A HAJÓSI ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA. Hajós 2016.

A HAJÓSI ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA Hajós 2016.

2 Tartalomjegyzék: I. fejezet Általános rendelkezések 3. oldal 1.1. Az SZMSZ célja, jogszabályi alapja 3. oldal 1.2. Az SZMSZ személyi és időbeli hatálya 3. oldal 1.3. Az intézmény általános jellemzői 4. oldal 1.4. A köznevelési intézmény jogállása, képviselete 5. oldal 1.5. Az intézmény gazdálkodási helyzete 6. oldal II. fejezet Vezetési szerkezet 6. oldal 2. 1. Az óvoda és a bölcsőde vezetősége 6. oldal 2. 2. A helyettesítés rendje 7. oldal 2. 3. A vezetők közötti feladatmegosztás rendje 7. oldal III. fejezet Működési szabályok 8. oldal 3. 1.A vezetők és a szülői szervezet, érdekképviseleti fórum közötti kapcsolattartás rendje 8. oldal 3. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 8. oldal - Vezetői ellenőrzés területei 9. oldal 3.3.Külső kapcsolatok rendszere, formái 11. oldal 3. 4. A működés rendje, nyitva tartás,a vezető benntartózkodása az 11. oldal intézményben 3.5. A létesítmények és helyiségek használati rendje 12. oldal 3.6. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolással összefüggő feladatok 12.oldal 3.7. A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések 13. oldal 3.8. Az étkezési térítési díj befizetése és visszafizetése 13. oldal 3.9. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 13. oldal 3.10.Intézményi védő, óvó előírások 13. oldal 3.11.Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők 15. oldal 3.12.Tájékoztatás a Pedagógiai Programról, a Bölcsőde szakmai programjáról,az SZ MSZ ről és Házirendről 16. oldal 3.13.Német nemzetiségi munkaközösség működése 16. oldal 3.14.Reklámtevékenység szabályai 16. oldal 3.15.Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával,bölcsődével 16. oldal IV. fejezet Záró rendelkezések 17. oldal 4.1.Legitimációs záradék 18.oldal 4. 2.Mellékletek: Adatkezelési szabályzat, munkaköri leírások 19. oldal

3 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja: 1.2 A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, rendjét, az intézmény működésére, a pedagógusok és a gyermekek jogaira vonatkozó általános és egyedi speciálisan óvodára vonatkozó jogszabályokat, a belső és a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörébe. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának, módosításának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, rendeletek: 2011.évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV.törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 1992. évi XXXIII. tv. A közalkalmazottak jogállásáról 138/1992.(X. 8.) kormányrendelet a Kjt. végrehajtásáról a közoktatási. intézményekben 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 20/ 2012 (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről 62/2011.(XII.29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezésről 229/2012.(VIII.28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 2011.évi törvény a nemzetiségek jogairól 1993.évi XCIII.törvény a munkavédelemről 328/2011. (XII.29.) Korm. Rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékról szóló jogszabály szerint. 1.2. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya: A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, vezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek. A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. Elfogadásakor és módosításakor a Közalkalmazotti Tanács véleményezési jogot, az óvodai szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Jóváhagyottnak kell tekinteni a szabályzatot, amennyiben a fenntartó a benyújtástól számított 30 napon belül nem nyilatkozik. Az SZMSZ a fenntartói jóváhagyás időpontjától határozatlan időre szól, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az előző szabályzat. Az SZMSZ módosítására akkor kerülhet sor, ha a jogszabályokban változás következik be, illetve ha a szülők, vagy a nevelőtestület erre javaslatot tesznek.

4 A kiterjedés köre: Az óvodába és bölcsődébe járó gyermekek közössége A gyermekek szülei, illetve törvényes képviselői A nevelőtestület, óvodapedagógusok és kisgyermeknevelők Az intézményvezető, bölcsődevezető A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak Egyéb munkakörökben dolgozók 1.3. Az intézmény általános jellemzői Az intézmény neve: Hajósi Óvoda és Bölcsőde Az intézmény címe: 6344 Hajós, Jókai utca 1. Telefonszáma: 0678404801 OM azonosítója: 201976 Törzskönyvi azonosító: 806406 Az Óvoda és Bölcsőde fenntartója: Hajósi Német Nemzetiségi Önkormányzat Címe: 6344 Hajós, Rákóczi utca 12. Telefonszáma: 0678504100 Az alapítás adatai: Alapító okirat száma: 77-31/2016. Alapító okirat kelte: 2016.november 4.

5 1.4. A köznevelési intézmény jogállása és képviselete: Az intézmény önállóan működő költségvetési szerv, vezetője az intézményvezető. Az intézmény három óvodai csoporttal és egy bölcsődei csoporttal működik. A költségvetési szerv alaptevékenysége: óvodai nevelés nemzetiséghez tartozók nemzetiségi óvodai nevelése/német nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda/ a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése: mozgásszervi fogyatékos, hallássérült, enyhén értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos. A fejlődés egyéb pszichés zavarával /súlyos tanulási, figyelem-vagy magatartásszabályozás zavarral/ küzdő gyermek gyermekjóléti alapellátás: bölcsődei ellátás Nemzetiségi, feladatai: A kisebbségi nevelés célja és feladata, hogy az óvoda biztosítson anyanyelvi környezetet a gyermekek számára, ápolja és fejlessze a kisebbségi kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat, segítse a kisebbségi identitástudat kialakulását és fejlődését. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai 091130 Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben 104030 Gyermekek napközbeni ellátása 104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú bélyegző: Körbélyegző:

6 Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: Óvodavezető, óvoda vezető helyettes Bölcsőde szakmai vezető 1.5. Az intézmény gazdálkodási helyzete: Gazdálkodási jogkör: Az intézmény a fenntartó által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. Kiadásai és bevételei előirányzatát Hajósi Német Nemzetiségi Önkormányzat költségvetése tartalmazza. A részjogkör keretén belül megilleti: Készpénzkezelés Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az intézményi vagyon feletti rendelkezési jog: Hajós Város Önkormányzata 100% tulajdoni arány, használati jog: Hajósi Óvoda és bölcsőde. II. VEZETÉSI SZERKEZET 2.1. Az óvoda és bölcsőde vezetősége Az intézmény élén az intézményvezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Magasabb vezető beosztású közalkalmazott. Az intézmény vezetőségének állandó tagja az intézményvezető, óvodavezető helyettes, a bölcsőde szakmai vezető és a Közalkalmazotti Tanács elnöke. Az intézményvezetőség szükség szerint ülésezik. Az ülésekre- a napirendtől függően meg kell hívni a szülői szervezetek képviselőjét. A vezetés szerkezeti ábrája INTÉZMÉNYVEZETŐ BÖLCSŐDE SZAKMAI VEZETŐ KISGYERMEKNEVELŐ KISEGÍTŐ ÓVODAVEZETŐ HELYETTES MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ ÓVODAPEDAGÓGUS DAJKA 2.2. A helyettesítés rendje: FŰTŐ

7 Az intézményvezetőt távollétében és akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettes, vagy az általa kijelölt személy helyettesíti az azonnali döntést igénylő ügyekben. Az bölcsőde szakmai vezető intézkedési jogköre a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Két hetet meghaladó távolléte esetén a helyettesítés kiterjed a teljes intézményvezetői jogkörre. Együttes akadályoztatásukkor a helyettesítés eseti megbízás alapján történik. Azokban az időszakokban, amelyben a vezető nem tartózkodik az intézményben a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult intézkedésre. A bölcsődében, akinek a képesítése megfelel a 15/1998. (IV.30.) Korm. Rendelet 2. számú mellékletében meghatározott képesítési követelményeknek. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 2.3. A vezetők közötti feladat megosztás Az óvodai intézmény élén az óvodavezető, a bölcsőde intézményének élén a bölcsőde szakmai vezető áll. Intézményvezető: Kizárólagos hatáskörébe tartozik: Az intézmény képviselete. Az óvodapedagógusok, kisgyermeknevelők technikai dolgozók feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása. A nevelő-oktató munkát segítők alkalmazása. Fegyelmi felelősségre vonás. Intézményi szabályzatok elkészítése. Az intézmény egészére vonatkozó kötelezettségvállalás. Kiadmányozás. Feladatköre és felelőssége: Intézmény szakszerű és törvényes működése. Takarékos gazdálkodás. Pedagógiai munka biztonságos feltételeinek megteremtése. Óvoda és bölcsőde belső ellenőrzése. Gyermekvédelmi feladatok megszervezése, ellátása. Nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése. Gyermekbalesetek megelőzése. Gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése. Pedagógus középtávú továbbképzési program, valamint éves beiskolázási terv elkészítése. Pedagógusok és kisgyermeknevelők továbbképzésének megszervezése. Nevelőtestületi értekezletek és alkalmazotti értekezletek előkészítése, vezetése. Döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése. Nevelőmunka irányítása és ellenőrzése. Személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Együttműködés a szülői szervezettel és a munkahelyi érdekképviselettel. Bölcsődei Érdekképviseleti Fórum létrehozása, és működtetése. Jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása.

8 III. MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK 3.1. A vezetők és a szülői szervezet, érdekképviseleti fórum közötti kapcsolattartás rendje Az óvodában szülői szervezet, a bölcsődében Érdekképviseleti Fórum működik. Az óvodai szintű ügyekben a szülői szervezet vezetőjével az intézményvezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői munkaközösségének képviselőivel az óvodapedagógus, tart kapcsolatot. A bölcsődében az Érdekképviseleti Fórum tagjaival tart kapcsolatot a bölcsőde szakmai vezetője. Az óvodai szintű szülői szervezet vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata a szülői szervezet részére véleményezési jogot biztosít. A bölcsődében az Érdekképviseleti Fórum tagjai véleményezési joggal élhetnek a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadását illetően. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet. Az óvoda vezetője és a bölcsőde szakmai vezetője a szülői szervezet vezetőjét és az Érdekképviseleti Fórum tagjait legalább félévente tájékoztatja az óvodában és bölcsődében folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. Az óvodapedagógus és a kisgyermeknevelő a csoport szülői szervezet képviselőjének, illetve az Érdekképviseleti Fórum tagjainak szükség szerint, de legalább havonta tájékoztatást ad. A szülői szervezet és Érdekképviseleti Fórum véleményezési jogot gyakorol: A szervezeti és működési szabályzatban. A gyermekek fogadására. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás módjára. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályzó részeire. A házirend megállapításaira. A szülőket anyagilag is érintő ügyekre. A szülői értekezlet napirendjének meghatározására. Az óvoda és bölcsőde a családdal való kapcsolattartási rendjének kialakítására. A munkatervnek a szülőket is érintő részeire. 3.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje: Ellenőrzés: A Köznevelési Törvény szerint az intézmény működésének vizsgálata a hatályos jogszabályok illetve nevelési, pedagógiai program alapján. Az óvoda nevelési programjának egyik elemeként határozza meg a nevelőmunka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszerének kidolgozását.

9 Az ellenőrzés szintjei: Központi, ágazati ellenőrzés / ÁSZ, ÁNTSZ, Állategészségügy, Kormányhivatal/ Fenntartói ellenőrzés /törvényesség, szakmai munka./ Intézményi szint: - Óvodavezető, bölcsőde szakmai vezető A rendszeres és szakszerű vezetői ellenőrzés célja: Segítse az intézmény szabályok szerinti folyamatos és zökkenőmentes működését. Jelentsen motiváló erőt a beosztottak számára. Segítsen megerősíteni a jól zajló folyamatokat, ismerje el az eredményeket. Mutasson rá az elkövetett hibákra, rosszul megválasztott módszerekre. Adjon információt a visszacsatoláshoz, a stratégiai tervezéshez és döntéshez illetve az eseti döntések, problémamegoldások esetében. Adjon támpontot a személyek munkájának, illetve a folyamatok értékeléséhez. A VEZETŐI ELLENŐRZÉS TERÜLETEI: 1, Minőségügyi ellenőrzések: Partneri elégedettségek és kifogások. Belső helyzetelemzések eredmények. Erőforrások helyzete. Szolgáltatások hatékonysága, megfelelősége. Helyesbítő, megelőző tevékenységek. Változások szükségessége. Korábbi átvizsgálások eredményeinek vizsgálata. A minőségügyi rendszer tökéletesítése, szükséges változások. Erőforrások fejlesztése. Szolgáltatások fejlesztése. 2, A stratégiai folyamatok ellenőrzése: A pedagógiai program. A vezetői program (pályázat). A pedagógus továbbképzési terv. Az éves beiskolázási terv. A humán erőforrás biztosítása. A tárgyi feltételek alakulása /kötelező eszköz-beszerzés, felújítások, beruházások, leltár és selejtezés, a költségvetés alakulása/ A belső szabályzók működése /SZMSZ, Házirend, Közalkalmazotti Szabályzat/ A hagyományos óvodai rendezvények tervezése, lebonyolítása.

10 Az óvodai adminisztráció működése/adatkezelés, dokumentumok kezelése, irattározás, munkaegészségügy, tűz-és balesetvédelmi tervek ellenőrzése 3, A mindennapi működés ellenőrzése: Éves tervek, csoportprogramok ellenőrzése. A munkaidő, a foglalkozások pontos betartása, megtartása. A mindennapos adminisztráció (foglalkozás kezdése, befejezése, hiányok beírása, jelenléti ívek, szabadság-nyilvántartás/ Megrendelők, úti rendelvények, elszámolások. A helyettesítések. A foglalkozásvezetés, a pedagógiai munka. Új kollégák, pályakezdők rendszeres, a többiek alkalomszerű, tervezett, módszeres ellenőrzése. A házirend betartásának ellenőrzése. Az óvodai rendezvények megtartásának ellenőrzése. Eset beszámolók, jelentések határidőre illetve az elvártak szerinti teljesítésének ellenőrzése. Tűz-ill. bombariadós készültség ellenőrzése. Az óvoda rendjének, tisztaságának ellenőrzése. Az étel minőségének és kiosztásának ellenőrzése. A vezetői ellenőrzés formái: Dokumentumok elemzése. Kérdőívek, felmérések. Interjúk, beszélgetések. Foglalkozások látogatása. Munkavégzés közbeni ellenőrző látogatások. Személyes feljegyzések készítése. Ellenőrzés dokumentálása. Ellenőrzési feljegyzések. Jegyzőkönyvek. Beszámolók. Az ellenőrzés segíti: A pozitív tapasztalatok elterjedését. A hibák, hiányok feltárását. Előmozdítja a nevelés hatékonyságát. Személyes felelősség érvényesülését. Kezdeményezőkészség kibontakoztatását. A tényleges és a Pedagógiai Programban, Bölcsődei Szakmai Programban rögzített állapot összevetését. Az eltérések okainak feltárását.

11 Ellenőrzés feladata: A gyermekek óvodai, bölcsődei életének tervszerű, tudatos figyelése. A dolgozók teljesítményének ismerete, segítése. Az óvoda és bölcsőde működésének tervszerű ellenőrzése, fejlesztése. Az ellenőrzés formái. 1, Megelőző ellenőrzés. 2, Folyamatos ellenőrzés. 3, Utólagos ellenőrzés. Ellenőrzés rendje: Az ellenőrzések tapasztalatait az ellenőrző személy segítő szándékkal a dolgozó tudomására hozza. Tapasztalatairól feljegyzést készít, amelyre a dolgozó írásban észrevételt tehet. A nevelési évzáró értekezleten értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzéseinek eredményeit, illetve az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. 3.3 Külső kapcsolatok rendszere, formái: Az intézményvezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel. A pedagógiai szakmai szolgáltató szerv által közölt határidőben javaslatot tesz az általa igényelt, az intézményt érintő feladatok munkatervi ütemezésére. A gyermekek fejlesztésének, iskolára való alkalmasságának elbírálásában az intézményvezető állapodik meg az együttműködés formáiban. Az óvoda gyermekvédelmi felelőse és az intézményvezető folyamatos kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, rendszeresen készít beszámolókat. A kapcsolattartást vezetői szinten az intézményvezető gondozza. Az egészségügyi szolgáltatókkal való kapcsolattartás az intézményvezető feladata. Az óvodát szakmai szervezetekben az intézményvezető képviseli. Az egyházak vezetőivel az intézményvezető tart kapcsolatot (igény szerint) A fentiek alapján az intézményvezető kapcsolatot tart: Az egészségügyi szolgáltatókkal. A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal. A helyi iskola képviselőivel. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. Az egyházakkal. A különféle, hagyományokon alapuló kapcsolattartásra felelősök kijelölésével kerül sor. 3.4. A működés rendje, nyitva tartás, vezető benntartózkodása az intézményben:

12 Az óvoda és bölcsőde hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át folyamatosan működik.(ettől eltérni törvényi rendelkezésnek megfelelően lehet) Üzemeltetése a fenntartó által kijelölt nyári zárva tartás alatt szünetel, melynek ideje (aug. 01-20.). A nyári zárva tartás előtt, február 15-ig a szülőket értesíteni kell a zárás időpontjáról. A zárás ideje alatt a vezető, vagy az általa kijelölt személy ügyeletet tart az intézményben, felügyeli a karbantartási, ill. nagytakarítási munkálatokat. Az óvoda nyitva tartása naponta: 6:00 17:00 Napi 11óra. A bölcsőde nyitva tartása naponta: 7:00-17:00 Napi 10 óra. A csoportok összevontan működnek a reggeli gyülekező alatt 6:00 órától 7 óra 30 percig, illetve délután 16 órától 17:00-ig. A hivatalos ügyek intézése az intézményvezetői irodában történik. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az intézmény vezetője engedélyezi. A vezetők benntartózkodásán kívüli időben a helyettesítés rendje szerint történik a vezetői feladatok ellátása. 3.5. A létesítmények és helyiségek használati rendje: Az üresen álló helyiségeket zárva kell tartani. A gyermekek az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak óvodapedagógusok és kisgyermeknevelők felügyelete mellett használhatják. 3.6. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással összefüggő feladatok: A két intézmény az ünnepségeket közösen szervezi. A gyermeki élet hagyományos ünnepei: Mikulás Karácsony Farsang Húsvét Gyermeknap Március 15. Május 1. A gyermekek műsorral ünnepelnek a következő ünnepélyeken: Márton napi városi szintű rendezvény Nemzetiségi hét Évzáró Ezek az ünnepélyek nyilvánosak. A nemzeti ünnepekről az óvodában, bölcsődében megemlékezünk a munkatervnek megfelelően. Csoporton belül közösen ünneplik a gyermekek születésnapját, névnapját.

13 Tanulmányi kirándulások, séták, mozi- és színházlátogatások, különféle, szülőkkel közös programok szervezése a munkaterv szerint történik. 3.7. A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések: Ha a szülő a gyermekét bármilyen ok miatt nem kívánja óvodába, bölcsődébe hozni, aznap 8:30-ig tájékoztatnia kell az óvodapedagógust vagy kisgyermeknevelőt. Ha a gyermek betegség miatt hiányzik, csak orvosi igazolással hozható ismét az óvodába és bölcsődébe. 3.8. Az étkezési térítési díj befizetése és visszafizetése: Az étkezési térítési díj befizetése minden hónapban a befizetési napok előtt egy héttel kerül kihirdetésre. Ez általában minden hónap második hetének kijelölt napján 8 órától 10 óráig tart. Az étkezési térítési díj a Hajósi Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselő testületének határozata alapján kerül meghatározásra. Hiányzás esetén az étkezés lemondható minden nap 8:30 óráig, telefonon vagy személyesen. A lemondás a következő havi díjfizetésnél írható jóvá. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. 3.9. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje: Az óvodába és bölcsődébe járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását a védőnő látja el. A védőnő előzetes megállapodás alapján látogatja az óvodát és bölcsődét. Az intézményvezető feladatai az egészségügyi ellátás területén: Biztosítja az egészségügyi munka feltételeit. Gondoskodik a szükséges óvónői, kisgyermeknevelői felügyeletről. Szükség szerint a gyermekek vizsgálatra történő felkészítéséről. Ha egy gyermeknél betegségre gyanakszunk, a következő eljárást alkalmazzuk: Betegség gyanúja esetén a lázas gyermek szüleit azonnal értesítjük. A napközben megbetegedett gyermeket a többitől el kell különíteni és a szülőt azonnal értesíteni. 3.10. Intézményi védő, óvó előírások: A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkavédelmi szabályzatot, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit.

14 Minden óvodapedagógus és kisgyermeknevelő feladatát képezi az, hogy: A rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja. Ezek elsajátításáról meggyőződjék. Ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye. Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai és bölcsődei csoportban- a gyermekek életkorának megfelelően - ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát. Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus, kisgyermeknevelő feladata az elsősegélynyújtás. Ha a balesetet vagy veszélyforrást dajka észleli, köteles azonnal a felettesének jelezni. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az intézményvezető ellenőrzi. Az óvodapedagógusok és kisgyermeknevelők feladatai a csoportban: Tanév kezdésekor ismerteti csoportjával a lehetséges baleseti-és veszélyforrásokat, megtanítja azok megelőzési módját. Ügyel arra, hogy a gyermekek villamos árammal működő eszközöket ne használjanak. Csoportjában balesetet okozó eszközöket nem, vagy elzárva tárol. Figyelemmel kíséri, hogy a gyermekek az óvodába, bölcsődébe veszélyes eszközöket ne hozzanak. Fűtő és karbantartó folyamatosan ellenőrzi az óvodában, bölcsődében az eszközök, berendezések épségét. Technikai dolgozók: A mosószereket és tisztítószereket a gyermek által nem elérhető helyen tárolja. A padlóról, kőről az elcsúszást megakadályozva mindig feltörli a kiömlött folyadékot. Az óvoda, bölcsőde udvaráról a veszélyt jelentő szemetet (üvegcserép, gomba) azonnal eltávolítja. A gyermekek kedvezőtlen szociális vagy gazdasági hatások miatt esetenként védelemre szorulnak. Ezeknek a családoknak a segítése az óvoda és bölcsőde védő-óvó feladatai közé tartozik. Az intézményvezető feladatai: A gyermekvédelmi munka koordinálása. A gyermekvédelmi felelős kijelölése. A gyermekvédelmi felelős feladatai: Az óvoda és bölcsőde többi dolgozójával az ez irányú kapcsolattartás. A jelzett gyermekek veszélyeztetettségének felderítése. A szülőkkel való kapcsolat felvétel, együttműködésre való ösztönzés. Tájékoztatás a segítő szolgáltatások lehetőségéről, tanácsadás. A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az intézményvezető indítson eljárást a gyermek lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes városi önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli

15 gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az intézményvezető értesítse a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot. A család folyamatos értékelése, a látható változások kiemelése. Kapcsolattartás külső segítő intézményekkel, szervezetekkel. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. Külső segítő intézmény: Családsegítő És Gyermekjóléti Szolgálat: A gyermek veszélyeztetettsége esetén, ha a szülő nem képes változtatni, akkor az óvoda és a bölcsőde a területileg illetékes gyermekvédelmi felelőshöz fordul, amelyről a szülőt tájékoztatni kell. Kapcsolattartás rendje, módja: a Gyermekjóléti szolgálat felkérésére részvétel az esetmegbeszéléseken, jelzés probléma észlelésekor (írásban) sürgős esetben telefonos segítségkérés, időpont egyeztetés közös családlátogatás segítségnyújtás módjának megbeszélése elvégzendő feladatok koordinálása gyermekvédelemmel kapcsolatos továbbképzéseken, értekezleteken, rendezvényeken való közös részvétel 3. 11. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők: Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az intézményvezető dönt a szükséges intézkedésekről, a hatályos törvények alapján. Bombariadó esetén az intézményvezető intézkedhet. Akadályoztatása esetén a helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az intézményvezető feladatai: A bejelentés esetén azonnal értesíti a rendőrséget a 107-es telefonszámon, és megadja a szükséges információkat. Ezután megkezdi az épület kiürítését. Az épület előtt várja a rendőrség megérkezését. Az óvodapedagógusok, kisgyermeknevelők és a dajkák feladatai: Értesítés után azonnal, ha szükséges öltöztetik a gyermekeket. Ügyelnek a fegyelmezett magatartásra. Sorban elhagyják az óvodát, bölcsődét a legközelebbi bejárati ajtón.

16 A dajkák ellenőrzik a mosdókat, öltözőket, csoportszobát, hogy nem maradt benn senki. Mindenki átvonul a Sportcsarnokba. A rendőrségi vizsgálat befejeztével az intézményvezető hívja vissza az óvoda és bölcsőde dolgozóit és a gyermekeket. A bombariadóról a fenntartót értesíteni kell. 3.12. Tájékoztatás a Pedagógiai Programról, Bölcsődei Szakmai Programról az SZMSZ ről és a házirendről Az intézményvezető irodájában hozzáférhető helyen kell elhelyezni - az intézményvezető által hitelesített másolati példányban- Az óvoda Pedagógiai Programját A szervezeti és működési szabályzatot Az irodában elhelyezett dokumentumok másolati példányait az intézményvezetőtől vagy bölcsődevezetőtől kérhetik el. A folyosó faliújságján kell elhelyezni a házirendet. Az óvodába, bölcsődébe beiratkozó gyermekek szüleivel ismertetjük a házirendet. Ezenkívül a szülők szóbeli tájékoztatást kérhetnek a dokumentumokról. Minden óvodapedagógus, kisgyermeknevelő feladata, hogy a szülőknek érdemi tájékoztatást adjon. 3.13. Német nemzetiségi munkaközösség működése: Óvodánkban német nemzetiségi munkaközösség működik. A munkaközösség vezető készíti el az éves tervet, ami részletesen a vezető éves munkatervében található. Belső továbbképzések, házi bemutatók, szakmai tapasztalatcserék, nemzetiségi hét megszervezése a munkaközösség vezető feladata. 3.14. Reklámtevékenység szabályai: Az intézményben csak olyan reklámtevékenység folytatható, amely a gyermekek egészséges életmódjával, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. A felsoroltakon kívül más reklámtevékenység az intézményben nem folytatható. 3.15. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával, bölcsődével: A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával, bölcsődével jogviszonyban nem álló személyek az intézményvezetőnek jelentik be, hogy milyen ügyben keresték fel az intézményt. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az intézményvezetővel történt egyeztetés szerint történik. A csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az intézményvezető engedélyezi.

17 IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A szervezeti és működési szabályzatot (továbbiakban SZMSZ) az óvoda és bölcsőde nevelőtestülete fogadja el. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A hatályba lépés napja az SZMSZ jóváhagyásának a napja. A hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény előző SZMSZ - e. A hatályba lépett SZMSZ- t meg kell ismertetni: Az óvoda, bölcsőde azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek. Azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, bölcsődével, és meghatározott körben használják helyiségeit. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása az óvoda és bölcsőde valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az intézményvezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. Az SZMSZ-ben foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell. Hajós, Készítette: Fetterné Bakos Ágnes Óvoda bölcsőde intézmény vezető

18 4.1. Legitimációs záradék A Hajósi Óvoda és Bölcsőde nevelőtestülete Nkt.70. (2)b pontja értelmében 2016. november 25-én megtartott nevelőtestületi értekezletén megtárgyalta és elfogadta a Hajósi Óvoda és Bölcsőde SZMSZ-ét. Hajós,.. nevelőtestület részéről A Hajósi Óvoda és Bölcsőde szülői szervezetei Nkt.73. (3)pontja értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük,hogy egyetértünk a Hajósi Óvoda és Bölcsőde SZMSZ-ével. Hajós, Óvodai szülői szervezet nevében Bölcsődei szülői szervezet nevében A fenntartó részéről Hajósi Német Nemzetiségi Önkormányzat egyetértünk a Hajósi Óvoda és Bölcsőde SZMSZ -el. Hajós,.. Hajósi Német Nemzetiségi Önkormányzat vezetője A Hajósi Óvoda és Bölcsőde Közalkalmazotti tanácsa nevében egyetértünk a Hajósi Óvoda és Bölcsőde SZMSZ-ével.. Hajós, Közalkalmazotti tanács elnöke

19 4. 2. MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat 2. sz. melléklet : Munkaköri leírások

20 1.sz melléklet ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Általános rendelkezések 1. Az Adatkezelési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja Az alkalmazottak, valamint a gyermekek adatai nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása. 2. A Szabályzat alapját képező jogszabályok 1995.évi LXVI. Törvény a közokiratokról 10. 335/ 2005.(XII.29.) kormányrendelet 5. és 8. 3. A Szabályzat hatálya 3.1 A Szabályzat hatálya kiterjed az óvoda és bölcsőde vezetőjére, minden közalkalmazottjára, továbbá az intézmény gyermekeire. 3.2 Ezen szabályzat szerint kell ellátnia a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését (továbbiakban együtt: közalkalmazotti adatkezelés), továbbá a gyermekek adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését (továbbiakban: gyermekek adatainak kezelése). 3.3 A Szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony megszűnése után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. A gyermekekkel kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony fennállásától, hiszen az annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad. 4. A gyermekek adatainak kezelése és továbbítása 1. Felelősség a gyerekek adatainak kezeléséért 1.1 Az óvoda, bölcsőde vezetője felelős a gyermekek adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és a Szabályzat előírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért. 1.2 Az óvodavezető felelős az óvoda és bölcsőde dolgozóinak munkakörével összefüggő adatkezelésért.

21 2. A gyermekek nyilvántartható és kezelhető adatai 2.1 A gyermekek személyes adatai a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, pedagógiai célból, pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermekvédelmi célból, egészségügyi célból a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők. 2.2 A közoktatásról szóló törvény 2. számú melléklete alapján nyilvántartott adatok: a) gyermek neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; b) a szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma; c) a gyermek óvodai,bölcsődei fejlődésével kapcsolatos adatok; d) a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok; e) a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatok; f) a gyermekbalesetre vonatkozó adatok; g) a többi adat a szülő írásbeli hozzájárulásával, valamint: h) jogszabályban biztosított kedvezményekre való jogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges azon adatok, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. 3. Az adatok továbbítása 3.1 Az adattovábbításra az óvodavezető, bölcsőde szakmai vezetője jogosult. A gyermek adatai a közoktatásról szóló törvényben meghatározott célból továbbíthatók az óvodától, bölcsődétől a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, b) sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, illetve onnét vissza, c) az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, d) a gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett óvodához, e) az egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek egészségügyi állapotának megállapítása céljából, f) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermekvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából. 3.2 Nem szükséges az adattal kapcsolatosan rendelkezésre jogosult beleegyezése az adattovábbításhoz, ha az óvoda, bölcsőde vezetője a gyermekek védelméről

22 szóló törvény rendelkezése alapján azért fordul a gyermekjóléti szolgálathoz, mert megítélése szerint a gyermek más vagy saját magatartása miatt súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. 4. Az adatkezelés intézményi rendje 4.1 Az óvodában adatkezelést végző vezető, óvodapedagógus,kisgyermeknevelő az adatfelvételkor tájékoztatja a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. A kötelező adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapjául szolgáló jogszabályt. Az önkéntes adatszolgáltatásnál fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező, amelyet az iraton a szülő aláírásával együtt fel kell tüntetni. A szülőt külön kell tájékoztatni arról, ha különleges adatról van szó, amelynek kezeléséhez a személyes adatok védelméről szóló törvény az érintett írásos hozzájárulását írja elő. Az önkéntes adatszolgáltatási körbe tartozó adatok gyűjtéséről az óvodavezető, bölcsődevezető határoz. 4.2 A felvételi előjegyzési naplóba az adatokat a jelentkezéskor a szülőtől az óvodavezető,a felvételi könyvbe a bölcsődevezető veszi fel. A közoktatási törvény 2. számú melléklete alapján a nyilvántartható adatok körébe nem tartozó önkéntes adatszolgáltatáshoz a szülő írásbeli nyilatkozatát kell kérni. A felvételi előjegyzési napló biztonságos őrzéséről az óvodavezető gondoskodik. A felvételi könyv biztonságos őrzéséről pedig a bölcsődevezető. 4.3 Az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására szolgáló felvételi és mulasztási naplót gyermekcsoportonként óvodapedagógusok vezetik. 4.4 Az óvodai foglalkozásról az óvodapedagógus foglalkozási (csoport-) naplót vezet. 4.5 A felvételi és mulasztási, valamint a foglalkozási napló, a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok, a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatok, a gyermekvédelem körébe tartozó adatok biztonságos kezeléséről és őrzéséről a csoportot vezető óvodapedagógus gondoskodik; az iratokat az e célra rendelkezésre álló iratszekrényben helyezi el. A bölcsődében a kisgyermeknevelő helyezi el. 4.6 A gyermekbalesetre vonatkozó adatok kezelésében közreműködik a munka- és balesetvédelmi feladatokkal megbízott óvodapedagógus, kisgyermeknevelő. 4.7 A jogszabályban biztosított kedvezményekre való jogosultság megállapításához szükséges adatok kezelésében közreműködnek az óvodapedagógusok, kisgyermeknevelők. 4.8 Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az irattári őrzési idő naplók esetében, valamint a pedagógiai szakszolgálati iratok és a gyermek ellátása, juttatásai, térítési díjak esetében 5 év, a gyermekvédelmi ügyekben 3 év a 20/2012. (VIII. 31.) MKM-rendelet melléklete szerint. 4.9 A gyermekek személyes adatai kezelésének célhoz kötöttsége következtében

23 gondoskodni kell arról, hogy az adatkezelés céljának megszűnésekor a gyermekről tárolt személyes adatok törlésre vagy megsemmisítésre kerüljenek. 4.10 A gyermekre vonatkozó minden adat továbbítása az óvodavezető,bölcsődevezető aláírásával történhet. Akadályoztatása esetén a helyettesítési rend szerint kell eljárni. 5. Titoktartási kötelezettség 5.1 Az óvodavezetőt,bölcsődevezetőt,óvodapedagógust, kisgyermeknevelőt hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényre, adatra, információra vonatkozóan, amelyről a gyermekkel, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. 5.2 A gyermek szülőjével közölhető minden gyermekével összefüggő adat, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek érdekét. 5.3 Az adat közlése akkor sérti, vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. 5.4 A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a gyermek fejlődésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestületi értekezleten. 5.5 A titoktartási kötelezettség alól a szülő írásban felmentést adhat. A felmentés megadását az óvodavezető, bölcsődevezető kezdeményezheti írásban. A kezdeményezésre az óvodavezető, bölcsődevezető részére javaslatot tehet az óvodapedagógus, kisgyermeknevelő. 5.6 A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermek adatainak a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletében meghatározott nyilvántartására és továbbítására. Az adatok nyilvántartását és továbbítását végzők és abban közreműködők azonban betartják az adatkezelésre vonatkozó előírásokat. 5.7 A közoktatásról szóló törvényben meghatározottakon túlmenően a gyermekkel kapcsolatban adatok nem közölhetők. 6.A kiadmányozás Az óvoda által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell : - az óvoda nevét, székhelyét, - az iktatószámot, - az ügyintéző megnevezését, - az ügyintézés helyét és idejét, - az irat aláírójának nevét, beosztását, - az óvoda körbélyegzőjének lenyomatát.

24 Hajós, Készítette : Fetterné Bakos Ágnes intézmény vezető