv a Kormányrendelet 14. (3) bekezdésében foglaltak alapján legalább kétévente ellenőrzi, hogy a fenntartó az intézményt a szakmai szabályokban foglaltaknak megfelelően működteti-e. Diszkrimináció megakadályozása: a szolgáltatásokat igénybe vevő különböző típusú ellátotti kör tagjai valamilyen szempontból speciális ellátást igényelnek (Idősek, pszichiátriai betegek, fogyatékkal élnek, szenvedélybetegek, vagy hajléktalanok.) Aktuálisan, vagy tartósan fennálló élethelyzetük okán sem az ellátások biztosítása, sem a szakmai munka keretében nem érheti őket sajátos helyzetük miatt megkülönböztetés, nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe. A diszkrimináció kialakulásának megakadályozása nem csak az ellátott, hanem az ellátást nyújtó intézmény, és az ott dolgozók vonatkozásában is alapvető elvárás. Társadalomból való kirekesztődés megakadályozása: a diszkrimináció megakadályozása jelentősen segíti a kirekesztődés megelőzését is, melyre az ellátás folyamatának valamennyi területén figyelemmel kell lenni és a szakmai eszközök széles skáláját kell felhasználni a megelőzés érdekében. Rehabilitáció: az ellátás során az igénybe vevők pszichés, fizikai, egészségi és mentális állapotára figyelemmel, ezek valamennyi területén célul kell tűzni a rehabilitációt a gondozási tevékenységben. Ezen túl természetesen a társadalmi életben, a családi és közösségi kapcsolatok terén is érvényesülnie kell. Települési Egészségtervhez végzett kutatás Isaszeg Szociálpolitikai Kerekasztala immár másodszor döntött úgy, hogy a Települési Egészségterv aktualizálásához kérdőíves felmérés történjen. A felmérésből igen sok adat képződött, melyből a lakosok véleményét, állapotát jól fel lehet mérni. A szociális ellátások mellett igen fontos az is, hogy az emberek ellátása egészségügyi téren is megfelelő legyen, ehhez pedig a háziorvosi statisztikák mellett a lakosság véleményét is látni kell. Fontos problémát jelent az, hogy 1

kevesen járnak ellenőrzésre a háziorvosokhoz, valamint az, hogy a települést körülvevő területeken igen elterjedtek a különböző, allergizáló pollent adó növények. Ezek irtását a jogszabályok előírják, azonban a terület tulajdonosai nem minden esetben viselkednek jogkövető állampolgárként. Az önkormányzat lehetőségeihez mérten havonta egyszer minden területén kaszáltat, azonban ez sajnos nem elegendő, az allergiások védelmében szükség lenne a lakosság együttműködésére is. A gyermekorvosi gondozási statisztikából az derül ki, hogy gyermekkorban is a felnőttekre jellemző betegségek jelennek meg, illetve azok a magatartási formák, amelyek növelik a szív- és érrendszerei megbetegedések, légzőrendszeri károsodások kifejlődését. A Települési Egészségterv készítésekor a kérdőíves felmérés történt, melyen a következő eredmény született: Egészségügyi problémák mozgásrendszeri légzőrendszeri, allergia Keringési Idegrendszeri Lelki Daganatos Cukorbetegség egyéb A felnőtt, munkaképes korosztály továbbra is rendszeresen jár tüdőszűrésre. Továbbra is elmondható az az eredmény, hogy a nők részére szervezett mammográfián, rákszűrésen sokkal nagyobb a részvételi arány, mint a férfiaknak meghirdetett, a Flór Ferenc Kórház, illetve a gödöllői Tormay Károly Egészségügyi Központ urológiai rendelőjében elvégzett prosztataszűrésen. Fogászati szűréseken a gyermekek megjelenése 14 éves életkorig teljesnek mondható. A szülők jelentős része továbbra sem kíséri el gyermekét kezelésre, a gyermek csak fájdalom esetén jelentkezik fogászaton, így gyakran a maradó fogak gyógyszeres tömése, gyökértömése, vagy eltávolítása válik szükségessé. Az érvényben lévő szabályok szerint az ifjúsági fogászati szűrővizsgálatot, a középiskolás korosztály számára, az illetékes középiskolákat ellátó rendelések végzik. A szűrővizsgálat alapján a szükséges kezelésre a fiatalokat visszairányítják a lakóhely szerinti fogászatra. A megjelenési arány nem jelentős, kivéve a fogszabályozás mellett szükségessé váló kezeléseket. 1

Betegségmegelőző szűréseken való részvétel a kérdőívet kitöltő lakosság körében 67 317 82 10 103 76 150 88 569 fogászati Vérnyomás ellenőrzés vércukormérés tüdőszűrés mammográfia rákszűrés prosztatavizsgálat koleszterinmérés jár szűrésre A 18-60 év közötti lakosok közül a rendszeres fogászati szűrővizsgálatot sokan igénybe veszik. A térítésmentes fogmegtartó kezeléseket saját igényeiktől, élet és munkakörülményektől függően kérik. A szükségessé váló fogpótlások elkészíttetését pedig az anyagi körülmények befolyásolják. A várandós anyák megjelennek szűrővizsgálaton. A térítésmentes fogmegtartó kezelésekre elég jó arányban visszajönnek, de már a kedvezményes árú fogpótlások készítését kevesen kérik. Ennek oka lehet tájékozatlanság, spórolás, illetve hanyagság. Közgyógyellátásban részesülők, leszázalékoltak és 60 éven felüliek a fogpótlásokat 2006 óta már a leszázalékoltakhoz és a nyugdíjasokhoz hasonlóan részleges, vagy teljes térítési díj ellenében készíttethetnek. A város intézményei Művelődési ház, iskolák- többször is szerveztek, vagy fogadtak be mások által kezdeményezett egészségnapot. Ezeket a rendezvényeket továbbra is támogatják, hiszen a vérnyomás- és vércukormérésen, koleszterinszint mérésen kívül más, igen fontos szűrővizsgálatoknak is helyet adtak, igaz ezért gyakran térítési díjat kértek a vizsgálatot végzők. Ilyen fontos vizsgálat a szemészeti szűrővizsgálatok, szemüvegkészítések, a testzsír mérés, de ide sorolhatjuk az aurafotózást, íriszdiagnosztikát is. Isaszegen fontosak azok a rendezvények, az egészség megtartásáról-visszaszerzéséről szóló előadások, bemutatók, valamint a Születés Hete országos rendezvénysorozathoz tartozó programok, mely a megszületendő és a már megszületett gyermekekről és szüleikről, szüleikhez szólnak. Orvosi rendelők Három orvosi rendelőt, mely az önkormányzat tulajdona, jelenleg vállalkozó orvosok üzemeltetik, valamint egy saját rendelőben dolgozó vállalkozó orvos látja el az isaszegi betegeket. A háziorvosokat asszisztensek és körzeti nővérek segítik, hogy a fekvő, nehezen mozgó, esetleg magatehetetlen betegeket is rendszeresen látogatni tudják. A városban élő gyermekeket két gyermekorvos látja el, mindkettő vállalkozóként dolgozik, az egyik a saját rendelőjében. Az egészséges rendelés a város egészségházában történik. Nagy problémát jelent a városnak, hogy a három háziorvos vagy már meghaladta, vagy közel jár a nyugdíjkorhatárhoz. Az ügyeleti ellátás a DELTA Mentőszolgálattal került megszervezése. Ezt az ügyeleti rendszert a lakosok már megszokták, azonban nem elégedettek vele. 1. sz. háziorvosi körzet: Dr. Kürti József 2. sz. háziorvosi körzet: Dr. Tordai Gábor 3. sz. háziorvosi körzet: Dr. Eszlári Egon 4. sz. háziorvosi körzet: Dr. Mészáros Zsolt 1. sz. gyermekorvosi körzet: Dr. Adamikné Dr. Papp Tünde 2. sz. gyermekorvosi körzet: Dr. Horváth Anna 1

3.6.1. számú táblázat Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére tervezett Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatá- év háziorvosi szolgálatok sok házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok 2008 0 4 2 2009 0 4 2 2011 0 3 2 2012 0 4 2 2013 0 4 2 Forrás: TeIR, KSH Tstar A fogorvosi ellátást két fogorvos látja el a településen, de a veresegyházi Veres Dent fogászatot is többen igénybe veszik fogászat, szájsebészet és fogszabályzás szempontjából. A fogorvosi szolgálat tárgyi és személyi feltételei adottak. Hétköznapokon 8 19 óráig váltott műszakban van rendelés. Az orvosok egymást helyettesítik szabadság, vagy betegség idején. 1. sz. Fogorvosi körzet: Dr. Illényi Tamás 2. sz. Fogorvosi körzet: Dr. Mészáros Zsuzsanna Védőnői Szolgálat A településen négy körzetben 4 védőnő látja el a feladatokat: Szilágyi Ildikó Tóth Istvánné Juhász Sándorné Hasznosi Nikolett A védőnőkhöz a várandósok gondozásán kívül a gyermekek ellátása, (amely magában foglalja nemcsak a csecsemők, a kisgyermekek, hanem az intézményi, óvoda-iskola tanulóinak szűrővizsgálatát, nyomon követését, oltását, felvilágosítását, látogatását) a családok segítése is hozzájuk tartozik. Elsődleges szűrőként funkcionálnak, náluk jelentkeznek a családok problémái. Az ő jelzésük nyomán kezdődnek el a feladatok, hiszen az orvos, a gyógytestnevelő, a családsegítő mind az ő jelzésükre is számít. Külön védőnő, Bene-Magyari Katalin látja el az iskolavédőnői feladatokat. A védőnők az egészségházban várják fogadónapjaikon a körzetükbe tartozó kismamákat, kisgyermekes szülőket, a hozzájuk fordulókat. A Védőnők közül ketten, Hasznosi Nikolett és Bene-Magyari Katalin a HEP Fórum tagjaként vesznek részt a Helyi Esélyegyenlőségi Programban. 4.3.1. számú táblázat Védőnői álláshelyek év védőnői álláshelyek Egy védőnőre jutó gyermekek 2008 5 129 2009 5 140 2010 5 114 1

2011 5 121 2012 5 118 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés Szakellátás Isaszeg lakói a szakrendeléseket Gödöllőre a Tormay Károly Egészségügyi Központban, szakrendeléseket és kórházi ellátást a 15km-re lévő Kistarcsai Flór Ferenc Kórházban vehetnek igénybe. A Gödöllőn és Kistarcsán üzemelő mentőállomás látja el a sürgősségi betegszállítást. A főváros közelsége miatt a betegek nem csak a körzeti kórházat, hanem más, főváros vagy egyetem által működtetett szakrendeléseket, kórházi ellátást igénybe tudnak venni. 2013. év elején a kormányzat kísérletet tett arra, hogy megváltoztassa a területi ellátási határokat, ezzel együtt ez ellátó helyeket. Azonban a nagy lakossági, valamint önkormányzati felzúdulás eredményeként ez csak kísérlet maradt. Isaszeg Város Önkormányzata is ellenvéleményét jelezte az Országos Tisztifőorvosnak. Dr. Paller Judit válaszában jelezte, hogy a területi járó beteg ellátás változtatásánál figyelembe veszik az isaszegi lakosok érdekeit is, a hozzá eljuttatott levélben leírtaknak megfelelően. A Védőnői Szolgálaton belül biztosított havonta egy alkalommal, minden hónap második szerdáján a várandósok számára a Mozgó Szakorvosi Szolgálattal a nőgyógyászati vizsgálatra van lehetőség. Negyedévente jönnek Gödöllőről, a Vértranszfúziós Állomásról a helyiek véradását lebonyolítani. Ehhez a Művelődési Otthon ad megfelelő helyiségeket. Rehabilitáció, fejlesztés Isaszeg rászoruló lakosai helyben vehetik igénybe a fejlesztő és rehabilitációs ellátásokat a péceli székhelyű, de Isaszegen telephellyel rendelkező Egymást Segítő Egyesület működésének jóvoltából. Az egyesület időseket, fogyatékkal élőket gondoz és fejleszt a jól kialakított intézményében, mely intézmény építéséhez a telket az önkormányzat 2001 augusztusában 100 Ft-ért adta el a civil szervezetnek, hogy ott végezze az idősek, fogyatékkal élők, illetve a megváltozott munkaképességű személyek részére nyújtott segítő tevékenységét. Segítséget adnak a rehabilitációhoz a háziorvosok is a fizikoterápiás kezelések helyben való részleges megoldásához. Problémaként vetődik fel azonban azoknak a rehabilitációja, aki nem rendelkeznek gépjárművel, illetve anyagi lehetőségeik nem engedik meg a szakellátóhelyekre történő eljutást. Az otthoni szakellátás keretei között kapható rehabilitáció a kevés ellátó személyzet miatt nem minden esetben megoldott, illetve nem elégséges. Adathiányok A hátrányos helyzetű csoportokról kevés az adat. Csak akkor lehet valakit cigány (sokan kikérik maguknak, hogy ők nem romák, hanem cigányok!), kisebbséghez tartozónak hívni, ha arról ő kimondottan nyilatkozott, azonban ha ez a kérdés felmerül, akkor máris hátrányként, előítéletként fogadják a feltételezést. Ezért erről a kérdésről csak a népszámláláskor, vagy a kisebbségi népszavazás előtt lehet nyilatkoztatni az embereket. A családon belüli erőszakot megélő nők nem viszik ki a nyilvánosság elé a problémájukat, mert szégyennek érzik. A hiányos jelzések miatt nem kerülnek felszínre a sürgős segítséget, beavatkozást kívánó esetek, sokszor a jelzőrendszer sem értesül a felmerülő problémákról a fentiek miatt. Az idősek túl büszkék ahhoz, hogy egy ledolgozott élet után segítséget kérjenek, inkább nélkülöznek. A gyermekeik igen gyakran azért nem tudnak segíteni, mert ők is anyagi problémákkal küszködnek. Megszűnt a többgenerációs családi modell, amely segítséget nyújthatott a felmerülő gondok anyagi, gyermekfelügyeleti, idősgondozási problémákmegoldásában. A fogyatékkal élőket a családjuk sokszor szinte eldugja az emberek szeme elől mivel az, hogy nem egészséges gyermek született, az egész családra nézve megbélyegző (az érintettek szerint). Igen szegényes a fogyatékkal élő családok segítése, kevés a FECSKE Programban részt vevők. A segítségen kívül nehézkes a fogyatékkal élők orvosi, oktatási ellátásának színvonalas 1

megoldása is, főleg ha a szülők a gyermekeket nem szeretnék intézménybe adni, hanem maguk akarnak gondoskodni a fogyatékkal élő személyről. Az otthon tartózkodó fogyatékkal élő személyekről kevés az adat, nem minden esetben kerülnek bele a felmérésekbe, illetve a szülőket sem mindig találják meg az adatgyűjtők. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet 1

A roma nemzetiség Magyarország legnagyobb etnikai csoportja. A csökkenő nem-roma népességgel szemben létszámuk nő, és a demográfiai előrejelzések szerint a következő 50 évben népességen belüli arányuk a jelenlegi 5%-ról 11%-ra emelkedik. A roma népesség iskolázottsági színvonala a különböző pozitív intézkedések ellenére is rendkívül alacsony. Képzettségi szintjük az utóbbi években ugyan jelentősen emelkedett, de a többségi társadalomtól való elmaradásuk nem mérséklődött. Munkaerő-piaci szempontból a piacgazdasági átalakulás egyik legnagyobb vesztese a roma lakosság. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők összesen fő 258 339 369 346 20 éves és fiatalabb fő 9 7 14 18 % 3,5% 2,1% 3,8% 5,2% 21-25 év fő 26 39 48 45 % 10,1% 11,5% 13,0% 13,0% 26-30 év fő 41 43 33 35 % 15,9% 12,7% 8,9% 10,1% 31-35 év fő 42 50 49 40 % 16,3% 14,7% 13,3% 11,6% 36-40 év fő 38 51 39 41 % 14,7% 15,0% 10,6% 11,8% 41-45 év fő 29 43 49 43 % 11,2% 12,7% 13,3% 12,4% 46-50 év fő 30 48 54 40 % 11,6% 14,2% 14,6% 11,6% 51-55 év fő 27 39 43 46 % 10,5% 11,5% 11,7% 13,3% 56-60 év fő 16 19 38 36 % 6,2% 5,6% 10,3% 10,4% 61 év felett fő 0 0 2 2 % 0,0% 0,0% 0,5% 0,6% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A rendszerváltást követően a foglalkoztatáshoz szokott munkaképes korú romáknak több mint a fele veszítette el állását, s így valamennyi foglalkoztatási mutatójuk lényegesen rosszabb, mint a többségi társadalomé. Az iskolázatlan és szakképzetlen romák számára az elsődleges munkaerőpiac alig kínál kereső foglalkozást, és még az alkalmi munkavállalás területén is hátrányban vannak. Foglalkoztatottsági szintjük megközelítőleg a fele, munkanélküliségi rátájuk három-ötszöröse, az egy keresőre jutó eltartottak aránya háromszorosa a nem roma lakosságénak. Így sokuknak csupán a családi pótlék és a szociális segélyek biztosítják a megélhetéshez szükséges jövedelmet, ezért a roma háztartások fele él tartós szegénységben. Az állandósuló, immár több mint egy évtizedes munkanélküliség miatt egyre szélesebb körben fenyeget az inaktivitás normává rögzülésének veszélye. 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők és aránya, 15-64 évesek 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 3649 3792 7441 139 3,8% 119 3,1% 258 3,5% 2009 3637 3173 6810 166 4,6% 173 5,5% 339 5,0% 2010 3623 3849 7472 167 4,6% 202 5,2% 369 4,9% 2011 3628 3851 7479 172 4,7% 174 4,5% 346 4,6% 2