Kvarkok. Mag és részecskefizika 2. előadás Február 23. MRF2 Kvarkok, neutrínók

Hasonló dokumentumok
Kvarkok. Mag és részecskefizika 2. előadás Február 24. MRF2 Kvarkok, neutrínók

Úton az elemi részecskék felé. Atommag és részecskefizika 2. előadás február 16.

Radioaktivitás és mikrorészecskék felfedezése

Bevezetés a részecske fizikába

Belső szimmetriacsoportok: SU(2), SU(3) és a részecskék rendszerezése, a kvarkmodell alapjai

Atommagok alapvető tulajdonságai

Hadronok, atommagok, kvarkok

Radiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008.

Úton a kvarkok felé. Atommag- és részecskefizika 3. előadás március 1.

Részecske- és magfizika vizsgakérdések

Elemi részecskék, kölcsönhatások. Atommag és részecskefizika 4. előadás március 2.

JÁTSSZUNK RÉSZECSKEFIZIKÁT!

Az atommag összetétele, radioaktivitás


Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Sugárzások és anyag kölcsönhatása

Papp Gábor, Németh Judit. Magfizika. egyetemi jegyzet fizika tanár szakos hallgatóknak. 2003, ELTE, Budapest

Radioaktivitás. 9.2 fejezet

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atomhéj (atommag körüli elektronok) fizikáját a kvantumfizika írja le teljes körűen.

A Lederman-Steinberger-Schwartz-f ele k et neutrn o ks erlet

Magfizika szeminárium

Az atom felépítése Alapfogalmak

Paritássértés FIZIKA BSC III. MAG- ÉS RÉSZECSKEFIZIKA SZEMINÁRIUM PARITÁSSÉRTÉS 1

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.

Úton az elemi részecskék felé. Atommag és részecskefizika 2. előadás február 22.

Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás

Modern fizika vegyes tesztek

Kvarkok 1. R. P. Feynman

Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Biofizika, Nyitrai Miklós

Jegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal

Mag- és neutronfizika

A sötét anyag nyomában. Krasznahorkay Attila MTA Atomki, Debrecen

A részecskefizika eszköztára: felfedezések és detektorok

Magszerkezet modellek. Folyadékcsepp modell

Az atom szerkezete. Az eltérülés ritka de nagymértékű. Thomson puding atom-modellje nem lehet helyes.

Részecskefizika kérdések

Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Biofizika, Nyitrai Miklós

Gyorsítók. Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen. Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1

Sugárzás kölcsönhatása az anyaggal 1. Fény kölcsönhatása az anyaggal. 2. Ionizáló sugárzás kölcsönhatása az anyaggal KAD

FIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István

A RÉSZECSKEFIZIKA ANYAGELMÉLETE: A STANDARD MODELL

F1404 ATOMMAG- és RÉSZECSKEFIZIKA

NAGY Elemér Centre de Physique des Particules de Marseille

töltéssel rendelkező vagy semleges részecskék kinetikus energiája és (vagy) impulzusa a kondenzált közegek atomjaival ütközve megváltozhat.

Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai

FIZIKA. Atommag fizika

Bevezetés a részecskefizikába

Megmérjük a láthatatlant

Két 1/2-es spinből álló rendszer teljes spinje (spinek összeadása)

A sugárzás és az anyag kölcsönhatása. A béta-sugárzás és anyag kölcsönhatása

Határtalan neutrínók

Az expanziós ködkamra

Z bozonok az LHC nehézion programjában

Theory hungarian (Hungary)

Rádl Attila december 11. Rádl Attila Spalláció december / 21

KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II.

FELADATMEGOLDÁS. Tesztfeladat: Válaszd ki a helyes megoldást!

Bevezetés a részecskefizikába

A legkisebb részecskék a világ legnagyobb gyorsítójában

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.

Általános Kémia, BMEVESAA101

A testek részecskéinek szerkezete

PROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,

Kozmikus sugárzás a laborban...?

IDTÁLLÓ GONDOLATOK MOTTÓK NAGY TERMÉSZET TUDÓSOK BÖLCS GONDOLATAIBÓL A TUDOMÁNY ÉS A MINDEN NAPI ÉLET VONAKOZÁSÁBAN

Részecske azonosítás kísérleti módszerei

Bevezetés a részecskefizikába

FIZIKA. Radioaktív sugárzás

Az atommagtól a konnektorig

Ph Mozgás mágneses térben

Bevezetés a részecskefizikába

Axion sötét anyag. Katz Sándor. ELTE Elméleti Fizikai Tanszék

13. A magzika alapjai

Fizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor

Úton a kvarkok felé. Atommag-és részecskefizika 3. előadás február 23.

Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai

Legújabb eredmények a részecskefizikában. I. rész

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Bevezetés a magfizikába

Ligeti Zoltán. Ernest Orlando Lawrence Berkeley National Laboratory University of California, Berkeley, CA Kivonat

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv: oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!

Antirészecskék. I. rész

Magsugárzások, Radioaktív izotópok. Az atom alkotórészei. Az atom felépítése. A radioaktivitás : energia kibocsátása

Sugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra. Méretek. Az ionizáló sugárzások fajtái. 1. Atomfizika, Radioaktivitás és Röntgensugázás

RÉSZECSKÉK ÉS KÖLCSÖNHATÁSAIK (PARTICLES AND THEIR INTERACTIONS)

Magyarok a CMS-kísérletben

A CERN, az LHC és a vadászat a Higgs bozon után. Genf

A spin. November 28, 2006

Mikrofizika egy óriási gyorsítón: a Nagy Hadron-ütköztető

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Dr. Vincze Árpád

A tau lepton felfedezése

CERN: a szubatomi részecskék kutatásának európai központja

Az atommag szerkezete

I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag?

Átírás:

Kvarkok Mag és részecskefizika. előadás 018. Február 3.

A pozitron felfedezése A1 193 Anderson (Cal Tech) ködkamra kozmikus sugárzás 1300 db fénykép pozitrónium PET Antihidrogén Kozmikus sugárzás antirészecske: tömeg azonos, töltés ellentétes

Elektron-pozitron párkeltés Párkeltés - annihiláció

Pozitron-annihiláció

Müon felfedezése A13 Anderson és Neddermayer 1936 Street és Stevenson 1937 me r qb R > 5cm R(proton,1MeV) cm

Müon tulajdonságai Elektronnál 10-szer nagyobb a tömege Erősen ionizálja a közeget Vastag nyomokat hagy a ködkamrában Felezési ideje, s Forrás a kozmikus sugárzás Kicsi a fékezési sugárzása A Föld felszín alá le tud jutni több száz méterre

Pi-mezonok felfedezése A14 1947 Powell, Lattes fotoemulzió (Ag) hegytető kozmikus sugárzás mc 150 MeV + - + keletkezés: - protonok ütközése atommagokkal. e + e - hamar elbomlik müonra, a pálya megtörik: láthatatlan részecskék

V-részecskék 1. A15 felfedezés 1946, Rochester, Butler ezen a képen egy semleges részecske bomlásakor két töltött részecske (pionok) nyoma villa alakot (sárgával színezve) rajzol ki a semleges részecske a kozmikus sugárzás hatására az elnyelő ólomban keletkezett ezt hívjuk V-részecskének gondos vizsgálat kimutatta, hogy nem lehet e - e + pár, nem lehet pion- vagy müonbomlás, hanem egy új semleges részecske, tömege a pionénál nagyobb, neve kaon lett. x hasonló tömegű részecskét fedeztek fel. forrás: http://hep.uchicago.edu/workshops/kaon99/

Ködkamra képek értékelése Mekkora tömegű részecske volt a villa nyele? r=mv/qb alapján a töltött részecskék p-a meghatározható (p 1, p ) A laborrendszerben az energia és az impulzus megmarad: ebből m V -t ki lehet számolni. m V c 500 MeV. A protonnál könnyebb új semleges részecske. (K 0 lesz a neve) bomlása: K 0 + + 1 1 4 4 1 4 1 p p p E E m c c p m c c p c m c p V 1 ) ( c p E E c m V

V-részecskék (1) Kaon (500 MeV) Semleges Két pionra bomlik ( + ) Élettartama 10-14 s Nukleáris időegységben ez 300 év Nukleáris időegység 3 10-4 s A fénynek a protonon történő áthaladásához szükséges idő Magreakciók, részecske keltések ennél gyorsabban nem tudnak lejátszódni

V-részecskék () A16 Másodlagos nyaláb Buborékkamra Két semleges V keletkezik Egyik + -ra bomlik (K 0 ) Másik aszimetrikusan Lendület nagy részét egy proton viszi el Alsó V: új részecske forrás: http://dorigo.wordpress.com/008/11/08/some-notes-on-the-multi-muon-analysis-part-ii/

V-részecskék () Magyarázat: + p 0 +K 0 0 p + K 0 + + protonnál nehezebb semleges részecske keletkezik, ami protonra bomlik Tömege 1115.7 MeV Neve: 0 Azok a részecskék, amik protonra bomlanak = barionok

V-részecskék (3) A17 Töltött V-részecske kép tapasztalatai: Oldalirányú impulzusból vesszük észre Ez a villa középpontja Nyomsűrűség megváltozik (erősebb lesz) ionizáció sűrűsége megváltozik Más részecske Másik oldal nem ionizál semleges részecske keletkezett C. M. York, R. B. Leighton, and E. K. Bjornerud Phys. Rev. 90, 167 (1953) Direct Experimental Evidence for the Existence of a Heavy Positive V Particle

V-részecskék (3) Magyarázat: V + p + 0 Tömege 1189.4 MeV Neve +, szigma-plusz hiperon Hiperonok Nukleonoknál nehezebb, rövid élettartamú részecskék, amik végül protonra bomlanak További V-részecskék Találtak két másik nagyon közeli tömegű részecskét is: V 1197.4 MeV, semleges 119.6 MeV

Mit találtunk? Vegyük csak azokat, amik protonra tudnak bomlani, látszanak a ködkamrában, és még a protont: Proton, neutron 938.3 MeV, 939.6 MeV (m n -m p )c = 1.9 MeV, 0.14% nagyon kicsi! V +0 három közeli tömeg: 1193.4 4MeV Azonos tömegű részecskét azonos betűvel jelöljük, ez adja a nevét Ezek multiplettek kb. azonos energiájú objektumok N dublett (p,n), triplett ( +, 0, ), 0 szinglett Van még két ilyen: dublett (, 0 ) 130 4MeV Ezek mind S=1/ spinű részecskék

Rajzoljuk fel ezek tömegét és töltését! N

Közelítsünk! Szabályosság látszik!

Mitől van szabályosság? Látszik, hogy van szabályosság Tömeg-különbségek kb. azonosak Két négyzet alakú szerkezet Minél kevesebb összetevőből rakjuk ki! Nem kell mindent mindig felhasználni Nem kell minden kombinációnak létezni

6 összetevő esete Cc Cb Bc Bb Ba Ab Aa A, B, C, a, b, c -3-szor használjuk mindet

6 összetevő esete Van három különböző tömegű semleges nagyobb összetevő A 500 MeV, B 700 MeV, C 900 MeV Van három kisebb és azonos tömegű összetevő, melyeknek a töltése különbözik a, b, c és ezek töltése q(a)=+1, q(b)=0, q(c)=-1 Tömegük 450 MeV Felépítések: n: Ab, p: Aa, : Bc, Bb, Ba, : Cc, Cb

4 összetevő: A 0, A +, B 0, B B 0 -B - B 0 -B 0 A 0 -B - B 0 -A 0 B 0 -A + A 0 -A 0 A 0 -A + m(a*)=475 MeV, m(b*)=675 MeV

4 összetevő vektorosan Origó: (0,950) tömegekm-475mev (többlettömeget ábrázoljuk)

3 összetevő Rávezető ötlet: Legyen egy alapkő Legyen egy kicsit nehezebb Legyen egy eggyel töltöttebb

Kvarkok up, down, strange

Kvarkok Egyszerűsített, szemléletes konstituens kvark modell, ezek a könnyű kvarkok A kvarkok kölcsönhatnak, van kötési energiájuk, nem csak egymás mellé kell őket tenni u és d kb. 310 MeV tömegű, az s kb. 00 MeV-vel több Még egy multiplett! (u,d) bonyolultabb modellben: 336 MeV, 340 MeV, 486 MeV Töltések: q d +q u =0, q u +q d =1 q d =-1/3, q u =/3 q s =-1/3 Kvark nyugalmi tömegek (gyökeresen új dolog):.3 MeV, 4.8 MeV, 95 MeV

Multiplettek eredete Ha a 3 könnyű kvark mind különböző tömegű lenne, akkor nem lennének multiplettek, és minden részecskét más betűvel jelölnénk Multiplettek eredete emiatt az u és d kb. azonos tömege (nyugalmi és konstituens is)

Multiplettek leírása Azonos energiájú állapotok Töltésben és kvark összetételben különböznek ez tolja el egy kicsit az energiájukat Analógia: mágneses tér nélkül azonos energiájú állapotok Mágneses térben felhasadnak, ha van spinjük Bevezetünk egy analóg spint, vagy izotóp spint = izospin

Multiplettek leírása Egy adott spin energiája s+1 része hasad fel mágneses térben Számoljuk meg a multiplettek résztvevőinek számát, ez legyen M (M-1)/ lesz a multiplett izospinje: T, típusa = t T hasonlóan kvmi vektoroperátor, ugyanolyan összeadási szabályokkal, mint a spin Spin mögött a perdületmegmaradás, térbeli forgatási szimmetria állt Az izospin mögött a magerők, erős kölcsönhatás szimmetriája áll Van T 3 komponense az izospinnek Ezzel különböztetjük meg a multiplett elemeit

Multiplettek leírása q 0 =(u,d) multiplett izospinje 1/ nukleon, izospinje 1/ t()=1, t()=0 és részecskékben q 0 és 1 s van Építsük fel a q 0 rendszer izospinjét: T(q 0 )=T(q 0 )+T(q 0 )=1/1/=10=T() T() Ez van a 0 és a 0 eltérő tömegei mögött: más az izospin kvantumszámuk t 3 értékük azonban azonos: 0

Multiplettek leírása A nukleon három 1/-es izospin összege 1/ 1/ 1/, Elvégezzük a második összeget, ez a nukleon esetén 0, izospin szinglett állapot Spinnél lenne, itt a az up kvarkot jelüli, a down kvarkot Izospin szinglett = ud-du proton = u(ud-du) neutron = d(ud-du)

A kvarkok spinje Mitől lesz a protonnak spinje? A kvarkoknak van spinje is! s=1/ A proton hullámfüggvénye a spint is belevéve a Pauli-elv szerint: