A NAGYKUNSÁGÉRT LEADER HELYI KÖZÖSSÉG HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA. 2011. MÁJUS 30.

A NAGYKUNSÁGÉRT LEADER HELYI KÖZÖSSÉG HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA. 2011. MÁJUS 30. 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A 2013-ra a térségünk vállalkozásai számos új munkahellyel gyarapodva komoly versenytársai lesznek a fejlettebb területen lévő társaiknak. Civil szervezeteink megfelelő körülmények között, korszerű technikai háttérrel végzik tevékenységüket, így járulva hozzá a társadalmi problémák hatékony kezeléséhez, a közösségi szükségletek kielégítéséhez, térségen belüli és térségek közötti kapcsolatok ápolásához. Az egyik fő kiugrási lehetőségünk a gyógy turizmus, melynek magas színvonala hozzájárul a térségünk népszerűsítéséhez, gazdasági fellendüléséhez. Turisztikai szempontból a különféle szálláslehetőségek kapacitásainak és szolgáltatásaik színvonalának növelésével többszörösére növeljük a vendégéjszakák számát a korábbi évekhez képest. Sokszínű programkínálatunkat tovább szélesítve a hazai és külföldi turisták minden igényét kielégítjük. Megjelennek a helyi piacokon, nagyobb termelői vásárokon, a területünkön termelt helyi termékek és a marketing eszközeivel élve szélesebb közönséghez eljutnak. A kis településeink megszépülnek, fontosabb épületei fel lesznek újítva, szép parkokkal, pihenőhelyekkel, valamint EU-kompatibilis játszóterekkel rendelkeznek. A helyi védelem alatt álló épületei megújulnak. Kialakításra kerülnek színvonalas rendezvényterek, mely otthont adhat a település rendezvényeinek. Kis településeink közintézményei korszerű, megújuló energiát hasznosító eszközzel vannak felszerelve, mely a költségmegtakarítás mellett, a megújuló energia népszerűsítését is szolgálják. Településeink szabadtéri sportlétesítményei, sportolásra alkalmasak, kiszolgáló épületei színvonalasak. A térségben a képzések szervezésében, koordinálásában és irányításában szerepet vállaló szolgáltató központ működik, mely tanácsadással, internet hozzáféréssel segítséget nyújt az arra rászorulók részére. A képzési programok egy része olyan tudással ruházza fel a tanulni vágyókat, mely igazodik a vidék társadalmi gazdasági igényeihez és jó elhelyezkedési lehetőséget biztosít a térségen belül. A képzési program másik része pedig a helyi hagyományos mesterségeknek a fiatalabb generációk részére történő továbbadását célozza meg. Településeinken jól működő polgárőrség működik, nagyobb közterületeink térfigyelő kamerával vannak ellátva. 1.2 Főbb célkitűzések

A HVS kifejezett célja, hogy rámutasson a térségben rejlő társadalmi-gazdasági-kulturális potenciálra. A kitörési lehetőségek a következő területeken jelentkeznek: turisztikai tevékenység ösztönzése mikrovállalkozások fejlesztése helyi bio- és megújuló-energia ágazat fejlesztése falufejlesztés és a vidéki életminőség javítása helyi termékek értéknövekedésének és piacra jutásának elősegítése humán erőforrás fejlesztése hagyományőrző rendezvények, fesztiválok megrendezése térségi együttműködések fejlesztése helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Településeink közbiztonságának javítása 1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja A HVS felülvizsgálat indoka a helyi, hazai, és globális gazdasági és társadalmi környezetben bekövetkezett folyamatok, valamint a HVS végrehajtásának előrehaladása és a HVS által a felülvizsgálatig elért eredmények. A HVS felülvizsgálat célja, hogy az említett változásokra a HVS adekvát válaszokat tudjon adni. Tehát az új kihívásokra adandó új válaszokra, vagy a továbbra is fennálló problémákra való hangsúlyosabb odafigyelés a célja az intézkedések átfogalmazásának vagy újakkal való helyettesítésének és a hozzájuk kapcsolódó forrásallokáció felülvizsgálatának, átalakításának. 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők A HVS felülvizsgálatának fontos részét képezi, hogy felmérjük a térségben élő emberek, szervezetek és vállalkozások elképzeléseit arról, hogy milyen fejlesztésekre van szükségük. Ennek érdekében a Nagykunságért Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. folyamatosan hozzáférhetővé teszi honlapján a vizsgálattal kapcsolatos híreket és az eddig megtett lépéseket. Emellett hirdetményt helyeztünk el a HACS területén található valamennyi önkormányzati hivatal hirdetőtábláján. A hirdetmény tájékoztatja a lakosságot a HVS felülvizsgálat megindításáról, a szakaszairól, a nyilvános indító megbeszélés helyéről és idejéről, a HACS munkaszervezetének elérhetőségeiről. A tájékoztatáson túlmenően fontosnak tartjuk, hogy az új HVS kidolgozásával kapcsolatban minden érintett személy, vállalkozás és szervezet elmondhassa véleményét, javaslatait, észrevételeit. Ennek érdekében a HACS illetékességi területén található mind a nyolc településen fórumot kívánunk tartani, melyek helyszínét és időpontját honlapunkon tesszük közzé. A HVS nyitó megbeszélésén képviseltette magát a három szféra. A meghirdetés ellenére csak egy nem HACS tag vett részt az ülésen. A résztvevő HACS tagok elvállalták a részvételt a tervezési folyamatban.

A kis településeinken tartott nyilvános tájékoztató fórumainkon sajnos 6-7 fő átlaglétszámmal számolhattunk, viszont ők azok az aktív vidéki szereplők, akik nagyban elősegítették a helyi igények felmérését és ezáltal a munkánkat. A fórumok gyenge látogatottsága ellenére szép számú projekt adatlapot kaptunk. 1.5 A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások 2. HELYZETELEMZÉS 2.1 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése 2.1.1 A térség általános jellemzői A Nagykunságért Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. (továbbiakban Nagykunságért TVN Kft.) által lefedett terület megközelítőleg 141 088 hektáron terül el Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A térségben 8 település található, melyekben összesen 68.749 ember él. A térség legfontosabb problémája, hogy a jövedelmezőségi viszonyok tekintetében jelentősen elmarad az országos átlagtól. Magas a munkanélküliség és a hátrányos helyzetűek aránya. A térség infrastrukturális ellátottsága sem megfelelő. A környezeti problémák közül a nyári szárazság és a csapadékos időszakokban rendre visszatérő belvíz van a legnagyobb hatással az itteniek életére. A legfontosabb társadalmi problémák között kell megemlíteni a lakosság rohamosan növekvő elöregedését, a fiatalok térségből történő elvándorlását, az aktív keresők arányának csökkenését és a viszonylag nagy arányban jelen levő roma kisebbség foglalkoztatási problémáit. Sajnos az elmúlt évek adatai alapján a lakosságszám egyre csökken, a munkanélküliek száma pedig növekvő tendenciát mutat. A helyi gazdaság fejlesztése révén (elsősorban új munkalehetőségek megteremtésével) lehetőség nyílna ezen tendenciák visszafogására, megállítására, megváltoztatására. A térség jövője szempontjából sorsdöntő, hogy képes e kezelni a társadalmi - gazdasági szempontból hátrányos helyzetét és talál-e megoldást a gazdasági szerkezetéből adódó súlyos munkanélküliség kezelésére. 2.1.2 A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok A térség elhelyezkedése, jellege, településszerkezete A térség az Alföld közepén elhelyezkedő Jász-Nagykun-Szolnok megye sajátságos vidékfejlesztési célterülete. Tradicionális történelmi múltjában és jelenében egyaránt meghatározó az agrár tevékenység, amely mellett a fejlett és világszerte ismert kézműipari hagyományok is fontos szerepet töltenek be. A térséget alkotó nyolc településből öt mezőváros jellegű kisváros, amelyek küzdenek a klasszikus alföldi mezővárosi válság felemás problémájával. Ez abban ölt testet, hogy mára sem oldódtak meg az agrár jellegű problémák, ugyanakkor a kistérségek ipara sem teljes körűen kiépített. Ez nem új keletű jelenség, lényegében visszanyúlik a múlt század derekán elindult ár- és belvíz-mentesítési munkálatok időszakáig, melynek következménye volt egy századokon át kifejlődött ártéri- és fokgazdálkodás teljes felszámolódása. Ezt a gazdálkodási- és életmódot váltotta fel

napjainkra egy teljesen más módon megnyilvánuló tájgazdálkodás, az egész agrárium minden vonatkozásban (földhasználat, tulajdonviszonyok, termesztés-, tenyésztés, piaci helyzet, stb.) gyökeres változáson ment keresztül. Ezt a vajúdó, felemás állapotot tette még kritikusabbá az 1960-as évektől az összes előzményével és hátrányával a kollektivizálás, majd az 1970-es évektől az akkori térségfejlesztési és vidéki ipartelepítési politika. A rendszerváltással pedig ismételten minden alapjaiban változott meg a korábbi viszonyokhoz képest. A térség a megye keleti részének észak-déli vonulatában helyezkedik el. A 4-es számú főútvonal érinti Kenderest, Kisújszállást és Karcagot, a 46 os főútvonal pedig Mezőtúrt. Ezek a települések, valamint Kétpó község vasúton is megközelíthetőek. Mesterszállás, Mezőhék, Túrkeve és Kétpó települések közúti megközelíthetőségei fejlesztésre szorulnak, az utak állapota rossz. A megyében elfoglalt helyéből adódóan több megyével és régióval is határos. Közúti megközelíthetőségi viszonyai szempontjából prognosztizálható, hogy jövőbeni fejlődésére meghatározó szerepet fog gyakorolni a 4-es számú országos főközlekedési út korszerű gyorsforgalmi úttá történő átépítési programjának megvalósítása. A térség térkapcsolatai jónak mondhatóak. A térség környezeti állapota A térség klasszikus értelemben vett agrártáj. A térség az Alföld centrumában fekvő Közép- Tiszavidék keleti peremén, a Szolnok-Túri síkon, 80-95 m közötti magasságban elhelyezkedő alacsony ármentes-, de belvízzel erősen veszélyeztetett síkság, kisebb része enyhén hullámos. Az elhagyott folyómedrek és a lösszel fedett felszínek jelentenek domborzati változatosságot. A térség reliefenergiája alacsony. Átlagosan 2-4, de valamennyi terület benne van a 0-5 tartományban. A térség egészére általánosan a rendkívül kis szintkülönbség jellemző, sokszor még a néhány 10 cm-es terepszintkülönbség is eldönti, hogy az időszakosan megjelenő vízborítás mely területeket önti el. A táj e látszólagos egyhangúság ellenére rendkívül mozaikos szerkezetű. Az egykori ártáj (Tisza, Körös, Berettyó) ma is őrzi karakterét, amely belvizes időszakban látványosan meg is jelenik. Ár- és belvízi veszélyeztetettség tekintetében az Alföld egyik legsajátosabb területe. A térségben mindig a víz volt és maradt a táj legfontosabb formáló, lényeget adó jellemzője. Egyszer a hiánya, másszor a vízfelesleg, sőt annak károsító bősége volt a problémák forrása. Ez a térség jövőbeni sorsát is alapvetően meghatározza. Vízrendszerének meghatározó eleme a Hortobágy-Berettyó, amibe a Sáros-ér, a Villogó csatorna, a Kakat-ér és több mesterséges vízfolyás csatlakozik. A kistérségnek számos tava és mesterséges tava van, melyeknek összterülete kb. 2.000 ha. Főbb területhasználati módok Általánosan elmondható, hogy az ipari és szolgáltató jellegű tevékenységek döntő többsége (néhány kivételtől eltekintve) a települések belterületén helyezkedik el. A külterület döntő részét a szántók teszik ki, ami nem meglepő a térség több évszázados mezőgazdasági múltjára való tekintettel. Kiterjedésben ezt követik a gyep területek (rétek, legelők). A települések belterületének közvetlen tőszomszédságában kisebb-nagyobb kertek és halastavak sorakoznak. Az erdőterületek nagysága igen alacsony, mindössze 4640 hektárt foglalnak a térségben. Ez csupán a teljes terület 3,29%-a, ami messze elmarad az országos átlagtól. Ennek ellenére a vidék nem szűkölködik védett természeti értékekben, mint például: a karcagi kunhalmok; a kenderesi Fasor, Törökmogyoró-fa; a Mezőtúrt és Mesterszállást érintő Körös-völgyi Természetvédelmi Terület; illetve a Mezőtúrt és Túrkevét érintő Körös- Maros Nemzeti Park.

2.1.3 Demográfiai helyzet A térség népessége összesen 68.749 fő. 2003-ban 72.749 fő lakta a térséget, vagyis mostanra a lakosság száma mintegy 5,5 százalékkal csökkent. A népességnek a 60 év felettiek száma (14.934) magasabb, mint a 15 év alattiak száma (10.516 fő), emiatt a társadalmat elöregedőnek nevezhetjük. A térség népsűrűsége 48,73 fő/km², ez a megyei (annak két harmada) és az országos átlagnál is jóval alacsonyabb (annak fele). 0-14 éves korig terjedő korosztályban van a népesség 15,3%-a, mintegy 10.516 fő. A 15-17 éves korosztály pedig 2.676 fő, a teljes népességnek csupán a 3,9%-a. A térségben a születések száma évek óta drasztikusan csökken, ez az egyik oka a térség elöregedésének. A másik oka, hogy a fiatalok jelentős része az érettségit követően vagy fiatal pályakezdőként elvándorol (18-30 év), és máshol alapít családot. Ebből következik, hogy a 40.623 főnyi 18-59 éves korosztály aránya az országos átlagnál magasabb (59,1%). A 60 év feletti idős emberek aránya az országos átlaggal nagyjából megegyezik (21,7%), mintegy 14.934 fő. Nagyon fontos megemlíteni, hogy a 40-60 év közötti aktív keresők halálozási aránya az országos átlagnál jóval magasabb. Ennek okai: depresszió, tartós munkanélküliség, krónikus betegségek és a szuicidásra való magasabb hajlam. A vándorlási különbözet a térségben negatív. A térségből Budapestre, és a megyeszékhelyre költöznek a legtöbben, ennek oka a munkahelyek hiánya. Az elköltözők általában nagyrészt a magasabban kvalifikált réteghez tartoznak. Jellemző még a térségre az alacsony vagy képzetlen rétegek más térségekbe történő ingáztatása, sokszor 100-150 kilométeres távolságba. A térségben 8 település található, melyek közül 5 városi jogállású (Karcag, Kenderes, Kisújszállás, Mezőtúr, Túrkeve), 3 pedig község (Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék). A városi lakosság aránya nagyon magas, meghaladja a 97%-ot, mindössze 1899 fő él a 3 községben. A 8 településből egyébként ez a három község a hátrányos helyzetű települések közé tartozik. A térség községeire jellemző, hogy az egyébként is csekély népességük csökkenő tendenciát mutat. Többségük talán Kétpót kivéve nehezen és csak rossz minőségű közúton megközelíthető. A korábbi mezőgazdasági termelőszövetkezetek széthullásával tartós munkanélküliség keletkezett ezeken a településeken. A községek önkormányzatai és azok intézményei súlyos anyagi nehézségekkel küzdenek, saját bevételekkel nem igazán rendelkeznek, a helyi adókból származó bevételek nem jelentősek. A térség településein a legnagyobb számú kisebbség a roma kisebbség. Különösen magas az arányuk Kenderes, Kisújszállás, Túrkeve, Mezőtúr és Karcag településeken. A lakosság iskolázottsági szintje növekszik, de még mindig elmarad az országos átlagtól. A lakosság 59%-a általános iskolai végzettséggel, 36%-a középfokú végzettséggel, 6%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A térség jövedelmi szintje alacsonyabb, mint az országos átlag. 2.1.4 Gazdasági környezet Jelentős átalakulás volt a kilencvenes években. A mezőgazdasági szektor válsága és az ipari termelés visszaesése gyökeresen megváltoztatta a foglalkoztatottak ágazati szerkezetét. A Nagykunság foglalkoztatottainak ágazati szerkezete valamelyest eltér a megyei szerkezettől, és sajátos képet mutat. A térség gazdasága eléggé kapcsolódik a mezőgazdasághoz. A foglalkoztatottak kb. 10 százaléka dolgozott 2001-ben (népszámlálási adatok) a mezőgazdaságban. Az ipar, építőipar szerepe erőteljesebb, mint a megyében általában, itt a

foglalkoztatottak 37,6 százaléka tevékenykedett. A szolgáltatási szektorban (52%) foglalkoztatottak aránya átlagosnak mondható. A térségben a vállalkozások szektor szerinti megoszlása alapján a kereskedelem és javítás dominál (29%), emellett kiemelt fontosságú az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (16%), a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás (13%), építőipar (12%). Foglalkoztatás szempontjából a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-,vízellátás (30%) és a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás, oktatás, egészségügy (26%) dominálnak. Emellett a kereskedelem, javítás (12%) és a mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás (10%) jutnak komolyabb szerephez. Alapjában véve azt mondhatjuk, hogy a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-,vízellátás szektorban néhány nagy vállalat; a kereskedelem, javítás szektorban sok kis vállalat van jelen. A többi szektort pedig kis vállalatok képviselik. A térség 10 legnagyobb foglalkoztatója: Syngenta Seeds Mezőtúr- Vetőmaggyártás 400 fő Contarex Kft. - Kisújszállás Egyéb mezőgazdasági gép gyártása - Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-,vízellátás 307 fő Rafi Hungaria Kft. - Mezőtúr - Áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása - Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-,vízellátás 369 fő Mezőtúr Városi Korház Rendelőintézet Kft. - Mezőtúr Fekvőbeteg-ellátás Közszféra 185 fő Túri Cipőgyártó és Ker. Kft Mezőtúr Lábbeligyártás - Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-,vízellátás 165 fő Agribrands Europe Hungary Zrt. - Karcag - Haszonállat-eledel gyártása - Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-,vízellátás 164 fő Ábrahám és Társa Kft. - Túrkeve - Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése - Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 140 fő Nagykun 2000 Zrt. - Kisújszállás - Vegyes gazdálkodás - Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 120 fő Elegant Keve Kft. - Túrkeve - Bőrruházat gyártása - Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-,vízellátás 115 fő Vart Special Kft. - Mezőtúr - Fémszerkezet gyártása - Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-,vízellátás 115 fő A térség közlekedési infrastrukturális szempontból két részre osztható. A városok viszonylagosan jól megközelíthetőek. Túrkevét kivéve vasúti kapcsolattal rendelkeznek. Kenderes, Kisújszállás és Karcag a 4-es főút mentén a fővárostól kb. 2 óra távolságra, Mezőtúr a 46-os út mentén szintén kb. 2 óra távolságra helyezkedik el a fővárostól. Vonattal is tartható a két, két óra 15 perces menetidő. Fontos lenne azonban a térség fejlődése szempontjából a 4-es főútvonalnak gyorsforgalmi úttá történő fejlesztése. A települések közötti közúti kapcsolat mindenképpen fejlesztésre szorul, a Kétpóra, a Mesterszállásra és a Mezőhékre bevezető utak nagyon rossz állapotban vannak.

Ugyanez mondható el a Kisújszállásról Karcagra bevezető útról, vagy a térség elérhetősége szempontjából nagyon fontos Kisújszállást Ecsegfalvával összekötő útszakaszról, valamint a Mezőtúr Kunszentmárton és Mezőtúrt Szarvassal összekötő útról. A térség elérhetősége szempontjából fontos lenne megépíteni a Karcagot Kunhegyessel és a Túrkevét Dévaványával összekötő utat, valamint a Körösön szükség lenne egy hídra Mezőtúr és Szarvas között. Telekommunikációs infrastruktúra szempontjából a térség jól ellátott. A településeken szélessávú internet és kábel tv jelen van, vagy most van kiépítés alatt. A települések vezetékes és mobiltelefon lefedettsége megoldott. Minden településen van vezetékes gáz, és ivóvíz. A városok szennyvíz csatornázottságának kiépítettsége jónak mondható. A települések kommunális hulladékának elhelyezése a kétpói és a karcagi szemétlerakóban történik. A települések beltéri úthálózata nagyobb részben pormentesített műút, kisebb részben földút. Azonban a pormentesített utak is nagy részben felújításra, kátyúzásra szorulnak. Minden településen található óvodai szolgáltatás. A községekben a települések anyagi problémái miatt az alsó és felső tagozatos általános iskolai képzés folyamatosan a környező városokba integrálódik (Mezőtúr, Túrkeve). A térség minden városában van középiskolai és szakiskolai képzés. Fontos megemlíteni még a Karcagi Debreceni Egyetem Innovációs Kutató Intézetét. Mezőtúron és Karcagon működik kórház, melyből az utóbbi súlyponti kórházként működik. Az élhető, kiegyensúlyozott és versenyképes térség, mint egyfajta jövőkép szerepel a helyi közösség fejlesztési programjában. Erre alapozva megjelennek azok az átfogó célok, amelyek alapjául szolgáltak a prioritások megállapításakor, ennek legfontosabb pontja a vállalkozások fejlesztése. A térség gazdasági stabilitása a nagy-foglalkoztatókra épül (kis és közép vállalatok). Ezek esetleges kivonulása komoly szociális nehézségeket jelentenének a térségnek, mind helyi adó bevétel szempontjából, mind szociális szempontból. Azonban egykét komolyabb nagyberuházással a munkanélküliség is jelentősen csökkenthető lenne. A térségben két Ipari Park található. A már kiépített Mezőtúri Ipari Parkban 121 főt foglalkoztatnak és további betelepülő vállalatokra lenne szüksége a további fejlődéshez. A Karcagi Ipari Park területét folyamatosan fejlesztik. A kis- és közép vállalkozások száma magas, és a foglalkoztatásban komoly szerepet vállalnak, főleg a feldolgozó ipar területén (mezőgazdasági, fémipari, könnyűipari, faipari társas vállalkozások). Ebből a szempontból még komolyabb szerepet töltenek be a kereskedelmi és szolgáltató cégek. Kis és középvállalkozások alkalmazzák a térség munkavállalóinak kb. 80%-át. A térség mikrovállalkozásainak száma nagyon magas, azonban tőkehiánnyal küzdenek és javarészt önfoglalkoztatók. Itt említhető meg, hogy a mikro méretű vállalkozások gazdasági szerkezetüket illetően, döntően kereskedelmi és szolgáltató jellegűek. Gazdasági potenciáljuk igen alacsony, adófizetési képességük csekély, fejlődési lehetőségük gyakorlatilag nincs. A mikrovállalkozások technológiai fejlesztésével tőkeinjekció révén - javulhat piaci pozíciójuk és jövedelemtermelő képességük. Az országos átlaghoz képes magas a vállalkozások száma. Ez azzal magyarázható, hogy sok az "önfoglakoztató kényszervállalkozás", ahol a rendszerváltás következtében munkahelyüket elvesztő emberek próbálnak jövedelemhez jutni több-kevesebb sikerrel. A mezőgazdasági termelők és őstermelők a birtokkoncentráció problémájával küzdenek, és emellett sajnos még mindig magas a foglalkoztatásban betöltött szerepük. Látható tendencia, hogy csökken a kevés hektáros családi gazdaságok száma, és a több száz több ezer hektáros "latifundiumok" veszik át a volt termelőszövetkezetek szerepét. A nem mezőgazdasági jellegű mikrovállalkozások kiemelt fejlesztési lehetőséget(forrást) kaphatnak a technológiai és kis léptékű infrastrukturális fejlesztéseikhez.

2.1.5 Társadalmi környezetet Egy jól működő térségi, kistérségi vidékfejlesztés nem működhet a partnerség elve nélkül. A fenntarthatóság, a megvalósíthatóság és a relevancia a projektek, projekttervek megvalósításának legfontosabb jellemzői. A térségi együttműködéseknek is így kell megvalósulniuk. Az önkormányzatnak fontos szerepe van a városok, községek életében, mind szerepkörét és jogi funkcióját tekintve, és ide kell beolvasztani a vállalkozók és civilek tevékenységét is. A Mezőtúri és Karcagi kistérség munkájában részt vesznek a már megalakult Kistérségi Civil Fórumok. Az önkormányzatokkal együttműködve létrehoztak egy kiadványt, a Kistérségi Civil Katalógust. Ebben a kiadványban az összes civil partnert összegyűjtötték és egy partnerségi adatbázist hoztak létre a térségre. Kiemelhető a térség civil szervezeti közül a túrkevei székhelyű NIMFEA egyesület, amely természet- és környezetvédelmi feladatok ellátásával foglalkozik. Meg kell említeni a Kisújszállási Városvédő- és Szépítő Egyesületet, mely fontos szerepet játszik a város mindennapi kulturális életében. A térségben és azon kívül is kiemelkedő kulturális szerepet tölt be a Túrkevéért Alapítvány. A LEADER+ program tapasztalatai rávilágítottak arra, ha érdekeltté tesszük a vállalkozókat és a civil szervezeteket a helyi fejlesztésekben, akkor kiválóan együttműködnek az önkormányzatokkal. Ezek a programok és települések beruházásainak tapasztalatai azt mutatják, hogy a helyi vállalkozók és a civil szervezetek igen is fontosnak tartják saját településük fejlődését. Ha továbbra is érintettek a civil szervezetek a helyi beruházásokban és a helyi foglalkoztatási paraméterek javításában, akkor a 2007-2013 közötti időszakban is segíthetik a térségben történő fejlesztések megvalósítását. Új projektötleteikkel a térség legfontosabb szereplőivé válhatnak. Többségük a következő területeken tevékenykedik: oktatás, szabadidő, kultúra, sport, szociális ellátás, településfejlesztés, lakásügy. A jól működő civil szervezetek mellett meg kell említeni a halott, vagy félhalott állapotban lévő civil szervezeteket is. Ezek a szervezetek sokszor nem bejegyzett szervezetek, így pl. a Nemzeti Civil Alapprogram pályázati forrásaira sem jogosultak, emellett a legtöbb szervezet napi anyagi gondokkal küzd. Már több helyen is volt szó a térségben jellemző nagyfokú munkanélküliségről (a 8 településen 4771 regisztrált munkanélküli). A térség munkaerő-igénye, a helyi munkaerőkereslet struktúrája mind mennyiségben, mind minőségben számottevően eltér a helyi munkaerő-kínálattól! A kialakult munkaerő-piaci viszony több okra vezethető vissza. A térség a magyarországi gazdasági pólusoktól távol eső terület és a megyeszékhelytől is 40-50 km-es távolságra található. Az átlagnál magasabb munkanélküliségi rátára a belső periférikus fekvés ad magyarázatot. Kevés a betelepülő vállalakozás és hiányzik a külföldi tőke. A helyi erőforrásokra alapozott gazdaság jelenleg nem tud több munkaerőt foglalkoztatni. Jelentős fejlesztések, beruházások oldanák csak meg a térség foglalkoztatási problémáit, ehhez azonban szükség lenne egy erősebb nemzetgazdasági háttérre. A helyi erőforrások csak kis mértékben kiaknázottak. A nyugdíjrendszer korábban lehetőséget biztosított a korkedvezményes, és előnyugdíjazás igénybevételére, és sokan választották a növekvő munkanélküliség helyett a rokkantnyugdíjazást. A munkanélküliségi ráta 6,94%, többségük tartósan munkanélküli. A nyilvántartott munkanélküliek körében magas a szellemi foglalkozásúak és a pályakezdők aránya. A helyi termékek feldolgozása és helyi erőforrásaink jobb kihasználása több életképes mikrovállalkozásnak adhat majd lehetőséget, hogy meghatározó piaci szereplővé és foglalkoztatóvá léphessenek elő a térségben, megteremtve ezzel a hátrányos helyzetű és tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatásának lehetőségét és az esélyegyenlőségi szempontok maximális érvényesülését.

2.2 A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség A HVS végrehajtásában részt vevő stratégiai partnerek a pályázók, akik révén megvalósul az, amit a stratégiában megtervezünk. A pályázat meghirdetésével egyidejűleg fórumokat tartunk a kiírások népszerűsítése, projektgenerálás céljából. Amivel létrejön egy kapcsolat, párbeszéd, melyet a pályázat benyújtásában való segítségnyújtással, az ügyintézés során és későbbiekben a különböző találkozókon mélyítünk el. A HVS felülvizsgálat során a legaktívabb vidékfejlesztési szereplők épp azok a pályázók, akik már kapcsolatba kerültek az irodánkkal. A partnerekkel való jó kapcsolat elengedhetetlen a sikeres HVS végrehajtása céljából. 2.3 A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése A Nagykunságért Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. illetékességi területén a 147/2007 FVM rendelet alapján 1.222.286.900 Ft fejlesztési forrás állt rendelkezésre. A felhasználható pénzösszeg allokációját az alábbi grafikon szemlélteti. 700 000 000,00 Ft 600 000 000,00 Ft 500 000 000,00 Ft 400 000 000,00 Ft 300 000 000,00 Ft 200 000 000,00 Ft 100 000 000,00 Ft 0,00 Ft Falumegújítás-fejlesztés Mikrovállalkozások Turisztika Vidéki örökség megőrzése Az ÚMVP III. tengely kiírásának első körében összesen 42db pályázat érkezett be a Nagykunságért Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. munkaszervezetéhez. Ebből 32db pályázat tartozott a nyertes pályázatok közé. Összesen 509.712.024 Forintnyi összeg került lekötésre az alábbi bontásban. A beérkezett III. tengelyes pályázatok Falumegújítás-fejlesztés Vidéki örökség megőrzése Turisztika Mikrovállalkozások 0 5 10 15 20 25

300 000 000,00 Ft A benyújtott támogatási igény összege 250 000 000,00 Ft 200 000 000,00 Ft 150 000 000,00 Ft 100 000 000,00 Ft 50 000 000,00 Ft 0,00 Ft Mikrovállalkozások Turisztika Falumegújítás-fejlesztés Vidéki örökség megőrzése A fejlesztések többsége nem hátrányos helyzetű területeket történt, csupán négy pályázat érintett hátrányos helyzetű területet. Az ÚMVP III. tengely második körében és a IV tengely első körében összesen 33db pályázat érkezett be a Nagykunságért Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. munkaszervezetéhez. A 33db benyújtott pályázat közül 16db a III. tengelyre, 17db pedig a IV. tengelyre (LEADER) érkezett. III.tengely pályázatai A beérkezet III. tengelyes pályázatok Falumegújítás-fejlesztés Vidéki örökség megőrzése Turisztika Mikrovállalkozások 0 2 4 6 8 10 12 14

180 000 000 Ft 160 000 000 Ft 140 000 000 Ft 120 000 000 Ft 100 000 000 Ft 80 000 000 Ft 60 000 000 Ft 40 000 000 Ft 20 000 000 Ft 0 Ft A benyújtott támogatási igény összege Turisztika Falumegújítás-fejlesztés Mikrovállalkozások Vidéki örökség megőrzése Összesen 16 db pályázat érkezett be a III. tengely jogcímeire. Ebből 12 db a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére, 4 db pedig a turisztikai tevékenységek ösztönzésére irányult. A vidéki örökség megőrzésére, valamint falumegújításra- és fejlesztésre nem érkezett be egyetlen pályázat sem. A benyújtott pályázatok támogatási igénye együttesen 310.053.487 forint. Ebből a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére 148.713.694 forintot, míg a turisztikai tevékenységek ösztönzésére 161.339.793 forintot igényeltek. A fentiekből jól látható, hogy a turisztikai célú fejlesztésekre benyújtott pályázatok jóval fajsúlyosabbak, mint a mikrovállalkozásokat érintők. Egy turisztikai fejlesztésre igényelt támogatás átlagosan 40,3 millió forint, ami több mint háromszorosa egy mikrovállalkozás fejlesztésére irányuló átlagos támogatási igénynek (12,4 millió forint). Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére igénybe vehető források döntő részét a pályázók eszközbeszerzésre kívánták felhasználni, illetve akadt egy pályázó, aki autókozmetikai műhely kialakítását tűzte ki céljául. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzésére irányuló forrásokat magán- és ifjúsági szálláshelyek, továbbá kézműves ház és fedett lovarda kialakítására vették igénybe. A továbbiakban várhatóan fennmarad a jelenlegi tendencia, miszerint a rendelkezésre álló források nagy részét a vállalkozók továbbra is döntően eszközbeszerzésre fordítják. Emellett az idegenforgalomban érdekelt szervezetek és magánszemélyek néhány nagyobb forrásigényű beruházást kívánnak időről-időre megvalósítani.

IV. tengely (LEADER) pályázatai 12 A beérkezett IV. tengelyes pályázatok 10 8 6 4 2 0 Közösségi célú fejlesztés Képzés Rendezvény Térségek közötti és nemzetközi együttműködés Vállalkozási alapú fejlesztés 20 000 000 Ft A benyújtott támogatási igény összege 15 000 000 Ft 10 000 000 Ft 5 000 000 Ft 0 Ft Közösségi célú fejlesztés Képzés Rendezvény Térségek közötti és nemzetközi együttműködés Vállalkozási alapú fejlesztés Összesen 17 pályázat érkezett be a IV. tengely (LEADER) jogkörébe. Ezek közül 11 a közösségi célú fejlesztés, 2 a vállalkozási alapú fejlesztés, 2 a rendezvény, 1 a képzés és 1 a térségek közötti és nemzetközi együttműködés jogcíme alá tartozik. A benyújtott pályázatok támogatási igénye együttesen 34 millió 213 ezer 247 forint. Ebből a közösségi célú fejlesztések 19 millió, a vállalkozási alapú fejlesztések 5,9 millió, a képzés 4,9 millió, a rendezvény 3,5 millió, a térségek közötti és nemzetközi együttműködés pedig 815 ezer forintos összeggel részesedik. Az egy pályázatra eső átlagos támogatási összeg alapján a legfajsúlyosabb jogcímeknek a képzést és a vállalkozási alapú fejlesztéseket kell tekintenünk. Ennél kisebb hangsúlyt kapnak a rendezvények és a közösségi célú fejlesztések, a térségek közötti és nemzetközi együttműködések pedig egészen eltörpülnek az előzőek mellett. A közösségi célú fejlesztések jogcímen belül három célterületre lehetett pályázni. Ezek név szerint a következők: általános ügyfélszolgálati központok létrehozása, civil szervezetek szolgáltatásainak fejlesztése és a település idegenforgalmi fejlődését elősegítő marketing

tevékenység támogatása. Az első célterületre nem érkezett be pályázat. A pályázatok többsége a civil szervezetek szolgáltatásainak fejlesztése célterületre érkezett, azon belül is eszközbeszerzésre és felújításra, de döntően az előbbire. A település idegenforgalmi fejlődését elősegítő marketing tevékenység támogatása célterület keretében turisztikai információs táblák kihelyezésére pályáztak. A vállalkozási alapú fejlesztések jogcím keretében a helyi termékek előállítása, feldolgozása, értékesítése és marketingje célterületre lehetett pályázatokat benyújtani. Ide egy húsfeldolgozó bolt tulajdonosa, illetve egy fafaragó részéről érkezett támogatási igény. A képzés jogcím alatt a helyi speciális képzési és átképzési célterületre érkezett egy hagyományőrző mesterség megőrzéséhez és továbbadásához kapcsolódó pályázat. A rendezvény jogcím alatt a helyi identitás megőrzésére, fejlesztésére szolgáló rendezvények támogatása célterületre érkezett két pályázat. Mindkét pályázó települési önkormányzat volt, akik a rendszeresen, évről-évre megrendezésre kerülő falunapjukra igényeltek támogatást. A térségek közötti és nemzetközi együttműködés jogcíme alatt két célterületre lehetett pályázatot benyújtani. Nevezetesen a szomszédos helyi közösségek közötti komplex együttműködés és a nemzetközi együttműködések fejlesztése határainkon túli helyi közösségekkel célterületekre. Utóbbira nem érkezett be pályázat. A szomszédos helyi közösségek közötti komplex együttműködés célterület keretein belül egy turisztikai portál kialakítására igényeltek támogatást. Várhatóan továbbra is a civil szervezetek eszközbeszerzésére érkezik be a legtöbb pályázat, ezek azonban többnyire kisebb összegű támogatások. A vállalkozások fejlesztése, a képzés, a rendezvények már nagyobb összegeket igényelnek, de az ilyen irányú pályázatok száma alacsony. 2.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága Az elmúlt években jelentkező gazdasági recesszió hatása viszonylag hamar begyűrűzött az Európai Unió területére is, s hazánkat sem kímélte. A kezdeti termelési nehézségek sok helyen olyan nagy mértékben fölerősödtek, hogy a profit drasztikus zuhanásának megállítása érdekében a vállalatok kénytelenek voltak leépíteni munkaerejük egy részét. Az elbocsátások a Nagykunság területét a már meglévő jelentős munkanélküliség miatt még súlyosabban érintették. Ezért különösen fontosnak tartjuk az olyan irányú elképzelések támogatását, melyek kitűzött célja (részben vagy teljes egészében) új munkahelyek, munkalehetőségek megteremtése vagy olyan jellegű képzések, melyek megkönnyítik a térségben való munkaerő-piaci elhelyezkedést. A HVS első változatának végrehajtása során számos értékes tapasztalattal gazdagodtunk, mely nagy segítségünkre van a mostani HVS kidolgozásában. Ennek tükrében a III. tengely keretein belül továbbra is nagy hangsúlyt kívánunk fektetni a mikrovállalkozások és a turisztikai jellegű projektek támogatására. A IV. tengely (LEADER) keretein belül pedig bizonyos változtatásokat szeretnénk végrehajtani. Továbbra is kiemelt területként kezelnénk a helyi termékekkel kapcsolatos beruházásokat. A korábbiakhoz képest újításként két új célterületet vezetnénk be. Az egyik a térség sportlétesítményeinek felújítását, korszerűsítését; a másik pedig a helyi megújuló energiák hasznosítását és felhasználását célozná meg. Valamint célunk komplex projektek kidolgozása.

A fentiekből világosan kivehető, hogy elsősorban a munkahelyteremtő és beruházás jellegű elképzeléseket támogatjuk az új HVS-ben.

2.5 SWOT elemzés Erősségek: Lehetőségek: 1. Kedvező természeti adottságok. 2. Természetvédelmi területek 3. Jó minőségű termőföld. 4. Thermál- és gyógyturizmus. 5. Vadászati és horgászati lehetőségek. 6. Iskolavárosi jelleg több településen. 7. Két fő vasútvonat és a 4-es fő útvonal érinti a térséget. 1. Növekvő fizetőképes kereslet. 2. Termelési integrációk (szövetkezetek, és egyéb szerveződések). 3. Falusi, egészség és ökoturizmus népszerűsödése. 4. Komplex marketing. 5. Európai uniós támogatások elnyerése 6. Munkaerő átképzés. Gyengeségek: Veszélyek: 1. Lakosság elöregedése. 2. Aktív keresők számának csökkenése. 3. Munkahelyek hiánya. 4. Nagyobb beruházások elkerülik a térséget. 5. Fiatal képzett munkaerő elvándorlása. 6. Jelentős az inaktív, alacsony képzettségű lakos. 7. Alacsony vállalkozási aktivitás. 8. Ipari parkok hiánya, a meglévők, alacsony kihasználása. 9. A térségen belüli infrastrukturális hiányosságok. 1. Fizetőképes kereslet hiánya. 2. Szolgáltatás színvonala elmarad a környező térségektől. 3. Hagyományok és helyi ismeretek, sajátosságok eltűnése. 4. Fokozódó elvándorlás.

3. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 3.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A 2014-re a térségünk vállalkozásai számos új munkahellyel gyarapodva komoly versenytársai lesznek a fejlettebb területen lévő társaiknak. Civil szervezeteink megfelelő körülmények között, korszerű technikai háttérrel végzik tevékenységüket, így járulva hozzá a társadalmi problémák hatékony kezeléséhez, a közösségi szükségletek kielégítéséhez, térségen belüli és térségek közötti kapcsolatok ápolásához. Az egyik fő kiugrási lehetőségünk a gyógy turizmus, melynek magas színvonala hozzájárul a térségünk népszerűsítéséhez, gazdasági fellendüléséhez. Turisztikai szempontból a különféle szálláslehetőségek kapacitásainak és szolgáltatásaik színvonalának növelésével többszörösére növeljük a vendégéjszakák számát a korábbi évekhez képest. Sokszínű programkínálatunkat tovább szélesítve a hazai és külföldi turisták minden igényét kielégítjük. Megjelennek a helyi piacokon, nagyobb termelői vásárokon, a területünkön termelt helyi termékek és a marketing eszközeivel élve szélesebb közönséghez eljutnak. A kis településeink megszépülnek, fontosabb épületei fel lesznek újítva, szép parkokkal, pihenőhelyekkel, valamint EU-kompatibilis játszóterekkel rendelkeznek. A helyi védelem alatt álló épületei megújulnak. Kialakításra kerülnek színvonalas rendezvényterek, mely otthont adhat a település rendezvényeinek. Kis településeink közintézményei korszerű, megújuló energiát hasznosító eszközzel vannak felszerelve, mely a költségmegtakarítás mellett, a megújuló energia népszerűsítését is szolgálják. Településeink szabadtéri sportlétesítményei, sportolásra alkalmasak, kiszolgáló épületei színvonalasak. A térségben a képzések szervezésében, koordinálásában és irányításában szerepet vállaló szolgáltató központ működik, mely tanácsadással, internet hozzáféréssel segítséget nyújt az arra rászorulók részére. A képzési programok egy része olyan tudással ruházza fel a tanulni vágyókat, mely igazodik a vidék társadalmi gazdasági igényeihez és jó elhelyezkedési lehetőséget biztosít a térségen belül. A képzési program másik része pedig a helyi hagyományos mesterségeknek a fiatalabb generációk részére történő továbbadását célozza meg. Településeinken jól működő polgárőrség működik, nagyobb közterületeink térfigyelő kamerával vannak ellátva. 3.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez A HVS célja, hogy reális képet adjon a térség saját gazdasági és társadalmi helyzetének megítéléséhez, behatárolja a térség célstruktúráját így meghatározza a térség gazdaságfejlesztése számára legfontosabb feladatokat. A HVS célja, hogy elkülönítse a lehetséges beavatkozási területeket és kezdeményezze a vidékfejlesztés hatékonysága szempontjából kulcsfontosságú együttműködések kialakítását önkormányzatok, intézmények, üzleti szervezetek és civil kezdeményezések között. Továbbá, hogy mozgósítsa a térség

gazdasági és társadalmi erőforrásait a gazdaság fejlesztése, a társadalomépítés és az élhetőbb táj érdekében. A HVS ezáltal egy komplex megvalósítható programot ad a vidékfejlesztési célkitűzések III. és IV.- tengelyben megjelölt célok elérése érdekében. 3.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Intézkedési Tervei (mellékletben): 1. Intézkedés: Térségi vállalkozások eszközfejlesztésének támogatása. Kevés a munkahely, a vállalkozóink lemaradásban vannak fejlettebb térségek vállalkozóival szemben. A célkitűzéshez sorolt intézkedések a vállalkozásokat segítik, telephelyfejlesztés eszközbeszerzés támogatásával. 2. Intézkedés: Helyi vállalkozások versenyképességének javítása. Helyi termékek értéknövelése fontos szempont a minél jobb jövedelmezőség elérése érdekében, de nem elég az értéknövelés, piacra is szükség van. A célkitűzéshez sorolt intézkedés a helyi termékek előállítását, feldolgozását, értékesítésének elősegítését és marketingjét célozzák. 3. Intézkedés: Nonprofit szervezetek rendezvényeinek támogatása, életminőség javítása érdekében szervezett rendezvények támogatása: szabadidős- és sport, települési kulturális napok, munkaerő piaci, egészséges életmódra nevelő, tradicionális, innovációval kapcsolatos kulturális rendezvények és programok. 4. Intézkedés: Non-profit szervezetek eszközfejlesztésének támogatása a civil szervezetek munkájának segítése eszközbeszerzéseik támogatásával. 5. Intézkedés: Település marketing. A célkitűzéshez sorolt intézkedések a HACS településeinek népszerűsítését és idegenforgalmának növelését célozza meg. 6. Intézkedés: Sportlétesítmények és kiszolgáló épületek fejlesztése. Az intézkedés az önkormányzatok és a civil szervezetek összefogását ösztönzi sportlétesítmények és kiszolgáló épületeinek felújításra és fejlesztésére.

7. 4. A helyi vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos intézkedések 4.1 Nyilvánossági intézkedések, projektötlet-gyűjtés A HACS az UMVP IH 6/2011 (II.4) közleményének megfelelően biztosította a HVS felülvizsgálat nyilvánosságát, mely a következő elemekből állt: A HACS a honlapján, az érintett települések polgármesteri hivatalaiban hirdetményt tett közzé a HVS felülvizsgálat szakaszairól, azok határidőiről. A HACS az említett hirdetményen túl közzétette a honlapján a HVS aktuális állapotát, melyet a megadott e-mail címen, telefonszámon, a HACS irodájában munkaidőben és a nyilvános Tervezői Csoport üléseken lehetett véleményezni. A HVS készítésének első szakaszában a HACS több alkalommal tartott Tervezői Csoport ülést, mely során alakult ki a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia váza. Az első szakasz fontos feladatai közzé tartozott, hogy a begyűjtött adatok, a helyzetelemzés alapján megfogalmazásra kerüljenek a főbb célkitűzések, az irányvonal melyet a Stratégia alkotás során követni kell. A HVS készítés 2. szakaszának, a célterületek megtervezésének alapja az érintett településekről beérkezett projektötlet adatlapok feldolgozása volt. Az adatlapok elérhetőek voltak a lakossági fórumokon, a HACS honlapján letölthető formában és a HACS irodájában. 4.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása A Nagykunságért Vidékfejlesztési Egyesület 2012. novembere óta működik, jogelődje, a Nagykunságért Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft 2008 óta működik. A működés során fórumokkal, médiában való megjelenéssel, honlap üzemeltetésével, iroda fenntartásával biztosítjuk a nyilvánosságot, az aktuális pályázati információk átadását, és a projektgenerálást. Egész évben tartunk fórumokat 1-1 településen. Melyek a kezdeti időszakhoz képest sokkal gyérebb látogatottságúak. A pályázati időszakok megnyílása előtti időszakban kampány - szerűen, minden településen lakossági fórum formájában végezzük társadalmasító tevékenységünket. Az információs tevékenységünket a helyi médiákban való megjelenéssel is végezzük. A településeink egy részén megtalálható a helyi televízió, más településeken pedig írott formában jelenünk meg. A cél elsősorban a figyelemfelhívás az irodánkra, elérhetőségeinkre és a tevékenységünkre. A segítségnyújtás tehát az esetek nagy százalékában nem személyes úton történik (e-mail, telefon). A HACS a sikeres pályázatokon túl más a helyi partnerségen alapuló, a helyi lakosság aktivizálását szolgáló tevékenységet hajtott végre. Ilyenek például a helyben megrendezett Nagykunságért Leader Expo elnevezésű, minden évben megtartott országos rendezvény. Ami a 2011-es évben a meghívott külföldi vendégeknek köszönhetően nemzetközivé nőtte ki magát. A HACS által szervezett vállalkozói közösség nagy sikerrel mutatkozott be több ízben nagyobb vásárokon, mint pl: az Európai LEADER Expo vagy az AGRÁREXPO.

5.1 A HVS felülvizsgálat során végzett tevékenységek 1. Hirdetmény a HVS felülvizsgálatának megkezdéséről ütemezéséről. 2. HVS felülvizsgálat kapcsán létrehozott Tervezői Csoport tagjainak megválasztása 3. megválasztott TCS egyeztetés, feladatok kiosztása, munkamódszer megbeszélése 4. a HVS általános részének véglegesítése a TCS által 5. projektötlet gyűjtés a HACS településein 6. a HVS általános részének elfogadása a Taggyűlés által 7. HVS célterületeinek meghatározása A HVS -sel kapcsolatos TCS illetve Taggyűlések rendben lezajlottak, az aktuális szakasz időben be lett fejezve, a döntések meg lettek hozva. A projektgyűjtés időszakában végrehajtott fórumok, beszélgetések kis létszámú érdeklődőt vonzottak. A projektgyűjtő adatlapokat inkább a HACS honlapjáról letöltve, kitöltve juttatták el hozzánk. 5.2 A térségre vonatkozó egyéb stratégiák listája Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010 2020: http://www.kormany.hu/download/d/61/10000/magyarorsz%c3%a1g%20meg%c 3%BAjul%C3%B3%20Energia%20Hasznos%C3%ADt%C3%A1si%20Cselekv%C3%A9si%20T erve.pdf (forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Terv: http://www.jnszm.hu/portal/index.php?f=1&p=113&e=231 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiai Program (2010-2013): http://www.jnszm.hu/feltolt/file/tfi/tanacs/jnksz_megyei_strategia_2010_2013. pdf Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció: http://www.jnszm.hu/portal/index.php?f=1&p=113&e=232 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Turizmusfejlesztési Stratégiai Program / 2007-2013/ Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Környezetvédelmi Program /2009-2014/