XXV. HEVES MEGYEI ORVOS- GYÓGYSZERÉSZ- SZAKDOLGOZÓI NAPOK

Albert Schweitzer Kórház Rendelőintézet HATVAN XXV. HEVES MEGYEI ORVOS- GYÓGYSZERÉSZ- SZAKDOLGOZÓI NAPOK HATVAN 2019. ÁPRILIS 26 27.

FŐ TÁMOGATÓINK: Kedves Kolléga! Nagy örömünkre szolgál, hogy a Heves Megyei Orvos- Gyógyszerész- Szakdolgozói Napokat 2019- ben Intézményünk a hatvani székhelyű Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet szervezheti meg. Szeretnénk az elmúlt évek szakmai napjaihoz hasonló magas szakmai színvonalú rendezvénnyel hozzájárulni megyénk tudományos munkásságához. A Heves Megyei Orvos- Gyógyszerész- Szakdolgozói Napok megszervezésével Kórházunk lehetőséget szeretne teremteni arra, hogy közelebb hozza a megyében élő orvosokat, gyógyszerészeket és szakdolgozókat egymáshoz, biztosítva ezzel a tapasztalatcsere lehetőségét. Hisszük, hogy az egészségügyi ellátórendszer szereplői tudásuk és mindennapi tapasztalataik megosztásával segíthetik egymás munkáját. Értékes tudásanyagot közvetíthetnek egymásnak mind az alapellátás, mind a szakellátás és a gyógyszerészeti ellátás területéről egyaránt, hiszen valamennyiünk munkája és tudása egyaránt fontos a betegek gyógyításához, gyógyulásához. A tudományos program mellett ugyanakkor szeretnénk alkalmat adni a személyes találkozásra, baráti kapcsolatok elmélyítésére, jó hangulatú kötetlen beszélgetésre. Tudományos Bizottságunk figyelembe véve, hogy napjainkra megyénk kórházai infrastruktúrájukban jelentős mértékben megújultak, mely infrastruktúra megfelelő használata nagy mértékben hozzájárul a betegek minőségi és biztonságos ellátásához ezen keresztül a betegbiztonsághoz a Betegbiztonság az ellátásban a XXI. században témakörben hirdette meg a tudományos napok programját. Kollégáim nevébe is szeretettel köszöntöm Önt tudományos rendezvényünkön! Bízunk benne, hogy konferenciánkon szerzett tudásanyagot a napi gyakorlatban is hasznosítani tudja és jól érezte magát rendezvényünkön! Üdvözlettel dr. Stankovics Éva főigazgató 2 3

A RENDEZVÉNY FŐVÉDNÖKE Prof. Dr. Kásler Miklós miniszter, Emberi Erőforrások Minisztériuma A RENDEZVÉNY VÉDNÖKEI Prof. Dr. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma Szabó Zsolt Heves Megye III. sz. választókerületének országgyűlési képviselője Dr. Gondos Miklós főigazgató, Állami Egészségügyi Ellátó Központ A HEVES MEGYEI ORVOS- GYÓGYSZERÉSZ- SZAKDOLGOZÓI- NAPOK SZERVEZŐJE Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet SZERVEZŐBIZOTTSÁG ELNÖKE dr. Stankovics Éva, főigazgató SZERVEZŐBIZOTTSÁG TAGJAI Dr. Haklik Edina, orvos igazgató Dr. Dolecsek Miklós, orvos igazgató-helyettes Dr. Hegedűs Melinda, főgyógyszerész Zelnik Krisztina, minőségirányítási vezető Schmidtné Tóth Edit, EFI szakmai vezető TUDOMÁNYOS TANÁCS ELNÖKE Dr. Haklik Edina, orvos igazgató TUDOMÁNYOS TANÁCS TITKÁRA Dr. Dolecsek Miklós, orvos igazgató-helyettes TUDOMÁNYOS TANÁCS TAGJAI Dr. Dolecsek Miklós Dr. Rosta Ildikó Dr. Verrasztó Zoltán Szelleyné Dr. Maljutyina Valentyina Dr. Al Ghaoui Nadim Dr. Gergely Anikó Dr. Vorozsilcsák Viktor Dr. Csordás Izabella Dr. Fodor Andrea Ágnes Dr. Köles Zsuzsanna ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A REGISZTRÁCIÓS DÍJ TARTALMAZZA Kávé, aprósütemény, pénteki és szombati ebéd, péntek esti vacsora, kitűző, konferencia mappa, belépés az előadásokra, szponzori kiállításra, valamint tartalmazza a mindenkori ÁFA összeget is. REGISZTRÁCIÓ 2019. április 26. 08:30-tól a tudományos program végéig 2019. április 27. 08:30-13:00 TÁRSASÁGI PROGRAM Gálavacsora, meglepetés vendéggel Helyszín: Vad Ló Ranch (Nagygombos Hrsz. 10750, 3000) A Gálavacsora előzetes regisztrációhoz kötött, így annak hiányában az azon való részvételt utólagosan nem tudjuk biztosítani! A Gálavacsora helyszínére történő oda/vissza utazásra transzfer járatot biztosítunk. Igényét kérjük, az ebéd végéig a regisztrációnál jelezni szíveskedjen! BIZTOSÍTÁS A tudományos program részvételi díja nem tartalmaz baleset,- betegség,- pogygyász- és felelősségbiztosítási díjat, így a felsorolt események bekövetkezése esetén a szervezőknek nem áll módjukban semmilyen felelősséget vagy kártérítést vállalni. A rendezvény során az őrizetlenül hagyott tárgyakért a szervezők felelősséget nem vállalnak! FELVÉTELEK KÉSZÍTÉSE Tájékoztatjuk, hogy rendezvényünk nyilvános, melyen közszereplők jelenléte is várható, ezért fotó- és videofelvétel készül. A tudományos rendezvényt a regionális televíziók is rögzítik. Kérjük, amennyiben a felvételeken való esetleges szerepléséhez nem járul hozzá, arról a regisztrációnál nyilatkozni szíveskedjen! KIÁLLÍTÓK 4 5

PROGRAM 2019. 04. 26. péntek PROGRAM 2019. 04. 27. szombat 08:00-10:00 Regisztráció 10:00-11:00 Köszöntők 11:00-13:00 Plenáris ülés Üléselnökök: Dr. Albert István, Dr. Rabóczki Anita, Dr. Haklik Edina 11:00-11:30 Dr. Ficzere Andrea, főigazgató Uzsoki utcai Kórház MKSZ elnöke 11:30-12:00 Dr. Nagy Kamilla, főorvos Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kórházhigiénés Osztály 12:00-12:30 Minya Tünde, elnök Magyar Ápolási Egyesület 12:30-13:00 Pozsgai Hedvig Melinda, Irányítócsoport Vezető Országos Mentőszolgálat Észak-Magyarországi Regionális Mentőszervezet 13:00-14:00 Ebéd 14:00-16:00 I. előadás blokk Üléselnökök: Dr. Berecz Judit, Dr. Thummererné Rebicsek Rita, Lukács Károlyné 1. Fajkusné Balogh Mária Betegbiztonság növelése a unit dose alkalmazásával, egy kis kórház nagy álmai 2. Dr. Balogh Réka Gyógyszerészi gondozás napjaink sikertörténete. Na de ki gondozza a gondozókat? 3. Kocsisné Pelei Szilvia Környezettudatosság szerepe a parenterális készítmények elhasznált eszközeinek elhelyezésében 4. Dr. Hegedűs Melinda Automatizált betegszintű gyógyszerelés hatása a betegbiztonságra 5. Dr. Maszárovics Zoltán Fertőző betegek szállítása 6. Törökné Sütő Csilla Korszerű POCT - menedzsment kialakítása kórházunkban 7. Koskáné Török Tünde Tanulók jelenléte és betegbiztonság 8. Halászné Venczel Vera Fiatalok az egészségügyi munkaerő piacon 9. Dr. Rozs László Tények és tévhitek - információszerzés a 21. században 10. Berta Mónika A clostridium difficele epidemiológiai jelentősége a belgyógyászati osztályon 11. Fehér Márta Betegbiztonság epidemiológia szakápolói szemmel 12. Dobrené Diák Tekla Betegbiztonság a kézhigiene tükrében 13. dr. Elek Ilona 20 év a 20-20 érdekében 14. Kubeczky Krisztina A bentlakásos szociális intézményekből behurcolt infekciók elemzése (10 év adatainak feldolgozása) 15. Vörösné Kis Noémi Nyomási fekéllyel kapcsolatos ápolás szakmai tevékenység megújítása a Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézetben 16:00-16:20 Kávé szünet 16:20-18:00 II. előadás blokk Üléselnökök: Dr. Suskó Mihály, Jakabovits Ferencné, Dr. Maszárovics Zoltán 1. Szűcs Jánosné A fül-orr-gégészeten előforduló onkológiai sebek ellátásának fejlődése nővéri szemmel 2. Göncziné Bardi Angéla A relaxációs módszerek szerepe légzőszervi megbetegedések fizioterápiájában 3. Kun Mária Betegbiztonság a műtőben 4. Móré - Paskó Krisztina Emberközpontú asszisztencia 5. Czimerné Fegyveres Viktória Nagy hasi műtétek pre-, intra-és postoerativ szakának szervezése, kezelése osztályunk gyakorlatában 6. Antalné Tóth Anita Ultrahang szerepe a modern anesztéziában 7. Hajdú Tamás Betegbiztonsági tényezők a mofetta kezeléssel összefüggésben 8. Ujvidéki Ildikó Betegjogi sajátosságok gyermekosztályon 9. Handa Orsolya Zavar az adóban és vételben kommunikáció és szervezeti tanulás helye, jelentősége a betegbiztonság szempontjából 10. Kovács Antal Tünde Életmód váltás biztonságosan 11. Erkyné Kiss Erika Betegbiztonság dietetikus szemmel 12. Nagy - Kovács Magdolna Legyen egészség kultúránk! 18:00-19:00 A konferencia nap zárása Utazás a gálavacsora helyszínére 19:00 Gálavacsora 08:00-08:30 Regisztráció 08:30-08:40 Konferencia nap megnyitó 08:40-10:40 I. előadás blokk Üléselnökök: Dr. Assani Omar, Dr. Valló János 1. Dr. Turchányi Béla PhD Vértelenítés használata végtagsebészeti beavatkozások kapcsán. Előnyök, hátrányok, veszélyek, biztonság 2. Parma - Gyergyói Krisztina Gyógytorna foglalkozás a betegbiztonság tükrében 3. Tihaméri Kitty Traumatológiai betegek kezelése és biztonsága gyógytornász szemszögből 4. Molnár Boglárka Betegbiztonság? Én csak egy adminisztrátor vagyok 5. Barkóczi Lívia Betegazonosító karszalag használata a sürgősségi baleseti ellátásban 6. Sáfránné Molnár Ilona Sebkezelés és sebkötözés osztályunkon a betegbiztonság aspektusából 7. Báki Istvánné Gipszelési technikák Magyarország első női gipszmesterétől 8. Tóthné Gólya Sára Mária Csípőtáji sérülések okainak vizsgálata és azok megelőzéseinek lehetőségei osztályunkon 9. Dr. Vajda Ádám Patellofemoralis instabilitás műtéti kezelése 10. Dr. Dolecsek Miklós A csípőizületi protetizálás betegbiztonsági kérdései 11. Dr. Horváth László Pericardialis folyadékok kezelése osztályunk gyakorlatában 12. Dr. Orbán Zoltán Osztályunkon végzett ambuláns cardioversiók szervezése kivitelezése 13. Dr. Kassai Endre A sétáló sepsises beteg 14. Bodzás Tímea MIRUS. Újdonság az intenzív osztályos betegek szedációjában. 15. Dr. Kovács István A betegbiztonság a pajzsmirigyműtétek során 10:40-11:00 Kávészünet 11:00-14:00 II. előadás blokk Üléselnökök: Dr. Rosta Ildikó, Dr. Dolecsek Miklós, Vargáné Katona Ildikó 1. Dr. Horváth Gyula A gyomor és a colon secunder tumorairól egy esetünk kapcsán 2. ifj. Dr. Kovács István A vékony és vastagbél ileusok szövődményei és a kezelés lehetőségei 3. Králik Judit Osztályunkon végzett invazív beavatkozások menedzselése szakdolgozók közreműködésével 4. Dr. Horváth Gyula Lyuk a duodenum bulbusán. Egy tumorkutatás2 története 5. Dr. Monyók Ádám Tromboprofilaxis az urológiában 6. Dr. Horváth Gyula Linitis plastica vagy cirrhus, mint a gyomor ritka tumora 7 7. Dr. Sereg Róbert Hólyagkatéterzés. Szükséges-e stratégia váltás? 8. Dr. Kovács Péter Szerzett haemophilia esete 9.Dr. Horváth Gyula Crohn - betegség következtében kialakult stenosis endoscopos megoldása 10. Dr. Watti Jezdancher Loeffler endocarditis esetbemutatás 11. Dr. Papp Violetta A Mycoplasma pneumoniae okozta extrapulmonális szövődmények, esetismertetés 12. Nagyné Tóth Zsuzsanna Holter EKG szakasszisztensi szemmel 13. Dr. Román Barbara Korszerű szemléletváltás az Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet Szülészetnőgyógyászati osztályán 14. Dr. Jakobovits Ákos Phd. A magzatok kommunikációs lehetőségei. 14:00 Ebéd, konferencia zárása

ÖSSZEFOGLALÓK 2019. 04. 26. Fajkusné Balogh Mária, szakasszisztens Bugát Pál Kórház, Intézeti Gyógyszertár BETEGBIZTONSÁG NÖVELÉSE A UNIT DOSE ALKALMAZÁSÁVAL, EGY KIS KÓRHÁZ NAGY ÁLMAI Előadásomban be kívánom mutatni, hogyan változott meg kórházunkban a gyógyszerelés rendje, hány terápiát tudnak gyógyszerészeink napi szinten áttekinteni, milyen a gyógyszerelő asszisztensek munkája. Az informatikai háttér továbbfejlesztésével nyílt arra lehetőség, hogy az adott beteg gyógyszerelését számítógépen is rögzíthessük. Megteremtettük az interface lehetőségét a medikai rendszer és a patikai rendszer között, vonalkód azonosítással egészítettük ki a gyógyszerosztási tevékenységünket. Dr. Balogh Réka, gyógyszerész Bugát Pál Kórház, Intézeti Gyógyszertár GYÓGYSZERÉSZI GONDOZÁS NAPJAINK SIKERTÖRTÉNETE. NA DE KI GONDOZZA A GONDOZÓKAT? Pályafutásom kezdetén szükségesnek láttam rendszerezni az elém táruló információáradatot. Éppen ezért kezdtem különböző témák szerint expediálási segédleteket készíteni. A segédletek hatékonyságáról felmérést készítettem. A betegellátó osztályokon dolgozó nővérek munkájának megkönnyítése érdekében is a gyógyszereléssel kapcsolatos táblázatokat készítettem, segítve őket hogy gyógyszerekkel kapcsolatos tudásuk ne vesszen el. Munkám célja az, hogy felderítsem milyen területen lehetne még további támogatást nyújtanunk, ezzel is tovább növelve a betegbiztonságot. Kocsisné Pelei Szilvia, szakasszisztens Bugát Pál Kórház, Intézeti Gyógyszertár KÖRNYEZETTUDATOSSÁG SZEREPE A PARENTERÁLIS KÉSZÍTMÉNYEK ELHASZNÁLT ESZKÖZEINEK ELHELYEZÉSÉBEN A 11/2017 (VI/12) EMMI rendelet hatályba lépését követően, a lakosság speciális gyógyszerhulladék elhelyezésének módját vizsgáltuk. Saját szerkesztésű kérdőívet készítettünk, az adatokat feldolgoztuk, a válaszokat értékeltük. A vizsgálatba bevont személyek az orvosok, szakszemélyzet és a betegek voltak. Az első felvetésünkkel ellentétben a módosítással összefüggő változásokról adott tájékoztatás hiányosnak nem megfelelőnek bizonyult. A veszélyes hulladékként kezelendő beadásra szolgáló eszközök sok esetben nem az alkalmas gyűjtőhelyre kerültek. Dr. Hegedűs Melinda, intézeti főgyógyszerész Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet, Intézeti Gyógyszertár AUTOMATIZÁLT BETEGSZINTŰ GYÓGYSZERELÉS HATÁSA A BETEGBIZ- TONSÁGRA A betegszintű gyógyszerelés a hazai egészségügyi intézményekben évtizedes téma, de magvalósítására egészen 2018-ig, meglehetősen kevés intézmény vállalkozott. Ennek egyik oka a gyógyszerelés jelentős humánerőforrás igénye. Az automatizált betegszintű gyógyszerelés nemcsak egy logisztikai feladat mely a gyógyszer útjának követését teszi lehetővé a gyógyszertártól a betegig, sokkal inkább beteg, gyógyszer és terápia biztonsági szolgáltatás. Az automatizált gyógyszerelő rendszer kórházi közegbe történő bevezetése, nem csak a gyógyszertári folyamatokat alakítja át, de hatással van a betegellátó osztályok működésére is. Az automatizált gyógyszerelés jelentős előrelépés a gyógyszerelés biztonságának növelésében. Az automatizált gyógyszerelő rendszer kórházban vagy közforgalomban történő egyre szélesebb körű alkalmazása hosszú távon hatással lehet a teljes gyógyszerellátási láncra. Dr. Maszárovics Zoltán, higiénikus főorvos Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Központi Laboratórium FERTŐZŐ BETEGEK SZÁLLÍTÁSA A klasszikus, európai kórokozók mellett egyre nagyobb jelentőséggel bírnak az egzotikus kórokozók, melyek szerepe megváltozott a fokozott migráció (különös tekintettel a gyors légi közlekedésre) következtében. Ugyanakkor Európában, helyben is, a kiterjedt antibiotikum használat miatt az elmúlt évtizedekben rendkívül rezisztens baktériumok terjedtek el a kórházakban. Így a betegek szállításakor különös figyelemmel kell lenni az infekció lehetőségére. Az előadásban összefoglalásra kerülnek a nemzetközi és hazai trendek, egyúttal ajánlások ismertetése történik a figyelem felhívása mellett. Törökné Sütő Csilla, POCT koordinátor - Dr. Szoboszlay István Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Központi Laboratórium KORSZERŰ POCT MENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA KÓRHÁZUNKBAN Az ágy melletti laboratóriumi diagnosztika (Point-of-Care) fekvőbeteg intézmények betegellátásában való alkalmazására kiadott szakmai irányelv célkitűzéseit figyelembe véve, a tervezés, szervezés, vezetés és ellenőrzés lépéseit átfogó rendszert alakítottunk ki. 8 9

Az egységes műszerpark (27 glukométer, 3 vérgázanalizátor) integrált online kapcsolatban működik, melynek révén archiválja a kalibrációs és QC adatokat, rögzíti a vonalkóddal beolvasott nővér- és betegazonosítókat, kommunikál a kórházi informatikai rendszerrel, így a leletek a beteg elektronikus dokumentumaiba beépülnek (ambuláns lap, zárójelentés), a minőségügyi és méréstechnikai adatok, a készülék műszaki állapotának indikátorai a kórház POCT-koordinátora, a laboratórium minőségügyi felelőse és a kontrolling számára folyamatosan elérhetők. Koskáné Török Tünde, vezető intézeti szakoktató Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet TANULÓK JELENLÉTE ÉS BETEGBIZTONSÁG A Markhot Ferenc Oktatókórházban számos tanuló és hallgató tölti szakmai gyakorlatát. A gyakorlat során mind a fekvő, mind a járóbeteg szakellátásban és a diagnosztikában a betegbiztonság számos területével kapcsolatba kerülnek. Az előadásnak az a célja, hogy bemutassa intézményünkben a dolgozók és a tanulók részéről azt, hogy milyen tapasztalataink gyűltek össze a témában. Halászné Venczel Vera, diplomás ápoló Baloghné Nagy Szilvia, Diplomás Ápoló, E:Ü Menedzser Bugát Pál Kórház FIATALOK AZ EGÉSZSÉGÜGYI MUNKAERŐ PIACON Magyarország egészségügyi szakdolgozói helyzete napjainkban sem megoldott. A regresszió igaz lassult viszont folyamatos. Az egyik fő ok az utánpótlás kérdése! Könnyű munkát találni az egészségügyben hiszen szakember hiány van. Ugyanakkor a feltételek nem mindig megfelelőek ezért sok fiatal dönt úgy, hogy külföldön vállal munkát vagy más szakterületen próbál helytállni. Tanulmányom egyik fő alapja: a tanulók mérése, véleményeik összegzése visszacsatolás alapján. Továbbá feltárni azokat a problémákat ami miatt a fiatalok nem az egészségügyi pályán találják meg számításaikat. Problémák az oktatásból való átment és munka világa között? Jövőbeni tervek hiánya? Bérezési rendszer fontossága!! Szabályozott kompetenciák nélküli munkavégzés? Konklúzió:Fontos, hogy a fiatalok merjenek itthon maradni és ezt a hivatást ami életük részévé válik, minden nehézségeivel és szépségével Hazánkba,Hazájukban gyakorolják! Dr. Rozs László, szakorvos jelölt Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Szülészet- nőgyógyászati Osztály TÉNYEK ÉS TÉVHITEK INFORMÁCIÓSZERZÉS A 21. SZÁZADBAN Az orvos-beteg kommunikációra fordítható idő csökkenése miatt a várandósok/páciensek alternatív információs forrásokhoz kénytelenek fordulni. Ennek legkézenfekvőbb és legegyszerűbb módja az internet. Tapasztalat hiányában viszont gyakran nem tudják megkülönböztetni, mi a hiteles információ, és mi nem. Előadásomban ezeket a forrásokat tekintem át, főleg a szülészet-nőgyógyászati témára koncentrálva és kiemelve a félretájékoztatás veszélyeit. Berta Mónika, kórház- higiénikus Rudas Klaudia, osztályvezető főnővér Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet, Higiéniai Csoport A CLOSTRIDIUM DIFFICELE EPIDEMIOLÓGIAI JELENTŐSÉGE A BELGYÓGYÁSZATI OSZTÁLYON Bevezetés: A Clostridium difficile a fertőző nosocomiális hasmenések leggyakoribb kórokozója a fejlett országokban. Célkitűzés: Az Albert Schweitzer Kórház belgyógyászati és a krónikus osztályán a 2016-2018-as évben előforduló fertőzéseket vizsgáltuk meg. Célunk az volt, hogy feltárjuk milyen alapbetegséghez társult a Clostridium, milyen hatása volt a fertőzésnek a betegekre és az ellátókra. Módszer: Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat felé készült statisztikai adatokból, valamint az érintett betegek kórházi dokumentációjából dolgoztunk. Eredmények: Az osztályokon előforduló fertőzések több esetben diabéteszhez, gyulladásos bélbetegséghez, kardiovaszkuláris és krónikus vesebetegséghez társultak. Következtetés, javaslatok: A Clostridium difficile anyagilag is komoly kihívás az egészségügy számára. A betegek átlagosan 7-21 nappal hosszabb ideig szorulnak kórházi ellátásra, mint a nem fertőzöttek. További költséget jelentenek a szigorú higiénés intézkedések. Fehér Márta, epidemiológiai szakápoló Bugát Pál Kórház, Higiéniai Osztály BETEGBIZTONSÁG EPIDEMIOLÓGIA SZAKÁPOLÓI SZEMMEL A betegbiztonság globális kihívása az egészségügyi ellátásnak. Az infekciókontroll egy minőségi standard, mely nélkülözhetetlen a páciensek, a látogatók és az ellátást végző személyzet egészsége és biztonsága szempontjából. A Bugát Pál Kórházban 1995-óta működik Infekciókontroll csoport, mely hatékonyan tevékenykedik az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és a multirezisztens kórokozók terjedésének megelőzése érdekében. Előadásomban ezt a munkát szeretném bemutatni. 10 11

Dobrené Diák Tekla, diplomás ápoló Bugát Pál Kórház, Ápolási osztály BETEGBIZTONSÁG A KÉZHIGIENE TÜKRÉBEN Az elmúlt évben kórházunkban megvalósult,,kézhigienes bajnok programunkon keresztül kívánom ismertetni a kézhigiene fontosságát, amely a nosocomiális fertőzések megelőzésének legolcsóbb és leghatékonyabb eszköze. Előadásomban szeretném prezentálni a program kapcsán szerzett tapasztalataimat, az osztályunkon elért eredményekhez vezető, gyakran akadályokba ütköző utunkat. Vajon sikerül ezt a mindennapok gyakorlatában hatékonyan működtetni? Dr. Elek Ilona, főorvos Bugát Pál Kórház, Szemészeti Szakrendelés 20 ÉV A 20-20 ÉRDEKÉBEN 20/20 jelenti angolszász nyelvterületen a teljes központi látóélességet. 1998 óta végezzük az egyévesek fénytörésének folyamatos szűrővizsgálatát, ennek tapasztalatairól, eredményünkről számolunk be előadásunkban. Kubeczky Krisztina, Népegészségügyi felügyelő MSc Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet A BENTLAKÁSOS SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEKBŐL BEHURCOLT INFEKCIÓK ELEMZÉSE (10 ÉV ADATAINAK FELDOLGOZÁSA) Az egri Markhot Ferenc Kórházban működő infekciókontroll csoport a surveillance tevékenysége során figyelt fel arra, hogy a szociális intézményekből nosocomialis infekciókkal felvételre került betegek száma folyamatosan emelkedik. A felvevő területünkön működő 19 bentlakásos szociális intézményből 2007 és 2017 között 1700 egészségügyi ellátással összefüggő fertőzést regisztráltunk. 2007-ben a behurcolt nosocomialis esetek 66%-a származott szociális intézményből, 2017-ben ez már 88% volt. Vizsgálati eredményeink arra utalnak, hogy figyelembe véve a társadalom elöregedését is a következő években a bentlakásos szociális ellátó rendszerből egyre több nosocomialis fertőzésben szenvedő beteg fog érkezni kórházainkba és ellátásuk egyre nagyobb terhet fog róni az egészségügyre. Vörösné Kis Noémi, ápolási igazgató-helyettes Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet NYOMÁSI FEKÉLLYEL KAPCSOLATOS ÁPOLÁS SZAKMAI TEVÉKENYSÉG MEGÚJÍTÁSA A MARKHOT FERENC OKTATÓKÓRHÁZ ÉS RENDELŐIN- TÉZETBEN Napjainkban növekvő szenzitivitás övezi a betegbiztonság témakörét. A probléma jelentős költségteher az egyre növekvő arányú, fokozott kockázatú népesség okán. Mit jelent a betegbiztonság érvényesülése a XXI században a Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézetben? A prevenciós fókusz előmozdítása, a munkatársak bevonása, a nem büntető szervezeti kultúra irányában mutatnak törekvéseink. Jelen előadás a nyomási fekéllyel kapcsolatos komplex ápolásfejlesztési tevékenységet igyekszik láttatni menedzseri szemléleten keresztül. Szűcs Jánosné, ápoló Bugát Pál Kórház, Invazív Mátrix Osztály Fül-orr-gége részleg A FÜL-ORR-GÉGÉSZETEN ELŐFORDULÓ ONKOLÓGIAI SEBEK ELLÁTÁ- SÁNAK FEJLŐDÉSE NŐVÉRI SZEMMEL Előadásom a fül-orr-gégészeten előforduló onkológiai sebek ellátásának fejlődése, a múlt és a jelen változása 37 éves ápolói tapasztalat alapján. Göncziné Bardi Angéla, gyógytornász Mátrai Gyógyintézet A RELAXÁCIÓS MÓDSZEREK SZEREPE LÉGZŐSZERVI MEGBETEGEDÉ- SEK FIZIOTERÁPIÁJÁBAN A légzőszervi fizioterápia részeként a különböző relaxációs módszerek a pulmonológiai megbetegedések komplex rehabilitációjában fontos szerepet töltenek be. A légzőtorna, az inhalációs terápia, valamint váladékmobilizációs technikák mellett a relaxáció, mint vegetatív tónusegyensúlyt javító módszer eredményesen alkalmazható asztmás illetve COPD-s betegek terápiájában. Segítségével, a testtudat javítása által, az említett fizioterápiás eljárások, gyakorlatok végrehajtása a betegek számára könnyebbé válik, javul a complience. Alkalmazásukkal a páciens bevonódik a rehabilitációs folyamatba, a megküzdőképessége javul, a szubjektív tehetetlenségérzet csökken. Az önmegfigyelés gyakorlásával képessé válhatnak a megelőzni az asztmás rohamot, illetve enyhíteni vagy megszűntetni a kialakult rosszullétet. Előadásomban részletesen bemutatom a relaxációs módszerek típusait, valamint kitérek alkalmazásuk indikációira és kontraindikációira a légzőszervi rehabilitációban. 12 13

Kun Mária, műtővezető asszisztens Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Központi Műtő BETEGBIZTONSÁG A MŰTŐBEN A betegbiztonság Probléma? Van-e adatunk, információnk a nem kívánatos események számáról, az ezek előidézéséért felelős ellátási hibákról? Tudunk-e a következményekről? Lehetséges-e a megelőzés? Mi a szakdolgozók- műtőben dolgozók szerepe a megelőzésben? A betegbiztonság kérdése hihetetlenül nagy utat járt be az orvoslásban az elmúlt tizenegynéhány esztendőben. Az orvosi vizsgálatok, beavatkozások esetenként akár a meggyógyítani vágyott személy életének, egészségének veszélyeztetésével járnak (-hatnak), ez ma már minden földi halandó számára köztudott. Miként az is, hogy kellő odafigyeléssel, esetenként akár a beteg megfelelő tájékoztatásával is csökkenthetők vagy elkerülhetők ezek a szövődmények. Móré - Paskó Krisztina, endoszkópos szakasszisztens Bugát Pál Kórház, Endoszkópia EMBERKÖZPONTÚ ASSZISZTENCIA Egy endoszkópos szakasszisztensnek számos feladata van a beteggel való első találkozástól a vizsgálaton át, egészen a beteg távozásáig. Előadásomban szeretném bemutatni az asszisztensi teendőket a beteg első megjelenésekor: tájékoztatás, felvilágosítás a vizsgálat előtti teendőkről..., a vizsgálatra való érkezésnél: betegazonosítás, pszichés előkészítés..., közben: eszközös előkészítés, asszisztálás a beavatkozás során..., és a vizsgálat után: betegfelügyelet, adminisztráció... Munkám során fontosnak tartom, hogy nem szabad szem elől téveszteni magát az embert! Antalné Tóth Anita, aneszteziológus szakasszisztens Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, KAIBO ULTRAHANG SZEREPE A MODERN ANESZTÉZIÁBAN. Az utóbbi évtizedben a technika fejlődésének köszönhetően drámai változás tapasztalható a műtéti anesztéziában. A könnyen mozgatható, laptop méretű ultrahangkészülékek műtőben történő megjelenése látványos megújulást eredményezett a regionális anesztézia területén. Az eddig ismert blokádok biztonságossága és találati aránya nagy mértékben javult. Újként felfedezett idegblokádok jelentek meg és váltak mindennapossá. Előadásomban rövid áttekintést szeretnék adni az osztályunkon alkalmazott ultrahang vezérelt beavatkozásokról és megmutatni a fejlődés lehetséges irányát. Hajdú Tamás, rehabilitációs és szociális szakreferens, minőségügyi megbízott Parádfürdői Állami Kórház BETEGBIZTONSÁGI TÉNYEZŐK A MOFETTA KEZELÉSSEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN A mofetta egy geológiai szakkifejezés, amely szén-dioxidot tartalmazó, viszonylag alacsony hőfokú vulkáni kigőzölgést jelent. Ezek a gyógyhatású gázok hazánkban is megtalálhatóak. Az elmúlt évtizedekben számos publikáció jelent meg ebben a témában, melynek köszönhetően a gyógygáz alkalmazhatósága széles körben ismertté vált, melyek főként az érbetegek rehabilitációjával hozták összefüggésbe. A Parádfürdői Állami Kórházban a különböző érbetegségek mellett arthrosisos, valamint meddőségi panaszok kezelésére alkalmazzuk. Előadásomban azt szeretném bemutatni, hogy miképpen kapcsolható össze a mofetta alkalmazása a betegbiztonsággal, mely kapcsolat véleményem szerint több nézőpontból is megfigyelhető, hiszen, egyfelől az eljárás eredményessége és non-invazív volta jelentős kockázatcsökkentésként értékelhető az adott páciens ellátása során, másfelől a kezelés kivitelezésének is vannak kockázatai, itt is figyelni kell bizonyos előírások betartására a biztonságos kivitelezés érdekében. Czimerné Fegyveres Viktória, aneszteziológus szakasszisztens és intenzív terápiás szakápoló Bugát Pál Kórház, KAIBO NAGY HASI MŰTÉTEK PRE-, INTRA-ÉS POSTOERATIV SZAKÁNAK SZERVEZÉSE, KEZELÉSE OSZTÁLYUNK GYAKORLATÁBAN Nagy hasi műtétek esetében nagyobb számban fordulnak elő postoperativ szövődmények a beavatkozás jellegéből adódóan. Ennek minimalizálására ezen betegek kezelésére külön ellátást biztosítunk. Ujvidéki Ildikó, osztályvezető főnővér Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet, Csecsemő- gyermekgyógyászati Osztály BETEGJOGI SAJÁTOSSÁGOK GYERMEKOSZTÁLYON Betegjogok kérdése minden osztályon sarkalatos pont. A gyermekosztály ebből a szempontból elég sajátos, hiszen nem csak a gyermek, hanem a vele az osztályon tartózkodó szülő jogait is figyelembe kell venni. Ki is az akinek betegjoga van ilyenkor? Mit kell figyelembe venni az ápoló személyzetnek? Az ellátó személyzet jogai? Életkori sajátosságok? Ezekre a kérdésekre próbálok választ találni az előadásomban. 14 15

Handa Orsolya, pszichológus Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet, Egészségfejlesztési Iroda ZAVAR AZ ADÓBAN ÉS VÉTELBEN - KOMMUNIKÁCIÓ ÉS SZERVEZETI TANULÁS HELYE, JELENTŐSÉGE A BETEGBIZTONSÁG SZEMPONTJÁBÓL A betegbiztonságot veszélyeztető hibák egy része emberi tényezőkre, azon belül is az ellátás során létrejövő interakciókban zajló kommunikáció hiányosságaira vezethető vissza: mind az ellátási szintek, szervezeti egységen belüli személyközi, mind a páciensek felé zajló kommunikáció sérülékeny rés az ellátási folyamatban. Ezen hibák szervezeti egységen belüli feltárása, kiküszöbölésére tett közös erőfeszítés elmarad, így a hibák megismétlődnek. Kommunikációs hiányosságok azonosításán túl a korrekciós lehetőségeket, teamen belüli közös tanulási folyamat alternatíváit tekintjük át. Kovács Antal Tünde, dietetikus Bugát Pál Kórház, Diétás Szolgálat ÉLETMÓD VÁLTÁS BIZTONSÁGOSAN Modern világunkban információt legkönnyebben az internetről szerezhetünk. A gond ott kezdődik, ha ez nem valós, amit ráadásul pl. egészségünk megőrzése céljából fel is használunk. A legtöbb ember érdeklődésének fókuszában az egészséges életmód áll. Hazánkban sok az obes. A fogyókúrázni vágyó emberek jó célpontjai a gyors fogyást hirdető oldalaknak. A szakmaiságot nélkülöző információkkal sokat árt az egyén magának. Ezért szükség a legújabb táplálkozási ajánlásokra. Erkyné Kiss Erika, dietetikus - Tóth Orsolya, dietetikus Parádfürdői Állami Kórház Dietetikai Szolgálat BETEGBIZTONSÁG DIETETIKUS SZEMMEL Minden beteget megillet a biztonságos ellátás attól kezdve, hogy az ellátó intézményben felvételre kerül, egészen elbocsátásának pillanatáig. Ez persze rengeteg különböző folyamatból áll össze, melyek mind rendelkeznek olyan kritikus pontokkal, ahol a legnagyobb az esély a hibázásra, kockáztatva ezzel a biztonságos betegellátást. Előadásunkban, az ellátás azon momentumait kívánjuk kiemelni, amelyek dietetikai szempontból a leglényegesebbek, felhívni a figyelmet a lehetséges kockázatokra és azok kiküszöbölésére. Nagy-Kovács Magdolna, vezető dietetikus Bugát Pál Kórház, Diétás szolgálat LEGYEN EGÉSZSÉG KULTÚRÁNK! Az ENSZ és a WHO globális célja a civilizációs betegségek megelőzése. Az egészségünk megőrzéséért azonban mi tudunk tenni a legtöbbet. Ehhez nyújt segítséget az OKOSTÁNYÉR. Mozogjunk rendszeresen, étkezzünk egészségesen, vagyis vál- toztassunk életmódunkon! Ennyi valóban elég? A médiában, interneten, iskolákban mindenki számára elérhetőek ezek az ajánlások. Ennek ellenére egy általános iskola 7 évfolyamán végzett felmérésem ezt nem igazolja. Feladatunk egészségügyi dolgozóként, szülőként még nem ért véget! ÖSSZEFOGLALÓK 2019. 04. 27. Dr. Turchányi Béla, PhD, mátrixvezető főorvos, tanszékvezető egyetemi docens Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Invazív Mátrix Osztály Traumatológia- Ortopédia Traumatológiai profil VÉRTELENÍTÉS HASZNÁLATA VÉGTAGSEBÉSZETI BEAVATKOZÁSOK KAPCSÁN. ELŐNYÖK, HÁTRÁNYOK, VESZÉLYEK, BIZTONSÁG A végtagsebészetben sürgősségi és tervezett műtétek során egyaránt gyakran használjuk a vértelenítés technikáját. Ezzel a csökkenthetjük a vérvesztést, a vértelenített műtéti területen pedig biztonságosabban, gyorsabban preparálhatunk. Ennek a technikának nem csak előnyei, hanem hátrányai, mellékhatásai is vannak. Az oxigénhiányt a szövetek nem egyformán tűrik a végtagokon a harántcsíkolt izomzat bírja legkevésbé. Számos kísérletes munka foglalkozott a megfelelő leszorító eszköz kidolgozásával, illetve a megfelelő nyomás meghatározásával. Megfigyelések igazolták, hogy nem is maga a keringés-zavar, hanem az utána következő percek, órák, napok határozzák meg, hogy lesz-e, és ha igen milyen súlyos következménye a vértelenítésnek. Sőt az is bizonyított, hogy amennyiben mód van rá, a szöveteket fel lehet készíteni az oxigénhiányos időszakra. Betegbiztonság szempontjából ennek a technikának számos olyan szabálya és lehetősége van, amire sokszor nem is gondolunk. Az előadás ezekre a veszélyekre és a még ki nem aknázott lehetőségekre hívja fel a figyelmet szakirodalmi adatok és saját vizsgálatok alapján. Parma - Gyergyói Krisztina, gyógytornász Hajdúné Koncz Mónika, gyógytornász Parádfürdői Állami Kórház GYÓGYTORNA FOGLALKOZÁS A BETEGBIZTONSÁG TÜKRÉBEN Napjainkban a betegbiztonság kiemelt fontosságú területté vált az egészségügyi ellátás keretein belül. Előadásunkban szeretnénk ezt a kérdéskört körbejárni gyógytornász szemszögből, bemutatva a kezelési folyamat minden egyes szakaszát az ott megjelenő esetleges kockázatokkal, valamint ezek megoldási, illetve elkerülési lehetőségeinek részletezésével. Ennek megfelelően munkánkban a következő témákat érintjük: a beteg biztonság fogalma. A betegbiztonság betartása a gyógytorna során. A helyesen, illetve a nem megfelelően végzett állapotfelmérés kockázata és következményei. Végezetül pedig a kezelés menetének részletes bemutatása a felsorolt mérföldkövek taglalása által: beteg azonosítása, anamnézis felvétel. A beteg pontos inspekciója, palpációja. Az ízületi mozgásterjedelem passzív és aktív vizsgálata. A panaszos terület izom vizsgálata. Egyéb kiegészítő vizsgálatok bemutatása. A személyre szabott gyógytorna kivitelezéshez szükséges fizioterápiás terv elkészítése 16 17

Tihaméri Kitty, gyógytornász Galaczi Bettina, gyógytornász Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet, járóbeteg rehabilitációs központ TRAUMATOLÓGIAI BETEGEK KEZELÉSE ÉS BIZTONSÁGA GYÓGYTOR- NÁSZ SZEMSZÖGBŐL Bevezetés: Szeretnénk bemutatni a gyógytornászok munkáját a traumatológiai osztályon és ismertetni a betegbiztonság fontosságát. Célkitűzés: Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a korai mobilizáció fontosságára a betegbiztonság szempontjait figyelembe véve. Módszerek: Említésre kerül a segédeszközök használata, team munka, a prevenció és a korai mobilizáció nélkülözhetetlensége, illetve kiemeljük napjaink leggyakoribb időskori sérüléseit, a csípőtáji töréseket. Eredmények: Megítélésünk szerint az időben, szakszerűen és irányítottan elindított gyógytorna kezelés a sérültek gyógyulásához jelentősen hozzájárulnak. Következtetések: Elmondhatjuk, hogy gyógytornászként sokat segíthetünk a korai mobilizációban, mely bizonyítottan segíti a betegek mihamarabbi felépülését, a mindennapi életbe való visszatérésüket. Molnár Boglárka, adminisztrátor Albert Schweitzer Kórház és Rendelőintézet Sürgősségi Betegellátó Osztály BETEGBIZTONSÁG? ÉN CSAK EGY ADMINISZTRÁTOR VAGYOK Bevezetés: Betegfogadás és adatfelvétel menete, adatvédelem fontossága, a személyiségi jogok védelme. Célkitűzés: Az ellátás menetének pontos rögzítése, utólagos visszakereshetőség. Eredmények: Egymás munkájának megkönnyítése, az ellátás minőségének javítása, az ellátás időtartamának redukálása. Következtetések: Egymás keze alá dolgozunk, egyetlen beteg ellátásakor egy több fős, összhangban dolgozó csapatra van szükség. Javaslat: Egymás munkájának megbecsülése. Barkóczi Lívia, asszisztens Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet, Sürgősségi Betegellátó Osztály BETEGAZONOSÍTÓ KARSZALAG HASZNÁLATA A SÜRGŐSSÉGI BALESETI ELLÁTÁSBAN Bevezetés: A betegazonosító karszalag a betegbiztonsági szempontból alapvető követelmény az egészségügyi intézetben. Célkitűzés: A betegazonosítás rendszerében plusz biztonsági lépés a karszalag használata, mely az egészségügyi dokumentáció részeként a betegcsere megelőzését szolgálja. Eredmények: A karszalagok használatával, így a személyiségi jogok köztük a személyes adatok védelméhez való jog tiszteletben tartásával a betegcserék elkerülése könnyebben kivitelezhető. Következtetések, javaslatok: A karszalag önmagában nem egyenlő a betegazonosítással de alapvető elemként a TAJ szám mellett evidens jellegű. Javaslat: a betegazonosító karszalag széleskörű használata az egészségügyi intézményekben Sáfránné Molnár Ilona, OKJ ápoló Gólya Tibor Sándorné, osztályvezető főnővér Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet, Traumatológiai Osztály SEBKEZELÉS ÉS SEBKÖTÖZÉS OSZTÁLYUNKON A BETEGBIZTONSÁG ASPEKTUSÁBÓL Bevezetés: Sebkötözés alkalmával az aszepszis és antiszepszis szabályait betartva megelőzzük a műtéti sebfertőződését, valamint a nehezen gyógyuló, krónikus sebek újrafertőződését. Alkalmazás: Fekvő beteg esetén a kórteremben kerül sor a kötés cseréjére. Ilyenkor még nagyobb hangsúlyt kap a szabályos sebkötözés. Fennjáró beteg a kötöző helységben kerül ellátásra. Cél: A sebfertőzés kivédése, a kórházban töltött napok számának csökkentése a célunk. A betegek általános állapota javuljon, optimális esetben önellátási képességét részben vagy egészen nyerjék vissza. Eredmény/következtetés: Szövődmény fellépésekor a betegek hosszabb ideig szorulnak kórházi ellátásra. Anyagilag is kihívást jelent az osztály számára a kötszer felhasználás és az antibiotikum terápia beállítása miatt. Báki Istvánné, asszisztens Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet, Traumatológiai szakrendelés GIPSZELÉSI TECHNIKÁK MAGYARORSZÁG ELSŐ NŐI GIPSZMESTERÉTŐL Bevezetés: Személyi, tárgyi feltételek biztosítása. Gipszelő helyiség megfelelő kialakítása. Célkitűzés: Betegelégedettség, betegbiztonság elérése, kiesett funkciók visszaállítása, teljes körű gyógyulás. Módszer: Egyénre szabott gipszelés, rögzítés, azok kíméletes, szakszerű felhelyezése. Eredmény: Mozgási funkciók visszaállítása, elégedett beteg mosolya. Következtetések, javaslatok: A szememnek tetszik, a betegnek kényelmes. 18 19

Tóthné Gólya Sára Mária, ápoló (Bsc) Gólya Tibor Sándorné, osztályvezető főnővér Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet, Traumatológiai Osztály CSÍPŐTÁJI SÉRÜLÉSEK OKAINAK VIZSGÁLATA ÉS AZOK MEGELŐZÉSE- INEK LEHETŐSÉGEI OSZTÁLYUNKON Bevezetés: Napjainkban a csípőtáji sérülések, törések száma egyre magasabb számot ér el, köszönhetően a népesség elöregedésének és a csontritkulás népbetegséggé válásának. A sérülések gyakorisága az életkor előrehaladtával exponenciálisan emelkedik. Baleseti mechanizmusa legtöbbször egyszerű elesés. A legtöbb csípőtáji törést szenvedő beteg műtéten is átesik. Célkitűzés: A kutatás célja, hogy hatékony prevenciós terv készüljön az érintett, magasabb kockázattal bíró generáció számára. Módszer: A kutatás során az elmúlt 3 év statisztikáját vettük alapul, amelyet az Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet Traumatológiai osztályán készítettünk. A kapott eredmények feldolgozása statisztikai-és százalékszámításos módszerrel történt. Eredmények: Az osztályra bekerülő betegek többsége idős korú. A baleset kialakulásának hátterében elesés, esés szerepel, melyet a nem megfelelően kialakított környezet, a felügyelet hiánya, esetleg szervi koordinációs zavarok okozhatnak. Javaslatok: Célzott betegedukáció, illetve a hozzátartozók oktatása, mint megelőző módszer. Dr. Vajda Ádám, szakorvos dr. Vásárhelyi Gábor adjunktus Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet, Traumatológia Osztály, Uzsoki Utcai Kórház, Ortopédia-Traumatológia Osztály PATELLOFEMORALIS INSTABILITÁS MŰTÉTI KEZELÉSE Baleseti-Ortopédiai szakrendelésen gyakran találkozunk acut-, recidiv- vagy habitualis patellaficammal mely hátterében gyakran patellofemoralis instabilitás áll. A konzervatív kezelés (3 hét rögzítés, torna, quadriceps erősítés) ellenére számos esetben panaszos marad a beteg, ebben az esetben jön szóba a háttér felderítése, esetleges műtéti kezelése. Előadásomban a patellofemoralis instabilitás anatómiai-biomechanikai eltéréseit és műtéti korrekciós lehetőségeit szeretném bemutatni általánosan, illetve 3 saját eset alapján. Dr. Dolecsek Miklós, osztályvezető főorvos Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet, Traumatológia Osztály A CSÍPŐIZÜLETI PROTETIZÁLÁS BETEGBIZTONSÁGI KÉRDÉSEI Bevezetés: Osztályunkon 2018. első felében kezdtük el csípőtáji törések esetén csípőízületi protézis beültetését. Az új műtéti eljárás bevezetése minden szempontból számos betegbiztonsági kérdést is felvetett. Célkitűzés: Az eltelt 1 évben elvégzett csípőízületi protetizált betegeink statisztikai adatainak feldolgozása, az elért eredmények áttekintése, a betegbiztonsági intézkedések konzekvens betarthatósága. Módszer: Az osztályunkon kezelt csípőtáji törés után protetizált betegek műtéti előkészítésének, műtétjének és kombinált postoperatív kezelésének részletes kidolgozása. Folyamatos képzési tervet alakítottunk ki az ellátás minden szintjének osztályos, nővéri feladatok, műtői, műtősnői feladatok, operáló team, postoperatív gondozás, gyógytornás kezelés, szociális háló, lelki gondozás megfelelően. Eredmények: Az 1 év alatt szerzett tapasztalatok rutinszerűvé váltak, de a feldolgozott anyagból kitűnik, hogy minden téren további intézkedések szükségeltetnek a biztonságos betegellátás megvalósítása céljából. Következtetések: Az új kihívásoknak való megfelelést jelentős részben sikerült teljesíteni, de további finomítások, további betegbiztonsági intézkedések szükségeltetnek a még jobb eredmények eléréséhez. Dr. Horváth László, osztályvezető főorvos Bugát Pál Kórház, KAIBO PERICARDIALIS FOLYADÉKOK KEZELÉSE OSZTÁLYUNK GYAKORLA- TÁBAN Különböző eredetű masszív szívburki folyadékok punkcióját intenzíves és belgyógyászati-kardiológiai betegek esetén osztályunkon végezzük. Ennek kialakult gyakorlatát szeretnénk bemutatni. Dr. Orbán Zoltán, főorvos Dr. Horváth László, osztályvezető főorvos Bugát Pál Kórház, KAIBO OSZTÁLYUNKON VÉGZETT AMBULÁNS CARDIOVERSIÓK SZERVEZÉSE KIVITELEZÉSE Körülbelül két éve merült fel az igény kardiológus szakorvosok részéről ambuláns cardioversiók végzésére. Ennek kialakult gyakorlatát szeretnénk ismertetni. Dr. Kassai Endre, főorvos Bugát Pál Kórház, Infektológiai Szakrendelés és Infekciókontroll csoport A SÉTÁLÓ SEPSISES BETEG Az előadás egy inapparens-latens septicus állapotban, járóbeteg szakvizsgálaton megjelent beteg esetén keresztül mutatja be a sepsis diagnosztikájának korszerű lehetőségeit, kitérve a procalcitonin biomarker diagnosztikus ill. prediktív értékére és a terápia vezetésében betöltött szerepére. 20 21

Bodzás Tímea, intenzív szakápoló Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, KAIBO MIRUS. ÚJDONSÁG AZ INTENZÍV OSZTÁLYOS BETEGEK SZEDÁCIÓ- JÁBAN. Előadásom témája az inhalációs anaestheticumok szerepe az intenzív osztályos szedálásban. A téma azért érdekes, mert a lélegeztetett betegek ideális szedációjának keresése során az utóbbi években ismét előtérbe kerültek a műtéti érzéstelenítés során használt inhalációs altatószerek. Ezek a készítmények gyors hatásbeállásuk, alacsony metabolizációjuk és gyors eliminációjuk révén alkalmasak lehetnek a hatékony lélegeztetés kivitelezésében és a lélegeztetőgépről való mielőbbi leszoktatásban. A lélegeztetőgéphez való applikációjukat nagyban segítette az olyan új rendszerek kifejlesztése, mint az előadásban ismertetett MIRUS készülék. Ezek az inhalációs gyógyszerek egyre inkább helyet követelnek maguknak az intenzív osztályos szedatívumok között. Dr. Kovács István, főorvos Bugát Pál Kórház, Invazív Mátrix Sebészeti Egység A BETEGBIZTONSÁG A PAJZSMIRIGYMŰTÉTEK SORÁN Osztályunkon évtizedek óta nagy számú pajzsmirigy műtét történik, melyek során az általános kockázati tényezők mellett (vérzés, sebgennyedés) a leggyakoribb beteget veszélyeztető tényező a rekurrens ideg, ill. a mellékpajzsmirigyek sérülése. Ezek lehetőség szerinti elkerülését részletezzük előadásunkban. Dr. Horváth Gyula, osztályvezető főorvos Dr. Makai Gábor, osztályvezető főorvos, Dr. Lukács Tóth Gyula, osztályvezető főorvos Bugát Pál Kórház, Belgyógyászat, Gasztroenterológia, Pathológia A GYOMOR ÉS A COLON SECUNDER TUMORAIRÓL EGY ESETÜNK KAPCSÁN A tápcsatorna primer tumorai a vezető halálokok közé tartoznak. A secunder tumorok aránylag ritkán fordulnak elő a nyelőcső, gyomor, vékonybél és a colon területén, ellentétben a gyakori májmetastasisokkal. Egy 65 éves férfibeteg esetét mutatjuk be és ezzel kapcsolatban összefoglaljuk az irodalmi ismereteket. A betegünk haematochesia miatt került felvételre, tapintható rectum tumorral. A staging endoscopiák során a gyomor felső harmadában észleltünk nagy kiterjedésű tumort, mely mellett a gyomor többi részében volt többszörös gyomorfali és a colon minden régiójában kifekélyesedő colon fali metastasis, melynek szövettani vizsgálata minden lokalizációban azonos, pecsétgyűrű sejtes tumort mutatott. A tumorok előfordulása ritka, de minden esetben keresnünk kell a primaer tumort más szervekben, pl. tüdő, mellékvese, ovarium. melanoma malignum stb. ifj. Dr. Kovács István, szakorvos jelölt Bugát Pál Kórház Invazív Mátrix Sebészeti Egység A VÉKONY ÉS VASTAGBÉL ILEUSOK SZÖVŐDMÉNYEI ÉS A KEZELÉS LEHETŐSÉGEI A sebészet és ezen belül az ileusos beteg ellátása magas betegbiztonsági kockázattal járó tevékenység. Jelen előadásunkban a bélelzáródás kivizsgálását, ellátását, szövődményeit és azok kezelési lehetőségeit vizsgáltuk. Králik Judit, diplomás ápoló Gyuris Orsolya, intenzív betegellátó szakápoló (klinikai szakápoló) Bugát Pál Kórház, KAIBO OSZTÁLYUNKON VÉGZETT INVAZÍV BEAVATKOZÁSOK MENEDZSELÉSE SZAKDOLGOZÓK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL Az Intenzív Osztályon végzett invazív beavatkozások (sebészi tracheostomia, haemodinamikai monitorozás, cardioversio, mellkas-drainálás stb.) szakdolgozók által történt előkészítése, asszisztálása. Dr. Horváth Gyula, osztályvezető főorvos Dr. Kovács István, főorvos Bugát Pál Kórház, Belgyógyászat, Gasztroenterológia, Sebészeti Osztály LYUK A DUODENUM BULBUSÁN. EGY TUMORKUTATÁS TÖRTÉNETE Egy 68 éves férfibeteg esetén keresztül mutatjuk be az epekő ileus klinikai képét. Hasi görcs, haskörfogat növekedés, hányás, széklet habitus megváltozás, jelentős fogyás panaszaival keresett meg a beteg. Előzményében az epekő betegség ismert volt, két nagy hólyag kővel. A beteg külleme típusos tumoros habitusú volt, ezért súlyos hasi panaszokkal, tumor kutatás céljából vettük fel ügyeleti időben. Miután az étkezés után jelentkező hányás volt a domináló panasz, sürgős endoscopiát végeztünk pylorus stenosis gyanújával, melynek során a duodenum bulbusán egy 15-20 mm-es nyílást találtunk, széli részén részben adenoid nyálkahártyával. A hasi uh 1 hónappal előbb 2 nagy követ írt le a hólyagban, az 1 hónap múlva más intézetben végzett CT, már csak egyet írt le. Nálunk már nem volt a hólyagban kőárnyék. Időközben ileus mechanicus alakult ki, mely miatt sürgős műtét törtét. Ennek során a 2 epekő okozta ileust sikerült megoldani. A beteg állapota rendeződött. Az absztrakt írásakor még kontroll endoscopiát tervezünk, annak eldöntésére, hogy a kiürült epehólyag sorsát eldöntsük. Felhívjuk a figyelmet, mikor kell epekő ileusra gondolni. Képanyagunk jól illusztrálja a meglepő endoscopos megnyilvánulást. 22 23

Dr. Monyók Ádám, szakorvosjelölt Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Urológiai Osztály TROMBOPROFILAXIS AZ UROLÓGIÁBAN Minden műtéti beavatkozásnak két rettegett szövődménye a tromboembólia és a vérzés. Az előbbi megelőzésére évtizedek óta különböző heparinszármazékokat használunk, amelyek hatásuk révén épp a vérzés kockázatát emelik. Az, hogy kinek mikor mennyi véralvadásgátló szert adjunk a nemzetközi irodalomban is vita tárgyát képzi. Egy dologban mindenki egyetért tromboprofilaxisra szükség van Előadásomba ezen konzervatív és operatív szakmák által javasolt irányelveket foglalom össze. Célom támpontot adni a véralvadásgátló szerek biztonságos alkalmazásához, az esetleges szövődmények csökkentéséhez. Dr. Horváth Gyula, osztályvezető főorvos Dr. Makai Gábor, osztályvezető főorvos, Bugát Pál Kórház, Belgyógyászat, Gasztroenterológia LINITIS PLASTICA VAGY CIRRHUS, MINT A GYOMOR RITKA TUMORA A gyomorfal, a nyálkahártyát alig vagy nem áttörő, nagy kiterjedésű a falban terjedő tumora ritka, mely lehet primaer, vagy secundaer. Egy 43 éves nőbeteg esetét mutatjuk be, aki nem típusos refluxos tünetekkel került felső panendoscopiára. Ennek során a cardiától a corpus- antrum átmenetig észleltünk merev, vaskor redőzetű, cirrhusosan terjedő, gyomorfali érintettséget. A kivizsgálása során kétoldali ovarium tumort igazoltunk primaer tumorként. A szövettani vizsgálat ennek a kiterjedt gyomorfali metastasisát bizonyította. A beteget centrumba irányítottuk tovább. Esetünkkel kapcsolatban feldolgozzuk a klinikai képet, mire kell figyelni az endoscopia során, hol kell keresni elsősorban a primaer tumort és összefoglaljuk az irodalmi adatokat. Dr. Sereg Róbert, adjunktus Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Urológia Osztály HÓLYAGKATÉTERZÉS. SZÜKSÉGES-E STRATÉGIA VÁLTÁS? A hólyagkatéter viselése, illetve behelyezése a kórházi fertőzések jelentős részéért, illetve a beteg állapotának hosszútávú romlásáért lehet felelős. A helye indikáció és a kivitelezés a kórház és a beteg válláról is jelentős terhet is levesz. Dr. Kovács Péter, adjunktus Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Urológiai Osztály SZERZETT HAEMOPHILIA ESETE Egy 56 éves, haematuriával jelentkező nőbeteg esetét mutatjuk be, akinek indukált haemophilia miatt többszöri reoperáción és polytransfúzión esett át. Az eset kapcsán szeretném kiemelni a társszakmák szoros együttműködésének szükségességét. Dr. Horváth Gyula, osztályvezető főorvos Dr. Makai Gábor, osztályvezető főorvos, Bugát Pál Kórház, Belgyógyászat, Gasztroenterológia CROHN - BETEGSÉG KÖVETKEZTÉBEN KIALAKULT STENOSIS ENDOSCOPOS MEGOLDÁSA Crohn-betegség az egész bélfalat érintő chronikus gyulladás. Érinti a nyálkahártyát, a bélfal minden rétegét, sőt a környező zsírszövetet és nyirokcsomókat, valamint számos extraintestinalis megnyilvánulása is van. Az egyik leggyakoribb szövődmény, a tápcsatorna érintett részének heges-gyulladásos szűkülete. Érintheti a nyelőcsövet, a gyomor pylorust, a duodenumot vagy a vékonybelet, az ileocoecalis átmenetet, a colorectalis területeket. Gyakran ileust okozva, azonnali műtéti indikációt képez. A lassan kialakuló, nem teljes elzáródás chronicus hasi panaszt, görcsöket, borborigmust, étvágytalanságot, fogyást, anaemiát okozhat. A differenciálás miatt endoscopia szükséges, mivel gyakori a malignus malformáció, főleg a betegség 8 éves fennállása után. Az endoscopia során talált benignus stenosist meg kell próbálni minimal invazív endoscopos úton megoldani. Ezzel kapcsolatban egy 44 éves nőbeteg esetét mutatjuk be, akinek ileo-vesicalis fistula műtéte volt, bélrezekcióval, majd 10 év múlva kialakult egy stenosis az anastomosisban, melyet ballonnal sikerrel tágítottuk és egyúttal lokális steroid adása is történt. A beteg panasza megszűnt, a műtét elkerülhető lett. Esetünkkel kapcsolatban az ide vonatkozó irodalmi adatokról is beszámolunk. Dr. Watti Jezdancher, rezidens Dr. Piros Annamária, főorvos (1) Dr. Horvát Gyula, főorvos (2) Bugát Pál Kórház Belgyógyászati Osztály LOEFFLER ENDOCARDITIS ESETBEMUTATÁS A 49 éves nőbeteg anamnaesisében 2018. márciusáig érdemi belgyógyászati betegség nem szerepelt. 2018. III. hóban kezdődtek panaszai vándorló jellegű izületi fájdalmak formájában, melyek reumatológiai javaslatra indított per os szteroid terápia hatására átmenetileg mérséklődtek. Ezt a panaszok perzisztálása miatt immunológiai, reumatológiai és haematológiai ambuláns megjelenések és kivizsgálások követték, melyek során elsősorban súlyos eosinophilia-t észleltek, crista biopsia történt, de primer haematológiai betegségre utaló perifériás vérkép és csontvelői eltérés nem volt igazolható és autoimmun betegség is kizárásra került. Intézetünkbe történt felvételére nyugalmi dyspnoe, tachypnoe, migráló polyarthritis és mindkét vérkört érintő decompensatio miatt került sor. Klinikum, az elvégzett képalkotó vizsgálatok és laborban észlelt hypereosinophilia miatt Loeffler endocarditis gyanuja felmerült. A Loeffler endocarditis a restrictiv cardiomyopathia egy formája, melynek oka a fehérvérsejteknek egy típusa az eosinophil granulocyta-k infiltratio-ja a szívben. A restrictiv cardiomyopathia a szívizombetegségeknek az a formája, amelyre a szív merevsége jellemző, emiatt dyastoles kóros működés alakul ki. 24 25

Kamrai töltőnyomás nő, pitvarok tágulnak, kamratérfogatok normálisak vagy kicsik. A Loeffler endocarditis mérsékelt övi előfordulású, agresszívebb és gyorsabb lefolyású, valamint hypereosinophilia-val jár, míg az endomiocardialis fibrosis leggyakrabban egyenlítői égövön, Afrikában fordul elő és nem jár eosinophil granulocyta emelkedéssel. Dr. Papp Violetta, szakorvosjelölt Dr. Kálmán Krisztina, főorvos Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet, Belgyógyászati osztály A MYCOPLASMA PNEUMONIAE OKOZTA EXTRAPULMONÁLIS SZÖVŐD- MÉNYEK, ESETISMERTETÉS A Mycoplasma pneumoniae obligát humán patogén. Sejtfal nélküli kórokozó, a hámszövet epitheliális felszínét betegíti meg, ezen keresztül okoz infekciót. Egyik legjelentősebb kórokozója a területen szerzett pneumoniáknak (kb. 40%), emellett sinusitist, otitist, felső légúti infekciót is okoz nagy gyakorisággal. Az esetek nagyrészében az érintett személy könnyen meggyógyul az infekcióból, mivel az enyhe lefolyást mutat alapvetően, viszont az érintettek kb. 5 %-a hospitalizációt igényel az infekció súlyosabb lefolyása miatt, és általában ezek azok a betegek, akik leggyakrabban érintettek az extrapulmonális szövődményekben. A betegek kb. 25%-a érintett az extrapulmonalis szövődményekben az irodalmi adatok alapján. Az előadás során három, igazoltan friss Mycoplasma infekcióval diagnosztizált beteg esetét mutatjuk be, akik az igazolt Mycoplasma pneumoniae infekció mellett thromboemboliás eseményt is elszenvedtek. Az előadás üzeneteként azt fogalmaznánk meg, hogy a betegellátás során a betegek komplex szemlélete, az esetleges nem szokványos szövődmények felismerése elengedhetetlen a napi ellátás során is. Nagyné Tóth Zsuzsanna, diplomás ápoló Katonáné Tari Ágnes, Bugát Pál Kórház Belgyógyászati Osztály HOLTER EKG SZAKASSZISZTENSI SZEMMEL Az előadás elején az EKG rövid ismertetése, Williem Einthoven munkássága. Mit tehetünk amennyiben az EKG-n nem mutatható ki panaszt okozó elváltozás? Két általunk alkalmazott vizsgálóeljárás végezhető. Az egyik a terheléses EKG vizsgálat végzése esemény provokálása érdekében. A másik eljárás pedig a hosszú távú EKG monitorizálás, mely intézményünkben Holter EKG 24 48 72 óra formájában érhető el. A HOLTER EKG kapcsán néhány szó Norman Holter életéről, munkásságáról. A hosszú távú EKG monitorizálás lényege (folyamatos EKG rögzítés, visszatekintő kiolvasás és elemzés, óriási adatmennyiség), indikációi, kivitelezés (tájékoztatás, felhelyezés, levétel, vonatkozó higiénés rendszabályok), elemzés, kiértékelés, tisztítás, tárolás. Dr. Román Barbara, rezidens Dr. Al Ghaoui Nadim, osztályvezető főorvos Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet, Szülészet-nőgyógyászati Osztály KORSZERŰ SZEMLÉLETVÁLTÁS AZ ALBERT SCHWEITZER KÓRHÁZ- RENDELŐINTÉZET SZÜLÉSZET-NŐGYÓGYÁSZATI OSZTÁLYÁN Az előadásban bemutatásra kerül a szülészet-nőgyógyászati osztály szakmai profilja, fejlődése, a szülészet korszerű szemléletváltása, a nőgyógyászati endoscopos sebészet széleskörű kiterjesztése. Egyre nagyobb hangsúlyt kap az egynapos sebészet, fontos számunkra a korszerű ellátás mellett a betegek biztonsága és kényelme. Az előadásban statisztikákkal támasztjuk alá az évről évre javuló tendenciát mutató eredményeinket (koraszülés, perinatalis mortalitás frekvencia, szülésszám növekedés) Dr. Jakobovits Ákos Phd., főorvos Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet, Szülészet-nőgyógyászati Osztály A MAGZATOK KOMMUNIKÁCIÓS LEHETŐSÉGEI. A legkorábbi mozgás is reflex. A magzat mozgási magatartása a tónikusból a fázikus felé halad. A reflex fejlődésének szakaszai: az érzékelési szakasz, az érző idegek bőrbe való belenövése és a mozgás általános kifejlődése. lokális reflexek megjelenése lokalis reflex dominánsá válása a hálózatos rendszer révén. A középagy összeköttetései révén magasabb rendű mozgás ellenőrzés alakul ki. Az új szerveződés speciális pályákra tereli a célszerű mozgásokat, míg a hálózatos retikuláris- rendszer pályákon történnek az automatikus, rutin mozgások. Célszerű mozgások variációinak kidolgozása a nagy- és kisagy pályarendszereinek bekapcsolódása révén történik vagyis a fej dominanciája test felett. Minden reflex bizonytalanul kezdődik- sztereotippé válik és teljes kifejlődésétől kezdve variabilissé válik. az agyba sorozatban kerülnek az információk, ahol komplex mozgásminták alakulnak ki. Ezek a neuro-anatomiai és -fiziológiai alapjai- rövid vonalakban -a magzat viselkedésének. Az a lendületes fejlődése az orvosi technikának -mely az ultrahangkészülékek területén történt- a magzatok viselkedésének vizsgálatát tette lehetővé. Felismertté vált, hogy a magzat a külvilág felé kommunikál. Kommunikáció lehetőségei: I. fizikális kommunikáció II. vegyi kommunikációs III. audio kommunikációs IV. Vizuális kommunikáció Az előadásban ezek tárgyalása történik. 26 27

TÁMOGATÓINK: MÉDIATÁMOGATÓINK: