Hogyan viselkedik ebben a helyzetben az európai balliberális pártcsalád?

eu hírlevél A Fidesz Magyar Polgári Szövetség Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának hírlevele 2012. július Nehéz lesz együttműködni a román kormánnyal Növekedő feszültségek nehezítik az európai integrációt: az EU-n belüli és kívüli konfliktusok hátteréről beszélgettünk Schöpflin György fideszes néppárti EP-képviselővel. Nincs nyugodt szezon a nemzetközi politikában: mi történik Romániában? Mit tud tenni a Néppárt a romániai helyzet ügyében? A Néppárt az első pillanattól kezdve aggódik, már-már hatalomátvétel zajlik Romániában, a balliberális kormány gátlástalanul gyengíti az ellensúlyokat, átszabja a közjogi kereteket. Az én véleményem szerint az eseménysorozat sokban hasonlít egy puccsra, amely egy monopol hatalom kiépítésére irányul. A román baloldal tudja, hogy az ország gazdasági helyzete rossz, és úgy készülnek az őszi választásokra, hogy ne legyen addigra egy velük szemben álló elnök, ne legyen ellensúly az alkotmánybíróság, a fékek, egyensúlyok tűnjenek el. Hogyan viselkedik ebben a helyzetben az európai balliberális pártcsalád? Jellemzően azt mondják baloldalról, nincs semmi baj, normális az, ami történik, legfeljebb talán valaki odaszól, hogy óvatosabban kellene politizálni. Hannes Swoboda európai szocialista pártvezér ki is jelentette: Nem látok semmi problémát. Az európai baloldal törzsi álláspontot alakít ki ebben a kérdésben. Igaz, azóta Martin Schulz is találkozott Pontával, s lehet, hogy elindul egy vizsgálat. (Ez az eljárás időközben már megindult a szerk.) Miként érinti a romániai átrendeződés Magyarországot? Mindeddig létezett egy baráti viszony, stratégiai együttműködés Budapest, Bukarest és Varsó között, a három kormány sok mindenben egyetértett, például az energiapolitika, vagy Schengen bővítése ügyében. Ezek most fel vannak függesztve, megszűnhet az eddigi viszony. Nehéz lesz együttműködni a Ponta-kormánnyal. És azt is meg kell nézni, az Európai Néppárthoz tartozó RMDSZ mennyire viselkedik néppárti erőként a jelenlegi romániai politikai felállásban. Az EU szomszédságában Szíria okoz egyre nagyobb konfliktust. Elismerem, hogy Szíriában emberi jogi katasztrófahelyzet van, de a szíriai konfliktus ennél sokkal összetettebb. Maga Szíria több vallási és népcsoportból áll, amelyek között az Asszad-rezsim alakított ki relatív stabilitást. És amíg más arab országokban az arab tavasz elsöpörte az uralkodó erőt, Szíriában Asszadék még mindig kitartanak. Szíria közeli szomszédai (Törökország, Irán, Izrael, Szaúd-Arábia) és a távolabbi hatalmak folytatás a 2. oldalon» A HÓNAP HÍRE Saját hibáikkal vádaskodnak a szocialisták Míg a Gyurcsány- és a Bajnaikormány alatt a lehívható uniós források töredéke érkezett az országba, addig az Orbán-kormány alatt nőttek a kifizetések. folytatás a 2. oldalon» A HÓNAP TÉMÁJA Az európai baloldal kettős mércéje A Magyar Néppárti Képviselőcsoport elfogadhatatlannak tartja, hogy az EP baloldali többsége nem hajlandó vitát folytatni a romániai helyzetről. folytatás a 3. oldalon»

2 folytatás az 1. oldalról» Nehéz lesz együttműködni a román kormánnyal (Oroszország, USA, Szaúd-Arábia) pedig felhasználják és kihasználják a szíriai konfliktust, és annak eltérő kimenetelében érdekeltek. Szíria kapcsán tehát nem elég az emberi jogi konfliktust nézni, látni kell a mögötte meghúzódó stratégiai játszmákat. Összeurópai szinten is nagy a felfordulás: hogy áll ebben a pillanatban az európai integráció ügye? Rosszul. Évek óta tart a gazdasági válság, ami mögött politikai válság húzódik. Vajon a politikai unió megoldaná a problémát? Paradigmaváltás tapasztalható, a baloldali és jobboldali radikális erők szerte Európában erősödnek, az integráció mellett elkötelezett választók aránya egyre csökken, pedig nagyfokú európai egyetértésre lenne szükség az integráció további mélyítéséhez. Kérdés, Németország mikor mondja azt, hogy Európa politikai egyesítése mellett Európa kintlévőségeit is egységesen kell kezelni. Kérdés az is, hogy a német kancellár hogyan tudja eladni az egyre EU-szkeptikusabb német választóknak az európai fejleményeket és saját törekvéseit. Úgy tűnik, a mélyebb integrációnak nincs meg a legitimitása, nehezen lehet megvalósítani. Egy minapi konferencián arról beszélt: a nemzetállam nagyon is él. Az első ír népszavazás kapcsán jelent meg a disconnect, a kapcsolattalanság fogalma. Az ír társadalom nagy része nem érezte azt, hogy az EU róla szól. Az emberek nagy többsége nehezen tudja magát európai polgárnak tartani, továbbra is a nemzeti hovatartozás dominál. Az EU technokrata nyelvezete semmit nem ér el. Az EU egésze elment egyfajta technokrata integráció felé, amit a társadalom nem ért meg. Az európai egységesülést depolitizálták, így egyre távolabb került az egyes polgároktól. Rengeteg hatalom halmozódott már fel Brüsszelben, de a legitimitás mégis hiányos. A szakadékot még nem hidalták át Brüsszel és az európai állampolgárok között. Így a polgárok inkább nemzetállamukkal azonosulnak. Kövessen minket a facebookon is! Friss, exkluzív hírek, információk a magyar néppárti EP-képviselők munkájáról. facebook.com/fideszeu folytatás az 1. oldalról» Saját hibáikkal vádaskodnak a szocialisták Míg a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány alatt a lehívható uniós források töredéke érkezett az országba, addig az Orbán-kormány alatt nőttek a kifizetések. Amagyar szocialista EP-képviselők folyamatosan azzal támadják a Fidesz-KDNP kormányt, hogy az uniós források felhasználásában a szocialista kormányoknál sokkal rosszabbul teljesít. A számok és a tények azonban ennek pontosan az ellenkezőjét bizonyítják. Míg a Gyurcsány- és a Bajnaikormány alatt a lehívható uniós források töredéke érkezett az országba, addig az Orbán-kormány alatt jelentősen megnövekedett a kifizetések mennyisége. Tabajdi Csaba MSZP-s EP-képviselő június végén az európai szocialisták bukaresti kihelyezett ülésén azt állította, az Orbán-kormány elődeinél jóval rosszabb teljesítményt nyújt, ami az uniós támogatások kihelyezését illeti; és amennyiben az Orbán-kormány nem javít a források felhasználásának gyorsaságán, azzal nem csak a lehetséges pályázókat fosztja meg a pénztől, hanem tálcán kínál fel érveket a Kohéziós Politika, a felzárkóztatási célú támogatások ellenfelei számára. Surján László kereszténydemokrata EP-képviselő erre reagálva elmondta: A felhasználások felgyorsítása már látványosan Megvédtük a budapesti innovációs intézet költségvetését Az EP Kulturális és Oktatási Bizottságában a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram (2014 2020) létrehozásáról szóló véleménytervezetről szavaztak a képviselők. A szavazást követően Bagó Zoltán fideszes EP-képviselő elmondta: a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet költségvetési vitájában áttörést hozott a szavazás eredménye, hiszen kisebbségben maradtak az európai bekövetkezett. A szocialista kormányok 2007-től 2010. április 1-ig a 2007-2013 között rendelkezésre álló összes kohéziós forrásból 1,4 milliárd eurót hívtak le. A szocialisták három év alatti teljesítményükhöz képest az Orbán-kormány két év alatt 5,1 milliárd eurót hozott be az országba. A tények alapján nagyobb szerénységgel kellene az MSZP-nek nyilatkoznia. Surján szerint Tabajdi Csabának meg kellene magyaráznia, hogy hogyan történhetett meg, hogy 2007-ben és 2008-ban 0%-ot, azaz semmit sem hívtak le az Európai Szociális Alap hétéves keretéből, 2009- ben csak 3,1%-ot, 2010-ben pedig a keret mindössze 1,9%-a érkezett az országba. A kormányváltás után, 2011-ben azonban bekövetkezett Tabajdi Csaba által szorgalmazott gyorsítás: ekkor a teljes keret 15,4%-a már eljutott a pályázókhoz. A szocialista kormányok renyhesége azért volt különösen fájdalmas az országnak, mert a munkavállalók foglalkoztatását közvetlenül elősegítő pénzeket nem hívtak le. 2007 2008-ban már látni lehetett, hogy folyamatosan romlanak a foglalkoztatási mutatóink, így különösen fontos lett volna, hogy valós tényekkel, megfelelő pályázatokkal igényeljük az Európai Szociális Alap forrásait. A Gyurcsány- Bajnai kormányok mindezt nem tették meg, s így ezeket a hibákat is a Fidesz- KDNP kormánynak kell kijavítania nyilatkozta Őry Csaba fideszes európai parlamenti képviselő. innováció támogatását lefaragni kívánók. A szavazáson a képviselők többsége támogatta Bagó Zoltán módosító javaslatát, mely szerint az intézet költségvetését a Bizottság által megállapított szinten kell tartani. Az EP kutatási bizottságának eredeti jelentéstervezetében a Horizont 2020 keretprogram szocialista jelentéstevője a költségvetés csökkentését javasolja, ezért Bagó Zoltán felkérte a magyar szocialista képviselőket, hogy álljanak ki a magyar érdek mellett. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet az egyetlen budapesti székhelyű európai uniós intézet, így Magyarország kiemelt érdeke, hogy ne változzon a székhely és ne csökkenjen annak költségvetése a Bizottság által eredetileg javasolt összeghez képest.

Világos célok a Bizottság számára Az Európai Bizottság 2013-as munkaprogramját vitatta meg az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban. Európa gazdaságának újraindítása nagyban múlik a Bizottság tevékenységének jövőbeni irányvonalain, prioritásain, melyekre az EP-nek az Európai Bizottság éves jogalkotási programjának meghatározásán keresztül van befolyása. Ebben a folyamatban az EP legnagyobb frakciójának, a néppárti frakciónak meghatározó szerepe van, mely munkát a frakció részéről Szájer József fideszes EP-képviselő, jogalkotásért felelős néppárti alelnök koordinálja. Szájer József felszólalásában kijelentette: a gazdasági kilábalás érdekében és a jövő nemzedékekkel szembeni felelősségre tekintettel ki kell törni az adósságcsapdából és meg kell teremteni a munkaalapú gazdaságra épülő Európát. Szájer József legfontosabb prioritásokként a fiatalokat sújtó munkanélküliség elleni harcot, a válságból való kilábalást és a gazdasági növekedés beindítását határozta meg. A néppárti alelnök szerint a testületnek azokat a kezdeményezéseket kell előtérbe helyeznie, amelyek hosszú távon képesek munkahelyeket teremteni és az uniós polgárok jólétét biztosítani. Felelősséggel tartozunk a jövő generációk iránt. Ne adósságot örökítsünk a következő nemzedékekre, hanem teremtsünk számukra munkahelyeket! Európa túl hosszú ideje küzd már az eladósodottsággal! Ezen változtatni kell, mert kötelezettségeinket és terheinket nem háríthatjuk át a jövő generációkra. Teremtsük meg számukra a munkaalapú gazdaságra épülő Európát! jelentette ki Szájer József. folytatás az 1. oldalról» Az európai baloldal kettős mércéje A Magyar Néppárti Képviselőcsoport elfogadhatatlannak tartja, hogy az EP baloldali többsége nem hajlandó vitát folytatni a romániai helyzetről. A baloldali EP-képviselők leszavazták azt a kezdeményezést, amely alapján plenáris vitára került volna sor Strasbourgban a bukaresti balliberális kormány vitatott intézkedéseiről. A baloldali kettős mérce újabb egyértelmű bizonyítéka, hogy miközben Magyarország ellen hónapokon át alaptalan rágalomkampányt folytattak, most még csak beszélni sem hajlandóak a romániai kisebbségek példátlan jogfosztásáról, a szocialista kormányfő plágiumügyéről és számos, a romániai alkotmányos rendszert alapjaiban felforgató aggályos lépésről. Felháborítónak tartjuk, hogy az MSZP képviselői támogatták a baloldali EP-frakciókat abban, hogy ne kerüljön napirendre a romániai helyzet. Magatartásuk már csak azért is elfogadhatatlan, mert Göncz Kinga és Tabajdi Csaba korábban saját maguk kezdeményezték a Magyarországot elítélő baloldali határozatot. Akkor az sem zavarta őket, hogy az EP olyan kérdésekben is véleményt alkotott, amelyekben nincs is hatásköre" fogalmazott a Fidesz EP-delegációnak az ügyben kiadott közleménye. Az eset kapcsán Gyürk András delegációvezető levelet intézett Mesterházy Attilához. A levélben a Fidesz- KDNP európai parlamenti delegációvezetője tájékoztatta a szocialista pártelnököt arról, hogy az EP baloldali többsége az MSZP képviselőinek támogatásával megakadályozta a romániai jogsértések ügyének plenáris napirendre vételét. Bizonyára Ön is tisztában van azzal, hogy a közelmúltban hatalomra került balliberális bukaresti kormány a törvényesség határait messze átlépve avatkozik bele a független demokratikus intézmények működésébe. Emellett a magyar kisebbségek számára rendkívül hátrányos intézkedéseket fogad el. Elég, ha csak a marosvásárhelyi orvosi egyetem ügyére, vagy az arányos kisebbségi képviseletet veszélyeztető választójogi javaslatokra gondolunk. Aggodalomra adnak okot a magyar közösség önrendelkezési jogait alapjaiban befolyásoló közigazgatási tervek is. Ezek azok a lépések, amelyekről plenáris vitát kívánt volna folytatni az Európai Parlament. De az ezzel kapcsolatos javaslatot a baloldal képviselői leszavazták hívta fel a figyelmet Gyürk András. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy miközben az MSZP képviselői korábban saját maguk kezdeményezték a Magyarországot mondvacsinált indokokkal, alaptalanul elítélő határozatokat az EP-ben, most a romániai valódi jogsértések ügyében még a vitát is megakadályozzák. Az Ön pártja a választási kampány során azt ígérte, a nemzeti érdekeket képviseli majd Brüsszelben. Sokadik alkalommal tapasztaljuk ennek ellenkezőjét. A Magyar Néppárti Képviselőcsoport nevében arra kérem Önt, szólítsa fel pártjának brüsszeli képviselőit, hogy a magyar kormány lépéseivel kapcsolatos nemzetközi rágalomkampány szítása helyett emeljék fel szavukat az erdélyi magyar közösség védelmében. Egyúttal vesse latba befolyását annak érdekében, hogy az MSZP pártcsaládjához tartozó romániai kormányzó erők hagyjanak fel a kisebbségi jogokat korlátozó politikájukkal fogalmazott a levél. Elfogadhatatlan a kohéziós támogatások csökkentése Gyürk András szerint elfogadhatatlan, hogy a jövőben csökkenjenek a kohéziós fejlesztési források azon országok, így Magyarország esetében, amelyek a következő költségvetési időszak végén sem érik el az uniós fejlettségi szint 75 százalékát. Az EP strasbourgi plenáris ülésén, a ciprusi elnökségről szóló vitában a Fidesz delegációvezetője úgy fogalmazott: A félév legkeményebb vitái a 2014 és 2020 közötti hosszú távú költségvetés körül lesznek, mert a jelenlegi tervek most még súlyos egyensúlytalanságokat tartalmaznak. A delegációvezető szerint már csak azért sem elfogadható a kohéziós támogatási rendszer gyengítése, mert az az európai együttműködés egyik fő pillére. Azok a szempontok pedig, amelyek miatt létrejött, érvényesebbek, mint valaha. Nem szeretnénk végignézni, hogy rövid távú könyvelői szempontok felülírják a hosszú távú uniós szolidaritást. Gyürk András szerint a válságkezeléshez ugyanis olyan eszközök kellenek, amelyek nem okoznak adósságnövekedést, de növelik a munkahelyek számát, a kohéziós politika pedig mind a két szempontnak eleget tesz. 3

ACTA: Az aggályokat komolyan kell venni! Az EP elutasította a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást (ACTA). A felmerült aggodalmak miatt a Magyar Néppárti Képviselőcsoport a megállapodás megkötése ellen szavazott. Az elmúlt időszakban nagy vitákat váltottak ki a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásnak (Anti- Counterfeiting Trade Agreement ACTA) az új online kalózkodást érintő egyes rendelkezései. Sokak szerint ugyanis ezek a szabályok sértik a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát, az információ szabad áramlását. A Fidesz és a KDNP EP-képviselői szerint ezekre az állampolgári és civil aggályokra kielégítő és megnyugtató választ kell adni. A delegáció ezért támogatta az Európai Bizottságnak azt a döntését, hogy az Európai Bíróság adjon független jogi szakvéleményt a nemzetközi megállapodás uniós joggal való összeegyeztethetőségéről és a szabadságjogi sérelmek kérdésében. E lépéssel összhangban a fideszes EP-képviselők támogatták, hogy az EP e vélemény megszületéséig halassza el a döntést. Az európai baloldal azonban felelőtlen módon meggátolta az Európai Bíróság véleményének a figyelembevételét. A Magyar Néppárti Képviselőcsoport szerint oda kell figyelni azokra a kifogásokra, amelyeket számtalan állampolgár és civil szervezet fogalmazott meg az egyezmény kapcsán. Mivel ezek tisztázására nem volt lehetőség, a delegáció ezen aggályokra és jogbizonytalanságra tekintettel felelős döntést hozott, és a megállapodás megkötése ellen szavazott. Az ACTA leszavazása és bukása egyben fontos precedenst teremt. Az Európai Bizottság remélhetőleg tanul az esetből és a jövőben nem fog tárgyalásokat folytatni hasonlóan kényes kérdésekben az EP véleményének előzetes kikérése nélkül. Ez a magyar mezőgazdasági érdekeket veszélyeztető szabadkereskedelmi tárgyalások szempontjából bír jelentőséggel. A társadalmi kohézió megerősítése európai érdek RIO+20 az igazi munka még előttünk áll! A Rióban elfogadott hangzatos célok megvalósítása továbbra is közös felelősségünk, az igazi munka még előttünk áll fogalmazott Bánki Erik fideszes néppárti EP-képviselő. Noha Földünk fenntarthatatlan kizsákmányolásának riasztó következményei ma már mindenki számára ismertek, a folyamatok visszafordítására pedig rendelkezésünkre áll a megfelelő tudás és technológia, a politikai szándék még mindig hiányzik, a cselekvés akadozik mutatott rá a brazíliai Rio de Janeiróban megrendezett, fenntartható fejlődéssel és környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó ENSZ-konferencia tanulságairól rendezett EP-vitában Bánki Erik fideszes képviselő. Magyarország a víz kérdését helyezte a középpontba. A hazánkat képviselő Áder János köztársasági elnök szavai szerint a fenntartható fejlődés rólunk és gyermekeinkről, a mi életünkről és jövőbeli életesélyeinkről szól. Ehhez kapcsolódóan Bánki Erik kijelentette: a víz az élet forrása, az emberiség legnagyobb kincse, mégis megdöbbentő, hogy az ENSZ előrejelzése szerint 2025-re a Föld lakóinak kétharmada folyamatos vízellátási problémákkal fog küszködni. Bánki Erik a mielőbbi, hatékony nemzetközi vízügyi együttműködés szükségességére figyelmeztette európai kollégáit. Az EP Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Bizottsága strasbourgi rendkívüli ülésén elsöprő többséggel elfogadta Kósa Ádám fideszes EP-képviselő véleménytervezetét a Közös Stratégiai Keretről. A dokumentum a 2014-2020 között a különböző európai pénzügyi alapok felhasználásának közös szabályait tartalmazza. A vélemény egy része automatikusan beépül az EP végleges állásfoglalásába. A véleménytervezet igen széles körben öleli fel a különböző szakpolitikai kérdéseket. A nemzeti reformprogramok területén a tagállamok hatásköreit megvédtük, hiszen elsődlegesen ők tudják meghatározni, mik azok a célok, mégpedig a szubszidiaritás talaján, amikre a fejlesztési forrásokat fordítani kívánják mondta Kósa Ádám. Jelentős előrehaladást sikerült elérni az áfavisszatérítés kérdésében és kompromisszumos megoldással javítani tudták Budapest helyzetét is fejlett régióként ugyanis nem csak nagyságrendekkel kevesebb fejlesztésre lenne jogosult, mint Magyarország többi része, hanem az eredeti javaslatban kifejezetten korlátozni kívánják az ilyen régió mozgásterét a különböző források felhasználásakor. Végezetül a civil szervezetek tényleges támogatása is beépült a véleménytervezetbe. Most az Európai Parlament többi bizottságán és az Európai Tanácsban ülő, a kormányzatokat képviselő diplomatákon a sor összegezte Kósa Ádám az elért eredményeket. A YEPP levele Hannes Swobodához Dömötör Csaba, az Európai Néppárt ifjúsági szervezetének (YEPP) elnöke Hannes Swobodához, az EP szocialista frakcióvezetőjéhez intézett levelében elfogadhatatlannak nevezte, hogy a baloldali pártok meggátolták a romániai események napirendre vételét az EP legutóbbi plenáris ülésén. A jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú európai ernyőpárt ifjúsági gyűjtőszervezete szerint az Európai Bizottságnak minél előbb meg kell vizsgálnia a román kormány által az elmúlt hetekben hozott döntéseket, egyúttal pedig az Európai Parlamentben is napirendre kell tűzni a kérdést. Az ezzel kapcsolatos állásfoglalást 28 jobbközép ifjúsági szervezet küldöttei Larnacában rendezett tanácsülésükön fogadták el. Swobodához címzett levelében Dömötör megállapította: a vita bojkottálása különösen azért elfogadhatatlan, mert az Európai Parlament baloldali pártjai az elmúlt években több jobboldali kormány ellen is alaptalan támadást intéztek, sokszor az alapvető tények ismerete nélkül. A YEPP elnöke kiemelte az államelnök felfüggesztését, az alkotmánybíróság elleni támadásokat, a törvényhozás vezetőinek eltávolítását, a sürgősségi kormányrendeletek bevezetését, valamint a Victor Ponta román miniszterelnök plágiumügyét vizsgáló bizottság feloszlatását. 4

Lépések az adókijátszás és adóelkerülés ellen Az EP Gazdasági és Monetáris Bizottsága nagy többséggel megszavazta azt a jelentéstervezetet, amely az adóelkerülés különböző módjait szándékozik korlátozni. Az alapvető jogok helyzetét vizsgálják hazánkban Szeptemberben utazik Budapestre az EP eseti bizottsága, amelynek az a feladata, hogy áttekintse az alapvető jogok magyarországi helyzetét. Az EP igazságügyi szakbizottságának (LIBE) ülésén napirendre tűzték a portugál zöldpárti Rui Tavares által vezetett eseti bizottság tevékenységét. Tavares elmondta, hogy Magyarországon a Velencei Bizottság alkotmányjogi szakértői testület észrevételei nyomán módosították az igazságszolgáltatás szervezetéről, működéséről szóló törvényt, így az EP eseti bizottságának át kell dolgoznia eddigi megállapításait. A magyar hatóságok lényegében kezdettől fogva nagyon fogadókészek voltak az észrevételekre mondta Frank A jelentéstervezet az adóelkerülés, az adócsalás, valamint a kettős nem adózás lehetőségét minimálisra csökkentve egyértelműen szabályozza a kamat- és jogdíjfizetések közös adózási rendszerét. A dokumentum bizottsági felelőse Pelczné Dr. Gáll Ildikó fideszes EP-képviselő volt. A kamat és jogdíjfizetések közös adózás rendszeréről szóló tanácsi irányelvet átdolgozó parlamenti jelentés célja, hogy az átláthatóság és az elszámoltathatóság növelésével egyidőben szabályozza a különböző tagállambeli társult vállalkozások kamat és jogdíjfizetési rendszerét. A legfrissebb becslések szerint az adókijátszás és az adóelkerülés összességében hárommilliárd euró bevételkiesést jelent az EU kormányai számára. Ennek jelentős csökkentése érdekében egyre inkább törekedni kell a különböző tagállamok adórendszerei közötti együttműködésre. Úgy kívántam módosítani az irányelvet, hogy az még inkább szűkítse a nem szándékos adóelkerülés, a kettős nem adóztatás, az adóelkerülés és csalás lehetőségét, amelyek egyre jobban károsítják a belső piac működését, s jelentős bevételkiesését eredményeznek fogalmazott a fideszes politikus a szavazást megelőző, a jelentést bemutató felszólalásában. A dokumentumban a magyar jelentéstevő kezdeményezésére is kiemelt szerepet kapott az a szemlélet, miszerint nem fordulhat elő, hogy valaki hibrid eszközök alkalmazásával, vagy éppen jogosulatlan adókedvezmények igénybevételével mentesülni tudjon az adófizetés alól. Az adózást érintő kérdésben, továbbra is a tagállamok döntései a meghatározóak és a szubszidiaritás elve érvényesül, ugyanakkor az összetett, akár több tagállamot is érintő kérdéseknél szükség van egy olyan európai keretre, mely egységes szempontok és közösen kialkudott kritériumok alapján biztosítja a tagállamok számára, hogy adóelszámolások átlátható módon és szabályozott keretek között történjenek meg. Engel luxemburgi néppárti EP-képviselő, az eseti bizottság tagja, az igazságszolgáltatás függetlenségével foglalkozó munkajelentés készítője. Mint hozzátette, a helyzetet áttekinteni kívánó EP-nek lépést kell tartania a Magyarországon végrehajtott változtatásokkal. Úgy vélekedett, hogy az ügy hónapokon belül lezárható lesz. Gál Kinga fideszes EP-képviselő az ülésen azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon működnek a demokratikus mechanizmusok, és szükség esetén korrigálják a jogszabályokat. Gál Kinga szerint a magyar kormány lépései bebizonyították, hogy az ellene indított több hónapos médiakampány alaptalan volt. Az ülés után kijelentette: a vita arról szól, hogy a szocialista, liberális és a zöld frakció együtt el tudja érni azt a többséget, aminek alapján hisztériakeltéssel, vádaskodással ilyen mértékben játszotta föl Magyarország kérdését. Nagyon sok teljesen alaptalan vád volt, és látszik, hogy azok nem állnak meg. Székely János atya az Európai Polgár Díj kitüntetettje Az EP elnöke, Martin Schulz vezette elnökségi bizottság közzétette a 2012-es Európai Polgár Díj díjazottjainak névsorát. Székely János atyát több évtizedes roma pasztorációs tevékenysége miatt Gál Kinga fideszes EP-képviselő jelölte a díjra. Székely János közel húsz éve fordít kiemelt figyelmet a roma pasztorációra. Folyamatos gyakorlati és kutatói tevékenysége révén vált a magyar püspöki kar roma pasztorációs felelősévé. Északmagyarországi szolgálata során felismerte, hogy az egyház nem elégé nyitott a cigányság felé. Ezért mottójának megfelelően Csak azt tudjuk szeretni, akit ismerünk maga nyitott a közösség felé, hogy megismerhesse kultúrájukat. Zenével és játékkal közelített feléjük, megtanulta himnuszukat, otthonukban látogatta meg a mélyszegénységben élő cigány családokat, számos adományozó gyűjtést kezdeményezett. A roma közösség örömmel fogadta közeledését, azóta is tisztelet és szeretet veszi körül. Az Európai Polgár Díjat harmadik ízben ítélte oda az Európai Parlament, 2011-ben Gál Kinga javaslatára Böjte Csaba ferences szerzetes került a díjazottak körébe. Petíció a Benešdekrétumokról Érdemi, szakmai és nyilvános vita várható szeptemberben fogalmazott Bagó Zoltán fideszes EP-képviselő annak kapcsán, hogy az EP Petíciós Bizottsága szeptemberi ülésének napirendjére vette a Beneš-petíciót. Hosszas egyeztetés és szakmai lobbi eredménye, hogy a 2012. szeptember 20-án sorra kerülő szakbizottsági ülés napirendjére került a Beneš-dekrétumok ellen benyújtott petíció. Itt az ideje, hogy végre értelmes és tárgyilagos vita keretében ismertessük álláspontunkat, kifejtsük véleményünket és a Petíciós Bizottságon keresztül felhívjuk az Európai Unió figyelmét egy olyan jogszabálycsomagra, mely ellentétes az EU alapelveivel és alapértékeivel mutatott rá Bagó Zoltán néppárti politikus. 5

A gyerekjogok védelme a ciprusi elnökség napirendjén Bemutatta féléves programját az EU ciprusi soros elnöksége az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságában. Párbeszéd az EU és az egyházak között Informális találkozót tartottak Európa egyházi vezetői és az európai uniós intézmények irányítói. A találkozó résztvevői felekezetre való tekintet nélkül kiálltak a másik ember tisztelete és a nemzedékek egymásra utaltságának tudatosítása mellett. Az Európai Parlamentet Surján László kereszténydemokrata EP-alelnök képviselte, aki rámutatott: A társadalom alapszövetének számító nemzedékek közötti szolidaritást korunkban jelentősen rongálja az egyéni önzés. Az Európai Bizottságot Jose Manuel Barroso elnök, az Európai Tanácsot Herman van Rompuy elnök képviselte. Surján László bevezető előadásában elmondta, hogy a nemzedékek közötti szolidaritás a zsidó-keresztény hagyomány egyik alapvető parancsa, amelynek napjainkban olyan erős gazdasági vonatkozásai vannak, mint a társadalombiztosítási vagy a nyugdíjrendszer fenntartása. A felekezetek képviselői beszédükben kiemelték, hogy nem helyes szembeállítani a családpolitikára vonatkozó törekvéseket a bevándorlással, illetve befogadással kapcsolatos elgondolásokkal. Surján László rámutatott, hogy a bevándorlás ösztönzése bizonyos szempontból kihasználása a szegényebb országoknak. Élesen meg kell különböztetni tehát az üldözések elől menekülőket azoktól, akik munkaerő toborzás okán indulnak el otthonról fogalmazott a kereszténydemokrata EP-alelnök. Az ülésen Járóka Lívia, a szakbizottság néppárti alelnöke az elnökség gyermekszegénységi programjáról kérdezte a nicosiai kormány tagjait. Ezt követően munkaebéden vett részt a szigetország igazságügyi és munkaügyi minisztereivel, akikkel az Európai Roma Stratégia végrehajtásáról és a nemzeti stratégiák felügyeletéről tárgyalt. Járóka Lívia fideszes EP-képviselő üdvözölte, hogy a lengyel-dánciprusi elnökségi trió kiemelt prioritásként jelölte meg a gyermekek jogainak védelmét, és arról kérdezte a minisztereket, hogy milyen intézkedéseket tervez az elnökség e téren. Válaszában a munkaügyi miniszter megerősítette, hogy a decemberre tervezett elnökségi következtetések között külön szakaszt szánnak a gyermekjogok védelmének és a gyermekszegénység elleni küzdelemnek, és a kérdést a csúcstalálkozót megelőző tanácsi formációkban is érinteni fogják. Kötelező helyett csak önkéntes állatjóléti szabályokat! euvideohu.info A Fidesz EP-delegáció elutasította a 2012-2015-ös állatjóléti stratégiát az EP strasbourgi szavazásán. A parlamenti jelentés az annak alapjául szolgáló európai bizottsági közleményhez képest több utalást tartalmaz új, kötelező állatjóléti intézkedések bevezetésére. Glattfelder Béla fideszes EP-képviselő szerint nincs szükség új, kötelező állatjóléti szabályokra. Ezek ellentétesek a gazdák érdekeivel, mivel többletköltségeket és többlet-energiafelhasználást okoznak, tovább rontva ezáltal az európai termelők versenyhátrányát az importtal szemben. Másrészt hátrányosak a fogyasztóknak is, mivel élelmiszer-áremelkedéshez vezetnek. A feljavított tojótyúkketrecek idei kötelező bevezetése a tojásárak legalább 50%-os emelkedéséhez és a termelés csökkenéséhez vezetett. Elfogadhatatlan, hogy újabb kötelező állatjóléti intézkedéseket vezessenek be. Ezek helyett csak a gazdák által önkéntesen vállalható szabályok fogadhatóak el, melyek teljesítését a termelő feltüntethetné a termék címkéjén. Ezáltal a fogyasztó szabadon dönthetne, hogy melyik terméket kívánja megvásárolni. A jelentés utalást tartalmaz egy európai állatjóléti ügynökség létrehozására, de elfogadhatatlan, hogy válság idején ilyesmire költsék az európai adófizetők pénzét. Glattfelder Béla viszont komoly magyar sikernek tartja, hogy a képviselők nagy többséggel elutasították a hízott kacsa és libamáj betiltását célzó, liberális módosító indítványt, így ez már nem is került a plenáris ülés elé. eu hírlevél VII I. évfoly am, 7. szám ám, 201 2. júl ius, megj egjele ele nik havon vonta Fel elő s k iad ó: Európ ai Parlament i Magy agyar Nép pár ti Del egáció Titkársá g Pos tacím: Dömötör Csab aba, a, del egá gációs titkárs árság, Parlement Europ éen ASP 12 E 264, 60 Rue Wiertz, B 1047, Bruxe lles Telefon: +32 2 28 37544; Fax: +32 2 28 49871 E-m ail: epp-hundeleg@e uroparl.euro uropa.eu A szer zerkes ztőbizottság elnöke: Panyi Mikl kló s Fős őszerkesztő: Hegedűs Zolt án 6